Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-23 / 146. szám, szombat

Van elképzelésem a jövőről újszd 1990. VI. 23. (Folytatás az 1. oldalról) mellett kellett ülnie, s várni, mikor hívják. Az utóbbi időben az új alkot­mány előkészítésével kapcsolatban gyakrabban vettem részt az elnök­ség ülésein. Az asztalnál mindenki­nek megvolt az állandó helye. A fő­helyen a főtitkár ült, a többiek az asztal másik végén. Az elnökségi tagokon kívül a jelenlevők csak ak­kor szólalhattak meg, ha erre felszó­lították őket. Elképzelhetetlen volt, hogy valaki maga megszólaljon és ha valaki mégis így tett, határozottan rendreutasították. Ha felszólították az embert, elmondhatta véleményét. Még akkor is, ha ez az elnökség döntését nem befolyásolta. • Tulajdonképpen hogyan hozta döntéseit a központi bizott­ság elnöksége? - Rendszerint először megvitat­ták a problémákat. A vitában gyakran sok szakszerűtlen vélemény hang­zott el. Az embernek a tanácskozás után nemegyszer fel kellett hajtania egy féldecit, hogy magához térjen. Ha a beszélgetés elhúzódott és nem sikerült megállapodniuk, a főtitkár visszavonta a napirendi pontot, vagypedig saját véleménye szerint döntött. Igy bízták meg az egyes funkcionáriusokat a feladatokkal is. • Akkoriban fiatal kora ellené­re hogyan került a kormányba? - Még Štrougal figyelt fel rám, amikor a kormány elnökségének hi­vatalában dolgoztam. Ebben szere­pet játszottak a körülmények. A tör­vényhozó tanács titkára voltam és a kormányban ezért a területért La­co akadémikus volt felelős. Idősebb volt már, a munka szemmel látható­an fárasztotta és ezért Štrougal en­gem nevezett ki ebbe a funkcióba. Azután is ebben a beosztásban ma­radtam, hogy Adamec lépett a he­lyére, aki sokáig nem bízott meg bennem, nyilván azért, mert túl fiatal voltam. • Találkozott akkoriban bárki­vel is azok közül, akik az úgyne­vezett illegális struktúrákhoz tar­toztak? - Hol találkozhattam volna velük? A kormányelnökség hivatalában az ember nem jött kapcsolatba disszi­densekkel. Én egyszerűen más kö­rökben mozogtam, mint ők. Ugyan­akkor ők sem ismertek engem. Egy­szer hosszan elbeszélgettem erről a köztársasági elnökkel és Jirí Dienstbierrel. Az a tény, hogy nem ismertek, tulajdonképpen pozitívum, mivel azt jelenti, nem tartoztam azok közé az emberek közé, akik ártottak a kultúrának, az embereknek, a tár­sadalomnak. Olyan ember voltam és vagyok, aki szót ért az új politiku­sokkal. • Lehetséges, valakiben fel­merül, vajon nem volt-e valami köze az állambiztonsághoz. Nem kísérelték meg, hogy együttmű­ködésre bírják önt az állambizton­sági szervek? -Talán szerencsém volt, de ez nem fordult elő. Talán szerepet ját­szott az is, hogy nyílt, beszédes ember vagyok és ráadásul olyan területen dolgoztam, ahonnan az ál­lambiztonság nem keresett munka­társakat. Amit csináltam, az mind azok asztalára került, akiket az ál­lambiztonság kiszolgált. Az állam­biztonság nem érdeklődött az állami struktúrák iránt, azokat jól ismerte, így tehát nem lehettem számukra hasznos. Mint a többi képviselőjelölt, én is átestem a feddhetetlenségi vizsgálaton. • A lusztrálás olyan élő, ag­gasztó, tisztázatlan kérdés, amely nyugtalanságot kelt és akadá­lyozza a politikai tanácskozáso­kat. Mint miniszterelnök, mi a vé­leménye erről? - Kezdettől az volt a nézetem, hogy a probléma rendkívül összetett és számos nehézséget okozhat. A politikai pártok azonban ragasz­kodtak a képviselőjelöltek lusztrálá­sához, és Sacher miniszter ezért a kormány egyetértését kérte ahhoz, hogy a Belügyminisztérium adja ki a szükséges alapanyagokat. Egyút­tal felhívta a figyelmet arra, hogy a feddhetetlenségi vizsgálat milyen gondokkal járhat. Egy példával is szolgált: Egy robbanóanyagokat gyártó üzem mérnökével kapcsolat­ba lép az állambiztonság és együtt­működésre kényszeríti őt a gazdasá­gi titkok védelme érdekében. Amikor az említett robbanóanyag újdonság­nak számított, sokan érdeklődtek iránta, még külföldről is és ezért logikusnak tűnt, hogy mindenkit szemmel kell tartani, aki kapcsolat­ba kerül vele. Csakhogy az az em­ber, amikor egyetértett azzal, hogy védelmezni fogja ezt a terméket, egyúttal azt is aláírta, hogy az állam­biztonság munkatársává válik. Ki tudja, mit csináltunk volna mi ebben az esetben. Lehet, hogy szintén alá­írtuk volna ezt. Az ember úgy érez­hette, hogy jó ügyet szolgál ezzel, s nem pedig azt, hogy az állambiz­tonság szolgálatába áll. Ráadásul a rendőrök úgy manipuláltak az ira­tokkal, ahogy akartak, még novem­ber után is, így sok minden elvesz­hetett vagy módosulhatott... • Ezután került sor a Bar­tonőík-esetre. -Véleményem szerint bizonyos módon befolyásolta a választásokat. Egy politikai párt elnökéről volt szó és az emberek nemcsak róla alkot­tak véleményt, hanem az egész pártról. Ezt el kellett volna kerül­nünk. • Sacher miniszter nem tudta lecsillapítani a kedélyeket. Véle­ménye szerint kizárható, hogy Bartončík úr esetében csupán az vezérelte, hogy a lusztrálás ne sújtson egy vétlen embert, vagy pedig szem előtt tarthatta annak a pártnak az érdekeit, amelynek tagja, esetleg az olyan személyek érdekeit, akik hozzá közel állnak? - A köztársasági elnök legutóbbi lányi beszédében egy nagyon szép gondolatot fejtett ki, mármint azt, hogy a Bartončík úrral folytatott ta­nácskozáson jelen volt ó, Jirí Križan és még valaki, az Isten. • Vagyis a tárgyaláson részt vevő három személy lelkiismere­tére utalt. - Igen. Mivel én személy szerint ismerem az elnököt és erkölcsi érté­keit, hiszek abban, amit ő mondott. A kérdés az, hogy ki lát bele Sacher miniszter lelkiismeretébe. • Az Isten... - Senki sem gyanúsíthat bennün­ket azzal, hogy tudatosan támadjuk Sacher minisztert. Első találkozá­sunkkor a parlamentben az elnök és én is közöltük vele, hogy hiszünk neki. Ezt a nézetemet elmondtam akkor a parlamentben, hajnali két órakor. Tudja, Sacher úrnak az a hátránya, hogy tagja egy politikai pártnak. így aztán nem kerülheti el azt a feltételezést, hogy a párt érde­keit szem előtt tartva jár el, még akkor is, ha szándékai tiszták. Ezért a belügyminiszternek nem szabad­na politikai párt tagjának lennie. Vé­lekedjenek erről a keresztényde­mokraták, a néppártiak vagy más pártok tagjai bárhogyan is. • A Mladá fronta interjút közölt Sacher miniszterrel, aki azt állítot­ta, önt előzetesen tájékoztatták arról, hogy feddhetetlenségi vizs­gálatot indítanak Lis úr, a Népi Kamara honvédelmi bizottsága elnöke esetében, akiről a TASZSZ azt állította, hogy a CIA ügynöke. Másnap a TASZSZ bocsánatot kérve cáfolta a hírt, és így a luszt­rálás megkezdése különösnek tű­nik. Mi a véleménye erről? -Arról tájékoztattak, hogy már folyik a vizsgálat, és nem arról, hogy megkezdik Lis úr lusztrálását. Egyúttal közölték, hogy leellenőrzik a CIA-val folytatott együttműködé­sére vonatkozó hírt. Ez volt minden. Hétfőn aztán Sacher úrtól megtud­tam, hogy a cáfolat után a vizsgála­tot leállították. • Megtudtuk, hogy április 24­én Sacher miniszter javasolta a kormány rendkívüli ülésének összehívását, s ezen rendkívüli állapot kihirdetését javasolta, mi­közben az egész állam „felügyele­tével" helyettesét, Sámel urat bíz­ták volna meg. Igaz ez a hír? És amennyiben igen, elfogulatlan, pártatlan állásfoglalásnak minő­síthetó-e az ilyen kezdemé­nyezés? - Már két ízben rendkívül riasztó dokumentumokat terjesztettek a kormány elé azzal a javaslattal, hogy hozzunk rendkívül szigorú biz­tonsági intézkedéseket. A kormány mindkét esetben elvetette a javasla­tot, nem kompetensnek minősítve azokat. • Kormánya politikai szem­pontból rendkívül ingatag hely­zetben kezd majd dolgozni. A koalíció egészen más, mint ahogyan azt feltételeztük. Erő­södnek a szeparatizmussal kacér­kodó nacionalista mozgalmak, végre hozzá kell nyúlni a gazda­sági kérdésekhez, jól behúzni a derékszíjakat. Sokan rettegnek, mi lesz a lusztrálásokkal, találkoz­hatunk a faji megkülönböztetés megnyilvánulásaival, esetenként úgy tűnik, túlsúlyban vannak az aggodalmak. Milyen a belső biztonságérzete ebben a hely­zetben? - Van elképzelésem a jövőről és mindent meg akarok tenni azért, hogy a kormány tagjaival együtt ezt meg is valósítsam. Illuzórikus az az elképzelés, hogy klasszikus, de­mokratikus választások állnak mö­göttünk. Nem nyert egy hagyomá­nyos politikai párt sem, hanem egy politikai mozgalom, amelyet nem határoz meg egy egyesítő program. A demokratikus világban ez nem tipikus. Miért vallottak kudarcot ép­pen nálunk a politikai pártok, ame­lyeknek kiépített struktúrájuk, titkár­ságaik, nyomdáik, újságjaik vannak? A Kelet-szlovákiai kerületben, ahol az NYEE jelölőlistáján indultam, mi­ért szereztem meg a szavazatok abszolút többségét - bizonyára nem azért, mert a választók meg voltak győződve szakmai és politikai ké­pességeimről. A fontos az volt, hogy ismertek, mert onnan származom. Úgy gondolom, hogy két év múlva a választások már egészen mások lesznek. A politikai pártok alternatív programokkal lépnek fel, olyan em­bereket javasolnak majd, akikről tudjuk, mire képesek, akik az ár­nyékkabinetekben felkészülnek az egyes posztok betöltésére. Most csak azt tudjuk, hogy az egyes pár­tok melyik tárcát kapják meg a koalí­cióban, de azt már nem, ki lesz az, és mit tud az, aki a tárca élére kerül. Néha azt gondolom, vajon a jó ké­pességű, rátermett emberek felkuta­tása nem fontosabb-e mint a politi­kai pártok versengése. Mi ugyanis nem vagyunk és sokáig nem is le­szünk olyan helyzetben, hogy elpa­zarolhassuk az olyan rátermett és egyúttal becsületes emberek erejét, akiknek politikai meggyőződése nem felel meg számunkra. A Bundestag feltette a pontot az i betűre: Sérthetetlen a német-lengyel határ Grúzia állami szuverenitásáért (ČSTK) - A grúz parlament rend­kívüli ülésszaka a Grúzia állami szu­verenitása felújítását szolgáló jogi mechanizmus létrehozásával, a grúz állampolgárságról és a sza­bad választásokról szóló törvények tervezetével foglalkozott. A képvise­lők az OSZSZSZK Legfelsőbb Ta­nácsához címzett nyilatkozatot fo­gadtak el. A dokumentum a Grúz Demokratikus Köztársaság és az OSZSZSZK közti 1920-as szerző­dés megszegésének jogi és politikai következményeivel foglalkozik. E szerződésszegés következmé­nyeként csatolták Grúziát a Szovjet­unióhoz. A magyar kormányfő Franciaországban (ČTK) - Kétnapos munkalátoga­tásra tegnap Franciaországba érke­zett Antall József magyar kor­mányfő. Párizsban tárgyalásokat folytatott francia partnerével, Michel Rocard-ral és az esti órákban fo­gadta öt Francois Mitterrand elnök. A grúz parlament elismerte a há­rom balti köztársaság függetlensé­gét és kifejezésre juttatta készségét, hogy felvegye velük a közvetlen ál­lami, politikai és gazdasági kapcso­latokat. A grúz állampolgárságról és az általános demokratikus választások­ról szóló törvényt következő ülésén fogja jóváhagyni a parlament. A vá­lasztásokat egyébként október 28­ára tervezik. Japán a legnagyobb hitelező (ČTK) - Tavaly Japán nyújtotta a legnagyobb külföldi támogatást, s először előzte meg az Egyesült Államokat - közölte tegnap Tokió­ban a japán pénzügyminisztérium. Az elmúlt évben Japán összesen 8,98 milliárd dollár támogatást nyúj­tott más országoknak. A második helyen áll az Egyesült Államok 7,66 milliárd dollárral, a harmadikon pe­dig Franciaország 7,46 milliárddal. (ČSTK) - A nyugatnémet Bun­destag csütörtökön este szavazat­többséggel jóváhagyta az Odera -Neisse határ sérthetetlenségéről szóló nyilatkozatot. Ratifikálta a két német állam között július 1 -tői létre­hozandó gazdasági, pénzügyi és szociális unióról szóló államszerző­dést is. A Bundestag tehát megerősítette Küldöttségünk Koppenhágában (ČSTK) - A helsinki folyamatban résztvevő országok emberi dimen­zióról tárgyaló második, koppenhá­gai konferenciájával párhuzamosan zajló akciókra Csehszlovákiából is megérkezett a független mozgalmak 40 tagú küldöttsége. A Polgári Fó­rum, az NYEE, a Charta '77, a PEN Klub és más szervezetek, mozgal­mak képviselői különböző konferen­ciákon, szemináriumokon, találko­zókon és kulturális rendezvényeken vesznek részt. A küldöttséget csü­törtökön egy ebéd keretében fogad­ta a Politiken dán napilap, az egyik legnagyobb lap főszerkesztője. A csehszlovák küldöttség sajtóér­tekezletet is tartott, a dán tömegtájé­koztató eszközök kivétel nélkül nagy figyelmet szentelnek látogatá­suknak. Az összeomlás szélén (ČSTK) Mengisztu Hailé Mariam etióp államfő Addis Abebában kije­lentette, hogy országát az összeom­lás fenyegeti. Érzelmekre apelláló felszólalásában nyilvánosan elis­merte rezsimje sikertelenségét és felszólította az egész ország lakos­ságát, tegyen erőfeszítéseket a ka­tasztrófa megelőzésére. Megfigye­lők felhívják a figyelmet az ország válságos gazdasági helyzetére, amelyet jellemez a menekültáradat, a keveset termelő mezőgazdaság és az aszályveszély. Kivonják az atomfegyvereket (ČSTK) - A Reuter hírügynökség meg nem nevezett NATO-forrásokra hivatkozva jelentette tegnap, hogy a Szovjetunió kivonja egyes nukleá­ris fegyvereit a balti köztársaságok­ból, a Kaukázusontúlról és Kelet­Európából. A lépés oka az országon belüli nyugtalanság és a Varsói Szerződésben történt változások. A hírügynökség szerint a Szovjet­unió valamennyi nukleáris támaszt­pontján lényegesen megszigorítot­ták a biztonsági intézkedéseket, nyilván azért, nehogy rossz kezekbe kerüljenek az atomfegyverek. Eze­ket az OSZSZSZK területére vonják vissza. Kiéleződő feszültség Libériában (ČSTK) - Libériában Charles Tay­lor felkelő egységeinek csütörtö­kön sikerült elfoglalniuk Careysburg várost, amelynek közvetlen közelé­ben található az afrikai kontinens számára sugárzó Amerika Hangja rádióadó. A legutóbbi jelentések szerint az adó tovább közvetít. Careysburg csak 30 kilométerre fekszik a libériai fővárostól, Monróvi­ától, amelyet még Samuel Doe ál­lamfő és a hozzá hű egységek tarta­nak ellenőrzésük alatt. A feszültség, amely a múlt héten, azután, hogy a kormány képviselői a szomszédos Sierra Leoneban tárgyaltak a felke­lőkkel, enyhült, az utóbbi napokban ismét kiéleződött. Hivatalos jelenté­sek szerint Libéria 2,7 millió lakos­ságának mintegy egytizede elhagyta az országot. mindkét fontos dokumentumot, me­lyeket néhány órával korábban a ke­letnémet Népi Kamara is jóváha­gyott. Az éjfélig elhúzódó heves vita után a német-lengyel határ sérthe­tetlensége mellett 487 képviselő szavazott, 15-en ellenezték a doku­mentumot, hárman pedig tartózkod­tak. Ami az uniószerződést illeti, 445 képviselő mellette, hatvan pedig el­lene szavazott. Egy honatya tartóz­kodott. Tegnap a Bundesrat, a nyugatné­met parlament másik kamarája is 9 szavazattal 2 ellenében jóváhagy­ta a két német állam közötti unióról szóló szerződést. A Szövetségi Ta­nácsban többségben levő ellenzéki szociáldemokraták nagy része a ko­rábbi fenntartások ellenére szintén elfogadta a szerződést. Nincs tehát akadálya annak, hogy a jövő hónap elején az NDK-ban bevezessék a nyugatnémet márkát és a piacgaz­daságot. Szovjet-japán kiegyezés reménye (ČSTK) - Nyikolaj Szlovjev, a Szovjetunió tokiói nagykövete sze­rint Moszkva a jövőben a Japánhoz fűződő kapcsolataira összpontosítja figyelmét. Szolovjov a kormányzó Liberális Demokrata Párt képviselőivel meg­tartott találkozón reményét fejezte ki, hogy a munkacsoportnak, amely a két ország közötti békeszerződés előkészítésével foglalkozik, sikerül megoldania a Hokkaidótól északra levő négy szigetet érintő területi vi­tát. A nagykövet kijelentette, a szov­jet haderőcsökkentés a Távol-Kele­ten fokozatos lesz, mivel a Szovjet­unió és az USA között eddig ez ügyben nem született megálla­podás. A német egyesítésről (ČSTK) - Helmut Kohl nyugatné­met kancellár és Francois Mitter­rand francia elnök tegnap délután az NSZK-beli Bingenben találkoz­tak, ahonnan a Rajnán áthajóztak Amssmannshausenba. A munkae­béd során a két politikus tárgyaláso­kat folytatott a nemet egyesítés nemzetközi vonatkozásairól, vala­mint a NATO és a Varsói Szerződés helyzetének alakulásáról. Bonni tá­jékoztatások szerint a felek foglal­koztak a nyugati pénzügyi támoga­tás megszerzésével kapcsolatos szovjet kívánsággal és a kelet-euró­pai államok támogatásának lehető­ségével. Megemlékezés a forradalomról (ČSTK) - A választási törvény rendelkezéseinek megfelelően Ion Iliescu államfő lemondott a Nemzeti Megmentési Front elnöki tisztségé­ről - közölte Bukarestben tegnap . közzétett nyilatkozatában a Front. A román választási törvény értelmé­ben ugyanis a köztársaság elnöke nem lehet semmilyen párt tagja vagy vezetője. A Nemzeti Megmentési Front a napokban új elnököt választ. Románia-szerte tegnap megem­lékeztek a Ceausescu-rezsimet megdöntő decemberi forradalomról. A román belügyminisztérium és a nemzetvédelmi minisztérium ugyancsak tegnap közös nyilatko­zatban szólította fel a lakosságot, hogy a ,,szélsőséges elemek" által kiprovokált erőszakos akciók eseté­ben azonnal hagyják el a helyszínt, így tegyék lehetővé a rendfenntartó erőknek „a középületek hatékony védelmének biztosítását és a parla­ment döntéséből rájuk háruló továb­bi kötelezettségek teljesítését". A KGB cáfol (ČSTK) - A Szovjetunió Állambiz­tonsági Bizottsága (KGB) tegnap nyomatékosan cáfolta volt munka­társának, Oleg Kalugin vezérőr­nagynak azokat a bíráló kijelentése­it, amelyek szovjet és külföldi tö­megtájékoztató eszközökben jelen­tek meg. A KGB szerint Kalugin megsértette az intézmény dolgozói­nak szakmai tisztességét és emberi méltóságát. Kalugin vezérőrnagy június 20-án a Komszomolszkaja Pravda napi­lapban és más tömegtájékoztató eszközökben bírálta a KGB egykori és mai tevékenységét és arra hívta fel a figyelmet, hogy a bejelentett átalakítás ebben az intézményben csak félrevezetés. Beszélt a KGB különleges ,,dezinformációs" osztá­lyának működéséről is. Ennek az a feladata, hogy minden lehetséges eszközzel diszkreditálja a szovjet el­lenzéki struktúrákat.

Next

/
Thumbnails
Contents