Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-12 / 110. szám, szombat

A társadalmi változások és a hadsereg Lapunknak nyilatkozott Stanislav Pohoral ezredes, a Honvédelmi Minisztérium osztályvezetője - Mi tette szükségessé a honvédelmi törvény novellizálását, illetve az új törvények elfogadását? - A hadsereg létszámának és fegyverzetének csökkentésével hazánk hozzájárult a nemzetközi helyzet enyhítéséhez. Az elemzésekből, amelyeket a minisztériumokban végeztünk, olyan következtetéseket szűrtünk le, hogy lehetőség van a sorkatonai szolgálat idejének lerövidítésére. Ennek megfelelően változtatni kellett a honvédelmi előírásokon is. A törvény novellizálásával annak a nemzetközi szerződésnek is eleget tettünk, amelyet a szövetségi kormány is aláírt. Persze, továbbra is szem előtt kell tartani azt a követelményt, hogy a végbemenő változások nem veszélyeztethetik az ország védelmi rendszerét, a fegyveres erők harci készültségét. Ennek tudatában és a közvélemény nyomására a szövetségi kormány és a Szövetségi Gyűlés a már említett törvény módosítása mellett elfogadta a polgári szolgálatról szóló, valamint a katonai eskü új szövegét meghatározó törvényt is. - A sorkatonai szolgálat ideje lerövidül. A katonai pótszolgálat terén is történnek változások? -A honvédelmi törvény módosítása e téren nem hozott lényeges változást. Az öthavi pótszolgálat csupán azokat érinti, akik szociális okok miatt a bevonulás előtt, esetleg a katonai szolgálat megkezdése után, kérvényt nyújtanak be. Azok, akik megfelelnek a követelményeknek, az öthavi katonai szolgálat után leszerelnek. Vagyis pótszolgálatot teljesítenek. Ugyanakkor folyamatosan megszűnik a gazdasági okok miatti pótszolgálat. Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy egyes gazdasági ágazatokban a fiatal dolgozók a katonai szolgálat után 19 hónapot munkával töltöttek le. Hangsúlyozom, hogy a jövőben pótszolgálatra csakis szociális okok miatt kerülhet sor. - Mi a helyzet a polgári szolgálat terén, mi a teendőjük azoknak a sorköteleseknek, akik a fegyveres szolgálat helyett inkább ezt választanák? - -Annak, aki vallási vagy lelkiismereti okok miatt nem akar fegyveres szolgálatot teljesíteni, lehetősége van, hogy polgári szolgálatra jelentkezzen, amely kilenc hónappal hosszabb a sorkatonai szolgálatnál. A sorköteles állampolgárnak elég írásban közölni elhatározását a járási katonai parancsnoksággal, amely azt a területileg illetékes nemzeti bizottságnak továbbítja, A beadvány átnyújtásával az állampolgár mentesül a fegyveres szolgálat kötelezettsége alól. A polgári szolgálatot csakis olyan létesítménynél lehet letölteni, amely nem nyereségérdekelt. A szolgálati hely kijelölésének joga a nemzeti bizottságot illeti meg. szolgálati idő lerövidül azoknál is, akik valamely főiskolán végeztek. Mi történik a jövőben azokkal, akik a főiskola katonai tanszékét nem szándékoznak látogatni? -A katonai tanszékek sorsa, azok létesítése vagy megszüntetése az oktatásügyi tárca hatáskörébe tartozik. Ha valamelyik főiskolán az említett tanszék megszűnik, a főiskola végzőseinek 18 hónapos katonai szolgálatot kell teljesíteniük. Azt hiszem, hogy ez elgondolkodtató tényező. - Lesz-e új egyenruha, szolgálati szabályzat? - Határozott intézkedés eddig még nem történt, de biztosra vehető, hogy az egyenruha és a szolgálati szabályzat változni fog. Mint ismeretes, ez a vámőrségnél is bekövetkezett. - A törvény értelmében a hivatásos állománynak új katonai esküt kell letennie, illetve aláírnia. Mi történik azokkal, akik ezt megtagadják? - A hadsereg parancsnoksága arra az elhatározásra jutott, hogy nem gördít akadályt azok elé, akik leszerelésüket kérik. Az új eskü letétele kötelező, akik ezt megtagadják, azoknak meg kell válniuk az egyenruhától, a hadseregtől. Ha tiszta vizet akarunk tölteni a pohárba, meg kell mondani, hogy az új katonai eskü szövege nem tartalmaz olyan kitételt, amely miatt az eskü aláírása T Megalakult a Kultúra Klubja Prágában megtartotta első plenáris ülését a Cseh Köztársaság Újságírói Szindikátusa mellett működő, a kultúráról írók, szerkesztők klubja. Az említett ülésen a résztvevők megalapították a Kultúra Klubját és megválasztották annak 15 tagú bizottságát. A kultúrával foglalkozó újságírókat Miluše Zindelová, Jirí Stvrdni, František Novotný, Vladimír Bystrou és Dita Hajná tájékoztatta a Kultúra Klubja létrejöttéről és a közeljövővel kapcsolatos tervekről. • Miben áll a klub küldetése és milyen feladatokat tűz ki célul? - A Kultúra Klubja szeretne hozzájárulni minden művészeti ágban a kulturális élet fejlesztéséhez, részt kíván venni a különböző kulturális rendezvények megszervezésében, valamint javaslatokkal szeretné elősegíteni a kulturális élet alapvető problémáinak a megoldását. A klub tervei között szerepel az is, hogy felveszi a kapcsolatot az összes intézménnyel, amelyek az említett tevékenységben részt vesznek. A vezetőség fontosnak tartja, hogy a klubtagoknak lehetőségük nyíljon - folyamatosan és szemináriumokon való részvétel formájában - a kölcsönös információ- és tapasztalatcserére. A Kultúra Klubja a fentieken kívül segíteni szeretne a kultúrával foglalkozó újságíróknak azzal is, hogy biztosítja számukra a hazai és a külföldi rendezvényekre szóló meghívásokat, akkreditációt és a belépőjegyeket. • Kik lehetnek a klub tagjai? - Minden újságíró, aki a különböző tömegtájékoztató eszközökben a kultúráról ír és tagja a Cseh Köztársaság újságírói szindikátusának. A klub egyébként szakmai jellegű, és nyitva áll minden, a kultúráról író újságíró és szerkesztő előtt, beleért, ve azokat az állampolgárokat is, akik külföldön élnek és alkotnak. A Kultúra Klubjának vezetősége - és természetesen a tagok is - nagyon fontosnak tartják a Szlovákiában dolgozó kollégáikkal való jó kapcsolatok további fenntartását s arra törekednek, hogy az együttműködésük eredményes legyen. Ehhez minden feltétel adott. A klub legközelebbi akciója iránt nagy az érdeklődés, hiszen a Bohemia Tur utazási iroda május 18-án az NSZK-beli Regensburgba szervez négynapos utat, ahol a napjaink képzőművészetével kapcsolatos kiállítást tekinthetik meg a klubtagok. Az út ára 150 korona, a klubtagok részére a belépőjegy ingyenes. -kélelkiismereti kérdéshez vezetne. Tudatában vagyunk, hogy egyesek ürügyet akarnak találni arra, hogy leszerelhessenek. A honvédelmi minisztert ez késztette arra, hogy javasolja a honvédelmi törvény egyes rendelkezéseinek módosítását. Ennek elfogadása azt jelenti, hogy az említett esetekben azoknak, akik a szolgálat folytatását megtagadják, meg kell majd téríteniük a képzésükre fordított költségeket. -Miként szavatolják a katonák politikai jogait? -A honvédelmi törvény novellájának rendelkezése a tényleges katonai szolgálat időtartamára felfüggeszti a politikai pártokban és mozgalmakban való tagságot, illetve tevékenységet. Ami pedig a választási jogot illeti, az teljes mértékben biztosítva van. A sorkatonák az állomáshelyük szavazóköreiben adhatják le szavazataikat, mégpedig úgy, hogy a két nap egyikén kimenőt kapnak. -A vallásszabadság hogyan érvényesül a hadseregben? -A módosított honvédelmi törvény 9. paragrafusának második bekezdése lehetővé teszi, hogy a katonák vallási szertartásokon vegyenek részt, s hogy a laktanya területére lelkipásztor lépjen, természetesen olyankor, amikor ez nem gátolja a katonai feladatok teljesítését. A félreértések elkerülése végett szeretném hangsúlyozni, hogy csakis az állam által elismert vallások gyakorlásáról van szó. Egyébként a katonai napilap közölte azon plébániák telefonszámait, amelyeken a katonák lelki vigaszért folyamodhatnak. - Az egész országban demokratikus átalakulás megy végbe. Megnyilvánul ez a hadseregben is? - Az elmúlt négy hónap alatt a hadseregben lényeges változások történtek, de mindezeket csak a kezdetnek tekintjük. A hadsereg a demokratizálódási folyamat híve. Mindenütt felszámolták a pártapparátust, és alulról alakuló érdekvédelmi szövetségek jöttek létre. Lényeges változások történtek más területeken is, ezentúl például a katonáknak külföldi utazásra is lehetőségük nyílik, és a meghatározott körülmények között a sorkatonák polgári ruhát viselhetnek. A hadseregben megváltozott a megszólítás, új készültségi rendszer lépett érvénybe, amely lehetővé teszi a sorkatonák és a hivatásos állomány számára a szabadidő jobb kihasználását. A tervezett katonai díszszemléket törölték és az így megtakarított anyagi eszközöket az egyes helyőrségekben a környezet javítására fordítják. Rehabilitálták azokat a hivatásos tiszteket, akiket 1948, illetve 1989 között ért jogtalan sérelem. A Szövetségi Honvédelmi Minisztériumban a hadseregben végbemenő folyamat biztosítására, illetve annak felügyeletére tanács alakult, de számos más jövőbeli intézkedés is kirajzolódott már. Megvalósításukra érthető okok miatt, majd csak a szabad választások után kerül sor. NÉMETH JÁNOS Bemutatjuk A Csehszlovák Demokratikus Fórumot A Csehszlovák Demokratikus Fórum - és önálló szlovákiai szervezete, a Szlovákiai Demokratikus Fórum - nem kommunista baloldali szervezet, amely támogatja a pluralista demokratikus politikai rendszert és a piacgazdálkodást. Az új gazdasági rendszer bevezetésének terhét igazságosan el akarja osztani, az embereknek azonos esélyeket adni. Politikai tevékenységünkben védeni fogjuk mindazok érdekeit, akik saját kezdeményezésükkel teremtik meg anyagi és szellemi javaikat, akik saját fizetésükből, saját munkájukból élnek. Támogatni ós védelmezni akarjuk a vagyontalan, az új politikai és gazdasági rendszerben nem preferált rétegeket, vagyis a nyugdíjasokat, a testi fogyatékosokat, a rokkantakat és az egyedülálló anyákat. Korszerű baloldali párt vagyunk, azokhoz a pártokhoz hasonlítunk, amelyek a legfejlettebb tőkés országokban a dolgozók érdekeit védelmezik. Politikánkat alulról, tagjaink és a szimpatizáns polgárok elképzeléseinek megfelelően alakítjuk. Tisztségviselőinknek nem lesz önálló jogkörük, ezt a párt kollektív szerveire bízzuk. Pártunk szabályai megteremtik a feltételeket a teljes demokrácia érvényesítéséhez. A párt legfelsőbb szerve az országos koordinációs központ, amelynek a Csehországi és a Szlovákiai Demokratikus Fórum képviselői a tagjai. Tagságunkat a járási koordinációs központok és klubok egyesítik. Pártunk határozottan állást foglal az állami, a szövetkezeti, valamint a magántulajdon egyenrangúsítása mellett. Támogatja a vállalkozások fejlesztését valamennyi tulajdonformában. Megkülönböztetett figyelmet szentel a lakásszövetkezeteknek s azt szorgalmazza, hogy az új lakástörvény minimalizálja a lakásszövetkezeteket érintő gazdasági hatásokat és a lakással kapcsolatos állami hozzájárulás egyformán illessen meg mindenkit. Követeli a munkához való jog megőrzését, ellenzi az életszínvonal drasztikus csökkentését, az inflációt, a tömeges munkanélküliséget. Ugyanígy ellenzi a nemzet vagyonának kiárusítását, visszaszolgáltatását a volt gyárosok, nagybirtokosok, bankárok és nagykereskedők örököseinek. Támogatja a vállalkozások egyéni és szövetkezeti formáit. Követeli a minimális fizetések éš nyugdíjak évenkénti megállapítását és a szociális juttatások emelését a létfenntartási költségek emelkedésével párhuzamosan. Szorosan együtt akar működni a szakszervezetekkel. Hozzá kíván járulni a környezetvédelemhez. Támogatja az önállóságra és egyenjogú együttműködésre irányuló új külpolitikai irányzatot. Az 1989 novemberi forradalomból kiindulva a totalitarizmussal szembeállítja az önigazgatást, az erőszakkal a humanizmust. Az állam demokratikus jellegét az állampolgári és emberi jogokra alapozzuk és részt kívánunk venni a nemzetiségi kérdések és a nemzetiségek alkotmányos követeléseinek megoldásában. A párt címe: SDF, poštová schránka 44, 982 01 Šafárikovo Milan Pilátik, a párt szóvivője Szlovákia Kommunista Pártját Napjainkban pártunk a figyelem középpontjában áll, s ez elsősorban múltbeli politikájának „köszönhető". Annak a múltnak, mellyel mi teljesen szakítottunk. Úgy gondolom, jelenleg minden korábbi időszakhoz viszonyítva haladóbb politikai erőt alkotunk. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy megtagadjuk azokat a hagyományokat, amelyek a šmerali időszakban, a szlovák nemzeti felkelésben és röviddel a háború utáni években születtek meg. Ezek történelmünk legdemokratikusabb szakaszai. Az 1968-as megújuláshoz is kötődni kívánunk, hisz akkor pártunk természetes tekintélyt élvező politikai erő volt. Elvetünk mindennemű politikai intoleranciát, mely pártunkat az említett hagyományok ellenére létezése óta nemegyszer súlyosan megkárosította. Elvünk: nem a társadalom van a pártért, hanem a pártnak az embereket kell szolgálnia. Ellenkező esetben nem csupán a baloldali ideáljaitól távolodik el, hanem magától a humanizmustól is. Olyan párt akarunk lenni, amely kifejezésre juttatja, védelmezi és szorgalmazza azoknak az embereknek az érdekeit, akik munkájukból élnek. A szociális biztonság megőrzésére fogunk törekedni. Támogatni fogjuk a gazdasági reformot, de ügyelünk arra, hogy azt megalapozott szociális program kísérje. Azt akarjuk, hogy a politika nyílt legyen, hogy a lakosság idejében tudjon a változásokról, melyek közvetlenül érintik. Pártunk támogatja a nemzetiségek sokoldalú fejlődését, jogosnak tartja a nemzetiségek lakta területeken a hivatalos érintkezésben az anyanyelv használatát és természetesnek a nemzetiségi kulturális és tömegszervezetek létrehozását, s elismeri a nemzetiségi sajtó és információk szükségességét is. Támogatjuk azokat a nemzetiségi követeléseket, melyeket 1968-ban teljesítettek, de a későbbi időszakban fokozatosan elálltak tőlük. Ellenezzük a nemzetiségek diszkriminációjának valamennyi formáját. Pártunk lehetőséget kínál a magyar nemzetiségű tagjainak, hogy általa indítványozzák specifikus követeléseik teljesítését, s ezeket az egész párt támogatni fogja. Szeretnénk világosan bizonyítani: pártunk más a korábbinál, programunkban elhatároljuk magunkat a múlt összes deformációjától. Arra törekszünk, hogy a közvéleményt meggyőzzük, valóban a pluralizmus. hívei vagyunk, keressük a párbeszédet, az együttműködést a többi politikai erővel. Peter Weiss, az SZLKP Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának elnöke Nagykaposon Erdélyi János Népfőiskola alakult „Nem a tudományok csúcsait célozva..." Az idősebb korosztály még bizonyára jól emlékszik az 1930-40-es években működött népfőiskola néven ismert továbbképző intézményekre, amelyek tulajdonképpen a parasztfiatalok részére a téli hónapokban tartott mezőgazdasági és társadalmi-ismereteket nyújtó tanfolyamok voltak. De milyen célt szolgálhatnak napjainkban, amikor ezt a feladatot számos, központilag irányított különböző oktató-nevelő intézmény biztosítja? - kérdeztem Fuksz Sándor mérnöktől, a közelmúltban Nagykaposon megalakult Erdélyi János Népfőiskola megbízott vezetőjétől. - A népfőiskolák megalakításának gondolatával - a Csemadok keretében már korábban is foglalkoztunk. A közművelődés eme Európa-szerte ismert intézményének létröjette városunkban és környékén következmény és elrugaszkodási pont egyszerre. - Hogy érted? - A mának soha vissza nem térő lehetősége, hogy felkészítsük környékünk falvainak tehetséges fiataljait a megváltozott körülményekhez való igazodásra, az érvényesülésre. Az utóbbi fél évszázad történelme úgy alakult, hogy az egykor szilárd faluközösségeket ma már a széthullás veszélye fenyegeti. Az egykori összetartó erők (egyházi élet, népnevelés, közösségi társulatok stb.) megszűntek és helyükbe semmi más nem lépett. Mindezek következményeként ijesztően megnőtt az elvándorlás falvainkból. E negatív folyamat mielőbbi megállítására vállalkozik a népfőiskola. Ezért van rá szükség. , - Konkrétan, mi az, amit a népfőiskola nyújthat majd a hallgatóinak? - Nevelni és tanítani akarunk, de nem a tudományok csúcsait megcélozva, hanem a tapasztalatokból kiinduló felfedező utakra kísérni minden bátor vállalkozót és közösséget. Magabiztos, alkotó közösségeket akarunk létrehozni. Ehhez keressük még magunk is a formákat és módszereket. A téli időszakban egyszeri, illetve periodikus, hetenkénti vagy bentlakásos tanfolyamokat kívánunk szervezni a környék fiataljai részére, amelyeken néprajzi, történelmi, jogi és más ismereteket továbbítanánk feléjük. Nyáron 20-30 fős csoportokban pedig ugyanezt a középiskolások részére. - Tehát a hagyományos népfőiskolai formák mintájára? - Részben igen, de ezen túlmenően segíteni kívánjuk a helyi önkormányzatok kialakítását, egyesületek és társaságok létrejöttét, vállalkozók, menedzserek, pedagógusok továbbképzését. Az utóbbinál egy hatnapos találkozóra gondolunk, ahol kimondottan a pedagógia történetével, a külföldi iskolatípusokkal, nemzetközi tapasztalatok hasznosíthatóságával, erkölcstannal foglalkoznának a résztvevők. A legfontosabbnak viszont azt tartjuk, hogy a népfőiskola lehetőséget és segítséget nyújtson mindazok számára, akik a környék gazdasági és kulturális fejlődéséhez tettekkel kívánnak hozzájárulni. Továbbá alapítványt akarunk létrehozni, melynek kamataiból templomok, bölcsődék, óvodák és iskolák építését, illetve korszerűsítését támogatnánk. Ezzel is az oktatást kívánjuk segíteni, hogy gyermekeink minél jobb körülmények között tanulhassanak. Ezenkívül tervünkben olyan közhasznú tevékenységek is szerepelnek (helytörténeti munkák kiadása, közművelődési munkák kiadásának támogatása, információs iroda létrehozása), amelyek hasznára válnának a vidéknek. -Ma már egy intézmény működtetése anyagiak nélkül szinte elképzelhetetlen. Van-e erre vonatkozóan valamilyen elképzelés? - Amíg a szerkezeti struktúránk végleges formát ölt és mint jogi személyt bejegyeznek, a Csemadok keretén belül kívánunk tevékenykedni. Egyébként a város és a környező falvak vezetőit próbáljuk meggyőzni arról, hogy miszerint közhasznú intézményről van szó, megfelelő anyagi támogatást biztosítsanak számunkra, vagy járjanak el ügyeinkben az illetékes felsőbb szerveknél. Megragadva az alkalmat ezúton fordulok minden jószándékú és segíteni akaró személyhez, intézményhez és közösséghez, hogy támogassák kezdeményezésünket, adják át tapasztalataikat, ajánlják fel nélkülözhető anyagi és más eszközeiket, amelyeket népünk szolgálatába kívánunk állítani! Ha a megfelelő anyagiak összejönnek, ősszel sor kerülhet az ünnepélyes megnyitóra. KATÓCS GYULA v.. ÚJ SZÚ 4 ^ 1990. V. 12.