Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-14 / 111. szám, hétfő

Tűnjön el minden horogkereszt Václav Havel találkozója a romák képviselőivel (ČSTK) - Václav Havel, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnöke szombaton a lány-i kastélyban fogadta a romák kezdeményezé­sének delegációját. A mintegy egy óráig tartó, zárt ajtók mögött zajlott megbeszélést köyetően az elnök és Emil Ščuka, a Romák Polgári Kezdeményezésének elnöke sajtóértekezletet tartottak. - Mint a Romák Polgári Kezdeménye­zésének küldöttei, azzal a kéréssel fordul­tunk'az elnök úrhoz, hogy nyújtson ne­künk segítséget ebben a nehéz időszak­ban, amikor a romákat támadással fenye­getik a bőrfejűek, mondotta Emil Ščuka. Az elnök úr ígéretet tett a segítségre, azzal, hogy szavatolja az állampolgárok, így a romák biztonságát is. Mi, romák, hiszünk az elnök úrnak, s ô szintén bízik bennünk. A tárgyalások eredményével teljes mértékben elégedettek vagyunk, mondotta a Romák Polgári Kezdeménye­zésének elnöke. Václav Havel: Mintegy egy órát be­szélgettünk. A delegáció tagjai megismer­tettek a jelenlegi helyzettel és a romák félelmével. Sok mindenről tudomásom volt amit elmondtak, s a helyzet, nemcsak az ő számukra, számomra is nyugtalaní­tó. Azt hiszem, valamennyi polgárnak tu­datosítania kellene, hogy polgári és politi­kai kultúrára van szükség ahhoz, hogy ne nézzék tétlenül a rasszizmus megnyilvá­nulásait. Ez az egész társadalom ügye. Ez nem csak a közbiztonsági testület ügye, de elsősorban az övé. Az elnök elmondta azt is, hogy intéz­kedéseket foganatosítottak, a szövetségi belügyminisztérium szintjén. Prágában megerősítették a járőröket s néhány bel­ügyi egység készültségét. A helyzetet elég komolynak tartom, mondotta az el­nök, régóta nyugtalanít. Már tettem né­hány kísérletet arra vonatkozóan, hogy komolyabb lépések történjenek ez ügy­ben. Nem történtek, mivel nem vagyok középkori uralkodó, aki, ha megparancsol valamit, azonnal meg is történik. Demok­ráciát építünk, s a felelősség terhe külön­féle szervek között oszlik meg. Mégis, úgy gondolom, hogy hosszabb távon meg­nyugszanak a kedélyek, hogy úrrá le­szünk a helyzeten, s a Vencel téren rend lesz, eltűnnek a horogkeresztek. Ez egy­szerűen megengedhetetlen dolog - mon­dotta befejezésül Václav Havel. A calcuttai Teréz anya Szlovákiában (ČSTK) - A keresztény világ ki­magasló személyisége, a Nobel-bé­kedíjas calcuttai Teréz anya három­napos látogatásra érkezett Szlová­kiába. Útjának első állomásán, Nyit­rán a piaristák templomában Ján Chryzostom Korec, valamint Pavol Hnilica püspökök celebráltak tiszte­letére szentmisét. Az istentisztele­ten részt vett Ján Čarnogurský, a szövetségi kormány alelnöke, va­lamint az egyházak képviselői. Teréz anya váratlan szlovákiai lá­togatásának célja a Keresztény Szeretet Misszión ári usnói rendhá­zának átadása čadcában, Kormánytagok kinevezése (Folytatás az 1. oldalról) augusztus 6-án született a hodonini járásban fekvő Muténicében. Mun­káscsalád ötödik gyermeke. Alapis­kolái után keresztény és antikom­munista nézetei miatt nem tanulha­tott tovább. Később nagy nehézsé­gek árán mezőgazdasági iskolában, majd közgazdasági főiskolán tanult. 1968-ban a nemzetgyűlés képvise­lője volt. 1989-ben belépett a Cseh­szlovák Néppártba, annak központi bizottsági tagja. A Keresztényde­mokrata Unió jelöltje a Nemzetek Kamarájába. JUDr. Rudolf Kutna mérnök 1950. szeptember 18-án született Hradec Královéban. Mezőgazdasági főisko­lán tanult, majd a Károly Egyetemen tanult jogot. Volt munkás és minősé­gi ellenőr. 1980 óta a Cseh-szlovák Szocialista Párt tagja, különböző funkciók viselője. A párt elnökének gazdasági tanácsadója. 1986-tól Prága 3. kerületének jnb-képviselő­je, jelenleg a jnb tanácstagja. Nős, két gyermek apja. Politizálni, de mértékkel (Folytatás az 1. oldalról) sze törvényes keretet kíván biztosí­tani mindazon kezdeményezések­nek, melyeket ilyen-olyan oknál fog­va a bürokratikus beállítottságú SZISZ nem tudott vagy nem akart felkarolni. A nagygyűlésen szó volt az MDSZ által szervezett nyári tábo­rokról, valamint arról is, miért feje­ződtek be kudarccal a SZISZ-va­gyon felosztására hivatott szlovákiai kerekasztal-tárgyalások az utód­szervezetek és az újonnan alakult szervezetek között. s A legfontosabb napirendi pont, az alapszabály megvitatása és elfoga­dása keretében több középiskolás arról számolt be, miként próbálják tanáraik, nevelőik a régi beidegző­déseknek megfelelően irányításuk alá venni és akadályozni az alap­szervezetek munkáját. A nagygyű­lés ezért arról határozott, hogy MDSZ-tag csak az lehet, aki nappali tagozatos valamilyen szlovákiai kö­zép- vagy főiskolán, illetve egyete­men. A résztvevők arról is beszá­moltak, hogy helyi viszonylatban sem történt meg a SZISZ-vagyon felosztása, illetve az egyes iskolák­ban mind nagyobb mértéket öltenek a vagyonátmentési kísérletek. A nagygyűlés elfogadta azt a prágai, brünni, nyitrai, pozsonyi diákklubok által is aláírt, a csehszlovákiai ma­gyar felsőoktatási intézmény létre­hozásáról szóló nyilatkozatot, amelyben sürgetik a komáromi önál­ló, teljes szerkezetű magyar peda­gógiai kar létrehozását, s tiltakoznak az ellen, hogy a politikai pártok, mozgalmak, a választási kampány eszközeként használják fel a cseh­szlovákiai magyar felsőoktatási in­tézmény kérdését. A részvevők kér­ték, az MDSZ nyilatkozatban kérje a pozsonyi magyar kulturális köz­pont mihamarabbi megépítését. A nagygyűlés kilenctagú akcióbi­zottságot választott meg, amelyben középiskolások is helyet kaptak. (gágyor) Megtartotta első országos közgyűlését a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (Folytatás az 1. oldalról) folyik megfelelő kutatómunka. Az oktató vegyen részt a kutatásban, a kutató oktasson - úgy mint szerte a világon. A közgyűlés ismételten kifejezte azt a követelését, hogy a magyar oktatásügy megnyugtató megoldá­sát a miniszterhelyettesi poszt és egy nemzetiségi főosztály létreho­zása oldhatja meg. Ebben a politikai pártok programjai is erkölcsi támo­gatást jelentenek a szövetség ré­szére, hiszen oktatási programjuk azonosak az SZMPSZ törekvései­vel. A közgyűlés határozatába került az a javaslat is, hogy a szövetség határolja el magát a minisztérium mellett működő „vegyes lakosságú területek főosztályától", mivel az ott tevékenykedő személyek nem élve­zik a magyar pedagógustársadalom bizalmát. A közös igazgatású iskolák léte nem vált be, hangsúlyozta Varga Sándor miniszterelnök-helyettes, s teljesen értelmetlen lenne ilyen iskolákat létrehozni. Sőt, támogatni kell a közös igazgatású iskolák kü­lönválását, ahol erre igény van. A politikai pártok képviselői mel­lett Berényi József, a Magyar Diák­szövetség képviselője is köszöntötte a közgyűlést, és kérte a szövetség támogatását a diákság mozgalmát illetően. A közgyűlés a szövetség választmányának elnökévé Pukkai Lászlót választotta, alelnökök: Ko­vács László, Ádám Zita és Máté József. A szövetség közleményét, amelyet a közgyűlésen fogalmaztak meg, a sajtó a közeli napokban is­merteti. (k-y) IGAZSÁG A CSKP-RÓL Tömegtüntetés Prágában (ČSTK) - Szombaton ismét a tün­tetőké volt a Vencel tér Prágában, ahol a Politikai Foglyok Konföderá­ciója, a Pártonkívüliek Klubja, a Pol­gári Szabadságért Mozgalom, a Pol­gári Fórum ČKD, a diákok és más szervezetek és üzemek rendezésé­ben több tízezren jöttek össze, hogy elítéljék a CSKP múltját, s elmond­ják véleményüket. A mintegy húsz szónok közül el­sőként Vladimír Struska, a CSNT képviselője beszélt, aki emlékeztette az egybegyűlt polgárokat arra, hogy a sztálini értelmezésű kommuniz­mus nevében az emberiség törté­nelmében a legtöbb ember pusztult el. A Szlovákiai Politikai Foglyok Konföderációja képviseletében a szervezet titkára, Emil Dohnanec emelkedett szólásra, aki többek közt hangsúlyozta: 1946 óta az első sza­bad választáson nemzeteink, Cseh­ország, Morvaország és Szlovákia valamennyi polgára lehetőséget nyer, hogy bizonyítsa viszonyát a demokráciához, a szabadsághoz, vágyát az egységre. A Pártonkívüliek Klubja nevében Andrej Djurič szólt a tömeghez. Szó sincs arról, hogy bosszút akarunk állni a CSKP-n, mondta, de arról igen, hogy végre rehabilitálja magát a párt, mondjon le a régi módszerek­ről, a nómenklatúráról, a vagyonról. Jirí Rochel egyike annak az im­már húsz fiatalembernek, akik a Vencel szobor mellett éhségsztráj­kot tartanak, megköszönte a prágai­aknak az erkölcsi segítséget, s el­mondta, arra törekednek, hogy a szövetségi kormány minél előbb jelentsen ki moratóriumot a CSKP vagyonára. A Csehszlovák Rádió Lányból im­már rendszereser. sugároz beszél­getést köztársasági elnökünkkel. E hét végén ennek keretében egye­bek közt elmondta, hogy a CSKP vagyonának megoldatlan kérdése nyugtalanságot okoz a társadalom­ban. A kormánynak azonban ma már rendelkezésére áll a politikai pártok vagyonának jogi szabályozá­sát érintő tervezet. Ennek értelmé­ben tiltva lesz a vagyonátruházás, a spekuláció által szerzett vagyon pedig automatikusan az állam tulaj­donába kerül. Tekintve, hogy már befejeződött a Szövetségi Gyűlés plenáris ülése, a kormány a Szövet­ségi Gyűlés Elnöksége elé terjeszti a jogszabályt. ROMÁNIA Tüntetések és választási nagygyűlések Ma érkezik hazánkba Willy Brandt (ČSTK) - Václav Havel köztársa­sági elnök, valamint Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnö­kének meghívására ma érkezik ha­zánkba Willy Brandt, a Szocia­lista Internacionálé elnöke, az SPD tiszteletbeli elnöke. Bősi kérdőjelek (ČSTK) - „Most, amikor még nem dőlt el, mi legyen a bősi vízerőmű végleges sorsa, amelybe már közel 15 milliárd koronát fektettek be, olyan helyzet állt elő, hogy egyre távolodik a vízerőmű kihasz­nálásának lehetősége- állapítja meg töb­bek között az az állásfoglalás, amelyet szombaton fogadtak el az Építőipari Dol­gozók Szövetsége szakszervezeti bizott­ságának, a fémipari és energetikai dolgo­zók, a Szlovák Erdó- és Vízgazdálkodási Minisztérium, valamint a szövetségi kor­mány és a szlovák kormány képviselői a bősi vízerőműnél tett szombati látogatá­suk során. A szakemberek, akik közt ott volt Milan Jurčeka, az állami tervhivatal alelnöke, Ivan Veselý, az SZK erdő- és vízgazdál­kodási minisztere, Ivan Šteis építésügyi miniszter is, előbb megtekintették a víz­erőmű egész területét, majd megismer­kedtek a munkák állásával, amely annyira előrehaladott stádiumban van, hogy a ha­táridők betartása esetén (mindkét fél ré­széről), akár néhány hónapon belül ener­giát lehetne nyerni a vízerőműből. A hely­zet azonban másképp fest. A Körtvélyes -Dunakiliti szakasz még nincs kész, ezért az első megawattokkal csupán körülbelül két év múlva lehet számolni. Egy év lemaradás 3,2 milliárd korona kiesést je­lent a nemzetgazdaságnak. A találkozó résztvevői a bősi erőmű­építése esetleges leállításának szociális következményeivel is foglalkoztak. Már most úgy fest a helyzet, hogy 1990. július 1 -ét követően 3500 dolgozónak el kell hagynia az építkezést az anyagi források kimerülése miatt. Mihai Chitsac román belügyminiszter felhívta a Nemzeti Egység Ideiglenes Ta­nácsának tagjait, valamint a politikai pár­tokat és társadalmi szervezeteket, hogy segítsenek helyreállítani a rendet és a nyugalmat Bukarest központjában, ahol már három hete folynak a hatóságok által nem engedélyezett kormány-, front- és kommunistaellenes tüntetések. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vá­lasztási kampány hivatalosan május 17­én befejeződik és 20-ig, tehát a választá­sokig tilos mindenféle propaganda és tün­tetés. A bukaresti és más román városok­ban folyó tüntetések időbeni befejezésé­vel el lehetne kerülni azt, hogy szükség legyen a rendőrség közbelépésére. Chit­sac elmondta, hogy a 12 372 szavazóhe­lyiség biztonságáról mintegy 60 000 fel­fegyverzett rendőr fog gondoskodni. A vá­lasztási kampány folyamán eddig 115 komolyabb incidensre került sor. A januári amnesztiarendelet után 60 000 elítéltet engedtek szabadon, de közülük, sajnos, már mintegy 10 000 újra a rácsok mögé került. Szombaton este a román parlament épületében Ion Iliescu ideiglenes elnök nemzetközi sajtótájékoztatót tartott. A tüntetésekkel kapcsolatban kifejezte re­ményét, hogy sikerül megoldást találni feloszlatásukra, és nem lesz szükség a rendőrség közbelépésére. Az ellenzéket tette felelőssé azért, hogy szombaton újra meghiúsult a jelen­legi államvezetés és a bukaresti tüntetők közti párbeszéd. A hivatalos közlemény szerint az ellenzék képviselői nem jelen­tek meg a találkozón, s az államvezetés, élén Iliescuval, hiába várakozott rájuk. Constantin Dumitrescu, a tüntetők szó­vivője viszont kijelentette: „Már csütörtö­kön tudattuk a vezetéssel, hogy ha nem egyezik bele a nyilvánosság előtti párbe­szédbe és a videofelvételek elkészítésé­be, akkor a zárt ajtók mögötti tárgyalások­ba nem megyünk bele. Mi nyilvános pár­beszédet akarunk." Erre reagálva Iliescu a sajtóértekezleten újra azzal vádolta az ellenzéket, hogy nem igazi párbeszédre, de elsősorban publicitásra, reklámra vá­gyik. Iliescu kijelentette továbbá, hogy a Nemzeti Megmentési Front - választási győzelme esetén is - nyitott akar maradni az együttműködés előtt más politikai erőkkel. Hangsúlyozta: az ország problé­mái olyan bonyolultak és súlyosak, hogy egyenesen megkövetelik az összes politi­kai erő szoros együttműködését. A szov­jet moldáviai, az egykori besszarábiai ro­mánokról szólva újra hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben nem tartja értelmes és okos dolognak az európai határok kérdésének boncolgatását. A román ve­zető szerint az országban minden felté­, tel biztosított ahhoz, hogy a választások törvényesek és korrektek legyenek. El­mondta azt is, hogy ő Radu Cimpeanu és Ion Ratsiu visszalépése esetén sem fog lemondani elnökjelöltségéről. A hétvégén Bukarestben külön-külön választási nagygyűlést tartott a Nemzeti Liberális Párt és a Nemzeti Parasztpárt. Részt vett rajtuk az említett két ellenzéki elnökjelölt is és néhány külföldi megfigye­lő. Mindkét nagygyűlésnek több ezer résztvevője volt és a felszólalók élesen bírálták nemcsak a volt kommunista rend­szert, hanem a frontot is. Választási gyű­lések és tüntetések voltak több romániai városban is. A Független Magyar Párt vezetősége bejelentette: javasolta Király Károlynak, fogadja el a párt főtanács­adójának tisztségét. A neves politikus, aki a választásokig még a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának alelnöke, a fel­ajánlott tisztséget elfogadta. Bukarest, 1990. 5. 12. KOKES JÁNOS Megalakult a Balti Tanács A BALTI TANÁCS TAGJAI (BALRÓL: VITAUTAS LANDSBERGIS, ARNOLD RÜO­TEL ÉS ANATOLIJ GORBUNOV (Telefoto: ČSTK-AP) (Folytatás az 1. oldalról) hónapon belül terjessze a parlament elé a kormány programját. A legtöbb vita a belügyminiszter sze­mélye körül volt. A volt igazságügyminisz­ter jelölését a parlament nem tudta meg­szavazni, mivel a képviselők egy jelentős csoportja kivonult a teremből. Nagyon sok híve van ugyanis az eddigi belügyminisz­ternek. A rendőrök is ót támogatják, s fel­róják a Népfrontnak: csak azért ellenzi megmaradását ebben a tisztségben, mi­vel az SZKP platformján álló Litván KP KB tagja lett. Dubček-Baker találkozó Washingtonban Díszdoktori cím (Folytatás az 1. oldalról) Washingtonban, az Amerikai Egyetemen tegnap délután a Szö­vetségi Gyűlés elnökének díszdok­tori címet adományoztak. Alexander Dubček ebből az alkalomból beszé­det mondott az egyetem több száz végzős hallgatójának diplomakiosz­tó ünnepségén. Az Amerikai Egyetemet 1893­ban alapították, s az Egyesült Álla­mok fővárosában a legnagyobbak közé tartozik. A múltban olyan jelen­tős személyiségek kaptak itt dísz­doktori címet, mint Roosevelt, Ken­nedy és Eisenhover, az USA elnö­kei, továbbá Carl Sagan csillagász, Msztyiszlav Rosztopovics zeneszer­ző és zenész, Alex Haley író, John Kenneth Galbraith közgazdász és mások. Az elmúlt hét végén Moszkvában foly­tatott tárgyalásokat Edgar Savisaar észt miniszterelnök. Borisz Jelcin megígérte neki, ha megválasztják az Oroszországi Föderáció elnökévé, támogatni fogja a függetlenségre törekvő Észtországot. Az észt kormányfő találkozott Vagyim Bakatyin szovjet belügyminiszterrel és Dmitrij Jazov honvédelmi miniszterrel. Tőle azt kérte, Moszkva járuljon hozzá, hogy az észtek a köztársaság területén tölthessék le katonai szolgálatukat, vagy tegyék számukra lehetővé az alternatív katonai szolgálatot. Jazov azonban kije­lentette: nem ismeri el a katonai szolgá­latról szóló észt törvényt. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának két kamarája szombati együttes ülésén azzal a törvényjavaslattal foglalkozott, amely az államfő méltóságának és be­csületének védelméről rendelkezik. Az el­nök nyilvános megsértéséért vagy rágal­mazásáért akár háromévi szabadság­vesztés vagy kétévi kényszermunka is kiróható, illetve háromezer rubelig terjedő pénzbüntetés. A Szövetségi Tanács kép­viselői a törvénytervezetet elfogadták, a Nemzetiségi Tanácsban viszont nem ment át, így átdolgozás után ismét vissza­kerül az együttes ülés elé. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitká­ra, államfő választási beszédet tartott szombaton Moszkva Frunze kerületében. A televízióban is közvetített beszédében Gorbacsov kijelentette, a demokratikus centralizmusnak engedélyeznie kell a vi­tát és a vélemények különbözőségét, de elutasította a frakciózást. Úgy vélekedett, a párt számára negatív következmények­kel fog járni az Orosz Kommunista Párt létrehozása, s utalt rá: az SZKP tagjainak 58 százaléka orosz. Visszatérve a május elsejei Vörös téri incidensre, azt mondta, mind a baloldali, mind a jobboldali vissza­húzó erőknek határozott választ kell adni. ÚJ SZÚ 2 1990. V. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents