Új Szó, 1990. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-19 / 142. szám, kedd

A varsói könyvpiac slágere nem a Walesa-könyv. Bármily hihetetenül hangzik is, a viszonteladók már csillagászati összeget - kilencvenezer zlotyt - kérnek Edward Gierek „Félbeszakadt évtized" című, interjú formájában megjelent visszaemlékezéséért. Edward Giereket a történelem tette Lengyelország első emberévé, s ugyancsak a történelem „váltotta le". Az 1970-es tengermelléki tiltakozó megmozdulások félreállították Gomulkát, s decemberben Gierek lépett a helyébe az első titkári poszton. A tengermelléki munkások ekkor kórusban kiáltották a pártvezérnek: „Segítünk!" latairól, valamint a Brezsnyevvel való viszonyáról mondottak miatt. Edward Gierek azt állítja, hogy azonnal a pártvezetői kinevezése után találkozott a legmagasabb egyházi vezetőkkel, majd ezt követően is évente négyszer-ötször került sor eszmecserékre. Nos, Kania, aki előkészítette ezeket a találkozókat, úgy emlékszik, hogy csak 1977-ben ült le először egy asztalhoz az első titkár és Wyszynski bíboros. A majd Ám milyen a sors: ugyanezek a tengermelléki dolgozók nem egészen egy évtized múlva azt mondták: Elég volt! Edward Gierek az 1980-as gdanski megállapodások aláírását követően búcsúra kényszerült. A szükségállapot bevezetésekor Jaruzelski tábornok - mint a válságért felelős személyt - őt is internáltatta. A konszolidációval Gierek végleg eltűnt a lengyel közéletből. A hírek szerint politikai karrierje kezdetének színhelyére, Sziléziába költözött vissza az egykori katowicei első titkár. Interjúkat hosszú ideig nem adott, a mostani, könyv formájában kiadott viszont robbantott. Sajátos szemszögből látja „uralkodásának" nem egészen egy évtizedét, ám a szubjektivitáshoz mindenkinek joga van. A szenzáció mégsem a giereki látásmód, hanem az, hogy a könyv - no meg a történelem - egyik szereplője, Stanislaw Kania terjedelmes cikkben fejezte ki megdöbbenését amiatt, hogy Gierek a '70-től '80-ig eltelt időszakot, s benne saját szerepét látja. Kaniát ugyancsak történelmi'események ültették a LEMP első titkári székébe, hiszen 1980 augusztusát követően ő váltotta fel Giereket. Nem könnyű időket fogott ki, s nem is bírt a rá nehezedő teherrel. Még a szükségállapot előtt, 1981 októberében távoznia kellett, s helyét - nem lehet véletlen - a kemény kezű tábornok, Jaruzelski foglalta el, aki aztán a maga módján „teremtett rendet" az országban. EDWARD „BEZZEGJEI" Szóval Stanislaw Kania - ugyancsak hosszú hallgatás után - kötelességének érezte, hogy a tekintélyes varsói Politykában felfedje a nagy sikerű Gierek-könyv - ahogy Kania írja - rágalmait és hazugságait. Azzal vádolja elődjét, megadva neki a saját értékelés jogát, hogy megmásítja a tényeket. Már a könyv címével sincs kibékülve, inkább „A nagy, de ki nem használt lehetőségek évtizede" címet adta volna neki. Kaniának nem tetszik, hogy Gierek túlságosan is rózsaszínűnek mutatja be a hetvenes éveket, s a „bezzeg akkor" jelszó szellemében hasonlítja össze a jelenlegi időszakkal. Gierek, többek között azt állítja, hogy a nemzeti jövedelem csaknem megkétszereződött 1970 és 1980 között. Utódja szerint csak 69,1 százalékos volt a növekedés, ami valóban nem kis teljesítmény, ám így önmagában megtévesztő. A növekedés nagyrészt az évtized első felében következett be, aztán abbamaradt. „Persze nem lehet a végsőkig fokozni az emelkedés ütemét, de egy ilyen hatalmas törést a nemzeti jövedelemben badarság csupán a kemény telekkel magyarázni, mint ahogy azt az interjúalany teszi" - írja Kania a Politykában. A valóság: nem változott a gazdaság szerkezete, csökkent a gazdálkodás hatékonysága, mind kevesebb hasznot hozott minden termelőegység. Gierek az ország eladósodását sem látja vészesnek, hiszen a körülbelül húsz milliárd dollár egy főre számolva kevesebbet tett ki, mint például-Magyarországé. Kania ezt az állítást is megkoronázza: „igen, de a többi európai szocialista ország kivitele (Magyarországot, Bulgáriát, az NDK-t és Csehszlovákiát említi) 2-4 szerese volt a miénkének". Stanislaw Kania szerint a hitelfelvétel még nem lett volna baj, ha a pénzt megfelelő beruházásokra fordítják. Azt is hazugságnak tartja, hogy Gierek és csapata 1980-as távozásukkor 1300 millió dollárt készpénzben, négymilliárd dollárt pedig a termeléshez szükséges összetevők értékeként hagytak volna az államkaszMár Walesa is? Gierek emlékezik - Kania cáfol szában. (Edward Gierek az interjúban ugyanis azt sugallja, hogy főleg az őt követő kommunista vezetői gárda felelős a hosszan tartó válságért.) AZ OSSZEESKÜVÉSI MÁNIA Furcsának tartja a vitacikk szerzője Gierek hozzáállását a társadalmi feszültségekhez. A hetvenes évek első embere alaptalannak nevezi a munkásmegmozdulásokat. Emlékezetes, hogy a sztrájkok csúcsán, 1980 augusztusában mintegy 700 ezer munkás nem dolgozott. Edward Gierek szerint nem az elégedetlenség váltotta ki a tömeges munkabeszüntetést, hanem egy összeesküvő hálózat szervezte meg a sztrájkot. Kania megjegyzi, hegy ez az összeesküvési mánia nem először jelenik meg elődjénél. 1956-. ban Gierek KB-titkárként jelen volt a poznani véres eseményeknél. Azt állítja, persze, hogy neki nem volt befolyása a történtekre, nem ő döntött a tűzparancsról. Viszont a poznani megmozdulást követően a vizsgálóbizottság vezetőjeként írt jelentésében Gierek a munkástiltakozás okát „a belső ellenség és az imperializmus szervezett tevékenységének" állította be. Ugyanez az effektus bukkan fel 1980 értékelésekor is. Valamiféle magasról szervezett összeesküvésben látja az augusztusi tömegmegmozdulások okát, azt állítván, hogy a sztrájkok folytatása Stanislaw Kania és Walesa csoportjának is érdeke volt. Gierek szerint természetesen Walesa is a belügy beszervezett ügynöke volt, s különben is, túlságosan erőtlen volt akkor a későbbi Szolidaritás-vezető csoportja ahhoz, hogy egymagában irányítsa a tiltakozó akciókat. Csak az összeesküvők eszközeként tevékenykedhetett - állítja könyvében Edward Gierek. BREZSNYEV TELEFONJA Kania - aki a Gierek-csapatban KB-titkárként dolgozott az első titkár mellett - ugyancsak a tények megmászásával vádolja egykori felettesét az egyházzal fenntartott kapcsotíz esztendő alatt összesen négyszer jött létre csúcstalálkozó a LEMP és a klérus első embere között. A hetvenes évek első titkára természetesen nyilatkozott a szovjet vezetőkhöz fűződő viszonyáról is. „Edward Gierek egy olyan herceg szerepében tetszeleg, aki vitézül védte Lengyelországot, a beavatkozással szemben" - állapítja meg cikkében Stanislaw Kania. Szerinte senki sem valamiféle tigrisnek ismerte meg a pártvezért az egy évtized alatt. Egy telefonbeszélgetésben, 1980 augusztusának forró napjaiban Brezsnyev - legalábbis így emlékszik Gierek - kijelentette: „Vágjátok pofán őket, mi majd segítünk!" S Edward Gierek az interjúban Kaniát és Jaruzelskit hozza fel tanúként. „Ha Brezsnyev valóban ezt mondta volna, akkor meglehetősen tragikus végkifejlete lett volna az eseményeknek" - állítja most Kania, hozzátéve, hogy ő természetesen nem emlékszik az idézett mondatra. Ugyancsak Gierek hazugságának nevezi a cikk szerzője - az események tanúja - azt, hogy az első titkár helytelenítette volna az afganisztáni beavatkozást vagy követelte volna a katyini mészárlás feltárását. Gierek tehát emlékezik, igaz a maga módján, s utódja - Stanislaw Kania - másképp látja a történteket. Érdekes, majd' tíz esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy mindketten megszólaljanak. Melyikük mond igazat? Legfeljebb a történészek számára lényeges, nekik viszont más forrásuk is van az események megítéléséhez. A lengyeleket pedig akár kilencvenezer zlotyért is érdeklik a közelmúlt kulisszatitkai. Függetlenül valóságtartalmuktól. Mert mégiscsak szenzáció, hogy Jaruzelski Grecsko marsallal együtt Afganisztánban vadászott, vagy - mint az ugyancsak Edward Gierek visszaemlékezéseiből kitűnik - Stanislaw Kania 1980-ban valahol Belorussziában Jurij Andropovval együtt készítette elő a hetvenes évek lengyel vezetőjének megbuktatását. RITECZ MIKLÓS Négyszemközt a piacgazdaságról SZERKESZTI: KOVÁCS EDIT Még egyszer a magánvállalkozók biztosításáról A magánvállalkozás során sokrétű véletlen és váratlan természeti csapás avagy más káresemény fordulhat elő, amely a tevékenységet részben megszakíthatja vagy akár teljesen megszüntetheti. Az ilyen esemény nagyméretű vagyoni és pénzveszteséggel jár, aminek következményeit a magánvállalkozó csakis egyedül viselné, mivel állami támogatásra nem számíthat. Már egy kisebb természeti csapás következményei is katasztrofálisak lehetnek, s nem egy esetben valamely váratlan káresemény a magánvállalkozó csődbejutását is jelentheti. Megelőzhető csödbejutás Ezt a következményt azonban meg lehet előzni, méghozzá megfelelő biztosítással. Minden magánvállalkozó lehetőleg még a tevékenysége megkezdése előtt forduljon a Szlovák Állami Biztosító bármelyik fiókjához, ahol biztosítási szerződést köthet az egyes váratlanul keletkező káreseményekre. Tudni kell azonban, hogy a tudatosan előidézett károkat a biztosító nem fedezi. A biztosítási szerződésből kifolyólag csakis a véletlenül bekövetkezett káresetek térítésére lehet igényt tartani. Tehát a magánvállalkozó és a biztosítási intézmény szimbiózusa megteremtheti a biztonságos vállalkozás alapját. Az előző cikkekben a magánvállalkozókat kétféle biztosítási módozatról, mégpedig a kötelező felelősségbiztosításról és a szerződéses biztosításról tájékoztattuk. A kötelező felelősségbiztosítás a 105/1990 számú törvény (A magánszemélyek vállalkozásáról szóló törvény) értelmében minden magánvállalkozóra vonatkozik, aki legalább egy dolgozót alkalmaz. Azonban a Szlovák Állami Biztosító széles körű szerződéses biztosítást kínál. A magánvállalkozó bizonyára felteszi a kérdést, hogy a sokrétű biztosítási kínálat közül számára melyik a legmegfelelőbb. Tanácstalanságukat az is fokozza, hogy a biztosítás terén meglehetősen kevés a tapasztalatuk, mivel eddig az egyes élet- és balesetbiztosításokon kívül leggyakrabban csak lakás- vagy esetleg gépkocsibiztosítást kötöttek. Epp ezért eligazítás céljából figyelmükbe ajánlunk néhány alapvető biztosítási módozatot. Nagy a kár valószínűsége A vállalkozás lényegénél fogva szerződéses felelősségbiztosítás nélkül elképzelhetetlen. Nagy a valószínűsége annak, hogy a tevékenység során kárt idézünk elő egy harmadik személy életében, egészségében, vagyonában,esetleg a kár más formában jelentkezik. Csak néhány példa a sok közül. A magánvállalkozó üzletet nyit. Megtörténhet, hogy az egyik M

arci kerek egy perce szótlanul nézi a testes férfit, aki nagy nyögések között próbálja meglazítani a vízcsap berozsdásodott csavarját. Hetek óta folyik a csap, nagymama minden tányér elmosásánál szenvedő hangon, az égre függesztve tekintetét, elrebegi: ,,Megboldogult nagyapád már megjavította volna", s ha valami miatt dühös a nagyi - ez pedig naponta többször is előfordul - azt is hozzáteszi: „a lusta apád nem törődik ilyesmivel". Nagyapa erényeit és a papa hibáit nagyi mindig halkan közli, de annyira azért nem halkan, hogy apu és Marci meg ne hallja. Apu ilyenkor azt szokta mondani - de ő jó hangosan, hogy a nagyi a másik szobából is meghallja nem azért tanult, hogy csöpögő csapokat javítson, neki diplomája van. Marci már két perce bámulja a verejtékező férfit, akinek görcsbe rándult arca hirtelen kisimul, üdvözült mosoly telepedik rá, és diadalmasan felkiált: - Na végre megvagy! - Aztán a két ujja közé szorít valami láthatatlan micsodát, és a nagyi orra alatt hadonászik vele: - Látja ezt a tömítést? Ez már annyira elkopott, hogy nem is látni! Marci már három perce csodálja szótlanul a bácsit, aki a fejét csóválja, és hümmög, de hümmögése oly kifejező, hogy Marci megértette: nagy itt a baj, nagyon nagy, ám a mester ezzel a nehéz problémával is megbirkózik, de ehhez kérem, érteni kell. Kezében villog a franciakulcs, pici karikát húz a csonka csapra, ráilleszti a csavart, meghúzza jó erősen, no még egy kicsit, majd kinyitja meg elzárja a csapot, többször is egymás után. És Dilemma a csap úgy viselkedik, ahogy az egy jóravaló csaphoz illik: ha kinyitják, csurog, ha elzárják, nem csurog. Nagymama élvezettel csavargatja. Most csurog, ha elzárják, nem csurog. Nagymama élvezettel csavargatja. Most csurog a víz, most meg nem. - Istenem, de jó! - sóhajtja , boldogan, aztán - egy cseppet sem boldogan-aztmondja. A vejem nem ért az ilyesmihez, lakást se tud szerezni, folyton csak a könyveket bújja, keresni meg alig keres. - De a következő pillanatban a nagyi újra mosolyog, kávét tesz a bácsi elé, abban az aranyszélű csészében, amihez az apunak nem szabad nyúlni. Még bort is önt neki. Kétszer is. Marci negyedik perce bűvöli a bácsit. De ötéves lényének ez már túl hosszú idő. Máskor egy percig sem bírja ki, a nagyi szidja is mindig, hogy rossz, hogy üljön szépen és rajzoljon, vagy nézegesse a könyveit, hiszen maholnap iskolába megy, és ha nem fog tanulni, buta marad, és sokat kell majd dolgoznia. Marci négy perce ül szótlanul, de már mocorog, s a következő pillanatban megszólal: - Bácsi, te sokat dolgozol? - Rengeteget, kisöreg! Biztosan azért, mert nem akart tanulni és buta maradt, gondolja Marci, és már mondaná is, de nagyi szerencsére észreveszi, gyorsan áttereli a szobába. Marci az ajtórésen át látja, hogy a nagyi sok pénzt egy ötvenest, dug a bácsi zsebébe. Dilemmában van... Tanuljon vagy ne tanuljon? Kopasz-Kiedrowska Csilla vevő az üzletében megcsúszik és eltöri a lábát. A vevő kártérítési igényeit a biztosító a magánvállalkozó szerződéses felelősségbiztosításából téríti meg. Gyakoribb azonban az olyan eset, amikor hibás áru használata kárt idéz elő a vevő vagyonában, egészségében, esetleg életében is. Ilyen esetben a biztosító a szerződéses felelősségbiztosításból fedezi a hibás termék használata által okozott károkat. Például az üzletember gépkocsialkatrészeket árul. Egy autótulajdonos fékberendezést vásárol nála. A fékberendezés azonban hibás volt, s ennek következtében a gépkocsi vezetés közben felborul. A biztosító a magánvállalkozó felelősségbiztosításából nem fedezi a hibás fékberendezés értékét, de kártérítést nyújt a gépkocsin keletkező károkért. Különösen nagy a kockázat fuvarozáskor, amikor más személy áruját kell szállítani. A szállítmányt kár érheti a gépkocsira való fel- és lerakás közben, s ugyanúgy szállítás közben is. Ezért, na valaki fuvarozással foglalkozik, legmegfelelőbb, ha fuvarozói árukár felelősségbiztosítást köt. A vagyonbiztosítás keretében a természeti csapások következtében keletkező károk biztosítása az egyik legalapvetőbb biztosítási módozat a magánvállalkozók számára. Ugyanis tevékenységük során bármikor olyan természeti csapások érhetik (tűzvész, robbanás, villámcsapás, árvíz, földrengés, földcsuszamlás, földés kőomlás által okozott károk), amelyek következtében vagyonuk részben vagy teljesen megrongálódhat. Sokszor egy kis figyelmetlenség következtében az egész épület tűzben állhat. S ha egy ilyen tűzvész, vagy más természeti csapás megsemmisíti vagyonuknak akár csak egy részét is, nagy pénzügyi veszteség érheti őket. Sokéves tapasztalatból tudjuk, hogy a tűz vagy robbanás nagy anyagi károkat okozott még az olyan üzemekben is, ahol a legmodernebb tűzvédelmi berendezések voltak felszerelve. Az utóbbi években gyakori a felhőszakadás, a belvíz és az árvíz sok kárt, illetve nagy anyagi veszteséget okoz. Ezekben az esetekben a biztosítás pótolhatatlan. Ne csak a szállítmányra! A magánvállalkozók további fontos biztosítása a szállítmány- és a gépkocsibiztosítás. Ezek a biztosítások főleg olyan esetekben nélkülözhetetlenek, ha a magánvállalkozó termékeit, áruját saját gépkocsiján fogja szállítani, vagy tevékenysége során nem nélkülözheti a gépkocsit. Sajnos, a statisztikai kimutatások szerint egyre több a balesetek száma, ezért a gépkocsi- és a szállítmánybiztosítást minden vállalkozó figyelmébe ajánljuk. A gépkocsibiztosítás olyan formában köthető meg, hogy baleset folytán a biztosító kártérítést nyújt nemcsak a gépkocsi megrongálódásáért, hanem a gépkocsi utasainak sérüléseiért is. A termékeken keletkezett károk térítését a szállítmánybiztosításból kell igényelni. Itt még egyszer hangsúlyozzuk, hogy a szállítmánybiztosítás csak a magánvállalkozó saját termékein keletkezett károkat fedezi. Amikor a magánvállalkozó más személyek küldeményét szállítja, s a küldeményen kár keletkezik, ekkor kártérítést csakis a fuvarozói árukár felelősségbiztosításból lehet igényelni. Olyan esetben is fuvarozói felelősségbiztosítást ke

1! kötni, amikor a magvánvállalkozó például a lakosok varrógépeit saját műhelyében javítja meg, s a varrógépek átszállítását a magánvállalkozó vagy alkalmazottai végzik. Az említett biztosítási módozatokon kívül a többi vagyonbiztosításnak is fontos szerepe van. Minden biztosítási módozat egyedi, más-más káreseményt fedez. Az egyes vállalkozási tevékenységek igen sokrétűek, s ennek alapján a biztosítási kínálat is különböző. A magánvállalkozónak minden esetben meg kell fontolnia, milyen téren érheti őt káresemény, melynek következményeit egyedül nem lenne képes elviselni. A káresemény következményei nem egy esetben meghaladják a magánvállalkozó lehetőségeit. Ezért minden magánvállalkozó forduljon a Szlovák Állami Biztosító fiókjaihoz, amelyekben megkapja a szükséges felvilágosítást és megkötheti a számára legmegfelelőbb biztosítási szerződést. BORZA KATALIN mérnök, a Szlovák Állami Biztosító szakelőadója ÚJ SZÚ 4 1990. VI. Í6.