Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-26 / 148. szám, kedd

Kedd, 1990. június 26. • • Ára 1 korona • XLIII. évfolyam, 148. szám Helsinki szellemét őrizve (ČSTK) - Václav Havel köztársasági elnök tegnap a prágai várban fogadta a Helsinki Polgári Gyűlés nemzetközi előkészítő bizottságának küldöttségét. A találkozón a független nemzetközi kezdeményezés októberben Prágában tartandó első tanácskozásának lebonyolításáról, valamint az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről volt szó. A Helsinki Polgári Gyűlés csehszlovák előkészítő bizottságának elnöke ugyancsak tegnap sajtóértekezletet tartott Prágában. Jaroslav Šabata egyebek között elmondta, hogy a nemzetközi Helsinki Polgári Gyűlés (Helsinki Citizens Assembly) létrehozásával a klasszikus polgári kezdeményezések, a kulturális, tudományos és politikai élet, valamint a szakszervezetek, az egyházak és más teňíletek képviselői fórumának megteremtésére törekednek. Elmondta, hogy a hét végén fővárosunkban tárgyaltak az előkészületekről. Nem volt joga hozzá... A Štépán-iigy tárgyalása (ČSTK) - A Prágai I. Kerületi Bíróságon tegnap megkezdődött Miroslav Štépán ügyének zárt tárgyalása. Mint már arról szombati számunkban hírt adtunk, a vádirat szerint a CSKP KB Elnökségének egykori tagja a CSKP Prágai Városi Bizottságának volt vezető titkára közéleti személyiség jogkörével való visszaélés és az erre való felbújtás bűncselekményét követte el: 1988. október 28-án a prágai Vencel téri tüntetés idején jogtalanul, meg nem engedhető módon avatkozott be Bohumil Cardának, a demonstráció résztvevői ellen indított közbiztonsági akció parancsnokának jogkörébe. A Prágai Fővárosi Nemzeti Bizottság Védelmi Tanácsának elnökeként utasítást adott, hogy vízágyúkat és könnyfakasztó gránátokat vessen be a tüntetőkkel szemben. Ezeket az eszközöket valóban fel is használták, jóllehet a védelmi tanács csak az állam védelmére irányuló intézkedések meghozatalában illetékes. Miroslav Štépán 1989. január 15én ugyancsak hasonló bűncselekményt követett el. A Vencel téren tartott akkori tüntetés során Carda tábornokot arra utasította, hogy azok a tüntetők, akik nem hallgatják meg a távozásra szólító felhívást és továbbra is rendbontást követnek el, autóbuszokkal szállítássá el a fővárostól 30-50 kilométer távolságra. Bohumil Carda végrehajtotta ezt az utasítást, noha az ellentétben volt a Nemzetbiztonsági Testületről szóló 40/174-es számú törvénnyel és más jogszabályokkal. Az utasítás nyomán mintegy 200 személyt „toloncoltak ki" Prágából. (Folytatás a 2. oldalon) Július 5-én Elnökválasztás (ČSTK) - „A Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom Alexander Dubčeket jelöli a Szövetségi Gyűlés elnöki tisztségére, s ezt a Polgári Fórum is támogatja" - mondotta tegnap a csehszlovák parlamentben tartott sajtóértekezleten Petr Kučera képviselő. Petr Kučera közlése szerint a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája Elnökségének hat-hat tagja lesz. A Polgári Fórum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom a kamarák elnökeit vagy alelnökeit adja. A nyolcr nyolc parlamenti bizottság elnökei közül heten a Polgári Fórumból, négyen a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalomból, ketten-ketten a CSKP-bői és a Kereszténydemokrata Mozgalomból, egy pedig a Morvaország és Szilézia Társaságból kerül ki. A tervek szerint a köztársasági elnök megválasztására július 5-én kerül sor a prágai vár Ulászló Termében. Az új kormány programnyilatkozatát június 29-én tekinti át. Nemzetiségi jogokról szövetségi szinten Sajtótájékoztató a várban A vádlottak padján... (Libor Hajský felvétele - ČSTK) (ČSTK) - Michael Žantovský, a köztársasági elnök sajtótitkára tegnap a prágai várban tartott sajtóértekezletén kérdésekre válaszolva elmondta, hogy Václav Havel - legalábbis az ő jelenlétében - mind ez ideig nem nyilatkozott arról, hogy jelölteti magát az államfői tisztségre: „Feltevéseim szerint megvárja, hogy a Szövetségi Gyűlés bizalmat szavaz-e az új kormánynak." • Havel elnök levelet intézett Ion Iliescuhoz és Fidel Castrohoz. Romániából szinte azonnal érkezett válasz. Vajon Kuba reagált-e már? - hangzott a következő kérdés. • Ami Iliescu úr válaszlevelét illeti, a romániai helyzet bonyolult, és bizonyára még sokáig az is marad. Az ország nem rendelkezik demokratikus hagyományokkal, senki sem tudja pontosan, hogy milyen kárt tett a Ceausescu-diktätúra. Azonban nem gondoljuk, hogy az erőszakot, amely emberáldozatokat követelt, enyhítő kifejezésként túlkapásnak tekinthetjük. Fidel Castro válaszára türelmetlenül várunk. • Mikor mutatják be az új kormányt? - Ebben a pillanatban már teljes a kabinet, a minisztereket szerdán 20 órakor mutatják be. • Mi a véleménye a kiadók s a lapok közötti viszonyról? Hogyan tekint a pártsajtóra? - Személyes véleményem szerint Európában a pártsajtó szerepe már túlhaladott. Gyakorlatilag egyetlen befolyásos európai újság sem pártlap, noha sok esetben közel állnak az egyes pártokhoz. Úgy vélem, hogy azoknak az újságoknak, amelyek országos, nemzeti napilapokká szeretnének válni, függetleníteniük kell magukat a pártoktól. • Mi a helyzet a szövetségi nemzetiségi bizottsággal, amelynek létrehozására az elnök úr ígéretet tett? - Az egyéni és kollektív emberi jogok problémájával - beleértve a nemzeti kisebbségek jogait is - az új kormányban szövetségi szinten fogunk foglalkozni. Az ígéretet, amelyet Václav Havel tett, tehát nem csupán megtartotta, hanem túl is teljesítette. Az emberi jogok kérdésében az egyik miniszterelnök-helyettes lesz illetékes. Mai számunkban: A bohózattól a paródián át az abszurdig ... Amikor már mindez megteremtődik, s a humor magasabb rendű változataira is fogékonnyá válik az a néző, aki erre igazán érzékeny... (4. oldal) „Nem veszítettük el Csehszlovákiát" ... Épp ezért azt gondolom, hogy néhány év múlva, miután az ország áttért a piacgazdaságra, sok érdekes dolgot lehet majd itt megvalósítani... (5. oldal) Bízzunk a koronában ... Azt szeretnénk elérni, hogy a vállalatok koronában gondolkodjanak, s ne rendéljenek mindent alá a devizaszerzésnek... (5. oldal) DUBLIN Komoly témák az Európai Közösségek csúcstalálkozóján Lothar de Maiziére különtárgyaláisai (ČSTK) - Az ír fővárosban, Dublinban tegnap nyílt meg az Európai Közösségek kétnapos csúcstalálkozója. A 12 ország állam- és kormányfőinek megbeszélései kitérnek a kelet-nyugati viszonyra, a Szovjetuniónak nyújtandó segítségre, ugyanakkor megvitatják a nyugateurópai integrációhoz vezető további lépéseket egy héttel a német pénzügyi, gazdasági és szociális unió bevezetése előtt. Charles Haughey, a hét végéig elnöklő ír kormányfő a csúcstalálkozót megelőző sajtóértekezletén kijelentette; a „tizenkettek" komolyan nyugtalankodnak az egyre rosszabbodó szovjet helyzet, az átalakítás sorsa miatt. Közölte, az EK kész segíteni az átalakítás folyamatát. Ez az első eset, hogy ilyen jelentős fórumon fognak tárgyalni a Gorbacsovnak nyújtandó nyugati segítségről. Ez a probléma egyébként szerepelni fog a hét legfejlettebb tőkés ország (az USA, Japán, az NSZK, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Kanada) két hét múlva kezdődő texasi csúcstalálkozóján is. Dublinban szó lesz az Európa Parlament székhelyéről is. A vita Strasbourg és Brüsszel között folyik, Franciaország állítólag kész megakadályozni néhány új EK-intézmény elhelyezését, ha az Európa Parlament esetében nem döntenek véglegesen az elzászi város javára. A római szerződés értelmében ezzel valamennyi tagországnak egyet kell értenie,"de mivel a belga kormányfő egyértelműen Brüsszel mellett kardoskodik, a döntés egyáltalán nem lesz könnyű. Vasárnap este Dublinba érkezett Lothar de Maiziére keletnémet kormányfő is, aki az EK-csúcs egyes résztvevőivel a tagországok és az NDK közti kapcsolatok megoldásáról tárgyal. A miniszterelnök ma Londonba utazik, itt fog tárgyalni Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel a német egyesítés külpolitikai vonatkozásairól és azokról a változásokról, amelyeket ez az egyesítés (Folytatás a 2. oldalon) Az első a NATO-ból Vendégünk a spanyol védelmi miniszter (ČSTK) - Háromnapos hivatalos látogatásra tegnap hazánkba érkezett Narcis Serra spanyol védelmi miniszter. Személyében a NATO tagállamainak vezetői közül elsőnek a védelmi miniszterét láthatjuk vendégül. Spanyolország 1982 óta tagja az Észak-atlanti Szövetségnek, s az 1986-ban meghirdetett referendum után is a NATO-ban maradt. Az ország népe azzal a feltétellel szavazott a tagság mellett, hogy a spanyol részvétel csupán politikai, nem pedig katonai jellegű lesz, valamint hogy az Egyesült Államok lényegesen csökkenti a Spanyolországban állomásozó hadseregének létszámát, s az országban nem fognak elhelyezni és tárolni, illetve rajta keresztül szállítani atomfegyvereket. A Spanyol fegyveres erők főparancsnoka I. János Károly király. Az uralkodó tanácsadó szerve a Védelmi Tanács. A spanyol hadseregben jelenleg mintegy 312 ezren szolgálnak. A tényleges katonai szolgálat időtartama 12 hónap. Itt tartózkodása során a vendég Miroslav Vacek hadseregtábornokkal, nemzetvédelmi miniszterrel és más személyiségekkel, főleg az Európában végbemenő politikai változásokkal összefüggő kérdésekről, a csehszlovák-spanyol kapcsolatokról fog tárgyalni. Jövöformáló jelen Beszélgetés dr. PETER ZAJACCAL, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Koordinációs Bizottsága tagjával 1 fáratlan „vendég" emelte az V elnöki sajtótitkár amúgy is nagy érdeklődésnek örvendő sajtóértekezletének fényét - Václav Havel államfő maga is megjelent a tájékoztatón, hogy még a várható kérdésdömping előtt jusšon Elnöki számvetés szóhoz. A sajtó képviselői megtudhatták a közismertet, hogy végéhez közeledik legújabbkori történelmünk KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÉNEK (így csupa nagy betűkkel) megbízatása, s eljött a számadás ideje. Ha tehát számadás, akkor legyenek számok... A Prágai vár „ura" áldott tevékenységének hat hónapjában nem kevesebb mint 21 körutat tett Csehszlovákiában (hét alkalommal látogatott Szlovákiába), s 44 várost keresett fel. A történelemben nyúlfarknyinak számító fél év alatt nyolcszor volt külföldi „háztűznézőben", tizenkét ország eredményeivel, gondjával-bajá

val, „másolásra méltó" sikereivel ismerkedett. összesen 40 ezer kilométert tett meg földön és égen. Több mint 50 beszédet mondott. Az Európa felé tartó országunk első embereként vendégül látta Richard von Weizsäcker nyugatnémet elnököt, II. János Pál pápát és a litván „szabadságharcos" Vytautas Landsbergist, magánemberként pedig Tibet vallási vezetőjét, a dalai lámát. Százhuszonhárom „államfői" munkanapja közül négyet szabadságon, huszonegyet táppénzen (tizet kórházi, tizenegyet házi kezelésen) töltött. y /

róként azonban nem alkotott további irodalmi műveket, beszédein kívül. (madi) (madi) E hét közepén ismert lesz a szövetségi kormány összetétele. A választások után úgy tűnhet, nyugodtabb szakaszba léptünk, persze mindez csupán látszat. Hisz a parlament csak ezután válik igazi küzdőtérré, a kabinet munkája pedig a megmérettetés lehetőségévé. Uj törvények elfogadása, a gazdasági élet mássá formálása most a legfontosabb. Jövőformáló, irányvonalat szabó időszak következik tehát, meghatározó két esztendő, melyben minden látszat ellenére sokkal gyorsabban követik majd egymást az események, mint a korábbiakban. Jelenről és jövőről faggattuk dr. Peter Zajacot, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Koordinációs Bizottsága tagját, a mozgalom egyik fő ideológusát. • A Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom a választásokat követően a közelmúltban tartotta első közgyűlését. Bár az önök mozgalma a választások győztese Szlovákiában, a tanácskozás mégsem az ünneplés jegyében zajlott le, hanem elsősorban munkajellegű volt. Talán túlságosan megosztottnak látják a politikai színképet, s ezért foglalkoznak elsősorban a napi gondokkal? - Úgy vélem, nem az a legfőbb kérdés, volt e okunk az ünneplésre. Amit kellett, azt megünnepeltük. A probléma lényegét abban látom, hogy nemcsak az elmúlt nyolc hónap, hanem feltehetően az elkövetkező két év is állandó - és nagyon tényszerű - aktivitásra sarkall bennünket. Előttünk most a legfontosabb kérdés, a kormányalakítás, majd a parlamenti munka beindítása áll. Napirendi kérdés a mozgalom átszervezésének, megújításának a gondja, hiszen nem is olyan távoli már a helyhatósági választások ideje. Egyszerűen arról van szó, hogy a teendők szüntelenül hajtanak bennünket. • A közgyűlés küldöttei felvetették az alapszabály és a szervezeti felépítés módosítását. Ez azt jelentené, hogy a mozgalom keretében polarizálódásnak lehetünk tanúi, netán a párttá alakulás tényével is számolnunk kell? - Az olyan spontán módon szerveződött mozgalmak, mint az NYEE belső felépítésében elkerülhetetlenek a kiigazítások. Alapjában véve természetes folyamatról van szó. A statútumban sorra kerülő változtatások pedig, melyekre minden valószínűség szerint sor kerül, csak természetes következményei lesznek e folyamatnak. Természetes folyamatról van tehát szó, melyhez a szervezeti szabályzatunkat igazítjuk, nem pedig fordítva, hogy egy adott alapszabályzat szerint alakítanánk a mozgalmunkat. Ma éppen ez a kettős jelleg a mozgalom alapvető meghatározója. Ez egyrészt felöleli a polgári kezdeményezéseket, melyeket semmiképpen sem kívánunk felszámolni, másrészt fontos összetevő a politikai jelleg, ez viszont valós tetteket igényel. Nem szeretnénk a mozgalmunkat valamiféle klasszikus típusú párttá alakítani. Tudatában vagyunk azonban annak is, hogy mind a polgári, mind a politikai összetevők belső átszervezésére, kölcsönhatásuk felülvizsgálására, hatékonyságuk fokozására nagy szükségünk van. • Milyen irányzatokkal találkozhatunk a mozgalmon belül? Helyes a besorolás, amely az NYEE-ta bal(Folytatás a 3. oldalon)