Új Szó, 1990. augusztus (43. évfolyam, 178-204. szám)

1990-08-25 / 199. szám, szombat

RENDELET RENDELET ELLEN Szovjetunió kontra Oroszország...? Szolzsenyicin köszöni, de nem lesz turista a saját hazájában (ČSTK) - Minden hozzáférhető hírforrás szerint csütörtökön rendben, nyugalomban zajlottak az em-. lékakciók Litvániában a Molotov -Ribbentrop paktum aláírásának 5. évfordulóján. Az Ogrodniki - Lazdijaj határátkelőhely közelében egyházi nagygyűlést tartottak, majd ezután - mintegy szimbolizálva a kilépést Európa felé - az emberek rövid időre lengyel területre vonultak: Abban viszont már eltérnek az adatok, hányan is vettek részt ebben a szimbolikus határátlépésben. Az AP amerikai hírügynökség szerint 30 ezren, a keletnémet ADN több mint 70 ezer résztvevőről tud, míg a TASZSZ szovjet hírügynökség szerint csak néhány ezren voltak. Az AP beszámolt arról, hogy a litván-lengyel határ mentén a KGB állig felfegyverzett alakulatai harckocsikat helyeztek el, hogy erődemonstrációval akadályozzák meg a spontán és ellenőrizhetetlen határátlépést. Ezzel azonban csak azt érték el, hogy a szónokok a nagygyűléseken arról beszéltek, őket nem a harckocsik, hanem az igazság védi, s nem engedik, hogy bezárják előttük az Európába nyíló ajtót. Mihail Gorbacsov szovjet államfő csütörtökön rendeletet adott ki, Kubától kértek menedékjogot... (ČSTK) - A Kanári-szigeteken élő 74 spanyol kőműves csütörtökön menedékjogot kért Kubában, állítólag azért, mert az őket alkalmazó társaságban tömeges elbocsátások lesznek. Kuba Las Palmas-i konzulja elküldte kérésüket az illetékes havannai hatóságoknak. Ezeknek most jó alkalmuk van arra, hogy a kérést propagandaeszközként használják fel Spanyolország ellen abban az időben, amikor kubai menekültek tartózkodnak az ország havannai nagykövetségén. Ezenkívül a spanyol kőműveseket talán szívesen látná a kubai építőipari minisztérium, amelynek a mezőgazdasági minisztériummal együtt állandó problémái vannak a munkaerő biztosításával. A közelmúltban hasonló kéréssel érkezett a szigetországba 24 olyan madridi lakos, akiket a kilakoltatás veszélye fenyegetett. Tíz napot töltöttek Kubában, Fidel Castro még ebédre is meghívta őket. Azután (inkább?) hazautaztak. amellyel hatályon kívül helyezte az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsának augusztus 9-i határozatát a köztársaság szuverenitása gazdasági bázisának védelméről. Ebben a határozatában az oroszországi parlament érvénytelennek nyilvánította a nemzetközi szerződéseket a gyémántok, a nemes- és más fémek, a kőolaj, a földgáz, az urán és más stratégiai fontosságú, a köztársaság területén kitermelt nyersanyagok eladásáról. Vonatkozott a határozat a köztársaságban gyártott olyan termékek eladására is, melyekről a szerződéseket azt követően kötötték meg a köztársaság egyetértése nélkül, hogy az elfogadta a nyilatkozatot az állam szuverenitásáról. Rendeletében Gorbacsv leszögezte, a Szovjetunió és a köztársaságok jogkörét és tulajdonjogát majd csak az új szövetségi szerződés fogja behatárolni, így annak megszületéséig a korábbi gazdasági szerződések vannak érvényben. Az illetékes szerveket utasította, tájékoztassák külföldi partnereiket, hogy a Szovjetunió maradéktalanul eleget tesz vállalt kötelezettségeinek. Azerbajdzsán ellen. Kétségbe vonta az illegálisan tartott fegyverek beszolgáltatásáról szóló elnöki rendeletet, és arra figyelmeztetett, köztársasága kénytelen lesz intézkedéseket tenni szuverenitása és biztonsága garantálására. Hegyi Karabah képviselői viszont azt állítják, Azerbajdzsán vezetése tudatosan félrevezeti a közvéleményt, hogy eltitkolja a pogromok és gyilkosságok sorozatát az örmények, az oroszok, a zsidók és a többi oroszul beszélő lakosság ellen. Itt kell megjegyezni, hogy Örményország csütörtökön elfogaAlekszandr Szolzsenyicin, az Egyesült Államokban élő világhírű orosz író elutasította Ivan Szilajev oroszországi miniszterelnök meghívását, hogy személyes vendégeként látogasson el Oroszországba. Szolzsenyicin levélben köszönte meg Szilajevnek a meghívást, de - mint írta - számára elképzelhetetlen, hogy vendég vagy turista legyen a hazájában. Az Azerbajdzsán részét képező Hegyi Karabah népi küldöttei felhívással fordultak a szovjet államfőhöz és a szövetségi köztársaságok képviselőihez. Az autonóm terület képviselői azt írták, hogy Azerbajdzsán „igyekszik félrevezetni a Szovjetunió vezetését és a közvéleményt, egyben pedig mentséget keres a Karabah örmény lakossága elleni erőszakra". Felhívták a figyelmet Ajaz Mutalibov azerbajdzsán államfő keddi, a szövetségi köztársaságok parlamentjeihez intézett beszédére is, amelyben felszólította őket, ne engedjék meg az örmény fegyveresek támadásait örmény fegyveresek az azerbajdzsáni határon. (Telefoto: ČSTK-AP) dott függetlenségi nyilatkozata a köztársaság részének tekinti a túlnyomórészt örmények lakta Hegyi Karabahot. Az észt parlament orosz nyelvi képviselői kifogásolják, hogy közülük senki sem lett tagja annak a küldöttségnek, amely csütörtökön kezdett tárgyalásokat Moszkvában az észt -szovjet kapcsolatokról. Szóvivőjük kijelentette, a parlament orosz képviselői saját csoportot hoznak létre, amely a Szovjetunióval és az Oroszországi Föderációval fog tárgyalni. Ufában, a Baskír Autonóm Köztársaság fővárosában egy fenolt előállító új gyártósor beindításakor erős robbanás történt a helyi szeszgyártó üzemben. A TASZSZ jelentése szerint 25 személy súlyosan megsérült. Közülük kettő állapota nagyon súlyos. Az elsőt több további robbanás is követte és fenol került a milliós város ivóvízforrásaként szolgáló Ufimka folyóba. Egyesülés: október 3-án Emelkedett hangulat Bonnban és Berlinben ÚJ szú 1990. VIH. 25. (ČSTK) - Helmut Kohl nyugatnémet kancellár csütörtökön üdvözölte az NDK Népi Kamarájának határozatát, mely szerint a két német állam már október 3-án egyesül. Kohl a Bundestagban elhangzott kormánynyilatkozatában hangsúlyozta: ez a nap „népünk történelmének nagy napja lesz". A Volkskammer döntésével - mondotta a kancellár - végre tisztázódott, hogy Németország, mikor lesz egységes. Kohl ezután emlékeztetett rá, mekkora szenvedést okozott a múltban a népnek az ország megosztottsága. Megemlékezett azokról a férfiakról és nőkről, akiket táborokba hurcoltak el. „Nem szabad megfeledkezni az NSZEP diktatúrájának szolgálatában álló bíróságok áldozatairól sem. Az NDK területén több mint 75 ezer személyt ítéltek el politikai okok miatt" - mondotta Helmut Kohl. A kancellár ezután köszönetet mondott a nyugati barátoknak, partnereknek, elsősorban az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának és Franciaországnak. Kijelentette, hogy a szövetségi köztársaság része a nyugati közösségnek és ez továbbra is így lesz. Beszéde további részében nagyra értékelte a lengyel és magyar polgári mozgalmakat, amelyek példát mutattak, megnyitották az utat a békés forradalomhoz a jelenlegi NDK területén is. Köszönetet mondott Mihail Gorbacsov szovjet államfőnek is, akinek reformpolitikája és új gondolkodásmódja lehetővé tette a mély változásokat Németországban és Európában egyaránt. Az egyesített Németország az egyesített Európa egyenjogú része lesz, s a világbékét fogja szolgálni. Helmut Kohl után Oskar Lafontaine, az SPD kancellárjelöltje, a Saar-vidéki kormány elnöke szólalt fel, s mint az ellenzék szóvivője szintén üdvözölte a Népi Kamara döntését. Lafontaine is köszönetet mondott a nyugati szövetségeseknek és Mihail Gorbacsovnak, majd hozzáfűzte: az NDK csatlakozása az NSZK-hoz lehetetlen lenne Willy Brandt keleti politikája nélkül. Értékelte Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter érdemeit is. A továbbiakban követelte egy alkotmányozó tanács létrehozását, amely kidolgozná az egyesített Németország új alkotmányát. A dokumentumot népszavazásra bocsátanék. Alfred Dregger, a CDU/CSU parlamenti csoportjának elnöke Lothar de Maiziere keletnémet kormányfőnek és kabinetjének mondott köszönetet a nehéz és sikeres munkáért, de egyben sajnálkozását fejezte ki, hogy az SPD vétója miatt nem tarthatják meg az össznémet választásokat korábban, mint december 2-án. A Bundestag csütörtöki rendkívüli ülésén jóváhagyta az össznémet választásokról szóló törvényt. Helmut Kohl tegnap Berlinben találkozott a keletnémet CDU parlamenti képviselőivel, hogy tárgyalásokat folytasson velük az egyesítés mechanizmusairól, valamint a decemberi választások előkészületeiről. Furcsa szemüveget visel némely hazánkban akkreditált magyarországi újságíró. Bizonyos jelenségeket felnagyítva látnak, miközben más, nem kevésbé fontos, vagy kimondottan lényeges jelenségeket figyelmen kívül hagynak. Nyilvánvaló, hogy így enyhén szólva nem egészen hiteles képet alkothat országunk helyzetéről az olvasó, és az ilyen tájékoztatás valószínűleg még a magyar vezetők helyzetismeretét is gyengíti. Lehet, hogy a tudósítók nem tudnak szlovákul, illetve csehül, de az sincs kizárva, hogy olyanok súgnak nekik, akik bizonyos módon szeretik látni a tényeket, és vágyaikat összekeverik a valósággal. Csak így történhetett meg, hogy Magyarországon még nem vették észre, hogy Budapestről nemcsak Prágán keresztül lehet Pozsonyba utazni. Márpedig azt - ha tetszik valakinek, ha nem - tudomásul kell venni. . Ugyanis annak, amit általában a föderáció továbbfejlesztésének nevezünk, a magyar-szlovák kapcsolatok fejlesztésének vonatkozásában ez a lényege. A dél-szlovákiai magyarság helyzete, jogai szempontjából meghatározó lesz a most következő két esztendő, de ugyanezt állapíthatjuk meg a cseh és a szlovák nemzet további együttélése szempontjából is. A parlament jelenlegi megbízatási időszakában eldől, hogy milyen mértékben szilárdulnak meg, illetve gyengülnek a szélsőséges nacionalista erők, és hogy olyan helyzetbe kerülnek-e, amelyben - győzelemre számítva - esetleg feltehetik a kérdést: mit akar Szlovákia népe: föderációt, konföderációt, vagy önálló szlovák államot? Ma a szélsőséges nacionalistáknak még nem lenne merszük kezdeményezni egy népszavazást. Annyira azért ők is előrelátók, annyira ők is ismerik ezt á népet, hogy tisztában vannak vele: könnyen elveszíthetnék a játszmát. Szlovákia lakosságának feltehetően csak elenyésző kisebbsége voksolna az elszakadás mellett. Ma inkább azok foglalkoznak a népszavazás gondolatával, akik a föderáció feltételei között képzelik el a jövőt. Pontosabban szólva: egy tökéletesített szövetségi állam feltételei között. Azonban előfordulhat, hogy holnapra, holnaputánra megváltozik a helyzet. A nemzetiségi torzsalkodások miatt destabilizálódhat az ország, így szétzüllik a gazdaság, növekszik a szociális feszültség, és egyre nagyobb visszhangra talál a demagógia. Nehéz dolga iesz a föderáció híveinek, ha nem sikerül előre lépnünk. Már sokszor beigazolódott a történelem folyamán, hogy a szélsőséges nacionalista erők profitálnak a gazdasági válságból és a társadalmi kérdések megoldatlanságából. Viszont nyert ügyünk van, ha a legközelebbi években észrevehetően megindulunk a kibontakozás felé. Mi köze mindehhez a Cseh-Szlovákiában akkreditált magyar újságíróknak? Csak annyiról van szó, hogy írják meg a teljes igazságot, hogy ne csak bizonyos, sokszor perifériális jelenségekről írjanak, miközben a leglényegesebb mozzanatokat figyelmen kívül hagyják. Ezzel mind a magyar közvéleményt, mind az ország vezetőit pozitívan befolyásolhatják, és ami legalább ennyire fontos: a dél-szlovákiai magyarok helyzetének rendezéséhez is hozzájárulhatnak. Mire gondolok, amikor „perifériális jelenségekről" írok? Arra, hogy a jelenlegi politikai erőviszonyokba a kilenc szlovák nacionalista párt tömörülése perifériális erő a kormánykoalícióhoz képest. Arra, hogy a nacionalista pártok intellektuális szempontból törpék a kormánykoalíció pártjaihoz képest. Ennek ellenére - teljesen érthetetlenül - az előbbiek minden cselekedete aránylag nagy publicitást kap a magyar sajtóban, miközben a tudósítók figyelmen kívül hagyják azokat a szellemi teljesítményeket, politikai lépéseket, amelyek főképp a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalomhoz tartozókra jellemzőek. ,A magyar sajtó a cseh-szlovákiai helyzetről való tájékoztatás hitelesebbé tételével nagymértékben hozzájárulhatna ahhoz, hogy a politikusok felismerjék: Pozsonyban kell megvitatni a szlovák-magyar kérdéseket TÓTH MIHÁLY Budapesti sajtóvisszhang Prágába készül a magyar külügyminiszter (ČSTK) - A magyar sajtó tegnap tájékoztatott Václav Havel köztársasági elnök csütörtöki sajtókonferenciájáról, miközben beszédének azon részeit emeli ki, amelyek az országaink és népeink közötti kapcsolatokat érintik. A Magyar Hírlap „Nincs válság a kapcsolatokban" címmel közölt cikket, amelyben a köztársasági elnök szavait idézi arról, hogy vannak ugyan problémák, de semmiképpen nem lehet krízisről beszélni a magyar-csehszlovák kapcsolatokban. Václav Havel szerint teljesen érthető, hogy a nemzetiségi problémák most jönnek elő, mert a nemzetiségi politika hosszú évekig rossz volt. A Népszabadság azt emelte ki, hogy Havel összességében barátinak nevezte a csehszlovák-magyar viszonyt. A napilap egyben beszélgetést közölt Jeszenszky Géza magyar külügyminiszterrel is, aki hétfőn - Jirí Dienstbier külügyminiszter meghívására - Prágába látogat. Arra a kérdésre, hogy az utóbbi időkben hallott csehszlovák-magyar szóváltások után mi várható a látogatástól, Jeszenszky azt válaszolta: ,,E szóváltások, amiket egy-két politikus - nem magyar részről - kezdeményezett, nem teszik nehezebbé, legfeljebb még időszerűbbé a látogatást. Én a magam részéről nagyon jó benyomásokat szereztem Dienstbier úrról, s remélem, hogy más csehszlovákiai vezetőkkel is módom lesz találkozni. Rajtunk nem múlik, a magyar kormány minden vonatkozásban kész a jó viszonyra. Természetesen vannak olyan kérdések, amelyekben, úgy gondoljuk, hogy az, amit mi képviselünk - egyetemes érdek. Például a vízlépcső kérdésében, vagy a kisebbségek ügyeiben". A lap munkatársa azt is megkérdezte, tervez-e Jeszenszky Géza találkozót szlovák személyiségekkel. A külügyminiszter válasza: ,,Külön üzentem Pozsonyba - mivel most nincs módom arra, hogy oda is menjek - hogy szívesen látjuk Magyarországon Szlovákia minden vezetőjét. Több szinten, több formában is szeretnénk találkozni. Én magam is remélem, hogy már a közeljövőben el tudok menni Szlovákiába". Mozgósítás Dél-Afrikában (ČSTK) - Dél-Afrikában mozgósítást rendeltek el. A tartalékosok segíteni fognak a rendőri egységeknek a rend fenntartásában Johannesburg néger negyedeiben, ahol folytatódik a véres háború az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) és az Inkatha mozgalom hívei között. Az ANC vezetősége már korábban követelte a fegyverek elkobzását, azonban a rendőri szervek eddig tiszteletben tartották az Inkatha tagjainak állítását, mely szerint a rövid lándzsák, pajzsok és botok a zulu törzs kulturális identitásának részét képezi. Pozsonyba - ne Prágán keresztül