Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-25 / 147. szám, hétfő

Képviselőink ÚJ szú 2 1990. VI. 18. Ezen a héten tartják alakuló üléseiket az új szövetségi parlament, valamint a két köztársaság törvényhozó testületei. A Szövetségi Gyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői között 38 magyar nemzetiségű. Az első ünnepi ülések után a hétköznapi munka vár rájuk. Mit tartanak legfontosabb feladatuknak, hogyan képzelik el képviselői tevékenységüket? Ezzel a kérdéssel fordultunk hozzájuk. Válaszaikat több részletben közöljük. Világi Oszkár (FMK) Szövetségi Gyűlés Megfelelő háttér kell Parlamenti képviselőként mindazok politikai érdekképviseletét kívánom ellátni, akik rám szavaztak. Tisztában vagyok azzal, hogy ehhez a munkához mindenekelőtt olyan társakra van szükségem, akik biztosítják a szükséges hátteret: szakértelmet és információbázist. Sokan és sokszor elmondták már, hogy nagyon nehéz helyzetbeh lesznek az elkövetkező két év parlamenti képviselői. Véleményem szerint a képviselő most, mikor törvények százait kell majd elfogadnia vagy elutasítania, s mindezért politikai felelősséget kell vállalnia a választópolgárok előtt - megfelelő háttér nélkül ezt érdemben nem lesz képes megcselekedni. Példaként fölhozhatom akár az amerikai szenátorokat, akik kb. hatvan munkatárssal dolgoznak együtt. És ezek a szenátorok a gazdaság vagy politikai szféra egy-egy részterületére összpontosítanak csak, pl. mezőgazdaságra, környezetvédelemre. Az itthoni képviselőtől viszont elvárják, hogy minden kérdéshez szakértő módjára szóljon hozzá. Fontosnak tartom továbbá, hogy a parlamenti képviselő mindig egy adott politikai irányvonalat képviseljen, mert csak így látom biztosítékát, hogy munkája nem lesz alkalmi döntések sorozata, melyek akár egymásnak is ellentmondanak. Ilyen döntések után ugyanis nehezen talál a parlamentben képviselőtársakra, akikkel együttműködhet. A parlament politikai súlyát nagyban meghatározza majd, hogy a mozgalmak és pártok képviselői mennyire fogják fölvállalni a gyakorlati munka során mindazokat a célokat, melyeket programjaik és nyilatkozataik tartalmaztak. A képviselők azzal, hogy munkájuk a figyelem középpontjában lesz, emberi tartásukról és felelősségérzetükről is tanúbizonyságot tesznek. Hogy ez mennyire sikerül, azt két év múlva a választók döntik el. Tirinda Péter mérnök, kandidátus (MKDM) SZNT Elsőrendű a közhangulat javítása A pozsonyi választókerületben az MKDM képviselőjeként kerültem a szlovák parlamentbe. Képviselőségemet küldetésnek tekintem. Egyrészt kötelességem lesz kiszűrni azokat a lakossági érdekeket, azokat a problémaköröket, amelyek életképesek, a parlamentben előterjeszthetők. Ugyanakkor a tanácskozásokon szerzett információkat közérthetően tolmácsolni akarom az emberek felé. Miért fontos ez? Napjainkban nagyon gyakoriak az elferdített információk, sok valótlan hír kel lábra, ezért ügyelni kell az információközvetítés tisztaságára. Talán túl általánosnak tűnhet ez a megállapítás, de én a mai helyzetet a forrásban levő borhoz hasonlítanám, amelyben sok ugyan a jó összetevő, de melléktermékek is akadnak benne. Tisztulási folyamat megy végbe társadalmunkban, és ez a képviselői szerepkörre is vonatkoztatható. Már találkoztam jövendőbeli képviselőtársaimmal, amikor átvettük a megbízóleveleket, és kellemesen meglepődtem - a találkozón jobb volt a légkör, mint amilyenre a kampány alapján számítottam. Remélem, hogy ez az előttünk álló két évben nem változik meg. A megoldandó feladatok közül elsősorban a közhangulat javítását említeném, mindenekelőtt nemzetiségi vonalon. Nem áll fenn a frontális ütközés veszélye, szerintem a nézeteltérések tárgyalások útján tisztázhatók és a félreértések oldásában erőmhöz mérten én is segíteni akarok. Nem tekintem magam igazi politikusnak, tudományos kutatómunkám mellett azonban vállalom a képviselőséggel járó többletmunkát, azt, hogy képviselői szinten tükrözzem saját észrevételeimet, mint négygyermekes családapáét, mint kutatóét, és nem utolsósorban, mint a kereszténydemokrata mozgalom tagjáét. A nagy pártokra vár a nagy horderejű problémák megfogalmazása, a megoldási javaslatok kidolgozása, a kisebb mozgalmak inkább a katalizátor szerepét töltik be. Tudom azonban, hogy szükség van minden képviselő aktív hozzáállására. Én úgy akarok dolgozni, hogy ne ártsak se egyénnek, sem bármelyik mozgalomnak, akinek tudok, segítek. Dr. Rózsa Ernő (Együttélés) SZNT Európai szellemű jogalkotásra van szükség Az Együttélés Politikai Mozgalom képviselőjeként tevékenységemmel hozzá akarok járulni az olyan európai szellemű jogalkotás megvalósításához, mely különböző népek, nemzetek együttélésének az előfeltétele. Nevünk a programunk, utunk, módszerünk a tolerancia, a mások, a másság elismerése és elismertetése. Mozgalmunk nyitottsága a parlamenti tevékenység során a sokoldalúság alapján lehetővé teszi a mozaikkép szépségének létrehozását, a szivárvány sokszínűségének egységét, az olyan jogállam, az otthon, a haza felépítését, ahol mindenki megtalálja a maga helyét és alkotóan hozzájárul a demokratikus társadalom kialakításához. A kizárólagosság, az elnyomás, az asszimiláció mindennemű fajtája elleni állhatatos küzdelem, az emberi jogok egyetemes elismeréséért, a kisebbségek kollektív jogai európai szintű biztosításáért folytatott küzdelem szerény résztvevőjeként kívánom végezni munkámat, teljesíteni a választók bizalmából fakadó kötelességeimet. A nemzeti kisebbség, köztük a legnagyobb számú - a magyar kisebbség megmaradása, léte, fejlődése alkotmányos garanciájának megalkotása, az egyenjogú nyelvhasználat, az önigazgatású iskolarendszer és a sajátos kultúránk egyenértékűségét biztosító törvények kimunkálásában látom további teendőnk tartalmát. Ez nemcsak a kisebbség, hanem a többségi nemzet, a csehek és a szlovákok létérdeke, a kor elengedhetetlen követelménye. Szeretnék hozzájárulni, hogy a jogállam keretén belül olyan teljes mértékű helyi önigazgatású törvényes rendszer jöjjön létre, mely biztosítja a falu, a város, a kisközösség természetes érdekazonosságának egybehangolását, megvalósítását. A vidék, a falusi élet szépségeinek újraélesztésében, az önkormányzatból fakadó sokszínű kezdeményezés szabad kibontakozást biztosító jogalkotásban látom a továbblépés egyik fontos előfeltételét. Csáky Pál (MKDM) SZNT Kemény évek állnak előttünk Hadd mondjam el mindjárt az elején: melengető érzés ilyen kitörő szimpátia-áradattal a hátunk mögött nekivágni egy új útnak. Óriási erkölcsi erőt jelent választóink tömeges támogatása. Melengető, de ugyanakkor már szinte bénító népünk élni akarásának, újat akarásának eme cáfolhatatlan bizonyítéka. Az új remény óráiban nézzük azonban reálisan a dolgokat. Egyetlen képviselő, így a kisebbségi képviselő sem mozoghat légüres térben. A politika porondján most kell megtalálnunk megnyilvánulásaink új formáit és ehhez meg kell keresnünk új támpontjainkat. Belpolitikai téren ez egyértelműen az ország demokratizálódásának támogatása, s így jövőbeli szövetségeseink is csak a valódi demokraták közül kerülhetnek ki. Velük kell együttműködnünk a teljes egyenjogúság és a korrektség elvei alapján. Nemzetközi szinten, úgy hiszem, az elkövetkezendő évtized nagy politikai történése, az Európa egységesülésére irányuló folyamat erős kényszerítő hatása állhat mögénk, a helsinki II. konferencia és a közeljövőben remélhetőleg megszülető nemzetközi kisebbségvédelmi egyezmények. Ne legyenek illúzióink: kemény évek állnak előttünk. Térségünk politikai kulturálatlansága ijesztő, s ez nemcsak a tömegekre, de az új politikai pártok, mozgalmak egynémely vezetőjére is értendő. Jelentősek gazdasági bajaink, amelyeket - félreértés ne.essék -, nem a mostani rendszerváltás, hanem az elmúlt 20-30 év pangása idézett elő. Morálisan sem állunk a helyzet magaslatán, s itt nem tudom megkerülni a kérdést: véleményem szerint ilyen negyven év után szükség van a térség erkölcsi megújulására, társadalmi és egyéni szinten egyaránt. Kulcskérdés, mennyire lesz képes az egész térség a valódi demokratizálódásra, hogy tudnak majd együttműködni azok az újonnan hatalomra került demokratikus erők, amelyek a diktatúrák idején, ellenzékiekként, oly hasonló nézeteket vallottak. A lecke tehát adva van, és nemcsak nekünk. Egy biztos: a mi problémáink megoldása nélkül ebben az országban nem lesz igazi demokrácia, s nélkülünk talán közös Európa sem lesz. Rajta vagyunk a térképen. Szöllös Ilona mérnök (FMK) Szövetségi Gyűlés Az egyén legyen minden jog hordozója A Szövetségi Gyűlés első feladatai közé tartozik a köztársasági elnök megválasztása, valamint az új alkotmány kidolgozása, s jóváhagyása. A köztársasági elnök személyét illetően egyértelműen támogatni kívánom Václav Havel újraválasztását. Az ő személyében látom demokratikus rendszerünk kibontakozásának biztosítékát és továbbfejlesztését. Ezzel természetesen együtt jár nemzeti kisebbségünk jogainak európai mértékkel mérhető kiszélesítése. Az elmúlt hetekben - sok más politikus választások előtti, „konjukturális" mellébeszélésével ellentétben - Václav Have! egyértelműen pozitívan kiállt a nemzeti kisebbségek kollektív jogai mellett. Bízom abban, és azon leszek, hogy az új alkotmány kidolgozása és jóváhagyása során konstruktívan együtt tudjanak működni az FMK képviselői úgy a parlament többségét adó Polgári Fórum - Nyilvánosság az Erőszak Ellen képviselőkkel, mint az MKDM-Együttélés koalíció tagjaival. ^ Az új alkotmány kidolgozása és jóváhagyása folyamán azt az elvi álláspontot fogom képviselni, hogy a nemzetállam koncepcióját felül kell értékelni, és ebből maradéktalanul le kell vonni az alkotmányjogi következtetést. Függetlenül nemzeti hovatartozásunktól le kell jogilag szögezni a Cseh és a Szlovák Föderatív Köztársaság állampolgárainak államalkotó szerepét. Az egyén legyén minden jog hordozója, így a kollektív jogoké is. Mint közgazdász, legfőbb feladatomnak a Szövetségi Gyűlésben azt tartom, hogy a két év alatt sikerüljön a piacgazdaság alapjainak legiszlatív kimunkálása, ami szakmailag is nagyon igényes munka lesz. SZERKESZTI: KOVÁCS EDIT Hogyan rendezzük a kárt? Az előző cikkekben a magánvállalkozókat megismertettük az egyes biztosítási lehetőségekkel. A különböző módozatok rövid jellemzése áttekintést nyújtott a biztosítási ajánlatok célszerűségéről. Figyelmeztettünk arra, hogy miután a magánvállalkozó eldöntötte, számára melyik biztosítás a legmegfelelőbb, lehetőleg ahhoz a fióklntézethez forduljon, amely a vállalkozás helye szerint területileg illetékes. A biztosítás megkötése után nyilván mindenkiben felmerül a kérdés: mit tegyen, ha a kár bekövetkezik. Az alábbiakban azokról a gyakorlati teendőkről adunk rövid ismertetőt, amelyek a vagyonkárok rendezése során elengedhetetlenek. Mire vonatkozik a biztosítás? A bekövetkezett károk megítélésekor elsősorban azt kell megállapítanunk, hogy az érvényben levő biztosítási szerződés feltételei alapján olyan kárról van-e szó, amelyre a biztosítás vonatkozik. Például, ha vegyi anyagot gyártunk és az előállítás során robbanás következik be a biztosító megtéríti a kárt, ha azonban áramkiesés miatt a vegyi folyamat leáll, nem biztosított kárról van szó. Kár esetén azt is tudnunk kell, hogy a károsodott vagyontárgyak biztosítva vannak-e, s azokat hogyan téríti meg a biztosító. Végezetül pedig ismernünk kell a kár rendezésével kapcsolatos teendőket. A biztosítási feltételek (amelyeket a szerződéshez szükséges nyomtatványon találunk, vagy pedig a 179/1982 TK számú biztosításról szóló rendeletben olvashatunk) alapos ismeretében az első három kérdés megválaszolása nem okozhat gondot. A kárrendezéssel kapcsolatos tennivalókat azonban a feltételek csak közvetve tartalmazzák. Miként rendezzük tehát a kárt? Abban az esetben, ha a magánvállalkozónál kár keletkezett, igyekezzen terjedését megakadályozni, esetleg nagyságát csökkenteni. Felhívjuk a magánvállalkozók figyelmét, hogy a kár csökkentésével, súlyosbodásának megakadályozásával, illetve a további károk elhárításával kapcsolatos költségeket is téríti a biztosító az egyes biztosítási módozatok alapján. A károsult magánvállalkozónak a biztosítási fedezet körébe tartozó káreseményt haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított nyolc napon belül írásban kell bejelentenie a biztosítási szerződést kezelő Szlovák Állami Biztosító illetékes fiókintézetében. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell a káresemény rövid leírását, keletkezésének időpontját, a károsodott létesítmények, eszközök egyéb vagyontárgyak megnevezését, helyét, a károsodás mértékét, a megállapított vagy becsült kárértéket, a biztosítási szerződés számát és a biztosított nevét, címét, esetleg telefonszámát. Hatóságok nélkül nem megy A kár bekövetkezésekor az illetékes szakhatóságokat is haladéktalanul értesíteni kell, tekintettel arra, hogy a hatósági vizsgálati jegyzőkönyvek a kármegállapításnak és a térítésnek alapvető feltételei, dokumentumai. Például tűz- és robbanáskár esetén a biztosítottnak az illetékes tűzrendészeti hatóságnál kell bejelenteni az eseményt. Betöréses lopás, rablás esetén az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és a feljelentés másolatát el kell küldeni a biztosítónak. A kárrendezés során fel kell mutatni a nyomozást megszüntető jogerős határozatot, amely igazolja, hogy betöréses lopás, rablás történt, és esetleg a felelős károkozókat is megnevezi. Állatelhullás esetén a magánvállalkozó a hatósági állatorvosnál és a biztosítónál köteles bejelentést tenni. A biztosítónál tett bejelentéshez az állatorvosi bizonyítványt is mellékelni kell. A biztosítottnak a keletkezett károkról részletes listát kell készítenie. Ebben fel kell sorolnia a teljesen és részlegesen károsodott állóeszközöket, feltüntetve a kárigényként felmerülő megállapított vagy becsült pénzösszegeket, valamint megjelölve a forgóeszközök, készletek, anyagok mennyiségét és pénzbeli értékét. Személyi tulajdonú károknál a károsultnak kell összeállítani a kárlistát, feltüntetve a károsult tárgyak vásárlási idejét, vételárát és elhasználtságát, illetve ennek százalékarányát. Az adatok reális voltát a magánvállalkozó igazolja. A költségek elszámolása a benyújtott bizonylatok alapján történik, figyelembe véve a műszakilag indokolt mennyiséget, a gazdasági normatívákat (ár, költség), valamint az érvényben levő különféle árjegyzékeket. Fontos tudni, hogy a magánvállalkozónak a kár helyreállításával kapcsolatos valamennyi költséget elkülönített számlán kell vezetnie. A kár összegét bizonyító iratokat, számlákat, egyedi állóeszköz-nyilvántartó lapokat, költségszámításokat és egyéb bizonylatokat a biztosító szakértőjének rendelkezésére kell bocsátani. A károk mennyiségi és pénzbeli megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata során a károsulttal közösen készített tételes felsorolásű jegyzék alapján történik. Biztosító és biztosított egymásrautaltsága Felelősségi károk esetén a biztosított magánvállalkozó a pénzintézet hozzájárulása nélkül kártérítési igényt nem ismerhet el, egyezséget nem köthet, kártérítést nem fizethet. Ha ezt mégis megteszi, kártérítése a biztosító részéről történő térítését nem befolyásolja. Például, ha a magánvállalkozó a harmadik személynek megtéríti a kárt, de a térítés összege nagyobb a jogosnál, a biztosítótól csak a jogos összeget kapja. Egyébként a magánvállalkozó a harmadik személy (akinek a kárt okozta) nélkül nem tárgyalhat a biztosítóval a kártérítésről. A felelősségbiztosítási káresettel kapcsolatban a biztosító látja el a magánvállalkozó peren kívüli és polgári perbeni képviseletét. Ez esetben a felmerülő költségeket a biztosító viseli. Annak érdekében, hogy a biztosítás zavartalan legyen, a biztosítónak és biztosítottnak együtt kell működnie. A kölcsönös és gyors informáltság érdekében a magánvállalkozó ahhoz a fiókintézethez küldje kárbejelentését, ahol a szerződést megkötötte. Az intézet a bejelentést viszszaigazolja, melyben egyrészt rögzíti, hogy a káreseményt milyen szám alatt jegyezte be, másrészt tudtára adja a károsultnak, hogy mikor kerül sor a kár helyszíni szemléjére. Egyébként a káresemény bejegyzési számát akkor is tudni kell, ha az eseményről a magánvállalkozó bármilyen információt szeretne megtudni. A biztosítottnak minden olyan okiratot rendelkezésre kell bocsátania, amely igazolja a szabályzat vagy a szerződési feltételek szerint a kár elbírálásához szükséges adatokat. A biztosítási esemény bekövetkezése után a károsodott vagyontárgyakon a biztosító kárfelvételi eljárásának megindulásáig csak annyiban szabad változtatni, amennyiben az a kár enyhítéséhez, illetve az élet- és vagyonbiztonság megőrzéséhez szükséges. Fontos tudni, hogy a Szlovák Állami Biztosító kártérítési követelést érvényesíthet a kár okozójával szemben, ezért a biztosítottnak, ha ismeri a károkozót, minden tőle telhető tájékoztatást meg kell adnia róla. BORZA KATALIN mérnök, a Szlovák Állami Biztosító szakelőadója