Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-05 / 130. szám, kedd

Minden állampolgárnak joga van anyanyelvén művelődnie Gorbacsov és Ro Te Vu találkozója (Folytatás az 1. oldalról) gátjuk, akik a demokráciát és a szu­verenitást akarják." Nem lenne logi­kus, mondta, ha figyelembe ven­nénk azokat a politikai törekvéseket, amelyek dezintegrálni kívánják a csehekhez fűződő viszonyunkat, ha megengednénk, hogy a polgári mozgalmak és a demokratikus erők közé éket vernének a nacionalista elemek. A demokrácia kérdése vala­mennyiünk demokráciájának kérdé­se, mondotta. Dubőeket követően Václav Havel mondott beszédet, amelyben kife­jezte örömét, hogy Komáromban le­het, s teszi ezt annál inkább, mert, mint mondta, drámai helyzetről szó­ló drámai értesüléseket kapott in­nen. A komáromi nagygyűlést követő­en az elnök és kísérete a hetényi csárdában ebédelt, majd ezt követő­en Nyitra felé vette útját. Útközben ógyallán, Érsekújváron és Geren­cséren is megállt néhány percre, ahol a tőle megszokott közvetlen módon, az utca kellős közepén vál­tott néhány szót az emberekkel. NYITRA t Az elnök és kísérete Nyitrán a várba hajtatott, ahol találkozott Ján Korec püs­pökkel. A püspök tájékoztatta Václav Ha­velt a keresztény élet fejlődéséről a Nyitra mentén. Kiemelte, hogy a vallásszabad­ság reális lehetőségei előtt a tavalyi no­vember 17-i változások nyitották meg az utat. A várból köztársasági elnökünk a vá­ros központjába ment, ahol szintén nagy­gyűlésen vett részt. Itt tartott beszédében kiemelte a városnak, mint mezőgazdasá­gi központnak a szerepét, s kifejtette, hogy a kollektivizáció nemkívánatos kö­vetkezményeit nem lehet új, elsietett és meggondolatlan lépésekkel jóvátenni. A nagygyűlést követően a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnöke és kísérete Pozsonyba távozott. (k-y) POZSONY Ugyanúgy, mint Komáromban, Po­zsonyban is megpróbálta egy néhány száz emberből álló, szélsőséges csehel­lenes jelszavakat skandáló csoport meg­zavarni a Nyilvánosság az Erőszak Ellen választási nagygyűlését, melyen többek között részt vett Václav Havel, Alexander Dubček és Marián čalfa is. A rendezők­nek több alkalommal kellett a mikrofonhoz lépniük, hogy nyugalomra intsék a han­goskodókat, akik a felszólítások ellenére sem engedték szóhoz jutni Marián Čalfát, s füttykoncerttel többször félbeszakították a köztársasági elnök beszédét is. Václav Havelt nem hozta zavarba a tribün előtti közjáték. Beszédében többször szólt a két szuverén nemzetről, amely önszán­tából döntötte el, hogy egy szövetségi köztársaságban kíván élni. „Egyszerűbb lenne egy új köztársaságot létrehozni, mint a meglévőt megújítani, ám erre, sajnos, nincs lehetőség" - mondotta Ha­vel. Utalt arra, hogy a választási kampány jelszavaktól hangos. Az ország jövője azonban nem jelszavaktól függ, hanem attól, hogy miként ragadjuk meg a törté­nelem adta lehetőséget, s haladunk az oly nehezen kivívott cél felé. A választási gyűlésen felszólalt Ale­xander Dubček is, aki a hangoskodó cso­porthoz fordulva-a következőket mondta: „Mindenkinek joga van véleményét kinyil­vánítani, ám azzal, hogy másokat nem hallgatunk meg, csak kulturálatlansá­gunkról teszünk tanúbizonyságot. Ha egyesek úgy vélik, hogy ez a demokrácia, akkor szégyelljük magunkat, és ne akar­junk a közös európai házba tartozni!" (gágyor) PRÁGAI ROBBANÁS Ismerkedés a választási programmal (FS) - Tegnap a délutáni órákban Du­naszerdahelyen magas rangú vendégek látogatták meg a VPN és az FMK helyi csoportjának képviselőit. Sir Christopher Prout, az Európai Parlament demokrata frakciójának vezetője, illetve titkára, Ste­ve Biller szívélyes hangulatú beszélgetés során ismerkedett meg az 5-ös számú koalíció választási programjával. Ezt követően Dunaszerdahely polgár­mestere, Ollós Árpád fogadta a vendé­geket, majd Sir Christopher Prout és Ste­ve Biller a járókelőkkel beszélgetett Du­naszerdahely utcáin. Beszélgetőpartne­reinek kifejtette, milyen fontos Csehszlo­vákia számára az Európához való csatla­kozás. Elmondta, hogy ennek garanciáit az 5-ös számú koalíció választási győzel­me jelentheti. Módosították a választási törvényt A Szövetségi Gyűlés Elnöksége alkot­mányos jogával élve módosította a Szö­vetségi Gyűlés választásáról szóló tör­vényt. Az elnökség törvényerejű rendele­te a törvény korábbi rendelkezésével szemben pontosan meghatározta, hogy a helyi nemzeti bizottság tanácsa, ha ezt a helyi körülmények megkívánják, mely korábbi időpontban állapíthatja meg a szavazások kezdetét. Az új rendelkezé­sek értelmében a hnb tanácsának határo­zata alapján a választások leghamarább június 8-án délben, június 9-én pedig öt órakor kezdődhetnek. A választási kam­pánynak azonban ilyen esetben is legké­sőbb szerdán 14 órakor kell befejeződnie. Módosították egyben a választói igazol­vánnyal szavazókra vonatkozó rendelke­zéseket is, hogy megakadályozzák a visszaéléseket. Az új rendelkezés sze­rint a választói igazolvánnyal szavazó választópolgár személyi (esetleg katonai) igazolványába is bejegyzik, hogy szava­zott. F. M. Megnyílt a sajtóközpont (ČSTK) - Tegnap a prágai Kultúr­palotában megnyílt a Központi Vá­lasztási Bizottság nemzetközi sajtó­központja. Az első órában 50 külföldi tudósító akkreditáltatta magát. A sajtóközpont június 14-én a vá­lasztások végeredményeinek kihir­detése után fejezi be munkáját. Pozsonyban az Újságírók Házá­ban is megkezdődött a hazai és a külföldi tudósítók akkreditálása. (Folytatás az 1. oldalról) a kétoldalú kapcsolatokról lesz szó, ha­nem mindenekelőtt arról, hogyan lehet előkészíteni az utat a Koreai félsziget békéjéhez és egyesítéséhez. Ro Te Vu emlékeztetett rá: Korea a világ egyetlen országa, amely még mindig megosztott az éppen befejeződött hidegháború kö­vetkeztében. A dél-koreai elnök derűlátásával szö­ges ellentétben reagált a San Franciscó-i csúcstalálkozóra - amelytől a szovjet­-dél-koreai diplomáciai kapcsolatok fel­vétele várható - a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság koránya. Még május 25­én, közvetlenül azután, hogy elhangzot­tak az első információk a tervezett csúcs­ról, hazarendelte Moszkvából nagyköve­tét. Ezt tegnap közölte a Jonhap dél­koreai hírügynökség szöuli kormányforrá­sokra hivatkozva. Közel-keleti visszhang A szovjet-amerikai csúcstalálkozót záró sajtóértekezleten Mihail Gorbacsov jelezte: figyelembe véve az arab országok tiltakozásait és azt, nincsenek garanciák arra, hogy Izrael a szovjet zsidó emigrán­sokat nem fogja letelepíteni a megszállt arab területeken, a Szovjetunió esetleg korlátozni fogja a zsidók kivándorlását Izraelbe. Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetője nagyra értékelte a Szovjetuniónak ezt a hozzáál­lását. Úgy vélekedett, Gorbacsov állás­pontja új ösztönzést ad a szovjet-palesz­tin és a szovjet-arab kapcsolatok fejlesz­tésének. Izrael reagálása egészen más jellegű volt: Jicchak Perec a bevándorlókkal foglalkozó miniszter a szovjet és az ame­rikai elnököt látogatásra hívta meg a meg­szállt területekre, Ciszjordániába és Gá­zába. Perec szerint a szovjet zsidók be­vándorlásának ügyét az arab országok felfújták, az izraeli kormány nem telepíti le a szovjet zsidókat a megszállt területe­ken, ugyanakkor elismerte, hogy „néhány százan" közülük ott telepedtek le. Litván reagálás Vytautas Landsbergis, a litván parla­ment elnöke vasárnap esti televíziós nyi­latkozatában úgy vélekedett, Mihail Gor­bacsov szereplése a washingtoni sajtóér­tekezleten megerősítette: Litvánia ügyé­ben semmi újat sem tartalmaz a szovjet államfő álláspontja. A litván televízió esti hírműsorának kommentátora ugyanakkor élesen bírálta Gorbacsovot az amerikai Kongresszus tagjaival megtartott találko­zóján tett ironikus megjegyzéséért, amellyel az Egyesült Államok panamai beavatkozásáról azt mondta, esetleg pél­daként szolgálhatna a Baltikummal szembeni eljáráshoz. A kommentátor szerint ezt úgy lehet értelmezni, mint a Kreml vezetője nagyhatalmi ambíciói­nak megnyilvánulását, s egyben a koráb­ban elítélt amerikai akció egyfajta támo­gatását is. S mivel az amerikai invázió több száz panamai életét követelte, Gor­bacsov megjegyzése nemcsak nem dip­lomatikus, hanem erkölcstelen is - hang­súlyozta a kommentátor. A csehszlovák változásokról A Csehszlovák Sajtóiroda tudósítója a két elnök sajtóértekezlete után megkér­dezte James Baker amerikai külügymi­nisztert, beszéltek-e a csúcson a kelet­európai és csehszlovákiai változásokról. Baker azt mondta, ezekről általánossá­gokban volt szó. Hozzáfűzte: Washing­tonban nagyon örülnek az utóbbi hóna­pokban lezajlott csehszlovákiai változá­soknak, s nagyra értékelik ezeket. A tudó­sító megkérdezte, tudtára adták-e ezt a szovjet partnernek? Az amerikai külügy­miniszter válasza: „Természetesen, de fogadni mernék, hogy ők nagyon jól tud­ják, mi a véleményünk az önöknél megva­lósult változásokról." Ma nyílik a koppenhágai fórum Még öt sebesültet ápolnak kórházban (ČSTK) - Szombaton a prágai óváros téri robbanás után a mentőszolgálat 18 személyt szállított kórházba. A motolei Egyetemi Klinika orvosainak közlése szerint három gyermeket ápolnak még. Jó állapotban van már a 14 éves uničovi kislány, akinél megszűnt a sírógörcs, megbarátkozott a többi kis pácienssel, és szülei ma hazavihetik. Valószínű, soha életben nem fogja elfelejteni az iskolai kirándulást. Ugyanebből a vársosból való egy másik gyermek, akinek a szakemberek a jobb combjából operáltak ki egy ólomdarabot. Műtét utáni állapota jó, az enyhe hőemelkedés az operációval jár, és normálisnak tekinthető. Az orvosok szerint ez a páciens még körülbelül egy hetet tölt a kórházban. Az ortopéd osztályon állandóan ellenőrzik egy, a Galántai járásból való 14 éves fiú állapotát. Sebesülésének kórleírása: a jobb térd felső harmadának külső felén zúzódásos seb. Egyidejűleg azonban megállapították, hogy a sebesülés következtében az idegsérülés miatt mozgási zavarok álltak be (nervus fibularis). A szombati robbanás negyedik súlyos sebesültje Prága II. kerületének kettes számú sztomatológiai klinikáján fekszik. Az 1958-as születésű páciens Zlínből való, és tegnap aprólékosan megröntgenezték az arcsebészeti osztályon. Ahhoz, hogy a további eljárást megállapítsák, meg kell állapítani pontosan a befúródott fémtestek helyét. A robbanás további sebesültje egy külföldi nő. A strašovicei Katonai Kórház tájékoztatása szerint a nyugatnémet állampolgárságú hölgy állapota kielégítő. A Cseh-Szlovák Néppárt 50 ezer korona jutalmat ígér annak, aki konkrét adatokkal szolgál a június 2-i Óváros téri bombamerénylet elkövetőjéről. Václav Havel komáromi beszéde (ČSTK) - Jirí Dienstbier, a szövetségi kormány alelnöke, külügyminiszter teg­nap Koppenhágába utazott, ahol részt vesz a helsinki folyamat keretében ma nyíló emberi jogi konferencián, ahol a kétoldalú kapcsolatokról is tárgyaláso­kat folytat a vezető politikusokkal. A helsinki folyamat emberi dimenziói­ról tanácskozó értekezlet megnyitásán részt vesznek a 35 ország külügyminisz­terei. A tervek szerint a konferencia e hó­nap végéig tart. Ismeretes, a bécsi utóta­lálkozón született az a döntés, hogy az emberi jogokról három értekezletet hív­nak össze. Az elsőt Párizsban tartották tavaly, a mostani koppenhágai után pedig Moszkvában rendezik meg a harmadikat a jövő évben. Míg az első fórumon konk­rét eredmények nem születtek, most an­nál inkább lehet számítani a jelentős elő­relépésre, hiszen a Párizsban is tárgyalt problémák jó része a kelet-európai kom­munista rezsimek bukásával megoldó­dott. Miért hiányoztak a tizenkettesek? Mandela hathetes körúton (ČSTK) - Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) alelnöke tegnap Johannesburgból Gaborone-ba utazott. Mandela hathetes afrikai/európai és észak-amerikai körútjának első állo­mása a botswanai főváros. Elutazása előtt kijelentette, köszönetet akar monda­ni a nemzetközi közvéleménynek azért a támogatásért, amelyet az apartheidelle­nes harcban nyújtott. Egyben a pretoriai rezsimmel szembeni szankciók megőrzé­sére szólított fel. Alig kezdték meg a szavazólapok kézbesítését, máris megérkezett szer­kesztőségünkbe az első panasz Pozsony II. városkerületéból. A fővárosi választókerületben osztogatott 44 szavazólap helyett csak 41 darabot kapott a panaszos. Véletlenül éppen a három 12-es szavazólap hiányzott. Több hasonló panasz érkezett az l.városkerületből is: itt a választók a Nemzetek Kamarájának választására szóló 12-es szavazólapot nem kapták meg. Véletlen volt? Erre a kérdésre a Szlovák Választási Bizottságon kerestünk választ. Tisztelt barátaim! Őszintén beismerem önöknek, hogy Komáromban először járok életemben, és e látogatásnak előre nagyon örültem. Nemcsak azért örültem, mivel engem mint drámaírót a drámai helyzetek vonza­nak, hanem azért is, mert mint köztársa­sági elnök ott érzem magam leginkább szükségesnek, ahol a helyzet állítólag a legkomolyabb. Mint drámaíró csalódtam, s mint köz­társasági elnök örömmel tapasztalom, hogy itt a szlovákok és a magyarok többé­kevésbé úgy élnek, mint ahogy egymás mellett már ezer éve élnek, vagyis mint normális szomszédok, akik időnként egy­más idegeire mennek. Ez az észrevételem nem jelenti auto­matikusan azt, hogy itt minden rendben van. Országunkban sehol sincs rend, fur­csa volna ha itt az volna. A problémákat többé-kevésbé meg lehet oldani fokoza­tosan és higgadtan, mint ahogy higgadtan és fokozatosan országunk valamennyi kérdése megoldható. Egy dolog szüksé­ges csupán ehhez: a jóakarat. Egész Európa tudja, hányféle probléma maradt megoldatlan Közép-Kelet-Euró­pában, hány probléma izzott a totalitariz­mus kényszerű uniformizáltsága alatt és hány került napvilágra a hirtelen jött sza­badsággal. Egész Európát az a gondosan rejtett aggodalom gyötri, hogy ez a része lőporos hordó lesz hamarosan, amely veszélyezteti majd a Nyugat boldog életét. Van egy javaslatom: próbáljuk meg megtréfálni Európát! Kíséreljük meg a fel­gyülemlett problémákat higgadtan, ész­szerűen, fokozatosan megoldani! Kerül­jük el a sovinizmust és az olcsó naciona­lista szenvedélyek minden fajtáját! Pró­báljuk meg egy év alatt, három év alatt megoldani mindazt, amire nyugat-európai szomszédainknak évtizedek álltak rendel­kezésükre! Megfontolt nyugalommal pró­báljuk meg a többség és a kisebbség olyan együttélési modelljét kialakítani, amelyet megcsodálnak azok, akik ma félnek, hogy az örökölt problémákkal képtelenek le­szünk megküzdeni! Van mire támaszkodnunk. Szlovákok és magyarok szomszédi együttélése Ko­máromban és egész Dél-Szlovákiában olyan községi és városi együttélésre kell, hogy ösztönözzön, amely tiszeletet éb­reszt, nem pedig félelmet. Elutasítjuk a kollektív bűnösség elvét, de ezzel szemben bizonyos esetekben ismerjük el az emberek kollektív jogait. Ismerjük el a kisebbségek minden típusának - bele­értve a kisebbségek körében lévő kisebb­ségeket is - kollektív jogát. Ez nemcsak a kisebbségek feladata, amelyek kényte­lenek világosan kifejezni igényeiket, ha­nem mindenekelőtt a többségé, amelynek respektálnia kell ezeket az igényeket, egyebek közt saját érdekében is. Akármi­lyen kisebbség jogainak lábbal tiprása a saját jogok lábbal tiprásába megy át. A totalitárius elv oszthatatlan, és bume­rángként azt is sújtja, aki terjeszti. A cseh­szlovák állam polgárainak joguk van, és joguk kell, hogy legyen azon a nyelven beszélni, amelyen anyjuk beszélt velük. Joguk kell, hogy legyen e nyelven műve­lődni, ápolni kultúrájukat, amely sajátjuk. Ez a pótolhatatlan jog nem lehet egyetlen klikk számára sem politikai spekuláció tárgya, hanem mindenki számára termé­szetes kell, hogy legyen. Hogy mikor költözik át a magyar pedagógiai kar Nyit­ráról Komáromba, és milyen lesz statútu­ma, nem lehet demagóg propaganda tár­gya a politikai pártok és hatalomra vágyó egyének számára, hanem tárgyilagos elemzésen és koncepción kell alapulnia, amelyeket az illetékes szakembereknek és a közvélemény érdekelt részének kell elvégeznie, illetve kialakítania. Ugyanez vonatkozik a Szlovákiában élő magyar kisebbség további követeléseire és általá­ban minden az országban és egész Euró­pában élő kisebbségre. Ha sikerül néhány közép-európai országnak, amelyek szét­törték a totalitás bilincsét, közösen meg­fogalmazniuk nemzetiségi politikájuk alapelveit - ezen ma már dolgoznak -, az nagyszerű lesz. Az ilyen alapelvek egyet­len fundamentumon nyugodhatnak, s ez az emberi jogok, ahogy a legkülönbözőbb nemzetközi dokumentumok megfogal­mazzák. Ezeknek a jogoknak az érvénye­sítése az egyes államok átgondolt nem­zetiségi politikájának ügye, amely politika összhangban van állampolgáraik" konst­ruktív követeléseivel és a nemzetközi kö­zösség kötelező normáival. Dél-Szlovákiában szerencsére vannak olyan politikai erők, amelyek a felsorol­takat tudatosítják, és amelyek megpróbál­koznak - szlovákok és magyarok egyet­értésében - ebben a szellemben csele­kedni. Ez mint köztársasági elnököt meg­nyugtat engem. Szilárdan hiszem, hogy a következő választásokon olyan képvi­selőket választanak, akik a közös haza legjobb hagyományai által ösztönöztet­nek, és akik az önök jogos igényeit nem használják ütőkártyának a hatalmi játék­ban, és nem teszik önöket egy hatalmi csárdás figuráivá. A kölcsönös tisztelet, megértés és a szomszédok közötti szeretet a legjobb hátországa újonnan kiépített demokrati­kus államunk politikájának. Cselekedete­ink kereszténységének hitelességét nem a pápa kezére adott csókok száma adja meg, hanem az emberi kapcsolatok bé­kés megújítása terén tanúsított jóakarat. Ha egymás iránt szeretettel leszünk, a pápa is elégedett lesz velünk. - Nem tudunk erről semmit, ez megen­gedhetetlen, azonnal ki kell vizsgálnunk - lepődött meg dr. Stanislav Bečica, a Szlovák Választási Bizottság titkárságá­nak tagja. - Embereink végigjárták a vá­roskerületi nemzeti bizottságokat, s min­denütt azt a tájékoztatást kapták, a vá­lasztók mind a 44 szavazólapot megkap­ják, azaz a választókerületükben induló valamennyi párt valamennyi szavazólap­ját. Ha esetleg az egész városkerületben nem kapták meg a választók valamelyik párt szavazólapját, a kézbesítőknek még ezeket is szét kell hordaniuk. • Miért hiányoztak a tizenkettes sza­vazólapok? -A kérdésre az első városkerületi nemzeti bizottságon sem kaptunk egyér­telmű választ. Tanácsot annál inkább. Kérdezzük meg dr. Ján Hanust, a fővárosi nemzeti bizottságon. - A problémáról tudunk - tájékoztatott dr. Ján Hanus, a belügyi szakosztály vezetője. - Az SZK Belügyminisztériuma jelezte, hogy az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom koalíció tiltakozása alapján feltehetőleg újranyom­ják szavazólapjaikat. Utasítottak egyúttal, hogy állítsuk le a szavazólapok csomago­lását („kompletizálását"). Másnap a bel­ügyminisztérium egyik dolgozója vissza­vonta az utasítást, én pedig arra utasítot­tam a főváros nemzeti bizottságait, foly­tassák a szavazólapok csomagolását, s kezdjék meg kézbesítésüket. így fordul­hatott elő, hogy a tizenkettes szavazóla­pok kimaradtak egyes csomagokból. • Mely szavazólapokra vonatkozott a minisztériumi utasítás? - Csak a tizenkettesekre. • Mindháromra vagy csak a három tizenkettes szavazólap valamelyikére? - Mindháromra. Magyarázat tehát van. Csupán az alapvető kérdésre nem kaptunk választ. Miért hiányoztak a tizenkettes szavazóla­pok (szavazólap)? Az utasítás ellenére csomagoltak volna hiányos sorozatokat az utasítás visszavonásáig? Elképzelhe­tő. Ez sem magyarázná azonban, miért hiányzik számos sorozatból csupán egyetlen tizenkettes szavazólap. Persze azt sem, hogy például három egyszerre kézbesített sorozatból, miért csak az egyik hiányos. És végül egy gyakorlati tanács azok­nak, akik hiányos sorozatot kaptak: a nemzeti bizottság panaszirodájában (esetleg a választások napján a szavazó­helyiségekben) kérjenek teljes és hiány­talan sorozatot. (fekete) HELYREIGAZÍTÁS Lapunk tegnapi számában, a 4. oldalon jelent meg Schniererné Wurster Ilona „Forr a világ bús tengere, ó magyar!" című cikke. Az írás utolsó előtti bekezdé­sébe értelemzavaró hiba került. A mondat helyesen így hangzik: ,,Akik egyetértenek a Magyar Kereszténydemokrata Mozga­lom célkitűzéseivel, nemes szándékaival, azok 1990. június 8-án és 9-én a 12-es számra szavazzanak." Olvasóink és a szerző szíves elnézé­sét kérjük. Sajnálatos módon a „II. János Pál támogatja..." című tudósításunkban pon­tatlan adatok láttak napvilágot. Ugyanis a komáromi ökumenikus istentiszteleten nem tízezer, hanem 17 ezer hívő vett részt. Ezen nem a pápa válaszlevelét olvasták fel, hanem ismertették a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak II. János Pál pápához írt levelét. Ezenkívül azt is közölték, miszerint a Katolikus Hír­ügynökség tájékoztatott arról, hogy a Szentszék lehetségesnek tartja a kérvé­nyezett püspökség megalakítását. Rész­letes tájékoztatást a Magyar Keresztény­demokrata Mozgalom részéről rövidesen közzéteszünk. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom sajtószolgálata ÚJ SZÓ 2 1990. VI. 6.

Next

/
Thumbnails
Contents