Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-05 / 130. szám, kedd
Minden állampolgárnak joga van anyanyelvén művelődnie Gorbacsov és Ro Te Vu találkozója (Folytatás az 1. oldalról) gátjuk, akik a demokráciát és a szuverenitást akarják." Nem lenne logikus, mondta, ha figyelembe vennénk azokat a politikai törekvéseket, amelyek dezintegrálni kívánják a csehekhez fűződő viszonyunkat, ha megengednénk, hogy a polgári mozgalmak és a demokratikus erők közé éket vernének a nacionalista elemek. A demokrácia kérdése valamennyiünk demokráciájának kérdése, mondotta. Dubőeket követően Václav Havel mondott beszédet, amelyben kifejezte örömét, hogy Komáromban lehet, s teszi ezt annál inkább, mert, mint mondta, drámai helyzetről szóló drámai értesüléseket kapott innen. A komáromi nagygyűlést követően az elnök és kísérete a hetényi csárdában ebédelt, majd ezt követően Nyitra felé vette útját. Útközben ógyallán, Érsekújváron és Gerencséren is megállt néhány percre, ahol a tőle megszokott közvetlen módon, az utca kellős közepén váltott néhány szót az emberekkel. NYITRA t Az elnök és kísérete Nyitrán a várba hajtatott, ahol találkozott Ján Korec püspökkel. A püspök tájékoztatta Václav Havelt a keresztény élet fejlődéséről a Nyitra mentén. Kiemelte, hogy a vallásszabadság reális lehetőségei előtt a tavalyi november 17-i változások nyitották meg az utat. A várból köztársasági elnökünk a város központjába ment, ahol szintén nagygyűlésen vett részt. Itt tartott beszédében kiemelte a városnak, mint mezőgazdasági központnak a szerepét, s kifejtette, hogy a kollektivizáció nemkívánatos következményeit nem lehet új, elsietett és meggondolatlan lépésekkel jóvátenni. A nagygyűlést követően a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnöke és kísérete Pozsonyba távozott. (k-y) POZSONY Ugyanúgy, mint Komáromban, Pozsonyban is megpróbálta egy néhány száz emberből álló, szélsőséges csehellenes jelszavakat skandáló csoport megzavarni a Nyilvánosság az Erőszak Ellen választási nagygyűlését, melyen többek között részt vett Václav Havel, Alexander Dubček és Marián čalfa is. A rendezőknek több alkalommal kellett a mikrofonhoz lépniük, hogy nyugalomra intsék a hangoskodókat, akik a felszólítások ellenére sem engedték szóhoz jutni Marián Čalfát, s füttykoncerttel többször félbeszakították a köztársasági elnök beszédét is. Václav Havelt nem hozta zavarba a tribün előtti közjáték. Beszédében többször szólt a két szuverén nemzetről, amely önszántából döntötte el, hogy egy szövetségi köztársaságban kíván élni. „Egyszerűbb lenne egy új köztársaságot létrehozni, mint a meglévőt megújítani, ám erre, sajnos, nincs lehetőség" - mondotta Havel. Utalt arra, hogy a választási kampány jelszavaktól hangos. Az ország jövője azonban nem jelszavaktól függ, hanem attól, hogy miként ragadjuk meg a történelem adta lehetőséget, s haladunk az oly nehezen kivívott cél felé. A választási gyűlésen felszólalt Alexander Dubček is, aki a hangoskodó csoporthoz fordulva-a következőket mondta: „Mindenkinek joga van véleményét kinyilvánítani, ám azzal, hogy másokat nem hallgatunk meg, csak kulturálatlanságunkról teszünk tanúbizonyságot. Ha egyesek úgy vélik, hogy ez a demokrácia, akkor szégyelljük magunkat, és ne akarjunk a közös európai házba tartozni!" (gágyor) PRÁGAI ROBBANÁS Ismerkedés a választási programmal (FS) - Tegnap a délutáni órákban Dunaszerdahelyen magas rangú vendégek látogatták meg a VPN és az FMK helyi csoportjának képviselőit. Sir Christopher Prout, az Európai Parlament demokrata frakciójának vezetője, illetve titkára, Steve Biller szívélyes hangulatú beszélgetés során ismerkedett meg az 5-ös számú koalíció választási programjával. Ezt követően Dunaszerdahely polgármestere, Ollós Árpád fogadta a vendégeket, majd Sir Christopher Prout és Steve Biller a járókelőkkel beszélgetett Dunaszerdahely utcáin. Beszélgetőpartnereinek kifejtette, milyen fontos Csehszlovákia számára az Európához való csatlakozás. Elmondta, hogy ennek garanciáit az 5-ös számú koalíció választási győzelme jelentheti. Módosították a választási törvényt A Szövetségi Gyűlés Elnöksége alkotmányos jogával élve módosította a Szövetségi Gyűlés választásáról szóló törvényt. Az elnökség törvényerejű rendelete a törvény korábbi rendelkezésével szemben pontosan meghatározta, hogy a helyi nemzeti bizottság tanácsa, ha ezt a helyi körülmények megkívánják, mely korábbi időpontban állapíthatja meg a szavazások kezdetét. Az új rendelkezések értelmében a hnb tanácsának határozata alapján a választások leghamarább június 8-án délben, június 9-én pedig öt órakor kezdődhetnek. A választási kampánynak azonban ilyen esetben is legkésőbb szerdán 14 órakor kell befejeződnie. Módosították egyben a választói igazolvánnyal szavazókra vonatkozó rendelkezéseket is, hogy megakadályozzák a visszaéléseket. Az új rendelkezés szerint a választói igazolvánnyal szavazó választópolgár személyi (esetleg katonai) igazolványába is bejegyzik, hogy szavazott. F. M. Megnyílt a sajtóközpont (ČSTK) - Tegnap a prágai Kultúrpalotában megnyílt a Központi Választási Bizottság nemzetközi sajtóközpontja. Az első órában 50 külföldi tudósító akkreditáltatta magát. A sajtóközpont június 14-én a választások végeredményeinek kihirdetése után fejezi be munkáját. Pozsonyban az Újságírók Házában is megkezdődött a hazai és a külföldi tudósítók akkreditálása. (Folytatás az 1. oldalról) a kétoldalú kapcsolatokról lesz szó, hanem mindenekelőtt arról, hogyan lehet előkészíteni az utat a Koreai félsziget békéjéhez és egyesítéséhez. Ro Te Vu emlékeztetett rá: Korea a világ egyetlen országa, amely még mindig megosztott az éppen befejeződött hidegháború következtében. A dél-koreai elnök derűlátásával szöges ellentétben reagált a San Franciscó-i csúcstalálkozóra - amelytől a szovjet-dél-koreai diplomáciai kapcsolatok felvétele várható - a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság koránya. Még május 25én, közvetlenül azután, hogy elhangzottak az első információk a tervezett csúcsról, hazarendelte Moszkvából nagykövetét. Ezt tegnap közölte a Jonhap délkoreai hírügynökség szöuli kormányforrásokra hivatkozva. Közel-keleti visszhang A szovjet-amerikai csúcstalálkozót záró sajtóértekezleten Mihail Gorbacsov jelezte: figyelembe véve az arab országok tiltakozásait és azt, nincsenek garanciák arra, hogy Izrael a szovjet zsidó emigránsokat nem fogja letelepíteni a megszállt arab területeken, a Szovjetunió esetleg korlátozni fogja a zsidók kivándorlását Izraelbe. Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetője nagyra értékelte a Szovjetuniónak ezt a hozzáállását. Úgy vélekedett, Gorbacsov álláspontja új ösztönzést ad a szovjet-palesztin és a szovjet-arab kapcsolatok fejlesztésének. Izrael reagálása egészen más jellegű volt: Jicchak Perec a bevándorlókkal foglalkozó miniszter a szovjet és az amerikai elnököt látogatásra hívta meg a megszállt területekre, Ciszjordániába és Gázába. Perec szerint a szovjet zsidók bevándorlásának ügyét az arab országok felfújták, az izraeli kormány nem telepíti le a szovjet zsidókat a megszállt területeken, ugyanakkor elismerte, hogy „néhány százan" közülük ott telepedtek le. Litván reagálás Vytautas Landsbergis, a litván parlament elnöke vasárnap esti televíziós nyilatkozatában úgy vélekedett, Mihail Gorbacsov szereplése a washingtoni sajtóértekezleten megerősítette: Litvánia ügyében semmi újat sem tartalmaz a szovjet államfő álláspontja. A litván televízió esti hírműsorának kommentátora ugyanakkor élesen bírálta Gorbacsovot az amerikai Kongresszus tagjaival megtartott találkozóján tett ironikus megjegyzéséért, amellyel az Egyesült Államok panamai beavatkozásáról azt mondta, esetleg példaként szolgálhatna a Baltikummal szembeni eljáráshoz. A kommentátor szerint ezt úgy lehet értelmezni, mint a Kreml vezetője nagyhatalmi ambícióinak megnyilvánulását, s egyben a korábban elítélt amerikai akció egyfajta támogatását is. S mivel az amerikai invázió több száz panamai életét követelte, Gorbacsov megjegyzése nemcsak nem diplomatikus, hanem erkölcstelen is - hangsúlyozta a kommentátor. A csehszlovák változásokról A Csehszlovák Sajtóiroda tudósítója a két elnök sajtóértekezlete után megkérdezte James Baker amerikai külügyminisztert, beszéltek-e a csúcson a keleteurópai és csehszlovákiai változásokról. Baker azt mondta, ezekről általánosságokban volt szó. Hozzáfűzte: Washingtonban nagyon örülnek az utóbbi hónapokban lezajlott csehszlovákiai változásoknak, s nagyra értékelik ezeket. A tudósító megkérdezte, tudtára adták-e ezt a szovjet partnernek? Az amerikai külügyminiszter válasza: „Természetesen, de fogadni mernék, hogy ők nagyon jól tudják, mi a véleményünk az önöknél megvalósult változásokról." Ma nyílik a koppenhágai fórum Még öt sebesültet ápolnak kórházban (ČSTK) - Szombaton a prágai óváros téri robbanás után a mentőszolgálat 18 személyt szállított kórházba. A motolei Egyetemi Klinika orvosainak közlése szerint három gyermeket ápolnak még. Jó állapotban van már a 14 éves uničovi kislány, akinél megszűnt a sírógörcs, megbarátkozott a többi kis pácienssel, és szülei ma hazavihetik. Valószínű, soha életben nem fogja elfelejteni az iskolai kirándulást. Ugyanebből a vársosból való egy másik gyermek, akinek a szakemberek a jobb combjából operáltak ki egy ólomdarabot. Műtét utáni állapota jó, az enyhe hőemelkedés az operációval jár, és normálisnak tekinthető. Az orvosok szerint ez a páciens még körülbelül egy hetet tölt a kórházban. Az ortopéd osztályon állandóan ellenőrzik egy, a Galántai járásból való 14 éves fiú állapotát. Sebesülésének kórleírása: a jobb térd felső harmadának külső felén zúzódásos seb. Egyidejűleg azonban megállapították, hogy a sebesülés következtében az idegsérülés miatt mozgási zavarok álltak be (nervus fibularis). A szombati robbanás negyedik súlyos sebesültje Prága II. kerületének kettes számú sztomatológiai klinikáján fekszik. Az 1958-as születésű páciens Zlínből való, és tegnap aprólékosan megröntgenezték az arcsebészeti osztályon. Ahhoz, hogy a további eljárást megállapítsák, meg kell állapítani pontosan a befúródott fémtestek helyét. A robbanás további sebesültje egy külföldi nő. A strašovicei Katonai Kórház tájékoztatása szerint a nyugatnémet állampolgárságú hölgy állapota kielégítő. A Cseh-Szlovák Néppárt 50 ezer korona jutalmat ígér annak, aki konkrét adatokkal szolgál a június 2-i Óváros téri bombamerénylet elkövetőjéről. Václav Havel komáromi beszéde (ČSTK) - Jirí Dienstbier, a szövetségi kormány alelnöke, külügyminiszter tegnap Koppenhágába utazott, ahol részt vesz a helsinki folyamat keretében ma nyíló emberi jogi konferencián, ahol a kétoldalú kapcsolatokról is tárgyalásokat folytat a vezető politikusokkal. A helsinki folyamat emberi dimenzióiról tanácskozó értekezlet megnyitásán részt vesznek a 35 ország külügyminiszterei. A tervek szerint a konferencia e hónap végéig tart. Ismeretes, a bécsi utótalálkozón született az a döntés, hogy az emberi jogokról három értekezletet hívnak össze. Az elsőt Párizsban tartották tavaly, a mostani koppenhágai után pedig Moszkvában rendezik meg a harmadikat a jövő évben. Míg az első fórumon konkrét eredmények nem születtek, most annál inkább lehet számítani a jelentős előrelépésre, hiszen a Párizsban is tárgyalt problémák jó része a kelet-európai kommunista rezsimek bukásával megoldódott. Miért hiányoztak a tizenkettesek? Mandela hathetes körúton (ČSTK) - Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) alelnöke tegnap Johannesburgból Gaborone-ba utazott. Mandela hathetes afrikai/európai és észak-amerikai körútjának első állomása a botswanai főváros. Elutazása előtt kijelentette, köszönetet akar mondani a nemzetközi közvéleménynek azért a támogatásért, amelyet az apartheidellenes harcban nyújtott. Egyben a pretoriai rezsimmel szembeni szankciók megőrzésére szólított fel. Alig kezdték meg a szavazólapok kézbesítését, máris megérkezett szerkesztőségünkbe az első panasz Pozsony II. városkerületéból. A fővárosi választókerületben osztogatott 44 szavazólap helyett csak 41 darabot kapott a panaszos. Véletlenül éppen a három 12-es szavazólap hiányzott. Több hasonló panasz érkezett az l.városkerületből is: itt a választók a Nemzetek Kamarájának választására szóló 12-es szavazólapot nem kapták meg. Véletlen volt? Erre a kérdésre a Szlovák Választási Bizottságon kerestünk választ. Tisztelt barátaim! Őszintén beismerem önöknek, hogy Komáromban először járok életemben, és e látogatásnak előre nagyon örültem. Nemcsak azért örültem, mivel engem mint drámaírót a drámai helyzetek vonzanak, hanem azért is, mert mint köztársasági elnök ott érzem magam leginkább szükségesnek, ahol a helyzet állítólag a legkomolyabb. Mint drámaíró csalódtam, s mint köztársasági elnök örömmel tapasztalom, hogy itt a szlovákok és a magyarok többékevésbé úgy élnek, mint ahogy egymás mellett már ezer éve élnek, vagyis mint normális szomszédok, akik időnként egymás idegeire mennek. Ez az észrevételem nem jelenti automatikusan azt, hogy itt minden rendben van. Országunkban sehol sincs rend, furcsa volna ha itt az volna. A problémákat többé-kevésbé meg lehet oldani fokozatosan és higgadtan, mint ahogy higgadtan és fokozatosan országunk valamennyi kérdése megoldható. Egy dolog szükséges csupán ehhez: a jóakarat. Egész Európa tudja, hányféle probléma maradt megoldatlan Közép-Kelet-Európában, hány probléma izzott a totalitarizmus kényszerű uniformizáltsága alatt és hány került napvilágra a hirtelen jött szabadsággal. Egész Európát az a gondosan rejtett aggodalom gyötri, hogy ez a része lőporos hordó lesz hamarosan, amely veszélyezteti majd a Nyugat boldog életét. Van egy javaslatom: próbáljuk meg megtréfálni Európát! Kíséreljük meg a felgyülemlett problémákat higgadtan, észszerűen, fokozatosan megoldani! Kerüljük el a sovinizmust és az olcsó nacionalista szenvedélyek minden fajtáját! Próbáljuk meg egy év alatt, három év alatt megoldani mindazt, amire nyugat-európai szomszédainknak évtizedek álltak rendelkezésükre! Megfontolt nyugalommal próbáljuk meg a többség és a kisebbség olyan együttélési modelljét kialakítani, amelyet megcsodálnak azok, akik ma félnek, hogy az örökölt problémákkal képtelenek leszünk megküzdeni! Van mire támaszkodnunk. Szlovákok és magyarok szomszédi együttélése Komáromban és egész Dél-Szlovákiában olyan községi és városi együttélésre kell, hogy ösztönözzön, amely tiszeletet ébreszt, nem pedig félelmet. Elutasítjuk a kollektív bűnösség elvét, de ezzel szemben bizonyos esetekben ismerjük el az emberek kollektív jogait. Ismerjük el a kisebbségek minden típusának - beleértve a kisebbségek körében lévő kisebbségeket is - kollektív jogát. Ez nemcsak a kisebbségek feladata, amelyek kénytelenek világosan kifejezni igényeiket, hanem mindenekelőtt a többségé, amelynek respektálnia kell ezeket az igényeket, egyebek közt saját érdekében is. Akármilyen kisebbség jogainak lábbal tiprása a saját jogok lábbal tiprásába megy át. A totalitárius elv oszthatatlan, és bumerángként azt is sújtja, aki terjeszti. A csehszlovák állam polgárainak joguk van, és joguk kell, hogy legyen azon a nyelven beszélni, amelyen anyjuk beszélt velük. Joguk kell, hogy legyen e nyelven művelődni, ápolni kultúrájukat, amely sajátjuk. Ez a pótolhatatlan jog nem lehet egyetlen klikk számára sem politikai spekuláció tárgya, hanem mindenki számára természetes kell, hogy legyen. Hogy mikor költözik át a magyar pedagógiai kar Nyitráról Komáromba, és milyen lesz statútuma, nem lehet demagóg propaganda tárgya a politikai pártok és hatalomra vágyó egyének számára, hanem tárgyilagos elemzésen és koncepción kell alapulnia, amelyeket az illetékes szakembereknek és a közvélemény érdekelt részének kell elvégeznie, illetve kialakítania. Ugyanez vonatkozik a Szlovákiában élő magyar kisebbség további követeléseire és általában minden az országban és egész Európában élő kisebbségre. Ha sikerül néhány közép-európai országnak, amelyek széttörték a totalitás bilincsét, közösen megfogalmazniuk nemzetiségi politikájuk alapelveit - ezen ma már dolgoznak -, az nagyszerű lesz. Az ilyen alapelvek egyetlen fundamentumon nyugodhatnak, s ez az emberi jogok, ahogy a legkülönbözőbb nemzetközi dokumentumok megfogalmazzák. Ezeknek a jogoknak az érvényesítése az egyes államok átgondolt nemzetiségi politikájának ügye, amely politika összhangban van állampolgáraik" konstruktív követeléseivel és a nemzetközi közösség kötelező normáival. Dél-Szlovákiában szerencsére vannak olyan politikai erők, amelyek a felsoroltakat tudatosítják, és amelyek megpróbálkoznak - szlovákok és magyarok egyetértésében - ebben a szellemben cselekedni. Ez mint köztársasági elnököt megnyugtat engem. Szilárdan hiszem, hogy a következő választásokon olyan képviselőket választanak, akik a közös haza legjobb hagyományai által ösztönöztetnek, és akik az önök jogos igényeit nem használják ütőkártyának a hatalmi játékban, és nem teszik önöket egy hatalmi csárdás figuráivá. A kölcsönös tisztelet, megértés és a szomszédok közötti szeretet a legjobb hátországa újonnan kiépített demokratikus államunk politikájának. Cselekedeteink kereszténységének hitelességét nem a pápa kezére adott csókok száma adja meg, hanem az emberi kapcsolatok békés megújítása terén tanúsított jóakarat. Ha egymás iránt szeretettel leszünk, a pápa is elégedett lesz velünk. - Nem tudunk erről semmit, ez megengedhetetlen, azonnal ki kell vizsgálnunk - lepődött meg dr. Stanislav Bečica, a Szlovák Választási Bizottság titkárságának tagja. - Embereink végigjárták a városkerületi nemzeti bizottságokat, s mindenütt azt a tájékoztatást kapták, a választók mind a 44 szavazólapot megkapják, azaz a választókerületükben induló valamennyi párt valamennyi szavazólapját. Ha esetleg az egész városkerületben nem kapták meg a választók valamelyik párt szavazólapját, a kézbesítőknek még ezeket is szét kell hordaniuk. • Miért hiányoztak a tizenkettes szavazólapok? -A kérdésre az első városkerületi nemzeti bizottságon sem kaptunk egyértelmű választ. Tanácsot annál inkább. Kérdezzük meg dr. Ján Hanust, a fővárosi nemzeti bizottságon. - A problémáról tudunk - tájékoztatott dr. Ján Hanus, a belügyi szakosztály vezetője. - Az SZK Belügyminisztériuma jelezte, hogy az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom koalíció tiltakozása alapján feltehetőleg újranyomják szavazólapjaikat. Utasítottak egyúttal, hogy állítsuk le a szavazólapok csomagolását („kompletizálását"). Másnap a belügyminisztérium egyik dolgozója visszavonta az utasítást, én pedig arra utasítottam a főváros nemzeti bizottságait, folytassák a szavazólapok csomagolását, s kezdjék meg kézbesítésüket. így fordulhatott elő, hogy a tizenkettes szavazólapok kimaradtak egyes csomagokból. • Mely szavazólapokra vonatkozott a minisztériumi utasítás? - Csak a tizenkettesekre. • Mindháromra vagy csak a három tizenkettes szavazólap valamelyikére? - Mindháromra. Magyarázat tehát van. Csupán az alapvető kérdésre nem kaptunk választ. Miért hiányoztak a tizenkettes szavazólapok (szavazólap)? Az utasítás ellenére csomagoltak volna hiányos sorozatokat az utasítás visszavonásáig? Elképzelhető. Ez sem magyarázná azonban, miért hiányzik számos sorozatból csupán egyetlen tizenkettes szavazólap. Persze azt sem, hogy például három egyszerre kézbesített sorozatból, miért csak az egyik hiányos. És végül egy gyakorlati tanács azoknak, akik hiányos sorozatot kaptak: a nemzeti bizottság panaszirodájában (esetleg a választások napján a szavazóhelyiségekben) kérjenek teljes és hiánytalan sorozatot. (fekete) HELYREIGAZÍTÁS Lapunk tegnapi számában, a 4. oldalon jelent meg Schniererné Wurster Ilona „Forr a világ bús tengere, ó magyar!" című cikke. Az írás utolsó előtti bekezdésébe értelemzavaró hiba került. A mondat helyesen így hangzik: ,,Akik egyetértenek a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom célkitűzéseivel, nemes szándékaival, azok 1990. június 8-án és 9-én a 12-es számra szavazzanak." Olvasóink és a szerző szíves elnézését kérjük. Sajnálatos módon a „II. János Pál támogatja..." című tudósításunkban pontatlan adatok láttak napvilágot. Ugyanis a komáromi ökumenikus istentiszteleten nem tízezer, hanem 17 ezer hívő vett részt. Ezen nem a pápa válaszlevelét olvasták fel, hanem ismertették a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak II. János Pál pápához írt levelét. Ezenkívül azt is közölték, miszerint a Katolikus Hírügynökség tájékoztatott arról, hogy a Szentszék lehetségesnek tartja a kérvényezett püspökség megalakítását. Részletes tájékoztatást a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom részéről rövidesen közzéteszünk. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom sajtószolgálata ÚJ SZÓ 2 1990. VI. 6.