Új Szó, 1990. augusztus (43. évfolyam, 178-204. szám)

1990-08-16 / 191. szám, csütörtök

A Pentagonale, az Adria-Duna együttműködés és Lengyelország jövője a témája a népszerű ZYCIE WARSZAWY című varsói lap elem­zésének. Pawel Ziolek értékelése szerint a velencei tanácskozás azt bizonyí­totta, hogy e szövetség gyakorlatilag egy olasz vezetésű regionális lobby, amelynek két fő célja az egyesült Németország gazdasági és politikai hatalmának ellensúlyozása, illetve Magyarország, Csehszlovákia és Jugoszlávia mielőbbi bejuttatása a Közös Piacba. Ebben az együtt­működésben kifejezésre jut a dina­mikusan fejlődő Olaszország önbi­zalma, de aggodalma is a várható német túlsúly miatt, amit osztanak az egykori Osztrák-Magyar Monar­chia utódállamai. A szerző úgy véli: Velencében egyértelműen véget értek Lengyel­ország Közép-Európához való tarto­zásának elképzelései. ,,Antall ma­gyar miniszterelnök javasolta, hogy nem hivatalosan kérjék fel Lengyel­országot a részvételre e csoport munkájában, nem talált támogatás­ra." Elsősorban a csehszlovákok el­lenállása ezt lehetetlenné tette. - Eldőlt tehát, hogy Lengyel­országnak egyedül kell végigjárnia az Európába vezető utat, Németor­szág és a Szovjetunió közé ékelve. Ezért létérdeke a szoros együttmű­ködés a németekkel, akik, úgy tűnik, egyedül hajlandók igazán támogatni Lengyelország Európába való integ­rálódásának folyamatát. A Szovjet­unió tekintetében kulcsfontosságú az európai irányú fejlődés támogatá­sa, hiszen különben a lengyeleket is visszahúzhatja. Sevardnadze javaslata a fegyverkereskedelem szabályozásáról A külföldi fegyvereladások korlá­tozásáról szóló nemzetközi egyez­mény tető alá hozatalát, a hagyomá­nyos fegyverkereskedelem meg­rendszabályozását indítványozta Eduard Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter az ENSZ főtitkárához, Javier Pérez de Cuellarhoz intézett, levelében, amelyet kedden ismerte­tett a szovjet hírügynökség. Sevardnadze olyan hatékony, multilaterális szabályozás megte­remtését szorgalmazta, amely nyílt mederbe tereli a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedel­mét, és gátat vet egyes, különösen pusztító hatású rakétatípusok és ra­kétarendszerek elterjedésének. Ami az illegális fegyverkereske­delmet illeti, a szovjet külügyminisz­ter az egyes országok vámhatósá­gainak és igazságszolgáltatási szer­veinek együttműködését ajánlotta - a drogkereskedelem elleni közös küzdelem mintájára. Sevardnadze jelezte, hogy a szovjet törvényhozás elé olyan törvénytervezetet terjesztenek, amely az „elégséges védelem" elve alapján szabályozza majd a Szovjet­unió fegyvereladásait és fegyver­szállításait. Egyúttal javasolta: az ENSZ-tagállamok parlamentjei szin­tén vitassák meg e kérdést. Bagdad kuvaiti inváziója után a Szovjetunió leállította iraki fegy­vereladásait és Jurij Gremitszkih külügyminisztériumi szóvivő nem rejtette véka alá: Moszkva felelőssé­get érez azért, hogy a válság mie­lőbb rendeződjék. A szovjet külügyminisztérium, il­Romániából menekül a lakosság A román állampolgárok számára né­hány napja bevezetett keletnémet vízum­kötelezettség, melynek következtében több száz romániai rekedt Déčín környé­kén, újra az ország egyik legfájóbb, legé­getőbb problémájára, a lakosság töme­ges menekülésére irányította a nemzet­közi közvélemény figyelmét. A probléma nem új, évek óta létezik. A várakozásokkal ellentétben azonban a kivándorlási hullám a Ceausescu-dikta­túra megbuktatása után sem csökkent, sót, tovább erősödött annak köszönhető­en is, hogy megnyíltak a korábban évtize­deken át szinte hermetikusan lezárt hatá­rok. A hatóságok csak az elmúlt fél évben mintegy 700 ezer kivándorló útlevelet ad­tak ki. A nyílt politikai emigráció ma már ritka, az okokat inkább a megoldatlan, mélyülő szociális, gazdasági és társadal­mi problémákban kell keresni. Az ország lakosságának életszínvonala minden szempontból a legalacsonyabbak közé tartozik Európában, ezért nem meglepő, hogy százezrek külföldön szeretnék meg­találni szerencséjüket. Rendkívül nagy méreteket öltött a ki­vándorlás a nemzeti kisebbségek, első­sorban a németek, a magyarok és a ro­mák körében, akik az újra fokozódó ro­mán nacionalista-soviniszta nyomás kö­vetkeztében kollektív nemzetiségi létüket érzik veszélyeztetve. Nem véletlen, állít­ják a nemzeti kisebbségek képviselői, hogy a Nemzeti Megmentési Front márci­usi kongresszusi platformja - a januán nyilatkozattól eltérően - már egy szóval sem említi a nemzeti kisebbségek kollek­tív jogai biztosításának szükségességét. Félhivatalos adatok szerint az év elejétől már mintegy 30 ezer német hagyta el Romániát, s további tízezrek útra készül­nek. A Romániai Magyar Demokrata Szö­vetség értesülései szerint pedig naponta mintegy 150-200 magyar települ át Er­délyből Magyarországra. Ugyancsak fele­rősödött a romák kivándorlása. Nem sza­bad megfeledkezni arról, hogy az új hata­lom cigányellenes hangulatot is szít az országban. Jellemző, hogy a márciusi marosvásárhelyi véres események miatt eddig egy cigánycsoportot és néhány ma­gyart ítéltek csak el, míg egyetlen románt sem találtak vétkesnek a „pártatlan" bíró­ságok. Meg kell jegyezni, hogy a romániai szlovákok és csehek - összesen mintegy 35 ezren vannak - körében is felerősöd­tek a kivándorlási tendenciák. Mindezek ellenére a hivatalos vezetés eddig nem sok jelét adta annak, hogy komolyabban foglalkozni kívánna ezzel a problémával. Szót kell még ejteni a román turisták egyre növekvő külföldi gondjairól is. Nem véletlen, hogy míg a csehszlovák állam­polgárok előtt az utóbbi hónapokban ki­nyíltak, addig a románok előtt fokozato­san bezárultak az európai államok kapui: bevezették számukra a vízumkényszert. Az okok elsősorban a románok külföldi üzérkedéseiben és a sokasodó bűntettek­ben keresendők. Az állam ugyanis szinte semmilyen külföldi valutát nem biztosít állampolgárainak a turistautakhoz. Az emberek így a feketepiacon igyekeznek pénzhez jutni, tiltott kereskedelmet foly­tatnak, csempésznek. Több súlyos konf­liktus is volt már a román határőrök és az állampolgárok között, de szaporodnak a problémák más országok határátkelő­helyein is. S bár Bukarestben a nagykö­vetségek konzuli osztályai előtt naponta hosszú sorok kígyóznak, újra növekszik az illegális határátlépések száma. KOKES JÁNOS, Bukarest letve védelmi minisztérium egyéb­ként a jelek szerint eltérően ítéli meg az iraki fegyvereladások jelentősé­gét. Gremitszkih hétfőn „nem azo­nosult" a védelmi minisztérium köz­leményével, amely szerint Moszkva kizárólag védelmi fegyvereket (va­dászgépeket, légvédelmi rakéta­rendszereket és lokátorállomásokat, őrnaszádokat) szállított Bagdadnak. Levelében Sevardnadze fölkarol­ta azt az elképzelést, hogy az ENSZ-ben hozzák létre a fegyver­eladások nyilvántartását és indítvá­nyozta: a konfliktushelyzetek politi­kai rendezésének egyik eszköze­ként az érintett felek kölcsönösen korlátozzák vagy átmenetileg fa­gyasszák be fegyverszállításaikat. (MTI) Megemlékezések Japánban (ČSTK) - Japánban tegnap emlé­keztek meg a második világháború befejezésének, Japán kapitulációjá­nak a 45. évfordulójáról. Az emlék­ülésen részt vett Kaifu Tosiki kor­mányfő és Akihito császár is. A mi­niszterelnök beszédében hangsú­lyozta: a béke megőrzése minden japán legfontosabb feladata, mert a második világháború tragédiája már nem ismétlődhet meg. A második világháborúban több mint 3 millió japán vesztette életét, közülük a katonák száma 2,3 millió­ra tehető. xxx Egy közvélemény-kutatás szerint az alapiskolák tanulóinak 75 száza­léka úgy vélte, hogy Japán a világ legbékeszeretőbb országa. Több mint 70 százalék pedig kizártnak tartotta azt, hogy Japán bármilyen háborúban részt vegyen. Csupán 15 százalék mutatkozott késznek arra, hogy fegyverrel a kezében védje meg hazáját, 20 százalék pedig úgy ítélte meg, hogy a hadsereg fenntar­tása ellentétes az alkotmánnyal. Szöulban tegnap könnyfakasztó gázzal oszlatta fel a dél-koreai rendőrség az egyetem területén tüntető diákokat. Az inkább utcai verekedéshez hasonlító összecsapás azzal kezdődött, hogy a diákok vasrudakkal támadtak a rendőrökre. Több tízezer diák találkozott az egyetemi negyedben, hogy elkísérjék kollégáikat Észak-Koreába egy ünnepségre. A verekedés után azoknak a diákoknak sem sikerült eljutniuk Észak-Koreába, akik a hivatalos szervektől utazási engedélyt k aP ta k- (Telefoto: Č STK-A P) NEMZETKÖZI KONFERENCIA MOSZKVÁBAN A konverzió komplex megoldást igényel (ČSTK) - A konverzióról, vagyis a hadiipari termelés polgári célokra történő átállításáról Moszkvában fo­lyó nemzetközi konferencia egyik csehszlovák résztvevője, Ivan Gu­ráň, a Martini Nehézipari Művek ve­zérigazgatójának moszkvai képvise­lője nyilatkozott a Csehszlovák Saj­tóiroda tudósítójának. Azt emelte ki, hogy a konverzióval összefüggő bo­nyolult kérdéseket nemcsak egy or­szágon belül, hanem nemzetközi vi­szonylatban is komplex módon kell megoldani. A probléma nagyon bo­nyolult, politikai, katonai, gazdasági és szociális szempontokat kell figye­lembe venni, ugyanakkor az ügy nemzetközi fontosságát is. Össze kell hangolni a vállalati kezdemé­nyezést a szakszervezetekkel, ame­lyek védik azon emberek érdekeit, Régen várt rendelet (ČSTK) - Mihail Gorbačov ál­lamfő tegnapi rendeletével vissza­adta a szovjet állampolgárságot mindazoknak, akiket 1966 és 1988 között fosztottak meg tőle. Eltörölte a Legfelsőbb Tanács Elnöksége ál­tal az elmúlt időszakban hozott ösz­szes olyan rendeletet, amely alapján nagyon sok személyt fosztottak meg az állampolgárságtól. Az államfő tegnapi határozata nem tartalmaz konkrét neveket arra vonatkozóan, hogy kiket érint. A tö­mör jelentés csupán megállapítja: a külügyminisztériumnak feladatul adták, hogy tájékoztassa az érintett személyeket az államfő döntéséről. Mint ismeretes, korábban nagyon sok ismert zenészt, akadémikust és írót fosztottak meg az állampolgár­ságától azért, mert bírálták a Kremlt. Köztük van például Alekszandr Szolzsenyicin és Josip Brodsky Nobel-díjas költő. Sok ezer ember automatikusan vesztette el állampol­gárságát, mert távozott a Szovjetu­nióból. Nekik még arra sem volt joguk, hogy meglátogassák roko­naikat. Azerbajdzsán—Örményország Nem lesznek tárgyalások (ČSTK) - Levon Ter-Petroszjan legfelsőbb örmény vezető kedden cáfolta a hírközlő eszközök jelenté­seit, melyek szerint találkozni akar a szomszédos Azerbajdzsán elnö­kével, hogy tárgyalásokat folytasson vele a területi vitákról. A TASZSZ hírügynökség szerint Ter-Petroszjan a parlament ülésén kijelentette: a szovjet hírközlő eszközök tájékoz­tatásai a találkozóról nem felelnek meg a valóságnak. A szovjet tagköztársaságok leg­A Népszabadság írása Tovább gyűrűzik a szlovák—magyar vita űjszd 1990. VIII. „1525. „Úgy tetszik, a magyar és a szlo­vák miniszterelnök közvetett vitája, továbbá a Matica slovenská hétvégi tanácskozása egy pillanat alatt fel­szította a kedélyeket Szlovákiában, méghozzá a jelek szerint olyan hihe­tetlen - mértékben, hogy némelyek már ellenséges magyar hadmozdu­latokról is tudni vélnek" - írta cikké­ben a Népszabadság. A magyar napilap közölte, hogy e meghökken­tő fejleményről a keddi Lidové no­viny számolt be. Megírta, hogy a szlovák olvasók telefonon közölték a szerkesztőséggel, miszerint Dél­Szlovákiában olyan hírek keringe­nek, hogy a magyar hadsereg alaku­latai a szlovák határ mentén kezde­nek elhelyezkedni, „egyidejűleg pe­dig Magyarországról állítólag hír­szerzőket küldenek át a magyarlakta szlovákiai területekre". A Lidové no­viny kiderítette a híresztelések való­ságalapját, konzultálván a szlo­vák kormány illetékeseivel is. A ka­pott tájékoztatás szerint a szlovák hatóságoknak tudomásuk van arról, hogy a magyar honvédség már egy ideje átcsoportosításokat hajt végre, az alakulatok az osztrák határöve­zetből elvonulnak az ország egész területére" - írja a Népszabadság. Tikos László alezredes, a hon­védelmi minisztérium sajtóosztályá­nak vezetője ugyancsak a Népsza­badság hasábjain cáfolta a magyar katonai aktivitásról szóló híresztelé­seket: „Megdöbbent a prágai újság értesülése, mert Magyarország nemhogy nem készül senki ellen háborúra, de a jelenlegi időszakban még harcászati gyakorlatokat sem tartanak. Politikai és katonai vezető­ink már több ízben kifejtették, hogy senkit sem tekintünk ellenségünk­nek, nem kívánunk új ellenségképet kialakítani... A magyar honvédség vezetősége valóban tervezi egyes alakulatok átcsoportosítását, de ez részben a már megkezdett csapat­és létszámcsökkentéssel van összefüggésben, másrészt azt a jo­gos társadalmi igényt hivatott kielé­gíteni, hogy a sorkatonák közelebb szolgáljanak lakóhelyükhöz, mint eddig" - mondotta Tikos László. felsőbb vezetői közül Mutalibov volt az egyetlen, aki nem fejezte ki jókí­vánságait Ter-Petroszjannak tiszt­ségébe való megválasztása alkal­mából. Az örmény vezető azzal vált ismertté, hogy élesen bírálta Azer­bajdzsán politikáját Hegyi Kara­bahban. Románia A bizottság új, a feladat a régi (ČSTK) - Bukarestben kor­mánybizottság alakult, hogy felku­tassa a Nicolae Ceausescu és tár­sai által felhalmozott anyagi és pénz­ügyi javakat, amelyekre az állam tart igényt. A kormány döntése alapján az új bizottság felváltja a január közepén felállított ágazatközi bizottságot, amelynek eddigi tevékenységéről még nem közöltek semmilyen infor­mációt. Az új bizottság munkájában több minisztérium szakemberei vesznek részt. Külföldön is folytat­nak vizsgálatokat, mivel különböző források szerint csak a volt diktátor 400 millió dollárt helyezett el titkos bankszámlákon a svájci bankokban. A román és a svájci hatóságok ez ügyben már felvették a kapcsolato­kat, de a nyomozások eddig semmi­lyen konkrét eredménnyel nem jártak. akik az ország védelmi képességét biztosították. John McCain amerikai szenátor beszédében azt emelte ki, az állam pótolhatatlan szerepet tölt be a kato­nai termelés polgárira történő átállí­tásában. Szerinte négy fő pontra kell támaszkodnia a konverziónak. Első­sorban meg kell határozni azon em­beri szükségletek prioritásait, ame­lyeket a konverziónak meg kell olda­nia. Nem tartotta megfelelőnek, hogy központilag felszabadított ösz­szegekből támogassák a szociális programokat. A második pont a köl­csönös bizalom a leszerelési folya­matban. Harmadikként a védelmi iparban dolgozók szociális biztonsá­gának a garantálását említette, a ne­gyedik pedig az, hogy határozottan meg kell akadályozni a fegyverek eladását a fejlődő országoknak. Ez utóbbi indoklásaként a mostani per­zsa-öbölbeli válságot említette. Valentyin Szmiszlov, a szovjet Állami Tervbizottság első alelnöke arról beszélt, hogy a Szovjetunióban a konverzió több mint 400, a honvé­delmi minisztérium alá tartozó, és több mint 100 más reszorthoz tarto­zó vállalatot érint. A szovjet védelmi komplexumhoz tartozó üzemek fele az idén több mint 20 százalékkal csökkenti a katonai termelést, 40 vállalat pedig teljes egészében pol­gári termelésre áll át. Az ENSZ-főtitkár Peruban (ČSTK) - Javier Pérez de Cuel­lar, az ENSZ főtitkára kedden Peru­ba érkezett, ahol tárgyalásokat foly­tat arról az esetleges élelmiszerse­gélyről, amelyet a világszervezet nyújtana a gazdasági válsággal küszködő latin-amerikai országnak. Pérez de Cuellar, aki perui, kijelen­tette, hogy az ENSZ rendkívüli se­gélyprogramját egyeztetni kívánja Alberto Fujimori államfővel. Peru nemcsak gazdasági ne­hézségekkel küszködik, hanem há­borút folytat a Fényes ösvény nevű maoista szervezet terroristáival is. Az elmúlt 48 órában 40 terrorista és 3 katona vesztette életét. Libéria Mégis él Johnson? (ČSTK) - Prince Johnson libériai gerillavezér tegnapra virradó éjsza­ka sajtóértekezletet tartott, hogy cá­folja a haláláról szóló híreket. A kon­kurens felkelőcsoport, a Libériai Nemzeti Hazafias Front (NPFL) ugyanis kedden azt terjesztette el, hogy Johnsont lelőtték. Tom Woewiyt, az NPFL szóvivő­jét még a sajtóértekezlet sem győzte meg. „Aki tegnap Johnsonnal be­szélt, az egy holttesttel vagy egy más Johnsonnal beszélt" - mondot­ta. A holtnak vélt gerillavezér egyéb­ként közölte az újságírókkal, hogy továbbra is harcolni fog riválisa, Charles Taylor, az NPFL vezetője ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents