Új Szó, 1990. augusztus (43. évfolyam, 178-204. szám)

1990-08-16 / 191. szám, csütörtök

MIRŐL ÁRULKODNAK A FÉLÉVI STATISZTIKAI JELENTÉSEK? Mínusz egy százalék Kezdjük a nemzeti jövedelemmel. Mivel visszaesett a termelés, feltéte­lezések szerint egy százalékkal csökkent a létrehozott nemzeti jöve­delem értéke is. Ebbe azonban nincs beleszámítva a burkolt infláció valamennyi hatása. Tovább csökken a foglalkoztatott­ság az állami és szövetkezeti szek­torban. Százezerrel lettek keveseb­ben. ötvennyolcezren hagyták ott a szövetségi szinten irányított ipart, 20 ezren az építőipart. És hová távoztak? Az oktatás- és egészség­ügybe, a földműves-szövetkezetek melléküzemági termelésébe, de a termelő és szolgáltató kisüzemek­ben és a magánvállalkozásokban is érvényesülnek. Munkanélküliekről nem szól a jelentés. Választékosab­ban fogalmaz: ők a munkakeresők. Többségüket sikerült elhelyezni, számuk az utóbbi időben emelkedik, június végén 13 ezren voltak (Szlo­vákiában 5825-en). Más forrásokból tudom: augusztus elején 19 550-en lehettek. Hivatalosan. Vagyis azok, akik bejelentették az illetékes he­lyen, hogy munka nélkül maradtak. Növekedtek a lakosság pénzbe­vételei (4,8 százalékkal), de a meg­élhetési kiadások emelkedése miatt valójában ez csak 1,5 százalékot tett ki. Még ennél is gyorsabban növe­kedett a lakossági pénzkiadások di­namikája. Június végén a takarék­betétek nagysága elérte a 281,6 milliárd koronát, ez 3,9 milliárddal több, mint január elején. Három szá­zalékkal magasabb (3255 korona) az átlagos havi bruttóbér az állami és mezőgazdasági szektorban. Ugyanitt a nettóbér 2650 korona. Ez alatt azonban a reálbér 0,3 száza­lékkal csökkent. Életszínvonalunkra rányomta bé­lyegét a szükségletek és a forrás­képzés közti összhang hiánya. Na­gyok a feszültségek a belpiacon. Egyes termékek állandó hiánycik­kek, mások időszakonként tűnnek el az üzletekből. Személygépkocsiból például 3,8 ezerrel kevesebbet, összesen 62,6 ezer darabot dobtak piacra. Alaposan megnövekedett a ma­gánvállalkozás iránti érdeklődés. A decemberi 86 ezer után június végén 224 ezer magánvállalkozót tartottak nyilván. Többségük azon­ban csak másodállásban végzi ezt a munkát. Idegenforgalmunk alapos leterhe­lésnek volt kitéve. Az első félévben 16,9 millió külföldi járt hazánkban. Állampolgáraink közül 6,4 milliónyi­an jutottak el határainkon túlra, s ez 204,8 (!) százalékos növekedés. A kiskereskedelmi árak 3,7 szá­zalékkal emelkedtek, ezen belül az iparcikkeké 7,1, az élelmiszereké csupán 0,1 százalékkal. Termék­szerkezetváltás nyomán lettek drá­Döcög a szekér, fáradnak(?) a lovak Negyedévenként, de legalább félévenként egyszer mindig feltesszük a kérdést: hogyan halad az ország szekere? És ennek megvála­szolására az éppen időszerű statisztikai jelen­tést hívjuk segítségül. Most tehát 1990. első féléve kerül a mérlegre, összevetve az előző esztendő azonos időszakával. Vajon miről árulkodnak a számok? Nincs okunk az örömre. Eléggé döcög az a bizonyos szekér. Szinte járatlan még az út, melyen halad, menet köz­h**n nrAhéiinu átalakítani, felújítani, korszerü­síteni, de nemigen megy. Ráadásul a lovak is mintha fáradnának: a húzóágazatokban esett vissza a termelés, kevesebbet produkál az ipar és építőipar, apadnak a beruházási források. És az ember sem érzi jól magát, sok helyen tönkretette környezetét, s maga sem makke­gészséges. De hát mit tehet? Próbál érvénye­sülni, boldogulni, meg legújabban vállalkozni. Hát ilyen a mi közép-európai szekerünk. Néz­zük csak közelebbről. get. Magas a havi bérek adóterhe, a bruttó bér 21,2 százaléka. Emel­kedtek a megélhetési kiadások (3,8 százalék), ennek következtében csökkentek mind a reálbevételek (0,2 százalékkal), mind a reálbérek (1 százalékkal). Duplájára emelkedett a kiskeres­kedelmi forgalom (az elmúlt öt évhez viszonyítva). Az átlagosnál maga­Továbbra is nagyon kiegyensú­lyozatlan a lakások átadása. Fél év alatt 23 993 készült el, családi ház­ból viszont 10 845, s ráadásul 27 439 újat kezdtek el építeni. Ezúttal szűkszavúbb a környezet­védelemről szóló rész. Ebből kide­rül, kedvező változások nem követ­keztek be. Magas a káros anyagok emissziója, nem csökkent a vízforrá­sok szennyezése. Ez utóbbi 427 alkalommal fordult elő, ebből 218­szor olajszármazék került a vízbe. HIVATALI HÍREK Ahányszor meghívnak bennünket a Szlovák Statisztikai Hivatalba, az írásos jelentés mellé egy-két érdekes csemegé­vel is szolgálnak. Legutóbb kettőt hoztam magammal. 1. Három-négyévenként felmérést ké­szítenek az emberek szakképzettség szerinti foglalkoztatottságáról. A legfris­sebb adatok szerint Szlovákiában a főis­kolai végzettséget megkövetelő munka­helyeken 28,5 ezer diplomásra lenne szükség, többnyire azonban általános kö­zépiskolai képzettségűek töltik be ezeket a posztokat. Főiskolai diplomával 9503­an dolgoznak olyan beosztásban, ahol az alacsonyabb szintű képesítés is elegen­dő, 7944-en munkásszakmákban keresik kenyerüket. S még valami: 42 ezer mű­szaki-gazdasági dolgozó (THP) közül 31 ezer csak alapfokú végzettségű, holott az általa betöltött helyen magasabb szintű képesítésre lenne szükség. 2. A parlamenti után a helyhatósági választások eredményeinek feldolgozása vár a statisztikai hivatalra. Majd jövőre egy újabb komoly erőpróba: március 2-án és 3-án népszámlálás lesz az országban. Adatainak összegzéséből, osztályozásá­ból oroszlánrészt vállalnak. Demográfia és ipar Nincs új a demográfiai fejlődés­ben, folytatódtak a kedvezőtlen irányzatok. Június végéig 105,5 ezer gyerek született, 2,5 ezerrel több, mint tavaly. És ez akkor törté­nik, amikor azok a nők kerülnek termékeny korba, akik a hetvenes évek populációs hulláma idején szü­lettek. Száz megszületett gyerekre 86 művi terhessógmegszakítás esik. Változatlan az elhalálozás mértéke, „- Ti, hogy jöt­tök ki a nyug­díjból? - Egyik héten én, másikon a férjem tart éh­ségsztrájkot." (7 NAP ­jugoszláviai magyar hetilap) ÚJ SZÚ 1990. VIII. „1527. gábbak a textiláruk (8,9 százalók­kal), a cipók és a bőrdíszműtárgyak (6,6 százalékkal). A háztartások kia­dásai 3,3 százalékkal lettek maga­sabbak. A júliusi árintézkedések és az ezt követő benzináremelés kö­vetkeztében - becslések szerint - az előző negyedévhez viszonyítva augusztus elején az árindex 10,2 százalékkal emelkedett, az élelmi­szerek esetében 26,1 százalékkal. összesen 92,7 ezren haltak meg. Házasságot 59,1 ezren kötöttek, 21,1 ezret bontottak fel. Csehszlo­vákia lakosainak száma június vé­gén elérte a 15 millió 661 ezret, ebből 10 millió 364 ezren Cseh­országban, 5 millió 296 ezren Szlo­vákiában élnek. Három százalékkal csökkent a szövetségi szinten irányított ipar bruttó termelése. Nagyobb mértékű a nyers- és alapanyag-igényes ága­zatokban, kevésbé jelentős a feldol­gozóiparban. Még mindig kevés az új termék, arányuk az iparcikkeknek mindösz­sze 5 százalékát teszi ki, így aztán a teljes termékválaszték lecserélése 20,5 évig tartana. Emelkedett az innovációs kedv a textil- és bőrfel­dolgozó iparban, folyamatosan ke­vés az új termék az elektrotechnikai és elektronikai iparban. Nem javult az ipari termelés haté­konysága. 72 szervezet vesztesé­ges, 14-gyel több, mint január ele­jén. Folytatódtak a szervezeti átala­kítások. Gombamódra szaporodnak a vállalatok. A szövetségi szinten irányított iparban március végétől számuk 197-tel gyarapodott, és a félév végén elérte a 939-et. A gép­gyártásban csupán április és május folyamán 70 új vállalat keletkezett. A szövetségi irányítású iparban 2645 ezren dolgoznak, a hőellátá­son és a villanyáram-termelésen kí­vül minden ágazatban csökkent az alkalmazottak száma. Ebben az iparban az átlagos havi bér 3356 korona. Csökkent (5,7 százalékkal) az építőipari termelés. Korlátozták a munkálatokat a nagyberuházáso­kon, visszaesett a lakásépítés. Húszezerrel 477 ezerre csökkent az alkalmazottak száma, ugyanez az irányzat jellemző a munkatermelé­kenységre is. Mégis 104 koronával emelkedett az átlagos havi bér, és így 3431 korona. Kisebb vetésterület Először döntöttek önállóan a me­zőgazdasági vállalatok a termelés­szervezés kérdéseiben. Országo­san 6000 hektárral csökkent a ve­tésterület, gabonából 20, burgonyá­ból hat, répából 12 ezer hektárral. Becslések szerint az alapvető gabo­nafélékből 10,8 millió tonnás ter­mésre számíthatunk. Május végéig (leszámítva a tejet) valamennyi állati termék felvásárlása az időarányos terv szerint történt. Júniusban csök­kent a vágóállat-felvásárlás. Keve­sebb a hizlalt és hizlalás előtti serté­sek száma, mégpedig 240 ezer da­rabbal. Ez feltételezhetően a máso­dik félévben a disznóhús gyengébb kínálatában mutatkozik majd meg. Az állami gazdaságokban átlagban havonta 3314, a földműves-szövet­kezetekben 3587 koronát kerestek az emberek. Átlagos bérnövekedé­sével a mezőgazdaság gazdasági ágazataink között is az élvonalba került. Idén szintén a termelési szférába ruháztunk be a legtöbbet (29,9 milli­árd korona) és érdekes módon ezen belül is a legnagyobb mértékben a tüzelőanyag-iparba, az energetiká­ba és a kohászatba (9,9 milliárd koronát), vagyis azokba az ágaza­tokba, amelyek leépítése a szerke­zetváltás következtében már elkez­dődött. A beruházási piacon a kivite­lezői kapacitások iránti kereslet túl­súlyban van a kínálattal szemben. Kevésbé versenyképes terméke­ink nem teszik lehetővé, hogy a KGST-piac helyett konvertibilis va­lutáért értékesítsük őket. Behozatali igényeinket pedig azért nem tudjuk kielégíteni, mert nincs rá elég forrá­sunk, a kivitelből származó bevéte­leink alacsonyak. Csökken a kivitel és behozatal volumene a KGST­tagállamokkal, ugyanakkor mind ex­port-, mind importnövekedés mutat­kozik Nyugat-Európa vonatkozásá­ban. A KGST-piac összeomlása számos vállalatunk termelését is ve­szélyezteti. Kereskedelmi mérle­günk ezzel a térséggel 4,8 milliárd koronás hiányt mutat. A fejlett és fejlődő országokba irányuló közel 14,5 százalékos kivitelnövekedésből a legnagyobb rész az NSZK-ra és Olaszországra esik, az innen szár­mazó behozatalban Ausztria és az NSZK érte el a legnagyobb növeke­dést. Kereskedelmi mérlegünk a tér­ség országaival szemben 1,3 milli­árd koronás hiányt mutat. Tovább növekedtek a lejárt határ­idejű nehezen behajtható kínlevő­ségeink: féi év alatt 1,1 milliárd koro­nával, s elérik a 8,8 milliárd koronát. Bruttó adósságunk (beleszámítva a csehszlovák korona dollárral szembeni leértékelését, ami 14 milli­árd koronát tesz ki) 116 milliárd korona, s ez 7 milliárd amerikai dol­lárnak felel meg. Szabad valutában 2,9, a többiben 0,8 milliárd koronás az idei adósságnövekedés. Miben tér el Szlovákia? Szlovákia első félévi eredményei számos vonatkozásban ugyanolyan irányzatokat tükröznek, mint az or­szágos adatok. Tartalmazza a jelen­tés, hogy milyen kapacitásnöveke­dést értünk el az egészségügyi és szociális létesítményekben, mennyi­vel több az orvosi munkahely. CSEHORSZÁGI SAJÁTOSSÁGOK Szókimondóbb, lényegre tapintóbb és alapfilozófiájában is jobban nyomon kö­vethető a Cseh Statisztikai Hivatal jelen­tése, mint a másik kettő. Nem körtönfalaz, rögzíti az adatokat és összefüggéseiben tálalja a valóságot. E különbségen kívül az országrész sajátosságait is tartalmaz­za. Nézzünk csak néhányat: Csehország­ban június végére közel 164 ezerre szö­kött fel a magánvállalkozók száma. Az élmezőny: Dél-morvaországi kerület (31 613) és Prága (29 103). • Az erdőte­rület 56,8 százalékát különféle emissziók károsítják. • Feltételezések szerint az előállított ivóvíz 65 százalékának minősé­ge nem felel meg a higiéniai normának. • Több esztendő után először lassul a beruházások üteme. A korábbi 3-7 százalékos növekedést követően az idén 0,6 százalékkal esett vissza. • S egy figyelmeztető megállapítás a végére: Csehországban maholnap már valósággá válik a lakosság létszámának stagnálása. Prágában, a Közép- és a Kelet-cseh­országi kerületben ugyanis negatív elője­lű a természetes szaporulat, de főváro­sunk lélekszáma a migráció jóvoltából még így sem csökken. sabb volt Pozsonyban. A Pozsony­vidékí, a Dunaszerdahelyi, az Érsek­újvári, a Galántai, a Lévai, a Komá­romi és a Nyitrai járásban. Az 1990/91-es tanévben 28 ez­ren pályázták meg a főiskolák nap­pali tagozatait, 3000-rel többen, mint tavaly. Az érdeklődők fele egyetem­re jelentkezett, csökken a műszaki pályák vonzalma. Legtöbben a pe­dagógiai, a pszichológiai, jogi és orvosi szakra adták be felvételi ké­Ugyanakkor jelzi, romlott a helyzet az egészségügyben, mert számotte­vően (640 fővel) csökkent a közép­káderek száma. Arról nem olvastam, hogy a nővérek és beteggondozók hiánya miatt hány kórházrészleget kellett bezárni. Eltérően az országostól, Szlová­kiában növekedett a vetésterület. De kevesebb hektáron vetettek gabo­naféléket, cukorrépát, burgonyát és többéves takarmányokat. Ingadozások mutatkoztak a költ­ségvetés merítésében, a kiadások túllépték a bevételeket, Növekszik a szervezetek és a lakosság hitelter­helése, romlik a vállalatok fizetőké­pessége. Mindez a nemzeti jövede­lem létrehozásában is megmutatko­zott: ez a mutató közel 2 százalékkal csökkent. A legnagyobb kiesés az iparban, a teherforgalomban és az építőiparban jelentkezett. Külföldi tőkére 160 vállalat tart igényt, döntő többségük az iparból van. összesen 1,4 milliárd dolláros hitelre számítanak. ¥ Növekedtek a lakossági bevéte­lek, legnagyobb arányban, 4,9 szá­zalékkal a kistermelőkéi, ők a mező­gazdasági termékek eladásából gyarapították pénzforrásaikat. Óriá­si, 541 (!) százalékos az egyéni lakásépítésre fordított támogatások növekedése, a jelentés azonban nem tartalmazza az abszolút össze­relmüket. A felvettek létszámát és a főiskolák szerint megszabott irány­számokat nem tartalmazza a je­lentés. Fél év alatt összesen 18,1 ezer házasságot kötöttek Szlovákiában, 4,4 ezren váltak el. Száz új házas­ságra 24 válás esik, Pozsonyban 44. De különösen rossz a helyzet az 5. városkerületben (főként Ligetfalun), ahol 100 házasságra 80 válás jut. Két meghatározója volt a terme­lés 3,6 százalékos visszaesésének: a vegyipar, amely kevesebb szovjet kőolajat kapott, és a leépülő fegy­vergyártás. Ez utóbbi az érintett vál­lalatok munkaerőlétszámának csök­kenésében is megmutatkozott. Szlovákia külkereskedelmében is érvényesültek az országos irányza­tok. Néhány sajátossággal. Keve­sebbet exportált az országrész Len­gyelországba (57 százalék), az NDK-ba (40,5 százalék), Magyaror­szágra (21,1 százalék), növekedett viszont Romániába irányuló kivitele. Azonos szinten maradt a szovjet behozatal, csökkent a bolgár, ro­mán, magyar és jugoszláv. Feltűnő, hogy Ausztria vonatkozásában visz­szaesett a külkereskedelmi forga­lom. A kivitel 8,5, a behozatal 102,9 (!) százalékkal. Ez meglepő adat. Vajon mi húzódik meg mögötte? Böngészte, írta és összeállította: J. MÉSZÁROS KÁROLY

Next

/
Thumbnails
Contents