Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-12 / 110. szám, szombat

A kelet-európai országokban az új erők hatalomra jutásával felcsapott az antikommunizmus hulláma - irta tegnapi számában a moszkvai PRAVDA. Jevgenyij Szpehov kommentárjában az antikommunizmus okát elsősorban abban látja, hogy az emberek a rajtuk esett sérelmekért mindenáron le akarnak számolni az egykori vezető képviselőkkel. ,,Az újkori boszorkányüldözők igazi professzionalistákat, jó szervezőket üldöznek, akik veszélyesek a hatalomra törő laikusok számára" - írja a napilap. A Pravda a továbbiakban idézi Peter Kužvart nyílt levelét Václav Havelhez, amelyet a baloldali Polarita című lap közölt. A levél szerzője hangsúlyozza, hogy a disszidensekkel együtt marxisták is harcoltak az egykori rendszer ellen. Az eszmékhez különbözőképpen lehet alkalmazkodni, hívja fel a figyelmet a Pravda, s a szentek és az inkvizítorok közötti hasonlattal zárja írását. A NATO új stratégiát dolgoz ki Nyitott égbolt konferencia: csak részterületeken történt haladás (ČSTK) - Calgary mellett, Kananaskisban csütörtökön ért véget a NATO nukleáris tervezőcsoportjának kétnapos ülése. A védelmi miniszterek tanácskozásáról kiadott közlemény megállapítja, tekintettel a kelet-európai forradalmi változásokra, s figyelembe véve a szovjet csapatok lényeges csökkentésének távlatait, az észak-atlanti paktum szempontjából csökken a rövid hatótávolságú nukleáris fegyverek jelentősége. A dokumentum ugyanakkor azzal vádolja a Szovjetuniót, hogy továbbra is korszerűsíti ilyen fegyvereit, s felszólítja Moszkvát készletei csökkentésére. A NATOminiszterek nem számolnak azzal, hogy belátható időn belül eltűnnek Európából a nukleáris fegyverek. A tanácskozás utáni sajtóértekezleten Mandfred Wörner főtitkár bejelentette: július 5-6-án Londonban rendezik meg a NATO-országok csúcskonferenciáját. Ennek összehívását a közelmúltban javasolta Bush amerikai elnök. Fő feladata az A Varsói Szerződés szerepéről Moszkvában Pjotr Lusev, Budapesten Jeszenszky Géza nyilatkozott (ČSTK) - Kelet-Európában nincs más olyan mechanizmus, amely hatékonyabban tudná szavatolni a stabilitást az európai kontinensen, mint a Varsói Szerződés - jelentette ki tegnap a TASZSZ-nak adott interjújában Pjotr Lusev, a VSZ főparancsnoka. Ezenkívül ellenezte az egyesült Németország NATO-tagságát, s megalapozatlannak minősítette azokat a nézeteket, amelyek szerint jelenleg, amikor Kelet-Európa országai különböző kapcsolatokat építenek ki a Nyugattal, számukra a VSZ-beli tagság fékező tényezőt jelent. „Az egész leszerelési folyamat és az európai ház építésének a gondolata a NATO és a Varsói Szerződés közötti egyensúly elismerésén alapul" - hangsúlyozta. Végezetül arról beszélt, mindennemű változás a NATO és a VSZ struktúráiban befolyással van a kollektív biztonságra is. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kelet-európai folyamatok a Varsói Szerződésen belüli egységet erősítik, nem pedig a megosztottságot célozzák. Jeszenszky Géza, az MDF külügyi bizottságának elnöke szerint az SZDSZ-nek az a kezdeményezése, hogy Magyarország lépjen ki a Varsói Szerződésből, nem más, mint magánvélemény, amelyet idő előtt és nem megfelelőképpen terjesztettek elő. E kérdést az illetékes pártok közötti bizottságnak kell megvizsgálnia, összhangban az MDF és az SZDSZ korábbi megállapodásaival. Azt elismerte, már nem léteznek azok az okok, amelyek miatt annak idején létrehozták a VSZ-t, de ennek ellenére a szervezet átalakítását tárgyalások útján kell megoldani, tekintetbe véve a Szovjetunió biztonsági érdekeit. Emlékeztetett arra, 1956ban Nagy Imre azért döntött a VSZből való egyoldalú kilépés mellett, hogy megakadályozza a szovjet beavatkozást Magyarország ellen. Ma viszont ilyen veszély nem áll fent. Az MDF szerint a Varsói Szerződést az európai biztonsági rendszer váltja majd fel. lesz, hogy kimunkálják a NATO új stratégiáját. Budapesten csütörtökön plenáris üléssel zárult le a Nyitott égbolt konferencia csaknem háromhetes szakasza. Az eddigi viták alapján látnivaló volt, hogy a NATO és a Varsói Szerződés 23 tagállama számos alapvető kérdésben nem tud dűlőre jutni a szabad ellenőrző berepüléseknek teret engedő rendszer működésével kapcsolatban. Ezért a delegátusok most anélkül álltak fel a tárgyalóasztaltól, hogy elérték volna eredetileg kitűzött céljukat, miszerint május 10-re már aláírásra kész dokumentumot tettek volna a külügyminiszterek elé. A csütörtöki záróülésen a résztvevők reményüket fejezték ki, hogy kedvező politikai döntések esetén netán már júliusban, vagy a harmadik negyedévben ugyancsak Budapesten folytathatja munkáját ez a fórum. Ilyen kedvező politikai döntés például a szovjet-amerikai csúcstalálkozón születhet. Bár a záróközlemény nem született meg, számos részterületen jelentős haladást értek el a delegátusok. Különösen fontos, hogy a repülőgépeken elhelyezendő ellenőrző műszerek kérdésében is volt haladás, mivel a nyugati országok ígéretet tettek arra, hogy a VSZ-tagországok rendelkezésére bocsátják mindazokat a szenzorokat, amelyeket maguk használni kívánnak. A Szovjetunió korábbi elutasító álláspontját módosítva beleegyezett abba is, hogy olyan eszközöket alkalmazzanak, amelyek mindenféle időjárási viszonyok közepette, 24 órán át lehetővé teszik a megfigyelést. Nem sikerült viszont dűlőre jutni abban, hogy kinek a gépét használják az ellenőrző repülések során: a megfigyelő vagy a megfigyelt országét. Walesa a sztrájkolókat támogatja Csütörtökön történt meg első ízben, hogy Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke támogatásáról biztosította a sztrájkoló munkásokat a Mazowieckikormánnyal szemben. A gdanski hajógyár dolgozói azért szüntették be a munkát, mert a kormány nem nyújt segítséget e hatalmas kombinátnak nehéz gazdasági helyzetében. Walesa a munkásoknak címzett levelében azt írta, a hajógyár már sokat tett Lengyelországért, most már magára is kell gondolnia, s ő ezért támogatja a sztrájkolok küzdelmét.„Szégyenlem magam a jelenlegi kormány miatt, amely a mi kormányunk. Szégyenlem magam miatta, mert mindeddig nem oldotta meg kedvezően a hajógyár problémáit" - írta Walesa. (p) Pekingi híresztelések (ČSTK) - Hongkongi diplomáciai forrásokra hivatkozva számolt be arról tegnap a Szánkéi Simbun japán napilap, hogy Csen Jün, a központi tanácsadó testület elnöke, akit Teng Hsziao-ping után Kína második legbefolyásosabb emberének tartaMa

: Balti csúcstalálkozó Tallinnban (Folytatás az 1. oldalról) ÚJ SZÚ 199Q. V. 12. rült-e már valamilyen politikai szövetség létrehozása. Landsbergis azt válaszolta, hogy még túl korai lenne erről beszélni. Viszont hozzáfűzte: a Baltikumban nagyon gyorsan zajlanak az események. Az AP hírügynökség az észt parlament szóvivőjére hivatkozva viszont azt írta, Tallinn javasolta, hogy a három balti vezető alakítson egy olyan tanácsot, amely koordinálná politikájukat. Arra a kérdésre, hogy a balti államok valamilyen konföderációjának a létrehozásáról van-e szó, a szóvivő azt válaszolta, hogy ez a tanács a három ország integrációjához vezet el. Hozzáfűzte: egyelőre csupán észt javaslatról van szó. Egyébként a három balti köztársaság csütörtökön szerződést írt alá az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek közvetlen cseréjéről. Ezt a központi szovjet szervek megkerülésével fogják lebonyolítani. Vilniusban tegnap bejelentették, a kormány a jövő héten újabb takarékossági intézkedéseket vezet be, a fő cél az üzemanyagfogyasztás csökkentése, ezért hétfőtől magánszemélynek nem adnak el benzint. A litván rádió pedig azt közölte, hogy felújítják a saját kőolaj kitermelését a múltban már bezárt lelőhelyekről. Kezdetben napi 15 tonnát termelnének ki. Ugyancsak tegnapi vilniusi hír, hogy Moszkva a gazdasági mellett vízumblokádot is alkalmaz Litvánia ellen. Renkívül nehéz a szovjet szervektől Litvániába szóló beutazási vízumot szerezni. Ezért Vilniusnak két, erre a hónapra tervezett nemzetközi kongresszust is le kellett mondania. A litván parlament külügyi bizottságának elnöke azt is közölte, hogy ugyanezen oknál fogva le kell majd mondani a litvániai zsidó kultúráról augusztusra tervezett nemzetközi értekezlet megrendezését. A litván parlament döntése értelmében a köztársasági rádióban és televízióban egyetlen politikai párt és mozgalom sem működhet. Mindkét intézménynek joga van arra, hogy önálló kapcsolatokat létesítsen külföldi partnerekkel. A magyarországi Záhony határátkelőhelyen egy újabb litván állampolgár, Rimantas Daugintis tett kísérletet csütörtökön este arra, hogy elégesse magát. Állapota válságos. A szovjet blokád meghirdetése óta ő a második litván állampolgár, aki a tiltakozásnak ezt a formáját választotta. Az MTI beszámolója szerint Daugintis alkohollal öntötte le és úgy gyújtotta fel magát. Az azonnali orvosi beavatkozás ellenére a helyi kórházba kellett szállítani, égési sérülései súlyosak. Szovjet-Moldávia Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön eltörölte a köztársasági alkotmánynak azt a cikkelyét, amely rögzítette a kommunista párt vezető szerepét. A szovjet alkotmánnyal ellentétben Moldávia új alkotmánya egyáltalán nem említi a pártot, ellenkezőleg, minden politikai párt és társadalmi mozgalom egyenlőségét hangsúlyozza. nak, súlyos beteg, s a temetésére készülnek. A pártvezetés állítólag felszólította a területi és helyi pártszerveket, hogy készüljenek fel minden lehetőségre. Csen Jün súlyos állapotának okairól nem közöltek semmit, korábbi tájékoztatások viszont arról számoltak be, hogy a 84 éves kommunista veterán, aki a kemény kéz politikájának a híve, leukémiában szenved. S még egy érdekesség: a kínai külügyminisztérium a lehető leghatározottabban tagadta a Teng Hsziao-ping haláláról szóló híreszteléseket. N< |em árt, ha a hivatásos politikusok is álmodnak - például egy jobb és biztonságosabb Európáról. Mert napjaink gyors változásai igazolják: az álmok valósággá is válhatnak. Nem véletlenül kezdte ilyen gondolatokkal Václav Havel csütörtöki strasbourgi beszédét. Hiszen ahogyan ő vázolta a jövő biztonságos Európájának megteremtésére vonatkozó javaslatait, az a hagyományos kategóriákban, a szűken értelmezett mában gondolkodva, tényleg álmodozásnak tűnhet. Bizonyára sokan nem értenek egyet azzal, amit a katonai tömbök jövőjéről mondott. Pár héttel ezelőtti londoni látogatása kapcsán a megfigyelők például arra mutattak rá, hogy egyedül a NATO jövőjének megítélésében nem értettek egyet Thatcherrel. Más: Havel teljesen értelmetlennek nevezte az európai taktikai atomfegyvereket, hiszen kire irányulnak azok, ha nem a keleteurópai új demokráciákra. Viszont aznap a NATO nukleáris tervezőcsoportja csak e fegyverek csökkentését tudta elképzelni, az atomfegyverektől mentes Európát már nem. S ugyanerre az álláspontra helyezkedett nemrégiben George Bush amerikai elnök is. S még valamit az „álmok kategóriájához". Ma az a jó politikus, aki számításba veszi a felgyorsult időt. Korábban ilyesmire nem volt szükség. De aki ezt most figyelmen kívül hagyja, éppúgy meglepődhet, mint a Nyugat politikusai a tavalyi keleteurópai változások idején, vagy Gorbacsov, akit a Szovjetunióban felgyorsult idő ért készületlenül. Több külföldi hírügynökség első reagálásában azt emelte ki a fő gondolatok közül, hogy Havel szerint a Varsói Szerződés, mint az európai leszerelés politikai eszköze lassan e szerepének végéhez ér, elveszti értelmét és megszűnik. A NATO pedig, mivel sokkal értelmesebb, demokratikusabb és jobban működő szervezet, az új európai biztonság alapjává válhat. De ehhez lényegesen változnia kell, főleg a katonai doktrínáját kell módosítania. Maga az Európa Tanács ugyancsak jól működő, immáron 41 éves hagyományokkal bíró demokratikus intézmény, de mivel katonai kérdésekkel nem foglalkozik, ezért van szükség a Csehszlovákia által korábban javasolt Európai Biztonsági Bizottság megalakítására. Havel rendkívül nagy szerepet szán koncepciójában ennek a bizottságnak, amely lényegében felváltaná a katonai tömböket. Csütörtöki javaslatainak további fontos eleme, hogy még az idén meg kell rendezni a helsinki folyamat 35 országának csúcstalálkozóját. Helyszínül Prágát ajánlotta, de nem ez a lényeg, hanem a tartalom. Ezen a csúcson sokkal többet lehetne tenni, mint amiről eddig szó volt (a bécsi hagyományos leszerelési fórumon készülő első megállapodás aláírása). Dönteni lehetne például az említett bizottság létrehozásáról, amely a jövő év elejétől fogva már meg is kezdhetné munkáját. Másodsorban pedig arról is határozhatnának az állam- és kormányfők, hogy az 1992-re tervezett Helsinki 2-t már a jövő év őszén megtartanák, s ennek az előkészítését a bizottság vállalhatná magára. A Helsinki 2 fő értelme pedig a helsinki megállapodások teljesen új nemzedékének az aláírása lenne. Rendkívül fontos lenne ez, hiszen a helsinki konferencia idején, 1975ben a világ és főleg Európa megosztottsága még megváltoztathatatlannak tűnt. Ma már tudjuk: nem az. Éppen ezért kell az összeurópai folyamatnak új, sokkal magasabb minőséget kapnia. Tehát a szerződések új rendszere már nemcsak ajánlásokat tartalmazna a kormányok felé, hanem a biztonsági politikában az együttműködési és segítségnyújtási szerződések egész rendszerét hoznák létre. Érdekes gondolat az, hogy konfliktusok esetén az államok között valamilyen döntőbíróság ítélkezne. összegzésül ennek az egész elképzelésnek a lényege, hogy már a jövő év végéig meg lehetne teremteni az új és egységes biztonsági rendszer alapjait, amely minden résztvevőnek biztonságérzetet adna. De még ezt is tovább lehet álmodni: e biztonsági rendszerrel párhuzamosan, az eddig leküzdhetetlennek látszó akadályok nélkül, politikailag demokratikus államok demokratikus közösségévé integrálódhatna a térség. Hangsúlyozni kell, ez az egész csak egy hosszabb, nagyon bonyolult és nagyon sokrétű folyamatként képzelhető el, s természetesen több szakaszban lenne megvalósítható. És itt találkozik Havel elképzelése például Francois Mitterrand elnökével, öt éven belül, például az Amerikai Államok Szervezetének mintájára, létre lehetne hozni az Európai Államok Szervezetét, amely a már említettekhez hasonlóan az egyesült Európa megteremtésének fontos intézménye lehetne. S a Mitterrand-féle Európai Konföderáció már a jövő évezred zenéje volna. E

folyamatnak nemcsak katonai, biztonságpolitikai szempontjai vannak, hanem gazdasági vonatkozásai is. A közép- és keleteurópai országok most tesznek hatalmas erőfeszítéseket arra, hogy visszatérjenek Európába, hiszen enélkül az új biztonsági rendszer sem képzelhető el. Az egységes Európa, vagy nevezhetjük akár európai háznak is, ugyancsak feltételezi a kelet-európai államok csatlakozását. Csakhogy mindez nem képzelhető el akkor, ha a régi megosztottságot új megosztottságok váltják fel, ha Európa nem válik ismét ketté, a szegények és a gazdagok Európájára. Mert most még a képlet a következő: van a gazdag Nyugat és van a szegény Kelet. Ezen a térfélen tudatosítani kell, hogy elsősorban nekünk kell tenni ellene. De ez a befogadó, a Nyugat nélkül nem megy. (-nák) Románia Viharos parlamenti ülés Viharos ülést tartott tegnap Bukarestben a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa, amely a jövő vasárnapra kiírt választásokig az ország legfelső államhatalmi és törvényhozási testülete. Mindjárt a tanácskozás kezdetén éles, személyeskedő vita alakult ki az ország jelenlegi állapotáról, a társadalom megosztottságáról és a választási kampány visszásságairól. A legbefolyásosabb ellenzéki erő, a Nemzeti Parasztpárt elítélte a kampány eddig lefolyását, azt antidemokratikusnak és erőszakos cselekményekkel telinek minősítette, majd tiltakozásul kivonult a teremből. Sokak javaslatát, hogy a mostanin kívül rendezzenek még egy rendkívüli parlamenti ülést az ország helyzetéről, a többség végül is elvetette. Ezúttal mintegy 20 törvényjavaslat szerepelt a napirenden, ennek ellenére a vita állandóan visszakanyarodott az országban uralkodó feszültségekre. Az ellenzéki pártok és a hatalmon lévő Nemzeti Megmentési Front képviselői kölcsönösen egymást vádolták erőszakkal, manipulációkkal és az egyeduralomra való törekvésekkel. Sértő kijelentésekben sem volt hiány. Tiltakozásul kivonult a parlamentből Gabriel Andreescu, az egykori neves disszidens filozófus és szociológus, továbbá Constantin Dumitrescu, a volt politikai foglyok szervezetének vezetője is: A román parlament épületkomplexuma köré a nap folyamán mintegy T 5 e?aer ember élőtáncot vont, hogy így is támogássa a front álláspontját a választásokkal kapcsolatban. Az akciót, amely - akárcsak az ülés is - lapzártakor még folytatódott, a bukaresti rádió értesülései szerint a front kezdeményezésére rendezték meg. Ugyanakkor a város központjában, az Egyetem téren már harmadik hete folytatódik a kormányellenes, kommunistaellenes tüntetéssorozat. A két akció között alig 500-600 méter a távolság, de rendbontás, provokáció nem történt, bár a hangulat rendkívül feszült. A Nemzeti Parasztpárt lapja, a Dreptatea mai számában közzétette Ion Ratsiu nyilatkozatát, amelyben kifejezte hajlandóságát, csatlakozik Radu Cimpeanu indítványához, hogy Iliescuval együtt mindhárman lépjenek vissza az elnökjelöltségtől. Iliescu, a front elnökjelöltje eddig nem válaszolt a javaslatra, pénteken azonban nyílt levélben fordult az ország lakosságához, ebben bírálta és elutasította a választási törvény megváltoztatására, valamint a választások elhalasztására irányuló törekvéseket. Úgy vélekedett, a jelenlegi feszültségeket kiprovokálták. Iliescu arról is szólt, hogy Romániában ugyan nem rendeztek semmiféle boszorkányüldözést; de mindenkit, akit felelősség terhel az ország katasztrofális állapotáért, továbbá bűntetteket követett el a forradalom ellen, felelősségre vonnak, bíróság elé állítanak és megbüntetnek. , Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége tegnap nyilatkozatban jelentette be, hogy konzultációkra visszahívták Washingtonba Alain Green nagykövetet. A nyilatkozat szerint az Egyesült Államok nagy figyelemmel kíséri a mostani romániai fejleményeket és reméli, a választások korrekt módon fognak majd lezajlani. A hétvégén Bukarestben újabb tüntetések lesznek. Szombaton a Liberális Párt, míg vasárnap a Nemzeti Parasztpárt tart nagyszabású választási gyűlést a főváros központjában. Bukarest, 1990. 5. 11. KOKES JÁNOS Álomkategóriák