Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-05 / 130. szám, kedd

A szabad társadalmak alapja a nyitott gondolkodás Három nyilatkozat a tervezett közép-európai egyetemről Mint arról lapunk hétfői számában tudósítottunk, szombaton Prágában Josef Hromádka, a szövetségi kormány képviselője és Soros György amerikai üzletember megállapodást írtak alá egy prágai és pozsonyi székhelyű közép-európai egyetem létrehozásáról. Az esemény kapcsán lapunknak nyilatkozott Soros György, Peter Pajas, a Charta 77 Alapítvány tagja és Szigeti László, a Független Magyar Kezdeményezés alelnöke, az intézmény gondolatának tulajdonképpeni szorgalmazója. • Soros úr, ön miért tartja fontosnak ezt az egyetemet? - Mint azt mai beszédemben is kifejtettem, itt forradalom zajlott le, a kommunizmusnak vége. Most az a kérdés, mi következik utána. A kommunizmus egy zárt, általános rendszer volt. Most vagy létrejön egy általánosan nyitott rendszer, s a közép-kelet-európai országok, az egész térség belép a szabad társadalomba, vagy szétesik és kisebb egységekben, többé-kevésbé zárt módon fejlődik tovább. Tehát látok itt egy kialakulóban lévő küzdelmet a szabad társadalom, az európai közösség irányzata és a múltba visszatekintő, a múltba visszamenekülő, nacionalista gondolatokra építő irányzat között. Ez már kezdődik is, kisebb keretek között, éppen Szlovákiában. Az igazi nagy harc, persze, a Szovjetunióban .lesz. Én a szabad társadalom híve vagyok, ezt az irányzatot szeretném erősíteni. Egy zárt társadalom felbontása azonban nem vezet természetszerűen egy nyitott társadalom kialakulásához. A nyitott társadalom sokkal komplikáltabb. Míg a zárt társadalomban csak egy gondolat dominál, egyfajta hozzáállás, filozófia érvényesül, addig a nyitott társadalomban minden egyénnek megvan a joga a saját elképzeléseinek megvalósításához. Ahhoz, hogy ezt elérjük, tanulni kell, szabad gondolkodásmódnak kell kifejlődnie, ezért szükség van egy nevelési folyamatra. Én ezt a nevelési folyamatot szeretném erősíteni. • Nézete szerint tehát az oktatás módszere legjobb eszköze a társadalmak felszabadításának? - Nem, nem ez a legjobb módszer, s nem az egyetlen módszer. Sokkal inkább „gócpontja" egy ilyen irányú fejlődésnek, amely, éppen azáltal, hogy nyitott, pluralisztikus, nagyon sok vonalon kell, hogy fusson, úgymond, szimultán. • Soros úr, ön üzletember. Hol itt az üzlet az ön számára? - Ez számomra nem üzlet. Hogy miért esett a választásom éppen erre az országra? Nézze, itt kezdődik, majd kiterjed a szomszédos országokra is, például Magyarországra, Ausztriára, de vehetjük akár Olaszországot is, tehát ez az egyetem nem kizárólag ezé az országé lesz, csak az első két intézmény nyílik itt meg. A választás azért is esett erre az országra, mert az itteni hatalmon lévő kormányok kezdeményezték. Ők adják az épületeket. • Kié volt az ötlet? - Ez tulajdonképpen Szigeti László gondolata volt, s ő keltette fel bennem az érdeklődést. Én ezt az ötletet, egy ilyen európai egyetem felállításának a gondolatát másfél évvel ezelőtt elvetettem. Dubrovnikban akkor szerveztünk egy szemináriumot, amelynek egyik ülésén többen is előálltak ehhez hasonló javaslattal. Akkor én ezt elutasítottam. • Akkor még kivihetetlen lett volna? - Talán nem is azért. Én általában ellene vagyok az intézetek felállításának, mondhatnám, intézményellenes vagyok. • Ez elég paradoxul hangzik... - Paradox, ám úgy éreztem, hogy erre itt most szükség van, és most van elég erő hozzá, hogy létrejöjjön egy intézet, amely nem tőlem függ. Én csak öt évig támogatom, s utána vagy megállja a helyét, s kap elegendő támogatást külföldi szervezetektől, államoktól, mondjuk az európai közösségtől, vagy bedöglik. Én csak a kezdő lökést adom, s tulajdonképpen így összefér az elveimmel, hogy teret adok egy lehetőségnek. Beindítom, s majd meglátjuk, mi lesz belőle. • ön huszonöt millió dollárt áldozott erre az intézményre. - Igen, vagyis öt milliót évente. A cseh-szlovák állam adja az épületeket, fedezi fenntartásukat, az én részemről csak a tanárok biztosítása és a diákok eltartása történik. Szerintem a technikai rész a Havel, Göncz, Geremek által alapított bizottság feladata lesz. Remélem, az európai közösség „be fog szállni" ösztöndíjakkal, s az intézet akár kezdettől fogva önnállóvá válhat. Akkor az én pénzem egy következő intézet felállítására fordítható. • Elképzelhető, hogy nem csak a szűken vett közép-európai régió egyeteme lesz? - Nem Közép-Európára szorítkozó intézet lesz, hisz például a szovjetek, vagy Amerika is beszállhat. A nyílt társadalom elvei szerint ilyen téren nem szabad, hogy határok legyenek. Szigeti László, a Független Magyar Kezdeményezés alelnöke: - Tavaly decemberben egy FMK-küldöttség a Prágában tartózkodó Soros úrnak megemlítette egy, a dubrovnikihoz hasonló közép-európai egyetem megalapításának szükségességét Szlovákiában, Pozsonyban. Ha valaki akkor azt mondja nekem, hogy nem egész fél éven belül Soros úr és a szövetségi kormány között megegyezés születik egy ilyen típusú intézmény támogatásáról, jót nevetek rajta. Az események azonban meghazudtolták kételyeimet. Megelégedéssel tölt el, hogy az FMK és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalmak a gondolat megszületésétől támogatói voltak a kezdeményezésnek, azt pedig egyenesen a sorstól ért megtisztéltetésnek tartom, hogy egyik csehszlovákiai szorgalmazója lehettem az intézmény mielőbbi megszületésének; A posztgraduális képzést biztosítani kívánó Közép-Európai Egyetemre természetesen minden olyan főiskolát vagy egyetemet végzett csehszlovákiai magyar állampolgár bejuthat, aki beszéli a tanítási nyelvet (angol és feltehetően francia, német) és megfelel a nemzetközi összetételű felvételi bizottság meghatározta kritériumoknak. Az előkészítő tárgyalások során olyan neves személyiségek is támogatták a Közép-Európai Egyetem életrehívásának gondolatát, mint Václav Havel, Göncz Árpád, a lengyel Geremek, Szlovákiából Miroslav Kusý és Milan Šimečka. A legelején pozsonyi székhellyel tervezett intézmény létrehozásának kezdettől nagy nemzetközi visszhangja van, hiszen április elején a pozsonyi hármas csúcson részt vevő hat külügyminiszter is támogatásának adott hangot: Az osztrák külügyminiszter, Mock úr ötlete volt, hogy a közép-európai egyetemek hálózata (amelynek első két pontja lénne a prágai és a pozsonyi, s amelynek valószínűleg magyar, lengyel, osztrák, sőt balti folytatása is lehet) központi intézményének, egy valódi egyetemi városnak, csehszlovák területen, a csehszlovák-magyar-osztrák hármashatár közelében kellene felépülnie. A helyszín szimbolikus erejéről, azt hiszem, nem kell sokat beszélni. A jövő és a sikeres nemzetközi tárgyalások titka, hogy az érintett országok összefogása milyen távlatot nyit az elképzelésnek. • Voltak azonban - kezdettől - ellenzői is az ötletnek. - Hogy Soros úr huszonöt milliós támogatását az eredeti elképzeléssel szemben nem csak Pozsony városa kapta, az azoknak a tagadó törekvéseknek (és egyéb mulasztásoknak) a számlájára írható, amelyek inkább a szellemi bezárkózást s nem a nyitást és a gazdasági-kulturális integrációt tüntetik fel a szlovákiai társadalom elé célként. Peter Pajas, a Charta 77 Alapítvány tagja: - Megbízást kaptam Pithart úrtól, a cseh kormány elnökétől, hogy képviseljem a Prágában alapítandó európai egyetem ügyében, így az alakuló, az egyetemmel foglalkozó bizottság tagja is lettem. Alapjában véve rövid idő alatt, áprilistól júniusig sikerült elérnünk az állami szervek beleegyezését az egyetem Csehszlovákia területén történő megalapítására, Pozsonyban és Prágában, azzal, hogy lépéseket tudtunk tenni a terv gazdasági bebiztosításának irányában. Most értünk abba fázisba, amikor az akadémiai színvonal biztosításának munkálatait szervezzük, vagyis olyan munkacsoportot kell felállítani, amely kidolgozná a nemzetközi vonatkozásokat, s ezzel már a kezdet kezdetén önálló és egyedi jelleget kapna az egyetem. Kialakultak a fejlődés irányai Prága részére, és a mai tárgyalásokat követően, Pozsony részére is. A mai tárgyalásokat a pozsonyi kollégákkal nagyon eredményeseknek tartjuk, mivel határozottan kirajzolódott két irányvonal a pozsonyi Academia Istropolitana részére. Az egyik az ökológia, a másik az evolúciós elmélet területe. Úgy egyeztünk meg, hogy gyors és hathatós támogatást kap a számítástechnikai terület, amit jóelőre kell megszervezni. Kéthónapi kemény munka vár ránk, míg kidolgozzuk a dokumentumot az akadémiai szenátus részére. Ez a dokumentum fogja a szenátust és a nemzetközi részvevőket konkrétan tájékoztatni az egyetem lényegéről, az oktatás tartalmáról és fejlődési fokozatairól. Mindezt szeptemberig el kell végezni., • Hogyan képzelik el a szomszédos országok csatlakozását? - Elképzelésünk ez irányban még nem alakult ki pontosan, de szeretnénk létrehozni ezt a két központot Pozsonyban és Prágában, és fokozatosan ösztönözni más országokat is, hogy alakítsanak ki hasonló központokat ugyanilyen programmal és csatlakozzanak az irányító apparátushoz, melynek lesz akadémiai szenátusa, tanári kara és így kialakulna egy policentrikus struktúra, melynek célja egyesíteni azokat, akik taníthatnak, s leegyszerűsíteni a bejutás lehetőségét azok számára, akiknek van mit tanulniuk. KÖVESDI KÁROLY Együttélés Politikai Mozgalom Valóban, miért az Együttélés? „... Ez a választási szövetség a kitárulkozó lélek, a más kultúrák felé irányuló kézfogások mozgalma, s így hozzám a lehető legközelebb áll..." (Batta György) Együtt vagy egymás ellen? A válasz aligha lehet kétséges. A kérdés: a hogyan? Mert úgy aligha, hogy föladunk mindent. Hogy nem követeljük jogainkat. Mind az egyik, mind a másik térfélen. Mi hát a kulcsszó? A tolerancia! Az Együttélés aligha tűzhetne zászlajára fontosabb jelszót." (Cselényi László) „... Janics Kálmán írja egyik remek vitairatában: az első világháború óta két földreform volt, és a csehszlovákiai magyar parasztot mindkettőből kisemmizték. Most, amikor újabb földtörvény készül, nagyon rajta kell tartanunk a szemünket, nehogy ismét kisemmizzenek. Ez végzetes lenne. A csehszlovákiai magyarság nyolcvan százaléka valamilyen módon még mindig kötődik a földhöz. Döntő tömegében falusi társadalom, s feltehetően most már az is marad. A föld tehát számunkra megtartó erő. Ha meg akarunk maradni, a földbe kell kapaszkodnunk, amelyen élünk. De a föld nem minden. Az is vagyon, ami a földre épült. (...) Azoké, akik itt élünk. Magyaroké és szlovákoké. Most, amikor e vagyon privatizálásáról van szó: a mi részünkhöz ragaszkodnunk kell, megillet. Nem szabad engedni, hogy kitagadjanak." (Szőke József) „... Az Együttélés programja egyértelműen kimondja, hogy a politikai képviselet csak egy demokratikus jogállamban, pluralista rendszerben képzelhető el oly módon, hogy a nemzeti kisebbségek képviselete a törvényhozó testületekben sajátos reprezentációt alkosson. És tekintettel arra, hogy a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom ugyanebből az elvből indul ki, törvényszerű volt e két mozgalom választási koalíciója. (...) Az Együttélés politikájának súlypontja a különböző nemzetiségű emberek egy hazában, egy községben, egy családban való együtt élése. A türelem, a megbocsátás, a kölcsönös tisztelet, egymás nyelvének és kultúrájának megismerése, a kölcsönösség és a szeretet alapján." (Szabó Rezső) „... Az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom azért lépett választási koalícióra, hogy egyesítve a csehszlovákiai magyarság erőit és megnyerve á többi nemzeti kisebbséget is az ügynek, olyan képviselőket juttasson be a Szövetségi Gyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba, akik függetlenül a nagy pártoktól szószólói lehetnek a Csehszlovákiában élő nemzeti kisebbségeknek s etnikai csoportoknak." (Lacza Tihamér) Az Együttélés a tenni akarás, a cselekvő együvétartozás és a kizárólagosságot tagadó önszerveződés híve. Véleményünk szerint a megpróbáltatásokat átvészelni segítő parasztlogika életmentő higgadtságával, megfontoltan és átgondoltan kell mérlegelni a városi „próféták" fűt-fát ígérgető mezőgazdasági programjait. A falu legyen végre a falué! Az Együttélés a falu megbecsüléséért küzd.'' (Rózsa Ernő) ,,... Az Együttélés mozgalom tehát - véleményem szerint - jó és érvényes alapokra építi politikai cselekvőkészségét, annál is inkább, mert ma már a kisebbségi jogok nem(csak) függvényei a demokráciának, hanem annak szerves része, bizonyos értelemben a megnyilvánulási formája és hovatovább a lényege. E mozgalom munkája akkor lehet eredményes, ha társadalmunk adottságain belül helyesen ismeri fel a közös valóságjegyeket és érdekeket, s képes lesz megvalósítani azok egységes, színvonalas képviseletét." (Duba Gyula) „Nekem elsősorban az rokonszenves, hogy az Együttélésnek a hazai magyar oktatásügy napi gondjainak megoldását illetően reális programja van. Azt pedig különösen becsülöm, hogy a nemzetiségi iskolaügy részére az önigazgatás elvét szorgalmazza. Bízom benne, hogy az Együttélés - politikai súlyánál fogva - hozzájárulhat a nemzetiségi iskolaügy esztendők óta tornyosuló gondjainak mielőbbi rendezéséhez..." (Pukkai László) „Sajnos, a nemzeti kisebbséghez tartozó műszaki értelmiségnek alig van súlya a szlovákiai közéletben. Szétszóródottságunkban nemigen tudunk egymásról, holott a kisebb üzemektől a minisztériumokig mindenütt ott vagyunk. (...) Az Együttélés, pontosabban annak gazdasági programja viszont kitűnő teret nyújthat ahhoz, hogy ez a mozgalom valamiképpen összetömörítsen bennünket." (Szurdusz Gábor) „... Véleményem szerint megtaposott nemzeti kisebbségünk csakis akkor lesz képes felocsúdni aléltságából, ha kialakul és megszilárdul tudati egysége, amelynek sajnálatos hiányát minden jóakaratú sorstársunk oly mélységesen fájlalja." (Popély Gyula) A keserű tapasztalatok alapján az együttélést, mint egyéni és közösségi programot, az egyenjogúság elvére alapozom. Az egymás mellett élő emberek, népek, nemzetek kölcsönös tiszteletére. Annak a bizonyos más Közép-Európának ez lehet az ihlető gondolata. Nem véletlen, hogy az együtt élés mai jelszavát és óhajprogramját nemzetiségek fogalmazták. Az Együttélés számunkra nem kipingált cégtábla, hanem felismerési szükséglet." (Dobos László) „... Mi egyenrangúságban és jogaink törvényekkel támogatott rendszerében akarunk együtt élni, mert a tiszteletet és a türelmességet is a törvények teremtik meg. Ezért szerveztük meg az EGYÜTTÉLÉS Politikai Mozgalmat; legidőszerűbb célunk pedig a választásokon való sikeres részvétel! Ezért kérem mindannyiukat, vegyenek részt a választásokon és szavazataikkal támogassák az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom közös listáját. Sorszámunk: 12! Legyünk együtt most is úgy a választásokon, mint annak idején lélekben, amikor a magyar iskolák védelmezése miatt kétszer is börtönben ültem. Most már több múlik rajtunk!" (Duray Miklós) ÚJ SZÚ 1990v VI. 6.