Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-13 / 137. szám, szerda

Szerda, 1990. június 13. Névnapjukon szeretettel köszöntjük: ANTAL, ANETT - ANTON nevű kedves olvasóinkat • 1840-ben született Jakub ARBES cseh író (t 1914) • 1865-ben született William Butler VEATS Nobel-díjas ír költő, drámaíró, elbeszélő (t 1939). A NAP Kelet-Szlovákia Közép-Szlovákia Nyugat-Szlovákia kel 04.38 04.45 04.51 nyugszik 20.39 20.46 20.52 a HOLD kel 23.39 23.59 ­nyugszik 09.19 09.26 09.32 A DUNA VÍZÁLLÁSA: Pozsony: 355, árad Medve: 340, árad Komárom: 320, árad Párkány: 270, ára d IDŐJÁRÁS: Jobbára derült idő várható, reggel a völgyekben helyenként köd képződhet. Napközben megnövekszik a felhőzet, délután zápor, zivatar lehet­séges. A legmagasabb nappali hőmérséklet 21-25 fok, Árvában, Liptóban és Szepességben 19 fok körül. Északi irányú 1-4 m/s erősségű szél. A levegő hőmérséklete 1500 méter magasságban 9 fok. Csütörtökön és pénteken derült idő, majd felhőátvonulások várhatók, elszórtan zápor, zivatar. A legalacsonyabb éjjeli hőmérséklet 12-8 fok, a legma­gasabb nappali 24-28, északon 22 fok körül . A MAI LAPSZÁM kiadásvezetője: KOVÁCS ILONA, külpolitikai szerkesztője: GÖRFÖL ZSUZSA, sportszerkesztője: ZSIGÁRDI LÁSZLÓ, grafikai szerkesz­tője: SZILVÁSY ERZSÉBE T Tájékoztató a német pénzcseréről A Néniét Demokratikus Köztár­saság pozsonyi főkonzulátusa arról tájékoztatta lapunkat, hogy a képviseleten az érdeklődők rendelkezésére bocsátanak olyan információs anyagokat, amelyekből tájékozódhatnak a valutaunióról és a pénzcsere lebonyolításáról. Mint ismeretes, az NDK-ban 1990. július 1-jei hatállyal fizető­eszközként a nyugatnémet már­kát vezetik be. Az NDK-márkára szóló érmék és bankjegyek 1990. június 30-ával bezárólag érvényüket vesztik. A pfenniges érmék - későbbi hatályon kívül helyezésükig - törvényes fizető­eszközök maradnak. (g) Nem példaképünk a „lenini nemzetiségi politika" Az ukrajnai lengyel kisebbség szervezete, a Kijevben 1987-ben megalakult Lengyel Kulturális és Népművelő Egyesület, csak ez év májusában tartotta első kongresszu­sát. Az egyesület nem szándékozik társulni a Lvovban működő Lengyel Kulturális Szövetséggel, mert ez utóbbi helyzete sokkal jobb: Nyugat­Ukrajnában fogják a lengyel tévé és rádió adásait, könnyebben jutnak hozzá könyvekhez, folyóiratokhoz, van két lengyel tanítási nyelvű isko­lájuk és egy színházuk is. Keletebb­re haladva egyre rosszabbodik a helyzet. A Kijevben tartott tanácskozás célul tűzte ki a lengyel nyelvű rádió­és tévéadás megindítását. Ukrajná­ban 200 ezer olyan lengyel él, aki­Falunk csendes, újra csendes... Eladók és Ilyenformán írná a költő most, mert bizony az utóbbi hetekben ugýancsak mozgalmas volt itt az élet. Százával jelentek meg a falra­gaszok nálunk is. Szépen egymás mellé ragasztgatva békésen meg­fértek. Aztán jöttek az „éjjeli szar­kák", akik méregbemártott csőrük­kel belemartak egy-egy plakátba. Útvonalukat meg lehetett látni: té­pés, kaparás látszott az ellenségnek vélt mozgalom plakátjain. Eleinte csak az éj leple alatt dolgoztak. Később, már olyan bátrak, sőt szemtelenek lettek, hogy világos nappal, még a legbiztosabb helyről is letépték a plakátokat. Nézőközön­ség is akadt, de azoknak éppen akkor valami a szemükbe pottyant és semmit sem láttak?! Az ilyen plakáttépő „szarkák" nem tudják, hogy pluralista társadalmat szeret­nénk létrehozni, ahol a más vélemé­nyen lévő embertársunk még nem okvetlenül az ellenségünk. Nem tud­ják, hogy amivel egy másik ember dolgozott a jó cél érdekében, azt becstelenség lerombolni. Az QISŐ szabad választás jó iskola volt számunkra. Tanuljunk a mások példáján, okuljunk a saját hibáinkon. Készüljünk fel az őszi helyhatósági választásokra. Már most gondolkod­junk el azon, hogy kiket jetölünk egy­egy faluközösség élére: tiszta erköl­csű, becsületes és hozzáértő embe­reket. Velünk egy közösségben élje­nek és ne 20-30 kilométerről járja­nak be a munkahelyükre. Ne válasz­szuk azokat, akik funkcióra töreked­ve azért akarnak a húsosfazékhoz közel kerülni, hogy jobban jóllakja­nak, nem pedig azért, hogy a fazék tartalmát másokkal is megosszák. CSEPREGI GIZELLA, Kéménd nek a személyi igazolványában nemzetiségként a lengyel szerepel, de becslések szerint mintegy félmil­lióra tehető azoknak a lengyeleknek a száma, akik a sztálini terror nyo­mására nemzetiséget és nevet vál­toztattak. A kongresszus az ukrán legfelsőbb tanácshoz folyamodott: illetékfizetés nélkül írják át az igazol­ványokba az eredeti nevet és nem­zetiséget. Sokatmondó szomorú tény, hogy az ukrajnai lengyeleknek csak egy­harmada beszéli jól-rosszul az anyanyelvét. S hogy a helyzet mennyire komoly, bizonyítja, hogy a kijevi tanácskozáson négy nagy­mamának nyújtottak át elismerő ok­levelet, mert lengyelül tanítják uno­káikat. Nincsenek iskoláik (Kijevben 12 ezer lengyel ól, de csak egy osztat­lan iskola működik - 30 gyerekkel). De ezen nincs mit csodálkozni, mondta a küldöttek egyike - Ukraj­nában ugyanis az ukrán iskolák is hiányoznak... (kiedrowska) Fénykép a Naprendszerről - „kívülről" A Szlovákia-szerte ismert Ga­ramkálnai Középfokú Kereskedelmi Szaktanintézetből az első végzősök - elárusítók és kirakatrendezők - több mint három évtizede kerültek ki. Az iskolát jelenleg több mint 400 diák látogatja, zömében lányok, leg­többen a Nyugat-szlovákiai kerület­ből. Tizenhét pedagógus irányításá­val 40 hónap alatt képezik ki az eladókat a drogéria, textil-, konfek­ció, cipő- és bőrdíszmű, háztartási és villamossági üzletekbe, illetve a Prior áruházak részlegeire. A kirakatrendezők külön osztályt képeznek. A szakoktatók irányításé­Kicsire nem adunk! Naponta átutazom a Béke téren, így gyönyörködhetek fővárosunk legszebb, legújabb szállodájában, a Fórumban. Az épület előtti, mögöt­ti parkolóban álló autók alapján a lai­kus számára is világos, sok külföldi látogat a városba. A politikai válto­zások következtében megnőtt az ér­deklődés, a látogatók nem csupán az országot, hanem a szlovák fővá­rost is felkeresik. A város lakója azonban a bemutatkozás színvona­lát is fontosnak tartja. Mire gondol­jak? A Fórum Szálloda előtti pózná­kon lebegő zászlókra. Mit lát a szál­lóban megforduló, a szálló előtt el­haladó polgár? Szürkésbarna ron­gyokat lebegtet a júniusi szél. Kicsi­re mi igazán nem adunk! Miközben mérgelődöm, eszembe jut valami. Lehet, nálunk talán azért nem cserélik a zászlókat, mért a szállodában nincs külön zászlófe­lelős? Vagy túlterhelnék, mondjuk a bejáratnál unatkozó portást, ha gondjaira bíznák ezt a ,,bonyolult" műveletet? Vagy csupán az történt, hogy ez ideig a piszkos zászlókat nem vette észre senki? (péterii) val már az első évfolyamban heti egy napot töltenek a kirakatrendezői műhelyben, a harmadik évfolyam­ban pedig már havonta két hetet szakmai gyakorlaton vannak vala­melyik kihelyezett munkahelyen. A felvételen a kirakatrendezők egy csoportja. Kép és szöveg: Böjtös János Az emberiséget hosszú ideje fog­lalkoztatja a kérdés, hogy miként látnánk naprendszerünket kívülről nézve. Erre most végre megszüle­tett a hiteles válasz: az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA, közzé­tette az első olyan fényképfelvételt, amely immár a világűr mélységeiből mutatja Naprendszerünket. A Voya­ger-1 amerikai űrszonda által készí­tett fényképen a kilenc bolygó közül hat látható: a Neptunusz, az Urá­nusz, a Szaturnusz, a Jupiter, a Föld és a Vénusz. (A Mars és a Merkúr a Nap eltakarása miatt hiányzik a felvételről, a Plútó pedig túl mesz­sze volt az űrszondától.) A bolygók pusztán is pontnak tűnnek a világűr fekete hátterében. A Voyagert 1977-ben bocsátották útjára, s a Naprendszerből kifelé menet az összes óriásbolygó mellett elhaladt. A tudósok szerint műszerei még legalább 25 évig működőképe­sek lesznek. (NSZ) Kanadai könyvek Prágában Kanadai szlovák könyvek - ez a címe annak a kiállításnak, amely június 16-ig tekinthető meg a prágai Szlovák Kultúra Házában. Célja az utóbbi húsz évben Kanadában ki­adott szlovák nyelvű kiadványok be­mutatása. A kiállítás ízelítőt ad 54 szlovákul író publicista munkáiból, melyek 14 kanadai kiadó gondozá­sában jelentek meg. (ČSTK) Milliomos „sógorok" Megközelítőleg 15 ezer osztrák állampolgár évi bevétele éri el az egymillió schillinget. A Der Standard napilap szerint a „milliomosok klub­ja" tagjainak száma szemmel látha­tóan nő. Mint írja, az év eleje óta további ötszázzal emelkedett. A statisztikai adatokból kitűnik, hogy mintegy 600 osztrák keres évente 5-10 millió schillinget. A klub „krémje" - 261 személy — pedig több mint 10 milliót. A lakosság e csoportjának évi átlagbevétele 31 millió schilling körül mozog. (ČSTK) Tizenkét méterenként egy kocsi Visszaadják a társított földeket B. T.: Szüleim a szövetkezet megala­kulásától kezdve tagjai voltak az efsz­nek. Én azonban sohasem voltam tagja, a szövetkezet mégis az én jogos öröksé­gemet használja. Ezért érdekelne, hogy örökösként visszakérhetem-e a földemet, esetleg kérhetek-e használatáért térítést? A szövetkezetek földhasználati jogát a társított földhöz a törvényeink nemrég még ingyenes és időben korlátozatlan (örökös) jogként jellemezték. A szövetke­zetek azon kívül, hogy hagyományos ren­deltetésüket teljesítették (teret nyújtottak az emberek összefogásának bizonyos te­vékenység végzésére), előmozdították a szocializmusban elítélendőnek tartott magántulajdon korlátozását, hozzájárul­tak „a munkásosztállyal szoros szövet­ségben álló parasztok" kisemmizéséhez. Aki - önként, vagy „elvtársi meggyőzés" hatására - belépett a szövetkezetbe, kö­teles volt a földjét, s a mezőgazdasági termelést szolgáló más vagyonát is társí­tani (közelkeletűbb kifejezéssel élve „be­adni"). A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló új törvény szakít a hagyományos ,,szocialista" felfogással. A törvény ugyan most is előírja a szövetkezetbe belépett tagok társítási kötelességét, de ez már egy megváltozott politikai légkörben nem töltheti be azi a szerepét, amelyet az ötvenes években játszott. Sőt, a szövet­kezet földhasználati jogát a társított föld­höz immár nem ingyenes és időben korlá­tozatlan jogként jellemzi a törvény. Ezzel összhangban a szövetkezeti használati jog megszűnésének módozatai között említi a törvény azt, ha a föld tulajdonosa, aki nem tagja a szövetkezetnek, írásban visszakéri földjét. A szövetkezet köteles kérésének eleget tenni, igaz azzal a meg­kötéssel, hogy „a mezőgazdasági földe­ket csak mezőgazdasági kihasználásra lehet visszaadni és csak a termények betakarítása után". A szövetkezet bizonyos - a törvény­ben részletesebben meghatározott ese­tekben más földet adhat cserébe, esetleg más földet adhat a tulajdonos ideiglenes és ingyenes használatába. Amennyiben ezzel a tulajdonos nem ért egyet, vagy a szövetkezetnek nincs olyan földje, ame­lyet a társított föld tulajdonosának tudna adni, köteles a tulajdonossal megállapo­dást kötni földje ideiglenes használatáról, s az ezért járó térítésről. Tény, hogy ez a rendelkezés is, a jelenlegi szabályozás mellett főként a szövetkezeteket részesíti előnyben, mivel a földek használatáért járó térítések rendkívül alacsonyak, s az említett megállapodást csak ötévi (!) határidővel lehet felmondani. Az új tör­vény sem ismeri el még az ember és a szövetkezet teljes egyenjogúságát. Egyoldalú előnyöket biztosít a szövetke­zetnek azzal is, hogy nem határozza meg, hová, mely szervhez fordulhat az ember, ha a törvény rendelkezéseivel ellentétben a szövetkezet nem adja vissza a földjét. F. M. Olaszország országútjaira 12 mé­terenként jutna egy autó, ha sorban állnának... Azonban az olasz úthá­lózat túlzsúfoltságára jellemző adat, hogy teljes hosszát sokszor egyhar­madáig megtöltik a parkoló gépko­csik. Az Appennini-félszigeten 24 és fél millió személykocsi üzemel, két­millió teherautó és hétmillió motor­kerékpár van forgalomban. Általában a nagyvárosok utcáin a gyalogosok gyorsabban közleked­nek, mint az autók, amelyekből mint­egy 3 milliónyi több mint 15 éves és 20 évnél idősebb „veteránok" szá­ma is több mint egymillió. Mindez jelentős környezetszennyezési gon­dot okoz. A 10 évnél idősebb gépko­csik ugyanis nagyjából háromszor annyi légszennyező anyagot bocsá­tanak ki, mint a legújabbak. Olaszországban mind ez ideig fi­gyelmen kívül hagyják az Európai Közösségek rendeleteit, miszerint a három évnél idősebb személygép­kocsik műszaki ellenőrzésére éven­te sort kellene keríteni, s az olaszok a görögökkel együtt ezt csak tíz­évenként követelik meg. 1 /árosainkban már teljesen V megszokottá váltak a gu­berálók, akik a kukákban keresgél­nek - száraz kenyeret, visszavált­ható üvegeket, öreg lábbelit, ruha­Guberálás darabokat meg bármit, aminek még haszna vehető. Nem ritkán találnak is ilyet, hiszen a szúk lakásban lakó városi ember igyek­szik szabadulni minden fölösleges holmitól, mert egyszerűen szüksé­ge van a helyre. A kinőtt gyerekci­pőket és -ruhákat gyakran akkor is kidobják, ha még hordhatók. A vé­kony pénzű sokgyermekes csalá­dok számára pedig jól jön a talált holmi. Ismerősöknek is adhatnák, akik megszabadulnak tőle, de ta­lán attól félnek, hogy valakit meg­sérthetnének a felkínálással. Olykor a divat gyors változása és az igények növekedése miatt kerülnek a ruhadarabok és a ci­pők, csizmák a szemétgyűjtőkbe, illetve melléjük, vagy a tetejükre. Igen, többnyire szépen odahelye­zik őket kidobóik, hogy a guberá­lók már messziről lássák, milyen zsákmány vár rájuk. Talán sajnál­ják a piszkos kukába dobni nem­rég még kedves holmijaikat. Vagy arra gondolnak, hogy ha tisztán veheti kézbe jövendő gazdájuk, nagyobb az öröme. Különösen egy-egy ünnep előtti, vagy tavaszi, őszi nagytakarítás idején láthatók a kukákra gondosan odahelyezett holmik. Például most, a nyári sze­zon kezdetén is. Aki hajlandó ha­ladni a szinte évente változó divat­tal, az kénytelen megválni cuccai­tól még akkor is, ha egyébként még viselhetné őket. Másokat meg szűkös anyagi helyzetük kénysze­rít a kidobott holmi megbecsülésé­re. (fülöp) Kiadja az Apollopress Kiadóvállalat. Főszerkesztő: Szilvássy József. Főszerkesztő-helyettesek: Pákozdi Gertrúd és Zsilka László. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanovičova 25., 8. emelet. Telefon: központ 210/9, főszerkesztő: 532-20 és 210/4456 főszerkesztő-helyettesek: 210/4460 ós 210/4453, szerkesztőségi titkárság: 550-18, vasárnapi kiadás: 210/4454, sportrovat: 505-29 ós 506-39, gazdasági ügyek: 210/4425 és /4426. Távíró: 923 08. Adminisztráció: 819 02 Bratislava, Martanovičova 25., telefon: 586­07. Fényszedóssel készül a Pravda 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanovičova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 Bratislava, Jiráskova 5., telefon: 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 819 18 Bratislava, Martanovičova 25., 17. emelet, telefon: 210/3659 ós 551-83. Havi előfizetési díj - a vasárnapi kiadással együtt - 34,20 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévre 26,- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi , megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlače, 813 81 Bratislava, Nám. slobody 6. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Index: 48097

Next

/
Thumbnails
Contents