Új Szó, 1990. július (43. évfolyam, 153-177. szám)

1990-07-14 / 163. szám, szombat

Lesz még SZKP-kongresszus? ÚJ szú 1990. VJ1..13. Két olyan esemény zajlott az el­múlt héten, amelynek taglalása nem került le az újságok címoldaláról. Az egyik a szovjet kommunista párt XXVIII. kongresszusa, a másik a hét vezető tőkés ország houstoni csúcs­értekezlete. Fényesen bizonyítja mindkettő, hogy mekkorát változott a világ hat esztendő alatt. Elképzel­hető lett" volna 1984-ben, hogy a szovjet kommunisták legfelsőbb fórumán bárki is kijelentse: ami 1917 óta a hatalmas országban történt, az nem a szocializmus építése volt? Vagy ki merte volna jósolni a nyolc­vanas évek közepén, hogy 1990 nyarán azt vitatják meg a gazdasá­gilag legerősebb kapitalista orszá­gok vezetői, miként kellene úgy tá­mogatni a Szovjetuniót, hogy az el­kerülje az összeomlást? Oíyan helyzetbe került a Szovjet­unió, hogy sem a nagyhatalmi stá­tuszra hivatkozva, sem az ideológiai értékeket emlegetve, sem a minden­napi élet minőségét illetően, sem az egyes nemzeteknek az állam egé­széhez fűződő viszonyát illetően nem lehet már deklarálni az egység látszatát. Gorbacsov talán már felis­merte, hogy ha egy folyamat nem állítható meg, akkor meg kell gyorsí­tani. De Gaulle-nak e zseniális téte­lét szeretné talán érvényesíteni. Ta­lán... Mert az is lehet, hogy Chur­chill politikai filozófiájához igazodik, aki - midőn látta, hogy a gyarmatok önállóságra törekednek - ezt a kije­lentést tette: „Nem azért lettem őfel­sége miniszterelnöke, hogy a biro­dalom széthullásánál asszisztáljak". Tudjuk, mi történt azt követően, hogy a nagy francia megfogalmazta a tételét. Az algériai válság által megtépázott, a lázadó tábornokok álhazafias uszításától irányt vesztett francia nép kormánya egy asztalhoz ült a korábban lázadónak minősített algériaiakkal, elismerte függetlensé­güket, és - Franciaország megme­nekült a káosztól, a jelentéktelenné hanyatlástól. Azt is tudjuk, végül Churchillnek is be kellett látnia, hogy a birodalom széthullása megállíthatatlan folya­mat, nem pedig elhatározás kérdé­se. Még megérte az összes gyarmat elveszítését. Gorbacsovnak sok mindent sike­rült megváltoztatnia. Szabaddá tette a sajtót, olyan helyzetet teremtett, amelyben az emberek ki merik mon­dani a véleményüket, a katonákat hazavitte Afganisztánból, lazította a szovjet orientációjú fejlődő orszá­gokhoz fűződő fölöttébb drága kap­csolatokat, bocsánatot kért hazánk­tól az 1968-as megszállásért stb. A legfontosabb lépést azonban nem merte (vagy nem tudta?) megtenni: nem rázta le elég következetesen az ideológiai béklyókat, nem szabadí­totta meg az országot az apparátcsi­kok uralmától, öt év alatt nem találta meg a módját az olyan ókonzervatív csúcsvezetők menesztésének, mint amilyen Ligacsov. Ligacsov jelenléte csak bátorította az apparátusban hol meghúzódó, hol támadásba lendülő erőket, a hadseregben dicsőségre, az ország, a rendszer területi gyara­pítására áhítozó tábornokokat. Sőt, a szélsőséges nacionalista erők is aktivizálódtak a hazafiság örvén, mi­közben aggasztó méreteket öltött, már-már pogrommal fenyegetett az antiszemita söpredék. Ilyen viszonyok között érkeztek meg a küldöttek a pártkongresszus­ra, amelynek mozzanatait nemcsak az egyszerű újságolvasók kísérték figyelemmel világszerte, hanem a texasi Houstonban tanácskozó hét állam- illetve kormányfő is. Gorbacsov most még kapott egy utolsó lehetőséget. Ezt talán annak köszönheti, hogy rajta kívül nincs az országban igazán karizmatikus ve­zető, olyan államférfi, akinek bel- és külföldön tekintélye, a válság nem erőszakkal történő kezelésére pedig valamilyen átfogó elképzelése lenne. Egy nyugati politológus így jelle­mezte a Szovjetuniót: Harmadik vi­lágbeli ország, amely rengeteg atomfegyverrel rendelkezik. Valószínű, hogy Houstonban a „hetek klubjának" tagjai elsősor­ban e tény figyelembevételével vitat­ták meg a gorbacsovi irányvonal anyagi istápolásának a lehetőségeit. Kiszámítható Szovjetuniót szeretné­nek partnerüknek tudni, nem pedig olyan romokban heverő nagyhatal­mat, amelyben esetleg becsvágyó tábornokok kerülnek az ország kor­mányához. De - a különböző fejlett ipari országok más-más vonatkozá­sokat tartva fontosnak - a hetek tanácskozásán nemcsak a béke­megőrzési szempontokat vették fi­gyelembe, hanem a várható gazda­sági együttműködési lehetőségeket is. Valamennyi fejlett tőkés ország vezetője tisztában van azzal, hogy amennyiben konszolidált állapotokat sikerül teremteniük a szovjet veze­tőknek, hatalmas megrendelések, gazdaságfejlesztési feladatok vár­nak a kapitalista vállalatokra. Fő­képp Kohl német kancellár ütötte a vasat Gorbacsov megsegítését tá­mogatva. Persze, Németországnak más szempontból is érdekei fűződ­nek ehhez. Mitterrand francia elnök is sürgette az azonnali gazdasági támogatás beindítását, és ezt mon­dotta: „Ha nem kezdjük meg hala­déktalanul, tehát már rövid távon Gorbacsov támogatását, előfordul­hat, hogy nem lesz már sem közép­táv, sem hosszú táv..." Európa és a világ most remény­kedik, és - Gorbacsovnak „szorít". Mi, itt Cseh-Szlovákiában, saját bő­rünkön tapasztaltuk, mit jelentenek a gyakorlatban egy totalitárius szomszéd-nagyhatalom birodalom­kiterjesztési törekvései. Tudjuk, mit jelentene lélektanilag is, ha a Kreml­ben megkérdőjeleznék a Gorbacsov által kimondott, az 1968-as meg­szállásra vonatkozó bocsánatkérést. De tisztán gazdasági meggondo­lásból is érdekünk, hogy győzzön a gorbacsovi irányvonal. Csehszlovákia jelen van a szovjet piacon, amelynek meghódítására oly nagy figyelmet fordítanak most a fejlett nyugati országok. Elsőrendű érdekünk, hogy ne hagyjuk magun­kat kiszorítani azokból a pozíciókból, amelyekben már „.kerítésen belül" vagyunk. Még talán az is megkoc­káztatható, hogy most, a gazdasági struktúra átalakításakor érdemes lenne a jövőbeni szovjetunióbeli le­hetőségekre építeni. Tehát érdemes lenne azokat az ágazatokat fejlesz­teni, amelyek termékeivel majd ver­senyképesen érvényesülhetünk az idestova 300 millió lelket számláló szovjet piacon. A szovjet pártkongresszuson tel­jes meztelenségében megmutatko­zott, hogy eresztékeiben recseg-ro­pog az a politikai szervezet, amely­nek vezetésével mély válságba ke­rült ez a nagyhatalom. A pártban bekövetkezett a szakadás, azonban ez a tény mindössze azt jelenti, hogy deklaráltan is megnyilvánult mindaz, ami már régésrég és világszerte nyilvánvaló volt. A pártszakadás té­nyét már jó ideje ki kellett volna nyilatkoztatni, meggyorsítva ezzel a kibontakozást. E téren is van cseh-szlovákiai vonatkozása a szovjet válságnak. A szovjet kommunista pártban is, a csehszlovákiaiban is többségben vannak még azok a hangulatformáló erők, amelyek misztifikálják, minde­nek fölé helyezik az egységet. Nem kis mértékben ennek köszönhető, hogy a Szovjetunióban a XX. kong­resszus után még 30 esztendőnek kellett eltelnie, amíg kialakult egy vezető garnitúra, amely képes volt kisebb-nagyobb (sajnos, inkább ki­sebb) eredményeket elérni az or­szág emberszabásúvá tételében. Cseh-Szlovákia Kommunista Pártja is elsősorban az egység misztifiká­lása miatt nem tudott még átalakulni, korszerű baloldali párttá válni. Lehet, hogy ez volt az SZKP utol­só kongresszusa. Reméljük, hogy olyan politikai pártok alakulnak e ha­talmas országban, amelyek képesek lesznek elősegíteni az ország kor­szerűsödését, az emberek életének elfogadhatóvá tételét. Lehet, hogy széthullik a szovjet kommunista párt. Oroszország azonban megma­rad, és nekünk ezt nem szabad figyelmen kívül hagynunk. TÓTH MIHÁLY nia, hogy a kubai hatóságoknak mi­kor kell közbelépniük. Azt kívánja, hogy kubai állampolgárokkal szem­ben lépjenek fel, ami elóreláthatat­lan következményekhez vezethet" - hangzik a nyilatkozatban. A minisztérium hazánk nagykö­vetségét teszi felelőssé azért a hely­zetért, amely a 14 kubainak a mene­külése után alakult ki. A jegyzék megismételi a kubai kormány állás­foglalását, mely szerint a menekül­teknek azonnal, feltételek nélkül el kell hagyniuk a csehszlovák külkép­viselet épületét. A Prensa Latina szerint büntetett előéletű szemé­lyekről van szó, jelenleg azonban egyikük ellen sem folytatnak eljá­rást. Ľuboš Dobrovský külügyminisz­ter-helyettes, szóvivő a havannai in­cidenssel kapcsolatban tegnap ma­gához kérette Mario Rodriguez Martínezt, Kuba csehszlovákiai nagykövetét. Követelte, hogy a ku­bai kormány a jó kapcsolatok meg­őrzése érdekében szavatolja a szi­getországban dolgozó csehszlovák állampolgárok biztonságát és a kép­viseleti hivatal zavartalan munkáját. Dobrovský közölte a nagykövettel: mindkét ország érdekében áll, hogy a kubai kormány mielőbb engedé­lyezze a menekültek kiutazását azokba az országoka, amelyeket a kubai polgárok jelölnek meg. Biz­tosította Martínezt arról, hogy a ha­zánk nagykövetségén tartózkodó kubaiakat nem adják ki a hatósá­goknak. (ČSTK) - Brindisi olaszországi kikötőbe tegnap délelőtt megérke­zett az Espresso Grecia hajó, fedél­zetén 950 albán állampolgárral, akik az NSZK és Olaszország tiranai nagykövetségén kértek menedéket. Durres albán kikötőben még három hajó állt útra készen, hogy még további kb. 2 ezer menekültet szállít­son Brindisibe. Brindisi prefektushelyettese sze­rint Durresben a behajózásnál vere­kedések törtek ki, a francia, a nyu­gatnémet és az olasz nagykövet­ségről evakuált menekültekhez ugyanis még százak akartak csatla­kozni. Az információt megerősítette az Olasz Vöröskereszt képviselője is azzal, hogy felkérték őket, szállítsa­nak még ruhaneműeket a kikötőbe, mivel több albán ruházata teljesen szétszakadt. Nem lehet pontosan tudni, hogy a nagykövetségről eva­kuáltak mellett feljutottak-e még al­bánok a hajókra. Ma késő éjszaka vagy holnap reggel érkezik meg valószínűleg Marseille kikötőjébe az Orient Star hajó, amely Franciaországba szállít albán menekülteket. A hajó fedélze­tén tartózkodó orvos megerősítette, hogy nagyon sok albán súlyos beteg. Az MTI magyar hírügynökség kö­zölte, hogy a magyar nagykövetsé­gen tartózkodó 40 albán a Malév különgépével érkezik Magyaror­szágra. Bonn tegnap javasolta, hogy be­zárja tiranai nagykövetségét. Az ide­iglenes bezárást fontolgatja Francia­ország és Olaszország is, ezzel akarják megállítani a menekültek áradatát. Tisztán műszaki intézke­désről van szó, s a lépésnek semmi köze sem lesz a diplomáciai kapcso­latok megszakításához. A három említett nagykövetségen az elmúlt napokban közel 6 ezer albán zsúfo­lódott össze. A nyugatnémet javas­latról most konfrontációk folynak, de az már biztos, hogy legalább néhány hétre be fog kelleni zárni a kataszt­rofális állapotban lévő követségeket, ennyi időt fog igénybe venni a feltét­lenül szükséges helyreállítás. A franciaországi albán közösség csütörtökön 51 rózsát juttatott el ha­zánk párizsi nagykövetségére, a há­la jeleként azért az 51 albán mene­kültért, akiket Csehszlovákia befo­gadott. Az Európai Parlament csütörtö­kön bírálta az albán rezsimet, elnyo­mónak bélyegezte és felszólította az ország vezetőit a demokratikus plu­ralizmus megteremtésére. Az EP ugyanakkor kifejezésre juttatta ro­konszenvét és szolidaritását az el­nyomott albán nép iránt. Amíg minden új kelet-európai kormány arra törekedett, hogy elha­tárolja magát a volt monarchiákkal és nemesi családokkal kapcsolat­ban álló személyektől. Václav Ha­vel csehszlovák elnök egy arisztok­ratát nevezett ki hivatala élére - írta csütörtökön a The Washington Post. Hangsúlyozta, Karel Schwar­zenberg megközelítőleg olyan posz­tot kapott, mint a Fehér Ház sze­mélyzeti főnöke, de nyilvánvalóan nagyobb a befolyása, mivel Cseh­szlovákiában az elnöki hivatal jelen­tőségének megszilárdítására való tekintettel ez nagyon fontos funkció. A lap szerint Prágában egyfajta szu­perelnöki rendszer van kialakuló­ban, minden jelentős törvényhozói és politikai kezdeményezés ugyanis a várból indul ki. A Washington Post emlékeztetett arra, hogy Schwarzenberg hosszú évekig az emberi jogok védelmének területén tevékenykedett és nyilvá­nos ígéretet tett arra, hogy nem fog törekedni családja volt csehszlo­vákiai vagyonának visszaszerzésé­re. Az lesz a fő feladata, hogy pro­fesszionalizálja az elnöki hivatalt, melyet az utóbbi időben bírálatok sora ért dilettantizmusa miatt. „Ő az egyedüli közöttünk, aki valaha vala­milyen irodát vezetett" - idézte a lap Žantovský véleményét. Szejm-döntés: jöhet a privatizálás Varsónak egyelőre nem célja a semlegesség (ČSTK) - A lengyel szejm tegnap jóváhagyta az állami vállaltok priva­tizálására szóló törvényt, a képvise­lők azt a törvényt is jóváhagyták, amely rendelkezik a tulajdonformák megváltoztatásával foglalkozó mi­nisztérium létrehozásáról. A szejm feladatul adta a kor­mánynak, hogy két hónapon belül terjessze a parlament elé javaslatát az állami vállalatok privatizálásának alapvető irányvonalairól és indítvá­nyát az ez által szerzett összegek felhasználására. Egy kérdésre válaszolva a parla­mentben Krzysztof Skubiszewski külügyminiszter közölte, nem tarto­USA Bezárják a vegyifegyver-üzemeket (ČSTK) - Richard Cheney amerikai hadügyminiszter elrendelte a vegyi fegy­vereket gyártó üzemek bezárását és leál­lította az új vegyi bomba kísérleteit. Pete Williams, a Pentagon szóvivője csütörtö­kön Washingtonban bejelentette, a biná­ris vegyi fegyverek tervezett gyártásának leállítása a Szovjetunió és az Egyesült Államok közti megállapodás eredménye. A két nagyhatalom a múlt hónapban kö­tötte meg a szerződést e fegyverfajta gyártásának beszüntetéséről és a mérge­ző anyagok tartalékainak csökkentéséről. A szóvivő azt is bejelentette, hogy a hadügyminiszter már nem fog kérni Jugoszlávia Utódpárt-alakítás (ČSTK) - Belgrádban csütörtökön ülést tartott a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége megújulási kongresszusának előkészítésével foglalkozó bizottság. Megvitatta egy demokratikus szocialista párt, a JKSZ utódpártja létrehozásának alapvető elemeit, továbbá a jugoszláv baloldali erők szövetsége létrehozásának platformját. Miroslav Ivanovic, az előké­szítő bizottság elnöke kijelentette, az új párt a demokratikus szocializmus megte­remtésére, az ország föderatív elrende­zésére, a politikai pluralizmusra és a piac­gazdaság létrehozására fog törekedni. a Kongresszustól 141 millió dollárt, amelyre a 155 milliméteres vegyi lövedé­kek, vagy a Bigeye bomba gyártásához lett volna szükség. Folytatódni fognak még a kísérletek egy többszöri felhaszná­lásra alkalmas kilövőberendezéssel, amely vegyi fegyverek célbajuttatását szolgálta volna, de ezeket a fegyverfajtá­kat már nem fogják gyártani. Magyarország Hétfőn áremelés (ČSTK) - Hétfőn lép érvénybe Magyarországon az újabb áremelés, amelyet a kormány a hét elején terjesztett a parlament elé, de az ellenzék éles tiltakozása után végül is javaslatát visszavonta. A kormány így a parlament támogatása nélkül, saját hatáskörében rendelte el a benzin árának 20, a motorolaj árának 30, valamint a cigaretta és az alkohol árának 25 százalékos eme­lését. László Balázs, a kormány szóvi­vője tegnap bejelentette, a kompen­zációs intézkedések, vagyis a nyug­díjak és a családi pótlékok emelésé­nek javaslatát a legközelebbi ülésen terjeszti á kormány a parlament elé. zik a lengyel külpolitika közvetlen céljai közé az ország semlegessé­gének megteremtése. A kormány­nak nem áll szándékában ilyen kez­deményezést tenni és népszavazást tartani Lengyelország esetleges semlegességéről. Ez ugyanis szám­talan külső feltétel függvénye, s így meghatározó az ország geopolitikai helyzete. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a semlegesség megkövetel egy bizonyos gazdasági helyzetet. Kivégzés Irakban (ČSTK) - Irakban kivégezték Dzsalil Mehdi Nijemi svéd állampolgárt azzal a váddal, hogy kémkedett - jelentette be csütörtökön Stockholmban Sten Anders­son külügyminiszter. Közölte, Svédor­szág megpróbálta megmenteni az iraki származású Nijemit, aki 1985-ben kapta meg a svéd állampolgárságot. Azt köve­tően, hogy megtudták, Nijemit felakasz­tották, Svédország konzultációkra haza­rendelte bagdadi nagykövetét. Georgi Dimitrovot eltemetik Andrej Lukanov miniszter­elnök csütörtökön a bolgár te­levízióban bejelentette: a kor­mány úgy döntött, kiveszik a mauzóleumból Georgi Dimit­rovnak, az ország első kom­munista miniszterelnökének, a kommunista párt vezetőjé­nek bebalzsamozott holttestét és Szófia központi temetőjé­ben az anyja mellé temetik ót. Mind az ellenzék, mind a kor­mányzó szocialista párt képvi­selői követelték ezt, s egyetér­tett a döntéssel Bojko Dimit­rov jelenlegi külügyminiszter, Georgi Dimitrov fogadott fia is. A szófiai városi tanács bi­zottsága dönt arról, mi legyen a mauzóleum további sorsa, amelyet 41 évvel ezelőtt 6 nap és 6 éjszaka alatt építettek. (ČSTK) Erőszakos kubaiak a csehszlovák ügyvivő rezidenciájában Havanna nem egyezkedik Dobrovský: engedélyezzék a menekültek kiutazását (ČSTK) - A Prensa Latina hírügy­nökség közép-európai idő szerint tegnap két órakor hozta nyilvános­ságra a kubai külügyminisztérium hivatalos állásfoglalását a hazánk havannai nagykövetségén történt in­cidenssel összefüggésben. A külügyminisztérium egyben kö­zölte, a helyzet tegnap reggel ismét kiéleződött, amikor további öt kubai hatolt be Jan Dömöknek Csehszlo­vákia ügyvivőjének havannai rezi­denciájába. A Csehszlovák Külügyminisztéri­um ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy Dömök urat az öt kubai erő­szakkal tartotta fogva havannai la­kásában, s követelték átszállításu­kat a nagykövetségre, állítólag politi­kai okok miatt. Néhány óra múlva az ügyvivőnek sikerült kiszabadulnia, s ezt követően a kubai külügymi­nisztériumhoz fordult, kérte a ható­ságok beavakozását. „Dömök úr úgy gondolja, joga van meghatároz­Albán rózsák hazánk párizsi nagykövetségén Tiranai menekültek Brindisiben Beindult az evakuálás t Bonn a nagykövetség ideiglenes bezárását fontolgatja

Next

/
Thumbnails
Contents