Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-16 / 113. szám, szerda

Prágai bomba A Néppárt pert indít a bécsi Profil ellen Ezzel a főcímmel közölt cikket e heti számában a Profil bécsi hírmagazin. Az írás azt fejtegeti, valóban együttműködött-e az állambiztonsággal Josef Bartončík, aki a Csehszlovák Néppárt miniszterelnök-jelöltje. A lap közli, a múlt héten olyan anyaghoz jutott, amely Richard Sacher szövetségi belügyminisztert úgy mutatja be, mint pártja vezérének, Josef Bartončíknak, az ŠTB titkos munkatársának védelmezőjét. Az említett anyag szerint együttműködött a titkosrendörséggel Véra Bartošková, a Néppárt egy további tagja is, aki jelenleg Jirí Dienstbier külügyminiszternek - hosszú éveken keresztül az ŠTB áldozatának - a helyettese. A Profil értesülései szerint Bartončík, a Néppárt elnöke Brünnben írta alá az együttműködési megállapodást a titkosrendőrséggel. Peter Rabi, a hetilap kiadója hangsúlyozta, a források komolyságához nem férhet kétség, hiszen a csehszlovák politikai élet kiváló ismerői ellenőrizték. XXX A Csehszlovák Néppárt vezetése a Profil cikkével kapcsolatban nyilatkozatot adott ki, amely szerint az írás tudatosan betervezett dezinformáció, s célja a „Keresztény és Demokratikus Unió, a Csehszlovák Néppárt diszkreditálása a parlamenti választások előtt." A párt vezetősége szerint a rágalmazó írás bizonyítottan olyan információkon alapul, amelyek a párt központi titkárságának volt munkatársai köréből származnak, azokéból, akik még a közelmúltban szorosan együttműködtek a CSKP és az ŠTB vezetőivel. A nyilatkozat szerint a cikkben megnevezett személyek megbízták jogi képviselőiket, tegyék meg a szükséges lépéseket az osztrák hetilap, a cikk szerzője és informátorai elleni bírósági eljárás megindításához. xxx Az olasz napilapok tájékoztattak Václav Havel elnök felszólításáról, hogy a cseh belügyminiszter mondjon le. A Corriere Delia Sera idézte beszédéből azokat a részeket, melyekben említést tett a fasiszta tendenciákról és a faji gyűlölködésről. Tizennyolc év után először Szovjet-egyiptomi csúcs Moszkvában (ČSTK) - Tizennyolc év elteltével először tesz most hivatalos baráti látogatást a Szovjetunióban Egyiptom elnöke. Hoszni Mubarak hétfőn kezdte meg háromnapos vizitjét, melynek programján tárgyalások szerepelnek Mihail Gorbacsovval, Nyikolaj Rizskov miniszterelnökkel, találkozó a parlament külügyi bizottságának tagjaival és a szovjet értelmiség képviselőivel. Az első Mubarak-Gorbacsov megbeszélés még hétfőn volt, tegnap az államfők négyszemközt tárgyaltak a nemzetközi és regionális problémákról, a kétoldalú együttműködésről, a gazdaság, a kereskedelem, a tudomány és a kultúra területén. A legfontosabb téma természetesen a közel-keleti válság rendezése volt, ezen belül is a szovjet zsidók tömeges kivándorlása Izraelbe. Jicchak Samir izraeli miniszterelnök hétfőn utasítást adott mind a hat arab egyetem ismételt megnyitására Ciszjordániában és Gázában. Megfigyelők szerint a lépés célja az utóbbi időben némileg megromlott izraeli-amerikai kapcsolatok javítása. Az egyetemeket 1987 decemberében, a palesztin népi felkelés kirobbanásakor zárták be. PÁRIZS Tüntetések az antiszemitizmus ellen (ČSTK) - Párizsban hétfőn valamenynyi politikai párt - a szélsőjobboldal kivételével - részt vett azon a sokezres felvonuláson, melynek résztvevői kifejezésre juttatták felháborodásukat az Avignon melletti Carpentras-ban történt gyalázatos eset, a zsidó temető megbecstelenítése miatt. A helyi zsidó szervezetek által rendezett tüntetés a Köztársaság téren kezdődött, a tömeg innen vonult a Bastille térre, ahol meglepetésre megjelent Francois Mitterrand elnök. A második világháború befejezése óta ez volt az első eset, hogy a francia államfő a város utcáin részt vett egy nyilvános felvonuláson. A tüntetők között volt egyébként Michel Rocard miniszterelnök, Laurent Fabius, a nemzetgyűlés elnöke feleségével és gyermekeivel, Valery Giscard d'Estaing volt államfő, Jack Lang kulturális miniszter, Pierre Mauroy, a Szocialista Párt első titkára, Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt fótitkára, Jacques Chirac, Párizs polgármestere és további politikai személyiségek. A menetet Josepf Sitruk Franciaország főrabbija és Jean Kahn, a zsidó közösség képviselője vezette. Hasonló jellegű, de kisebb tüntetések voltak Marseille-ben, Lyonban, Lille-ben és más városokban. CSNT-küldöttség Spanyolországban (ČSTK) - A Cseh Nemzeti Tanács küldöttsége, amely hétfő óta baráti munkalátogatáson tartózkodik Spanyolországban, tegnap Zaragozában folytatott tárgyalásokat az aragóniai parlament és a helyi autonóm kormány képviselőivel. A sajtóértekezlet után a vendégek találkoztak a Spanyol-Csehszlovák Társaság tagjaival és Zaragoza polgármesterével. Küldöttségünk az esti órákban Madridba utazott. ^ ÚJ SZÚ 3 1990. V. 16. Megoldódott a rejtély Influenza volt a nyitrai nyugdíjasotthonban Április közepén nyugtalanító hírek terjedtek el Nyitrán. Rejtélyes halálesetekről, tömeges mérgezésekről beszélt a város apraja, nagyja, miközben félelem fészkelte be magát a szívekbe. Mi is történt tulajdonképpen? - kérdeztük a színhelyen, a nyitrai nyugdíjasotthonban Marta Drágulóvá vezetőnőtől. - Április 10-én több lakónk lázas lett, s az orvosunk, dr. Jozef Škrobánek influenzára gyanakodva megkezdte a betegek szokásos gyógyítását. Mivel a kezelés eredménytelennek bizonyult, a betegek láza nem csökkent, a helyzetről tájékoztatta a Járási Egészségügyi Állomás járványügyi osztályát. Erősítést kapott dr. Gabriela Koníkova személyében, akivel immár közösen látták el a betegeket. Mivel az otthon lakóit novemberben beoltották influenza ellen (A vírus), érthetetlen volt a betegség gyors terjedése. A súlyosabb betegeket a Nyitrai Járási Egészségügyi Intézet járványügyi osztályán helyezték el, összesen huszonketten kerültek kórházba. Ez idő tájt vesztegzárat rendeltünk el, ami húsvét miatt ugyan kellemetlen volt, hiszen nem fogadhattunk látogatókat. Sajnos, a gondos orvosi ellátás ellenére, április 25-ig 24 lakosunk meghalt. Tudni kell, ezek a lakók járásképtelenek voltak, korukat tekintve elmúltak 80 (öten közülük 90) évesek, s az influenza csak súlyosbította egyéb, krónikus betegségeiket. A magas láz, a gyomorbántalmak meggyengítették amúgy is legyengült szervezetüket, s a sok infúzió, antibiotikum sem segített már - tájékoztatott. Megtudtam, a lakók összlétszáma 264, ebből 82-en fekvőbetegek, 98 lakónál fokozott pszichiátriai felügyelet szükséges, tehát csak 84-en képesek önálló életre. - Sajnos, ez nem nyugdíjasotthon, hanem inkább geriátria - mondta kissé lehangolódva a vezetőnő, majd folytatta. - A környék magányos öregeit el kell helyezni. Mire mennének egyedül? A járvány ideje alatt az otthon lakói közül 160-an betegedtek meg, de az influenza az ápolószemélyzetet sem kímélte meg. Heten betegállományba kerültek, huszonheten betegen ugyan, de ellátták a lakókat. Május 10-től megszűnt a karantén, s a nyugdíjasotthonban élő lakosok kezdik kiheverni a társaik halála okozta lelki megrázkódtatásokat. Mária Slížován még látszanak a betegség nyomai, köhécselve, gyenge hangon beszélt. - Sokkal jobban vagyok már. Igaz, naponta megvizsgál a doktor úr. Nagyon magas lázam volt, ezért szédülök még. örülök annak, hogy a kórházból visszatérhettem otthonomba. - Gyenge vagyok még én is - közölte a 67 éves Palárik János bácsi. - Talán életemben sohasem voltam ilyen rosszul. Szerencsésen megúsztam, s ez a jó... Barátomat viszont ki kellett kísérnem a temetőbe. - Ma kaptuk meg Prágából a jelentést, hogy B vírusú influenza fertőzte meg az otthon lakóit. Súlyos betegünk már nincs, a lábadozókat orvosi felügyelet alatt tartjuk. Szerencsére, lakóink az influenza terjedését követően nem estek pánikba, ami nem mondható el a város lakosságáról. Gondunk akadt bőven, hiszen például az élelmiszerszállítók nem hozták házhoz az élelmiszert, mondván, nem akarnak ők is meghalni, önerőből nem volt könnyű megoldani az ellátást. De megoldottuk! Az otthonba hetente kétszer látogató borbély szintén félt a fertőzéstől, s mivel nem akartuk, hogy öregeink ápolatlanok maradjanak, mi borotváltuk őket. De ez is szerencsére már csak emlék. Tény, a „rejtélyes" halálesetek az első perctől fogva egyáltalán nem voltak rejtélyesek, csupán az emberi fantázia tette azzá őket. (péterfi) A CSNT-küldöttség tagjait még hétfőn Barcelonában fogadta Joaquim Xicoy, a katalán parlament elnöke. A csehszlovák vendégek figyelmét elsősorban az keltette fel, hogy a 135 tagú legfelsőbb katalán képviseleti szerv 14 naponként rendszeresen összeül, s közben bizottságai szinte megszakítás nélkül dolgoznak. Hivatásuknak tekinthetik parlamenti tisztségüket a képviselők, mivel fizetik őket. Jaroslav Šafaŕík, a CSNT elnöke, küldöttségvezető, csehországi látogatásra hívta meg Joaquim Xicoyt, aki a megbeszélések után elmondta, az együttműködést jelenleg elsősorban azoknak a küldöttségeknek a cseréjében látja, amelyeknek tagjai megvitatják a gazdasági kapcsolatok lehetőségeit. Új államfő Belgrádban (ČSTK) - A JSZSZK Államelnökségében tegnap, az egy éves mandátum lejárta után, változás történt az elnöki és az alelnöki tisztségekben. Janez Drnovsek eddigi államfőt Boriszav Jovics váltotta fel, az alelnök pedig Sztipe Suvar lett. Jovics 1928-ban született, szerb nemzetiségű, a közgazdasági tudományok doktora. Az 1936-ban született Sztipe Suvar horvát nemzetiségű jogász. Borúlátás és bizonytalanság Talán még sosem uralkodott akkora pesszimizmus utolsó csúcselőkészítő külügyminiszteri tárgyalások előtt, mint most Washingtonban. Senki sem vár nagy eredményeket Baker moszkvai eszmecseréitől, jó, ha meg tudnak egyezni a mához két hétre kezdődő csúcs végleges napirendjében. Persze, egy legfelsőbb szintű találkozó nem lehet teljesen eredménytelen, hiszen ezért Bush elnököt is támadnák odahaza, s Gorbacsovnak is nagy szüksége van arra, hogy valamit fel tudjon mutatni. Ezért valószínű, hogy a tavalyi máltai csúcstalálkozón megfogalmazott célok közül egyedül a vegyi fegyverek terén születhet majd megállapodás. Van alapja az amerikai borúlátásnak. Washingtoni szakértők attól tartanak, hogy a mélyülő politikai válság és a tovább romló gazdasági helyzet miatt a szovjet vezetés döntésképtelenné válik. Mások szerint Gorbacsov helyzete mindennek nevezhető, csak stabilnak nem, a Szovjetunióban még minden megtörténhet, s felteszik a kérdést: ha fennáll a visszarendeződés veszélye, kell-e akkor nagy horderejű leszerelési megállapodást kötni Moszkvával? Persze, ez csak elméleti kérdés, mert szinte bizonyosra vehető, hogy két hét múlva nem fogják elérni a Máltán is megfogalmazott fő célt: a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentéséről szóló szerződést. Mégpedig azért - érvel Washington -, mert minden leszerelési fórumon keményedett a szovjet álláspont, s a START-tárgyalások esetében Moszkva még attól is viszszalépett, amibe korábban már beleegyezett. Melyek a fő ütközőpontok? Korábban a szovjet vezetést meglepte az az amerikai javaslat, hogy minden, több robbanófejjel ellátott nagy hatótávolságú szárazföldi rakétát számoljanak fel (e téren a Szovjetunió van fölényben). Érthető, Moszkva válaszul követelte, hogy ezt terjesszék ki a tengeralattjárókon telepített rakétákra is, e fegyverkategóriánál ugyanis az USA van jelentős fölényben. E téren még nem tudtak megegyezni. Ezenkívül a Szovjetunió azt akarja, hogy jelentős mértékben korlátozzák a hadászati bombázókra telepített robotrepülőgépek számát. A Pentagon ugyanis olyan új eszközöket fejleszt ki és akar hadrendbe állítani, amelyekkel túllépnék a Moszkva által ajánlott kereteket. A tengeri telepítésű, nagy hatótávolságú robotrepülőgépek ügyében az USA kinyilvánította: hajlandó öt évre szóló megállapodást kötni, amely rögzítené, hogy a felek mennyit kívánnak ezekből az eszközökből telepíteni. Moszkva ebbe korábban belement, de később megváltoztatta álláspontját: kötelező erejű, „örökre" szóló és ellenőrzés alá eső szerződést akar. Abban sincs egyetértés a felek között, milyen legyen a robotrepülőgépek maximális hatótávolsága. Baker valószínűleg a balti államok problémakörét is felveti, az viszont nem valószínű, hogy az USA az eddiginél nagyobb nyomást akarna gyakorolni a Kremlre. Kazimiera Prunskiene litván miniszterelnökasszony kőrútjából sokan azt a következtetést vonják le, hogy amíg Gorbacsov katonai erőt nem alkalmaz Vilnius ellen, addig a nyugatiak nem teszik kockára kapcsolataikat a Szovjetunióval. S bár elvben támogatják a litvánok függetlenségét, teljesen mindegy nekik, hogy most vagy két-három év múlva nyerik-e azt el. Visszatérve a pesszimizmushoz. Nemcsak a leszerelési szakértők álláspontja keményedett az utóbbi hetekben, hanem maga Gorbacsov is. Az elszakadni kívánó köztársaságok mellett ez az ellenzékével szembeni magatartásán ugyancsak megfigyelhető. E jelenségeknek tudható be, hogy a Nyugaton különböző elméletek láttak napvilágot arról, mire lehet számítani az elkövetkező hetekben (a csúcson). A Reuter hírügynökség három variációt sorolt fel: 1. Gorbacsov politikailag sebezhetővé vált, ezért meg kell nyugtatnia a hadsereg különböző frakcióit, amelyek aggódnak az elmúlt fél évben hozott reformintézkedések és a köztársaságok elszakadása miatt. 2. Gorbacsovnak jelenleg annyi problémával kell szembenéznie, hogy nem marad ideje a leszerelési kérdésekre. 3. Gorbacsov minden erejét a júliusi pártkongresszusra tartalékolja, amely létfontosságú lesz az egész Szovjetunió szempontjából. A főtitkár ezen a kongresszuson szeretné a politikai rendszer reformjára feltenni a koronát. Addig azonban semmilyen engedményt nem fog tenni a leszerelés terén . Főleg ez utóbbit tartják amerikai politikai körökben a legaggasztóbbnak, mert ha igaznak bizonyul, a csúcs minden eredmény nélkül zárulhat, teljes lesz a sikertelenség. Remélhető, hogy ez nem következik be, hiszen már említettem: ennek a kockázatát egyik vezető sem engedheti meg magának. Főleg Gorbacsov nem, elsősorban neki kell valamit a hazai konzervatív tábor előtt felmutatnia, cserébe azért, hogy kivonult Kelet-Európából. MALINAK ISTVÁN Az össznémet választások időpontjáról később döntenek Lapvélemények a CDU érzékeny vereségének következményeiről (ČSTK) - Helmut Kohl nyugatnémet szövetségi kancellár és Lothar de Maiziere keletnémet kormányfő hétfő esti nyugat-berlini találkozójukon megerősítették a korábbi elképzelést, hogy július 2-ig létre kell hozni a két német állam pénzügyi, gazdasági és szociális unióját. A három és fél órás tanácskozás után az NDK miniszterelnöke kijelentette, továbbra is több kritikus kérdés maradt nyitva, ezek elsősorban a szociális területet érintik. A közös német választásokkal kapcsolatban de Maiziere hangsúlyozta, sem a bonni kancellár, sem ő nem dönthet ebben a kérdésben anélkül, hogy ne konzultálnának a kompetens szervekkel. A bonni politikai pártok irányító testülete hétfőn az Észak-Rajna-Vesztfáliában és az Alsó-Szászországban megtartott választások eredményeivel foglalkozott. Kohl kancellár, a CDU elnöke kijelentette, pártja továbbra is kitart amellett, hogy december 2-án rendezzék meg a választásokat a Bundestagba. Az össznémet választásokkal kapcsolatban azt mondta, az időpontról egy következő tárgyalási fordulón tanácskozhatnak Lothar de Maiziere-rel. Bonni megfigyelők szerint a kancellár egyáltalán nem zárja ki a decemberi össznépi választások lehetőségét. Kohl meggyőződése, hogy ezeken a választásokon a jelenlegi kormánykoalíciónak jó esélyei lennének, ami a valuta-, gazdasági és szociális unió megteremtésének időrendi tervéből ered. A CDU-nak az a véleménye, hogy nem lehet tétovázni az egyesítési folyamatban, épp ellenkezőleg, gyorsan kell cselekedni. A szociáldemokraták vasárnap elsöprő győzelmet arattak az említett két szövetségi tartományban megtartott parlamenti választásokon. Véleményük szerint számukra ez a győzelem rendkívül jó indulási alap a Bundestagba történő választásokhoz. „ Közelebb kerültünk a győzelemhez" - jelentette ki Hans-Jochen Vogel, az SPD elnöke. Hozzáfűzte: a választók nem a német egységet szavazták le, de elutasították azt a módszert, amelylyel Helmut Kohl kezeli az egyesítést. Az NSZK történetében most először lesznek a szociáldemokraták többségben a Szövetségi Tanácsban. Igaz, az NSZK első számú hatalomgyakorló testületében, a Bundestagban továbbra is a kereszténydemokratáké a döntő szó, ám a szociáldemokraták nélkül a jövőben már nem fogadhatnak el semmilyen fontos politikai határozatot, állapította meg Vogel. A nyugatnémet sajtó természetesen vezető helyen foglalkozik a vasárnapi választások eredményeivel, s annak esetleges következményeivel. A General-Anzeiger azt írja, Kohl kancellár azután is megmaradhat tisztségében, hogy a Szövetségi Tanácsban a szociáldemokraták kerültek többségbe. Nem kell tartani a jelentós nézetkülönbségektől sem az új jogi normák megvitatása során, véli a lap. Az NDK-ban és a két nyugat-német tartományban megrendezett választások ahhoz vezettek, hogy a jelenlegi kormánykoalíció politikai pártjai figyelmének központjában az össznémet választások álljanak. A Frankfurter Rundschau hangsúlyozza, a nyugatnémet szociáldemokratáknak most esélyük van arra, hogy aktívan részt vegyenek az egységes Németország modelljének kialakításában. Győzelmük arra ösztönözheti őket, hogy szembeszálljanak Helmut Kohllal, aki az egyesítés kancellárjának tekinti magát. Ezt a célt azonban konzervatív elképzelések alapján akarja elérni - állapítja meg a lap. A keletnémet napilapok röviden tájékoztatnak Kohl és de Maiziere találkozójáról, nagyobb figyelmet szentelnek viszont az alsó-szászországi és északrajna-vesztfáliai választások eredményeinek, s azok következményeinek. A Der Morgen szerint a nyugatnémet szociáldemokratáknak komoly fenntartásaik vannak a német-német államszerződés tervezetének jelenlegi formájával szemben, elsősorban az egyesítés gyors ütemét bírálják, követelik a dokumentum módosítását. A Trybuna című lengyel lap arra mutat rá, hogy a CDU és a bonni kancellár veresége meggyengítette Kohl pozícióját az NDK kormányával szemben, amelyben szintén képviselve vannak a szociáldemokraták. A jugoszláv Politika a következőket írja: a németek hírt kaptak arról, hogy a Szovjetunió a Németországgal kötendő békeszerződés saját verzióját készíti elő, bár Bonnban úgy vélték, Moszkva még nem mondta ki az utolsó szót ez ügyben. A szovjetek azzal számolnak, hogy javaslatukat nemcsak a kelet-európai, hanem a kisebb nyugati országok is támogatni fogják és valószínűleg Párizs és London is. Az amerikaiakkal magasabb szinten kívánnak tárgyalni erről a kérdésről.