Új Szó, 1990. augusztus (43. évfolyam, 178-204. szám)

1990-08-16 / 191. szám, csütörtök

MIRŐL ÁRULKODNAK A FÉLÉVI STATISZTIKAI JELENTÉSEK? Mínusz egy százalék Kezdjük a nemzeti jövedelemmel. Mivel visszaesett a termelés, feltételezések szerint egy százalékkal csökkent a létrehozott nemzeti jövedelem értéke is. Ebbe azonban nincs beleszámítva a burkolt infláció valamennyi hatása. Tovább csökken a foglalkoztatottság az állami és szövetkezeti szektorban. Százezerrel lettek kevesebben. ötvennyolcezren hagyták ott a szövetségi szinten irányított ipart, 20 ezren az építőipart. És hová távoztak? Az oktatás- és egészségügybe, a földműves-szövetkezetek melléküzemági termelésébe, de a termelő és szolgáltató kisüzemekben és a magánvállalkozásokban is érvényesülnek. Munkanélküliekről nem szól a jelentés. Választékosabban fogalmaz: ők a munkakeresők. Többségüket sikerült elhelyezni, számuk az utóbbi időben emelkedik, június végén 13 ezren voltak (Szlovákiában 5825-en). Más forrásokból tudom: augusztus elején 19 550-en lehettek. Hivatalosan. Vagyis azok, akik bejelentették az illetékes helyen, hogy munka nélkül maradtak. Növekedtek a lakosság pénzbevételei (4,8 százalékkal), de a megélhetési kiadások emelkedése miatt valójában ez csak 1,5 százalékot tett ki. Még ennél is gyorsabban növekedett a lakossági pénzkiadások dinamikája. Június végén a takarékbetétek nagysága elérte a 281,6 milliárd koronát, ez 3,9 milliárddal több, mint január elején. Három százalékkal magasabb (3255 korona) az átlagos havi bruttóbér az állami és mezőgazdasági szektorban. Ugyanitt a nettóbér 2650 korona. Ez alatt azonban a reálbér 0,3 százalékkal csökkent. Életszínvonalunkra rányomta bélyegét a szükségletek és a forrásképzés közti összhang hiánya. Nagyok a feszültségek a belpiacon. Egyes termékek állandó hiánycikkek, mások időszakonként tűnnek el az üzletekből. Személygépkocsiból például 3,8 ezerrel kevesebbet, összesen 62,6 ezer darabot dobtak piacra. Alaposan megnövekedett a magánvállalkozás iránti érdeklődés. A decemberi 86 ezer után június végén 224 ezer magánvállalkozót tartottak nyilván. Többségük azonban csak másodállásban végzi ezt a munkát. Idegenforgalmunk alapos leterhelésnek volt kitéve. Az első félévben 16,9 millió külföldi járt hazánkban. Állampolgáraink közül 6,4 milliónyian jutottak el határainkon túlra, s ez 204,8 (!) százalékos növekedés. A kiskereskedelmi árak 3,7 százalékkal emelkedtek, ezen belül az iparcikkeké 7,1, az élelmiszereké csupán 0,1 százalékkal. Termékszerkezetváltás nyomán lettek dráDöcög a szekér, fáradnak(?) a lovak Negyedévenként, de legalább félévenként egyszer mindig feltesszük a kérdést: hogyan halad az ország szekere? És ennek megválaszolására az éppen időszerű statisztikai jelentést hívjuk segítségül. Most tehát 1990. első féléve kerül a mérlegre, összevetve az előző esztendő azonos időszakával. Vajon miről árulkodnak a számok? Nincs okunk az örömre. Eléggé döcög az a bizonyos szekér. Szinte járatlan még az út, melyen halad, menet közh**n nrAhéiinu átalakítani, felújítani, korszerüsíteni, de nemigen megy. Ráadásul a lovak is mintha fáradnának: a húzóágazatokban esett vissza a termelés, kevesebbet produkál az ipar és építőipar, apadnak a beruházási források. És az ember sem érzi jól magát, sok helyen tönkretette környezetét, s maga sem makkegészséges. De hát mit tehet? Próbál érvényesülni, boldogulni, meg legújabban vállalkozni. Hát ilyen a mi közép-európai szekerünk. Nézzük csak közelebbről. get. Magas a havi bérek adóterhe, a bruttó bér 21,2 százaléka. Emelkedtek a megélhetési kiadások (3,8 százalék), ennek következtében csökkentek mind a reálbevételek (0,2 százalékkal), mind a reálbérek (1 százalékkal). Duplájára emelkedett a kiskereskedelmi forgalom (az elmúlt öt évhez viszonyítva). Az átlagosnál magaTovábbra is nagyon kiegyensúlyozatlan a lakások átadása. Fél év alatt 23 993 készült el, családi házból viszont 10 845, s ráadásul 27 439 újat kezdtek el építeni. Ezúttal szűkszavúbb a környezetvédelemről szóló rész. Ebből kiderül, kedvező változások nem következtek be. Magas a káros anyagok emissziója, nem csökkent a vízforrások szennyezése. Ez utóbbi 427 alkalommal fordult elő, ebből 218szor olajszármazék került a vízbe. HIVATALI HÍREK Ahányszor meghívnak bennünket a Szlovák Statisztikai Hivatalba, az írásos jelentés mellé egy-két érdekes csemegével is szolgálnak. Legutóbb kettőt hoztam magammal. 1. Három-négyévenként felmérést készítenek az emberek szakképzettség szerinti foglalkoztatottságáról. A legfrissebb adatok szerint Szlovákiában a főiskolai végzettséget megkövetelő munkahelyeken 28,5 ezer diplomásra lenne szükség, többnyire azonban általános középiskolai képzettségűek töltik be ezeket a posztokat. Főiskolai diplomával 9503an dolgoznak olyan beosztásban, ahol az alacsonyabb szintű képesítés is elegendő, 7944-en munkásszakmákban keresik kenyerüket. S még valami: 42 ezer műszaki-gazdasági dolgozó (THP) közül 31 ezer csak alapfokú végzettségű, holott az általa betöltött helyen magasabb szintű képesítésre lenne szükség. 2. A parlamenti után a helyhatósági választások eredményeinek feldolgozása vár a statisztikai hivatalra. Majd jövőre egy újabb komoly erőpróba: március 2-án és 3-án népszámlálás lesz az országban. Adatainak összegzéséből, osztályozásából oroszlánrészt vállalnak. Demográfia és ipar Nincs új a demográfiai fejlődésben, folytatódtak a kedvezőtlen irányzatok. Június végéig 105,5 ezer gyerek született, 2,5 ezerrel több, mint tavaly. És ez akkor történik, amikor azok a nők kerülnek termékeny korba, akik a hetvenes évek populációs hulláma idején születtek. Száz megszületett gyerekre 86 művi terhessógmegszakítás esik. Változatlan az elhalálozás mértéke, „- Ti, hogy jöttök ki a nyugdíjból? - Egyik héten én, másikon a férjem tart éhségsztrájkot." (7 NAP jugoszláviai magyar hetilap) ÚJ SZÚ 1990. VIII. „1527. gábbak a textiláruk (8,9 százalókkal), a cipók és a bőrdíszműtárgyak (6,6 százalékkal). A háztartások kiadásai 3,3 százalékkal lettek magasabbak. A júliusi árintézkedések és az ezt követő benzináremelés következtében - becslések szerint - az előző negyedévhez viszonyítva augusztus elején az árindex 10,2 százalékkal emelkedett, az élelmiszerek esetében 26,1 százalékkal. összesen 92,7 ezren haltak meg. Házasságot 59,1 ezren kötöttek, 21,1 ezret bontottak fel. Csehszlovákia lakosainak száma június végén elérte a 15 millió 661 ezret, ebből 10 millió 364 ezren Csehországban, 5 millió 296 ezren Szlovákiában élnek. Három százalékkal csökkent a szövetségi szinten irányított ipar bruttó termelése. Nagyobb mértékű a nyers- és alapanyag-igényes ágazatokban, kevésbé jelentős a feldolgozóiparban. Még mindig kevés az új termék, arányuk az iparcikkeknek mindöszsze 5 százalékát teszi ki, így aztán a teljes termékválaszték lecserélése 20,5 évig tartana. Emelkedett az innovációs kedv a textil- és bőrfeldolgozó iparban, folyamatosan kevés az új termék az elektrotechnikai és elektronikai iparban. Nem javult az ipari termelés hatékonysága. 72 szervezet veszteséges, 14-gyel több, mint január elején. Folytatódtak a szervezeti átalakítások. Gombamódra szaporodnak a vállalatok. A szövetségi szinten irányított iparban március végétől számuk 197-tel gyarapodott, és a félév végén elérte a 939-et. A gépgyártásban csupán április és május folyamán 70 új vállalat keletkezett. A szövetségi irányítású iparban 2645 ezren dolgoznak, a hőellátáson és a villanyáram-termelésen kívül minden ágazatban csökkent az alkalmazottak száma. Ebben az iparban az átlagos havi bér 3356 korona. Csökkent (5,7 százalékkal) az építőipari termelés. Korlátozták a munkálatokat a nagyberuházásokon, visszaesett a lakásépítés. Húszezerrel 477 ezerre csökkent az alkalmazottak száma, ugyanez az irányzat jellemző a munkatermelékenységre is. Mégis 104 koronával emelkedett az átlagos havi bér, és így 3431 korona. Kisebb vetésterület Először döntöttek önállóan a mezőgazdasági vállalatok a termelésszervezés kérdéseiben. Országosan 6000 hektárral csökkent a vetésterület, gabonából 20, burgonyából hat, répából 12 ezer hektárral. Becslések szerint az alapvető gabonafélékből 10,8 millió tonnás termésre számíthatunk. Május végéig (leszámítva a tejet) valamennyi állati termék felvásárlása az időarányos terv szerint történt. Júniusban csökkent a vágóállat-felvásárlás. Kevesebb a hizlalt és hizlalás előtti sertések száma, mégpedig 240 ezer darabbal. Ez feltételezhetően a második félévben a disznóhús gyengébb kínálatában mutatkozik majd meg. Az állami gazdaságokban átlagban havonta 3314, a földműves-szövetkezetekben 3587 koronát kerestek az emberek. Átlagos bérnövekedésével a mezőgazdaság gazdasági ágazataink között is az élvonalba került. Idén szintén a termelési szférába ruháztunk be a legtöbbet (29,9 milliárd korona) és érdekes módon ezen belül is a legnagyobb mértékben a tüzelőanyag-iparba, az energetikába és a kohászatba (9,9 milliárd koronát), vagyis azokba az ágazatokba, amelyek leépítése a szerkezetváltás következtében már elkezdődött. A beruházási piacon a kivitelezői kapacitások iránti kereslet túlsúlyban van a kínálattal szemben. Kevésbé versenyképes termékeink nem teszik lehetővé, hogy a KGST-piac helyett konvertibilis valutáért értékesítsük őket. Behozatali igényeinket pedig azért nem tudjuk kielégíteni, mert nincs rá elég forrásunk, a kivitelből származó bevételeink alacsonyak. Csökken a kivitel és behozatal volumene a KGSTtagállamokkal, ugyanakkor mind export-, mind importnövekedés mutatkozik Nyugat-Európa vonatkozásában. A KGST-piac összeomlása számos vállalatunk termelését is veszélyezteti. Kereskedelmi mérlegünk ezzel a térséggel 4,8 milliárd koronás hiányt mutat. A fejlett és fejlődő országokba irányuló közel 14,5 százalékos kivitelnövekedésből a legnagyobb rész az NSZK-ra és Olaszországra esik, az innen származó behozatalban Ausztria és az NSZK érte el a legnagyobb növekedést. Kereskedelmi mérlegünk a térség országaival szemben 1,3 milliárd koronás hiányt mutat. Tovább növekedtek a lejárt határidejű nehezen behajtható kínlevőségeink: féi év alatt 1,1 milliárd koronával, s elérik a 8,8 milliárd koronát. Bruttó adósságunk (beleszámítva a csehszlovák korona dollárral szembeni leértékelését, ami 14 milliárd koronát tesz ki) 116 milliárd korona, s ez 7 milliárd amerikai dollárnak felel meg. Szabad valutában 2,9, a többiben 0,8 milliárd koronás az idei adósságnövekedés. Miben tér el Szlovákia? Szlovákia első félévi eredményei számos vonatkozásban ugyanolyan irányzatokat tükröznek, mint az országos adatok. Tartalmazza a jelentés, hogy milyen kapacitásnövekedést értünk el az egészségügyi és szociális létesítményekben, mennyivel több az orvosi munkahely. CSEHORSZÁGI SAJÁTOSSÁGOK Szókimondóbb, lényegre tapintóbb és alapfilozófiájában is jobban nyomon követhető a Cseh Statisztikai Hivatal jelentése, mint a másik kettő. Nem körtönfalaz, rögzíti az adatokat és összefüggéseiben tálalja a valóságot. E különbségen kívül az országrész sajátosságait is tartalmazza. Nézzünk csak néhányat: Csehországban június végére közel 164 ezerre szökött fel a magánvállalkozók száma. Az élmezőny: Dél-morvaországi kerület (31 613) és Prága (29 103). • Az erdőterület 56,8 százalékát különféle emissziók károsítják. • Feltételezések szerint az előállított ivóvíz 65 százalékának minősége nem felel meg a higiéniai normának. • Több esztendő után először lassul a beruházások üteme. A korábbi 3-7 százalékos növekedést követően az idén 0,6 százalékkal esett vissza. • S egy figyelmeztető megállapítás a végére: Csehországban maholnap már valósággá válik a lakosság létszámának stagnálása. Prágában, a Közép- és a Kelet-csehországi kerületben ugyanis negatív előjelű a természetes szaporulat, de fővárosunk lélekszáma a migráció jóvoltából még így sem csökken. sabb volt Pozsonyban. A Pozsonyvidékí, a Dunaszerdahelyi, az Érsekújvári, a Galántai, a Lévai, a Komáromi és a Nyitrai járásban. Az 1990/91-es tanévben 28 ezren pályázták meg a főiskolák nappali tagozatait, 3000-rel többen, mint tavaly. Az érdeklődők fele egyetemre jelentkezett, csökken a műszaki pályák vonzalma. Legtöbben a pedagógiai, a pszichológiai, jogi és orvosi szakra adták be felvételi kéUgyanakkor jelzi, romlott a helyzet az egészségügyben, mert számottevően (640 fővel) csökkent a középkáderek száma. Arról nem olvastam, hogy a nővérek és beteggondozók hiánya miatt hány kórházrészleget kellett bezárni. Eltérően az országostól, Szlovákiában növekedett a vetésterület. De kevesebb hektáron vetettek gabonaféléket, cukorrépát, burgonyát és többéves takarmányokat. Ingadozások mutatkoztak a költségvetés merítésében, a kiadások túllépték a bevételeket, Növekszik a szervezetek és a lakosság hitelterhelése, romlik a vállalatok fizetőképessége. Mindez a nemzeti jövedelem létrehozásában is megmutatkozott: ez a mutató közel 2 százalékkal csökkent. A legnagyobb kiesés az iparban, a teherforgalomban és az építőiparban jelentkezett. Külföldi tőkére 160 vállalat tart igényt, döntő többségük az iparból van. összesen 1,4 milliárd dolláros hitelre számítanak. ¥ Növekedtek a lakossági bevételek, legnagyobb arányban, 4,9 százalékkal a kistermelőkéi, ők a mezőgazdasági termékek eladásából gyarapították pénzforrásaikat. Óriási, 541 (!) százalékos az egyéni lakásépítésre fordított támogatások növekedése, a jelentés azonban nem tartalmazza az abszolút összerelmüket. A felvettek létszámát és a főiskolák szerint megszabott irányszámokat nem tartalmazza a jelentés. Fél év alatt összesen 18,1 ezer házasságot kötöttek Szlovákiában, 4,4 ezren váltak el. Száz új házasságra 24 válás esik, Pozsonyban 44. De különösen rossz a helyzet az 5. városkerületben (főként Ligetfalun), ahol 100 házasságra 80 válás jut. Két meghatározója volt a termelés 3,6 százalékos visszaesésének: a vegyipar, amely kevesebb szovjet kőolajat kapott, és a leépülő fegyvergyártás. Ez utóbbi az érintett vállalatok munkaerőlétszámának csökkenésében is megmutatkozott. Szlovákia külkereskedelmében is érvényesültek az országos irányzatok. Néhány sajátossággal. Kevesebbet exportált az országrész Lengyelországba (57 százalék), az NDK-ba (40,5 százalék), Magyarországra (21,1 százalék), növekedett viszont Romániába irányuló kivitele. Azonos szinten maradt a szovjet behozatal, csökkent a bolgár, román, magyar és jugoszláv. Feltűnő, hogy Ausztria vonatkozásában viszszaesett a külkereskedelmi forgalom. A kivitel 8,5, a behozatal 102,9 (!) százalékkal. Ez meglepő adat. Vajon mi húzódik meg mögötte? Böngészte, írta és összeállította: J. MÉSZÁROS KÁROLY