Új Szó, 1990. augusztus (43. évfolyam, 178-204. szám)

1990-08-16 / 191. szám, csütörtök

Van szél, de lesz-e vitorla? Válaszol: Hogya György író, a Csemadok töketerebesi járási titkára A Csemadoknak a Töketerebesi járásban 53 alapszervezetben 5400 tagja van. A novemberi „gyengéd forradalom" természetesen itt, az ország legkeletibb részében is éreztette hatását. Más egyéb mellett a Csemadok járási választmányában' szintén személycserékre került sor. Ripcsu Rudolf titkár például a Töketerebesi Járási Nemzeti Bizottság alelnöke lett, helyette a Csemadok titkári teendőinek ellátásával a februári járási konferencián a tehetséges fiatal írót, Hogya Györgyöt bízták meg. , - Fiatal szlovákiai magyar értelmiségiként, ígéretes íróként lettél Csemadok-tisztségviselö. Áruld el, milyen megfontolásokból jöttél ide dolgozni. Tudtad-e teljes egészében, hogy mit vállalsz? - Először a királyhelmeci bútorgyárban dolgoztam, mint szárítótechnikus. Ez számomra afféle „nyugdíjas állásnak" tűnt, mert alkalmas volt arra, hogy a munka mellett az írásnak szenteljem az időmet. Ott a társadalmi életet, úgymond, oldalról, egy kis distanciával nézhettem. Természetesen csakhamar rájöttem, hogy ez az állapot így nem alkalmas arra, hogy az igazi problémákkal a gyakorlatban ismerkedjem meg, éljem át a velük járó nehézségeket, ideg- és szellemi állapotokat, hogy aztán hitelesen tudjam feldolgozni őket írásaimban. A Csemadokba engem a megismerés vágya és igénye hozott. 1987 nyarától dolgozom itt. Politikai munkatársnak vettek fel, azaz afféle mindenesnek. Ez a beosztásom arra volt jó, hogy az embereket közelről megismerjem, mélyen átérezzem problémáikat. Rengeteg helyre eljutottam, sokat láttam, tapasztaltam. - Nyilván ennek köszönhető, hogy később téged választottak meg a járási bizottság titkárának. De még nem árultad el, hogy milyennek ismerted meg a Csemadokot? - A Csemadok az utóbbi évtizedekben meglehetősen paradox helyzetbe került. A Csemadok a szlovák társadalom szemében valamiféle ellenzékiséget, valamiféle másságot jelentett, viszont, aki bekerült a Csemadokba, az olyan vezetőséget ismerhetett meg, amelynek a nagy része - tisztelet a kivételnek - nem akarta vállalni a természetes másságot, sokkal inkább a kívánalmakba beilleszkedő, nem egy esetben megalkuvó álláspontra helyezkedett. Ily módon magán a Csemadokon belül is olyan paradox helyzet alakult ki, hogy a vezetőség, tehát a szövetség szellemi irányító bázisa ellentmondott a Csemadok egész szervezeti felépítésének. Mindezt a novemberi eseményekig így láttam, ilyennek ismertem m§g. A közeljövőben dől majd el, hogy a Csemadok képes-e ezt a paradox helyzetet feloldani és azt az energiát, amely az emberekben van - ez a választásokon is megmutatkozott - képes lesz-e kihasználni, rugalmas átszervezéssel be tudja-e fogni a szelet a vitorláiba, mert most úgy érzem, hogy gyorsan lépni kellene, tovább kellene mennünk. -Mindezt a választások előtti pártcsatározások tapasztalatai mondatják veled, vagy valami más? - A politikai csatározások nekünk arra voltak jók, hogy fel tudtuk mérni az embereknek a Csemadokhoz fűződő kapcsolatát, illetve még jobb szóval, hűségét, örömmel tapasztaltuk, hogy tagságunk soraiban nagyon kicsi volt a lemorzsolódás. - De volt. -Volt, mert egyeseket a pártok teljesen elszakítottak a Csemadoktól, a nagy többség azonban felfogta annak a jelentőségét, hogy kultúránkat meg kell őriznünk, ápolnunk kell, s erre elsősorban a Csemadok, nem pedig a politikai pártok a legalkalmasabbak. Különben tagságunk soraiból a választások idején mindenki arra a pártra szavazott, amelyikre akart, mi politikailag nem angazsáltuk magunkat. - Milyennek látod a november óta bekövetkezett változások méreteit? - Többedmagammal azon a véleményen vagyok, hogy az igazi változások még csak ezután jönnek. Járásunk lakossága gondolkodásban pusztán oda jutott el, hogy várakozással tekintenek a jövő felé, tehát feloldódott bennük az a visszafogottság, az a fásultság, amely eddig jellemezte. Mondom: várakoznak, ennél nem jutottak tovább, noha azért a választásokon megmutatkozott, hogy nagyon sok rejtett energia van itt az emberekben. - Pozitívumként csengett ki előbbi válaszodból az a tény, hogy járásotokban nem morzsolódott le a Csemadok tagsága, az emberek többsége az anyanyelvi kultúra ápolásában, fejlesztésében továbbra is a Csemadoktól várja a legtöbbet. Te milyennek látod ma? -Járási választmányunk további sorsa egyelőre számomra is rejtély. Itt fontos megjegyezni, hogy míg a Csemadok-alapszervezetek önálló jogi személyként szerepelnek, a járási választmányok nem, mi tehát az Országos Választmánytól függünk. Az Országos Választmány pedig köztudottan igen nehéz helyzetben van, mert kétséges, hogy tevékenységéhez az államtól ezután kap-e anyagi támogatást. Képes hetilapunk, a Hét életbenmaradása már most veszélyben van. Ilyen körülmények között nekünk itt, járási szinten is nehéz a helyzetünk. Ha a Csemadok megszűnne, a nemzeti kisebbségünk kultúrális, szellemi életére, sőt a puszta létére megrázóan hatna. Mi ebben a nehéz helyzetben is arra ügyelünk, nehogy letargiába essünk. Dolgozunk, nagyobb intenzitással, mint bármikor azelőtt. A Királyhelmeci Városi Nemzeti Bizottsággal már most hozzáláttunk a járási szüreti ünnepség megszervezéséhez. Ugyanígy folyamatban vannak a Bodrogközi Kulturális Hetek műsorainak előkészítései. Ősszel Dobóruszkán első ízben rendezzük meg a Dobó István Napokat. Titkárnőnk éppen azt a levelet gépeli, amelyben a határőrség parancsnokát kérjük, arra a két napra Dobóruszka és Palágy között nyissa meg a határt. Szeretnénk, ha itt a kárpátaljaiak, a bodrogköziek és az Ung-vidékiek minél nagyobb számban találkozhatnának. A Csemadok munkájában szintén újdonságnak számít, hogy családsegítő akciók szervezéséhez is hozzáláttunk - ís így sorolhatnám tovább. - A Csemadok-munka nyilván leköt. Vajon tudsz-e így írni, marad-e rá időd? - Napközben nincs. Éjszakánként írok - és hát a nyári szabadságomat csak az írásnak akarom szentelni. - Elárulnád, hogy íróként hogyan éled meg napjainkat. Látsz-e olyan jelenségeket, amelyekről sem gyűléseken, sem baráti beszélgetéseken, sem egy ilyen interjúban nem nyilatkozol, majd csak elbeszéléseidben, novelláidban? - Engem mindig ;s az emberi alaptermészet érdekelt, s mivel az kétezer éve ugyanolyan, mindaz, ami most történik, engem nem lep meg. Azok a jelenségek, megnyilvánulások az emberek részéről, amelyeket a választások idején tapasztalhattunk, számomra annyira természetes és elfogadható folyamat, hogy néha már túlságosan is megbocsájtó vagy toleráns vagyok. - Szórakozol is netán ezeken a megnyilvánulásokon, emberi gyarlóságokon? - Annyira könnyelműen azért nem veszem, de az nem lep meg, ahogyan az emberek viselkednek ezekben a helyzetekben. Próbálom megérteni őket, figyelem, hogy ki az, aki önös érdekeit tekinti, ki az, aki a családja miatt kényszerül megtagadni korábbi elveit, méghozzá ugyanúgy, ahogy a múltban más elveket, és így tovább. Úgy, hogy téma mindvégig volt és lesz is, csak meg kell találni az igazi, a valós mozgatórúgókat. SZASZÁK GYÖRGY Rockfesztivál a somorjai lóversenypályán Nem szakad el az élőlánc A Csallóköz csendes, újra csendes... Mintha a korábbi évek apátiája lett volna úrrá az embereken. Nem tartanak tiltakozásokat Bodakon, Somorján, a Duna töltésére sem vonulnak ki. De mindenki azért nem fásult el! Akadt két lelkes dunaszerdahelyi fiatalember, aki elhatározta, hogy az élőlánc nem szakadhat meg, a tavaszi tiltakozásoknak folytatódniuk kell. Török Elemérés Fehér László mérnökök sokat ígérő ötlettel álltak elő. Elhatározták, hogy augusztus 25-én a somorjai lóversenypályán rockfesztivált szervez-., nek és bevételét a Duna-táj megmentésére fordítják. Azóta - nyári szabadságukat is feláldozva - minden energiájukat erre fordítják. Nem csoda tehát, hogy többször hiába kerestem őket, így aztán a rockfesztivál részleteiről az egyik „társrendező", Török Elemér feleségét, Adrienn asszonyt kérdeztem. - Úgy érezzük, hogy a jelenlegi csendet valakinek meg kell törnie - jelentette ki meggyőződéssel -, mert a jövőnkről, az ivóvízkészletről, több földműves-szövetkezet, az egész csallóközi mezőgazdaság sorsáról van szó. A rockfesztivált propagáló szórólap vagy egy tucat neves zenekar és énekes fellépését ígéri. Köztük van a Bikini, az Elán, a Hobo Blues Band, a Beatrice, a Pressbrug, a Pigmeus, az Exponent. Fellép Szekeres Tamás és Varga Miklós is. Varga Miklós korábbi nagy slágerét, a Vén Európát akár a Dunáról írt „könyörgésként" is énekelhetné a tömeg. - A belépő 90 korona, ami manapság, mikor az R-GO együttes koncertjére hetvenet kell fizetni, igazán nem sok. A zenekarok fellépte előtt kirakodóvásár, utána pedig táncház is lesz, egészen reggelig. Hadd említsem meg, hogy a rendezés színvonalát a budapesti Multi-Média fémjelzi. A rockrajongók tudják, hogy ők szállították a színpadot a Santanáék budapesti, a Boni-M bulgáriai koncertjére. Most pedig Tina Turner kereste meg őket, s azt szerette volna, ha augusztus 28-i szaloniki koncertjére biztosítják a szükséges technikát és színpadot. A rendezők - az Elókoncert és a Bioflóra vállalkozás, valamint a karcsai Vegatrans - a rockfesztiválra több ezer fiatalt várnak. Az emberben viszont óhatatlanul felvetődik,,-hogy nem fajulhat-e el egy ilyen koncert? Ez ugyanis többet ártana, mint segítene az ügynek. Török Adrienn azonban megnyugtatott: a rendőrség a kiskatonák és mások bevonásával garantálja majd a nyugalmat, a rendet. A Multi-Média tapasztalatai ehhez szintén hozzájárulnak. A koncert megrendezése persze pénzbe kerül. A Multi-Média szolgálataiért mintegy 150 ezer koronát kért. Ezt az összeget bizony az Elókoncert számára - ez a név tulajdonképpen Török Elemér kezdeményezését, magánvállalkozását takarja - nem volt könnyű előteremteni. Végül - szinte az utolsó órában - a karcsai Vegatrans, Végh György mérnök karolta fel a rockfesztivál ügyét, biztosítva a szükséges összeget. A helyszínt, a lóversenypályát, annak tulajdonosa díjmentesen bocsátotta rendelkezésükre. Egyes politikai mozgalmak és pártok is besegítenek. Az FMK megígérte, hogy segít a plakátok, a szórólapok terjesztésében. A jegyeket mások mellett a Csemadok helyi szervezetei fogják árusítani. Az egyes járási vállalatok, földműves-szövetkezetek - például az Ister, a Kék Duna Efsz - jelezték, hogy dolgozóik részére több tucat jegyet kívánnak vásárolni. Úgy néz ki, hogy néhány ezer belépőjegy Magyarországon is elkel. A fesztivált erkölcsileg - anyagilag azonban nem - a Zöldek Pártja is támogatja. - Nagyon tetszett kezdeményezésünk Duray Miklósnak, aki az Együttélés nevében 10 ezer koronát ajánlott fel - mondotta hálásan Adrienn. - A legfontosabb azonban az, hogy olyan számban legyünk a fesztiválon, amely az alapítvány létét megteremti. Ha kevesen jönnek el, az vereséget jelent. Úgy ér/em viszont, hogy számíthatunk a fiatalokra, mert ők a leglelkesebbek. A szervezők tehát valamivel többet akarnak, mint egy látványos tömegmegmozdulást. Nemes célra kívánnak pénzt gyűjteni. Azt szeretnék, hogy a Duna mentén létesítendő cseh-szlovák-magyar-osztrák trilaterális nemzeti park és a közép-európai népek megbékélése ne csak álom legyen, hanem valóság. Ha a nemzeti parkot mégsem sikerülne megvalósítani, az alapítványt akkor is csak környezetvédelmi célokra, elképzeléseik szerint elsősorban parkosításra, kívánják felhasználni. Augusztus 25-én tehát egy jó „buli" lesz a Csallóközben, amely jó zenével egy jó ügyet szolgál. - pr Szaktanácsadás magángazdálkodóknak - Nemrégiben derült ki, hogy apám után több mint tíz hektár földet örököltem. Annak ellenére, hogy a városban élek már régóta, maradt bennem paraszti vér. Egy ideje másról se hallani, mint a családi farmok felújításáról. Bevallom, engem is elkapott a hév, hogy megpróbáljam. - kezdte a minap egyik ismerősöm. - Miután azonban komolyan átgondoltam az egészet, rájöttem, azt se tudnám, hogyan kezdjek hozzá. Se pénzem, se tapasztalatom, a régi családi porta pedig az enyészeté. Ebbe csak belebuknék... Bizonyára jónéhányan gondolnak nosztalgiával a régi falusi portákra, ahol szinte tökéletes összhangban élt ember és állat, ahol a szűk kis parcellákon megtermett a kenyérnek és takarmánynak való. A szocialista menetelés évtizedei alatt azonban nagyot változott a világ. Az évszázados termelői tapasztalatokat az ősök javarésze már magával vitte a sírba. Jóformán mindent elölről kell kezdeni. Mindezek ellenére sokakban élt a romantikus elképzelés, hogy a piacgazdaság bevezetésével az eddigi mezőgazdasági szövetkezetek romjain úgy nőnek majd ki a földből a magán •, illetve családi farmok, mint eső után a gomba. Tán az aszályos időjárás okozza, de ez idáig nem igen terjedt el a farmergazdálkodás. Pedig a lehetőség adott, csak sokan nem tudják, hogyan éljenek vele. A Talajgazdálkodási Tervező Intézet fennállásának több mint három évtizede alatt a nagyüzemi mezőgazdasági termelés igényeit igyekezett kielégíteni, lévén, hogy alapítói ezért hozták létre. Az intézet szakemberei az egyes gyakorlati problémák megoldása során gyakran szembesültek a mezőgazdasági termelés gazdasági és ökológiai problémáival. Fokozatosan érett meg a felismerés, s ezt a nyugati tapasztalatok is alátámasztották, hogy a nagyüzemek mellett környezetvédelmi szempontból ís hatékonyabbak a kisebb területen gazdálkodó farmok. Az immár Agrocons névre átkeresztelt tervezőintézet a felhalmozott elméleti és gyakorlati tapasztalatokat az új feltételek között is nyal (bár nem változatlan formában) fennmaradnak a nagyüzemek, esetünkben a szövetkezetek. Rajtuk kívül azonban számtalan vállalkozási forma fogja színesíteni a palettát, állította az Agrocons műszaki-gyártási igazgatóhelyettese, Ivan Dudka mérnök. - A nagyüzemek mellett két alapvető gazdálkodási formával számolunk. Az egyik az úgynevezett háztáji gazdálkodás, vagy hobby-gazdálkodásnak is nevezhetjük. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonos a főfoglalkozása mellett, kiegészítő tevékenységként foglalkozik a termeléssel. Nyugati tapasztalatok alapján, ami tökéletes gépellátást is jelent, mintegy tíz hektárig lesz érdemes foglalkozni ezzel a formával. A kifejezetten családi farm, amely egy család egyedüli jövedelmi forrását fogja képezni és munkával ellátni a családot, 15 hektár fölött válhat gazdaságossá. Az optimális nagyság azonban 25-30 hektár - egészítette ki munkatársa Jozef Balia mérnök. Milan Černý, a tervezői team másik tagja szerint a két fő gazdálkodási formán kívül már a közeljövőben nagy szerepet kap a megmaradt nagyüzemek és a magángazdálkodók közötti szoros együttműködés, a kooperáció. Ehhez is konkrét tanácsokkal és tervdokumentáció áll a rendelkezésükre. Dél-Szlovákiában ugyanis várhatóan nem kifejezetten a családi farmok kerülnek majd túlsúlyba. Inkább a termékek finalizálásában várható a vállalkozói tevékenység élénkülése. A családi mészárszékek, pékségek erre jó lehetőséget kínálnak. A tervek beruházással adatokkal együtt az érdeklődők rendelkezésére állnak. Tervezőintézet, az Agrocons elsősorban gazdasági épületek tervezésével foglalkozik. A családi farmok kialakítása azonban elképzelhetetlen a lakótér, a környezet esztétikus kialakítása nélkül. A probléma komplex vizsgálatakor derült ki, hogy az is nagyon fontos tényező. Nem elég a vállalkozói kedv felkeltéséhez, ha például a 200 férőhelyes istálló helyett 20 férőhelyest ajánlanak. 12 hektáros családi farm terve lakó- és gazdasági épületekkel. megpróbálja kamatoztatni. Más mezőgazdasági intézetekkel és szervezetekkel közösen a családi farmgazdálkodás iránt érdeklődők számára szakmai tanácsadói szolgálatot hoztok létre. A farmgazdálkodás feltételeinek kialakítása ugyanis egyéni elképzeléseket és terveket igényel. A működőképes családi vállalkozás létrehozásához sok szempontot kell figyelembe venni. Többek között a gazdálkodni akaró anyagi helyzetét, a meglévő helyi erőforrásokat és anyagokat, a létesítendő farm nagyságát, az ezzel arányos termelést, a kiegészítő jövedelmi forrásokat stb. Az Agrocons a kezdő farmerek számára mindezt felkínálja. A szaktanácsadás mellett a kisvállalkozáshoz szükséges épületek, építmények tervdokumentációi is rendelkezésre állnak. Mindezt licenc- és gépvásárlással, a termékek finalizálási lehetőségeinek felmérésével egészítik ki. A kiegészítő mezőgazdasági termelés iránt érdeklődőknek pedig családi péküzemek, mészárszékek, stb. terveit is beszerezhetik. Az elkövetkező időszakban a mezőgazdasági termelés a tulajdonviszonyok rendezését követően jelentősen polarizálódik. Minden bizony- Széles körű szakmai és gazdasági tanácsadásra van szükség. A célunk az, hogy a vállalkozó ne vállaljon felesleges kockázatot, hanem tanácsaink alapján döntse el, az adott területen mit és hogyan akar termelni. Ehhez mi elvégezzük az optimalizációs számításokat, s csak ezután ajánljuk a beruházásokat - egészítette ki Katarína Zalamanová mérnök, a csoport harmadik tagja. Az általuk kínált szolgáltatások fontos eleme, hogy a hazai forrásokból indulnak ki. A családi farmok gazdaságossága még így is sok esetben kérdésessé válhat. Az állami törvényhozásra vár a feladat, hogy a farmergazdálkodás jogi és gazdasági kérdéseit megoldja. Ezen áll vagy bukik a családi farmok jövője. Meglétük és ismeretük nélkül ugyanis nehezen akad józan vállalkozó, aki bármihez is hozzákezdene. Aki mégis kedvet kap hozzá, hogy eljátszogasson a gondolattal, hogyan válhatna a saját birtokán a maga urává, annak az idei Agrokomplexen az Agrocons szakemberei már konkrét tanácsokkal szolgálnak. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ ÚJ SZÚ 4 1990. VIII. 11.