Új Szó, 1990. augusztus (43. évfolyam, 178-204. szám)

1990-08-04 / 181. szám, szombat

•ISlllllii margó/ara ÚJ SZÚ 1990. VIII. 8. A gyermekek évtizede (ČSTK) - Már több mint 60 államés kormányfő ígérte meg (Csehszlovák részről is) részvételét azon a gyermekek problémáival foglalkozó csúcstalálkozón, amely szeptember 29-én és 30-án lesz az ENSZ székházában A csúcstalálkozó megrendezését Kanada, Mali, Svédország, Egyiptom és Mexikó kezdeményezte. Többek között New Yorkba utazik George Bush amerikai elnök, Francois Mitterrand francia államfő és Margaret Thatcher brit miniszterelnök. Az UNICEF bízik abban, hogy részt vesz a csúcson Mihail Gorbacsov is, akinek országa már százezer dollárt utalt át a találkozó számlájára, mivel a konferenciát nem az ENSZ fogja finanszírozni. A csúcs fő feladata egy világméretű program beindításá a fejlődő országokban élő gyermekek helyzetének javítására. James P. Grant, az UNICEF végrehajtó igazgatója szerint ezeknek a gyerekeknek a helyzete siralmas. A gyermekalap szerint ha nem javul a kicsik helyzete a világ valamennyi országában, a kilencvenes években több mint 100 millió gyermek fog meghalni olyan okok miatt, amelyeket minimális ráfordításokkal meg lehet szüntetni. Földünkön jelenleg naponta kb. 40 ezer gyerek hal meg. Grant szerint már most el lehet mondani, hogy ez egy példátlan csúcstalálkozó lesz és a kilencvenes évek a gyermekek évtizedévé válnak. ROMÁNIA Szovjet gabonagondok Napi kétmillió tonna veszteség (ČSTK) - A szovjet földeken most 300 millió tonna gabona érik. A veszteségeink általában 30^0 millió tonnát tesznek ki, ez azt jelenti, hogy reálisan elérhetjük a 270 millió tonnás termést - jelentette ki csütörtökön Moszkvában Vlagyilen Nyikityin, az élelmiszeripari állami bizottság elnöke. Egy ilyen termés hihetetlen rekord lenne a Szovjetunió számára, amely évi 40 millió tonnával a világ legnagyobb gabonaimportőre. Tavaly 211 millió tonnát arattak le. Nyikityin a kormány ülésén rendkívüli intézkedések bevezetését sürgette, amelyekkel megakadályoznák a napi kétmillió tonnás veszteségeket. Ezeket a munkások, a mezőr gazdasági technika, a tehergépkocsik és az üzemanyag hiánya okozza. A TASZSZ közölte, a kormány a szovjet hadsereg 70 zászlóalját irányította a földekre, továbbá 35 ezer teherautót és várhatóan még további 10 ezret küldenek. Rizskov miniszterelnök, aki az ülésen élesen bírálta ágazati minisztereinek paszszivitását, kijelentette, tekintet nélkül a tulajdonosra, az ország teherautóinak 10-15 százalékát bevetik az aratásba. A TASZSZ hozzáfűzte, hogy a belügyminisztériumtól és a KGB-tól is segítséget kértek. Szabadon bocsátották a diákvezért A Securitate is kapcsolatban állt Carlosszal (ČSTK) - Gheorghe Robu román főügyész csütörtökön úgy döntött, szabadon kell engedni Marian Munteanut, a Román Diákok Ligájának vezérét, akit a júniusi bukaresti zavargások után tartóztattak le. Robu szerint a diákvezért preventív okokból tartóztatták le, amit a román törvények lehetővé tesznek abban az esetben, ha a vádlottat két évnél hosszab ideig tartó börtönbüntetés fenyegeti és a közrendet zavarná, ha szabadlábon maradna. A romániai és a külföldi tiltakozásoknak is nyilván szerepük van abban, hogy Monteanut ilyen váratlanul kiengedték. Meghalt a börtönben Nicolae Giosan, a volt román rezsim egyik prominens személyisége, akit a politikai bizottság 24 tagjával együtt népirtással vádolnak. A 68 éves Giosannak, a parlament volt elnökének, először júniusban volt szívinfarktusa, s ezért nem vehetett részt a tárgyalás megkezdésén. Hétfőn újabb infarktusa volt, amikor a katonai kórházból kihallgatásra szállították. Az eljárást el kellett napolni, mivel a csoportnak még két tagja van a börtönkórházban: a 67 éves Dascalescu, volt miniszterelnök és a 76 éves Radulescu, a PB volt tagja. A román belügyminisztérium csütörtökön megerősítette, hogy a Securitate, a volt titkosszolgálat a nyolcvanas évek elején kapcsolatban állt a venezuelai származású, Carlos néven ismert terroristával. A nyilatkozat ugyanakkor cáfolja egyes nyugati rádiók állításait, miszerint a Securitate közvetített Carlos, a világ egyik legkeresettebb terroristája és a közel-keleti terrorszervezetek között. A bukaresti tájékoztatás szerint a Securitate állítólag azért lépett kapcsolatba Carlosszal, hogy megakadályozza a román légitársaság gépeinek elrablását, az előkészületekről ugyanis a Securitate a hetvenes-nyolcvanas években információkat szerzett. Carlos emberei állítólag géprablásokkal akarták megtorolni, hogy Románia diplomáciai kapcsolatokat tartott fenn Izraellel. ZSELEV

: ismét Lukanov lesz a kormányfő (ČSTK) - Zseljo Zselev, az új bolgár államfő egy francia lapnak adott nyilatkozatában - amelyet tegnap közzétett a Demokracija című bolgár ellenzéki napilap is - azt mondta, az új kormány miniszterelnöke nyilvánvalóan ismét Andrej Lukanov lesz, mivel az a helyes, hogy a parlamentben többséggel rendelkező párt alakítson kormányt. Kívánatosnak nevezte, hogy szakértők, kompetens emberek alkossák a kabinetet olyanok, akiknek programját támogatni fogják a parlament fő erői, hogy valóban erős, tekintélyes és

v akcióképes lehessen a minisztertanács. A bolgár államfő ismét kijelentette, hogy a Demokratius Erők Szövetsége, a legnagyobb ellenzéki koalíció, melynek szerdáig ő maga állt az élén, elutasítja a részvételt a kormányban. Tegnap a DESZ új elnökévé Petar Beront választották meg. Az 53 éves, nemzetközi tudományos körökben elismert zoológus a vezető disszidensek közé tartozott, s egyik alapítója volt az Ekoglasznoszty szervezetnek. A közelmúltban az elnökválasztások során a DESZ jelöltje volt az alelnöki tisztségre. Várna vámosai csütörtökön sztrájkba léptek, tiltakozásul az ellen, hogy mindeddig nem tettek eleget a vámszolgálatra vonatkozó követeléseiknek. A sztrájk következtében Várnában sem a repülőgépeket, sem a hajókat nem vetik alá vámvizsgálatnak. A várnai sztrájkolókhoz csatlakoztak további kilenc város, köztük Szófia vámosai is. Washington Létszámcsökkentés, fegyverkezési programok (ČSTK) - George Bush amerikai elnök a coloradói Aspen városban tegnapra virrádó éjszaka közölte, az ország 2,1 milliós hadseregét öt éven belül egynegyeddel csökkenteni akarják. Az intézkedés együtt fog járni a hadsereg átszervezésével és egy széles körű stratégiai fegyverkezési programmal. Ezt a korszerű szovjet hadászati fegyverek létezésével, valamint a Kuvait elleni iraki agresszióval indokolta. Úgy vélekedett, ha az ezredfordulóig meg akarják őrizni az amerikai elrettentő erőt, az USA-nak 75 darab B-2-es bombázóra, 18 Trident típusú tengeralattjáróra, két Midgetman és MX rakétarendszerre és az SDI-programra is szüksége van. Nyilvánvalóan az iraki agresszió hatására is hozzájárult a szenátus a B-2 Stealth típusú, úgynevezett láthatatlan bombázók gyártási programjának folytatásához. Jugoszláv javaslat Ivo Andricot fosszák meg a Nobel-díjtól (ČSTK) - Bosznia-Hercegovina jugoszláv tagköztársaság Focsa városában akcióbizottság alakult, amely levélben fordult a stockholmi Nobel-alapítványhoz és a köztársasági tudományos akadémiához, kérve, hogy az ismert írót, Ivo Andričot fosszák meg az irodalmi Nobel-díjtól. Kérésüket azzal indokolták, hogy az író a második világháború idején a nácikkal együttműködő Milan Nedič szolgálatában állt. Ivo Andrič Boszniában született 1892-ben és a török megszállás időszakáról szóló regényeivel lett világhírű. Híd a Drinán című művéért 1961-ben kapta meg a Nobel-díjat. Belgrádban halt meg 1975 márciusában. Göncz Arpád a Magyar Köztársaság elnöke (Folytatás az 1. oldalról) Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke. Megválasztását követően az új elnök letette a hivatali esküt és a Kossuth Lajos téren fogadta a Magyar Honvédség tiszteletadását. A jeles napon Budapest több pontján fúvósegyüttesek adtak térzenét. Göncz Árpád 1922-ben Budapesten született. Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi Karán végezte, 1944-ben doktorált. A felszabadulást követően a Független Kisgazda és Polgári Pártban kezdte politikai pályafutását, ahol a párt fótitkárának titkára volt, s emellett felelős szerkesztőként jegyezte a Nemzedék című hetilapot. Négy évig tanult a gödöllői Agrártudományi Egyetemen, ahonnan az 1956-os forradalom leverése után eltávolították. 1958-ban a Bibóper másodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. » Archívumi felvételünk július 12-én készült Pozsonyban, Göncz Árpád és Vladimír Mečiar szlovák kormányfő találkozóján (Foto: ČSTK) 1963-ban amnesztiával szabadult. 1965-től szabadfoglalkozású író, műfordító, majd 1989-től a Magyar írószövetség elnöke. 1983-ban József Attila-díjat kapott, valamint tulajdonosa Wheatland-díjnak is. Alapító tagja a Szabad Kezdemény Hálózatának - a Szabaddemokraták Szövetsége elószervezetének s a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak. Jogi értelemben még nem mentesítették az 1958-as elítélésének következményei alól, amikor idén májusban az Országgyűlés megválasztotta ideiglenes köztársasági elnöknek. V. PAIS GÁBOR A Kárpátok közelebbi és távolabbi környékén már évszázados hagyományai vannak az integrációs törekvéseknek. Azonban a 19. század közepétől nem kedvezett a történelmi helyzet a kisebb országok szerves és önkéntes egymáshoz közeledésének. Persze, voltak időszakok, amikor a nagyhatalmak a kis népek véleményének megkérdezése nélkül komoly erőfeszítéseket tettek nagyobb egységek kialakítására, ebben azonban nem volt köszönet. Hitler is megpróbálkozott az európai térségek egy „akolba" terelésével, és Sztálinnak is voltak e téren merész tervei, ezek azonban - látjuk - csúfos kudarccal végződtek. Vajon milyen eredménnyel folytatódik Csehszlovákia, Magyarország, Ausztria, Jugoszlávia és Olaszország integrációs kezdeményezése? Mostanában a Pentagonálé vezető politikusainak értekezlete után sokan felteszik ezt a kérdést. Már csak azért is, mert Velencében az osztrák miniszterelnök olyan problémákat kezdett feszegetni, amelyek megválaszolása a térség egész gazdasági fejlődésére hatással lesz. Vranitzky kancellár javaslatot terjesztett elő, amelynek értelmében a környező négy országnak fokozatosan vissza kellene fejlesztenie atomenergetikai rendszerét. Miniszterelnökünk, Marián Čalfa Velencéből visszatérve úgy nyilatkozott, hogy az osztrákok követelésének nemcsak környezetvédelmi vonatkozásai vannak, hanem politikaiak, konkrétabban: választásiak is. Ausztriában annyira erősek a zöldek, hogy annak idején képesek voltak leállíttatni az atomeHogyan érint bennünket Irák egy éjszaka alatt lerohanta Kuvaitot. A tőlünk távoli térség helyzetének további alakulása - könynyen előfordulhat - minket is közelről érint. Tíz-tizenkét napja a kőolajpiac bennfentesei még azt jósolták, mostanában nem fordulhat elő az olaj árának sokkszerű emelkedése. Amióta a Perzsa-öböl környékén megszólaltak a fegyverek, már nem annyira derűlátók a prognoszták. A szovjet olajforrások apadóban vannak, számos országban ellátási gondok keletkezhetnek, és az ilyen helyzetben könnyen előfordulhat, hogy megint az OPEC - a kőolajexportáló országok szervezete - kezdi diktálni az árakat. Gazdaságunk jeA Pentagonálé-értekezlet után rőmű-építést. A kancellár által előterjesztett követelés olyan gesztus a választók irányába, amely a politikai erők összemérésekor jelentős számú szavazatot hozhat. Ahogy az ábra mutatja, Bécsben sem mennek a szomszédba egy kis demagógiáért. Ha csak az atomerőművek kérdéséről lett volna szó Velencében, a Pentagonálé jövőjét illetően nem lenne sok okunk derűlátásra. Azonban sok más kérdést is megvitattak. Javaslatot terjesztettek elő a közlekedési rendszerek összekapcsolására és összehangolt fejlesztésére. Rámutattak az előterjesztők, hogy a kőolajvezetékek zöme kelet-nyu* gati irányban épült, és ez azt eredményezte, hogy a szállításokban a térség függővé vált a Szovjetuniótól. Ma, amikor több országot is érint a szovjet kőolaj- és földgázszállítások akadozása, rendkívül időszerűvé válik az észak-déli irányú közlekedési vonalak kiépítése. Vajon nem válik dominánssá Olaszország szerepe ebben a tömörülésben? Hiszen gazdaságilag az öt ország közül ez a legerősebb és legdinamikusabban fejlődő. Olyan kérdés ez, amelyre csák a gazdasági együttműködés kibontakozása után leszünk képesek válaszolni. Tény, hogy könnyen megvonható a párhuzam a jelenlegi helyzet és a két világháború közötti viszonyok között, amikor az olaszok egy ideig Németország egyenrangú partnereiként próbáltak érvényesülni Európában. Próbáltak... Most, a német egység kialakulásának hónapjaiban kézenfekvőnek látszik a párhuzam. az irakiak agressziója? lenlegi labilis helyzetében komoly gondot okozna egy nagy mértékű olajáremelés. A jelenlegihez hasonló viszonyok között még a gazdaságilag legszilárdabb országok is igyekeznek készleteket felhalmozni, aminek következtében hallatlanul megnövekedhet a fekete arany iránti kereslet. Ez - komoly árfelhajtó tényező. Hogy a világ első számú gazdasági nagyhatalma sem közömbös az iraki agresszió következményei iránt, azt az is jól mutatja, hogy a Pentagon bejelentette: a korábbi döntésekkel ellentétben mégis küldenek néhány hadihajót - köztük repülőgéphordozót is - a Perzsaöbölbe. Elkészült az adóreform-tervezet A szövetségi kormány csütörtöki^ ülése után Václav Klaus pénzügyminiszter „bemutatta" az újságíróknak az adóreform-tervezetet, amely a parlament elé kerül, hogy 1993 első napján megkezdődhessék az új rendszer szerinti adózás. Előtte azonban még lesznek átmeneti intézkedések, így ez év októberétől egységes adókulcsot vezetnek be az összes ipari termék forgalmazásánál. Később valamennyi gazdasági szubjektum számára egységesítik az adókat és az elvonásokat. A lakosságot főképp a jövedelmi adó alakulása érinti közvetlenül. Teljesen nyilvánvaló, hogy a piacgazdaság viszonyai között tarthatatlan az eddigi béradóztatási gyakorlat, amelyre az jellemző, hogy szociális szempontokat érvényesít. A nálunk 40 év óta érvényesülő adóztatási rendszer teljesítményvisszatartó hatású. Minél nagyobb teljesítményt nyújt valaki, annál több adót fizet, de az adónövekedés távolról sem lineáris, hanem progresszív. Václav Klaus jellemzése szerint 1993 után csökken az adóteher, ami a vállalatok és általában a termelők számára azt jelenti, hogy több pénz marad fejlesztésre, a termelés kibontakoztatására. Még mindig hű a legfelsőbb Hadúrhoz? Majdnem akkora megrökönyödést váltott ki a magyarországi politikai körökben egy agg tábornok parlamenti megnyilatkozása, mint néhány héttel ezelőtt nálunk a Tisoemléktábla leleplezése. Kéri Kálmán tábornok, a magyar parlament korelnöke, a Magyar Demokrata Fórum képviselője kijelentette a törvényhozás ülésén, hogy a Horthy-hadsereg második világháborús szereplése igazságos háború volt. Ö csak tudja, hiszen az egyik magyar hadsereg vezérkari főnökeként vett részt a hadjáratban... A kijelentés nyomán felzúdult a parlament egy része, a párt első embere azonban nem reagált azonnal, és ezt úgyszólván az egész magyar sajtó élesen bírálta. Már minden relativizálódik? Már mindent és mindenkit rehabilitálnak? Netán még azt is megérjük, hogy Szálasi Ferencet hazafinak nevezik ki csak azért, mert vezérsége alatt azt követelte a magyar katonáktól, hogy az utolsó csepp vérükig harcoljanak a szovjetek ellen? Kéri tábornok fő érve ugyanis az volt, hogy a háború igazságos volt, mert a hadsereg a bolsevizmus ellen harcolt. Sokan arra figyelmeztetnek Magyarországon, hogy a meglepő parlamenti megnyilvánulást esetleg majd rossznéven veszi a demokratikus külföld. Ez nagyon valószínű, de még valószínűbb, sőt, biztos, hogy a fronton elesett katonák özvegyei, árvái is reakciós megnyilvánulásként értékelik az agg hadfi beszédét. Az sem enyhítő körülmény, hogy éveket töltött kommunista koncentrációs táborban. TÓTH MIHÁLY