Új Szó, 1990. július (43. évfolyam, 153-177. szám)

1990-07-12 / 161. szám, csütörtök

A houstoni tőkés csúcs „csoportképe' Houston (Telefoto ČSTK) Kompromisszum a Moszkvának nyújtandó segítség kérdésében (ČSTK) - Houstonban a hét legfejlettebb tőkés ország csúcstalálko­zójának zárónapján kompromisszumos megállapodás született a Szov­jetuniónak nyújtandó nyugati támogatás kérdésében. Nicholas Brady amerikai keres­kedelmi miniszter sajtóértekezleten közölte, a „hetek" eldöntötték, hogy a szovjet gazdaságnak nyújtandó kölcsönök kérdését egy tanulmányi csoport megalakításával oldják meg. Ennek a csoportnak az lenne a fel­adata, hogy elemezze a szovjet gaz­daságot és előkészítse a javaslatot a megoldásra. A szakértői csoport négy nemzetközi szervezet tagjaiból fog állni. A Nemzetközi Valutaala­pon kívül a misszióban részt venne a Világbank, a Gazdasági, Együtt­működési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint az Európai Újjá­(ČSTK) - Albert Fujimorit, akit a jú­niusi választásokon Peru köztársasági el­nökének választottak, hivatalosan is beik­tatták tisztségébe. Az új perui miniszterelnök Maxim San Roman lett. Albert Fujimori a választásokon a sza­vazatok 56,3 százalékát, míg egyetlen ellenfele, Mário Llos Vargas író a szava­zatok 33,9 százalékát szerezte meg. építési és Fejlesztési Bank (BERD), melynek székhelye Londonban van. Brady elmondta továbbá, hogy a csoport hat hónapig - az év végéig - fogja tanulmányozni a Szovjetunió gazdaságát és igyekezni fog megál­lapítani, milyen mély a szovjet gaz­dasági válság. A továbbiakban ki kellene deríteni, miként lehetne a le­hető legjobban segíteni a Szovjet­uniónak, ugyanis az oroszok ezt nem tudják, fűzte hozzá a miniszter. Brady jelezte, a tanácskozáson valóban drámai volt a vita. Az NSZK ragaszkodott tervéhez, mely szerint garanciát vállalna arra az 5 milliár­dos kölcsönre, amelyet a nyugatné­met magánbankok nyújtanának a Szovjetuniónak. A Houstonban elfogadott doku­mentum lényegében kompromisz­szum és bizonyos értelemben az amerikai fél győzelmét jelenti. Az USA ugyanis a kezdet kezdetétől ellenezte a szovjet gazdaság anyagi támogatását, amíg a Szovjetunió nem ad biztosítékot arra, hogy ész­szerűen használja fel a kölcsönöket. CHENEY: Athén és Washington szerződése nem sérti Ankara érdekeit (ČSTK) - A vasárnap ratifikált katonai szerződés Görögország és az Egyesült Államok között nem sér­ti Törökország érdekeit, mondotta Richard Cheney amerikai védelmi miniszter egynapos ankarai látoga­tása befejezésekor. A Pentagon vezetője a török fővá­rosban lezajlott sajtókonferenciáján kijelentette: az Egyesült Államok po­litikája arra irányul, hogy békés úton oldja meg a szövetséges államok között felmerülő bármely konfliktust. Richard Cheney a nap folyamán találkozott Turgut özal köztársasá­gi elnökkel és Abbulut Vildir mi­niszterelnökkel. Ankara hétfőn hivatalos magyará­zatot kért az Egyesült Államoktól a Görögországgal kötött új katonai szerződéssel kapcsolatban. A török külügyminisztérium által kiadott nyilatkozat megemlíti, hogy a megkötött szerződésben Wa­shington elkötelezte magát Athénnal szemben abban az esetben, ha egy másik állam fegyveres támadást in­téz Görögország ellen. Chamorro a bérkövetelésekről hajlandó... (ČSTK) - Managuában a látszó­lagos nyugalom után tegnapra virra­dó éjszaka újabb zavargások voltak, amelyek tovább élezték a Violeta Chamorro elnökasszony kormánya politikája ellen irányuló sztrájk kon­frontációs jellegét. Hírügynökségi je­lentések szerint Managuában az éj­szaka barikádok, utcai torlaszok százait emelték. A Radio Corporation rádióállomás épülete körüli térség változott át a legfőbb „csatatérré", ahol össze­csaptak a sztrájkolok és a kormány hívei. A Managua közelében levő Radio Corporation állítólag az egyetlen hírközlő eszköz, amely je­lenleg a kormány rendelkezésére áll. A mintegy százezer sztrájkoló to­vábbra is béremelést, a szociális biztonság szavatolását követeli, va­lamint azt, hogy a kormány mondjon le az államosított gazdaság privati­zálását célzó programjáról. Chamor­ro ezt elutasítja, a szociális és bér­követelésekről viszont hajlandó tár­gyalni. Az országgyűlés ismét napirendre tűzi Bős-Nagymaros ügyét? (ČSTK) - Keresztes Sándor kör­nyezetvédelmi miniszter a környe­zetvédelmi parlamenti bizottság teg­napi ülésén közölte: a magyar fél ugyan elismeri az osztrák követelé­sek jogosságát a dunai vízmű ma­gyar része építésének felfüggeszté­se miatt, de csak 900 millió schillin­gig. Nem ért egyet az osztrák fél által kért kártérítés összegével, sem azzal az osztrák követeléssel, hogy ez ügyben a hónap végéig kössenek megállapodást, ellenkező esetben - fenyegetőzik Ausztria - nemzetkö­zi bírósághoz fordul. Ami Csehszlovákiát illeti, a mi­niszter elmondta, még a nyár folya­mán megállapodásnak kellene szü­letnie a bősi erőmű üzemelésének közös megfigyeléséről, amibe külföl­di szakértőket is bevonnának. Rá­day Mihály szabaddemokrata kép­viselő, a parlamenti bizottság alelnö­ke javasolta, a bizottság továbbra is ragaszkodjon ahhoz, hogy Bős -Nagymaros ügyét ismét vitassa meg az országgyűlés, mégpedig mi­előbb. Prágai meghívás a NATO-nak (ČSTK) - Martin Palouš, Jirí Dienstbier külügyminiszter tanács­adója tárgyalásokra hívta meg Prágába az Észak-atlanti Szövetség politikai bizottságának tagjait. Magu­kat meg nevezni nem kívánó forrá­sokra hivatkozva jelentette ezt az AP amerikai hírügynökség. Hozzá­fűzte: a meghívást „nagyon szívé­lyesen fogadták", de a találkozó konkrét időpontját egyelőre még nem jelölték meg. Martin Palouš kedden tárgyalt Brüsszelben a NATO központjában a politikai bizottság tagjaival. A tes­tületet a 16 tagország politikai taná­csosai alkotják, kéthetente ülésezik és a kelet-nyugati kapcsolatokkal foglalkozik. Márkus Meckel, az NDK külügy­minisztere a brüsszeli NATO-köz­pontban tett látogatása után tartott sajtóértekezleten kijelentette, hogy a Szovjetunió javasolja a NATO képviselőinek részvételét a Varsói Szerződés ülésein. Márkus Meckel bejelentette, hogy Eduard Sevard­nadze szovjet külügyminiszter erről levélben értesítette a Varsói Szerző­dés tagállamainak külügyminiszte­reit. A keletnémet diplomácia veze­tője kijelentette, hogy válaszlépésről van szó a NATO londoni csúcsérte­kezletén elfogadott javaslatra. A NATO-tagállamok képviselői azonban jelezték, hogy a Nyugat valószínűleg nem fogadja el a javas­latot. A Reuter hírügynökség közlése szerint a NATO egy lépést sem tesz annak érdekében, hogy elismerje a Varsói Szerződést. Véleményük szerint a kelet-európai kommunista rezsimek szétesése után a Varsói Szerződés fokozatosan felbomlik. A hét végén valószínűleg elhagyják az országot a menekültek (Folytatás az 1. oldalról) Hollandia kész befogadni azokat az albánokat, akik az NSZK, Francia­ország, Olaszország és Görögor­szág nagykövetségein kértek politi­kai menedékjogot. Ezt a holland kül­ügyminisztérium közölte azzal, Há­ga így kívánja kifejezni szolidaritását az EK többi országában. Hogy pon­tosan mennyi menekültet fogadna be, arról nem kaptunk tájékoztatást. A nemzetközi hírügynökségek és a világsajtó nagy figyelmet fordított az albán menekültek csoportjára, amely keddre virradó éjszaka érke­zett Tiranából Prágába. A Tanjug jugoszláv hírügynökség neheztelt hazánkra, hogy nem közölt semmi­lyen tájékoztatást a menekültek eva­kuálásáról, viszont megértéssel fűz­te hozzá, valószínűleg a Tiranában maradt albánok további sorsáról szóló tárgyalások érdekében csele­kedett így Csehszlovákia. A Reuter tudósítója megtalálta az utat Prágában az albán menekültek­hez. Idézte szavaikat: „Nagyszerű érzés a szabadság". Felhívta a fi­gyelmet aggodalmaikra is, mert mint ahogy a menekültek mondották, „nem tudjuk hova mehetünk, meg kell találnunk új hazánkat, munkát kell találnunk abban a városban, amelyről még semmit sem tudunk". Az említett hírügynökség beszámolt róla, hogy a Prágában tartózkodó albán menekültek többsége az Egyesült Államokba, Ausztráliába, Kanadába vagy Svájcba szeretne továbbutazni. Ugyanakkor nyugati diplomáciai forrásokra hivatkozva megjegyezte, a szóban forgó orszá­gok nagykövetségeinek eddig nin­csenek hivatalos információi ezekről a tervekről. Keleti György váiasza Matvej Burlakov vádaskodásaira A helyzet izzításáról szó sincs Az elhagyott szovjet katonai gya­korlótereken lőszerek, veszélyes anyagok maradtak; ez dokumentált tény - közölte kedden Keleti György ezredes, a honvédelmi mi­nisztérium szóvivője a Magyar Távi­rati Irodával. Elmondta, a csapatki­vonással párhuzamosan folyik az átvett objektumok vizsgálata. A tűz­szerészek eddig 17 helyőrség 44 objektumát ellenőrizték. A vizsgála­tok során összesen 3947 gyalogsági lőszert, 33 kézi gránátot, 120 kézi­Ki vállalja De Gaulle szerepét? Kedd este óta tudjuk, ismét Mihail Gorbacsovot választották meg a Szovjetunió Kommunista Pártjának élére. Az eddigi szokásoktól eltérően, most mégsem róla, erről az eseményről közlünk írást, hanem azt az interjút, amelyen Gorbacsov egyetlen ellenjelöltje, Tejmuraz Avaljani adott az APN sajtóügynökség munkatársának, Feliksz Aleksze­jevnek öt nappal a főtitkárválasztás előtt. ÚJ SZÚ 1990. VII. 12. Bérbe adták Ceausescu egyik repülőgépét (ČSTK) - Két Boeing 707­es típusú speciálisan felszerelt repülőgépet, amelyek Ceau­sescu volt diktátort szolgálták, átadták a román légiforgalmi vállalatnak. Az egyik repülőgép Bukarest-New York vonalon fog repülni, a másikat pedig bérbe adták. Az utóbbi nagy érdeklődést váltott ki nemcsak a volt tulaj­donos személye miatt. A fény­űzően berendezett repülő­gép ugyanis- lehetővé teszi a világ bármelyik országával való összeköttetést. A román sajtó közlése szerint Ceauses­cu szigorúan megparancsolta az amerikai gyártónak a repü­lőgép technikai adatainak titok­ban tartását. - A Szovjetuniónak ma egy De Gaulle típusú vezetőre van szüksé­ge - jelentette ki Avaljani. Már kong­resszusi felszólalásában is emlé­keztetett arra, hogy a második világ­háború előtt sűrűn váltották egymást a francia kormányok, s ez a tenden-. cia a háború után is folytátódott. De Gaulle idején azonban az országban stabilitás és rend volt. Avaljani nem az egyedüli a kong­resszusi küldöttek között, aki az erős kéz híve. A Brezsnyev-korszak ide­jén a politikai száműzöttek közé tar­tozott, éveken keresztül Dél-Szibéri­ában élt. Tiltakozó levelében gyak­ran figyelmeztette a legfelsőbb ve­zetést az ország irányítása megvál­toztatásának szükségességére, az elhatalmasodó korrupció, az elége­detlenség é.s a válság veszélyére. Az utóbbi években Avaljani a Kuzbaszban, ebben a hatalmas szibériai bányaipari központban egy építőipari üzemet irányított. A múlt nyáron, amikor kitört a bányászok sztrájkja, megválasztották őt a 180 ezer bányász érdekeit képviselő sztrájkbizottság élére. És kicsoda ma Avaljani? Egy profi politikus, akit a helyi apparátcsikok mesterkedései ellenére is megvá­lasztottak az egyik kuzbaszi város pártszervezete első titkárának. Min­den kommunista szavazott azon a titkos választáson, amelyen le­győzte ellenfelét. - Ki játszhatja el De Gaulle szere­pét? - kérdeztem a bányaváros párttitkárától. - Talán Albert Maka­sov tábornok, aki az oroszországi pártkongresszuson élesen bírálta Mihail Gorbacsovot, felrótta neki hi­báit, megvádolta őt az ország desta­bilizálásával? - Nem, a mi generálisaink között nem talál egy De Gaulle-t. Termé­szetesen, itt nem a katonai rangon van a hangsúly. Említhetném Aden­auer nevét is. Elsősorban a politikai személyiségről van szó, aki képes lenne az országot kivezetni a vál­ságból. Hogy lesz-e katonai rangja vagy sem, az igazából nem fontos. Hiszen Roosevelt amerikai elnök is civil volt, de az országot kemény kézzel kormányozta. S ilyen erős kézzel Mihail Gorba­csov nem rendelkezik - jegyezte meg Avaljani kongresszusi felszóla­lásában. Mégis meggyőződéssel vallotta, hogy a szovjet politikai élet­ben Mihail Gorbacsovnak jelenleg nincs alternatívája. Szerinte Gorba­csovnak most szüksége van az el­nöki és a főtitkári funkció összekap­csolására. De fel kell hagynia a fél­megoldásokkal, mert ellenben az or­szág nem lesz képes kilábalni a vál­sághelyzetből.­A bányászok párttitkárának néze­tei gyakran zavarba ejtik vitapartne­reit, hiszen széles skálán mozog­nak: az ésszerű javaslatoktól a piac­gazdaságra való áttérést illetően egészen a konföderáció elemei be­vezetésével szembeni heves eluta­sításig. Akár szkeptikusak vagyunk nézeteivel szemben, akár nem, fi­gyelmen kívül hagyni nem lehet eze­ket. Nemcsak azért, mert Avaljani mögött a bányászok állnak, akik minden pillanatban készek a sztrájk­ra. Nem szabad elfelejteni, hogy Avaljani egyike azoknak a küldöttek­nek, akik meghatározzák a kong­resszus légkörét. Ami pedig a szilárd és erős kormány iránti vágyat illeti, erről is megvan a sajátos véle­ménye: - Ha a mostani kormány lemon­dani kényszerül, nem vagyok meg­győződve arról, hogy az új kabinet, főleg ha koalíciós lesz, eleget tesz azoknak az ígéreteknek, amelyeket a múlt nyáron adott Nyikolaj Rizskov a sztrájkoló bányászoknak. Éppen ezért a kemény Avaljani ismét szembefordult az árral. Nem támogatta az újabb bányászsztráj­kot. Beláthatatlannak tartja ugyanis egy ilyen sztrájk következményeit annak az országnak a szempontjá­ból, amely a szociális robbanás ha­tárán áll. Márpedig kérdéses, hatal­mon marad-e az a kormány, amely kötelezte magát, hogy eleget tesz a bányászok követeléseinek. (APN) gránátgyújtót, 193 gyutacsot, 675 jel­zőrakétát, valamint 568 indítópatront és más anyagot találtak. Szólt az elázott tüzérségi lőszerekről is. Ezekkel az adatokkal reagált Ke­leti György Matvej Burlakov vezér­ezredesnek, a szovjet déli hadse­regcsoport parancsnokának az SZKP kongresszusán a TASZSZ­nak kedden adott nyilatkozatára, amely szerint a Magyarországon ál­lomásozó szovjet csapatok éveken át rendszeresen megtisztították a gyakorló- és lőtereket a robbanás­veszélyes eszközöktől. Burlakov szerint a magyarok azért tesznek közzé valótlan állításokat, hogy a kölcsönös elszámolásoknál Ma­gyarországnak semmiféle fizetési kötelezettsége ne maradjon. Keleti ezredes közölte, a magyar illetékesek sosem zárkóztak el attól, - ha az elszámolás eredménye ezt indokolttá teszi - hogy fizessenek a magyar tulajdonba került szovjet vagyontárgyakért. Szó sincs arról, hogy Magyarországon „bizonyos körök izzítják a helyzetet". A magyar közvéleményt a tények nyugtalanít­ják - erősítette meg végezetül a honvédelmi minisztérium szóvivő­je. (NSZ) Zsivkov ügyvédje tiltakozik (ČSTK) - Daniela Dokovszka, Todor Zsivkov ügyvédje tiltakozik a főügyészség hétfői bejelentése el­len, amelyből kiderült, valószínűleg augusztus 18-a körül kezdődik a bí­rósági eljárás a volt bolgár vezető ellen. A BTA hírügynökség által köz­zétett nyilatkozat szerint a beterjesz­tett vádakkal kapcsolatban a véde­lem csak a különböző, nagyon terje­delmes anyagok alapos tanulmá­nyozása után foglalt állást. Ezután pedig joga van további bizonyítéko­kat és új vizsgálatot kérni. Dokovsz­ka ügyvéd hangsúlyozta, ettől a jo­gától nem foszthatnak meg egyetlen vádlottat sem, legyen bár egy or­szág egykori vezetője. Rámutatott arra is, a főügyészség még mindig nem ismertette sem Zsivkovval, sem a védelemmel a vád végső formáját. Az Észak-atlanti Szövetség képviselői vaiószínűleg nem vesznek részt a VSZ ülésein Beiktatás

Next

/
Thumbnails
Contents