Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-16 / 113. szám, szerda

Szabad Európa csak a demokrácia és emberi jogok garantálásával létezhet (Folytatás az 1. oldalról) alapköve. Ennek ellenére az egyesített Németország víziója sok emberben félelmeket támaszt még Nyugaton is, ezeket azonban indokolatlannak tekintem. Mindezt egyfelől múlt árnyékolja be: a felejtéshez nem volt elég az elmúlt idő. Még mindig éreztetik hatásukat a náci bűntettek, amelyeket nem lehet bagatellizálni. Azonban ugyanazt mondom, mint negyvenöt évvel ezelőtt, amikor a nürnbergi perben is szóltam: németek millióinak válogatás nélküli elűzése sehogy sem volt rendben. Nagyrészük számára ez keserű jogfosztást jelentett. Erről már szólt az önök elnöke is, és ezt köszönöm. És vonatkozik ez, ismerjük el, a romániai magyarokra, a jugoszláviai albánokra, a bulgáriai törökökre is. A jövő érdekében ki kell jelentenem: meggyőződésem, hogy a kitelepítések többé sohasem lehetnek megengedhető eszközök, még egyének vagy akár csoportok bűntetteinek megtorlásaként sem. Az Európába való visszatérésről szólt az önök elnöke is. Nemzeteinknek a jövőt közösen kell elviselniük: nyílt határokkal, erősen összefonódó kultúráink szoros kapcsolatával. A továbbiakban Willy Brandt a nemzetközi helyzetet elemezve síkraszállt a bizalmatlanság leküzdéséért, a nemzetközi együttműködés elmélyítéséért, az Európa és a többi kontinens országai közötti gazdasági kapcsolatok kibővítéséért. Kiemelt fontosságot tulajdonított a környezetvédelmi kérdéseknek, amelyeket Európában már nem lehet tovább odázni. Willy Brand több mint félórás beszédét a hallgatóság hosszú tapsa követte. Ezután Radim Palouš rektor átnyújtotta a vendégének a Károly Egyetem emlékérmét, a békéért és az országok közötti együttműködésért kifejtett tevékenysége elismerésének jeléül. Ezután a nyugatnémet exkancellár megtekintette Prága belvárosának nevezetességeit, majd találkozott a Polgári Fórum Koordinációs Központjának képviselőivel. A mintegy kétórás kötetlen beszélgetést követően Willy Brandt tiszteletére az Ambassador Szállóban a Polgári Fórum díszebédet adott. Tegnap délután Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke is fogadta Willy Brandtot. Köszönetet mondott a Szocialista Internacionálé támogatásáért, ami 1968-ban és jelenleg is nagy erkölcsi segítséget jelentett. Alexander Dubček kifejezte meggyőződését, hogy mai közös pozsonyi látogatásuk további ösztönzést nyújt a kölcsönös megértés és a jövőbeni együttműködés elmélyítéséhez. Zárolták a pártok és mozgalmak vagyonát (ČSTK) - A szövetségi kormány a tegnapi rendkívüli ülésén határozatot fogadott el a politikai pártok és mozgalmak, valamint a SZISZ és a CSSZTSZ vagyonával kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy a Szövetségi Gyűlés ebben az időszakban már nem ül össze, a kormányjavaslatot haladéktalanul a Szövetségi Gyűlés Elnökségéhez juttatják el, amely a csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvény 58-as cikkelyének harmadik bekezdése szerint ezt a kérdést törvényerejű rendelettel oldhatja meg. Erre azért van szükség, hogy zárolják a politikai Holdról jött misszionárius (ČSTK) —„Mérnökként, tudósként küldtek bennünket a Holdra, és humanistaként tértünk vissza onnan. Olyan világot látogattunk meg ugyanis, ahol nincs élet, és a Földet távolról olyannak láttuk, amilyennek Isten is látja. Ez az új látvány új reményeket keltett bennünk" - jelentette ki James Irwin amerikai asztronauta tegnapi prágai sajtóértekezletén. Irwin ezredes az Apolló—15 legénységének a tagjaként 1971 -ben lépett a Hold felszínére, ahol előtte nem járt ember. Egy évvel később kilépett a hadsereg kötelékéből, és a baptista egyház prédikátora lett. Megverték a plakátragasztókat A hét végén Dunaradványon (Komáromi járás) tettleg bántalmaztak két aktivistát, akik a Független Magyar Kezdeményezés választási plakátjait ragasztották. A semleges felületre ragasztó aktivistákat két ismeretlen férfi előbb provokatívan követte, majd - mivel a madaras plakátok ragasztását tovább folytatták - tettlegesen is bántalmazta. A két FMK-aktivista közül Szabó Béla bal válla súlyosan megsérült, s agyrázkódással szállították kórházba. A másik plakátragasztó, östereicher Tibor megúszta könnyebb sérülésekkel. A Független Magyar Kezdeményezés elnöke, Tóth Károly tiltakozást juttatott el az országos választási bizottsághoz. A súlyos személyi sérülést okozó támadás ügyében a vizsgálatot a rendőrség a bejelentés után azonnal megkezdte, (s) pártok, mozgalmak és az említett szervezetek anyagi eszközeit az elmúlt év november tizenhetediki állapotuknak megfelelően. Egyúttal így akadályozható meg az anyagi eszközök átruházása, ami ellentétben lenne az össztársadalmi érdekekkel, és a pénzeszközök csak olyan mértékben használhatók fel, ami a tevékenység szükségleteihez elegendő, így megteremtődik annak feltétele, hogy az új Szövetségi Gyűlés ebben a kérdésben döntést hozzon. Az említett pártok, mozgalmak és szervezetek nem alapíthatnak vállalatot és gazdasági intézményeket, nem fektethetik a pénzeszközeiket már meglévő közös vállalatokba vagy kereskedelmi társaságokba, s nem létesíthetnek alapítványt sem. Kivételt csakis a köztársasági kormányok engedélyezhetnek. Nem oldódnak a felekezeti ellentétek (ČSTK) - Eperjesen tegnap tanácskozott a nagymihályi és eperjesi pravoszláv egyházmegye papsága. Megvitatta a Václav Havel köztársasági elnökkel, valamint a szövetségi kormány képviselőivel megbeszélést folytató küldöttségének eredményeit s a továbbra is fennálló problémákat. A tegnapi tanácskozás résztvevői elítélték, hogy a görög katolikus egyház vezetői bezáratták a pravoszláv hívők előtt az eddig közösen használt templomokat. Az ortodox papság felháborítónak tartja, hogy a nemzeti megértés kormánya sem tudta megakadályozni a görög katolikus egyháznak ezt a szerinte antihumánus és nem keresztényi tettét. A MAGYAR PARLAMENT tegnapi ülésén több törvényjavaslatot hagytak jóvá, egyebek között arról, hogy a magyar állampolgárságot visszaadhatják azoknak is, akik már nem élnek. Hosszas vita után fogadták el az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvénytervezetet. Egyhangúlag határoztak úgy a képviselők, hogy a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek védelméről kezdjen a kormány tárgyalásokat, s terjesszen elő javaslatot a Magyarországon élő kisebbségek jogainak biztosítására. BUKARESTBEN tegnap hivatalosan bejelentették, hogy Románia és a Vatikán felújította a diplomáciai kapcsolatokat. VÁCLAV HAVEL megkapta a Premio Montegrotto - Európa er il Teatro irodalmi díjat. Havel elnök távollétében a díjat tanácsadója, Petr Oslzý vette át. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÜNK tegnap a prágai várban fogadta Dzsallal Talabanit, a Kurdisztán Hazafias Frontja főtitkárát. CALCUTTAI TERÉZ ANYA, a keresztény világ jelentős személyisége, Nobelbékedíjas tegnap szlovákiai körútja után Prágába érkezett, ahol Václav Havel köztársasági elnök is fogadta. A FÜLÖP-SZIGETEKI kormány meglepő lépésének tartják megfigyelők azt a formális manilai bejelentést, hogy az ország területén levő hat amerikai támaszpontról 1947-ben megkötött kétoldalú szerződés a jövő év szeptemberében lejár, s azt nem fogják meghosszabbítani. Ez állítólag nem zárja ki egy új támaszpont-szerződés megkötését. Tegyük még hozzá, az USA szerint a szerződés csak 1992 őszén jár le. SZÓFIÁBAN közölték, Todor Zsivkov volt legfelsőbb vezetőt csak a június 10re, illetve 17-re meghirdetett választások után állítják bíróság elé. Munkanélküliségről hazánkban Michael Howard és Petr Miller pozsonyi sajtótájékoztatója (Munkatársunktól) - Michael Howard, brit munkaügyi államtitkár csehszlovákiai munkalátogatásának utolsó állomása Pozsony volt. Sajtótájékoztatóján először annak a hétfőn Prágában aláírt dokumentumnak a fontosságáról beszélt, amely lehetővé teszi, hogy Csehszlovákia és Nagy-Britannia együttműködjön a munkaerőpiac terén. A továbbiakban ismertette azokat a programokat, amelyek révén a brit kormánynak sikerült elérnie, hogy az országban immár negyedik éve nem Szociáldemokrata sajtóreggeli (Munkatársunktól) - A csehszlovák szociáldemokrácia vezetői, dr. Jirí Horák elnökkel az élen tegnap a prágai Európa Szállóban villásreggelin tájékoztatták az újságírókat. A 112 éves múltra visszatekintő politikai tömörülés a választási kampány során nagy súlyt helyez a munkásság megnyerésére. Számos kérdésben egyetért a szabad szakszervezetekkel, például nem tartja helyesnek a munkásmenetjegyek árának, s általában a viteldíjaknak az emelését. A szociáldemokraták jelölőlistáján több szakszervezeti vezető is található. A koalíció programjának egyik célja, hogy a piacgazdálkodásra való áttéréssel járó gondok ne a munkásságra, alkalmazottakra és nyugdíjasokra nehezedjenek, hogy ez az átmenet nagyobb társadalmi megrázkódtatások nélkül menjen végbe. Kifejtették: nem hívei a kommunista párt betiltásának, mivel nem ismerik el a kollektív felelősség elvét. Ám, egyértelműen elutasítják azt a politikát, amelyet ez a párt az elmúlt négy évtizedben folytatott. A választási kiadások fedezésére hárommillió schillinget kaptak az osztrák testvérpárttól, s a német szociáldemokraták is nyújtottak nekik anyagi támogatást. Dr. Jirí Horák a választási esélyekről szólva azt jósolja, hogy országos viszonylatban megszerzik a szavazatok 8 százalékát, s ha megnyerik a munkásság támogatását, ez a százalékarány magasabb is lehet. A vezetők élesen bírálták a televíziót és a rádiót, továbbá néhány független lapot, hogy szinte teljesen mellőzik a szociáldemokrata pártról való tájékoztatást. (sm) növekszik a munkanélküliek aránya. A találkozón részt vett Petr Miller, a szövetségi kormány munka- és szociális ügyi minisztere is, aki kiemelte annak fontosságát, hogy Csehszlovákia épp egy olyan ország tapasztalataiból meríthet a kisvállalatok, szolgáltatások fejlesztése és a munkaerő átképzés terén, ahol az EGKtagországokhoz viszonyítva alacsony, mindössze 5,6 százalék a munkanélküliség. Az újságírók kérdésére a miniszter elmondta, hogy a szövetségi köztársaságban jelenleg 6,5 ezer munkanélkülit regisztráltak. Számuk azonban júniusban és júliusban előre láthatólag ugrásszerűen megnövekszik. Ekkor kerül ki ugyanis az iskolapadból 60 ezer közép- és főiskolás, de új munkát kell találni az állambiztonsági testületből és a kommunista párt egykori intézményeiből elbocsátott dolgozóknak, a leszerelt 32 ezer katonának és a gazdasági átalakítás következtében állásukat elvesztőknek is. A minisztérium felmérései szerint 100 ezer új munkahelyre lenne szükség, ám jelenleg csak 40 ezer embernek tudnak az országban új munkát biztosítani. A miniszter szerint az ideális az lenne, ha Csehszlovákiában a munkanélküliek száma nem lépné túl a két százaiékot. Az elhelyezkedési gondokat némiképp súlyosbítja, hogy hazánkban jelenleg 46 ezer külföldi vendégmunkás dolgozik, s közülük az év végéig csupán ötezren térnek haza. (gágyor) Ellátási gondok a balti köztársaságokban Jelcin Gorbacsovot bírálta, Rizskovot pedig lemondásra szólította fel • Incidens a rigai parlament előtt • A főtitkár csak 61 százalékkal lett kongresszusi küldöt

t (ČSTK) - Mihail Gorbacsov szovjet államfő rendeletében érvénytelennek nyilvánította a lett és az észt parlament függetlenségi nyilatkozatát. A szovjet televízió hétfőn este ismertette az elnöki rendeletet, amely „meghozatala pillanatától" érvényteleníti a két parlamenti döntést. Ezt Gorbacsov azzal indokolta, hogy a döntések nincsenek összhangban a Szovjetunió alkotmányának cikkelyeivel és az 1990. április 3-án hozott szovjet törvénnyel az unióból való kilépés módjáról. Az elnöki rendelet szerint a lett parlament határozata a szovjet föderáció és a Szovjetunió további szubjektumainak érdekeivel is ellentétes, sőt a Lett SZSZK alkotmányát is sérti, amely népszavazást feltételez az unióból való kilépésről. Észtország esetében Gorbacsov megállapítja, a köztársaság legfelsőbb tanácsa „egyoldalú döntést hozott anélkül, hogy konzultált volna a köztársaság népével, s figyelmen kívül hagyta a Szovjetunióban fennálló gazdasági, politikai, kulturális és jogi összefüggéseket". A szovjet gazdasági blokád következtében Litvániában tegnap a napilapok csak kis formátumban és mindössze négy oldalon jelentek meg, mivel már jelentős a papírhiány. A litván rádió közlése szerint tegnapra virradó éjszaka - annak ellenére, hogy az épületet katonák őrzik - vandálok támadtak a sajtóközpontra, betörték az ajtókat és az ablakokat, károkat okoztak a nyomdában és a szerkesztőségek helyiségeiben. Ugyancsak a blokád következménye, hogy a személygépkocsik vezetői már nem kapnak benzint. Eddig egy hónapra 30 liter volt a fejadag. A tegnap hozott intézkedés nem vonatkozik az egészségügyi, szolgálati és tehergépkocsikra. Litván vezetők a napokban közölték, 80 ezer tonna kőolajjal egy tartályhajó tart Klajpeda kikötőjébe, s ez az első áttörést fogja jelenteni a szovjet blokádhoz. A kőolajat állítólag a litván származású amerikaiak vették. Prunskiene miniszterelnökasszony azonban hétfői sajtóértekezletén szkeptikusan nyilatkozott a nyugati olajszállítmányról, mivel szerinte Klajpedában nincs mód ilyen nagy mennyiségű kőolaj befogadására. Úgy vélekedett, Litvániának feltétlenül tárgyalnia kell Moszkvával, s hozzáfűzte: a kis országok nem diktálhatnak a nagyhatalmaknak, Litvánia kénytelen lesz kompromisszumokat tenni a függetlenség megszerzésére irányuló erőfeszítéseiben. Lettországban is problémák vannak az ellátással, az élelmiszerüzletek gyakorlatilag kiürültek. Ivars Godmanis miniszterelnök viszont ígéretet tett arra, hogy a bevezetett jegyrendszernek köszönhetően biztosítani tudják a lakosság alapvető ellátását, Lettországban még így is jobb lesz a helyzet, mint a Szovjetunió egészében. A Lettország függetlenségét ellenző Interfront hívei tegnapra figylemeztetó politikai sztrájkot hirdettek, amelyhez néhány rigai üzem kollektívája csatlakozott. A Lett Népfront szóvivője telefonon elmondta a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának, hogy a sztrájk nem befolyásolta a főváros életét, a közlekedés és a szolgáltatások reggel óta normálisan működtek. Hétfő este rövid összecsapás volt Rigában a parlament épülete előtt. Az épületet őrző rendőrök nem engedték be a parlamentbe azt a kb. 200 szovjet katonatisztet, akik a képviselők elé akarták terjeszteni a Lettország függetlensége ellen tiltakozó petíciójukat. Csak Anatolij Gorbunovnak, a parlament elnökének közvetlen felszólítása után álltak el szándékuktól. Egy helyi újságíró szerint a tisztek sokkal kevesebben voltak mint kétszázan, a rendőrség ugyan közbelépett, de senki sem sebesült meg. Douglas Hurd brit külügyminiszter kijelentette, a Nyugat kénytelen lenne szankciókat érvénybe léptetni a Szovjetunióval szemben, ha Moszkva katonai erőt alkalmazna Litvániában. „Vannak olyan értékek és elvek, amelyeket a Nyugatnak továbbra is támogatnia kell. Ha azonban bevetnék a katonai erőt, nem folytathatnák a kapcsolatok fejlesztését a Szovjetunióval, mintha mi sem történt volna" - jelentette ki Hurd. Margaret Thatcher véleménye: „A litván népnek joga van döntenie saját sorsáról". Hozzáfűzte azonban, hogy a mostani helyzetet tárgyalások útján meg lehet oldani. Az USA mezőgazdasági minisztere Párizsban megerősítette, hogy a litván függetlenség körüli viszály lelassította a szovjet-amerikai kapcsolatok javulását, de ennek ellenére úgy vélekedett, hogy alá fogják írni a megállapodást a gabonavásárlásról. A tervezett egyezmény szerint Moszkva évente tíz millió tonna gabonát vásárolna az USA-ban. xxx A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa jóváhagyta az új nyugdíjtörvényt, melynek értelmében átlagosan közel 50 százalékkal emelik az öregségi nyugdíjakat. Az áruhiányra való tekintettel azonban a nyugdíjemelést csak fokozatosan fogják bevezetni. Borisz Jelcin, az ismert radikális politikus hétfőn a moszkvai filmklubban, ahol egy róla szóló filmet mutattak be, kijelentette, Mihail Gorbacsov igyekszik őt diszkreditálni és megakadályozni abban, hogy megválasszák őt a legnagyobb tagköztársaság, az Oroszországi Föderáció elnökévé. Megvádolta Gorbacsovot, hogy pánikba esett, elvesztette az ellenőrzést önmaga és az ország felett. Jelcin szerint az elnök most a kemény vonalat választotta, mivel attól tart, hogy elveszíti a hatalmat. Ugyanígy Borisz Jelcin lemondásra szólította fel Rizskov miniszterelnököt. Az Oroszországi Föderáció népi képviselőinek első kongresszusa ma kezdi meg tanácskozását. A tervek szerint ezentúl az új legfelsőbb tanács állandó kétkamarás szerv lesz. xxx Mihail Gorbacsovot tegnap a szovjet főváros Frunze nevű városkerületében csupán a szavazatok 61 százalékával választották meg az SZKP júliusi kongresszusának küldöttévé. A hírt telefonon közölte a Reuter tudósítójával Valerij Zubko, az illetékes választási bizottság tagja. Elmondta, Gorbacsov pontosan 61,1 százalékot kapott, ellenfele, Valerij Baranov, aki a radikális Demokratikus Platformot támogatja a pártban, 36 százalékot szerzett. Ez az eredmény nemcsak a párton belüli, hanem az egész országban uralkodó helyzetet jellemzi. Tegnap este kaptuk a gyorshírt: az észt fővárosban, Tallinnban mintegy kétezer fős tömeg tiltakozott a köztársaság függetlensége ellen. A tömeg megtámadta a parlament épületét, amelyet rendőri alakulatok védelmeztek. Súlyos incidens volt Lettországban is. Itt szintén a függetlenség ellen tüntetők - a szovjet hadsereg tisztjei és altisztjei - összecsaptak a függetlenség híveivel. Ugyancsak el akarták foglalni a parlament épületét, de ezt a rendőrség megakadályozta. Moszkvába érkezett az amerikai külügyminiszter (Folytatás az 1. oldalról) a konfliktusoknak is. amelyek a hidegháborúhoz vezettek. Szerinte Kelet-Európa jelenlegi fejlődése mind Európa, mind Amerika számára egyedülálló lehetőséget teremt a háborús veszély elhárítását és a békés építést célzó erőfeszítések fokozására. James Baker a továbbiakban arról beszélt, Európában az amerikai diplomácia új feladatainak fel kell ölelniük az USA és az európai államok közös érdekeinek három szféráját. A politikai törvényesség megteremtéséről és megszilárdításáról, a gazdasági szabadságról és prosperitásról, valamint a katonai biztonságról van szó. A NATO és a Nyugat-európai Unió mellett a helsinki folyamat is jelentős szerepet kell játsszon Kelet-Európában a demokratikus intézményrendszer megerősítésében. A helsinki folyamatnak kell „Európa lelkiismeretévé" válnia - mondotta. xxx Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió elnöke május végén egynapos látogatást tesz Kanadában - közölte a Toronto Star című napilap. A hírt hivatalosan nem erősítették meg. A napilap tájékoztatása szerint Gorbacsovot május 28-án vagy 29én várják Ottawába, ahonnan Washingtonba utazik a május 30-án kezdődő szcpvjet-am erikai csúcstalálkozóra. Államfői és pártelnöki tisztségében Gorbacsov először tenne látogatást Kanadában, legutóbb 1983-ban járt az országban, mint egy szovjet kereskedelmi küldöttség tagja. ÚJ SZÚ 2 1990. V. ,10.