Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-12 / 110. szám, szombat

A társadalmi változások és a hadsereg Lapunknak nyilatkozott Stanislav Pohoral ezredes, a Honvédelmi Minisztérium osztályvezetője - Mi tette szükségessé a honvé­delmi törvény novellizálását, illetve az új törvények elfogadását? - A hadsereg létszámának és fegyverzetének csökkentésével ha­zánk hozzájárult a nemzetközi hely­zet enyhítéséhez. Az elemzésekből, amelyeket a minisztériumokban vé­geztünk, olyan következtetéseket szűrtünk le, hogy lehetőség van a sorkatonai szolgálat idejének lerö­vidítésére. Ennek megfelelően vál­toztatni kellett a honvédelmi előírá­sokon is. A törvény novellizálásával annak a nemzetközi szerződésnek is eleget tettünk, amelyet a szövet­ségi kormány is aláírt. Persze, to­vábbra is szem előtt kell tartani azt a követelményt, hogy a végbemenő változások nem veszélyeztethetik az ország védelmi rendszerét, a fegy­veres erők harci készültségét. En­nek tudatában és a közvélemény nyomására a szövetségi kormány és a Szövetségi Gyűlés a már említett törvény módosítása mellett elfogad­ta a polgári szolgálatról szóló, vala­mint a katonai eskü új szövegét meghatározó törvényt is. - A sorkatonai szolgálat ideje le­rövidül. A katonai pótszolgálat terén is történnek változások? -A honvédelmi törvény módosí­tása e téren nem hozott lényeges változást. Az öthavi pótszolgálat csupán azokat érinti, akik szociális okok miatt a bevonulás előtt, esetleg a katonai szolgálat megkezdése után, kérvényt nyújtanak be. Azok, akik megfelelnek a követelmények­nek, az öthavi katonai szolgálat után leszerelnek. Vagyis pótszolgálatot teljesítenek. Ugyanakkor folyamato­san megszűnik a gazdasági okok miatti pótszolgálat. Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy egyes gazda­sági ágazatokban a fiatal dolgozók a katonai szolgálat után 19 hónapot munkával töltöttek le. Hangsúlyo­zom, hogy a jövőben pótszolgálatra csakis szociális okok miatt kerülhet sor. - Mi a helyzet a polgári szolgálat terén, mi a teendőjük azoknak a sor­köteleseknek, akik a fegyveres szol­gálat helyett inkább ezt válasz­tanák? - -Annak, aki vallási vagy lelkiis­mereti okok miatt nem akar fegyve­res szolgálatot teljesíteni, lehetősé­ge van, hogy polgári szolgálatra je­lentkezzen, amely kilenc hónappal hosszabb a sorkatonai szolgálatnál. A sorköteles állampolgárnak elég írásban közölni elhatározását a járá­si katonai parancsnoksággal, amely azt a területileg illetékes nemzeti bizottságnak továbbítja, A beadvány átnyújtásával az állampolgár mente­sül a fegyveres szolgálat kötelezett­sége alól. A polgári szolgálatot csak­is olyan létesítménynél lehet letöl­teni, amely nem nyereségérdekelt. A szolgálati hely kijelölésének joga a nemzeti bizottságot illeti meg. szolgálati idő lerövidül azok­nál is, akik valamely főiskolán vé­geztek. Mi történik a jövőben azok­kal, akik a főiskola katonai tanszékét nem szándékoznak látogatni? -A katonai tanszékek sorsa, azok létesítése vagy megszüntetése az oktatásügyi tárca hatáskörébe tartozik. Ha valamelyik főiskolán az említett tanszék megszűnik, a főis­kola végzőseinek 18 hónapos kato­nai szolgálatot kell teljesíteniük. Azt hiszem, hogy ez elgondolkodtató té­nyező. - Lesz-e új egyenruha, szolgálati szabályzat? - Határozott intézkedés eddig még nem történt, de biztosra vehető, hogy az egyenruha és a szolgálati szabályzat változni fog. Mint ismere­tes, ez a vámőrségnél is bekövetke­zett. - A törvény értelmében a hivatá­sos állománynak új katonai esküt kell letennie, illetve aláírnia. Mi tör­ténik azokkal, akik ezt megta­gadják? - A hadsereg parancsnoksága arra az elhatározásra jutott, hogy nem gördít akadályt azok elé, akik leszerelésüket kérik. Az új eskü leté­tele kötelező, akik ezt megtagadják, azoknak meg kell válniuk az egyen­ruhától, a hadseregtől. Ha tiszta vi­zet akarunk tölteni a pohárba, meg kell mondani, hogy az új katonai eskü szövege nem tartalmaz olyan kitételt, amely miatt az eskü aláírása T Megalakult a Kultúra Klubja Prágában megtartotta első plená­ris ülését a Cseh Köztársaság Újsá­gírói Szindikátusa mellett működő, a kultúráról írók, szerkesztők klubja. Az említett ülésen a résztvevők megalapították a Kultúra Klubját és megválasztották annak 15 tagú bi­zottságát. A kultúrával foglalkozó új­ságírókat Miluše Zindelová, Jirí Stvrdni, František Novotný, Vladimír Bystrou és Dita Hajná tájékoztatta a Kultúra Klubja létrejöttéről és a kö­zeljövővel kapcsolatos tervekről. • Miben áll a klub küldetése és milyen feladatokat tűz ki célul? - A Kultúra Klubja szeretne hoz­zájárulni minden művészeti ágban a kulturális élet fejlesztéséhez, részt kíván venni a különböző kulturális rendezvények megszervezésében, valamint javaslatokkal szeretné elő­segíteni a kulturális élet alapvető problémáinak a megoldását. A klub tervei között szerepel az is, hogy felveszi a kapcsolatot az összes in­tézménnyel, amelyek az említett te­vékenységben részt vesznek. A ve­zetőség fontosnak tartja, hogy a klubtagoknak lehetőségük nyíljon - folyamatosan és szemináriumo­kon való részvétel formájában - a kölcsönös információ- és ta­pasztalatcserére. A Kultúra Klubja a fentieken kívül segíteni szeretne a kultúrával foglalkozó újságíróknak azzal is, hogy biztosítja számukra a hazai és a külföldi rendezvényekre szóló meghívásokat, akkreditációt és a belépőjegyeket. • Kik lehetnek a klub tagjai? - Minden újságíró, aki a különbö­ző tömegtájékoztató eszközökben a kultúráról ír és tagja a Cseh Köz­társaság újságírói szindikátusának. A klub egyébként szakmai jellegű, és nyitva áll minden, a kultúráról író újságíró és szerkesztő előtt, beleért­, ve azokat az állampolgárokat is, akik külföldön élnek és alkotnak. A Kultú­ra Klubjának vezetősége - és ter­mészetesen a tagok is - nagyon fontosnak tartják a Szlovákiában dolgozó kollégáikkal való jó kapcso­latok további fenntartását s arra tö­rekednek, hogy az együttműködé­sük eredményes legyen. Ehhez min­den feltétel adott. A klub legközelebbi akciója iránt nagy az érdeklődés, hiszen a Bohe­mia Tur utazási iroda május 18-án az NSZK-beli Regensburgba szer­vez négynapos utat, ahol a napjaink képzőművészetével kapcsolatos ki­állítást tekinthetik meg a klubtagok. Az út ára 150 korona, a klubtagok részére a belépőjegy ingyenes. -ké­lelkiismereti kérdéshez vezetne. Tu­datában vagyunk, hogy egyesek ürügyet akarnak találni arra, hogy leszerelhessenek. A honvédelmi mi­nisztert ez késztette arra, hogy java­solja a honvédelmi törvény egyes rendelkezéseinek módosítását. En­nek elfogadása azt jelenti, hogy az említett esetekben azoknak, akik a szolgálat folytatását megtagadják, meg kell majd téríteniük a képzésük­re fordított költségeket. -Miként szavatolják a katonák politikai jogait? -A honvédelmi törvény novellá­jának rendelkezése a tényleges ka­tonai szolgálat időtartamára felfüg­geszti a politikai pártokban és moz­galmakban való tagságot, illetve te­vékenységet. Ami pedig a választási jogot illeti, az teljes mértékben bizto­sítva van. A sorkatonák az állomás­helyük szavazóköreiben adhatják le szavazataikat, mégpedig úgy, hogy a két nap egyikén kimenőt kapnak. -A vallásszabadság hogyan ér­vényesül a hadseregben? -A módosított honvédelmi tör­vény 9. paragrafusának második be­kezdése lehetővé teszi, hogy a kato­nák vallási szertartásokon vegyenek részt, s hogy a laktanya területére lelkipásztor lépjen, természetesen olyankor, amikor ez nem gátolja a katonai feladatok teljesítését. A félreértések elkerülése végett sze­retném hangsúlyozni, hogy csakis az állam által elismert vallások gya­korlásáról van szó. Egyébként a kato­nai napilap közölte azon plébániák telefonszámait, amelyeken a kato­nák lelki vigaszért folyamodhatnak. - Az egész országban demokrati­kus átalakulás megy végbe. Meg­nyilvánul ez a hadseregben is? - Az elmúlt négy hónap alatt a hadseregben lényeges változások történtek, de mindezeket csak a kezdetnek tekintjük. A hadsereg a demokratizálódási folyamat híve. Mindenütt felszámolták a pártappa­rátust, és alulról alakuló érdekvédel­mi szövetségek jöttek létre. Lénye­ges változások történtek más terüle­teken is, ezentúl például a katonák­nak külföldi utazásra is lehetőségük nyílik, és a meghatározott körülmé­nyek között a sorkatonák polgári ruhát viselhetnek. A hadseregben megváltozott a megszólítás, új ké­szültségi rendszer lépett érvénybe, amely lehetővé teszi a sorkatonák és a hivatásos állomány számára a szabadidő jobb kihasználását. A tervezett katonai díszszemléket törölték és az így megtakarított anyagi eszközöket az egyes helyőr­ségekben a környezet javítására for­dítják. Rehabilitálták azokat a hiva­tásos tiszteket, akiket 1948, illetve 1989 között ért jogtalan sérelem. A Szövetségi Honvédelmi Miniszté­riumban a hadseregben végbemenő folyamat biztosítására, illetve annak felügyeletére tanács alakult, de szá­mos más jövőbeli intézkedés is kiraj­zolódott már. Megvalósításukra ért­hető okok miatt, majd csak a szabad választások után kerül sor. NÉMETH JÁNOS Bemutatjuk A Csehszlovák Demokratikus Fórumot A Csehszlovák Demokratikus Fó­rum - és önálló szlovákiai szerveze­te, a Szlovákiai Demokratikus Fó­rum - nem kommunista baloldali szervezet, amely támogatja a plura­lista demokratikus politikai rendszert és a piacgazdálkodást. Az új gazda­sági rendszer bevezetésének terhét igazságosan el akarja osztani, az embereknek azonos esélyeket adni. Politikai tevékenységünkben vé­deni fogjuk mindazok érdekeit, akik saját kezdeményezésükkel teremtik meg anyagi és szellemi javaikat, akik saját fizetésükből, saját munká­jukból élnek. Támogatni ós védel­mezni akarjuk a vagyontalan, az új politikai és gazdasági rendszerben nem preferált rétegeket, vagyis a nyugdíjasokat, a testi fogyatéko­sokat, a rokkantakat és az egye­dülálló anyákat. Korszerű baloldali párt vagyunk, azokhoz a pártokhoz hasonlítunk, amelyek a legfejlettebb tőkés országokban a dolgozók érde­keit védelmezik. Politikánkat alulról, tagjaink és a szimpatizáns polgárok elképzelé­seinek megfelelően alakítjuk. Tiszt­ségviselőinknek nem lesz önálló jogkörük, ezt a párt kollektív szervei­re bízzuk. Pártunk szabályai megte­remtik a feltételeket a teljes demok­rácia érvényesítéséhez. A párt legfelsőbb szerve az or­szágos koordinációs központ, amelynek a Csehországi és a Szlo­vákiai Demokratikus Fórum képvise­lői a tagjai. Tagságunkat a járási koordinációs központok és klubok egyesítik. Pártunk határozottan állást foglal az állami, a szövetkezeti, valamint a magántulajdon egyenrangúsítása mellett. Támogatja a vállalkozások fejlesztését valamennyi tulajdonfor­mában. Megkülönböztetett figyelmet szentel a lakásszövetkezeteknek s azt szorgalmazza, hogy az új la­kástörvény minimalizálja a lakás­szövetkezeteket érintő gazdasági hatásokat és a lakással kapcsolatos állami hozzájárulás egyformán illes­sen meg mindenkit. Követeli a mun­kához való jog megőrzését, ellenzi az életszínvonal drasztikus csök­kentését, az inflációt, a tömeges munkanélküliséget. Ugyanígy ellen­zi a nemzet vagyonának kiárusítá­sát, visszaszolgáltatását a volt gyá­rosok, nagybirtokosok, bankárok és nagykereskedők örököseinek. Tá­mogatja a vállalkozások egyéni és szövetkezeti formáit. Követeli a mi­nimális fizetések éš nyugdíjak éven­kénti megállapítását és a szociális juttatások emelését a létfenntartási költségek emelkedésével párhuza­mosan. Szorosan együtt akar mű­ködni a szakszervezetekkel. Hozzá kíván járulni a környezetvédelem­hez. Támogatja az önállóságra és egyenjogú együttműködésre irányu­ló új külpolitikai irányzatot. Az 1989 novemberi forradalomból kiindulva a totalitarizmussal szembeállítja az önigazgatást, az erőszakkal a hu­manizmust. Az állam demokratikus jellegét az állampolgári és emberi jogokra alapozzuk és részt kívánunk venni a nemzetiségi kérdések és a nemzetiségek alkotmányos köve­teléseinek megoldásában. A párt címe: SDF, poštová schránka 44, 982 01 Šafárikovo Milan Pilátik, a párt szóvivője Szlovákia Kommunista Pártját Napjainkban pártunk a figyelem kö­zéppontjában áll, s ez elsősorban múltbeli politikájának „köszönhető". Annak a múltnak, mellyel mi teljesen szakítot­tunk. Úgy gondolom, jelenleg minden ko­rábbi időszakhoz viszonyítva haladóbb politikai erőt alkotunk. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy megtagadjuk azokat a hagyo­mányokat, amelyek a šmerali időszakban, a szlovák nemzeti felkelésben és röviddel a háború utáni években születtek meg. Ezek történelmünk legdemokratikusabb szakaszai. Az 1968-as megújuláshoz is kötődni kívánunk, hisz akkor pártunk ter­mészetes tekintélyt élvező politikai erő volt. Elvetünk mindennemű politikai intole­ranciát, mely pártunkat az említett hagyo­mányok ellenére létezése óta nemegy­szer súlyosan megkárosította. Elvünk: nem a társadalom van a pártért, hanem a pártnak az embereket kell szolgálnia. Ellenkező esetben nem csupán a balolda­li ideáljaitól távolodik el, hanem magától a humanizmustól is. Olyan párt akarunk lenni, amely kifeje­zésre juttatja, védelmezi és szorgalmazza azoknak az embereknek az érdekeit, akik munkájukból élnek. A szociális biztonság megőrzésére fogunk törekedni. Támogat­ni fogjuk a gazdasági reformot, de ügye­lünk arra, hogy azt megalapozott szociális program kísérje. Azt akarjuk, hogy a poli­tika nyílt legyen, hogy a lakosság idejé­ben tudjon a változásokról, melyek köz­vetlenül érintik. Pártunk támogatja a nemzetiségek sokoldalú fejlődését, jogosnak tartja a nemzetiségek lakta területeken a hiva­talos érintkezésben az anyanyelv hasz­nálatát és természetesnek a nemzetiségi kulturális és tömegszervezetek létrehozá­sát, s elismeri a nemzetiségi sajtó és információk szükségességét is. Támogat­juk azokat a nemzetiségi követeléseket, melyeket 1968-ban teljesítettek, de a ké­sőbbi időszakban fokozatosan elálltak tő­lük. Ellenezzük a nemzetiségek diszkrimi­nációjának valamennyi formáját. Pártunk lehetőséget kínál a magyar nemzetiségű tagjainak, hogy általa indítványozzák spe­cifikus követeléseik teljesítését, s ezeket az egész párt támogatni fogja. Szeretnénk világosan bizonyítani: pár­tunk más a korábbinál, programunkban elhatároljuk magunkat a múlt összes de­formációjától. Arra törekszünk, hogy a közvéleményt meggyőzzük, valóban a pluralizmus. hívei vagyunk, keressük a párbeszédet, az együttműködést a többi politikai erővel. Peter Weiss, az SZLKP Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának elnöke Nagykaposon Erdélyi János Népfőiskola alakult „Nem a tudományok csúcsait célozva..." Az idősebb korosztály még bizonyára jól emlékszik az 1930-40-es években működött népfőiskola néven ismert továbbképző intézményekre, amelyek tulajdon­képpen a parasztfiatalok részére a téli hónapokban tartott mezőgazdasági és társadalmi-ismereteket nyújtó tanfolyamok voltak. De milyen célt szolgálhatnak napja­inkban, amikor ezt a feladatot számos, központilag irányított különböző oktató-nevelő intézmény biztosítja? - kérdeztem Fuksz Sándor mérnöktől, a közelmúltban Nagykaposon megalakult Erdélyi János Népfőiskola megbízott vezetőjétől. - A népfőiskolák megalakításának gondolatával - a Csemadok keretében már korábban is foglalkoztunk. A közművelődés eme Európa-szerte ismert intézményé­nek létröjette városunkban és környékén következmény és elrugaszkodási pont egyszerre. - Hogy érted? - A mának soha vissza nem térő lehetősége, hogy felkészítsük környékünk falvainak tehetséges fiataljait a megváltozott körülményekhez való igazodásra, az érvényesülésre. Az utóbbi fél évszázad történelme úgy alakult, hogy az egykor szilárd faluközösségeket ma már a széthullás veszélye fenyegeti. Az egykori összetartó erők (egyházi élet, népnevelés, közösségi társulatok stb.) megszűntek és helyükbe semmi más nem lépett. Mindezek következményeként ijesztően megnőtt az el­vándorlás falvainkból. E negatív folyamat mielőbbi meg­állítására vállalkozik a népfőiskola. Ezért van rá szükség. , - Konkrétan, mi az, amit a népfőiskola nyújthat majd a hallgatóinak? - Nevelni és tanítani akarunk, de nem a tudományok csúcsait megcélozva, hanem a tapasztalatokból kiinduló felfedező utakra kísérni minden bátor vállalkozót és közösséget. Magabiztos, alkotó közösségeket akarunk létrehozni. Ehhez keressük még magunk is a formákat és módszereket. A téli időszakban egyszeri, illetve periodikus, hetenkénti vagy bentlakásos tanfolyamokat kívánunk szervezni a környék fiataljai részére, amelye­ken néprajzi, történelmi, jogi és más ismereteket továb­bítanánk feléjük. Nyáron 20-30 fős csoportokban pedig ugyanezt a középiskolások részére. - Tehát a hagyományos népfőiskolai formák mintá­jára? - Részben igen, de ezen túlmenően segíteni kíván­juk a helyi önkormányzatok kialakítását, egyesületek és társaságok létrejöttét, vállalkozók, menedzserek, peda­gógusok továbbképzését. Az utóbbinál egy hatnapos találkozóra gondolunk, ahol kimondottan a pedagógia történetével, a külföldi iskolatípusokkal, nemzetközi ta­pasztalatok hasznosíthatóságával, erkölcstannal foglal­koznának a résztvevők. A legfontosabbnak viszont azt tartjuk, hogy a népfőiskola lehetőséget és segítséget nyújtson mindazok számára, akik a környék gazdasági és kulturális fejlődéséhez tettekkel kívánnak hozzájárul­ni. Továbbá alapítványt akarunk létrehozni, melynek kamataiból templomok, bölcsődék, óvodák és iskolák építését, illetve korszerűsítését támogatnánk. Ezzel is az oktatást kívánjuk segíteni, hogy gyermekeink minél jobb körülmények között tanulhassanak. Ezenkívül ter­vünkben olyan közhasznú tevékenységek is szere­pelnek (helytörténeti munkák kiadása, közművelő­dési munkák kiadásának támogatása, információs iroda létrehozása), amelyek hasznára válnának a vidéknek. -Ma már egy intézmény működtetése anyagiak nélkül szinte elképzelhetetlen. Van-e erre vonatkozóan valamilyen elképzelés? - Amíg a szerkezeti struktúránk végleges formát ölt és mint jogi személyt bejegyeznek, a Csemadok keretén belül kívánunk tevékenykedni. Egyébként a város és a környező falvak vezetőit próbáljuk meggyőzni arról, hogy miszerint közhasznú intézményről van szó, meg­felelő anyagi támogatást biztosítsanak számunkra, vagy járjanak el ügyeinkben az illetékes felsőbb szerveknél. Megragadva az alkalmat ezúton fordulok minden jó­szándékú és segíteni akaró személyhez, intézményhez és közösséghez, hogy támogassák kezdeményezésün­ket, adják át tapasztalataikat, ajánlják fel nélkülözhető anyagi és más eszközeiket, amelyeket népünk szolgála­tába kívánunk állítani! Ha a megfelelő anyagiak össze­jönnek, ősszel sor kerülhet az ünnepélyes megnyitóra. KATÓCS GYULA v.. ÚJ SZÚ 4 ^ 1990. V. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents