Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-05 / 130. szám, kedd
Korlátok lazulása A trianoni békeszerződésről - aláírásának 70. évfordulóján Szinte hihetetlennek tűnik, hogy a trianoni szerződésről évfordulós megemlékezés jelenhet meg a hazai sajtóban. Az elmúlt évtizedekben erre nemigen akadt példa. Ha valaki netalán rászánná magát a számításba vehető csehszlovákiai cikkbibliográfiák átnézésére, alighanem csak szakirodalmi utalásokra bukkanna. Diplomáciatörténeti feldolgozások és összegező értékelések ugyanis nem kerülték meg e témát. Kimondták, hogy a győztes hatalmak szabták meg az első világháború utáni határokat. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy e döntések nemzetközi jogi biztosítékokat nyújtottak a korábban alávetett kis nemzetek jogos államalkotó vívmányainak a megóvására. A vesztesek rovására történt területgyarapodás hátterével és összefüggéseivel azonban általában csak egy-egy kifejezett szaktanulmány foglalkozik. A Csehszlovák Köztársaság megalakulását felelevenítő történetipublicisztikai írásokban meghonosodott az a megfogalmazás - ha már elkerülhetetlen volt hogy jelentős számú magyar lakosság került az új állam keretei közé. Az okokról itt már nemigen esett szó. Alighanem nemzedékek nőttek fel anélkül, hogy tiszta képük lenne róla: mi is történt valójában a Párizs környéki versailles-i Nagy-Trianon kastélyban, s milyen alapon került sor a magyarok önrendelkezési jogának megsértésére. Az ötkötetes Enciklopédia Slovenska vonatkozó címszavában egyébként csak az kap hangsúlyt, hogy a Horthy-rendszer a szerződést nem kívánta betartani, s politikája az egész Szlovákia visszaszerzésére irányult. A lexikon természetesen szemléletet tükröz. S így nehéz lenne számolni a történelmi kép összetettségét és árnyaltságát tükröző közgondolkodással. Alkotó elemévé válhat-e így a történelmi tudatnak az a fontos összefüggés, hogy a Horthy-rendszer irredenta törekvéseiben rejlő veszélyt jó ideig a trianoni békeszerződés táplálta? Leegyszerűsítések és egyoldalúságok szorosan - kölcsönhatást teremtve - fonódtak össze a múlt teljes bevallásától való félelmekkel. Trianon kapcsán érezhetően az a rögeszme és tévhit lett irányadó, hogy a kényes kérdések feszegetése kedvezőtlenül befolyásolhatja a csehszlovákiai államiságtudatot és a hatalompolitikai szövetségi rendszert. Nemzetközi hatalompolitikai érdekszolgálat, győztesek-vesztesek erőviszonya határozta meg 1920tól, majd 1945 után a közép-európai nemzeti önrendelkezés és állami lét közötti ellentmondást. Csak ennek függvényében ragadható meg az ok- és okozati kapcsolódás 1918-20, 1938-41 és 1945-^7, valamint a jelen között. A mai lehetőségek és perspektívák" azonban aligha érthetők meg magára a nemzetközi érdekviszonyok alakulására szorítkozva. Ennek is vannak tágabb meghatározói. Az európai és a világfejlődés két háború közötti és háború utáni mozgásirányai napjainkban újabb kiindulópontok és megközelítések alapján rajzolódnak ki. Erre utalnak Berend T. Iván akadémikus fejlődéstörténeti szintézisei, amelyekben az európai változások mozgató erejét a Nyugat és a Kelet közötti, a 19. századból örökölt lemaradásban keresi. A leküzdésére irányuló szándék a Nyugaton kialakult értékek elleni harcot, kitörési kísérleteket eredményezett, így Németország első világháborús veresége, a gazdasági felzárkózás ellenére, sajátos kapitalizmus- és rendszerátalakítást, a Harmadik Birodalom létrehozását hirdető nemzeti szocializmust szült és ez új háborút szított. A kapitalizmus megdöntésére törekvő oroszországi forradalom viszont véres sztálini önkénybe torkollt. Ugyanakkor a versailles-i békerendszer által felkarolt kelet-európai megkésett nemzeti forradalmak nemhogy modernizálódáshoz vezettek volna, hanem a perifériára sodródás veszélyével fenyegették Közép-Európát. A nemzeti forradalmak „addig ígértek csak megoldást, amíg a korábban domináló hatalmak ellen lehetett lázadni" - írja Berend T. Iván akadémikus. Ezek a forradalmak a harmincas évek végén szeparatista osztódással a fasizmust kiszolgáló jobboldali diktatúrákat hoztak létre. A világot lángba borító nácizmus végül is teljes vereséget szenvedett. A nagyhatalommá vált Szovjetunió azonban a sztálini diktatúrával uniformizálta Kelet-Európát, a jaltai megállapodás nyomán pedig Európa kettészakadt. Az európai fejlődést viszont nem a két rendszer párharca, hanem az a tudományos-műszaki és gazdasági mélyáram határozta meg, mely átalakította a nyugati kapitalizmust. Multinacionalizálta a világot, korábbi osztályokat tüntetett el, új társadalmi tagolódást teremtett. Ez pedig kihúzta a talajt az átalakulás ösztönzéseit nélkülöző, a modernizálásban is zátonyra futó bürokratikus rendszerek alól. Kitörési és a nyugati értékrenddel szembeforduló lázadási kísérletek után a kiutat az európai betagozódás szükségessége és lehetősége jelzi. Az Európába vezető út azonban - úgy tűnik - tudati ösztönzők nélkül nemigen válhat szabaddá. S maga a trianoni szeződés, annak értelmezése nemzetközi és történelmi összefüggésekbe ágyazva alighanem le nem becsülhető tudatformáló erő. A történelmi valóság józan birtokba vétele közép-európai - de tágabb európai méretekben is - nemcsak görcsöket old fel, hanem bizalomkeltő érettséget is bizonyít. S ehhez hozzátartozik akár az olyan - korántsem kuriózumszámba menő - tények ismerete is, minthogy a Csehszlovák Területi Bizottság ülésein az egyik brit képviselő, Sir Joseph Cook ausztrál tengerészeti miniszter, csak annyit értett az egészből: ha vitára kerül sor, a barátnak kell igazat adni. Vagy pedig: a békekötést megelőző tárgyalások során még az is komoly szerepet játszott, hogy milyen színű az előterjesztett térkép, miközben Magyarország képviselőit meg sem hallgatták. A mohó trianoni területi igények érvényesítése és tényleges kielégítése nem veszhet homályba. A területi előnyszerzés korabeli gazdasági és stratégiai megideologizálása ugyanis nyomokat hagyott a köztudatban. S ezek ma is könnyen nacionalizmust gerjesztő szerephez juthatnak: mindkét oldalon. Nem szolgálja a megértést, ha a Magyarországgal szomszédos országokban figyelmen kívül reked, hogy a trianoni döntés minden harmadik magyart elszakított a nemzettesttől s ez traumát idézett elő. De érzékenységeket érint - cseh és szlovák vonatkozásban is -, ha a trianoni döntés igazságtalanságával kapcsolatban elmarad és elsikkad a jelző, hogy a soknemzetiségű történelmi Magyarországról volt szó, ahol a magyarokon kívül más, az önrendelkezésre igényt tartó nemzetek is éltek. A Trianonról élő teljes kép a múlt tanulságainak, a jelen kihívásainak és a jövő tétjének felismerését kapcsolhatja össze a közgondolkodásban. Arra figyelmeztet, hogy az európai határok sérthetetlensége - átjárhatóságuk előfeltétele és záloga. Segíti a közép-európai anyanemzetek és nemzetiségek közötti kapcsolatokat akadályozó korlátok fellazulását. Ezt hangsúlyozza az új magyar parlamentnek a trianoni évfordulóval kapcsolatos nyilatkozata is. Persze, számolni kell vele: európai felzárkózás vagy újabb lemaradás - továbbra is alternatívák. A történelemnek ugyanis Herzen szerint nincs forgatókönyve. Kiss József Karl-Marx-Stadt-törölve A városi tanács többségi szavazattal eltörölte a Karl-Marx-Stadt nevet és visszaadta a város eredeti ősi Chemnitz nevét - adta hírül a Csehszlovák Sajtóiroda. Az NDK negyedik legnagyobb városát 1953-ban a lakosság megkérdezése nélkül nevezték el a német filozófus és gazdaságpolitikus nevéről. Az akkori államvezetés magyarázata szerint ezzel a munkásmozgalom dicső hagyományait, a város és környéke dolgozóinak erőfeszítését értékelték. (ADN) Magyar az r jelöltek -ös listán Név: ZÁSZLÓS GÁBOR dr. Született: 1951. április 7. Lakhelye: Dunaszerdahely Foglalkozása: Jogász, jelenleg Szlovákia parlamentjének alelnöke / b* F 4f Ô P i Zászlós Gábor, az FMK kooptáltatásának köszönhetően magyarként az egyik legmagasabb posztot - a SZNT alelnöki funkcióját töltheti be. Zászlós Gábor jogi tanulmányai befejeztével vállalati jogászként dolgozott. Ekkor kezdett el intenzíven foglalkozni a szövetkezeti joggal. Arról, hogy miként került kapcsolatba a haladó irányzatokkal, így fogalmaz: 1989 nyarán a Sorsközösség által megrendezett marosvásárhelyi táborban több jelentős közép-keleteurópai ellenzéki értelmiségi elgondolásait hallgathattam végig társadalmunk emberellenes, személyiségellenes elnyomásával kapcsolatosan. Elemzéseik megerősítették azon feltételezésem, hogy a gondolat szabad megnyilvánulását már nem lehet sokáig meggátolni. Egyértelművé vált előttem a politikai és gazdasági rendszerváltás szükségszerűsége. Az FMK alapelvei és programja számomra az európai színvonalú jövőt testesítik meg. Ezért képességeim szerint azon kívánok munkálkodni, hogy ez a program hétköznapjainkká válhasson. Zászlós Gábor nős, két gyermek apja. Az 5-ös listán a Szlovák Nemzeti Tanácsba jelölt. ÚP-222 Galánta a választások előtt PLAKÁTOK CSAK KIJELÖLT HELYEKEN • VÁRJÁK A SZAVAZÓLAPOKAT • MÉG MEGGONDOLJÁK MAGUKAT? Az első pillanatban úgy tűnik, mintha Galántán nem is készülnének a közelgő választásokra. A más helyeken megszokott plakátháborúnak itt nyoma sincs. A városi nemzeti bizottságon viszont annál nagyobb a forgalom, főleg a választási reklamációs irodában. - A kampány kezdetén mindenki odaragasztotta ki a plakátjait, ahol éppen jónak látta. Éppen ezért létrehoztuk az egyes pártok képviselőiből a városi propagációs bizottságot, s így megakadályoztuk, hogy a város arculatát, házainak homlokzatát elcsúfítsák. A pártok helyett ezt a munkát a városi művelődési ház dolgozói végzik el, természetesen fizetségért. Az egyezmény értelmében a hangosbeszélő és a helyiséF áradt vagyok. Fél tizenegy körül jár az idő, le kellene feküdnöm, de még ahhoz sincs kedvem. Tegnap, a bekdöntő után, mely egyáltalán nem dobott fel, fél egyig politizáltunk a szomszéddal. Ma meg, alighogy hazaértem a szerkesztőség sűrűjéből, máris indultam a művelődési házba, ahol színjátszó együttesünk készült újra bemutatni a sok estén át próbált darabot. Másfél óra a kezdésig. Színpadépítés stb. Nem volt telt ház, de azért lefeküdni, bár jó lenne már végre kipihenni magam. Bekapcsolom a tévét, végigzongorázok a billenytűkön, valami könnyű, látványos képekre vágyom. Sehol ilyenek. Mindegy, leülök és bámulom a képernyőt. A magyar tévében a Hazai tükör megy. A környezetszennyezésről lehet szó, mert egy úr az 1952-es londoni szmogról beszél, mely hatezer ember halálát okozta, aztán kipufogógázok egészségromboló hatásáról, felhozva példaként rákbaij elpusztuló Az állatokat sem bántjuk, ugye? becsületesen végigcsináltuk az előadást, mely ezúttal sem aratott valami nagy sikert. Mint rendező, valahol hibát követtem el. Mivel holnap másoknak lesz szükségük a színpadra, az előadás után szét kellett szednünk-szerelnünk a díszleteket. Cipekedtünk, majd körbeültünk néhány asztalt és elemeztük munkánkat, kerestük a hibát. A szereplők, akikkel az elmúlt években sok-sok felemelő pillanatot értünk meg, nem voltak letörve, sőt már a jövőbe tekintettek. Az nem lehet, hogy abbahagyjuk, játszani kell. Nagyon szeretik a színházat. És ezután lehet majd csak igazán játszani, annyi a téma, hogy na! Igaz, mi eddig se nagyon fogtuk be a szánkat, a színház nyelvén azért oda-odaszúrtunk valakinek, valakiknek, akik még a magánéletünkbe is belemásztak, korlátlan hatalmuk lévén. Igen, játsszunk - de mit? Ezen vitatkoztunk még egy darabig, aztán elbúcsúztunk egymástól. Fél tizenegy körül jár az idő, nem akaródzik kutyákat is, melyek a kipufogók magasában élnek, majd Budapest valamelyik forgalmas pontján végighúzza ujjait valamilyen korláton, felmutatja őket - feketék. Átkapcsolok, cseh műsor, Szondák címmel. * A stúdióban állatvédők, állatorvosok. Látják ők is, amit mi, nézők: egy, az elmúlt év októberében sugárzott dokumentumfilm néhány kockáját. Tehenek egy istállóban, mocsokban, mocskukban, szőrzetükön vastag rétegekben rászáradva az ürülék, némelyek állnak, mások hevernek a húgylétől nedves betonon, bánatosan, véres szemekkel tekintenek a kamerába. Borzasztó látvány. Vigasztalhat, hogy embereket, nem olyan régen pedig még gyerekeket is láttunk hasonló körülmények között „tartani"? (Emlékezzünk csak arra a romániai árvaházra vagy gyűjtőházra, vagy mi volt az!) És ez még mind semmi. A kamera az egyik tehén nyakához közelít - a lánc mélyen és hosszan bent a húsban. Kocsonyás árok. Jaj, amikor mozdul! És megint az a tekintet, azok a szemek, a lehajtott fejben. Hadd ne részletezzem. Mint kiderült a filmből, a gondozók annyit keresnek, hogy inkább simán kifizetik a büntetést, semhogy érdekük lenne tisztán, tisztában tartani a szerencsétlen állatokat. Hát persze, a gondozó a hibás. És a vezetők? Az elmúlt év októberében még bátor tettnek számított ennek a filmnek az elkészítése és bemutatása - hangzik el, már a stúdióban. Bár ne számított volna annak, hanem lett volna természetes dolog. Persze, a törvényeink is olyanok, hogy az állatokkal lényegében bármit csinálhat az ember, termelőeszközként és tárgyként szerepelnek ott csupán. Beteg a környezetünk, betegek állataink. Lehetünk mi egészségesek? Amikor ráadásul még az életvitelünk, életmódunk, étrendünk is olyan, hogy negyven után már a szívünkhöz kapkodunk, ha egyáltalán van időnk odakapni. n udapestre kapcsolok. Még mindig a Halj zai tükör. Egy kövérkés, kiegyensúlyozottnak látszó, élénk arcú hölgy arról beszél, hogy a következő ezer esztendőben az emberiség megszabadul a borzalmaktól, eltűnik a gyűlölködés, eltűnnek a betegségek, nem lesznek többé háborúk. Eljön a Golden Age, az aranykor. Ha mi már nem is érjük meg, bár angyal szólna belőled, gondolom, de aztán eszembe jut, ezer, kétezer évvel ezelőtt mintha már mondtak volna valami ilyesmit. Mindenesetre: lesz téma - a színpadra! (bodnár)' gek használatáért is fizetnek a pártok - tájékoztat Anna Piliariková, a vnb titkára. A városban és külterületein 12 332 választópolgár él, akik szavazatukat tíz szavazóhelyiségben adhatják majd le. A tizenegyediket a kórházban hozzák létre, itt csak pár nappal a szavazás előtt véglegesítik a választók névsorát. Minden lakóházban és a vnb-n kifüggesztették a választók névsorát és elkészültek már az igazolólapok (azonosító lapok) is. Arra várnak, hogy a szavazólapok is megérkezzenek és az aktivisták segítségével mielőbb kikézbesíthessék azokat. Tartják magukat a kitűzött határidőhöz, hogy lehetőleg minden párt elégedett legyen a választások szervezeti előkészítésével. A vnb választási tájékoztatót ad közre, így segítenek a választóknak abban, hogy a 45 szavazólap közül kiválasszák azt a hármat, amelyekkel a hozzájuk közelálló pártokra voksolhatnak. - Gondot okoz a választási helyiségek berendezése - mondja a titkár. - A jnb tájékoztatása szerint egységes fülkéket kapunk, amelyeket a helyszínen kell összeszerelni. A választás előtti napon közösen ellenőrizzük, megfelelnek-e az előírásoknak, majd a választás napjának délelőttjén jegyzőkönyvileg átadjuk a választóbizottságoknak. S hogy hogyan vélekednek az emberek? A hangulat erősen megoszlik, főleg most, hogy értesültek az árrendezésről. A középkorosztálybeliek közül többen azt mondták a nemzeti bizottság őket meglátogató dolgozóinak, hogy nem mennek el szavazni. Az idős emberek közül is néhányan ezt a nézetet vallják, de természetesen a választásokig még meggondolhatják magukat. Javorinka településen azért sértődtek meg a helybeliek, hogy közülük kevesen kerültek a választóbizottságba, a pártok inkább a székhelyen élő tagjaikat delegálták. (németh)