Új Szó, 1990. július (43. évfolyam, 153-177. szám)

1990-07-13 / 162. szám, péntek

Záróközleményt fogadott el a houstoni csúcs A „hetek" nem támogatják közösen a Szovjetuniót (ČSTK) - A hét legfejlettebb tőkés ország állam- és kormányfői szerdán tartották meg houstoni csúcsértekezletük záróülését. Ezen elsősor, ban a mezőgazdasági támogatással kapcsolatban hozott kompromisszumos megoldással foglalkoztak. Ez a kompromisszum feltételezi a.mezőgazdasági termékek támogatásának fokozatos korlátozását az egyes országok piacain érvényes árak keretében és az exportnál is. Emellett tekintettel kell lenni a különböző szociális helyzetekre és az élelmiszerellátás biztosítására. A tanácskozás vezetői ezzel összefüggésben felszólították az Általános Tarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) Genfben tanácskozó résztvevőit, hogy július 23-ig dolgozzák ki azt a keretet, amely magába foglalná a „közös mérőeszközt" a szubvenciók fokozatos megszüntetésére. Bár az USA és az Európai Közösségek a támogatások megszüntetésének időpontjában még nem állapodtak meg, a szakértők véleménye szerint remény van arra, hogy az év végéig sikeresen befejeződik a GATT-tárgyalások uruguayi fordulója. A kompromisszumos döntés az Egyesült Államok által szorgalmazott koncepció győzelmét jelenti. Az USA ugyanis már több éve sürgeti, hogy 2000 végéig szüntessék meg az összes támogatást. Clayton Yeutter amerikai mezőgazdasági miniszter az ABC televíziós állomásnak adott interjújában figyelmeztetett arra, hogy a washingtoni kormány kész keményen közbelépni, ha az EK nem lesz hajlandó megszüntetni dotációit a mezőgazdasági termékek exportjára. Holnap: Helmut Kohl Moszkvába utazik (ČSTK) - Helmut Kohl, az NSZK kancellárja a közeli napokban a Szovjetunióba látogat. A nyugatnémet kormánydelegáció - szombat esti megérkezése után Moszkvába - már vasárnap megkezdi tárgyalásait a szovjet küldöttséggel. A nyugatnémet szóvivő jelentése szerint a két államfő vasárnap délután a Kaukázusba repül. Sztavropolba és környékére, nevezetesen Privolnojeba, Gorbacsov szülőfalujába látogat a két vezető. Elüldözték (ČSTK) - Lemondott tegnap tisztségéről Riza Szapundzsi, Koszovo Autonóm Tartomány képviselője a jugoszláv államelnökségben. Erről szerdán tájékoztatott a belgrádi Politika című napilap. Szapundzsit a szerbek és a koszovói albánok közötti konfliktus keretében szerbellenes magatartással vádolták. Egy évvel ezelőtt, szerb nyomásra, hasonló . módon űzték ki elődjét is a JSZSZK Elnökségéből. A koszovói albánokat, miután feloszlatták a terület parlamentjét és kormányát, most már senki sem képviseli az állami intézményekben. ÚJ SZÚ 3 1990. VII. 12. Honecker tudta (ČSTK) - Erich Honeckernek, az NDK volt legfelsőbb vezetőjének tudomása volt arról, hogy bombatámadást terveznek a nyugat-berlini La Belle diszkó ellen, de semmit sem tett megakadályozására - állítja tegnapi számában a Die Welt című napilap. A bomba, amely 1986. április 5-én robbant fel az említett szórakozóhelyen, két amerikai katona és egy török nő halálát okozta. A Die Welt az egykori keletnémet állambiztonsági minisztérium (STASI) vonatkozó beszámolójára hivatkozva azt írja, a támadást Líbia kelet-berlini nagykövetségén tervezték és a STASI tudott erről. Főnökét, Erich Mielkét március 20-án, tehát 16 nappal a bűntény végrehajtása előtt tájékoztatták, s Honecker március 24-én kapott jelentést. A lap szerint az egyedüli utasítás az volt: semmit sem tenni, hagyni a líbiaiakat, csináljanak, amit akarnak. A „hetek" houstoni csúcsértekezlete záróközlemény elfogadásával ért véget. George Bush amerikai elnök olvasta fel a 16 oldalas dokumentumot, amely támogatja Mihail Gorbacsovnak a piacgazdaság bevezetésére tett törekvéseit. A közlemény továbbá a következő kérdésekre összpontosít: a Szovjetuniónak nyújtandó közvetlen műszaki segítséget, a szovjet gazdaság állapotáról szóló tanulmány év végéig történő kidolgozására', a GATT uruguayi tárgyalási fordulójára, a mezőgazdasági termékek támogatásának megszüntetésére és további gazdasági problémákra. Már a csúcstalálkozó során nyilvánvaló ' volt, hogy a résztvevők egyelőre nem hajlandók közös támogatást nyújtani a szovjet gazdaságnak. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy az egyes országok saját programokkal segítsék a Szovjetuniót. Valószínűleg hamarosan így tesz az NSZK, melynek gazdasági minisztere, Helmut Haussmann a houstoni értekezleten tájékoztatott róla, hogy Helmut Kohl kancellár szombaton kezdődő moszkvai látogatása során konkrét lépéseket ajánl Mihail Gorbacsovnak. Röviddel a texasi csúcs befejezése után George Bush elnök is sajtóértekezleteket tartott. Említést tett Gorbacsov július 4-én keltezett leveléről, melyben a szovjet államfő nyugati segítséget kért országa számára. Bush azt mondta, rövidesen telefonon fog beszélgetni Gorbacsovval és elmagyarázza neki a houstoni találkozó eredményeit, amelyet a szovjet fél szempontjából is pozitívnak tart. Közölte továbbá, hogy üdvözlő táviratot küldött a Szovjetunió pártfőtitkárának újraválasztása alkalmából. SZEJM-ÜLÉS VARSÓBAN A privatizálás előkészületei Közúti blokád • Befejeződött az éhségsztrájk (ČSTK) - A nemzetgazdaság privatizálásával összefüggő jogi aktusok szerepelnek a lengyel szejm háromnapos ülésének napirendjén. Leszek Balcerowicz, a kormány alelnöke, pénzügyminiszter a tegnap kezdődött tanácskozáson a törvénytervezetek előterjesztésénél rámutatott annak szükségességére, hogy meg kell változtatni a termelőeszközök tulajdonáról szóló törvényt. Hangsúlyozta, e lépés nélkül nem lehet folytatni a reformokat és veszélybe kerülhetnek a kormány stabilizációs programjának elért eredményei. A Parasztszolidaritás vezetőségének felhívására szerdán délben a lengyel parasztok eltorlaszolták az ország főutait. Traktorokkal és mezőgazdasági gépekkel állták el az utakat, s a tájékoztatások szerint lehetetlenné tették a tranzitközlekedést. A kétórás tiltakozó akcióval a parasztok arra akarták kényszeríteni a kormányt, hogy emelje a mezőgazdasági termékek felvásárlási árát, mégpedig az úgynevezett minimális felvásárlási árak megszabásával. A varsói kormány ezt elutasítja, hangsúlyozza, hogy a követelések teljesítése ellentétben állna a piacgazdaság elveivel és az élelmiszerek további drágulásához vezetne. Marek Zadrozny és Jerzy Dziedziecki lengyel polgárok szerdán befejezték éhségsztrákjukat, amelylyel a szovjet hadsereg lengyelországi jelenléte ellen tiltakoztak. Elmondták, azért fejezték be tiltakozó akciójukat, mert a Szovjetunió lengyelországi nagykövetsége első titkárával folytatott tárgyalások kielégítő eredményekkel zárultak. A találkozóról kiadott közlemény megállapítja, a szovjet katonákat a két ország kormánya által megszabott menetrend szerint kell kivonni. A lengyel közúti blokád (Telefoto: ČSTK-AP) Ülésezik a kubai parlament Megválaszolatlan kérdések, furcsa véletlenek (ČSTK) - Havannában szerdán kezdődött meg a kubai parlament ülése. A tanácskozás első napjának programján az idegenforgalommal kapcsolatos problémák szerepeltek, s a képviselők foglalkoztak a turisztikából származó valutabevételek növelésének lehetőségeivel. Rafael Sed Pérez, a kubai turisztikai hivatal elnöke közölte, hogy az év elejétől 149 ezer nyugati turista látogatott el a szigetországba, s ez az elmúlt évhez képest 10,4 százalékkal több. A turisták 93 millió amerikai dollárt költöttek el Kubában, xxx" Szerdára virradó éjszaka újabb hét kubai állampolgár hatolt be Csehszlovákia nagykövetségének épületébe Havannában. A rendőri védelem ellenére, az áramkiesést kihasználva sikerült átmászniuk a kerítésen, reggel pedig a kubaiak kikényszerítették a bejutást a nagykövetség épületébe. Az egész ügy nem világos. Megválaszolatlan kérdés, hogy a menekülteknek hogyan sikerült átmászniuk a kerítésen, ha a kubai fél hivatalosan is ígéretet tett az objektum védelmének biztosítására. Furcsa véletlen, hogy az áramkiesés időpontjában a kubai rendőrök nem voltak a helyükön. Hazánk havannai nagykövetségének munkatársai mindent megtesznek annak érdekében, hogy megoldódjanak a diplomáciai és a gyakorlati problémák. Nem egyszerű biztosítani a szükséges higiéniát, az orvosi ellátást és a külképviseleten tartózkodó 14 kubai állampolgár étkeztetését. Bonn vagy Berlin? Németország egyesítésének gondolatával szinte párhuzamosan merült fel az egységes ország fővárosának kérdése. Most, a valutaunió sikeres nyélbeütése után, amikor az „einheit" már visszafordíthatatlan realitás, egyre gyakoribbak a viták - a tévében, sajtóban, a politikusok körében - arról, hogy Berlin, a történelmi, a szimbólummá lett metropolis vagy a nyugdíjasok egykori vidéki kisvárosából a hivatalnokok, képviselők, diplomaták központjává fejlődött Bonn legyen-e a főváros. A Bonn-imádók és a Berlin-pártiak kemény szócsatákat vívnak egymással a státúsért, és bizony mindkét ellentábornak van elég pro és kontra érvelése. Berlin újra egy lett, készen áll a nagy feladatra, arra, hogy Párizs és Moszkva összekötő-, közvetítőpontja legyen. Elsősorban - természetesen - a keletnémetek kardoskodnak Berlin mellett, bízván benne, hogy fővárosuk megszűnik keleti hátsó udvar lenni, hamarosan felzárkózik nyugati szomszédjához. Rövid időn belül hatalmas, lüktető világvárossá nőheti ki magát. Semmi kétség - hangzanak az érvelések -, elhivatott arra, hogy Bertolt Brecht, Einstein, Marlene Dietrich városa folytassa történelmi szerepét. És Hitler Berlinje? Fején találták a szöget a bonniak, mondván, a Rajna-parti „provinzstadt" mint főváros a kolosszális Németország miatt nyugtalankodó világ számára egyfajta megnyugtatást jelentene. Bonnal, a szabad föderatív demokrácia jelképével kapcsolatban lehetetlenség hegemonisztikus törekvésekre gondolni, szemben az újraegyesített, hatalmas Berlinnel. Vannak persze más érvek is, amelyek Bonn mellett szólnak. A város szorosan kötődik a nyugati világhoz, közel van az Európa életét irányító Brüsszelhez, Berlint pedig szovjet csapatok „tartják körülzárva". Az mégiscsak furcsa helyzet lenne, ha a Szovjetunió „vigyázna" a nagy Németország fővárosára. És mégis, a vezető politikusok nyilatkozataiból ítélve nem fér sok kétség ahhoz, hogy Berlin nyeri meg ezt a csatát: főváros lesz. No persze nem egyik napról a másikra. Jó pár év és főleg sok-sok pénz (becslések szerint 30 és 100 milliárd márka közötti összeg) kell a város elmaradt, elhanyagolt keleti részének felújítására, a kormányhivatalok, minisztériumok áthurcolására. Nehéz feladat lesz a Birodalmi Bank régi épületébe - amely még nem is olyan régen a kommunista párt székháza volt - csalogatni Frankfurtból a Bundesbankot, a Reichstagba a honatyákat, elcsábítani Hamburgból a kereskedőket, a Ruhr-vidékről az Kolosszális Németország (A La Republica rajza) iparmágnásokat. Pedig Berlint így szeretné teljes értékű központtá változtatni a város két polgármestere. Ezzel szemben Helmut Kohl azt a gondolatot támogatja, hogy csupán az elnököt és a diplomatákat költöztessék Berlinbe, míg a Bundestag és a kormány Bonnban maradna, s szerinte nincs szükség arra, hogy a szövetségi hivatalokat egy városba csoportosítsák. így megmaradna a pénz is, és elejét vehetnék annak, hogy Bonnból s a mostani reszortközpontokból a politikusok, miniszterek, kereskedők, bankárok „kivonulása" után szellemvárosok váljanak. URBÁN GABRIELLA Nem szórják a Jó pénzt Charlie Chaplin híres fekete-fehér filmjének, az Aranyláznak hatvanöt évvel később nem lesz új keletnémet változata. A július 1-i pénzreform, a kemény márka bevezetésével nem tört ki az Elba és az Odera között a nyugati lapok, rádiók és tévéállomások által jó előre beharangozott fogyasztási láz. Már-már az lehetett az ember érzése, hogy készakarva, ékes szóval, szóáradattal akarják fogyasztási lázba ejteni a mélyen tisztelt és szeretett keleti honfitársakat, hogy beszámolhassanak róla, megmutathassák - a megvesztegethetetlen kamera lencséjét rájuk szegezve - emberi méltóságukból kivetkezve vetik rá magukat a disznófejű nagyúr által orruk előtt fityegtetett értékesebb vagy értéktelenebb anyagi javakra. A keletnémetek nem tébolyodtak meg, s nem kezdték el két kézzel szórni a pénzt. Erről tanúskodnak a nyugatnémet Szövetségi Bank józan statisztikái adatai is. Július 1-e, a pénzreform napja előtt mintegy 16-17 milliárd keleti márka .értékű készpénz volt forgalomban az NDK-ban, a takarékbetétek értékét nem egészen A bukaresti kormány további elutasítása esetén Magániskolákat nyitnak a magyar diákoknak (ČSTK) - Az RMDSZ szenátorainak egy csoportja nyílt levéllel fordult Petre Roman miniszterelnökhöz. A levélben felhívják a román miniszterelnök figyelmét a magyar középiskolák és felsőfokú intézmények katasztrofális helyzetére - közli az MTI. A gimnáziumok és más középiskolák magyar osztályai számára már második évtizede nem vesznek fel új tanárokat. 1995-ig ily módon fokozatosan megszüntetik a magyar osztályokat a román középiskolákban. Hasonló helyzettel találkozunk a felsőfokú oktatásban is. A Romániában élő két és fél millió magyar anyanyelvű lakos számára követelik a szenátorok a középiskolai tanárok biztosítását, s egyúttal a Kolozsvárott 1959-ben megszüntetett magyar egyetem újramegnyitását. így lehetőség nyílna az orvosi, műszaki, mezőgazdasági és művészeti felsőfokú képzésre magyar nyelven. A hivatalos szervek, mint eddig is tették, továbbra is hallgatnak. Az RMDSZ szenátorai jogot formálnak ilyen esetben magániskolák és egyetemek megnyitására. A kormány elsősorban tetteivel kell hogy biztosítsa az emberi jogokat a nemzetiségek számára is. Csak a demokrácia elvei alapján lehet a bukott diktatórikus rendszer által elkövetett igazságtalanságokat orvosolni. 200 milliárd keleti márkára becsülték. A nyugatnémet Szövetségi Bank, amely július 1 -e óta a negyvenegyéves történelmének végnapjait élő NDK valutafelelőse 25 milliárd értékű kemény nyugati márkát szállíttatott az NDK váltópénztáraiba. Azzal a megkötéssel, hogy a kezdeti . időszakban személyi számlánként 2000 márkánál több készpénzt nem lehet folyósítani. Az eddigi összesítések szerint azonban átlagban csak 840 márkát fizettek ki, a készenlétbe helyezett 25 milliárdból csupán nem egészen 5 milliárd értékű bankjegyet vettek fel a számlatulajdonosok. Az új, a jó pénz zömmel a bankokban, a takarékpénztárakban maradt, annak jeléül, hogy a keletnémetek megértették: most már nem azt kell vásárolni - megfelelő tartalékolásra is gondolva -, ami éppen van, hanem azt, ami szükséges. Legalábbis elvben. Mert odaát a kereskedelmi gépezet még mindig csikorogva működik: elsősorban a falvakban és a kisebb városokban. Én például NyugatBerlin délnyugati csücskében lakom. A közeli Babelsberg és Potsdam lakosai minden reggel, délelőtt megrohamozzák a környék üzleteit. A sorbanállás mindennapos jelenség lett - a nyugat-berlini őslakosok túláradó örömére. Déligyümölcsöt és zöldséget vesznek, sört és cigarettát, képeslapot és mosóport, kutya-macska eledelt, felvágottat és joghurtot, sőt péksüteményt is. Náluk, mondják, nem nagy a változás, legalábbis eddig: gyümölcs, zöldség nincs, ízletes sör és nyugati cigaretta sincs. Az NDK-ban most a zsemlye és a kenyér háromszor annyiba kerül, mint a pénzreform előtt - ugyanannyiba, mint Nyugat-Berlinben -, de a minőség éppen olyan gyalázatos, mint két héttel vagy két évvel azelőtt. S a keletiek akkor inkább veszik maguknak a fáradságot és átrándulnak Nyugat-Berlinbe, hogy ott vásároljanak be. A jobbulást maszek üzletek nyitásától remélik, ahol a kuncsaftot nemcsak fejős tehénnek tekintik. TRUGLY ÖDÖN, Berlin