Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-25 / 147. szám, hétfő

Képviselőink ÚJ szú 2 1990. VI. 18. Ezen a héten tartják alakuló üléseiket az új szövet­ségi parlament, valamint a két köztársaság törvény­hozó testületei. A Szövetségi Gyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői között 38 magyar nemze­tiségű. Az első ünnepi ülések után a hétköznapi munka vár rájuk. Mit tartanak legfontosabb feladatuk­nak, hogyan képzelik el képviselői tevékenységü­ket? Ezzel a kérdéssel fordultunk hozzájuk. Válaszai­kat több részletben közöljük. Világi Oszkár (FMK) Szövetségi Gyűlés Megfelelő háttér kell Parlamenti képviselőként mindazok politikai érdek­képviseletét kívánom ellátni, akik rám szavaztak. Tisztá­ban vagyok azzal, hogy ehhez a munkához mindenek­előtt olyan társakra van szükségem, akik biztosítják a szükséges hátteret: szakértelmet és információbázist. Sokan és sokszor elmondták már, hogy nagyon nehéz helyzetbeh lesznek az elkövetkező két év parlamenti képviselői. Véleményem szerint a képviselő most, mikor törvények százait kell majd elfogadnia vagy elutasítania, s mindezért politikai felelősséget kell vállalnia a választó­polgárok előtt - megfelelő háttér nélkül ezt érdemben nem lesz képes megcselekedni. Példaként fölhozhatom akár az amerikai szenátorokat, akik kb. hatvan munka­társsal dolgoznak együtt. És ezek a szenátorok a gazda­ság vagy politikai szféra egy-egy részterületére össz­pontosítanak csak, pl. mezőgazdaságra, környezetvéde­lemre. Az itthoni képviselőtől viszont elvárják, hogy minden kérdéshez szakértő módjára szóljon hozzá. Fontosnak tartom továbbá, hogy a parlamenti képvi­selő mindig egy adott politikai irányvonalat képviseljen, mert csak így látom biztosítékát, hogy munkája nem lesz alkalmi döntések sorozata, melyek akár egymásnak is ellentmondanak. Ilyen döntések után ugyanis nehezen talál a parlamentben képviselőtársakra, akikkel együtt­működhet. A parlament politikai súlyát nagyban meghatározza majd, hogy a mozgalmak és pártok képviselői mennyire fogják fölvállalni a gyakorlati munka során mindazokat a célokat, melyeket programjaik és nyilatkozataik tartal­maztak. A képviselők azzal, hogy munkájuk a figyelem közép­pontjában lesz, emberi tartásukról és felelősségérzetük­ről is tanúbizonyságot tesznek. Hogy ez mennyire sike­rül, azt két év múlva a választók döntik el. Tirinda Péter mérnök, kandidátus (MKDM) SZNT Elsőrendű a közhangulat javítása A pozsonyi választókerületben az MKDM képviselője­ként kerültem a szlovák parlamentbe. Képviselőségemet küldetésnek tekintem. Egyrészt kötelességem lesz ki­szűrni azokat a lakossági érdekeket, azokat a probléma­köröket, amelyek életképesek, a parlamentben előter­jeszthetők. Ugyanakkor a tanácskozásokon szerzett in­formációkat közérthetően tolmácsolni akarom az embe­rek felé. Miért fontos ez? Napjainkban nagyon gyakoriak az elferdített információk, sok valótlan hír kel lábra, ezért ügyelni kell az információközvetítés tisztaságára. Talán túl általánosnak tűnhet ez a megállapítás, de én a mai helyzetet a forrásban levő borhoz hasonlítanám, amely­ben sok ugyan a jó összetevő, de melléktermékek is akadnak benne. Tisztulási folyamat megy végbe társa­dalmunkban, és ez a képviselői szerepkörre is vonatkoz­tatható. Már találkoztam jövendőbeli képviselőtársaim­mal, amikor átvettük a megbízóleveleket, és kellemesen meglepődtem - a találkozón jobb volt a légkör, mint amilyenre a kampány alapján számítottam. Remélem, hogy ez az előttünk álló két évben nem változik meg. A megoldandó feladatok közül elsősorban a közhangulat javítását említeném, mindenekelőtt nemzetiségi vona­lon. Nem áll fenn a frontális ütközés veszélye, szerintem a nézeteltérések tárgyalások útján tisztázhatók és a fél­reértések oldásában erőmhöz mérten én is segíteni akarok. Nem tekintem magam igazi politikusnak, tudományos kutatómunkám mellett azonban vállalom a képviselőség­gel járó többletmunkát, azt, hogy képviselői szinten tükrözzem saját észrevételeimet, mint négygyermekes családapáét, mint kutatóét, és nem utolsósorban, mint a kereszténydemokrata mozgalom tagjáét. A nagy pár­tokra vár a nagy horderejű problémák megfogalmazása, a megoldási javaslatok kidolgozása, a kisebb mozgal­mak inkább a katalizátor szerepét töltik be. Tudom azonban, hogy szükség van minden képviselő aktív hozzáállására. Én úgy akarok dolgozni, hogy ne ártsak se egyénnek, sem bármelyik mozgalomnak, akinek tu­dok, segítek. Dr. Rózsa Ernő (Együttélés) SZNT Európai szellemű jogalkotásra van szükség Az Együttélés Politikai Mozgalom képviselőjeként te­vékenységemmel hozzá akarok járulni az olyan európai szellemű jogalkotás megvalósításához, mely különböző népek, nemzetek együttélésének az előfeltétele. Nevünk a programunk, utunk, módszerünk a tolerancia, a mások, a másság elismerése és elismertetése. Mozgalmunk nyitottsága a parlamenti tevékenység során a sokoldalú­ság alapján lehetővé teszi a mozaikkép szépségének létrehozását, a szivárvány sokszínűségének egységét, az olyan jogállam, az otthon, a haza felépítését, ahol mindenki megtalálja a maga helyét és alkotóan hozzájá­rul a demokratikus társadalom kialakításához. A kizárólagosság, az elnyomás, az asszimiláció min­dennemű fajtája elleni állhatatos küzdelem, az emberi jogok egyetemes elismeréséért, a kisebbségek kollektív jogai európai szintű biztosításáért folytatott küzdelem szerény résztvevőjeként kívánom végezni munkámat, teljesíteni a választók bizalmából fakadó kötelessé­geimet. A nemzeti kisebbség, köztük a legnagyobb számú - a magyar kisebbség megmaradása, léte, fejlődése alkotmányos garanciájának megalkotása, az egyenjogú nyelvhasználat, az önigazgatású iskolarendszer és a sa­játos kultúránk egyenértékűségét biztosító törvények kimunkálásában látom további teendőnk tartalmát. Ez nemcsak a kisebbség, hanem a többségi nemzet, a csehek és a szlovákok létérdeke, a kor elengedhetet­len követelménye. Szeretnék hozzájárulni, hogy a jogállam keretén belül olyan teljes mértékű helyi önigazgatású törvényes rend­szer jöjjön létre, mely biztosítja a falu, a város, a kiskö­zösség természetes érdekazonosságának egybehango­lását, megvalósítását. A vidék, a falusi élet szépségeinek újraélesztésében, az önkormányzatból fakadó sokszínű kezdeményezés szabad kibontakozást biztosító jogalko­tásban látom a továbblépés egyik fontos előfeltételét. Csáky Pál (MKDM) SZNT Kemény évek állnak előttünk Hadd mondjam el mindjárt az elején: melengető érzés ilyen kitörő szimpátia-áradattal a hátunk mögött nekivág­ni egy új útnak. Óriási erkölcsi erőt jelent választóink tömeges támogatása. Melengető, de ugyanakkor már szinte bénító népünk élni akarásának, újat akarásának eme cáfolhatatlan bizonyítéka. Az új remény óráiban nézzük azonban reálisan a dolgokat. Egyetlen képviselő, így a kisebbségi képviselő sem mozoghat légüres térben. A politika porondján most kell megtalálnunk megnyilvánulásaink új formáit és ehhez meg kell keresnünk új támpontjainkat. Belpolitikai téren ez egyértelműen az ország demokratizálódásának tá­mogatása, s így jövőbeli szövetségeseink is csak a való­di demokraták közül kerülhetnek ki. Velük kell együttmű­ködnünk a teljes egyenjogúság és a korrektség elvei alapján. Nemzetközi szinten, úgy hiszem, az elkövetke­zendő évtized nagy politikai történése, az Európa egysé­gesülésére irányuló folyamat erős kényszerítő hatása állhat mögénk, a helsinki II. konferencia és a közeljövő­ben remélhetőleg megszülető nemzetközi kisebbségvé­delmi egyezmények. Ne legyenek illúzióink: kemény évek állnak előttünk. Térségünk politikai kulturálatlansága ijesztő, s ez nem­csak a tömegekre, de az új politikai pártok, mozgalmak egynémely vezetőjére is értendő. Jelentősek gazdasági bajaink, amelyeket - félreértés ne.essék -, nem a mos­tani rendszerváltás, hanem az elmúlt 20-30 év pangása idézett elő. Morálisan sem állunk a helyzet magaslatán, s itt nem tudom megkerülni a kérdést: véleményem szerint ilyen negyven év után szükség van a térség erkölcsi megújulására, társadalmi és egyéni szinten egyaránt. Kulcskérdés, mennyire lesz képes az egész térség a valódi demokratizálódásra, hogy tudnak majd együtt­működni azok az újonnan hatalomra került demokratikus erők, amelyek a diktatúrák idején, ellenzékiekként, oly hasonló nézeteket vallottak. A lecke tehát adva van, és nemcsak nekünk. Egy biztos: a mi problémáink megol­dása nélkül ebben az országban nem lesz igazi demok­rácia, s nélkülünk talán közös Európa sem lesz. Rajta vagyunk a térképen. Szöllös Ilona mérnök (FMK) Szövetségi Gyűlés Az egyén legyen minden jog hordozója A Szövetségi Gyűlés első feladatai közé tartozik a köztársasági elnök megválasztása, valamint az új alkotmány kidolgozása, s jóváhagyása. A köztársasági elnök személyét illetően egyértelműen támogatni kívá­nom Václav Havel újraválasztását. Az ő személyében látom demokratikus rendszerünk kibontakozásának biz­tosítékát és továbbfejlesztését. Ezzel természetesen együtt jár nemzeti kisebbségünk jogainak európai mér­tékkel mérhető kiszélesítése. Az elmúlt hetekben - sok más politikus választások előtti, „konjukturális" mellébe­szélésével ellentétben - Václav Have! egyértelműen pozitívan kiállt a nemzeti kisebbségek kollektív jogai mellett. Bízom abban, és azon leszek, hogy az új alkotmány kidolgozása és jóváhagyása során konstruktívan együtt tudjanak működni az FMK képviselői úgy a parlament többségét adó Polgári Fórum - Nyilvánosság az Erőszak Ellen képviselőkkel, mint az MKDM-Együttélés koalíció tagjaival. ^ Az új alkotmány kidolgozása és jóváhagyása folya­mán azt az elvi álláspontot fogom képviselni, hogy a nemzetállam koncepcióját felül kell értékelni, és ebből maradéktalanul le kell vonni az alkotmányjogi következ­tetést. Függetlenül nemzeti hovatartozásunktól le kell jogilag szögezni a Cseh és a Szlovák Föderatív Köztár­saság állampolgárainak államalkotó szerepét. Az egyén legyén minden jog hordozója, így a kollektív jogoké is. Mint közgazdász, legfőbb feladatomnak a Szövetségi Gyűlésben azt tartom, hogy a két év alatt sikerüljön a piacgazdaság alapjainak legiszlatív kimunkálása, ami szakmailag is nagyon igényes munka lesz. SZERKESZTI: KOVÁCS EDIT Hogyan rendezzük a kárt? Az előző cikkekben a magánvállalkozókat megismertettük az egyes biztosítási lehetőségekkel. A különböző módozatok rövid jellemzése áttekintést nyújtott a biztosítási ajánlatok célszerűségéről. Figyelmez­tettünk arra, hogy miután a magánvállalkozó eldöntötte, számára melyik biztosítás a legmegfelelőbb, lehetőleg ahhoz a fióklntézethez forduljon, amely a vállalkozás helye szerint területileg illetékes. A bizto­sítás megkötése után nyilván mindenkiben felmerül a kérdés: mit tegyen, ha a kár bekövetkezik. Az alábbiakban azokról a gyakorlati teendőkről adunk rövid ismertetőt, amelyek a vagyonkárok rendezése során elengedhetetlenek. Mire vonatkozik a biztosítás? A bekövetkezett károk megítélé­sekor elsősorban azt kell megállapí­tanunk, hogy az érvényben levő biz­tosítási szerződés feltételei alapján olyan kárról van-e szó, amelyre a biztosítás vonatkozik. Például, ha vegyi anyagot gyártunk és az előállí­tás során robbanás következik be a biztosító megtéríti a kárt, ha azon­ban áramkiesés miatt a vegyi folya­mat leáll, nem biztosított kárról van szó. Kár esetén azt is tudnunk kell, hogy a károsodott vagyontárgyak biztosítva vannak-e, s azokat ho­gyan téríti meg a biztosító. Végeze­tül pedig ismernünk kell a kár rende­zésével kapcsolatos teendőket. A biztosítási feltételek (amelyeket a szerződéshez szükséges nyomtat­ványon találunk, vagy pedig a 179/1982 TK számú biztosításról szóló rendeletben olvashatunk) ala­pos ismeretében az első három kér­dés megválaszolása nem okozhat gondot. A kárrendezéssel kapcsola­tos tennivalókat azonban a feltételek csak közvetve tartalmazzák. Miként rendezzük tehát a kárt? Abban az esetben, ha a magánvál­lalkozónál kár keletkezett, igyekez­zen terjedését megakadályozni, esetleg nagyságát csökkenteni. Fel­hívjuk a magánvállalkozók figyel­mét, hogy a kár csökkentésével, súlyosbodásának megakadályozá­sával, illetve a további károk elhárí­tásával kapcsolatos költségeket is téríti a biztosító az egyes biztosítási módozatok alapján. A károsult ma­gánvállalkozónak a biztosítási fede­zet körébe tartozó káreseményt ha­ladéktalanul, de legkésőbb az ész­leléstől számított nyolc napon belül írásban kell bejelentenie a biztosítá­si szerződést kezelő Szlovák Állami Biztosító illetékes fiókintézetében. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell a káresemény rövid leírását, kelet­kezésének időpontját, a károsodott létesítmények, eszközök egyéb va­gyontárgyak megnevezését, helyét, a károsodás mértékét, a megállapí­tott vagy becsült kárértéket, a bizto­sítási szerződés számát és a bizto­sított nevét, címét, esetleg telefon­számát. Hatóságok nélkül nem megy A kár bekövetkezésekor az illeté­kes szakhatóságokat is haladéktala­nul értesíteni kell, tekintettel arra, hogy a hatósági vizsgálati jegyző­könyvek a kármegállapításnak és a térítésnek alapvető feltételei, do­kumentumai. Például tűz- és robba­náskár esetén a biztosítottnak az illetékes tűzrendészeti hatóságnál kell bejelenteni az eseményt. Betö­réses lopás, rablás esetén az illeté­kes rendőrhatóságnál haladéktala­nul feljelentést kell tenni, és a felje­lentés másolatát el kell küldeni a biz­tosítónak. A kárrendezés során fel kell mutatni a nyomozást megszün­tető jogerős határozatot, amely iga­zolja, hogy betöréses lopás, rablás történt, és esetleg a felelős károko­zókat is megnevezi. Állatelhullás esetén a magánvállalkozó a hatósá­gi állatorvosnál és a biztosítónál kö­teles bejelentést tenni. A biztosítónál tett bejelentéshez az állatorvosi bi­zonyítványt is mellékelni kell. A biz­tosítottnak a keletkezett károkról részletes listát kell készítenie. Eb­ben fel kell sorolnia a teljesen és részlegesen károsodott állóeszkö­zöket, feltüntetve a kárigényként fel­merülő megállapított vagy becsült pénzösszegeket, valamint megjelöl­ve a forgóeszközök, készletek, anyagok mennyiségét és pénzbeli értékét. Személyi tulajdonú károknál a károsultnak kell összeállítani a kárlistát, feltüntetve a károsult tár­gyak vásárlási idejét, vételárát és elhasználtságát, illetve ennek szá­zalékarányát. Az adatok reális voltát a magánvállalkozó igazolja. A költségek elszámolása a be­nyújtott bizonylatok alapján történik, figyelembe véve a műszakilag indo­kolt mennyiséget, a gazdasági nor­matívákat (ár, költség), valamint az érvényben levő különféle árjegyzé­keket. Fontos tudni, hogy a magán­vállalkozónak a kár helyreállításával kapcsolatos valamennyi költséget elkülönített számlán kell vezetnie. A kár összegét bizonyító iratokat, számlákat, egyedi állóeszköz-nyil­vántartó lapokat, költségszámításo­kat és egyéb bizonylatokat a biztosí­tó szakértőjének rendelkezésére kell bocsátani. A károk mennyiségi és pénzbeli megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata során a káro­sulttal közösen készített tételes fel­sorolásű jegyzék alapján történik. Biztosító és biztosított egymásrautaltsága Felelősségi károk esetén a bizto­sított magánvállalkozó a pénzintézet hozzájárulása nélkül kártérítési igényt nem ismerhet el, egyezséget nem köthet, kártérítést nem fizethet. Ha ezt mégis megteszi, kártérítése a biztosító részéről történő térítését nem befolyásolja. Például, ha a ma­gánvállalkozó a harmadik személy­nek megtéríti a kárt, de a térítés összege nagyobb a jogosnál, a biz­tosítótól csak a jogos összeget kap­ja. Egyébként a magánvállalkozó a harmadik személy (akinek a kárt okozta) nélkül nem tárgyalhat a biz­tosítóval a kártérítésről. A felelős­ségbiztosítási káresettel kapcsolat­ban a biztosító látja el a magánvál­lalkozó peren kívüli és polgári per­beni képviseletét. Ez esetben a fel­merülő költségeket a biztosító viseli. Annak érdekében, hogy a biztosí­tás zavartalan legyen, a biztosítónak és biztosítottnak együtt kell működ­nie. A kölcsönös és gyors informált­ság érdekében a magánvállalkozó ahhoz a fiókintézethez küldje kárbe­jelentését, ahol a szerződést meg­kötötte. Az intézet a bejelentést visz­szaigazolja, melyben egyrészt rög­zíti, hogy a káreseményt milyen szám alatt jegyezte be, másrészt tudtára adja a károsultnak, hogy mi­kor kerül sor a kár helyszíni szemlé­jére. Egyébként a káresemény be­jegyzési számát akkor is tudni kell, ha az eseményről a magánvállalko­zó bármilyen információt szeretne megtudni. A biztosítottnak minden olyan okiratot rendelkezésre kell bo­csátania, amely igazolja a szabály­zat vagy a szerződési feltételek sze­rint a kár elbírálásához szükséges adatokat. A biztosítási esemény be­következése után a károsodott va­gyontárgyakon a biztosító kárfelvé­teli eljárásának megindulásáig csak annyiban szabad változtatni, amennyiben az a kár enyhítéséhez, illetve az élet- és vagyonbiztonság megőrzéséhez szükséges. Fontos tudni, hogy a Szlovák Állami Biztosí­tó kártérítési követelést érvényesít­het a kár okozójával szemben, ezért a biztosítottnak, ha ismeri a károko­zót, minden tőle telhető tájékoztatást meg kell adnia róla. BORZA KATALIN mérnök, a Szlovák Állami Biztosító szakelőadója

Next

/
Thumbnails
Contents