Új Szó, 1990. július (43. évfolyam, 153-177. szám)

1990-07-17 / 165. szám, kedd

Feszült a helyzet Kirgizia déli részén Elérkezett a megtorlás ideje? (ČSTK) - Kirgizia déli részén az Osi kerületben ismét kiéleződött a helyzet. Os város felett katonai helikopterek jelentek meg, az utcákon páncélosok cirkálnak. Az üzbég-kirgiz határon fekvő Andizsan város­ból a kirgizek többsége kiköltözött és most egy őrzött városkában él. Andizsanban bezártak az üzletek és nincs tömegközlekedés. Vlagyimir Szeleznyov, a szovjet belügyminisztérium szóvivője a Csehszlovák Sajtóiroda tudósító­jának elmondta, az elmúlt héten is­mét utcai verekedések voltak Osban az üzbégek és a kirgizek között, s kb. 30 személy megsebesült. Kü­lönböző kihágások miatt 160 embert tartóztattak le. A zavargások során leégett hét lakóház és kilenc lakást megrongáltak. A biztonsági alakula­tok nagyobb mennyiségű lőfegyvert gyűjtöttek be a lakosságtól. Vasárnap este a kirgiz televízió­ban beszédet mondott Viktor Gon­csarov, a köztársaság belügymi­nisztere. Felszólította a lakosságot, hogy hétfőn vegye fel a munkát, ellenkező esetben a további munka­Sikerre nincs remény (ČSTK) - Párizsban tegnap meg­kezdődött az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa öt állandó tagjának kétnapos eszmecseréje Kambodzsáról.' Az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Kí­na, Franciaország és Nagy-Britan­nia külügyminiszter-helyettesei zárt ajtók mögött tanácskoznak a több mint 10 éve tartó kambodzsai pol­gárháború megoldásának lehetősé­geiről. Megfigyelők szerint a találkozó sikeréhez nem lehet nagy reménye­ket fűzni. A megállapodás fő akadá­lya a vörös khmerek álláspontja. Vezetőjük, Khieu Samphan a Le Figaro napilapnak adott nyilatkoza­tában azt mondta, készek fokozni a harcot a phnompenhi kormány ellen és kierőszakolni a saját elkép­zeléseik szerinti rendezést. Kiújultak a harcok a síiták között (ČSTK) - Ismét kiújultak a harcok a libanoni síiták között. Az Amal szervezet és a Hezbollah (Allah pártja) kölcsönösen egymást vádolja az összecsapások kiprovokálásával, melyekben legkevesebb 6 ember vesztette életét és több mint 20 megsebesült. A Bejrúttól mintegy 40 kilométerre délre fekvő hegyvidé­ken, a stratégiai fontosságú Dzsar­dzsuh faluért robbantak ki a harcok. Közben Libanonba érkezett Mar­rack Gouldink, az ENSZ-főtitkár különleges politikai ügyekben illeté­kes helyettese. Esedékes ugyanis a Libanonban állomásozó ENSZ­erők mandátumának meghosszab­bítása, s Goulding feladata a dél­libanoni helyzet és az ENSZ-csapa­tok működése feltételeinek megvizs­gálása. Bizottság a NASA ellenőrzésére (ČSTK) - George Bush, az Egyesült Államok elnöke valószínű­leg még ezen a héten kinevezi azt a bizottságot, amely kivizsgálja az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) tevékenységét az utóbbi években. Ezt tegnap közölték Washington­ban. Sorozatos sikertelenségei miatt a NASA-t az utóbbi időben élesen bírálták az amerikai sajtóban. Dan Quayle amerikai alelnök - az ő re­szortja az űrkutatás - állítólag egyetért azzal, hogy kivizsgálják, a NASA miként járt él a Hubble távcső terveinek megvalósítása, a Szabadság űrállomás létrehozása során. Földrengés Manilában (ČSTK) - Tegnap a Richter-skála szerinti 6,2 erősségű földrengés ráz­ta meg a Fülöp-szigetek fővárosát, Manilát. Az első jelentések szerint a földrengés epicentruma 80 km-re északra volt Manilától, s csupán 45 másodpercig tartott. A legnagyobb kárt a főváros üzletnegyedében, Makatuban okozta, több helyen tűz keletkezett, és tönkrement sok iro­daépület és üzletház. Jelentős károk keletkeztek Manila északi részében is. Pontos adatok még nem érkeztek a sebesültek és a halottak számáról. beszüntetést a rendkívüli állapot megsértéseként fogják értékelni és büntetni. Az etnikai zavargások kiújulását azzal a muzulmán zavargással hoz­zák összefüggésbe, hogy a muzul­mánnak a 40 napos gyász után meg kell torolnia hozzátartozója halálát. Az osi véres tragédia június 4-én kezdődött, vagyis pénteken, július 13-án lejárt a 40. nap... Kelet-Berlin legforgalmasabb utcáin már nem ritka a kéregető koldus (CSTK-ADN felvétel) Ukrajna Nyilatkozat a szuverenitásról (ČSTK) - Az ukrán parlament tegnap több hetes vita után jóvá­hagyta a köztársaság állami szuve­renitásáról szóló nyilatkozatot. Az előzetes adatok szerint a 375 képvi­selő közül 355 szavazott a doku­mentum mellett. Ez a rendkívül je­lentős dokumentum - legalábbis az ellenzék szemszögéből - a Szovjet­unión belüli jövőbeni ukrán állami­ság alapját jelenti. Fölébe helyezi az ukrán törvényeket a szövetségi tör­vényeknek és rendelkezik arról, hogy az ukrán sorkötelesek csak a köztársaság területén teljesítse­nek szolgálatot., A nyilatkozat felté­telezi a saját valuta létrehozását és az ukrán állami bank alapítását. A köztársaság területén élők a doku­mentum szerint mindenekelőtt a Szovjetunió állampolgárai. A parlamenti ülésen mondott be­szédében a nyilatkozatot támogatta mind Leonyid Kravcsuk, az Ukrán KP KB másodtitkára, mind Ihor Juh­novszkij, a Nemzeti Tanács - a par­lamenti ellenzék - képviselője. Tanácskoznak az Arab Liga külügyminiszterei Egységes álláspontot Izraellel szemben (ČSTK) - A Palesztinai Felszabaditási Szervezet kezdeményezésére vasárnap este Tuniszban összeült az Arab Liga külügyminiszteri szintű rendkívüli tanácskozása. Feladata, hogy kidolgozza az arab országok egységes álláspontját Izraellel szemben, amely állandóan fokozza megtorló politikáját a megszállt területek palesztin lakossága ellen. A külügyminiszte­rek ugyancsak megvitatják a megszakadt amerikai-palesztin párbeszéd kérdését. Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára nyitóbeszédében a közös akció ko­ordinálására szólította fel a tagor­szágokat, hogy szembe tudjanak szállni az arabokat fenyegető ve­széllyel. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, az izraeli politika azon az elven alapul, hogy minden áron el kell nyomni a palesztin népi felke­lést, a megszállt területeken zsidó településeket kell létrehozni. Klibi sajnálatosnak nevezte, hogy meg­szakadt az amerikai-palesztin pár­beszéd, ami negatív hatással van a nemzetközi közvélemény közel­keleti béke-erőfeszítéseire. Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke beszédében elutasította azt a wa­shingtoni követelést, hogy egyértel­műen ítélje el a május végi palesztin támadást a Tel Aviv-i strand ellen. Azt mondta, ez partizánakció volt válaszként a palesztinok tömeges gyilkolására. xxx Alexandriában tegnap tartotta meg az egyiptomi és a szíriai állam­fő a tárgyalások harmadik fordulóját. Hoszni Mubarak és Hafez Asszad a palesztin népi felkelésről, a szovjet zsidók Izraelbe történő emigrálásá­ról, a libanoni helyzetről, a feszült szíriai-iraki és a szíriai-palesztin vi­szonyról tárgyalt. A szíriai államfő szombaton kezd­te meg háromnapos hivatalps láto­gatását Egyiptomban, ahová 13 év után látogatott el. Chile nem ajánlott fel menedékjogot Honeckemek (ČSTK) - Erich Honecker, az NDK volt párt- és állami vezetője nincs olyan egészségi állapotban, hogy letartóztathassák, - erősítette meg a legújabb orvosi vizsgálat. A DPA hírügynökség közölte: Chile nem ajánlott fel menedékjogot az NSZEP volt vezető képviselőjé­nek. Néhány héttel ezelőtt ugyanis Honecker lánya és veje - aki chilei - a dél-amerikai országba utazott. Jelenleg az egykori állami vezető ellen csupán előzetes eljárást indí­tottak ,,a bizalommal való visszaélé­sért". Erich Honecker felesége, a 63 éves Margót már felépült szívgyen­geségéből, s olyan egészségi álla­potban van, hogy legszívesebben átköltözne a Potsdam melletti szov­jet katonai szanatóriumból egy ki­sebb lakásba. A házaspár ügyvédjei már hosszabb ideje keresik számuk­ra a megfelelő kétszobás lakást. Törekvésük azonban eddig sikerte­len volt. Közölték, Honeckemek még arra sem volt lehetősége, hogy pén­zét nyugatnémet márkára váltsa át. Honeckeréknek nincs személyazo­nossági igazolványuk. Peter-Michael Diestel belügymi­niszter a hét végén meglátogatta Erich Honeckert a szanatóriumban és elszállásolásuk feltételeiről, hoz­zátartozóik biztonságának szavato­lásáról beszélgetett vele. Komárek: A GAZDASAG SOKKOLÁSSAL NEM GYÓGYÍTHATÓ (ČSTK) - Valtr Komárek, a volt miniszterelnök-helyet­tes az Észak-Spanyolország­ban fekvő kikötőváros, San­tander egyetemén előadást tartott. Előadásában szólt a piacgazda­ságra való áttérés nehézségeiről. Véleménye szerint a gyors átmenet katasztrófába sodorhatja Kelet-Eu­rópa államait, sőt visszavetheti őket a kommunista múltba. Komárek a madridi El Pais napilapnak adott interjújában kijelentette, hogy a volt keleti blokk lakosságának és gazda­sági irányító szerveinek a szabadpi­ac működési mechanizmusát meg kell szokni. Az új demokratikus kor­mányok minden azon igyekezetük, hogy lerövidítsék a gazdasági fellen­düléshez vezető göröngyös utat, szociális megrázkódtatáshoz vezet és megbontja a labilis gazdasági egyensúlyt Kelet-Európában. A gaz­daság gyógyítását sokkolással nem tartja megfelelőnek. Az emberek gyakori anyagi megterhelése, a munkanélküliség, hasonlóan Len­gyelországhoz, nosztalgiát ébreszt­het a volt kommunista rendszerrel szemben, amely viszonylag bizton­ságot nyújtott az embereknek. Valtr Komárek figyelmeztetett, hogy fele­rősödhet a jobboldali szélsőséges csoportok és az erős kéz iránti nosz­talgia is. Balcerowicz lengyel és Václav Klaus csehszlovák pénz­ügyminiszter elméletei a piacgaz­daságról nagy veszélyt rejtenek ma­gukban. A felgyülemlett nehézségek 140 millió kelet-európainak és kb. 300 millió szovjet állampolgárnak je­lenti a legnagyobb politikai megráz­kódtatást és szinte kiszámíthatatlan, katasztrofális helyzetet szülhet egész kontinensünkön. A KGB „lemeztelenítve"? Oleg Kalugin vallomása A közelmúlt hírei között szerepelt, hogy a Szovjetunió­ban megfosztották rangjától és minden kitüntetésétől Oleg Kalugint, az 55 éves korában nyugállományba vonultatott KGB-tábornokot. Okként a szovjet állambiz­tonság becsületét és méltóságát sértő kijelentéseket hoztak fel. Az alábbiakban ismertetjük a Kaluginnal készült inkriminált beszélgetést, mely a Komszomolsz­kaja Pravdában jelent meg. Jelen lenni - mindenütt Kalugin a leningrádi egyetemen szerzett angol szakos diplomával 1958-ban lépett a KGB kötelékébe. A hruscsovi enyhülés által lehetővé vált első háború utáni amerikai -szovjet diákcsere keretében kijutott a Columbia Egyetemre. Majd a dip­lomáciai szolgálatba beépülve foko­zatosan az USA-beli szovjet hírszer­zés főnöke lett. Ebben a minőség­ben élte meg az 1968-as csehszlo­vákiai beavatkozást, amely - szavai szerint - Dobrinyin követtel együtt sokkot jelentett számára. Ugyanis olyan teljesen megbízható doku­mentumokkal rendelkezett, hogy sem a CIA, sem egyéb amerikai szervek nem vettek részt a cseh­szlovákiai események alakításában, sót a fejlemények gyorsasága őket is meglepte. S ezek után még arról is tudomást szerzett, hogy az erre vonatkozó információit otthon egy­szerűen megsemmisítették. Talán ekkor merültek fel benne az első kételyek. Hazakerülve Leningrádban nyílt lehetőség számára, hogy teljesebb képet alkosson az állambiztonság belpolitikai szerepéről. A KGB le­ningrádi első helyettese lett. Itt kezd­te tapasztalni, hogy egy olyan szer­vezet munkatársa, mely - szavai szerint - „behatolt a társadalmi be­rendezkedés minden pórusába, s amely a párt akaratából ott van az állami és társadalmi élet valamennyi megnyilvánulásában, beleérte a gazdaságot, a kultúrát, a tudo­mányt, a sportot és az egyházakat. Nincs az életnek olyan területe, aho­vá ne érne el a KGB keze..." A KGB anyagi fedezetét illetően Kalugin el­zárkózott a részletek feltárása elől. Elmondta viszont, hogy ,,az állam­kasszából annyi rubelt és dollárt ka­punk, amennyit csak kérünk". A költségvetést a pártközpont hagy­ja jóvá. Kalugin szerint ez az összeg nincs összhangban az országot kint­ről illetve belülről fenyegető veszély nagyságával. „Amennyire betekin­tést nyerhettem, csak a moszkvai központban többen dolgoznak, mint a CIA és az FBI rendszerében, együttvéve." A kiterjedt ellenőrzés feszegetése természetesen a sze­mélyi dossziék kérdését is érintette. Ez Kalugin szerint egyébként a kissé a kémfilmek szüleménye. „Igaz vi­szont, mondotta, hogy a szovjet ál­lampolgárok és külföldiek millióiról gyűjtenek bizonyos „ügynek" szá­mító anyagokat. Több száz, az egész országban ismert személyi­séget említhetnék, akikről ilyesfajta anyagokat készítettek. Ez a gyakor­lat már 1918-ban elkezdődött." Természetesen a telefon-lehall­gatásokkal kapcsolatban is tettek fel kérdéseket a riporterek. Kalugin hangsúlyozta, hogy bár ezt a tör­vény tiltja, leningrádi ténykedése idején engedélyt adhatott bármine­mű, egyébként rendkívül költséges lehallgatásra. Elmondta még, hogy egy ízben a leningrádi területi párttit­kár személyesen fordult hozzá ilyen kéréssel. Elutasította őt, de nem tartja kizártnak, hogy vannak kész­ségesebb munkatársai is "a szerve­zetnek. Módszerek ­(gyilkosság is?) A módszerek hasonlóak ahhoz, amelyeket a világ bármely rendőrsé­ge alkalmaz - hangsúlyozza a kér­dezett. Vagyis: ügynököket verbuvál és épít be különböző szervezetekbe, igyekszik azok aktivistáit lejáratni és a mozgalmat belülről bomlasztani. Ezzel kapcsolatban konkrét tapasz­talatokról is beszámolt, amikor a nyolcvanas években a rockzene kedvelői eluralták a leningrádi szó­rakoztatóipart, a KGB kifejezetten azzal a céllal hozott létre egy ilyen klubot, hogy ellenőrzés alatt tartsa az egész kezdeményezést. A mód­szereket illetően egyébként rámuta­tott, hogy az ügynökökkel való együttműködésben eléggé érvénye­sülnek azok az elvek, amelyeket még Zubatov, a cári „ohranka" fő­nöke dolgozott ki. Szinte váratlanul robbant be a kérdés-feleletek pattogásába: hozzátartoznak-e a KGB gyakorla­tához a politikai gyilkosságok? „Nem tudom, ma hogy állunk ezzel, de nemrégen még volt ilyen." S a rámenős kérdésre, hogy részt vett-e előkészítésükben, csak annyi volt a válasz: „tudtam ezekről..." A fő veszély: a máskéntgondolkodás Van-e olyan szféra, amely a KGB számára is tilalmasnak számít? - hangzott a kérdés. Kalugin csak egy ilyet ismer. Ez pedig a nómen­klatúrába tartozó káderekkel kap­csolatos negatív információ gyűjté­se. Az egyedüli szerv, amely a KGB­nek utasításokat adhat, az a párt­központ. S ezek azonnal szolgálati eligazítássá válnak a KGB számára. Ennek értelmében mindennemű vé­dettséget élvező személlyel kapcso­latos közvetlen vagy közvetett infor­mációt azonnal meg kellett semmisí­teni. Még a magnetofonszalagokon is töröltetni kellett az ilyesfajta rész­leteket. Annak idején Nyikita Hrus­csov kijelentette, hogy a KGB a párt fölé nőtt és ez megengedhetetlen. Ez igaz, csak némi helyreigazítás­sal, - hangsúlyozza Kalugin. „Azóta a KGB ellenőrzése alól nem a párt, csak a vezető apparátus mente­sült." Ehhez kapcsolódva kijelentet­te, hogy szerinte az ellenzéki struk­túrákkal szembeni magatartást te­kintve a helyzet mindmáig nem vál­tozott. Az állambiztonság szerveinek tevékenysége ma is a sztálini iskolát követi. Feladata a politikai megfigye­lés, csak annak objektumai változ­nak. Kezdetben a mensevikekre és az esszerekre terjedt ki, majd jöttek a trockisták, zinovjevisták, a kleriká­lisok, s végül a sztrájkbizottságok és az új pártok kerülnek sorra. „Élni lehet a teljes eszköztárral, mindaz­zal, ami lejárathatja és befeketítheti azokat, akik egyszerűen más maga­tartást tanúsítanak, mint amit elvár­nak tőlük. Jelcin és Gdljan lejáratá­sáról inkább nem is szólok. A Szov­jetunió népképviselőinek legutóbbi tanácskozását megelőzően a KGB egyik bizalmas értekezletén a veze­tés a KGB-nek közvetlen utasításo­kat adott." Kilátások Véleményt nyilvánított Kalugin ar­ról is, hogy miként reformálható meg a KGB. „Elsősorban is depolitizálni kell", hangsúlyozza. Vagyis védeni az alkotmányos rendet, az állam­rendszer stabilitását és az állampol­gárok biztonságát. „Amint azonban a KGB vagy valamely rendőri testü­let belekeveredik a politikába, szük­ségszerűen különféle párt- és cso­portérdekek eszközévé válik. Érde­kes, amit azzal kapcsolatban mon­dott - immár a televízió képernyőjén -, hogy milyen szerepet játszhat a KGB egy esetleges visszarende­ződésben. ,,A KGB elég belső erő­forrással rendelkezik ahhoz, hogy a visszarendeződést elősegítse. De él-e netalán ezzel a lehetőséggel? Úgy vélem, hogy csak bizonyos fel­tételek között. Vagyis, ha a kommu­nista párt vezetőségébe konzervatív elemek kerülnek. A KGB akkor azokkal tart, akik az erő és a hata­lom birtokosai. Végezetül Kalugin megállapította: az elmúlt öt év folyamán a szovjet nép számára a KGB már nem volt olyan félelmetes, de még mindig rémképként kísért. (sf) ÚJ SZÚ 4 1990. VII. 17.

Next

/
Thumbnails
Contents