Új Szó, 1990. augusztus (43. évfolyam, 178-204. szám)

1990-08-17 / 192. szám, péntek

Péntek, 1990. augusztus 17. • Ara 1 korona XLIII. évfolyam, 192. szám Ülésezett a szövetségi kormány A hústermelést támogatni kell (ČSTK) - Prágában tegnap ülést tartott a CSSZSZK kormánya. Tanácskozásának első részében jóváhagyta a Csehszlovák Tudományos Akadémia ideiglenes alapszabályát, amely 1990. szeptember elsején lép életbe. Az elfogadott dokumentum szabályozza az akadémia belső viszonyait, szerveinek jogi helyzetét. Kifejezte beleegyezését, hogy a kormány alelnöke Jirí Dienstbier külügyminiszter részt vegyen 1990. október elsején és másodikán New Yorkban az európai biztonsági és együttműködési értekezlet 35 országa külügyminiszterének értekezletén és kinevezte a bécsi leszerelési tárgyalások csehszlovák képviselőjét Ladislav Balcar nagykövetet az európai biztonsági és együttműködési értekezlet párizsi összegző értekezlete szakértői előkészítő értekezlete küldöttségének vezetőjévé. A kormány egyetértett a CSSZSZK csatlakozásával, ahhoz a megállapodáshoz, mely a világ kulturális és természeti örökségének védelmével kapcsolatos, és amelyet UNESCO 1972-ben tartott konferenciája fogadott el. A CSSZSZK Albániával és Romániával együtt az utolsó országok között volt, amelyek a megállapodást nem tették magukévá. A Lengyel Köztársasággal a határforgalommal folytatott megbeszélésről előterjesztett jelentés alapján a kormány feladatul adta a csehszlovák-lengyel közös bizottság csehszlovák elnökének, hogy gyors ütemben vitassa meg a lengyel féllel a gazdasági, pénzügyi, bank, valutaátváltási, vámügyi, közlekedési szerződést, beleértve a kishatárforgalom, a turistaforgalom kérdését is, hogy mindkét fél kölcsönösen előnyös megoldást találjon, ami hozzájárulhat a CSSZSZK és a Lengyel Vladimír Mečiar: Döntsön az olvasó, hogy melyik lap marad meg Főszerkesztők a szlovák kormányelnöknél Köztársaság további baráti kapcsolatainak elmélyítéséhez. Tudomásul vette Marián Čalfa szövetségi miniszterelnöknek a mezőgazdaság és élelmezésügy vezetőivel folytatott szerdai tanácskozásról szóló tájékoztatót. Tudomásul vette, hogy ami a hústermelést és fogyasztást illeti a szövetségi gazdasági minisztérium, közösen a köztársasági ágazatokkal és a földműves szövetségekkel azonnal kidolgozza a szövetségi kormány számára a javaslatot, amely a helyzet részletes elemzése alapján rövid és hosszú távú intézkedéseket tartalmaz a jelenlegi helyzet megoldására. A hústermelésnek olyan sajátosságai vannak, hogy indokolt lesz a húsellátás és vele kapcsolatos nehézségek megoldásában bizonyos mértékig az állam is részt vegyen. A kormány megállapította, hogy sürgősen, még ez év második félévében széles körű privatizációt kell végrehajtani az élelmiszeriparban és kereskedelemben. Mai számunkban: Ha nem jött a Cenzor úr... ... Cenzúra hivatalosan nem is volt már egy idő után, csak éppen összevissza vágták, nyirbálták a filmet, ha az igazgatónak nem tetszett valami benne, és ha megkurtítani sem lehetett, akkor dobozba zárták. (4. oldal) Ragadozók * ... többet kellene beszélnünk a követendő eszmékről, az okos elvekről, a mindennapi élet erkölcsi követelményeiről, mert ha nem kapunk idejében észbe, akkor a most alakuló új társadalmat is elözönlik a ragadozók! (5. oldal) Segít-e a gólkirály a kispadról? ... Mivel fiatalabb labdarúgókból ál! a Slovan, bizonyára nem fog nekik gondot okozni a sok mozgás, lendület és gyorsaság. Erre akarjuk építeni futballozásunkat... (7. oldal) Növekszik az amerikai haderő az Öbölben Irak magabiztos kijelentései • Teljes harckészültség Izraelben • A csehszlovák állampolgárok Jordániába indultak (ČSTK) - Az Egyesült Államok a radarokkal fel nem fedezhető, s ezért lopakodónak is nevezett Stealth típusú bombázókat is küld a Perzsa-öböl térségébe. Ezt tegnapra virradóra jelentette be az amerikai hadügyminisztérium, elhallgatva, hogy pontosan hová kívánják telepíteni ezeket a szupermodern és egyben szuperdrága gépeket. Szakértők feltételezése szerint leghamarabb a törökországi Incirlik légitámaszpont jöhet számításba. Úgyszintén a Pengaton köreiből származik a hír, hogy már vagy hatvanezer amerikai katona áll bevetésre készen egy lehetséges iraki (Munkatársunktól) - Tegnap délután Vladimír Mečiar, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke fogadta a szlovákiai napilapok és a kerületi újságok főszerkesztőit. Bevezetőjében a szlovák kormányelnök időszerű belpolitikai kérdésekről szólt. Felidézte az elmúlt heti trencsénteplici tanácskozás eseményeit, amelyen a szlovák, a cseh és a szövetségi kormány vezető képviselői, valamint Václav Havel tanácsadója vett részt. Erről a találkozóról féligazságok és különböző álhírek terjednek, sőt olyasmit is híresztelnek, hogy tettlegességre is sor került. Vladimír Mečiar elmondta, hogy kulturált légkör és intellektuális szintű véleményütköztetés jellemezte a megbeszélést, amelyen szerinte a szlovák álláspont kerekedett felül. Megőrizzük az államegységet, ám a föderációt teljesen új alapra helyezzük. Szlovákiával kapcsolatos minden kérdésről a szlovák szervek, hivatalok döntenek, beleértve a külkapcsolatokat is. Ami a viszonylagos hírzárlatot és szűkszavú tájékoztatást illeti, a kormányelnök szerint arra elsősorban azért volt szükség, mert a szlovákiai fürdővárosban elvi álláspontokat egyeztettek, a végső szót a köztársasági elnök és a parlament mondja majd ki. Bizonyos cseh köröknek - amelyek a csechoszlovakizmus platformján állnak, vagy a szövetségi hivatalok sokaságának megszűnésétől félnek - nem tetszik ez az álláspont. Elégedetlenkedők vannak Szlovákiában is - mutatott POLITIKAI MOZGALMAK A nyelvtörvényröl 1990. augusztus 16-án Pozsonyban találkozót tartottak a Nyilvánosság az Erőszak Ellen és az Együttélés Politikai Mozgalom képviselői, hogy véleményt cseréljenek a készülő nyelvtörvényről. A felek megegyeztek abban, hogy szükség van egy ilyen törvényre, megszövegezésének azonban összhangban kell lennie a társadalmi élet demokratizálásával összefüggő törekvésekkel, a nemzetközi normákkal, valamint az összes állampolgár érdekével és jogbiztonságával. A megbeszélés résztvevői megállapították, hogy a Szlovákiában tapasztalható nemzetiségi feszültségek jelentós mértékben informálatlanságból erednek. Ezért a valós helyzet objektív feltárását, s e prob(Folytatás a 2. oldalon) rá Vladimír Mečiar -, akik keveslik az elért eredményeket, pedig a szlovák tárgyalófél a maximális lehetőségek határáig elment, azután már csak a szakadék következik. Nem reálisak az unióról, valamint a teljes önállóságról alkotott elképzelések, mert ennek súlyos belpolitikai, gazdasági és nemzetközi következményei lennének. Erre mértékadó nyu-' gati politikai körök is figyelmeztettek bennünket, hangsúlyozva: Csehszlovákia számára csak egy hely van a strassburgi Európa Parlamentben. Hosszasan beszélt a szlovák -magyar kapcsolatokról is, kiemelve azt, hogy ó maga két évet élt a nemzetiségi szempontból vegyesen lak(Folytatás a 2. oldalon) A pozsonyi főkonzul búcsúlátogatása Az „üzengetés" félreértésekhez vezet (CSTK) - František Mikloško, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke tegnap fogadta Szerencsés Jánost, a Magyar Köztársaság pozsonyi főkonzulját diplomáciai megbízatásának letelte alkalmából. A találkozón a felek megállapították, hogy a Szlovákia és Magyarország között napjainkban felmerült vitás kérdések megoldása kölcsönös toleranciát és megértést követel meg. Ezzel összefüggésben a magyar diplomata tiltakozott amiatt, hogy a két köztársaság kapcsolataiban tapasztalható problémákat a tömegtájékoztató eszközökben „üzengetés" formájában oldják meg. Mint mondotta, így rengeteg tévedés történhet, s az ilyen „párbeszéd" nézeteltérésekhez vezet. A továbbiakban František Mikloško és Szerencsés János eszmecserét folytatott a szlovák nyelvtörvény elfogadásával összefüggő kérdésekről. Szóltak azon hangok történelmi gyökereiről és okairól, amelyek napjainkban magyar részről a határok revízióját szorgalmazzák. Az SZNT elnöke elutasította a határok megváltoztatásának bárminemű lehetőségét, mégpedig annak tudatában, högy az új Európában amúgy is fokozatosan elvesztik eredeti jelentőségüket. A pozsonyi magyar főkonzul tegnap Vladimír Mečiarnál, a Szlovák Köztársaság miniszterelnökénél ugyancsak búcsúlátogatást tett. támadás esetén, a hatvanezerből huszonötezer Szaúd-Arábiában állomásozik, ahol egyébként mintegy 150 harci repülőgépe is van az USAnak. Ez utóbbi adat csak a Reuter hírügynökség becslése, Washington ugyanis pem hajlandó hivatalos adatokat közölni a válságövezetben levő erőinek nagyságáról. Egy honvédelmi információkkal foglalkozó washingtoni intézet számításai szerint az USA-nak jelenleg napi 10 millió dollárjába kerül az, hogy csapatokat állomásoztat a Perzsa-öbölben. A költségvetési deficittel küszködő Egyesült Államok éppen ezért kérte Japánt és NyugatEurópát - főleg az NSZK-t hogy járuljanak hozzá a nemzetközi közösség energetikai és egyéb érdekeinek védelmét szolgáló kiadásokhoz. S még egy érdekes adat: ha az USA valóban negyedmillió katonát fog állomásoztatni, akkor a napi kiadások 56,2 millió dollárra emelkednek. A Pentagontól kapott információkra hivatkozva közölte szerdán este a CNN amerikai tévétársaság, hogy Szaúd-Arábia védelmét az USA 80 ezer tartalékos mozgósításával is támogathatná. A behívott tartalékosok vennék át azon egységek feladatkörét, amelyeket az öbölbe irányítottak át. A CNN jelentése után mondott beszédet Bush elnök a Pentagonban, de a mozgósítás ügyét elnapolták, illetve tovább vitatkozhatnak rajta a Pentagon szakértői. E beszédében Bush hangsúlyozta, az USA szilárdan elhatározta, hogy gazdaságilag és po(Folytatás a 2. oldalon) T

egnapelőtt interjút készített a Smena szerkesztője Vífazoslav Móric úrral, a Szlovák Nemzeti Párt elnökével, és lefegyverző nyíltsággal a következő szavak is elhangzottak az egyik kérdésben: „...önt szlovák fasisztának tartják..." Mire a pártelnök; „Láthatja, hogy fasiszta vagyok-e vagy sem". Ezerkilencszáznegyvenöt májusa óta, a veszteségek összeszámlálása óta, a nürnbergi per óta bizony nyíltan már csak kevesen vallják magukat fasisztának. És a szovjet kommunisták XX. kongresszusa óta szintén erősen gyérült a magukat militánsan osztályharcos kommunistának nyilvánítók száma, arról már nem is beszélve, hogy mennyire megfogyatkoztak az ilyenek a béketábor összeomlása óta. Ahogy Angliában nem illik a vagyon eredete iránt érdeklődni, úgy manapság nálunk sem ildomos azt firtatni, hogy ki melyik pártnak a tagja. Az pedig már kimondottan ormótlanság lenne, ha valaki ezt a kérdést tenné fel: Uraságod, ugyebár, nem fasiszta? Azonban félmondatokból is, elejtett megjegyzésekből, pártelnökök esetében programnyilatkozatukból jól lehet következtetni embertársaink politikai ízlésére. A zöldek például arról ismerhetők meg, hogy az átlagosnál nagyobb érdeklődést mutatnak a természet állapota iránt, és még az egyébként szokásosnál is nagyobb hangerővel szidják az atomerőműveket. Tisztességes emberek. A szociáldemokraták ismertetőjele a mérséklet, továbbá a társadalmi igazságosság hangsúlyozása, a kereszténydemokraták pedig mindezt még a hitük alaptételeiből közvetlenül következő elvekkel is ötvözik, és bármelyik tisztességes ember számára elfogadható politikát folytatnak kontinensünk számos országában. De hogyan politizál a Szlovák Nemzeti Párt? Úgy, ahogy a földkerekség minden nacionalista pártja. Ezekre az jellemző, hogy agitáció és érvelés közben nem az agy szürkeállományát veszik célba, hanem elsősorban az ösztönöket próbálják „megdolgozni". És féligazságokat hangoztatnak. Mert arra azért vigyáznak, hogy az egyszerű emberek a vezető politikusok megnyilatkozásainak elhangzása után ne azt mondják, hogy „nincs ebben egy szemernyi igazság sem", hanem így töprengjenek: „valami azért van abban, amit mondott". A náci fasisztáknak Németországban, a feketeingeseknek Olaszországban, Szálasiéknak Magyarországon, Tisóéknak Szlovákiában féligazságokkal sikerült a két világháború között úgy megdolgozniuk a lakosságot, hogy végül sehol sem volt számottevő erő, amely megtorpantotta volna a zsidóüldözést, amit általánosítva így is nevezhetünk: a kisebbség üldözése. Egészséges társadalmi viszonyok között minden országban vannak olyan erők, amelyek képesek a demagógia mételyének az ellensúlyozására, terjedésének megfékezésére. Nem mondhatjuk el, hogy napjainkban egészségesek a társadalmi viszonyok. A 40 esztendeig tartó diktatúra legyőzése utáni „leltározáskor" olyan gazdasági, szellemi, szemléleti és egyéb Ösztönpolitika problémákkal kell szembenéznünk, amelyek megoldatlansága még évekig, talán évtizedekig rányomja bélyegét viszonyainkra. A nemzeti pártok agitátorai így szólnak az egyszerű emberekhez: „Szlovák (román, magyar, orosz stb.) vagy? Akkor vedd tudomásul, hogy minden bajunk forrása: az idegenek jelenléte. Azok miatt nem vagyunk gazdagok és boldogok, akik a miénktől eltérő nyelven, vagy idegen akcentussal beszélnek." E szemlélet jegyében fogalmazgatják most Vífazoslav Móric úr vezényletével a nemzeti pártiak nyelvtörvény-tervezetét, amelynek ez a kulcsszava: „kivétel nélkül". Még pontosabban: dekázgatják, hogy hol, milyen fórumokon jogosult, illetve nem jogosult a magyar anyanyelvének használatára abban a köztársaságban, amelynek lakossága még a totalitarizmus legnehezebb éveiben is oly büszke volt a demokratikus hagyományokra. Ha a kilenc nemzeti párt koncepciója győzedelmeskedne, előfordulhat, hogy a parlamentarizmus nagyobb dicsőségére alig tíz esztendővel az ezredforduló előtt a törvényhozók arról fognak vitatkozni, kinyithatja-e valaki a száját anyanyelvén, szabad lesz-e valakit a közös hazában letorkollni azért, mert nem a többség nyelvén szólal meg. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom eredeti célkitűzéséhez híven foglalt állást e kérdésben is. A Koordinációs Központ nyilatkozatában ezt olvashatjuk: „A 4. paragrafus értelmében a nemzetiségileg vegyes területeken a nemzeti kisebbségek nyelve is alkalmazható... e megoldás az európai szokásokhoz igazodik, az olyan országok szokásaihoz, amelyekben több nemzet és nemzetiség él... nem fogjuk megsérteni az európai normákat és nemzetközi kötelezettségeinket. Nem fosztjuk meg nemzeti kisebbségeinket a jogaiktól". Nem éppen örvendetes, hogy 1990-ben ä nyelvhasználati jog körül országos politikai vihar dúl. De ha már így alakult a helyzet, nekünk, csehszlovákiai magyaroknak azt is tudatosítanunk kell, hogy ki állt ki mellettünk. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom kiállása egyértelmű. Azt is nagyra értékeljük, hogy Ján Čarnogurský, a Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke annak idején leszögezte: Nem tartom elképzelhetőnek, hogy valakit rákényszerítsünk az anyanyelvétől eltérő nyelv használatára. Reméljük, hogy a kereszténydemokraták továbbra is nevükhöz méltó álláspontra helyezkednek. Mi, csehszlovákiai magyarok pedig abban reménykedünk, hogy a demokráciához méltó megoldás születik. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a respublikában nem osztják'két csoportra - egyenjogúakra és egyenjogúbbakra - az embereket. Majd a jövő mutatja meg, hogy melyik politikai párt és mozgalom érdemli ki a „demokratikus" jelzőt, illetve azt a minősítést, amely az emberiség egyik legsötétebb korszakára utal. TÓTH MIHÁLY