Új Szó, 1990. július (43. évfolyam, 153-177. szám)

1990-07-07 / 157. szám, szombat

Megismételhető-e az olasz példa? Kutatók és szolgáltatók A geofizika szó értelmét nem nehéz megfejteni, nem kell hozzá különösebb tájékozottság, köztudott, hogy a Föld fizikai tulajdonságait kutató tudomány. Az viszont kissé rejtélyes volt számomra, hogy egy ilyen tudományág nevét viselő cég mit keres az Incheba nemzetközi vegyipari kiállításon. Tájékozódva azonban a brünni Geofyzika állami vállalat néhány négyzetméteres pavilonjában e rejtély hamar megoldódott. Dr. Jan Gruntorád ekogeokémikus és Darina Maruáiaková csakhamar felvilágosítottak, hogy a környezetvédelmet is felvállaló kiállításon mit tud bemutatni egy eredetileg földtani kutatásokkal foglalkozó cég. A körülmények hatása -A több mint negyedszázados múlttal rendelkező brünni Geofyzika korábban természetesen ásványi nyersanyagok feltárásával, geológiai és geofizikai kutatásokkal foglalkozott. A gazdasági nehézségek azonban ezen a területen is éreztették hatásukat - közölte Gruntorád úr -, és egyre kisebb lett az állami támogatás. A nyersanyagárak alakulásának, a környezetvédelmi problémáknak köszönhetően az ipar egyre nagyobb figyelmet szentel a hulladékoknak, a másodlagos nyersanyagoknak. így a klasszikus értelemben vett geofizika számára egyre kevesebb munka akadt. Újítaniuk keliett hát. s ezt a vállalat prágai, brünni és pozsonyi üzemei meg is tették. így tört be a vállalat életébe a környezetvédelem, s került szakemberei névjegyére a bűvös „eko" szócska. Ehhez nem is kellett olyan hosszú utat megtenniük. - Módszereit tekintve az, hogy kőolajlelőhelyet vagy olajszennyeződést keresünk-e, szinte elhanyagolható különbség - jegyzi meg beszélgetőpartnerem -, s így a vállalatnak nem volt nehéz új távlatokat, új programot találni. Az utóbbi években egyre több olyan terület és probléma akad, melyben tapasztalatainkat, ötleteinket jól tudjuk hasznosítani: A geofizika úgynevezett felszíni módszerei közül elsősorban a geoelektronikus és szeizmikus alkalmazása vált be. Ezek a környezetvédelem valamennyi területén hasznosíthatók. Különféle felszín alatti és légi eljárásokat csak különleges esetekben végeznek. -A Geofyzika szolgáltatásai közül legfontosabb a környezet radioaktivitásának vizsgálata és feltérképezése. Erre a célra mind a felszíni, mind a légi felderítést igénybe veszszük. A természetes vizek radioaktivitását, a radioaktív emissziók, hulladékok felderítését, illetve az utóbbi tárolása körülményeinek ellenőrzését úgynevezett radionuklid módszerekkel végezzük. Napjaink egyik időszerű feladata a radonveszély feltérképezése. Hogy a probléma nagyságára utaljak - figyelmeztet Ján Gruntorád -, hadd említsem meg, hogy a radonveszély felderítésére szövetségi szintű program született, melynek megvalósításában Csehországban a Központi Geológiai Intézet, a közegészségügyi szolgálat, a Libereci Uránkutató Vállalat és mi veszünk részt. A mérhető életerő A különféle sugárzások, erőterek mérésére, elemzések végzésére szánt műszereket, berendezéseket is gyártanak. Ezeket azonban valutáért külföldön értékesítik. Némelyeket közülük - például a Microkappa KT-5-öt, a Kappabridge KLY-2-őt, a gammasugár-spektrométert stb. - az Inchebán is bemutatták. Ezek a berendezések csak exportra készülnek. Szolgáltatásaikat szintén ezekkel a műszerekkel végzik, s ha tehát a nyugati világban vevőkre találnak, akkor az odahaza velük végzett munka színvonala is bizonyára kielégítő. Az egyik itt bemutatott műszernek némileg talán „több köze volt" az élővilághoz, mint másoknak. A vállalat pozsonyi üzeme ugyanis a Zólyomi Erdőgazdálkodási Kutatóintézettel együttműködve egy érdekes mérőműszert fejlesztett ki. Az elnevezése - a Tree Vitality meter - sejteti, hogy egy, sokaknak elvontnak tűnő tulajdonság, az életerő mérésére szolgál. A módszerről Darina Marušiaková mondott többet: - Ez egy elektromos berendezés, amely a fák kambiumát képző szövetek elektromos ellenállását méri. Mindehhez nem kell más* mint a műszerhez kapcsolt két tűszerű elektródot a fa kérgén át a szükséges mélységbe döfni, s a kiloómokban kapott értékeket élettani szempontból megfelelően értelmezni. A berendezéssel gyors és pontos mérések végezhetők - mondotta. Az erdőgazdálkodás problémáiban járatos olvasóink számára a műszer jelentőségét aligha kell hosszan bizonygatni. A korábbi módszerekhez képest ezzel a mű.szerrel szubjektivitástól mentes, az erdők egészségi állapotát tárgyilagosan jellemző adatokat lehet nyerni. Jelentkező konkurencia A Geofyzika állami vállalat más fontos szolgáltatásokat is nyújt. Már utaltunk rá, hogy az olajszennyeződés felderítésével és felszámolásával is foglalkoznak. A közelmúltban ilyen munkát végeztek például a pozsonyi röptéren. Rájuk vár a kivonuló szovjet hadsereg „nyomainak" eltakarítása, az üzemanyagraktárak környékének, a különféle olajszármazékokkal és vegyi anyagokkal szennyezett gyakorlótereknek a rendbehozása. - Az olajszennyeződés, a nehézfémek és az ún. PCB-anyagok felderítése mellett olyan dolgokkal is foglalkozunk - közölte dr. Gruntorád -, mint a régi pincék, üregek feltárása, robbanóanyagok felderítése, suvadások, földcsuszamlások előrejelzése, régészeti lelőhelyek feltárása. - Pozsonyi üzemünk nem olyan régen a Grössling-fürdő környékét vizsgálta, nincs-e ott régi pince vagy más üreg. Pirotechnikai munkákat pedig tavaly Zselízen, a Schubertparkban végeztünk - szólt közbe Darina Marušiaková. - Nagyon hasznos és értékes munkát végezhetnénk a hulladéklerakatok helyének kitűzésénél is, de ilyen igényekkel alig fordulnak hozzánk. Még egy érdekes szolgáltatást tudnánk nyújtani, amely ma - legalább is Csehországban - sláger. Készek az ún. geopatogén zónák bemérésére is. Ezen a téren azonban dr. Gruntorád szerint komoly konkurenciát jelentenek számukra a sokkal olcsóbb varázsvesszős szakértők. A vállalaton belül a pozsonyi üzemük volt az első, amely igazán nagyvonalúan vállalta a környezetvédelmi programot, ;s az imissziók problémakörében specifikus munkát végez. A csehországi üzemeknek erős konkure'nciával kell megküzdeniük, mert ott" öt hasonló profilú vállalat is akad. Mindez persze a Geofyzikának nem éppen előnyös, de az országnak mindenképpen a javára válik. Ugy látszik, a szükség és a gazdasági lehetőségek nálunk is egy, az olaszországihoz hasonló folyamatot indítanak be. Ott a nyolcvanas évek elejétől a környezetvédelmi szolgáltatásokat nyújtó, ökológiai mérőműszereket, berendezéseket gyártó vállalatok száma néhány százról az évtized közepéig 2300-ra emelkedett. POMICHAL RICHÁRD Sejtés és üzenet Saint-Exupéry napjainkban Neve elválaszthatatlanul összefonódott a repülés horizonttágításának írói kivetülésével. A mestersége avatta íróvá - hangsúlyozzák életművének értő elemzői. S az elmúlt napokban, születésének 90. évfordulója alkalmából a budapesti rádió Csillagközelben címmel pilótaéletét idézte, műveit megszólaltatva. A rádiójáték formai leleményei szinte megjelenítették a kabin belsejét. Az írót megszólaltató színész hangjában ott érződött a pilóta gégemikrofonjának minden rezdülése. De lehet, hogy arra a diktafonra emlékeztetett, amelynek segítségével a leszállásokat követően rögzítette titkárnője számára a csillagok közelében született gondolatait. Miközben Bajomi Lázár Endrének az életrajzi adatokat ismertető tömör szövegei azt az érzést kelthették, hogy az írói átélés valójában azonos az utolsó felszállással, amelyről Exupéry 1944. július 31-én már nem tért vissza. Az író látomásszerűen többször is elképzelte saját halálát. S a rádióban ez a dokumentumhűség erejével hatott. De hirtelen hiányérzete támadhatott a hallgatónak. Többször is olvashattunk arról, hogy Saint-Exupéry halálának 10. évfordulóján jelentkezett egy német gimnáziumi tanár, aki a közzétett adatok alapján arra a kétségbeesett megállapításra jutott: ő ölte meg az írót. Állítólag ebbe bele is háborodott. Talán valóra vált volna ebben is az írói megérzés? Hisz a háború idején, a fasizmus ellen harcolva, mindig az foglalkoztatta: mi lesz utána, hogy is alakul majd az emberi együttélés. Hitvallásává lett, hogy a közösséget csak az egyén, a valóságos személy, valamennyiük összessége válthatja meg. Ekkor ismét jelentkezik a szellemi élmény öngerjesztő hatása. Lényeglátó Fábry Zoltán-/ párhuzamok elevenednek meg. S a hiányérzetből fakadó kíváncsiság izgalmával erősödik fel a kérdés:-vajon miként is reagált a vox humana elkötelezettje e hihetetlen sorsdrámára? Nincs nyoma annak, hogy Fábry Zoltán tudomást szerzett volna Exupéry halálának megdöbbentő „utóéletéről". Sót, úgy tűnik, hogy maga az író sem került be a fábry i látószögbe. S ez talán már önmagában véve is paradoxonnak tekinthető. Óhatatlanul is arra kell gondolni, hogy talán a sokáig hiányzó fordítás játszott' ebben közre. A műveiből készült magyar nyelvű összeállítás ugyanis 1972-ben, Rónay György és Pór Judit nemesveretű fordításában, Fábry halála után látott napvilágot. N

ovember óta teljesen széthullott a 40 esztendeig épített és sziklaszilárdnak hitt társadalmi struktúra. Széthullottak a szakszervezetek is, amelyekről nem volt nehéz bebizonyítani, hogy a valóságban nem voltak szakszervezetek. A hivatalosan forradalmi jelzővel ékesített mozgalom a valóságban a pártbürokraták szolgálójává silányult. A munkahelyi szakszervezeti egységek tényleges érdekvédelem helyett üdülési utalványok elosztásával, vagy versenyszervezéssel foglalkoztak, a felsőbb szervek pedig olyan apparátcsikok jól jövedelmező menedékhelyévé váltak, akikkel már a pártapparátus sem tudott mit kezdeni. Tehát nem érdemlik meg a pártállami szakszervezetek, hogy kimúlásuk láttán akár csak egy könnyet is ejtsen a dolgozó ember. Az viszont elgondolkoztató, hogy jó fél esztendő eltelte után sem rendezte sorait a szakszervezeti mozgalom. Más szóval: nincs érdekvédelme a dolgozó embernek, és ez különösen érvényes a munkásokra. Aki szívén viseli a munkavállalók érdekvédelmét, június 9-éig abban reménykedhetett, hogy a választási küzdelmekből majd izmos s valós alkalmazott érdekvédelmet ígérő politikai szervezetként kerül ki a szociáldemokrata párt. Ez a remény hiú ábrándnak bizonyult. Vagy azért nem került be a szociáldemokrata párt a jelentősebb politikai erők közé, mert rosszul, hozzáértés nélkül folytatta választási kampányát, vagy azért, mert vezetői között nem voltak karizmatikus személyiségek, vagy mert a bérből és fizetésből élők, elsősorban pedig a munkások egyszerűen megcsömörlöttek mindennemű politizálástól. Persze, az is szerepet játszott, hogy a szociáldemokrata vezetők sérelmi politikát folytattak, kinyilatkoztatva, hogy nem kívánnak együttműködni azokkal, akik az utóbbi negyven esztendő alatt bármilyen módon és körülmények között a kommunista párt befolyása alá kerültek. Nem vették észre, hogy sok százezren egyszerűen egzisztenciális érdekből kerültek be a pártállam holdudvarába. Ezek az emberek befolyásos politikai erővé tehették volna a szociáldemokrata pártot, és így a szakszervezetek komoly erővé tételéhez is hozzájárulhatott volna ez a párt. Mindent összevetve: nincs ma ebben az országban számottevő deklaráltan baloldali politikai erő, és még éppen csak kialakulóban vannak a szakszervezetek. Bárhogy csűrhetjük-csavarhatjuk a kérdést, az is sokat mondó Hová tűntek a szakszervezetek? tény, hogy a 150 tagú Szlovák Nemzeti Tanácsban mindössze négy munkás képviselő van. „Ha nem lennének szakszervezetek, akkor ki kellene találni őket" mondotta volt még a második világháború előtti nagy sztrájkok idején egy francia miniszterelnök, aki egyébként inkább a nagytőke érdekeit képviselte, mint a bérből élőket. Tehát logikátlannak hat a kijelentése. A valóságban nagyon is logikus, mert a szakszervezeti mozgalomnak köszönhette Franciaország, hogy különösebb megrázkódtatások nélkül vészelte át a gazdasági válságokat. Szükség van ma is erős, reális erőt képviselő és tárgyalóképes szakszervezetekre, mert az ilyenek stabilizáló erőként érvényesülhetnek. Márpedig az elkövetkező két esztendőben (ha csak a néhány napja kidolgozott kormányprogramokat vesszük alapul) mindenképpen szükség lesz nálunk stabilizáló tényezőkre. Teljesen nyilvánvaló, hogy sem a gyártásszerkezet átalakítása, sem az árak liberalizálása, sem a többi gazdaság korszerűsítési művelet nem megy végbe áldozatok nélkül. Az áldozatot úgy hívják, hogy: munkanélküliség, infláció, nadrágszíjbehúzás. A

dolgozó ember sok mindent megért, és azzal is tisztában van, hogy szükség van most az áldozatvállalásra. Ugyanakkor látni akarja az alagút végét, de azt is igényli, hogy az országos döntéshozók tisztában legyenek a lakosság tűrőképességével. Éppen e vonatkozásban, a tűrőképesség tanulmányozásában, a helyzetfelmérésben és a kormány tájékoztatásában, a partneri viszony kialakításában való pótolhatatlan szerepe a szakszervezeti mozgalomnak. Olyan szakszervezetekre van szükség, amelyeket a kormány ha akar, ha nem partnerként elfogad, amelyeknek álláspontját még akkor is tiszteieben tartja, ha nehezére esik. Szlovákiában csaknem másfél millió munkás dolgozik, tehát a családok keresőinek több mint a fele. A kereseti viszonyok úgy alakultak, hogy a családi jövedelmek az esetek döntő hányadában vészesen közel állnak a létminimumhoz. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a nadrágszíjon nem nagyon lehet több lyukat fúrni, így - különösen ha nem jönnek létre tekintélyes, a dolgozók életkörülményeit alaposan ismerő szakszervezetek, fennáll annak a veszélye is, hogy a munkavállalók spontán módon adnak hangot elégedetlenségüknek. Ezt pedig úgy hívják, hogy: vadsztrájk. Semmi sem okozhat akkora veszteséget egy átalakulóban levő gazdaságnak, mint az elégedetlenség ily módon történő kinyilvánítása. Q"7^zhusz esztendeje, hogy hazánk teOc. rületén törvénybe iktatták az első sztrájktörvényt. Most újból megfogalmazta a szövetségi kormány az új sztrájktörvény tervezetét, amelynek egyik paragrafusa nem többet és nem kevesebbet közöl a dolgozóval, mint hogy tilos a kizárólag politikai jellegű sztrájk, de tilos a szolidaritási sztrájk is. Ha lennének ütőképes szakszervezetek, aligha mert volna bárki is ilyen alkalmazottellenes mondatot megfogalmazni. TÓTH MIHÁLY De hisz Exupéry németül is hozzáférhető volt Fábry számára. Ki tudja, lehet, hogy teljesen kisszerű okok akadályozták meg egy életmű humanista üzenetének termékenyítő továbbadását. S ez a feltételezés csak meghatványozhatja az ellentmondás képtelenségét. Ugyanis nem Exupéry-i értéktöredékeket kinccsé avató alkalmi felfedezésekkel lettünk szegényebbek. Nemcsak a fábry i ,,hiúzszem" homály fedte részletekre rávilágító meglátásait nélkülözzük. Emberközpontúság, emberi-erkölcsi teljességigény és egyetemesség - közös meghatározó elemei az Exupéry-i gondolati prózának és a fábryi, műfajjá nemesedett humánumszolgálatnak. Élet és halál, szellem és sivárság, gyávaság és hősiesség mérkőzik egymással Exupéry müveiben. S mindez az embert féltő, érte aggódó felajzottság hőfokán. Fábrynál az egymást kizáró ellentétpárok közötti magasfeszültség a tisztítótűz. S míg Fábrynál maga az egymásnak feszülő sarkítás már eleve adott, Exupéry alakjai, s bennük önnön átélései küzdelemmel és belső vívódással jutnak el határhelyzetbe, ami már önmagában, vagy azt áthidalni akarva - maga a képtelenség. ,,A humanizmus paradoxonai" - így jellemezte egy lengyel irodalomkutató, Anna Bukowska, Exupéryről szóló könyvében az író erkölcsi-szellemi közegét és emberi-gondolati hozadékát. Megállapította, hogy nem teremtett új erkölcsi és gondolati értékeket, de új elemekkel és szempontokkal gazdagította azok megítélését. S eközben hozott felszínre, tett láthatóvá meghökkenésként ható jelenségeket, illetve vált önmaga is ilyenné. Alighanem így hat az a kísérlete is, ahogy megpróbálta tisztázni az emberi szabadság és az együvétartozás problémáit. Mindez utópiába torkollott Posthumus mű lett belőle. Halála után, 1948-ban adták ki Fellegvár címmel azoknak a töredékeknek a gyűjteményét, amelyek egy, univerzalizmusra törő társadalomkép felvázolásának jegyében születtek. Ez az igény oly erőteljesen munkált benne, hogy a valós élettől elszakadva a vallásban gyökerező allegóriákhoz folyamodott. S ez úgy is értelmezhető, hogy a civilizációnak azokba a vívmányaiba kapaszkodott, amelyek tartósnak bizonyultak. De talán egyfajta viszonylagosságot is sejtet azzal a korábbi szemléletével szemben, mely kizárólagosan az emberi önerőre épül. Igen, a viszonylagosság érzése és érzékeltetése hatja át. e huszadik századi biblikus prózai alkotást. Vagy talán az elbizonytalanodás: mihez képest juthatnak kifejezésre és minősülhetnek az emberi-közösségi értékek? S szinte a felismerés elképesztő erejével lendít a mába az Exupéry-i tapogatódzó előrelátás: nincs nagyobb vagy kisebb igazság. Csak nagyobb vagy kisebb hatékonyság van - írta. íme, a folytonosság, az értékmegóvás és az előrehaladás mai egyetemessé vált emberi problémája. Mindez egy utópisztikus társadalmi modellben, mely meglehetősen hierarchikus felépítésű. S ez jó ideig megtévesztően hatott. A baloldali térfélen a fasiszta ideológia kísértését vélték benne felfedezni, míg a liberalizmus hívei úgy érezték, hogy a társadalmat kisajátító egyéb törekvések hatása alá került. S a már említett Bukowska asszony 1968ban megjelent munkája hívta fel rá a figyelmet: mindez csak keret, ne keressünk benne társadalmi vagy politikai előképet. Hisz maga a szerző hangsúlyozta: a fellegvárat az emberek szívében akarom megteremteni. Vagyis az embert és az emberiséget féltő szeretet azt jelenti, hogy a megtett út tapasztalatait, a megszerzett ismereteket és az önismeretet szüntelen próbatételnek kell alávetni. Mához szóló üzenet. S felvetődik a kérdés, vajon a fábryi ellentétpárok izzásában kiforrt volna-e mindez korábban is határozott felismeréseket? A sejtés azonban végül is nem marad rejtve. KISS JÓZSEF ÚJ SZÚ 4 1990. VII. 7.