Új Szó, 1990. augusztus (43. évfolyam, 178-204. szám)

1990-08-28 / 201. szám, kedd

ROMANIA Kormányellenes zavargások Bukarestben (Munkatársunktól) - Néhány napja ismét kormányellenes zavar­gások színhelye Románia fővárosa, • Bukarest. Az újabb tüntetéssorozat múlt szerdán a forradalom Keresz­ténydemokrata Pártjának hivatalo­san engedélyezett nagygyűlése után kezdődött. Azóta minden este megismétlődik a színjáték: az Egye­tem terét és környékét először elfog­lalják a tüntető csoportok, a központi sugárutakon leáll a forgalom, az em­berek kormányellenes jelszavakat kiabálnak és kórusban követelik Ion Iliescu elnök lemondását. Új téma­ként felbukkant az a követelés, hogy a kormány végre javítson az egyre rosszabbodó élelmiszer- és köz­szükségleti cikk ellátáson. A máso­dik „felvonásban" azután megjele­nik a rendőrség és a katonaság, akik gumibotokkal erélyesen szétkerge­tik, szétverik a többnyire fiatalokból álló tüntető csoportokat. A harmadik felvonásban aztán a verekedések az egész környékre kiterjednek, s a tüntetők üvegeket, köveket do­bálnak a rend őreire. Újra megjelen­tek a Molotov-koktélok és szomba­ton a tűzoltóknak is közbe kellett avatkozniuk. Az összetűzések során eddig már több mint száz embert letartóztattak. Egy részük ellen bűn­vádi eljárást indítanak. Sérültek mindkét oldalon bőven vannak és a zavargások közepette néhány új­ságírónak is ellátták a baját. A jelek arra utalnak, hogy az újabb tüntetéshullám meglepte mind a hatalmat, mind az ellenzéket. A kormányzó Nemzeti Megmentési Front élesen elítélte az eseménye­ket és követelésre felhívta a politikai pártokat, valamint a különböző szer­vezeteket. A felhívásra azonban senki nem válaszolt, sőt véleményt sem mondott a tüntetésekről. Egye­lőre tehát nem tudni, hogy ki áll konkrétan a tüntetéssorozat mögött. Bányásztragédia (ČSTK) - Hivatalos jugoszláv tá­jékoztatások szerint a mentőoszta­gok eddig 69 bányász holttestét ta­lálták meg a Kreka bányában, amelyben vasárnap metángázrob- . bánás történt. Ennek következtében összesen 180 bányász rekedt a föld alatt mintegy 500 méteres mélység­ben. Valószínűleg mind életüket vesztették, a mentőcsapatok azon­ban folytatják munkájukat. Nyolc holttestet már vasárnap megtaláltak. A jugoszláv kormány különbizottsá­got hozott létre, amely kivizsgálja a robbanás okát. Figyelemreméltó azonban, hogy a Nemzeti Megmentési Front hivata­los központi szócsöve az Azi című napilap a bukaresti zavargásokat is magyarellenes uszításra próbálja ki­használni. Vasárnap a lap vezércik­kében annak a véleményének adott hangot, hogy a bukaresti tüntetésso­rozat manőver, melynek valószínű célja elterelni a figyelmet az erdélyi fejleményekről, ahol állítólag a Ro­mániai Magyar Demokrata Szövet­ség és a magyarok folytatnak felbúj­tó, román- és államellenes tevé­kenységet. Ki kell mondani, hogy a Nemzeti Megmentési Front ezen manővere nagyon veszélyes és sú­lyos következményei lehetnek. Romániában tehát néhány nyu­godtabb nyári hét után ismét szem­mel láthatóan növekszik a belpoliti­kai feszültség. Ennek további bizo­nyítéka a brassói traktorgyárban meghirdetett általános sztrájk. Az emberek az anyagellátás javítását, jobb munkafeltételeket és béreme­lést követelnek. A munkabeszünte­tést addig tervezik, míg nem hajlan­dó Brassóba menni Petre Roman miniszterelnök, hogy személyesen adjon biztosítékokat a problémák megoldására. KOKES JÁNOS, Bukarest Az emberi szabadságjogokról (ČSTK) - Oslóban vasárnap 30 ország 70 képviselőjének részvéte­lével nemzetközi konferencia nyílt az emberek közötti gyűlölködéssel és az emberi szabadságjogok korlá­tozásával kapcsolatos problémákról. Václav Havel köztársasági elnököt ma várják Oslóba. A négynapos találkozót Elie Wie­sel amerikai író - 1986-ban kapott Nobel-díjat az emberi jogok védel­méért - és alapítványa, valamint a Nobel-díjak odaítélésével megbí­zott norvég bizottság ösztönzésére rendezik meg. Tanácskozik az Országgyűlés (ČSTK) - Budapesten tegnap kezdődött meg az Országgyűlés ülésszaka, melynek napirendjén szerepel az állami kiskereskedelem és.szolgáltatások vagyonának priva­tizálása. A képviselők egyben meg­beszéléseket folytatnak az állami vállalatokat érintő jogi előírások mó­dosításáról, valamint a korábbi re­zsim társadalmi szervezetei vagyo­nának elszámolási módjáról. A há­romnapos ülésen azonban az ere­deti elképzelésekkel ellentétben nem lesz szó a földtörvényről. A pápa fogadta a Szolidaritás elnökét Walesa saját szervezete feloszlatását szorgalmazza (ČSTK) - II. János Pál pápa vasárnap a Szolidaritás megalapítá­sának 10. évfordulója alkalmából elismerését fejezte ki a lengyel szakszervezeti mozgalomnak. A Rómától délre levő Castel Gran­dolfóban a lengyel zarándokok szá­mára mondott prédikációjában hangsúlyozta, a Szolidaritás nem­csak azt az utat szorgalmazta, amely elvezetett a valódi demokrá­cián nyugvó civilizált társadalomhoz Lengyelországban, de hozzájárult Európa megosztottságának meg-' szüntetéséhez is. A Szentatya teg­nap Castel Grandolfóban fogadta Lech Walesát, a Szolidaritás elnö­két, aki magánlátogatáson tartózko­dik Olaszországban. Walesa egyébként tegnap köve­telte a szervezet feloszlatását. A Corriere Delia Sera című napilap­nak adott nyilatkozatában elmondta, Lengyelországnak szabad piacgaz­daságra, szabad politikai pártokra és szabad, független szakszervezeti szövetségekre van szüksége. Már nem létezik a kommunista párt, Súlyos zavargások Szófiában ÚJ szú 1990. VIII. ,24­(Folytatás az 1. oldalról) tető hatolt be a székházba, s minden mozdíthatót kidobáltak az ablakon: iratokat, nyomtatványokat, tévéké­szülékeket, videotechnikát, képeket stb. Felgyújtották a felsőbb emelete­ket is. Egy rendőr azt mondta a csehszlovák sajtóiroda tudósítójá­nak, hogy szerinte előre eltervezett akció volt, s amit nem tettek tönkre, azt „elvitték" az épületből. Reggel fél négykor jelent meg a téren Petar Dertliev, a szociáldemokrata párt el­nöke, aki felszólította a tüntetőket, ne engedjék magukat kiprovokálni, mert azzal „a kommunista párton belül is meglevő szélsőséges anti­demokratikus erők - beleértve a régi sztálinistákat - malmára hajtanák a vizet", s ezek az erők ürügyet keresnek a beavatkozásra a fiatal bolgár demokrácia ellen. A kor­mányzó BSZP részéről egyedül Szemerdzsiev, a köztársaság alel­nöke volt az, aki ismét megjelent a téren, és ígéretet tett arra, hogy a csillagot reggel leveszik az épü­letről. Zseljo Zselev államfő vasárnap nem volt Szófiában, s ezért rádiónyi­latkozatban reagált az események­re, a közrend durva megsértésének nevezve azokat. Az ilyen tetteket semmivel sem lehet igazolni, a za­vargások, a káosz, a polgárháború veszélyének teszik ki az országot. Azt mondotta, itt nem a demokráciá­ért folytatott harcról van szó, hanem olyan őrültségről, amely katonai dik­tatúra felé sodorja az országot. Megfigyelők rámutattak, az inci­densre akkor került sor, amikor sem Zselev államfő, sem Lukanov kor­mányfő, sem pedig a legnagyobb ellenzéki koalíció, a Demokratikus Erők Szövetségének (DESZ) elnö­ke, Petar Beron nem tartózkodott a fővárosban. A BTA hírügynökség közleménye szerint a DESZ parla­menti csoportja támogatta az állam­fő nyilatkozatát és a demokráciába való békés átmenet mellett szállt síkra. Szintén a BTA közölte, hogy az egész országban készültségbe helyezték a belügyminisztériumi ala­kulatokat. Maga Plamen Sztancsev pedig azt mondotta, hogy az önége­tést egyelőre későbbre halasztja. Zselev államfő utasítására a rendőrség eltávolította az épületből azokat, akik ott töltötték az éjszakát, s ugyancsak tegnap reggel megtisz­tította a pártszékház előtti teret a tüntetőktől. Felszámolták az elnöki iroda székháza előtti sátortábort is, amelyet a helybeliek az igazság vá­rosának neveztek el. A Szófia köz­pontjába vezető utakat is lezárták. Zselev államfő reggel beszédet mondott a rádióban, megállapítva, hogy a bolgár politikai válság új szakaszba lépett. A BSZP székhá­zának felgyújtásáról ismételten hangsúlyozta, hogy az incidens ko­molyan veszélyezteti az ország bé­kéjét, felhívta a figyelmet arra, hogy az ügy körülményei egyelőre nem világosak. Zselev szerint Bulgáriá­ban vannak olyan egyének és cso­portosulások, akik, illetve amelyek nem akarják az olyan fejlődést, mint amilyen a keletnémet, a magyar és a csehszlovák, hanem, ellenkező­leg, hívei az erőszaknak, a bosszú­nak, a káosznak. El kell gondolkodni afelett, kinek áll érdekében, hogy akkor provokáljon ki ilyen incidenst, amikor Bulgáriának törvényesen vá­lasztott parlamentje, működő elnöki hivatala van, s éppen egy erős és életképes kormány megalakítása előtt áll. nincs ki ellen harcolni, nincs ellen­zék sem. Ez kellemetlen mindenki számára. A Szolidaritás struktúráit a kommunizmus elleni harcban hoz­ták létre, most újonnan kell meg­szervezni a politikai életet- mondot­ta Walesa. A Szolidaritás több mint száz vál­lalati bizottságának képviselői pén­teki krakkói találkozójukon támogat­ták Lech Walesa jelölését az állam­fői tisztségbe. Véleményük szerint Wojciech Jaruzelskinek azonnal le kellene mondania, s már ősszel meg kellene tartani az elnöki és parla­menti választásokat. Ezt tegnap a Gazeta Wyborcza című napilap közölte. Növelik az olajtermelést? (ČSTK) - Bécsben vasárnap kez­dődött meg a OPEC-tagországok képviselőinek konzultatív találkozója az olajkitermelés növelésének prob­lémájáról. A megbeszéléseken 11 OPEC-ország képviselői vesznek részt, Irak és Líbia küldöttsége nem érkezett meg az osztrák fővárosa. Elsősorban Szaúd-Arábia és Ve­nezuela követeli a kőolajtermelés átmeneti növelésének engedélyezé­sét. Ezzel kompenzálnák azt a ki­esést, - naponta kb. 5 millió bareli -, amelyet Kuvait bekebelezése és az Irak ellenes embargó okoz. Szaúd­Arábia már be is jelentette, 2 millió barellal növeli olajkitermelését, füg­getlenül attól, hogy az OPEC megál­lapodik-e az új kvótákban vagy sem. Bár nem tudni még, mely orszá­gok ellenzik a termelés növelését, de világos, hogy nem mindenki ért egyet a szaúd-arábiai tervvel. 47-es jelszavak után Nagyüzem-barát lesz a magyar földtörvény? Báró Berg Tasziló, a Kölnben élő, magyar állampolgárságát megtartó üzletember bejelentette: igényt tart családja egykori, Kapuvár környéki birtokára. Ha ősszel hazatelepül, 100 hektárt vissza is kaphat, mivel várhatóan szeptember második fe­lében elfogadják Budapesten ,,a ter­mőföld tulajdonjogi rendezésének egyes kérdéseiről" készülő törvényt. Tehát ismét grófi szérűk uralják majd a határt? Sokakban él még ez a félelem. Holott a koalíciós pártok júliusi egyezsége nyomán összeállí­tott törvényjavaslat jogtechnikai megoldásaival ugyancsak megszelí­dítette a kisgazdapárt földprogram­ját! Nehéz lenne ráfogni, hogy az a nagybirtokrendszer feltámadását szolgálná. A részleges privatizációt előbbre sorolták a termelőszövetkezetekbe kényszerített gazdák rehabilitációjá­nál. Kicsit módosítva elővették a régi jelszót: A föld azé, aki megműveli! Ebből következően a ház körüli gaz­dasággal sem rendelkező mezőgaz­dasági bérmunkásoknak lehetővé tették, hogy kedvezményes áron a termelőszövetkezetek, állami gaz­daságok földjeiből vásároljanak ma­guknak 15 ezer négyzetmétert. A ki­sebb földtulajdonnal rendelkezők most 15 ezer négyzetméterig kiegé­szíthetik gazdaságaikat. "V Ami föld marad, abból kaphatnak a tulajdonosok és az örökösök. Mi­vel az ország termőterülete 1947 óta jelentősen csökkent - hisz az úi lakótelepeknek, gyáraknak hely kel­lett -, elképzelhető, hogy a volt tulaj­donosok és azok örökösei csak csökkentett arányban kapják vissza birtokaikat. Ennek azonban kevés az esélye, mivel mértékadó becslés szerint a tulajdonosoknak legfeljebb az egyötöde fogja visszakérni a földjét. A várható birtoknagyságokat dr. Zsíros Géza kisgazdapárti képvi­selő, a törvényjavaslat egyik kidol­gozója 3-6 hektárra tippelte. A 100 hektáros felső határra az igénylők két ezreléke lehet jogosult. A tör­vényjavaslat szerint a 15 ezer négy­zetméteres határ személyenként ér­tendő, tehát egy háromtagú földmű­ves családnál már 4,5 hektárnál tar­tunk; falun pedig több a többgenerá­ciós család, mint a lakáshiánnyal küszködő városkában. Elképzelhető, hogy az öröklést csak az első fokig engedik, vagyis az unoka már hiába pályázna nagy­apja tanyájára. Sőt, az MDF szak­értőinek egyik csoportja teljesen ki­zárná az örökösöket. Ebben az esetben az adott településen e tör­vény kedvező feltételei alapján sze­rezhetnének 15 ezer négyzetméte­ren felül is tulajdont a helyben lakó egyéni gazdálkodók és a mezőgaz­daságot élethivatásnak választók. Az új tulajdonosok öt éven át nem változtathatják majd meg földjük jel­legét, tehát szántóból nem csinál­hatnak például golfpályát. Sőt, ha nem művelik meg, földjük - egy eredménytelen felszólítás után - az önkormányzaté lesz. A korlátozások következtében im­máron nem lehet „az 1945-ös föld­osztásnál is nagyobb léptékű" új honfoglalásról beszélni. A nagyüze­mek kicsit karcsúsítva egyben ma­radnak. Az egy más kérdés, hogy a nagyüzemek földje nevesített lesz, gazdát kap a földtulajdon. Jövőre, várhatóan, új szövetkezeti törvény készül, amelyet már a magántulaj­donosok érdekeire fognak szabni. V. PAIZS GÁBOR, BUDAPEST Az egyenjogúság és a tolerancia jegyében Az Együttélés Politikai Mozgalom Központi Ügyvivő Testületének Ke­leti Csoportja 1990. augusztus 25­én Szepsiben ülésezett. A testület foglalkozott az országunkban kiala­kult belpolitikai helyzettel és a közel­gő helyhatósági választásokkal. A továbbiakban megtárgyalta és jó­váhagyta a mozgalom szakértői csoportja által kidolgozott nyelvtör­vény-javaslat alapelveit. A testület állást foglalt a bősi vízi erőmű munkálatainak felfüg­gesztése mellett, mindaddig ne foly­tassák az építkezést, amíg egy, füg­getlen szakemberekből álló nemzet­közi bizottság nem foglal állást az építkezés gazdasági, biztonsági és környezetvédelmi problémáival kap­csolatban. A kialakult belpolitikai helyzetre való tekintettel a testület a követke­ző nyilatkozatot fogadta el: A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság demokratikus átalaku­lásának, egyúttal gazdasági fejlődé­sének elengedhetetlen feltétele a ki­egyensúlyozott és stabil politikai lég­kör fenntartása. Ezt a folyamatot Állásfoglalás A Práca napilap 1990. augusztus 18-ai számában jelent meg Jerguš Ferko újságíró cikke „Berufsverbot na Južnom Slovensku" (Budú sa naše „Dolniaky" povinne učiť po maďarsky?) „Foglalkoztatási tilalom Dél-Szlová­kiában" (Vajon fog-e „Délvidékünk" kötelezően magyarul tanulni?) címmel. A cikk több valótlan állítást, alaptalan vádat tartalmaz, amellyel nem értünk egyet. Az írásban felsorolt példák egyoldalú beállítása azt a látszatot kelti, hogy az Érsekújvári járásban mesterségesen szított nemzetiségi viszályok egyedüli okozói a járás magyar nemzetiségű lakosai, valamint a magyar politikai mozgalmak, szervezetek. Tiltakozunk az ilyen hangulatkeltés ellen, melyből bizonyos csoportok politikai tőkét akarnak kovácsolni. Veszélyesnek látjuk az ilyen újságírói magatartást, amely csak az egyik felet meghallgatva formál elhamarkodott véleményt, és ily módon alkot torz képet egy nagyon fontos kérdésben - a szlovák-magyar együttélésben -, amely, a cikk hangulata ellenére, a járásban korántsem olyan elkeserítő. Veszélyesnek látjuk elsősorban azért, mert egy, Szlovákia-szerte olvasott napilapban jelent meg az írás, és tartunk attól, hogy az olvasók a köztársaság többi részében hamis képet kapnak a dél-szlovákiai viszonyokról. Ezért kérjük Jerguš Ferko újságíró urat, hogy a reális helyzet bemutatása érdekében jöjjön el városunkba még egyszer, és hallgassa meg a másik felet is. Szeretnénk, ha a beszélgetésen részt venne az Uj Szó munkatársa. A Független Magyar Kezdeményezés érsekújvári szervezetének nevében: GÉMESI KAROLY Az Együttélés Politikai Mozgalom szervezetének nevében: FORRÓ LÁSZLÓ A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom nevében: ZÁBOLY LÍVIA A Csemadok Járási Választmánya nevében: SZÁRAZ DÉNES azonban, megítélésünk szerint, saj­nálatos módon több tényező is sú­lyosan veszélyezteti. Bennünket mindenekelőtt az érint fájdalmasan, hogy a nemzeti ki­sebbségek, főleg a csehszlovákiai magyarság ellen irányuló megalapo­zatlan támadások és a folyamatos negatív hangulatkeltés zavarják és nehezítik országunk nemzetei és nemzeti kisebbségei békés és har­monikus együttélését. E kisebbség­ellenes hangulatkeltések, a többségi nemzetek tájékozatlanságára épít­ve, valótlanságokkal és féligaz­ságokkal kísérlik meg elterelni köz­véleményünk figyelmét a valós poli­tikai, gazdasági és társadalmi prob­lémákról. Egyes politikai pártok és csopor­tosulások olyan jogszabályok elfo­gadását próbálják ultimatív módon kikényszeríteni, amelyek semmibe veszik a nemzeti kisebbségek alap­vető egyéni és kollektív jogait, ellen­tétesek államunk hatályos alkotmá­nyával és a nemzetközi emberi jogi egyezségokmányokkal. Az Együttélés Politikai Mozgalom Központi Ügyvivő Testületének Ke­leti Csoportja, a békés egymás mel­lett élés szellemében, a lehető leg­határozottabban elítéli a nemzeti ki­sebbségeket diszkriminatív módon érintő törekvéseket, és ismételten kinyilatkoztatja, hogy a mozgalom programjával összhangban a továb­biakban is küzdeni fog a jogegyenlő­ségen alapuló, a nemzeti kisebbsé­gek egyéni és kollektív jogait, vala­mint az általános emberi jogokat tiszteletben tartó demokratikus jog­államiság kialakításáért. Mivel a mesterségesen szított hangulatkeltésben óriási felelősség hárul a hírközlő eszközökre, felhív­juk azok vezetőit, hogy az objektív, etikus tájékoztatás követelményei­vel összhangban végezzék munká­jukat. Egyúttal felhívjuk az Együtté­lés Politikai Mozgalom támogatóinak és szimpatizánsainak figyelmét arra, hogy a provokációkra ne reagálja­nak meggondolatlanul, hanem a mozgalom célkitűzéseivel össz­hangban keressék a párbeszéd le­hetőségét. Az Együttélés Politikai Mozgalom Központi Irodája

Next

/
Thumbnails
Contents