Új Szó, 1990. július (43. évfolyam, 153-177. szám)

1990-07-14 / 163. szám, szombat

Az elkötelezettség nem jelent abszolút lojalitást Beszélgetés Tóth Károllyal, a Független Magyar Kezdeményezés elnökével -Több mint egy hónap telt el a választások óta. Mozgalmuk szempontjából eredményekben gazdag időszak volt ez, hiszen az NYEE-FMK koalíció győzelme azt eredményezte, hogy parlamenti képviseletük mellett a kormány­zásban is részt vállalnak. Milyen feladatok hárultak ezáltal az FMK­ra? -Jelenleg elsőrendű feladat az önkormányzati rendszer kiépítése. Ennek minősége meghatározza majd a ráépülő önkormányzati és képviseleti szervek, például a kultu­rális és iskolaügyi önigaztatás sorsát is. Ez az előfeltétele annak, hogy a helyhatósági választások olyan eredményt hozzanak, amelyre az emberek számítanak. Egyébként mozgalmunk számára a legnagyobb nehézségeket feltehetően éppen az önigazgatás kérdése jelenti majd, mivel napjaink kormánymunkájában és parlamenti munkájában nem úgy érvényesül az önigazgatási elv, ahogy mi azt elképzeltük. A kisebb­ségi kérdés vé'eményünk szerint csupán a nemzetiségi kapcsolatok részeként kezelődik. Ennek okaira most nem szeretnék kitérni. Feltétle­nül kudarcként - de nem csak moz­galmunk kudarcaként - értelmezem azt, hogy kedvezőtlen választási eredményeink miatt nem sikerült szert tennünk a kormányban szak­miniszteri tárcákra. Ennek az elkö­vetkező két évben komoly kihatásai lesznek nem csupán ránk, de az egész csehszlovákiai magyarságra nézve is. - Kedvezőtlen választási ered­ményeik ellenére mégis szert tet­tek a kormányalelnöki posztra, és a SZNT alelnöki posztjára. Nehéz 4árgyalások útján jutottak ezek­hez a tárcákhoz? - A kormányalakítással kapcsola­tos koalíciós megbeszéléseink há­rom szakaszra oszthatók. A legelső­be tartoznak azok a tárgyalások, melyeket az NYEE-vel folytattunk még a választások előtt. Ezek ered­ményeként jött létre az a kabinet, mely kormányzatkész erőként volt hivatott fellépni a választási győze­lem esetén. Ezek a tárgyalások gya­korlatilag teljes nézetazonosságot tükröztek a két mozgalom között. Mivel azonban eredményeink nem tették lehetővé az önálló kormány létrehozását, ezért koalíciós megbe­széléseket folytattunk a KDM-vel és a Demokrata Párttal. Ezek a tárgya­lások sorolhatók a koalíciós megbe­szélések másik két szakaszába. A koalíciós megbeszéléseken a tár­gyalópartnerek hajlandóak voltak az egészséges kompromisszumkötés­re, ami végsősoron az új kormány megalakulásához vezetett. Az FMK­nak a négyoldalú megegyezés so­rán fel kellett adnia a két, korábban igényelt szakminisztériumi tárcát, melynek a mezőgazdasági, s a bel­ügyminiszterhelyettesi (közigazgatá­si) tárca lettek volna. Választási eredményeink sajnos annyira ked­vezőtlen alkupozícióba juttattak bennünket, hogy nem sok remény­nyel kecsegtetnek más miniszterhe­lyettesi posztok megszerzését célzó erőfeszítéseink sem. A két alelnöki megbízatással véleményem szerint lehetőségeink maximumát sikerült kiaknáznunk. • Hogyan képzelik el a koalíci­ós kormányzást? -A kormányalelnöki poszt, me­lyet dr. Zászlós Gábor tölt be, ki­emelkedő politikai funkció. Többek között olyan fontos területeket ölel fel, mint az egyházak felügyelete, a környezetvédelem felügyelete. De mindközül legjelentősebb a törvény­alkotói hatásköre, melynek óriási szerepe van, s lesz a közeljövőben, hiszen befejezéséhez közeledik az alkotmány előkészítése, s nagyon sok új törvény van születőfélben. Zászlós Gábor készíti majd elő ezeknek a parlament elé történő beterjesztését. Nagy felelősség há­rul tehát ránk a jogállamiság megte­remtése, valamint a csehszlovákiai magyarság jogállása szempont­jából. - Még a választási kampány előtt megjelentették egynémely programjavaslatukat. Éltek ezek­kel a javaslatokkal a kormány­program kialakításakor is? - Koalíciós partnerként mi is résztvettünk a kormányprogram ki­dolgozásában és a többiekhez ha­sonlóan előterjesztettük a javaslata­inkat is. Ezek egy részét elfogadták, más részét elvetették. Ami az utób­biakat illeti, igyekezni fogunk a par­lamenti munka során érvényre jut­tatni őket. Ha a helyzet úgy kívánja, álláspontunkat képviselőink által akár a kormánnyal szemben is inter­pellálni fogjuk. -Tehát elképzelhető, hogy bí­rálni fogják a kormányt. Nem je­lentene ez helyzetükből adódó el­lentmondást? - Kormányalkotó félként bizonyos mértékben elkötelezettek vagyunk a kormány irányába, azonban ez korántsem jelenti azt, hogy abszolút lojális magatartást kell tanúsítanunk. Az egészséges önkritikára mint min­denhol, itt is szükség van. Mivel a koalícióból kifolyólag a kormány­döntések mindig négypárti döntések lesznek, ezért véleményünk érvé­nyesítése érdekében komoly felada­tok hárulnak képviselőinkre mind a parlamentben, mind a sajtóban, de egyéb fórumokon is. - Ma, szombaton kerül sor ne­gyedik országos kongresszusuk­ra. Milyen témakörökkel kívánnak foglalkozni? - Elsősorban a választási kam­pánynak, a választási eredmények­nek és a koalíciós tárgyalásoknak a kiértékelésével. Mára az összes eredmény a birtokunkban van, így felmérhetjük szavazóink bázisát. Óvatos becslések szerint a magyar szavazatoknak mintegy 20 százalé­kát szereztük meg. Abból kiindulva, hogy liberális politikát folytatunk, ez az eredmény viszonylag jónak mondható. Persze az igazsághoz hozzátartozik, az is, hogy a válasz­tási eredmények csalókák, nem mu­tatják meg egyértelműen pártunk Újabb vihar a „gömöri parlamentben" Továbbra sincs elnöke a Rimaszombati Járási Nemzeti Bizottságnak ÚJ szú 1990. VII. 14. A Rimaszombati Jnb rendkívüli plénuma azzal a szilárd elhatáro­zással ült a héten össze, hogy véget vet az értelmetlen és helyenként sértő vádaskodásoknak, és végre elnököt választ a járás élére. Kilenc­ven képviselőjéből 73-an jelentek meg a tanácskozáson. Az ülés nyi­tánya kísértetiesen hasonlított a két héttel ezelőttihez. Kirohanások, sze­mélyek ellen irányuló alaptalan vá­daskodások tarkították a két jelölt mellett érvelő felszólalásokat. Négy­órás vita után végüj is abban egyez­tek meg, hogy szavazással döntik el, Daniel Brezina vagy Július Beník mérnök legyen-e a járási elnök. A hatvanhét érvényes szavazatból 43-at az eddigi alelnök, a jnb elnö­kének legszükségesebb teendőit már két hónapja ellátó Július Beník kapott, míg Daniel Brezina 24-et. Mivel az elnöki cím elnyeréséhez minimum 46 szavazatra van szük­ség, patthelyzet alakult ki. Az alel­nök, látva a helyzetet, gyorsan visz­szalépett. Újabb szünet, ez esetben kényszerszünet következett. Ezt kö­vetően egy jelölttel és lényegesen kevesebb képviselő részvételével került sor a folytatásra, ami lényegé­ben bizalmi szavazás volt. Mindösz­sze 68-an voksoltak, Dániel Brezina csak 23 szavazatot kapott. Ezek után újra szavaztak, mégpedig arról, legyen-e újabb, rendkívüli plénum, vagy Július Beník alelnököt bízzák meg ideiglenesen a vezetéssel. Vá­ratlanul nyolc képviselő lemondott mandátumáról. Az így maradt 61 képviselőből 42-en szavaztak amel­lett, hogy a legközelebbi plenáris ülésig Július Beník alelnököt bízzák meg a jnb vezetésével. A „gömöri parlament" még e hónap végéig összeül, hogy harmadszor is kísér­letet tegyen (reméljük akkor már eredményesen) az elnökválasztás­ra. (polgári) vaíós támogató bázisát, hiszen köz­tudott, hogy sok esetben olcsó és etikátlan módszerekhez folyamod­tak a választási kampány során. Ez­zel nem a leadott szavazatok hite­lességét vonom kétségbe. Azt tisz­teletben kell tartani, elvégre minden­ki felelőssége teljes tudatában adta le szavazatát. Azonban közszájon forgott egy elterjedt jelszó Dél-Szlo­vákiában, mégpedig az, hogy feles­leges szavazni az FMK-ra, mivel az az NVEE oldalán úgy is bejut a par­lamentbe. A kampány végén ebben a tévhitben élt a magyar közvéle­mény, s meg kell hogy mondjam, ez rengeteg szavazatot elvett tőlünk. Azonban az, hogy szimpatizánsaink közül sokan más listára szavaztak, csupán egyszeri aktus. Nem fejezi ki azt, hogy elfordultak volna tőlünk. Ezeknek a szavazóknak a jelentős része továbbra is egyetért célkitűzé­seinkkel, politikai elképzeléseinkkel. - A sajtóban több ízben megje­lent, hogy az Együttélés politikai mozgalom egy törvényjavaslatot kíván benyújtani a Szövetségi Gyűlés elnöksége mellett létreho­zandó nemzetiségi bizottság lét­rehozására. Az FMK csatlakozni fog ehhez a javaslathoz? - Nincs szükségünk arra, hogy csatlakozzunk, hiszen még március­ban beterjesztettük ezt a törvényja­vaslatot. Képviselőink közül Németh Zsuzsa, Sándor Eleonóra és Világi Oszkár nyújtották be más neves NYEE és PF képviselőkkel együtt. Megtárgyalására az elmúlt időszak­ban nem kerül sor, ezt a mostani parlamentnek kell megtenni. Egyéb­ként erről Alexander Dubček több­ször is szót ejtett a sajtóban, ezért enyhén szólva érthetetlen számom­ra, hogy kerülhette el javaslatunk az Együttélés és az MKDM képviselői­nek figyelmét. Szeretnék emlékez­tetni arra, hogy akkoriban főként a mi kezdeményezésünkre a szö­vetségi kormány mellett is megala­kult egy, a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó bizottság, melyben A. Nagy László alelnök képviselte az FMK-t. A legfrissebb információm szerint ennek a bizottságnak a mű­ködését Mikloško úr rövid időn belül fel kívánja újítani. Erre is oda kell figyelnünk, hiszen a kormányban szövetségi szinten ez az egyetlen fórum érdekeink képviseletére. HORVÁTH GABRIELLA Több az áru - szürkébb a skála Hullámzó nyári ellátás A nyári turistaidény elején a ke­reskedelmi és az idegenforgalmi tár­ca mindenkori vezetője rendszere­sen tájékoztatja az újságírókat és általuk a közvéleményt arról, milyen lesz az elkövetkező időszakban az ellátás. Idén is sor került a sajtóérte­kezletre, bár Jozef Chren mérnök, az új miniszter csak néhány napja került a reszort élére. Bevallotta, eddig nem dolgozott a kereskede­lem terén, ezért munkatársai készí­tették el a beszámolóját. Saját néze­tei, elképzelései közül elsősorban azt kell kiemelni, hogy a privatizálás rendíthetetlen híve, a kereskedel­met, illetve az idegenforgalom nagy részét mielőbb magánkezekben szeretné látni. Szerinte ez a feltétele annak, hogy javuljon az ellátás, a ki­szolgálás kultúráltsága, egyre több legyen az elégedett vásárló és tu­rista. Ezen a nyáron csupán az első kezdeményezések és az esetleges részeredmények ~ tanúi lehetünk. A kereskedés alapja ugyanis a meg­felelő árukínálat. Ez viszont egyelő­re csak vágyunk, a monopolgyártó­kat nincs mi mozgassa, hiányzik a konkurencia. A miniszter kijelentette: idén több az áru, mint az előző években, de az áru szerkezete nem kielégítő. Magyarán: a boltokba betérve, nem tudunk majd mindig mindent megvá­sárolni. Az élelmiszereladás alaku­lása az áremelés következtében egyelőre kiszámíthatatlan, bár felté­telezhető, hogy vásárlási szokása­inkban nem áll be különösebb válto­zás. Egyedül a cukor okoz gondot, az év elejétől 154 százalékkal növe­kedett az eladott mennyiség az el­múlt évhez viszonyítva. De vegyük sorra a többi tételt is: húsból, hentesáruból nem egész 4 százalékkal lesz kevesebb mint tavaly, de a keresett cikkek - bizo­nyára az olcsóbb termékek is - hiá­nyozni fognak. Tartós tejből sem elégítik ki a keresletet - ennek első­sorban az az oka, hogy kevés a cso­magoló anyagra fordítható devizánk. Sajtokból több kerül a piacra, de az ömlesztettekből és a kemény fajták­ból nem lesz elegendő. Több jégkré­met és szárazsüteményt forgalmaz­nak majd a kereskedelmi szerveze­tek, de elégedettségre ennek ellené­re nem lesz okunk. Ecetből, ször­pökből a tavalyi mennyiséget kínál­ják. Üdítőkből - a vízben oldható porokon kívül - több lesz mint ta­valy. De hogy végül elegendő lesz-e vagy sem, abban az időjárás is köz­rejátszik majd. Helyi ellátási zavaro­kat okozhatnak a szállítási nehézsé­gek. A sörivóknak is jó hírünk van: valamennyi fajtából többet szállíta­nak a gyártók, pitoból 2000 hektoli­tert, diabetikus sörből pedig 2,6 ezer hektolitert. Ez utóbbi a tavaly forgal­mazott mennyiség kétszeresét je­lenti. Zöldségből nagyjából az elmúlt évi kínálat várható, gyümölcsből vi­szont jóval többre számítanak a ke­reskedők. Az ételen, italon kívül a tipikusan nyári kínálatra is érdemes néhány pillantást vetni. Az egyes tételeknél váltakoznak a százalékarányok, van amiből több, de bőven akad olyan áruféle is, amelyből kevesebb lesz mint tavaly. Nézzük miből várhatunk többet. Pamut és kötöttholmikból, férfiaknak, nőknek, gyerekeknek egyaránt, bővebb lesz a választék. Nadrágokból, blézerekből szintén több kerül a piacra. Kevesebb lesz viszont a fiú és a férfi nyári ingekből, a leányka és a női ruhákból. Esőkö­penyből sem lesz elegendő. Nyári bőr- és textillábbeliből sem kerül annyi a boltokba, mint az előző évben. Azokat, akik szabadságra készül­nek, bizonyára érdekli, hogy sátor­ból, hálózsákból, felfújható csónak­ból, úszógumiból is kevesebb lesz mint tavaly. Viszont jobb ellátás vár­ható napszemüvegből, napozó ola­jakból és krémekből. A tájékoztatás szerint több filmet forgalmaznak majd mint a korábbi évben. Meglepő ez a megállapítás, mert nemrég a legnagyobb specializált kereske­delmi szervezet, a Drogéria illetéke­sei arról beszéltek, hogy a filmekkel komoly nehézségeik lesznek az NDK import leállítása miatt. És még két adat a háziasszo­nyoknak: beföttesüvegekből valami­vel többet vehetnek mint tavaly, vi­szont a fedelekből közel 1 millió 800 ezerrel lesz kevesebb. Az új miniszter tehát nem ígért semmi különöset, főképp nem azt, hogy heteken, hónapokon belül megváltozik a piaci helyzet. Azt vi­szont leszögezte, minden erejével azon lesz, hogy egyre jobb legyen az ellátás. A tárca élén az eddiginél nagyobb gondot fordít majd arra, hogy a hazai lakosság mellett egyre több külföldi térjen be vendéglőink­be. Ehhez persze időre és gazdasá­gunk gyökeres megváltoztatására is szükség van. DEÁK TERÉZ Agyhullámcsapás Szenzációs bejelentést tett a minap egy moszkvai tudományos kerekasz­tal-megbeszélés egyik résztvevője: 1982-ben a lengyelországi sztrájkok, tömegakciók idején .egy 17 tagú szovjet pszichokommandó igyekezett lecsillapítani a Jaruzelski-rendszer ellen lázadó lengyel munkásokat. Táv­szuggesztió alkalmazásával, agyhullámokkal kísérelték meg a tárgyalóasz­talhoz kényszeríteni őket. A kommandó egyik tagja a beje­lentő maga volt: Sapiro, a mások agyára hatást gyakorlás képessége­ivel megáldott ember. (Oroszul: ext­raszensz). A kísérlet számtalan kér­dést vet föl, etikait, erkölcsit, még tán politikait is, érinti az emberi alap­vető szabadságjogokat, a személyi­ség védelmét. TIZENHÉT EXTRASZENSZ A lengyel vállalkozás részleteiről keveset mondott. Annyit tudni, hogy a 17 extraszensz valahonnan a tá­volból (tehát nem a helyszínen) haj­totta végre ezt az agyhullám-kom­mandóakciót. „Először összegyűl­tünk, ki-ki térképek, fotók segítségé­vel igyekezett beleélni magát a cél­terület, Lengyelország egy bizonyos térségviszonyaiba, érzékelni az összegyűlt tömeg hangulatát, s rá­állni agyuk hullámhosszára':.." Az­tán egy harminc perces intenzív „agyhullámcsapást" hajtottak vég­re. összpontosítva energiájukat igyekeztek beleszuggerálni a nyug­talankodó lengyel munkások fejébe a béke, a nyugalom, a megbékélés hangulatát. Vajon eredményes volt-e a pszichokommandó bevetése? Sapiro szerint: „A következő nap a tévében hallottuk a hírekben, hogy a sztrájkbizottságok, a hatalom kép­viselői megállapodásra jutottak, a feszültség csökkent". Hogy kitől kapták a megbízást eme fölöttébb szokatlan kísérletre? Csak találgatni lehet. A Szovjetunió­ban korábban minden ilyen jellegű kutatást, munkát, szigorúan titkosí­tottak, a KGB, a hadsereg felügyele­te alá helyezve a tudományos intéz­ményeket, s munkatársaikat, főleg az extraszenszeket. A glasznoszty sodorta a felszínre az elmúlt két­három évben a szovjet parapszicho­lógiai kutatások sokszor borzongató vagy hihetetlen részeredményeit. KOMPUTER NEM AKADÁLY Szafonov részesévé vált egy még cifrább kutatóprogramnak. Rá­vették, próbálja meg agyhullámai befolyása alá vonni (mindenféle kül­ső fizikai behatás, billentyűnyomo­gatás stb.) nélkül az egyik moszkvai intézet komputerét. Változtassa meg működését. Ment, mint a karikacsa­pás, büszkélkedett szűkszavúan Szafonov. Ha mindez igaz, főhet a feje a Nyugatnak, a NATO katonai komputereit felügyelő szakemberek­nek. Várhatják, mikor bukkan fel a NATO brüsszeli főhadiszállása vagy a CIA langley-i központja mel­lett egy középkorú, könyvelősen ko­paszodó, gondtalanul fütyürésző szovjet turista, mondjuk Szafonov vagy valamelyik társa. S mikor bo­londulnak meg a katonai programo­kat, kódokat földolgozó, IBM, CRAY szuperszámítógépek. Ha meg mindez nem igaz, akkor meg a moszkvai főhadiszállás elhá­rítótisztjeit öntheti el a hideg verej­ték, hogy mikor száll ki az Inturiszt­buszból az Arbat sétálóutca elején, kőhajításnyira a szovjet honvédelmi minisztériumtól egy szivarvégrágó, Nikont kattogató, bohókás amerikai: Szafonov „ellenpárja"... Merthogy •a szóban forgó kerekasztal-beszél­getésen Naumov pszichológus azt mondta, hogy „a parapszichológia terén több évvel le vagyunk marad­va a Nyugattól". Az ördög sem igazodik el rajta, ki kit bombáz agyhullámokkal, pszi­chokommandókkal. Az amerikaiak azt pletykálják, Reagan moszkvai látogatásakor a szovjet extraszen­szek megpróbálták agyhullámha­tás alá vonni Ronaldot és Nancyt. Igaz-e, vagy sem, ezt ma senki meg nem cáfolja vagy erősíti. Azt viszont jó néhány millió szov­jet tévénéző tanúsítja, ki egyetértő­en, ki meg a „néphülyítést" emle­getve, hogy az elmúlt hónapokban a vasárnapi főműsoridóben az egyes tévéprogramon egy Kaspi­rovszkij nevű hipnotizőr-pszicholó­gus bűvölte a nyájas publikumot. A szúrós szemű Kaspirovszkijról csak annyit; tapasztalt specialista, 25 évet húzott le az egyik BM­ellenőrzés alatt állt ideggyógyinté­zetben. Mint orvos. Nem válogatós, mindent gyógyít, idősebb, ámde hiú urak-hölgyek őszbe csavarodott fürtjeit visszafeketíti - természetes úton, távhipnózissal, A NEGYEDIK DIMENZIÓ? A szovjet parapszichológusok magyarázatként a tér egy további negyedik dimenziójáról beszélnek, ahová csak a kiválasztottak, extra­szenszek kapnak bejárást. A Szov­jetunióban mindenesetre annyi gond van a már ismert három dimenzió­val, hogy sokan várják a Messiást, aki néhány kenyérrel-hallal megeteti az egész országot és átvezeti őket a boldog negyedik dimenzióba. Oda, ahol nincsenek nemzetiségi konflik­tusok, ahol működik az élelmiszer­program, nincsenek korrupt sztálinis­ta apparátcsikok, tele vannak az üzletek és mindenkit hagynak élni a maga módján... (Népszava)

Next

/
Thumbnails
Contents