Új Szó, 1990. július (43. évfolyam, 153-177. szám)
1990-07-25 / 172. szám, szerda
Bulgária Kormányhatározat a közrend helyreállítására A DESZ változatlanul elutasítja a koalíciót • Eltemették Dimitrov hamvait (ČSTK) - A bolgár kormány hétfői ülésén határozatban utasította a helyi tanácsokat és a közbiztonsági szerveket, tegyenek azonnali lépéseket a törvényesség tiszteletben tartására, s vessenek véget az állampolgári engedetlenségnek, a sztrájkoknak és a jogrend egyéb módon történő megsértésének. A Nagy Nemzetgyűlés irodájának és a fő politikai erők vezetésének pedig azt ajánlotta, hogy azonnal vitassák meg az országban kialakult helyzetet, s foganatosítsanak intézkedéseket a közrend helyreállítására. A legnagyobb ellenzéki koalíció, vagyis a Demokratikus Erők Szövetsége elsietettnek nevezte a kormányhatározatot, mondván, hogy a kabinet túllépte hatáskörét és ezzel csak a feszültséget fokozza. A bolgár kormányhatározat ugyanis abban az időben született, amikor a vegyes nemzetiségű területeken a megoldatlan nemzetiségi problémák miatt erősödött a feszültség, a városokban pedig egyre kiterjedtebb az „Igazság nevében" néven indított mozgalom. Ezt a Szófia központjában felállított sátorvároska lakói indították el, akik már harmadik hete tiltakoznak a kormány ellen, elégedetlenek a parlament munkájával, s hangsúlyozzák, minden lehetséges módon fellépnek a demokrácia és a szabadság megsértése ellen. A török kisebbség is elégedetlenkedik, Haszkovban rövid szünet után ismét sztrájkolnak, s a hétfői nagygyűlés résztvevői a parlament pénteki nyilatkozatát a nemzetiségi kérdésről nem tartották kielégítőnek. A DESZ ismét elutasította a koalíciós kormányban való részvételt, mondván, hogy a „nemzeti felelősség kormánya", amelyre Lukanov miniszterelnök tett javaslatot, a bolgár parlamentet visszasodorná ugyanabba a helyzetbe, amelyben Izrael—PFSZ Tárgyalni kell (ČSTK) - Az Európai Közösség államai felszólították az új konzervatív izraeli kormányt, hogy folytasson tárgyalásokat a Palesztinai Felszabad ítási Szervezettel. David Levy izraeli külügyminiszter azonban nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a palesztinok képviselőivel, úgymond, a terroristákkal nem tárgyal. Gianni De Michelis olasz külügyminiszter és nyugat-európai kollégái véleménye szerint a PFSZ léte objektív valóság. Európa és ÉszakAmerika egyre jobban sürgeti a közel-keleti béke megkötését. A világ közvéleménye nagy várakozással tekint a közelgő David Levy-James Baker külügyminiszteri találkozóra, és az Európai Közösségek három politikusának tuniszi megbeszéléseire, a PFSZ-küldöttséggel, élén Faruk Kaddumival. néhány hónappal ezelőtt volt. Ezt Sztojan Ganev, a DESZ szóvivője mondotta, s egyúttal bírálta a szocialista párt (a volt BKP) parlamenti képviselőinek azt a magatartását, hogy nem akarnak beleegyezni a kétharmados többség elvébe a törvényhozásban. Az abszolút többség elve (50 százalék plusz egy szavazat) azt jelenti, hogy automatikusan a szocialista párt javaslatai mennek keresztül, mivel a BSZP az egy hónappal ezelőtti választások során megszerezte az abszolút többséget. A DESZ viszont azt szeretné, ha a konstruktív ellenzék szerepét játszhatná a parlamentben. Ganev azt is hangsúlyozta, hogy mielőbb meg kellene választani az ország államfőjét, mert Bulgáriának június 6-a óta (Mladenov ekkor kényszerült lemondásra) nincs elnöke. Hétfőn több tízezer ember adózott tisztelettel Georgi Dimitrov emlékének, akinek bebalzsamozott holttestét kivették a mauzóleumból, a múlt héten elhamvasztották, most pedig édesanyja mellé temették. Mongol választások A kommunisták biztos győztesek (ČSTK) - Mongóliában a kommunisták győztek a parlamenti választások vasárnapi első fordulójában. Igaz, ennek során csak a 430 parlamenti helyre pályázó 799 jelöltet választották meg. Az előzetes eredmények szerint az ellenzéki pártok csupán 96 jelöltet állítanak a július 29-i második fordulóban, s ez már előre biztosítja a kommunisták számára a többséget a törvényhozásban. A Az első választási forduló célja csupán az volt, hogy egy képviselői helyre maximum két jelöltet válaszszanak ki a 2400 pályázó közül. Az eredményekből az is kitűnik, hogy több olyan körzet is lesz, ahol most vasárnap két kommunista jelölt áll maid szemben egymással. Á három fő ellenzéki párt vezetői tegnap ismét bírálták a választási procedúrát és a választási törvényt, mondván, hogy ezek egyáltalán nem nevezhetők demokratikusnak. Elismerték viszont, hogy az első többpárti választások valóban szabadok voltak. A szovjet pénzügyminiszter ígéretei Erős lesz a szociális védőháló Új elnöke van az ukrán parlamentnek (ČSTK) - Az ukrán parlament elnökévé hétfőn Leonyid Kravcsukot, az Ukrán KP KB eddigi másodtitkárát választották, ő Vlagyimir Ivaskót válltotta fel ebben a tisztségében, hiszen Ivaskót a XXVIII. pártkongresszuson az SZKP KB főtitkárának helyettesévé választották. Az első pillanatban úgy tűnhet, mintha Kijevben minden a régi kerékvágásban haladna; a Legfelsőbb Tanács élére a pártapparátus klasszikus képviselője került. De Kravcsukot több órás vita után 27 jelölt közül választották ki. Igaz, 22-en fokozatosan visszaléptek, de csupán azt követően, hogy a szónoki emelvényen véleményt mondtak az időszerű politikai kérdésekről. A Népi Tanács nevű ellenzéki tömörülés (főleg a Ruh mozgalom képviselőiből áll) fő jelöltje, Igor Juhnovszkij akadémikus az első fordulóban 160 szavazatot kapott, Kravcsuk pedig 224-et. A végső győzelmet Kravcsuk a második fordulóban aratta. Valentyin Pavlov szovjet pénzügyminiszter hétfő esti tévébeszédében főleg azzal foglalkozott, hogy a pénzügyek terén mit kell tenni a piacgazdaságra való áttérés érdekében. Tájékoztatott arról is, hogy az év első hat hónapjában a Szovjetunió állami költségvetésének hiánya 24 milliárd rubel volt. Többször is hangsúlyozta, hogy ezt az áttérést nem kíséri majd pénzváltás, sőt, mindent megtesznek annak érdekében, hogy biztosítsák a lakosság megtakarításait. Azt állította, hogy az áremelések esetén arányos móViták az össznémet választások körül Mindenki bírál mindenkit (ČSTK) - A keletnémet parlamentben heves viták folynak az egyesítésről és az össznémet választások megtartásának módjáról. Várható, hogy ebbe a vitába Helmut Kohl nyugatnémet kancellár is bekapcsolódik, aki holnap találkozik Ausztriában Lothar de Maiziére keletnémet államfővel. Kohl Ausztriában tölti szabadságát, Maiziére pedig ma érkezik Bécsbe hivatalos látogatásra. Egyébként a nyugatnémet pártok is eltérően vélekednek az említett kérdésekről. A két német parlamentnek a német egyesítéssel foglalkozó bizottságai ugyancsak holnap tárgyalnak erről a problémáról. ÚJ SZÚ 1990. VII. 25. Wolfgang Schäuble nyugatnémet belügyminiszter leszögezte, hogy kormánya kész azonnali tárgyalásokat kezdeni az N D K-val az össznémet választásokat rögzítő szerződésről. Szerinte ezt augusztus végéig ratifikálni kellene, s módosítani a szövetségi választási törvényt. Ez azt jelentené, nogy yü-roi hatvan napra rövidítenék le a választások kiírásának és előkészítésének időtartamát. Schäuble ugyanakkor arra figyelmeztetett, leginkább a keletnémet kormány egységes álláspontjára lenne szükség. A helyzet jelenleg az, hogy minden számottevő politikus myilatkozik, mindenki bírál mindenkit, a nyugatnémet szociáldemokraták például a keletnémet CDU-t, a berlini parlamentben vasárnap keresztülvitt kompromisszum miatt, mondván, hogy megsértették a keletnémet koalíciós megállapodásokat. A keletnémet CDU és az ugyancsak keletnémet SPD megállapodása ugyanis azt feltételezi, hogy a partnerek közül egyik sem fogja leszavazni a másikat. A nyugatnémet SPD pedig a nyugatnémet CSU-t bírálja hevesen, amiért az SPD szűkebb elnöksége nyilatkozatban bírálta a keletnémet kormányfőt, mondván, hogy Lothar de Maiziére álláspontja árt a német egyesítésnek. don növelik a lakossági betéteket is. Ezt követően azt fejtegette, hogy a piacgazdaság feltételei között főleg az alacsony jövedelmű családok szociális biztonságát kell szavatolni. Ismertette a gyermekek támogatását célzó, -mintegy 10 milliárd rubeles programot. E szerint minden gyerekre 35 rubeles pótlékot fizetnének abban az esetben, ha az illető családban az egy főre eső átlagos jövedelem nem éri el a 140 rubelt. A szovjet lakosság körében is pánikhangulatot váltott ki a benzinhiány. Az emberek felteszik a kérdést: hová lett az a 7 millió tonna kőolaj, amelyet azáltal takarították meg, hogy csökkentették az eddigi szövetséges országokba irányuló exportot. Sokakat felháborítottak azok a tévéfelvételek, amelyek bemutatták a gabonatáblák közepén üzemanyaghiány miatt álló kombájnokat. Az illetékes kormánybizottság szerint a mezőgazdaság az idén még kevesebb üzemanyagot kap, mint tavaly. A benzinhiány az ország fő gabonatermelő vidékein az egész aratást veszélyezteti, írta a moszkvai Pravda is. Litvánia, Lettország és Észtország úgy döntött, hogy saját bélyegeket fognak kiadni. Kirgizia Osban megszigorították a rendkívüli állapotot (ČSTK) - A kirgíziai Os városban és környékén tovább folytatódik az üzbégek és kirgizek közti nemzetiségi villongás. Hogy biztosítsák a lakosság nyugalmát és a rendet, tovább szigorították a szükségállapot által bevezetett intézkedéseket Ä kijárási tilalom este 21 órától reggel 7 óráig érvényes. Az emberek csoportosulása is megszabott, három személynél több nem gyülekezhet egy helyen. Házkutatásokat végezhetnek az illetékes szervek a bíróság engedélye nélkül is. A feszültség azonban nem enyhül. Egy diák meghalt az osi diáknegyedben szétzavart tüntetés során, öt polgártól fegyvert koboztak el és 122 embert letartóztattak a kijárási tilalom megszegése miatt. Kotak faluban 1500-an - üzbégek és a velük szimpatizáló tadzsikok - tüntettek és követelték részvételüket a kirgiz biztonsági szervek munkájában, számarányuknak megfelelően. Szombaton a túlnyomórészt üzbégek lakta Uzgenbe igyekezett bejutni háromezer kirgiz. A belügyminisztérium csapatai nak sikerült megállítaniuk a feldühödött tömeget. A szovjet kormány határozattal igyekszik megoldani a munkanélküliség problémáját Kirgíziában, elsősorban a fiatalok körében. A hivatalos közlések szerint az országban 80 ezer munkanélkülit tartanak számon, ebből a fele Os város környékén él. A dzsungelből a dzsungelbe? Ismét bebizonyosodott, hogy nagyhatalmi döntések nélkül nem képzelhető el előrelépés a regionális konfliktusok rendezésében. Miután a múlt héten Baker amerikai külügyminiszter a Sevardnadzeval folytatott tárgyalásokon meglepőnek számító bejelentéseket tett, a nemzetközi figyelem ismét a kambodzsai rendezés felé fordult. S nem csupán figyelemről van szó, hanem fokozott diplomáciai mozgásról is. Tegnap kezdték meg ez ügyben (is) tárgyalásaikat a hat ASEAN-ország külügyminiszterei, a jövő hétfőn pedig Párizsban találkoznak a három kambodzsai ellenzéki frakció vezetői, akik felszólították a negyedik felet, Hun Sen kormányfőt, hogy két nappal később csatlakozzon a megbeszélésekhez. Előrelépést emlegettem az előbb, bár erről ebben a pillanatban még nem lehet beszélni, de szinte bizonyos, hogy rövidesen el kell mozdulnia a holtpontról a rendezés ügyének. Érdemes odafigyelni az amerikai bejelentés időzítésére is. A múlt hétfőn és kedden újabb tárgyalási fordulót tartottak Párizsban a BT öt állandó tagjának képviselői a kambodzsai rendezésről. Egyetértés van közöttük abban, hogy az ENSZ-nek egyrészt katonai szerepet kell vállalnia, vagyis ellenőriznie a fegyverszünetet és azt, hogy minden külföldi katona távozzon, másrészt a szabad választásokig bizonyos közigazgatási feladatokat is el kellene látnia. Ezek speciális feladatok lennének, hiszen a választásokig a négy kambodzsai fél képviselőiből alakuló ideiglenes legfelsőbb tanácsnak kellene elvezetnie az országot. Nos, Kína közölte: engedményeket tett a rendezés néhány fontos kérdésében. Párizsi diplomáciai források viszont azt közölték, hogy nem várható olyan nagy haladás, mert Kína változatlanul támogatja a népirtó vörös khmereket, akiknek a követeléseit Vietnam változatlanul elutasítja. Ezt követően jelentette be James Baker: az Egyesült Államok a továbbiakban nem támogatja a Szihanuk vezette ellenzéki koalíciót, továbbá tárgyalásokat kezd Hanoival egyrészt a kambodzsai helyzetről, másrészt a kétoldalú viszonyról. E lépést két tényezővel magyarázta: 1. Vietnam valóban kivonta csapatait Kambodzsából, s ezzel megszűnt a legfőbb oka annak, amiért az USA eddig nem tárgyalt vele. 2. Az a veszély fenyeget, hogy a vörös khmerek erőteljesen folytatják hadműveleteiket, és átveszik az irányítást a kormányellenes koalícióban. (Az USA eddig sem a Khieu Samphan vezette vörös khmereket támogatta, hanem Szihanuk és Son Sann frakcióját.) Jól tudják a délkelet-ázsiai téma iránt érdeklődők, hogy Baker minden félmondata megérne egy önálló kommentárt. Most csupán azt szeretném kiemelni, hogy elismerte: Vietnam tavaly valóban kivonta csapatait. Hiszen eddig a nemzetközi sajtó is tele volt azokkal az állításokkal, hogy Hanoi visszacsempészte katonáit Kambodzsába, sót, az is elhangzott, hogy ismét vagy 40 ezer fegyverese van ott. Ez gátolta a rendezési törekvéseket, erre hivatkozva folytatják a fegyveres harcot a vörös khmerek, ezért torpedóztak meg eddig minden kezdeményezést. A legutóbb például a múlt hónap elején Tokióban. Ott kellett volna Hun Sen kambodzsai kormányfőnek és az ellenzéki vezetőknek a tűzszüneti megállapodást aláírni, de mivel Khieu Samphan kivonult a teremből, a megállapodás helyett csak egy semmire sem kötelező nyilatkozatot látott el kézjegyével Hun Sen és Szihanuk. Lényeges szempont a hadihelyzet. A tűzszünetet a száraz évszak végén kötötték volna meg, ez az évszak pedig a kormánycsapatok jelentős sikereivel zárult. Miután tavaly szeptember végén a vietnami alakulatokat kivonták, az ellenzéki, főleg a vörös khmer fegyveresek jelentősen előrenyomultak. A kormányerők a száraz évszak beálltával ellenoffenzívát indítottak, kiszorították az ellenzéket (tizenhárom fontos bázisukat számolták fel), úgyhogy a száraz évszak végén az ország területének több mint 90 százalékát ellenőrizték. A hadihelyzet a tárgyalásokon is Hun Sen kormányfő pozícióit erősítette, ráadásul akkor kapták a polpotista vörös khmerek az első hidegzuhanyt. Az Európai Közösségek részéről jelezték: a tizenkét nyugat-európai ország az ENSZ-közgyűlés szeptemberben kezdődő ülésszakán Szihanuk emigráns kormánya ellen fog szavazni, ha továbbra is képviselve lesznek benne a vörös khmerek. Mindez magyarázza, miért indítottak Khieu Samphan fegyveresei az utóbbi hetekben hatalmas offenzívát. Jelenleg is folynak a súlyos harcok. A vörös khmerek szempontjából nem is sikertelenül, ők a harctéren akarják biztosítani a tárgyalóasztal mellett kijátszható adukat. Az biztos, nem számítottak arra, hogy éppen most kapnak ekkora diplomáciai pofont Washingtontól. Másrészt nem szabad figyelmen kívül hagyni: lehet különböző diplomáciai lépéseket tenni, de az tény, hogy a vörös khmerek léteznek, nélkülük a problémák nem oldhatók meg, hiszen 30-40 ezer jól fegyelmezett és kipróbált fegyveresről van szó (Szihanuk és Son Sann csapatai elenyésznek mellettük), A kormánynak pedig nincs többje 40-50 ezer - korántsem annyira elszánt - katonánál. Egyedül Peking tudná Khieu Samphant rákényszeríteni a tűzszünet elfogadására azzal, ha megvonná a vörös khmerektől a pénzügyi, katonai támogatást. Csakhogy Samphanék jelentós részt kérnek a hatalomból, s a jelenlegi kambodzsai vezetés, valamint sokan mások is attól tartanak, hogy a vörös khmerek ismét teljesen magukhoz ragadnák azt. És akkor mi jönne? Egy újabb népirtás? Ilyen tömeg lefegyverzése nem könnyű, nehezen ellenőrizhető. Hasonlóan nem lenne könnyű a beilleszkedés sem a normális életbe, hiszen a háború tizenegy éve alatt felnőtt egy fiatal generáció, amely semmi máshoz nem ért, csak a tábori élethez, a dzsungelharchoz. Rendkívül bonyolult lesz az a folyamat, amely az amerikai lépés eredményeként remélhetően a jó irányba mozdul el. Azt nem lehet megjósolni, hogy a most dúló harcok mikor és hogyan érnek véget. Hiszen például a thaiföldi külügyminiszter - aki az ASEAN tanácskozás előtt nyilatkozott - véleménye az volt, hogy az amerikai döntés elriasztja a tárgyalásoktól a vörös khmereket, s csupán a dzsungelbe vezető utat hagyta nyitva a számukra. Sem Kína, sem az ASEAN nem ért egyet Washingtonnal, viszont Pekinggel szemben az ASEAN Szihanukot támogatja. A három ellenzéki vezető jövő heti találkozóján sok minden eldőlhet, legalábbis tisztázódhat... MALINÁK ISTVÁN Les Aspin javaslata: Állítsák le a lopakodó bombázók gyártását (ČSTK) - Les Aspin, az amerikai képviselőház védelmi bizottságának elnöke hétfőn kijelentette: a radarok által nem érzékelhető, s ezért lopakodónak is nevezett B 2 típusú bombázók gyártását le kellene állítani. Aspin azzal érvelt, hogy ezek a gépek túl drágák. Egy darab előállítási költségei meghaladják a 800 millió dollárt. Aspin ezzel a véleményével nemcsak az amerikai kormánnyal került szembe, hanem Sam Nunn-nal is. aki ugyancsak a Demokrata Pártnak a tagja, s a törvényhozás másik házában, a szenátusban tölt be hasonló tisztséget. Nunn a jövő évben két ilyen bombázó gyártását engedélyezné, egyetértésben Richard Cheney védelmi miniszterrel. A hidegháború jegei lassan olvadoznak, de a Pentagon ennek ellenére azt állítja, hogy a jóakaratot sem szabad túlzásba vinni. Miután a hadügyminisztériumnak tudomására jutott, hogy az amerikai haditengerészet FA 18-as típusú repülőgépét július 8-án egy próbarepülés alkalmával szovjet pilóta vezette, azonnal elrendelte, hogy ilyen eset többé nem ismétlődhet meg. Az olyan félautomata lőfegyverek, mint az AK-47-es vagy az izraeli Uzi, kisebb módosítások után ismét bevihetők az Egyesült Államokba.