Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-09 / 134. szám, szombat

A moszkvai csúcsértekezlet közös nyilatkozata Legyen a Varsói Szerződés a szuverén és egyenjogú államok demokratikus szervezete (ČSTK) - A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének csütörtöki, történelmi jelentőségű üléséről szóló tegnapi tudósításunkban csupán röviden tudtunk beszámolni arról, hogy a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el. Tekintettel az esemény fontosságára, most kissé bővebben ismertetjük az egyébként nem túl nagy terjedelmű dokumentumot. A nyilatkozat két fejezetből áll: I

Európában a jelenlegi fejlő. dés megteremtette a feltételeket a tömbökre épülő biztonsági modell felszámolásához. Ez a fejlődés visszafordíthatatlan, megfelel a népek azon óhajának, hogy kölcsönös harmóniában éljenek, mesterséges határok és ideológiai ellenségeskedés nélkül. A résztvevők az új összeurópai biztonsági rendszer, az egységes Európa, a béke és az együttműködés megteremtésére törekednek. A résztvevők ezért elkerülhetetlennek tartják a Varsói Szerződés jellegének és funkcióinak az átértékelését. Meggyőződésük: a VSZ csak így képes arra, hogy egy átmeneti időre teljesíthesse a leszereléssel és az összeurópai biztonsági rendszer kiépítésével összefüggő új feladatokat. A résztvevők egyetértettek abban, az ideológiai ellenségkép már elavult, s például az olyan fogalmak, mint a Kelet és a Nyugat is, ismét visszakapják tisztán földrajzi értelmüket. Csupán az jelentene veszélyt, ha valaki bármilyen formában - beleértve az erővel való fenyegetést - veszélyeztetné egy másik ország biztonságát. A Varsói Szerződés és a NATO dokumentumaiban szereplő, az elmúlt évekből visszamaradt konfrontációs elemek már A NATO-tanács üdvözli a VSZ döntését (ČSTK) - Turnberry skóciai városkában tegnap nyilatkozat elfogadásával fejezték be tanácskozásukat a NATO-országok külügyminiszterei. E dokumentumban üdvözölték a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete csütörtöki ülésének azt a döntését, hogy a tömböt alapvetően átalakítják. Az okmány a továbbiakban leszögezi: az egyesült Németországnak magának kell majd döntenie arról, hogy katonailag hová fog tartozni. Aláhúzza ugyanakkor, hogy természetesen a NATO-hoz kellene tartoznia, hozzáfűzve, tekintetbe kell venni a Szovjetunió jogos biztonsági érdekeit is. A külügyminiszterek véleménye szerint újabb ösztönzést kellene kapnia a bécsi hagyományos leszerelési fórumnak. Síkraszálltak azért, hogy még az idén alá kellene írni az első megállapodást, s rögtön hozzá kellene látni a hagyományos erők még átfogóbb leszerelését célzó újabb tárgyalások megkezdéséhez. NSZK-NDK Készül a második államszerződés ÚJ szú 1990. VI. 11. (ČSTK) - Bonnban készítik a második államszerződést az NDK-val - közölte csütörtökön a DPA hírügynökség. Egyben megállapította: Rudolf Seiters, a szövetségi kancellári Kubai döntés (ČSTK) - Havanna úgy döntött, hogy az iskolai év végén hazarendeli a kelet-európai országokban tanuló összes kubai főiskolást. A Szovjetunió kivételt képez. Erről a lépésről Dario Dabila, a kubai felsőoktatási minisztérium nemzetközi osztályának vezetője csütörtökön tájékoztatta az érintett országok képviseleti hivatalait. 531 diákról van szó, hazánkban 192 kubai diák tanult. Bős-Nagymaros Ausztria csökkenti kártérítési igényeit (ČSTK) - Az osztrák fél hivatalosan tájékoztatta Magyarországot arról, hogy Ausztria csökkenti Magyarországgal szembeni kártérítési igényeit. A Bős-Nagymarosi Vízlépcső magyarországi szakasza építésének leállítása miatti osztrák-magyar szerződések meg nem tartásáról van szó. A 25 százalékos csökkentés feltétele, hogy Magyarország azonnal lásson hozzá az osztrák vállalatok kártérítési igényeinek kielégítéséhez. így 3,8 milliárdról 3 milliárd schillingre csökken az osztrákok követelése, ezt 1996-ig villamosenergia-szállítással kell törleszteni. Kétségkívül jelentős ez az engedmény, de a magyar szakértők szerint a 3 milliárd schilling még így is túl nagy összeg - mondotta sajtóértekezletén Udvari László kormánybiztos. Bejelentette, hogy kérte felmentését e tisztsége alól. hivatal vezetője nem erősítette meg, hogy már elkészült a 250 oldalas javaslat a bonyolult jogi - elsősorban tulajdonjogi - kérdések tisztázására. A NSZK kormányának korábban nem állt szándékában visszakövetelni az NDK-ban 1945 és 1949 között kisajátított földeket, illetve kártérítést követelni ezekért. Seiters jelzései szerint most tárgyalni fognak erről a kérdésről. A miniszter közölte, a bonni kormány szorgalmazza a kisajátított vagyon visszaadását, amennyiben ez a keletnémet szociális és gazdasági realitások szempontjából lehetséges lesz. Első ízben (ČSTK) - Lengyelország, Magyarország és az NDK parlamenti elnökei csütörtökön Brüsszelben találkoztak az Európa Tanács 23 tagországának parlamenti elnökeivel. A megbeszélésre az Európa Tanács parlamenti elnökeinek kétévenkénti értekezlete előtt került sor. Most történt meg első ízben, hogy három kelet-európai ország olyan képviselőivel ültek össze, akik már a teljesen szabad választásokban nyerték el tisztségüket. Az új Európáról és arról volt szó, hogy a változásokban milyen feladat hárul a parlamentekre. N

A VSZ-tagországok síkra• szállnak a hagyományos erőkről, valamint a bizalom és biztonságerősítő intézkedésekről folyó tárgyalások sikeres befejezéséért. Remélik, hogy az összeurópai folyamat országainak idei csúcstalálkozóján aláírhatják az ezzel kapcsolatos megállapodásokat. Németország egyesítésének külső vonatkozásaival kapcsolatban kifejezték meggyőződésüket: az egyesítésnek az összeurópai folyamat keretében, annak elveire építve kell végbemennie, figyelembe kell venni Németország szomszédainak és minden más államnak a jogos biztonsági érdekeit, s szavatolni kell az európai határok sérthetetlenségét. • * * A Csehszlovák Sajtóiroda csak lapzártánk után adott bővebb tájékoztatást arról a sajtótájékoztatóról, amelyet Václav Havel Prágába való visszatérése után tartott. Most az államfő néhány fontos megállapítására ugyancsak visszatérünk. Havel azt mondta, mindannyian egyetértettek abban, hogy a moszkvai ülés történelmi jelentőséggel bír, a legfontosabb volt a szervezet megalakulása óta. Lényegében arról döntöttek, hogy a VSZ eddigi formájában megszűnik létezni, s a jövőben a leszerelés eszközeként, s bizonyos mértékig a kelet-európai integráció és stabilitás eszközeként fog működni. A csehszlovák javaslat is azt célozta, hogy a Varsói. Szerződés tevékenysége új tartalmat kapjon, a katonaival szemben a politikai feladatait kell kihangsúlyozni. Tájékoztatta az újságírókat az ülésen elhangzott beszédének fő gondolatairól. Javasolta például, hogy a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek parancsnoki kara alakuljon át a VSZ valamilyen koordinációs csoportjává, tehát egy konzultatív jellegű szervvé, s hogy a honvédelmi miniszteri bizottságot kereszteljék el katonai bizottságnak. A résztvevők támogatták az európai biztonsági bizottság megalakítására vonatkozó csehszlovák javaslatot, az új biztonsági struktúra létrehozását célzó gondolatokat, amelyek Mazowiecki lengyel kormányfő tervében is szerepeltek. E kettőből egy közös kezdeményezés lett, amelyet Lengyelország, az NDK és Csehszlovákia írt alá. Havel elnök bejelentette: a VSZ Politikai Tanácskozó Testületének soron következő ülését novemberben tartják Prágában, s a VSZ főtitkári tisztségét addig Zdenék Matéjka csehszlovák külügyminiszter-helyettes fogja betölteni. Az NSZK-ba és Spanyolországba Megszűnik a vízumkényszer (ČSTK) - A CSSZSZK és az NSZK küldöttsége június 6-án és 7én Bonnban találkozott, hogy tárgyaljon a két ország közötti vízummentes kapcsolatok bevezetéséről. Előkészítették annak a megállapodásnak a javaslatát, amely feltételezi a vízumkényszer eltörlését július 1-tól. A javaslatot jóvá kell hagynia a csehszlovák és a nyugatnémet kormánynak. A nyár végéig Spanyolország is megszünteti a vízumkényszert a csehszlovák és a magyar állampolgárok számára. A döntésről Inocencio Arias spanyol külügyminiszter-helyettes tájékoztatott csütörtökön Madridban. Rövidebb lesz a COCOM-lista (ČSTK) - A COCOM képviselői úgy döntöttek, hogy július 1-től 30 tétellel lerövidítik a tilalmi listát. Elsősorban számítógépekről, távközlési berendezésekről és szerszámgépekről van szó. Augusztus közepétől további nyolc tételt szabadítanak föl. A döntés, amelyet a COCOM hosszú viták után, a nyugat-európai országok nyomására hozott, lehetővé teszi elsősorban Lengyelországnak, Magyarországnak és Csehszlovákiának, de bizonyos mértékben a Szovjetuniónak is, hogy hozzálásson a gazdaság korszerűsítéséhez. Szakértők becslése szerint csupán az amerikai vállalatok számára ezzel a lépéssel évi 45 milliárd dolláros új exportlehetőségek nyílnak. Holnap Bulgáriában: Döntés a demokráciáról Pontosabban annak üteméről, mélységéről, mert azt egyetlen párt sem vonja kétségbe: lényeges gazdasági és társadalmi megújulásra van szükség ahhoz, hogy az ország kilábaljon a jelenlegi válságból. Holnap Bulgáriában is az urnákhoz járulnak tehát a választók, a felmérések szerint a hat és fél millió szavazópolgárnak több mint a 80 százaléka aktívan részt kíván venni a vokscsatában. Annyit még el kell mondani, az új parlament 400 tagját két fordulóban választják meg. A mandátumok feléről 200 választási körzetben, a többségi rendszer alapján döntenek: az első fordulóból az a jelölt kerül be a parlamentbe, aki több mint 50 százalékot szerzett. Ha ez egyik jelöltnek sem sikerül, akkor egy héttel később, a második fordulóban már csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt indulhat. A mandátumok másik feléről 28 körzetben az arányosság elve szerint döntenek - a politikai pártokra leadott szavazatok arányában osztják el a képviselői helyeket. Ahhoz, hogy így egy párt bejusson a parlamentbe, legalább 4 százalékot kell kapnia. Megfigyelők szerint erre csak a három fő politikai erőnek van esélye. Eddig hozzávetőleg nyolcvan politikai pártot, mozgalmat, szervezetet jegyeztek be, s közülük körülbelül negyven indul a választásokon. A kormányzásba igazából csak az említett három tud majd beleszólni. A felmérések szerint az első helyen a kommunista párt utódja, a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) áll, de a fő ellenzéki erő, a Demokratikus Erők Szövetsége (DESZ) szerint a közvélemény-kutatásokat manipulálták. Próbáljuk meg röviden jellemezni e pártokat. 1. BSZP: 900 ezer tagja van, a legjobban szervezett politikai erő, anyagilag is a legerősebb, a legjobban bírta pénzzel a kampányt. Viszont belső gondokkal, széthúzásokkal is küszködik. Egyik frakciója, az Alternatív Szocialista Egyesülés önálló jelölteket indít. Kivált a BSZPből az Alternatív Szocialista Párt, s csatlakozott az ellenzéki DESZhez. Várható a Marxista Alternatíva kiválása is - ez az előbbinél teljesen más ideológia híve. Sok gondot okoznak a régi párttagok, a volt apparatcsikok is, akik nem akarják, hogy a BSZP modern baloldali párttá váljon, féltik korábbi kiváltságaikat. 2. DESZ: 16 pártot, szervezetet tömörít, a múlt év végén jött létre. Nagyon sokszínű konglomerátum ez, a szélsőjobboldaltól egészen a szocialista irányzatokig minden megtalálható benne. Két legerősebb tagja: a Szociáldemokrata Párt és a Nyikola Petkov Mezőgazdasági Népi Szövetség (ezt annakidején betiltották, s a múlt év végén élesztették fel). 3. Bolgár Mezőgazdasági Népi Szövetség. Az egyszerűség kedvéért nevezzük parasztpártnak, de nem tévesztendő össze a Petkov nevét viselő parasztpárttal. Zsivkov idején ez volt a hivatalosan engedélyezett parasztpárt, amiért sokan nem bíznak benne, mondván: kiszolgálta a régi rezsimet. A politikai centrum szerepét szeretné játszani, de megfigyelők szerint ez csak akkor sikerülhetne neki, ha egyesülni tudna a Petkov-féle párttal. Amire történtek kísérletek, de nem jártak eredménnyel. Ennek is tudható be, hogy a felmérések szerint a szavazatoknak csak a 12-13 százalékát szerezheti meg. Viszont a BSZP az egyik adat szerint akár 48 százalékot is kaphat a második helyen álló DESZ 22 százalékával szemben. Egy másik kimutatás már csak 38 százalékot ad a BSZP-nek, a DESZ-nek pedig 37-et. A lényeg tehát az, hogy magasan kiemelkedő favorit nincs, a választások ma még többesélyesnek vagy legalábbis kétesélyesnek tűnnek, de semmit sem lehet előre megjósolni. Talán mondani sem kell, hogy az utolsó hetekben a kampány Bulgáriában szintén eldurvult, összetűzésekre - egy halálos áldozattal - is sor került. A kedélyeket mindez alaposan felborzolta. A DESZ például nem volt hajlandó aláírni az erőszak lemondásáról szóló, pártok közötti dokumentumot sem, mert a BSZP több, ezzel kapcsolatos követelését nem teljesítette, s a DESZ szerint a maga számára akart előnyöket kiharcolni. Nyugati megfigyelők véleménye: a kampány rengeteg kívánnivalót hagyott maga után, nem volt tisztességes, az ellenzéket nemegyszer megfélemlítették, nem kapott olyan tág teret a tömegtájékoztató eszközökben, mint a kormányzó BSZP. Erre az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata is felhívta a figyelmet, amit viszont a szófiai vezetés a bolgár belügyekbe való beavatkozásnak minősített. Közvetlenül a választások előtt alaposan megkeverte a paklit Ahmed Dogan, a bulgáriai török kisebbség szervezetének elnöke. Szófiai sajtóértekezletén bejelentette, hogy szervezete, amely 154 képviselőjelöltet állított, azokban a körzetekben, amelyekben nem rendelkezik saját jelölttel, a DESZ-t fogja támogatni. Hasonlóképpen járnak el a második fordulóban is. E lépés azért volt váratlan, mert a két tömörülés között már hónapok óta heves politikai csatározások folynak. Dogan lépése kétélű fegyver lehet. Az ellenzék nyerhet azzal, hogy a törökök is támogatják, viszont - tekintettel a bolgár-török ellentét mély gyökereire - a bolgár lakosság egy része tart attól, hogy a török kisebbség túl nagy befolyáshoz jut a parlamentben. Dogan egyébként 30 mandátum megszerzésével számol. Korábban a DESZ tagszervezeteinek nem egy vezetője is úgy nyilatkozott, hogy Dogan pártjára az országnak nincs szüksége. A törvények értelmében ugyanis vallási alapon működő párt nem létezhet, s Doganékat sokan kifejezetten muzulmán pártnak tartják. Ő viszont ezzel nem ért egyet, ezért is nevezte el szervezetét Mozgalomnak a Békéért és Szabadságért. Nem kétséges, a bolgároknak jobban megfelelt volna, ha a törökök nem alakítanak önálló pártot. Végezetül: csak remélni lehet, nem azoknak lesz igazuk, akik attól tartanak, hogy a kampányhoz hasonlóan a választások is eldurvulnak, a szenvedélyek összecsapásokba, esetleg súlyosabb konfliktusokba is torkollhatnak. MALINÁK ISTVÁN Arab jegyzék az USA-hoz Elégedetlenség Izrael kizárólagos támogatása miatt (ČSTK) - Az Egyesült Államok egyoldalú közel-keleti politikáját bírálja Sedli Klibinek, az Arab Államok Ligája főtitkárának jegyzéke, amelyet Tuniszban adtak át Robert Pelletreau amerikai nagykövetnek. A hatoldalas dokumentum - amely válasz az amerikai kormánynak a közelmúltban Bagdadban megtartott arab csúcsot érintő levelére - elégedetlenségét fejezi ki Washington magatartásával, azzal, hogy az Egyesült Államok kizárólag Izraelt támogatja. Klibit megdöbbentette az amerikai levél hangvétele. Az üzenet ugyanis felszólította az arab országok vezetőit, hogy a bagdadi tanácskozás során tartózkodjanak az USA-t érintő bírálatoktól. A főtitkár elmondta, ez csak abban az esetben lehetséges, ha Washington átértékelné politikáját. Az amerikai katonai és gazdasági segítség, a politikai támogatás lehetővé teszi Izraelnek, hogy folytassa békeellenes politikáját - figyelmeztetett Klibi. Az egymással szembenálló libanoni síita szervezetek, amelyek már három éve harcolnak egymással a muzulmánok közötti vezető pozícióért, csütörtökön béketárgyalásokat folytattak. Bejrúti jelentések szerint a Hezbollah és az Amal mozgalom képviselőinek négyórás találkozóját Szíria és Irán szervezte. A megbeszéléseken szó volt annak a békemegállapodásnak a megvalósításáról, amelyet a Szíria által támogatott Amal és az Irán-párti Hezbollah képviselői írtak alá tavaly Damaszkuszban. nem felelnek meg a kor szellemének. A résztvevők ezért döntöttek úgy, hogy a VSZ-t a szuverén és egyenjogú államok demokratikus elvek alapján működő szervezetévé alakítják át. E célból létrehozták a kormánymegbízottakból álló bizottságot, amely október végéig a PTT elé terjeszti konkrét javaslatait. E javaslatokat a PTT ez év november végéig megvitatja. A VSZ-tagországok készek konstruktívan együttműködni a NATO-val, egyes tagországaival, kontinensünk semleges és el nem kötelezett államaival két- és sokoldalú alapon is, az európai stabilitás, leszerelés, a bizalom erősítése érdekében. Ugyancsak közös vélemény: a helsinki folyamat fokozatos és sokoldalú intézményesítése az ügy egyik nagyon fontos szakasza. Ezt célozzák az összeurópai folyamat egyes országai által az utóbbi időben előterjesztett javaslatok. A moszkvai tanácskozás résztvevői arra számítanak, hogy ez ügyben az első komoly megoldások a harmincötök soron következő csúcstalálkozóján megszülethet. A VSZ-tagországok pozitívan értékelik a NATO utóbbi időben bejelentett egyes lépéseit.