Új Szó, 1990. július (43. évfolyam, 153-177. szám)

1990-07-12 / 161. szám, csütörtök

A kormány bizalmat kapott a Szövetségi Gyűléstől loško miniszterelnök-helyettes megma­gyarázta: nagy szükség van a nemzetek és nemzetiségek közti jó viszonyra, hi­szen -azt akarjuk, hogy nálunk minden nemzet és nemzetiség tagja valóban ott­hon érezze magát. A szövetségi szintű nemzetiségi kormánybizottság létesítése indokolt, mert egyebek közt meggátolhat­ja az egyes nemzetiségek, közöttük a dél­szlovákiai szlovákok elnemzetlenítését. Marián Čalfa kormánya nevében ígé­retet tett arra, hogy a programban lefekte­tett célokat és a parlamenti határozat javaslatait a szövetségi kormány megha­tározó tényezőnek tekinti munkájában. Hangsúlyozta, hogy a kormány képes e program megvalósítására. Az ebédszünet után került sor a prog­ramnyilatkozattal kapcsolatos határozati javaslat vitájára. A vita három kérdésre összpontosult. A nemzeti vagyonalap szerepére, a szövetségi szintű nemzeti­ségi kormánybizottság létesítésére, vala­mint a hírközlő szervek monopolizálásá­nak megelőzésére. A Szlovák Nemzeti Párt több képvise­lője vitatta felszólalásában a szövetség nemzetiségi kormánybizottság létrehozá­sának indokoltságát, ismét hangoztatva, hogy ez a kérdés kizárólag a köztársasági szervek hatáskörébe tartozik. Vita alakult ki a „nemzetiség" és az ,.etnikai kisebb­ség" fogalmának értelmezésén is. Mivel, amint Zdenék Masopust (CSKP) rámu­tatott, érvényben van az 1968-ban hozott nemzetiségi alkotmánytörvény, ezért a Szlovák Nemzeti Párt javaslatai nem vehetők figyelembe. A képviselők ezután elsöprő többség­gel, néhány módosítással jóváhagyták a CSSZSZK kormányprogramjával kap­csolatos határozati javaslatot. A határozat leszögezi, hogy a kormányprogram céljai megfelelnek azoknak a feladatoknak, amelyeket a szövetségi kormánynak az elkövetkező időszakban a jogállam és a működő piacgazdasági rendszer meg­teremtése érdekében teljesítenie kell. A parlament javaslatai közt szerepel az is, hogy a kormány az eddiginél nagyobb figyelmet szenteljen a nemzetiségeket és az etnikumokat érintő kérdéseknek, egye­bek közt szövetségi szintű szerv létreho­zásával. A dokumentum kimondja, hogy a Szövetségi Gyűlés jóváhagyja a prog­ramnyilatkozatot és bizalmat szavaz a kormánynak. Az ülés legvégén Roman Zelenay (NYEE) ismertette számos képviselőtársa által támogatott állásfoglalását a képvise­lői munka feltételeire vonatkozóan. Ale­xander Dubček a Szövetségi Gyűlés el­nöke megígérte, a képviselői munka töké­letesítését célzó javaslatok megvalósítá­sát a parlament vezető szervei teljes mértékben támogatják. Ezzel a Szövetségi Gyűlés kamarái­nak együttes ülése véget ért. A következő együttes ülésre július 18-áig kell vár­nunk. SOMOGYI MÁTYÁS radalom elfojtása utáni időszak, amikor társaival megpróbálta meg­keresni az utat, amely kivezeti az országot a szovjet megszállás okoz­ta zsákutcából. Ezért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de szaba­dulása után sem élhetett szabad állampolgárként, nem publikálhatott, és 1979-ig nem is utazhatott külföld­re. Gondolkodásmódja a demokrati­kus ellenzék soraiba vitte, s annak egyik vezető személyisége. Amint azt gyakran hangoztatja, „plebejus" elnök szeretne lenni, s egyik legfőbb célja az, hogy a ma­gyar politikai életbe visszatérjen a mosoly. Göncz Árpád szerint ugyanis mosoly nélkül nemcsak po­litizálni nem lehet, hanem élni sem. (ČSTK) - Göncz Árpád, a Ma­gyar Köztársaság ideiglenes elnöke, aki ma egynapos látogatást tesz hazánkban, hasonlóan mint Václav Havel elsősorban irodalmár. Főleg írónak, aztán fordítónak és végül politikusnak tartja magát. Ideiglenes elnöknek ez év május 2-án választotta meg az új parla­ment, mint a Magyar Demokrata Fórumnak és a Szabad Demokraták Szövetségének közös jelöltjét. Göncz Árpádot nagy szavazat­többséggel választották meg. E tisztség betöltésére nemcsak ké­pességei, hanem életpályája és er­kölcsi tisztasága is feljogosítja. Éle­tében mérföldkő volt 1956 és a for­Az SZKP XXVIII. kongresszusa Viharos főtitkárhelyettes-választás A bányászok a Rizskov-kormány lemondását követelik (ČSTK) - Az SZKP XXVIII. kongresszusának tegnapi tanácskozásán a pártva­gyonról folyt a vita. Az utóbbi időben ugyanis egyre több követelés hangzott el, hogy a párt vagyonát ki kell sajátítani és államosítani kell. Ezt a követelést támogatta a tegnapi ülésen Vlagyimir Liszenko, a Demokratikus Platform egyik vezetője is. A küldöttek azonban elvetették a javaslatot. Átszervezések az elnöki irodában Humánusan! (ČSTK) - Az Emberjogi Bi­zottság tegnap felszólította az Albán Szocialista Népköztár­saság kormányát, hogy az ENSZ Alapokmányának és az Emberi Jogok Egyetemes Nyi­latkozatának szellemében mi­előbb humánus módon oldja meg azon albán állampolgárok problémáját, akik tiranai kül­képviseleti hivatalunktól kér­tek menedékjogot, valamint hogy az országban biztosítsa a politikai és állampolgári jogok érvényesülését. Ismeretes, hogy az elmúlt napok­ban Bánovce nad Bebravouban emléktáblát avattak Jozef Tiso ér­demeinek elismerése jeléül. Mintha megfeledkeztek volna háborús bű­nösségéről: 60 ezer zsidót hurcoltak el, illetve végeztek ki a jóváhagyásá­val. Václav Havel, aki nem tudott a szoboravatásról, a sajtótájékozta­tón határozottan kijelentette, hogy az emléktábla-állítással egyáltalán nem ért egyet. Azt viszont hangsú­lyozta, hogy a második világháború­ban áldozatul esett zsidók megérde­melnék az emléktáblát. Nagy port kavart fel néhány hete a Bartoncík-ügy, aki 17 évig volt a titkosszolgálat embere. Bartončík azt állította, hogy a köztársasági elnökkel baráti beszélgetést folyta­tott az ügy tisztázásakor, Jirí Križan elnöki tanácsadó véleménye szerint azonban ez a párbeszéd az elnök legkellemetlenebb beszélgetése volt. Václav Havel Jirí Križan állítá­sát megerősítette. A közvéleményt aggasztja az am­nesztia utáni bűnözés elterjedése és többen a halálbüntetés újbóli beve­zetését követelik. A köztársasági el­nök elmondta, hogy társadalmunk nem volt kellően felkészülve az am­nesztia esetleges következményei­re. A gyermekgyilkosságok őt is mé­lyen megrázták, fogadta az áldoza­tok szüleit is,' akiknek megígérte, hogy a tőle telhető legtöbbet megte­szi azért, hogy ilyen soha ne fordul­jon elő. Az elnök a halálbüntetés újbóli bevezetése ellen van, és első­sorban a bűnmegelőzésre helyezi a hangsúlyt. Végezetül említést érdemel az a terv is, amely szerint Pozsonyban egy kisebb köztársasági elnöki iro­dát nyitnának. (ké) Egy további határozat is született, ez a párt gazdasági és szociális politikáját érinti. Az erről folytatott vitában Nyikolaj Rizskov kormányfő kijelentette, az irányí­tott piacgazdálkodásnak, melynek célja a szovjet gazdaság kivezetése a válság­ból, nincs alternatívája. Egyes vélemé­nyek szerint a javaslat legalizálni akarja az álnévgazdaságot és a magántulajdont, mások, így a már idézett Vlagyimir Li­szenko szerint is nem eléggé radikális. Liszenko indítványozta a kormány lemon­dását, többek között hivatkozva a bá­nyászkollektívák véleményére, amelyek tegnap politikai sztrájkot tartottak. Mihail Gorbacsov ezt a követelést azzal utasí­totta el, hogy a sztrájk kezdeményezőinek reményei nem teljesültek és szó sincs általános sztrájkról. Tegnap került sor a főtitkárhelyettes megválasztására. A javasló bizottság elé hét indítvány érkezett, a küldöttek java­solták e tisztségbe Jegor Ligacsovot, az SZKP KB PB tagját, Alekszandr Jakov­levet, aki szintén a PB tagja, Vagyim Bakatyin belügyminisztert, Dmitrij Jazov honvédelmi minisztert, Vlagyimir Ivas­kót, az Ukrán Legfelsőbb Tanács elnökét, kimc7i iit^n Nazarbajevet, a kazah parla­Már 14 kubai tartózkodik havannai nagykövetségünkön (ČSTK) - Tegnap reggel a havannai csehszlovák nagykövetség épületébe to­vábbi hét kubai állampolgár hatolt be. Mindez annak ellenére történt, hogy a ku­bai hatóságok sokoldalú támogatást ígér­tek az épület védelmében. Jelenleg tehát 14 kubai tartózkodik a csehszlovák nagy­követségen. öten politikai védelmet a többi politikai menedékjogot kér. ment elnökét, Oleg Lobovot, az Örmény KP KB másodtitkárát és Anatolij Malofe­jevet, a minszki kerületi pártbizottság első titkárát. Rövidesen nyilvánvalóvá vált, hogy Li­gacsov-lvasko párharcra lehet számítani, s az esélyesebb Ivasko, akinek jelölését Mihail Gorbacsov egyértelműen támogat­ta a köztársasági kommunista pártok és a regionális pártszervezetek képviselőiből létrehozott bizottság ülésén. A jelölési procedúra továbbra is viharo­san zajlott, három küldött is indítványozta, hogy Ligacsovot ne jelöljék a tisztségre. Ezt meg is szavazták, 2293 küldött volt a javaslat mellett, 1916 ellene, 47 pedig tartózkodott a szavazástól. Mihail Gorba­csov javaslatára újabb szavazás követke­zett, mégpedig arról, ragaszkodnak-e egyáltalán a párton belüli utasításhoz, melynek alapján az első voksolás történt. 1864 küldött volt az utasítás megtartása mellett, 2349 pedig ellene. Ezután Mihail Gorbacsov bejelentette, hogy hárman maradtak versenyben az SZKP KB főtitkára helyettesének tisztsé­gére: Vlagyimir Ivasko, Jegor Ligacsov és Anatolij Dudarev leningrádi küldött, aki önmagát jelölte. Ezután került sor a titkos szavazásra, majd véget ért a tegnapi ülés. A választások eredményeit ma hoz­zák nyilvánosságra. A szovjet rádió előzetes hírei szerint tegnap még az éjszakai órákban leállt a munka a nagy szovjet bányaközpontok­ban - az ukrajnai Donbaszban, a szibériai Kuzbaszban és az északi Vorkutában -, de csak a bányák nem egész felében. A bányászok 24 órás politikai sztrájkba kezdtek, melynek fő követelései közé tar­tozik a Rizskov-kormány lemondása, a pártbizottságok eltávolítása a bányák­ból és az SZKP vagyonának államosí­tása. Jirí Dienstbier Dél-Amerikába utazott (ČSTK) - Jirí Dienstbier szövetségi miniszterelnök-helyettese, külügyminisz­ter tegnap hivatalos látogatásra Dél-Ame­rikába utazott. Mint már közöltük, a cseh­szlovák külügyi tárca vezetője körútja so­rán ellátogat Uruguayba, Argentínába és Chilébe. Prágából való elutazása előtt rövid nyilatkozatot adott a Csehszlovák Sajtó­iroda munkatársának. Elmondta, hogy la­tin-amerikai útja a csehszlovák külpoliti­kából adódik: „Szeretnénk kötődni azok­nak a jó kapcsolatoknak a hagyományá­(Munkatársunktól) - Amerikai szuperprodukciók és Cannes-ban, Velencében, Nyugat-Berlinben díjazott európai remekművek, „melegen talált" versenyfilmek és huszonkét éve „mélyhűtött" hazai alkotások - ilyen a kínálat Karlovy Varyban, a szombat óta tartó nemzetközi filmfesztiválon. hoz, amelyeket Csehszlovákia megalaku­lása óta fenntartott Uruguayjal, Argentí­nával és Chilével. A továbbiakban utalt arra, hogy most első ízben tesz hivatalos látogatást Európán kívüli országokban. Útjának célja, hogy tárgyaljon a Cseh­szlovákia és a három dél-amerikai ország közötti kapcsolatok fejlesztéséről. Ki­emelte, hogy látogatása során nemcsak kollégáival, hanem a gazdasági és pénz­ügyi tárcák vezetőivel, parlamenti veze­tőkkel, valamint Uruguay, Argentína és Chile államfőjével is találkozik. A Thermal Szálló 1200 férőhelyes nagytermén kívül négy kisebb teremben folynak a vetítések; a tudósító reggel negyed kilenckor ül be az első filmre, éjjel 11 -kor az utolsóra. Zavarba ejtő a válasz­ték: naponta huszonöt film pereg a mozik­ban, köztük olyan munkák, mint Formán Elszakadása, Passer Intim megvilágítása, Schorm Hetedik nap, nyolcadik éjszakája, Kachyňa „dobozból" előszedett alkotása, A fül, amely a sztálini idők rettegéseit idézi. Pavel Juráček neve még azok számá­ra sem igazán ismerős, akik a cseh film­gyártás hívei. Juráček a hatvanas évek­ben az új hullám egyik legjelesebb képvi­selője, rendezéseit azonban még a klub­hálózatban is alig-alig játszották nálunk. Előbb listára került, aztán szerződést bontottak vele, s a „mindenható elvtár­sak", akik Menzelnek, Jirešnek, Kachy­ňának is megnehezítették az életét', ké­sőbb sem kímélték. Kachyňáék előtt most felhúzták végre a sorompót, Juráček azonban még a rehabilitálását sem érhet­te meg. Tavaly bekövetkezett halálát - ahogy azt a most bemutatott, de még 1969-ben forgatott filmje, az Egy kezdő hóhér esete előtt egykori évfolyamtársa, Zdenék Sirový mondta - a régi rendszer „elöljárói" okozták, akik nem titkolt néze­tei miatt lépten-nyomon megalázták. Si­rový, miután felolvasta a Juráčeknek cím­zett, hetvenegyben íródott barrandoví fel­mondólevelet, Jirí Menzel és Václav Ha­vel szavait idézte. Menzel legtehetsége­sebb kollégájának, Havel egyik legjobb barátjának tartotta Juráčeket. A moziné­zők majd most, halála után ismerhetik meg igazán. Egyébként Menzel nemcsak régi és újabb filmjeivel, hanem személyesen is jelen van a fesztiválon. Csalogányok a cérnán című alkotásáért, amellyel az idén Arany Medvét nyert a nyugat-berlini fesztiválon, hétfőn vette át a csehszlovák filmkritikusok díját. „Még nem tudom, mi lesz a következő munkám - nyilatkozta a családias hangulatú ünnepség után. - Új talajt érzek a talpam alatt, egyenlete­sebbet, szilárdabbat, mint régen. S mert nem ehhez vagyok szokva, én most járni tanulok." De hogy a vesenyről is szóljak: moz­góképből láttam már sokat, de jól meg­rendezett, gondolat- és érzelemgazdag filmet - az írek vasárnap vetített Decem­beri menyasszonya óta - csak egyet. Ez az egy Edward Zwick remeklése, a Dicső­ség, amely az Egyesült Államokat képvi­seli, a versenyben. Főszereplője az ame­rikai filmek új sztárja Matthew Broderick, de még nála is nagyobb színészi teljesít­ményt nyújt a vásznon az Oscar-díjas Denzel Washington, aki a híres 54. néger ezred keménykötésű katonáját játssza. A Dicsőség az amerikai polgárháború egyik legizgalmasabb fejezetét eleveníti fel, azokat a borzalmas csatákat, amely­ket a mindenre elszánt, önkéntesekből álló ezred vívott az északiak oldalán. Zwick rendezése őszinte, megrázó, finom lélekrajzokkal teli mestermunka, s bár emberek százai pusztulnak el benne - igazi humánus alkotás. Minden esélye megvan a fődíjra. (szabó) ÚJSXÚ 2 1990. VII. 12. (Folytatás az 1. oldalról) Hrivík (SZNP) azt javasolta, hogy hozzanak létre a külföldön élő szlo­vákok ügyeivel foglalkozó különmi­nisztériumot, mert az országhatáro­kon kívül közel 4 millió szlovák él. Ugyancsak sürgette, hogy a külügyi munkatársak közt azonos arányban legyenek képviselve a szlovákok és csehek. Ladislav Roman (SZNP) egyebek közt azt indítványozta, hogy a képviselői mandátummal rendelkező miniszterek mondjanak le mandátumukról. Rudolf Hru-' šinský (PF) egymondatos felszóla­lását - hogy egyetért a kormány programnyilatkozatával - taps fo­gadta. Petr Uhl visszautasította Václav Benda képviselőtársa teg­napi állítását, miszerint a legfonto­sabb tömegtájékoztatási eszközök politikai csoportok befolyása alatt lennének. Richard Sacher (KDU) személyes tapasztalataira hivatkoz­va nem értett egyet Petr Uhlal. Karol Seman (CSKP) képviselő 15 tagú bizottság létesítését javasolta a ro­mákat üldöző úgynevezett fehér lé­giók tevékenységének vizsgálatára. A délelőtti vita zárószakaszában még több képviselő fejtette ki véleményét a programnyilatkozat egyes pontjairól. Zdenék Jičinský alelnök azt is kijelen­tette, egyetért azzal a nézettel, hogy a há­romtagú államszövetség működése egy­szerűbb lenne, mint a kéttagúé. Hangsú­lyozta, hogy a föderáció kérdésében nincs helye az emócióknak. Vit'azoslav Móric (SZNP) védelmébe vette Oľga Pa­vúková képviselőtársának tegnapi fel­szólalását. Boleslav Bárta (MSZT) rea­gálva Zdenék Jičinský szavaira, kijelen­tette: Ha megakadályoznák a négymillió morva és sziléziai jogos követeléseit, ak­kor elófcdulhat, hogy a cseh és a szlovák testvérek megérthetik, hogy még a követ­kező választásokig létrejön a morva nem­zet. Olga Pavúková (SZNP) ismételten javasolta, hogy a nemzetiségek ügyeit a nemzeti köztársaságok kizárólagos ha­táskörébe helyezzék. Peter Kulan az NYEE képviselői klubjának nevében egyértelmű támogatásáról biztosította a kormányt. Eliška Záležáková (SZNP) kifogásolta, hogy pártja címére méltatlan megjegyzések hangzanak el a parlament­ben, s ha ez ismétlődne, úgy érezné magát, mintha nem is a képviselőházban, hanem a piacon lenne. A vita végén a kormány tagjai vála­szoltak a felvetett kérdésekre, Jozef Mik­(Folytatás az 1. oldalról) légium tagjai az elnök és a tanács­adói. Önálló részleget képez a köz­társasági elnök katonai irodája, amelynek élén Ladislav Tomeček altábornagy áll. Ezután Miroslav Masák építész részletesen tájékoztatta az újságíró­kat arról, hogy a királyi kert megnyi­tása után a vár mely részeit tekint­hetik meg az érdeklődők. A fentiek ismertetése után Václav Havel válaszolt az újságírók kérdé­seire. A kubai és az albániai mene­kültekkel kapcsolatban, akik hazá­jukban a csehszlovák nagykövetsé­gen kértek menedékjogot, elmondta, hogy örült, hogy a követségek segít­séget nyújthatnak nekik, ugyanakkor azt is tudni kell, hogy Csehszlová­kiában nincsenek kidolgozva a me­nekültekre vonatkozó jogszabályok. A nemzeti és a nemzetiségi érdekekkel összhangban (Folytatás az 1. oldalról) csere-forgalomban való közvetítés céljából. Azonban feleslegesen ne tápláljunk olyan illúziókat, hogy jól felkészült szakembereink vannak, akik egyenrangú partnerei lesznek a nyugati vállalkozóknak. E téren a kormánynak olyan institucionális garanciákat is létre kell hoznia, ame­lyek átmenetileg korlátózhatják az ilyen kereskedelmi kapcsolatokkal összefüggő információk kiáramlá­sát. Ha átfogóan felelősséget válla­lunk a szlovákiai gazdaságirányítá­sért, s ha a külföldi országokkal kereskedelmi és politikai kapcsola­tokat veszünk fel, ehhez meg kell lenniük a szükséges intézmények­nek is. Más lehetőség nincs. Ján Čarnogurský, a kormány el­ső elnökhelyettese a hivatalával összefüggő feladatokat ismertette. Kiemelte a nemzeti és a nemzetiségi kérdések átgondolt megoldásának fontosságát. A szlovák nyelv hasz­nálatáról szóló törvény előkészíté­sével kapcsolatosan elmondta, hogy a munka során figyelembe veszik a vegyes lakosú területeken élők észrevételeit és nézeteit, kikérik a nemzeti és a nemzetiségi kérdé­sekkel is foglalkozó szervezetek, szövetségek véleményét és érvé­nyesíteni fogják az ide vonatkozó nemzetközi szerződéseket, hogy a szlovák nemzet és a nemzetisé­gek közötti kapcsolatok harmoniku­sak legyenek. További részfeladataival össze­függésben hangsúlyozta az állam és az egyház egyenjogú partneri viszo­nyát, a szabad vallásgyakorlást, va­lamint egyes egyházak között meg­lévő anyagi jellegű problémák követ­kezetes és igazságos megoldásá­nak fontosságát. Foglalkozott még tájékoztatáspolitikai kérdésekkel is. Kiemelte a tájékoztatás szabadsá­gát, de ugyanakkor arra is rámuta­tott, hogy e szabadságnak az általá­nosan érvényes társadalmi törvé­nyekkel és az etikai követelmények­kel összhangban kell érvényesülnie. A tájékoztatáspolitikai kérdésekkel kormánytanács fog foglalkozni. Michal Kováč, pénz-, ár- és bér­ügyi miniszter az adóreform leglé­nyegesebb szempontjairól beszélt. Hangsúlyozta, a radikális gazdasági reform radikális adóreformot igé­nyel. Az eddigi adórendszer az álla­mi tulajdonon alapul, elavult, nem felel meg a piacgazdaság igényei­nek. Az új adórendszer bevezetését 1993. január 1 -tői tervezik, de egyes vélemények szerint az időpontot egy évvel korábbra kellene hozni. Ez persze nemcsak akarat kérdése. Az új adótörvény bevezetése ugyanis együtt jár 143, korszerű, számítás­technikai eszközökkel felszerelt adóhivatal létesítésével és a hivatal­nokok megfelelő felkészítésével. A lakosságot érintő adóformák egyi­ke a lakossági (személyi) jövede­lemadó lesz. Lesz még vállalati és szervezeti adó, útadó, az ingatlanok után járó adó (földadó), örökösödési és ajándékozási adó, valamint ille­tékadó. Az adórendszer összhang­ban lesz az európai formákkal, és - kérdésre válaszolva - a miniszter szerint egészében véve a vállalatok és a lakosság jelenlegi adómegter­helése csökkenni fog. (egri) ———— Karlovy Vary '90 Győz-e az ezred? Ma érkezik hazánkba Göncz Arpád

Next

/
Thumbnails
Contents