Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-13 / 137. szám, szerda

Csillogó gondok Látogatóban a Közép-szlovákiai Üveggyárban A hetvenes években, amikor a nagymúltú nógrádi üveghuták elismert szakemberei egymás után fordítottak hátat az iparágnak, már sejteni lehetett a poltári székhelyű Közép-szlovákiai Üveggyárak nehéz jövőjét. A vállalat a több mint egy évtizedig tartó pangás után a nyolcvanas évek végére teljesen a mélypontra jutott. A négy termelőüzem - Poltár, Katarínská Huta, Zlatno és Málinec - együttes évi vesztesége 1988-ban már meghaladta az ötvenmillió koronát, tartozásai fizetésképtelensége pedig húszmillió koronára rúgott. A csőd szélén álló vállalat élére ekkor új vezetés került, melynek munkáját elsősorban a konszolidációs program határozta meg. Gyanakodásbó! barátság - Nagyon nehéz volt az emberek bizalmába férkőzni - emlékszik a kezdeti lépésekre Miroslav András mérnök, a vállalat igazgatója -, hiszen a múltban jó néhányszor becsapták őket. Példaként a sokat bírált normarendszert említeném, melyet valahányszor megváltoztattak, a kétkezű munkásember látta kárát. Természetesen mi is korán rájöttünk, hogy javulást csak a termelés, a munkatermelékenység fokozásával érhetünk el, ám az emberek gyanakodtak, s hónapokig nem támogatták a jobbítást szolgáló törekvéseinket. Néhány hónap elteltével, amikor maguk is tapasztalták, hogy a teljesítményt megfelelően honoráljuk, s nem sajnáljuk az emberektől a nagyobb, esetenként a kiugróan nagy fizetést sem, elmúlt a félelmük. A teljsítményükkel nincs gond. Az anyag és energiagazdálkodás terén is meg kellett húznunk a nadrágszíjat, de szerencsére ebben az emberek az első perctől kezdve támogattak bennünket, mert maguk is látták a nagy pazarlást. Intézkedéseink hatására tavaly már lényegesen javult a gazdálkodás, s csökkoronát tett ki a tőkés kivitel, az idén hatvanmillió koronára számítunk. Mindemellett a Szovjetunióval való kereskedelemről sem mondhatunk le, mert nem előnytelen számunkra. Az ólomkristály gyártásához például míniumot és egyéb más komponenst is be tudunk hozni a Szovjetunióból, s ez évente 15-16 millió koronás tőkés importot eredményezhet. Intézkedéseink hatására az idei év első negyedének mérlege pozitív, nyereségünk eléri a 6,3 millió koronát. Az elmúlt év ugyanezen időszakában több mint két millió koronás veszteséget mutattunk ki. Érdeklődés - külföldről A vállalat vezetője a továbbiakban elmondotta, hogy az ólomkristály és a hagyományos kristályáru értékesítéséhez nincs szükség különösebb kereskedői leleményességre, a vevők maguk is felkeresik a nagymúltú nógrádi üveggyárakat. Kanadából és az Egyesült Államokból máris több ismert cég és magánkereskedő jelezte vásárlási szándékát, sőt együttműködési készségét is a gyártásban. A külföldi üzletkötések még a Skloexporton keresztül kentek veszteségeink. A várt teljes fordulat azonban csak a novemberi gyöngéd forradalom után következett be, amikor több területen, így az értékesítésben is szabad kezet kaptunk. A számunkra előnytelen KGST-kereskedelemről a tőkés piacra orientálódtunk. Néhány szakemberünk elutazhatott külföldre, s az eredmény: az egyik munkatársunk Japánból három és fél milliós megrendeléssel tért vissza, és a skandináv országokban is megvetettük a lábunkat. Tavalyelőtt mindössze 24 millió folynak, de a jövőben ezen a téren is önállósul majd a vállalat. A külpiaci értékesítéstől a valutabevételek növekedését várják, erre elsősorban a termelés korszerűsítése miatt van szükség. A négy nógrádi üzem közül a poltárit és a málinecit a közelmúltban ugyan már korszerűsítették, néhány munkahelyen azonban még mindig a múlt századbeli viszonyokat idéző termelés folyik. A málineci gyár korszerűsítésére annakidején hatvanmillió koronát fordítottak, ám a termelés egészen a múlt év elejéig veszteséges volt. Ekkor jelentkezett egy nojvég üzletember, akivel mindkét fél számára előnyös szerződést kötöttek. A megállapodás értelmében ma a gyár termékeinek közel egyharmada a fjordok országába irányul. Üzleteinkben, sajnos egyre inkább hiánycikk a kristály. Az elvétve vásárolható másodosztályú áruk többsége azonban nem a málineci üzemben készül, hanem a poltári szakmunkásképző intézet tanműhelyeiben. Az első és másodéves szakmunkásjelölteknek ugyanis még megbocsátható, ha kisebb hibákat vétenek. A helyi mintaboltban és a kerület néhány szaküzletében az általuk készített termékekből évente ugyanis több mint másfél millió koronát profitál a vállalat. Kevesebb elmélet, több gyakorlat Igaz, a szakmunkásképzésre fordított összeg ennek a többszöröse, évente meghaladja az ötmillió koronát. A vállalat vezetése szerint ez eléggé jelentős tehertétel, amelyet a jövőben mindenképpen csökkenteni kell. Ennek egyedüli módja a jelenleginél jóval rövidebb időtartamú elméleti képzés és a több gyakorlati munka. E téren a régi, ám jól bevált rendszerhez kell visszatérni, amikor a leghíresebb üvegművesek mellett sok jó szakember nőtt fel. A változások miatt viszont aligha 'lesz szükség a már félig elkészült szakmunkásintézetre, melynek beruházási költségei meghaladják a 38 millió koronát. A hatalmas diákszálló és a hozzá kapcsolódó épületek kihasználása ügyében a közelmúltban folytattak megbeszélést a vállalat, a nagyközség és a Jednota fogyasztási szövetkezet vezetői. Eszerint a komplexumot vendéglátási, kulturális és sportcélokra is ki lehet majd használni, ennek megfelelően a beruházás költségeinek egy részét is „állja" majd a fogyasztási szövetkezet, illetve a nemzeti bizottság. A gyár a megtakarított pénzt a sürgető ökológiai beruházásokba fekteti. Az üvegáruk vegyi csiszolásánál és az ólomkristály készítésénél képződő hulladék nagymértékben szennyezi a környezetet, sőt a község vizeit, levegőjét is. A szűrő- és tisztítóberendezés építését már 1992-ben elkezdhetik, s ugyancsak tervezik a kazánház rekonstrukcióját, gázfűtésre való átállítását. Az eredményesebb vállalati gazdálkodásra, a nagyobb haszonra való törekvés mellett tehát a tisztább környezetért, az emberhez méltó munkahelyért is tenni akarnak Poltáron. HACSI ATTILA Megismerés, tájékoztatás, ösztönzés... A TUDOMÁNY HELYE ÉS SZEREPE A DEMOKRATIKUS TÁRSADALOMBAN A direktív irányítási rendszer felszámolására és a szociális piacgazdaság kialakítására irányuló folyamatok a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés területén is alapvető változásokhoz vezetnek. E változások fő irányait a Csehszlovák Tudományos Akadémia, a Szlovák Tudományos Akadémia, valamint a cseh és a szlovák oktatási minisztérium olyan javaslatban foglalták össze, amely meghatározza az állami tudományos és műszaki politika fő céljait. A javaslatot jóváhagyás céljából a szövetségi kormány elé terjesztették. Dr. Silvester Takács, a természettudományok doktora, az SZTA alelnöke valamint az SZTA tudományos tanácsának további tagjai sajtótájékoztatón ismertették az állami tudományos és műszaki politiku javasolt alapelveit, az akadémiai munkahelyek szervezeti felépítésében és irányításában eddig bekövetkezett változásokat, valamint a szlovákiai tudományos kutatás fejlesztési Irányzatait. Amint arra az SZTA alelnöke rámutatott, elsősorban arra van szükség, hogy a tudomány újból betölthesse természetes és nemzetközi viszonylatban elismert társadalmi szerepét. Az elmúlt időszakban az állam elsősorban termelőerőnek tekintette a tudományt, igyekezett hasznot húzni belőle, s a népgazdaság időszakos szükségletei szerint a direktív irányítás szolgálatába állította. Eközben a tudományos kutatás anyagi-műszaki ellátottsága még a termelés színvonalát sem érte el. A tudomány számára sok kár és félreértés származott abból is, hpgy sokan a tudományos-technikai forradalmat a tudományos-műszaki fejlesztés fogalmával azonosították. Mindez oda vezetett, hogy az elmúlt időszakban a tudomány egyes alapvető funkciói háttérbe szorultak, s a tudományos kutatás eredményeinek értékelésénél különböző szubjektív szempontok érvényesültek. Ezeket a fogyatékoságokat sürgősen fel kell számolni, s a tudomány fejlesztését arra kell irányítani, hogy fokozatosan elérhesse a fejlett országokban tapasztalható színvonalat és működési formákat. Elkülönülés Az utóbbi években az olyan jelzős szerkezetek használata, mint például a tudományos-műszaki, tudományos-kutatási, amelyek még ma is elterjedten fordulnak elő különböző tanulmányokban és dokumentumokban, bizonyos téves felfogásokhoz vezetett, elmosta a tudomány és a technika közti különbségeket. Ezt a két fogalmat nem lehet sem összevonni, sem pedig egymással szembeállítani. A műszaki fejlesztés elképzelhetetlen tudományos kutatás nélkül, s ugyanakkor a tudományos kutatás színvonala is a műszaki fejlesztés eredményeitől függ. E kölcsönös összefüggés ellenére a gazdaságilag fejlett országokban a tudomány és a technika egyre inkább elkülönül egymástól és sajátos küldetésének megfelelő viszonyok között fejlődik. A tudomány a megismerés fejlesztésében hoszszabb távra szóló stratégiai szerepet tölt be, a technika viszont a termelés közvetlen taktikai céljaihoz kötődik, s az egyes nemzetgazdasági ágazatok közvetlen szükségleteit szolgálja. Ennek megfelelően a tudomány területén a nagyobb önállóságot biztosító önigazgatási formák érvényesülnek, míg a műszaki fejlesztést az segíti elő, ha szervesen bekapcsolódik a termelési struktúrákba. Adóhivatalok a láthatáron Félreértés volt, hogy megadóztatják a szövetkezeti dolgozók fizetését A Szlovák Nemzeti Tanács május 17-én hagyta jóvá a pénzügyi igazgatóságokról szóló, 115/70 Tt. számú törvény novelláját, amely többek között adóhivatalok létrehozásával is számol. A hír kapcsán különféle félreértésekre okot adó információk kerültek napvilágra. Egyebek közt az, hogy az új törvény hatályba lépésével a szövetkezeti dolgozók is adót fognak fizetni a fizetésük után. A Szlovák Köztársaság Pénz-, Ár és Bérügyi Minisztériumában dr. Balogh Adolfot, az ellenőrzési osztály vezetőjét kérdeztük, mi a valós helyzet ebben a kérdésben, s tulajdonképpen milyen megfontolások vezették a minisztériumot a törvény módosítására? - A pénzügyi igazgatóságokról szóló törvényt módosító javaslat kidolgozásában több szempont is szerepet játszott. Elsősorban gyökeres változást szeretnénk elérni a különféle lakossági jövedelmekből származó adók ellenőrzésében. Tudvalevő, hogy nyomasztó teherként nehezedett a nemzeti bizottságok vállára a lakossági jövedelemadó behajtása, amit nem mindig tudtak teljes objektivitással elvégezni. Ugyancsak fontos szempont volt, hogy a vállalkozások iránti, várhatóan megnövekedő érdeklődés adózási feltételeit megfelelően előkészítsük. S végül, de nem utolsósorban az adóhivatalok létrehozását jogilag is meg kellett alapozni. • A létrejövő adóhivataloknak mi lesz a fő feladatuk? - Az adóhivatalok tevékenysége két fő feladat köré csoportosul. Elsősorban a lakosság bevételeiből származó adók kezelése, az adóbevallások nyilvántartása lesz a meghatározó. Az adóhivataloknak ezenkívül ellenőrzési fogkörük is lesz, amellyel az adóbevallások pontosságát fogják nyomon követni, hogy az adócsalásokat megelőzhessék. A kezdeti időszakban az adóhivatalok négyféle adó kezelésével lesznek megbízva. Nevezetesen a lakossági bevételekből származó adóról, a lakosoknak a mezőgazdasági termelésből származó adójáról, a földadóról, és a társadalombiztosítási hozzájárulásról van szó. Tehát a szövetkezeti tagok fizetésének megadóztatásáról szó sincs. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy ez a törvénymódosítás elsősorban az adóhivatalok létrehozásának jogi alapjait rakta le. Azt határozza meg, hogy ki és hogyan végzi majd az adók kiszámítását és az adózás helyességének ellenőrzését. A lakossági bevételek adóztatási feltételeit továbbra is az érvényben levő jogszabályok, a lakossági bevételekről szóló 145/61-es törvény, illetve a lakosság mezőgazdasági termelésből származó bevételeinek adóztatását szabályozó, 172/88-as törvény alapján bírálják el. Ezekben a törvényekben nem történt változás. • Milyen lesz az adóhivatalok és a pénzügyi igazgatóságok kapcsolata? - Az adóhivatalok kiegészítik a pénzügyi igazgatóságok rendszerét, természetesen az egyenrangúság elve alapján. Az elképzelések szerint Szlovákiában mintegy 150 adóhivatal létrehozásával számolunk. • Lesz erre elég emberük? - Számításaink szerint a leendő adóhivatalok szakembergárdáját a nemzeti bizottságok dolgozóiból és a pénzügyi igazgatóságok szakembereiből válogatjuk össze. Természetesen új munkaerők képzésére is szükség lesz, mivel az adóhivatalokat korszerű számítástechnikai eszközökkel is el akarjuk látni. • Távlatilag milyen változások várhatók adóügyben? - Jelenleg előkészületi stádiumban van az új adótörvény, melyet a Szövetségi Gyűlés várhatóan még az idén megtárgyal. Távlatilag az a cél, hogy valamennyi adózó számára egyenlő feltételeket alakítsunk ki, tehát, hogy forrásától függetlenül, mindenki egységesen fizessen adót a tényleges jövedelméből. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ A tudomány és a technika ilyen értelmű különválasztása azonban nagyon kényes feladat, mert ez nem sértheti, nem akadályozhatja a két terület között fennálló rugalmas kapcsolatokat. Éppen ezért nem lehet szó semmiféle adminisztratív elválasztási intézkedésről, hanem folyamatosan kell bevezetni azokat az irányítási, szervezési és pénzügyi módszereket, amelyek a tudomány és a technika sajátos feltételeiből és szerepéből indulnak ki. Ezzel összefüggésben át kell értékelni az alapkutatás és az alkalmazott kutatás fogalmát is. Célszerűséget az érdekeltségben Az előbbiekből világosan kitűnik, hogy a tudomány és a technika megkülönböztetett kezelésének elsősorban pénzügyi vonalon kell megnyilvánulnia. A termelési folya

7 mátokhoz kapcsolódó technika, vagyis a műszaki fejlesztés területén következetesen érvényesülhet az önfinanszírozás, s az erre épülő személyi anyagi érdekeltség elve. A tudománynak viszont elsősorban független társadalmi forrásokból kell megélnie, vagyis a költségvetésre kell támaszkodnia. Gondoskodni kell azonban az ilyen társadalmi források maximálisan hatékony kihasználásáról, amit többek között a fejlett országokban bevezetett ún. grantrendszer tesz lehetővé. Ez lényegében azt jelenti, hogy adva van bizonyos tudományos-kutatási feladat, melynek értékét pénzben fejezik ki. A feladat teljesítésére vállalkozó csoportok vagy személyek tehát a sikeres végrehajtás esetén egy előre meghatározott összegben részesülnek, de önállóan választják meg a feladat teljesítéséhez szükséges anyagi-műszaki, szervezeti és személyi feltételeket. Ez az érdekeltéégi rendszer a tudományos kutatás számos területén bevált, s alkalmazása az új irányítási és gazdasági feltételek között nálunk is célszerűnek bizonyulhat. Alapvető feladatok A tudomány és a technika megkülönböztetett kezelése lehetővé teszi a tudomány alapvető funkcióinak a kibontakoztatását. Az alapvető funkciók közé a tudomány megismerő, kulturális, nevelési és oktatási szerepét soroljuk. Az említett alapvető funkciók mellett a tudománynak további fontos feladatai is vannak, elsősorban a tájékoztatás, a tanácsadás és az előrejelzés, a cselekvési ösztönzés, valamint a társadalmi fejlődés területén. Az államnak olyan társadalmi feltételekről kell gondoskodnia, hogy a tudomány megfeleljen az említett elvárásoknak. Különösen fontos feltétel a nemzetközi tudományos életbe való aktív bekapcsolódás, ami egyrészt a külföldi kutatási eredményekből való merítést, másrészt pedig a nemzetközi tudományos ismeretekhez való hozzájárulást jelenti. Hazai tudományunk számos jelentós képviselője az elmúlt időszak hátrányos feltételei között is kapcsolatban volt a nemzetközi tudományos élettel, s jó , nevet szerzett a csehszlovák tudományos kutatásnak. A demokratikus szellemű, szabad alkotó gondoskodás kibontakoztatása, s az ehhez szükséges szervezeti ós társadalmi feltételek kialakítása tehát biztos alapot nyújthat nemzetközi tudományos kapcsolataink elmélyítéséhez, s a tudomány funkcióinak és feladatainak minél teljesebb körű érvényesítésé3 MAKRAI MIKLÓS ÚJ SZÚ 4 1990. VI. 13. Málineci üvegkészítmények (Arch ív felvétel)