Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-11 / 110. szám, péntek

Göncz Árpád köszöntése (ČSTK) - Václav Havel köztársasági elnök üdvözlő táviratot küldött Göncz Árpádnak, a Magyar Nemzetgyűlés elnökének, a Magyar Köztársaság .ideiglenes elnökének. A táviratban többek között ez áll: ,,Gratulálok önnek megválasztásához. Tudom, hogy ami jelenleg Magyarországon történik, az egyúttal az ön emberi és politikai óhajainak beteljesülése, s hogy ön népe szabadságáért sokat szenvedett; tudom, hogy az 1956-os népfölkelés erőszakos elnyomása után halálra ítélték, s hogy ezt követően hat évet börtönben töltött. Tisztességgel bizonyította odaadását a szabadságért és az emberi jogokért. Szükségszerű, hogy bátor és új elképzeléseket alkossunk azokban a pillanatokban, amikor Európa történelmi fejezeteinek elején áll. Ehhez sok sikert kívánok önnek. Üdvözlettel: Václav Havel." Kit figyelhetnek? Tanácskozott az SZNT biztonsági bizottsága (ČSTK) - Pozsonyban megtartotta első tanácskozását a Szlovák Nemzeti Tanács biztonsági bizottsága. A bizottság elnöke nemtetszését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Szövetségi Belügyminisztériumban továbbra is figyelik a lakosság „hangulatát és véleményét", tekintve, hogy az ebből a célból létrehozott osztály működése nincs összhangban az alkotmánnyal és az állampolgári jogokban rögzített kötelezettségekkel. Az SZNT biztonsági bizottsága azt javasolja, hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság polgárairól a múltban szerzett értesüléseket helyezzék el az illetékes levéltárakban, lehetőleg a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Legfelsőbb Bíróságán, legalább 50 évig. Ezeket az anyagokat legfeljebb büntetőjogi eljárás során a legfelsőbb bíróság határozata alapján lenne szabad felhasználni. Aki nem mehet szavazni Ülésezett a Szlovák Választási Bizottság (Munkatársunktól) - A Szlovák . Választási Bizottság harmadik üléséről tájékoztatta tegnap az újságírókat dr. Pavol Fábián, a bizottság elnöke. Rövid összefoglalója szerint a bizottság elsősorban az őrizetbe vett személyek, a vizsgálati fogságban és letartóztatásban levő illetve a büntetésvégrehajtási intézetekben tartózkodó személyek választási jogának szavatolását vitatta meg. Ezek az állampolgárok választói igazolvánnyal szavaznak majd azokban a szavazókörökben, amelyek területéhez tartozik az adott létesítmény. A bizottság megvitatta az egészségügyi és a szociális intézetekben létrehozandó egyedi szavazókörök kérdését is. Egyedi szavazóköröket csak azokban az intézetekben hoznak létre, ahol legalább száz választópolgár tartózkodik. A bizottság felmérése szerint Szlovákiában 61 ilyen egyedi szavazókör jön létre. A Szlovák Választási Bizottság a továbbiakban a választási szervek kapcsolattartásának kiépítésével, a választói névjegyzékek közszemlére tételével, s más szervezési kérdésekkel foglalkozott. (m-n.) Egyedülálló teljesítmény (Folytatás az 1. oldalról) új ügyrendi törvényt, s meg kell alkotni a képviselők jogait és kötelességeit magába foglaló jogszabályt is. A parlament jobb technikai feltételeket kíván teremteni a képviselők, de a parlamenti tudósítók számára is. Tervezik elektronikus szavazatszámláló berendezés, telefax és más, a munkát megkönnyítő eszközök beszerelését és a számítógépes szolgáltatások bevezetését. Egy kérdésre válaszolva Zdenék Jičinský professzor hangsúlyozta, hogy az elkövetkező időszakban nem fenyeget alkotmányos válság. A választások után sor kerül az államszövetségen belüli együttélés szabályainak új meghatározására. Ezzel kapcsolatban cseh és szlovák részről egyaránt különböző igények merülnek fel. Egy eléggé gyakran hangoztatott vélemény szerint a hatalom súlypontjának a nemzeti köztársaságokban kellene lennie. Ez összefügg az európai folyamatokkal, a nemzetiségi kérdés természetes előtérbe kerülésével. Véleménye szerint az európai integrációban egy gazdaságilag erős államnak nagyobbak az esélyei. (sm) Hogyan fogunk tanulni? (Folytatás az 1. oldalról) jogi személyként működnek majd a szakmunkásképzők, amelyeket a minisztérium, a nemzeti bizottságok irányítanak majd, s csak kivételes esetben az üzemek. Kérdés, vajon miként fogadják a vállalatok, hogy a felnövekvő nemzedék javára lemondjanak ilyen jellegű vagyonukról (például iskolaépületek, kollégiumok stb.). Ezekben az intézményekben véget kell vetni a tanulókkal szemben elkövethető visszaéléseknek. Valamely szakmunkásképző megszüntetése, illetve a tanulók számának csökkentése a minisztérium hatáskörébe tartozik majd. Objektívebbek lesznek a felvételik. Ezt az egyes iskolák egyrészt azzal próbálják majd elérni, hogy nyilvánossá teszik a felvételi vizsgát. A szülők nemcsak az eredményekről szerezhetnek tudomást, hanem megnézhetik gyermekük kijavított és értékelt felvételi dolgozatát. Az iskola az eredmények alapján rangsorolja azokat a tanulókat is, akik nem nyertek felvételt. Újdonság, hogy csökken a fellebbezésre felvehető tanulók száma. Bár a művészeti alapiskolákat részletesebben nem érinti az oktatási törvény módosítása, új nevet kaptak. Ezentúl - szlovákul - základná umelecká škola ennek az iskolatípusnak a neve. -siEurópának teljesen új biztonsági rendszerre van szüksége (Folytatás az 1. oldalról) kellene változtatnia, elsősorban azért, mert a jelenlegi változások a történelmi bölcsesség győzelmét jelentik a történelmi abszurditás felett, nem pedig a Nyugat győzelmét a Kelet felett. A mostani név olyan mértékben összefonódik a hidegháborús időszakkal, hogy a jelenlegi fejlődés meg nem értésével volna egyenlő, ha Európának a NATO zásziaja alatt kellene egyesülnie. Ha a nyugat-európai biztonsági szövetség mai struktúrái a jövőbeni összeurópai szövetség alapját képezik, akkor ez nem azért van így, mert a Nyugat megnyerte a harmadik világháborút, hanem azért, mert győzött a történelmi igazság. A névváltoztatás második oka a földrajzi helyzetből adódik: a jövőben biztonsági rendszer részvevőinek csak kisebbik része lenne szomszédos az Atlanti-óceánnal. Ami aVarsói Szerződést illeti, úgy tűnik, befejezi az európai leszerelés politikai eszközének a szerepét, értelmét veszti és megszűnik. Az Európai Biztonsági Bizottság létrehozására vonatkozó csehszlovák javaslattal kapcsolatban elmondta: a Varsói Szerződés fokozatos elhalásával és a NATO fokozatos átalakulásával párhuzamosan növekedne e bizottság jelentősége, illetve mindannak a szerepe, ami e körül kialakulna, s amibe fokozatosan a NATO nőne át. A felgyorsult történelem arra kényszerít bennünket, hogy minden politikai eszmefuttatást azonnal érthető és világos időrendbe ültessünk át: Reméljük, hogy még az idén sor kerül a helsinki folyamat országainak csúcstalálkozójára. Azon államoknak, amelyek szerint ezt Prágában kellene megtartani, üzenem: Csehszlovákia ezt nagy megtiszteltetésnek venné. A csúcstalálkozó színhelyénél azonban sokkal fontosabb a tartalma. Már többször beszéltünk arról, hogy többet is tehetne a tervezett programnál. Elsősorban dönthetne az általunk javasolt Európai Biztonsági Bizottság létrehozásáról, amely 1991. január 1-től megkezdhetné a munkát. E bizottság székhelyéül Prágát javasoljuk. Az idei csúcstalálkozó dönthetne továbbá arról, hogy az 1992-re tervezett Helsinki 2 konferenciát már a jövő év őszén rendezzék meg. A harmadik nagyon fontos döntés a Helsinki 2 tartalmának a meghatározása, s az előkészületek azonnali megkezdése lenne. E javaslat keretében vetette fel Václav Havel a helsinki megállapodások új nemzedékének aláírását is. E megállapodások újdonsága abban rejlene, hogy nemcsak ajánlásokat tartalmaznának a kormányok és az államok felé, hanem a biztonsági szférában a kölcsönös együttműködési és segítségnyújtási szerződések egész rendszerét, összegezve: a jövő év végéig meg lehetne teremteni az új és egységes „helsinki" biztonsági rendszer alapjait, amelyek bizonyosságot adnának az országoknak arra vonatkozóan, hogy már nem kell félniük egymástól, mert mindannyian a kölcsönös garanciák egyazon rendszerének a tagjai. Václav Havel beszédének további részében üdvözölte Bush amerikai elnökNÉHÁNY SORBAN] STANISUV KUKRÁL, a Szövetségi Gyűlés első alelnöke Prágában fogadta annak a 17 személynek a képviselőit, akik május 7. óta Szent Vencel szobránál éhségsztrájkot tartanak. Ehhez a végső lépéshez azért folyamodtak, mert véleményük szerint sem a kormány, sem a parlament mind ez ideig nem oldotta meg a CSKP vagyonával kapcsolatos kérdéseket. MARIÁN ČALFA szövetségi miniszterelnök tegnap találkozott a Csehországi Szabadságharcosok Szövetségének elnökével, Václav Kužel altábornaggyal, aki kijelentette, hogy Csehszlovákia egyike azon kevés országoknak, ahol a szabadságért valóban harcolókról igen gyengén gondoskodnak... PETR MILLER szövetségi szociális és munkaügyi miniszter tegnap Prágában fogadta az Angolai Népi Köztársaság nagykövetét. Manuel Quarto Punzóval folytatott tanácskozása során elsősorban az angolai szakemberek csehszlovákiai szakmai képzéséről kötött kormányközi egyezményben foglaltak megvalósításáról volt szó. TÖBB MINT EZER prágai taxis tüntetett tegnap azok ellen, akik 198íyúliusa óta már öt kollégájuk életét oltották ki. Közülük a legutóbbit, František Bouda 48 éves taxisofőrt tegnap temették. A strašnicei krematórium előtt kezdődött tüntetés Prága utcáin folytatódott, majd pedig a Vencel téren fejeződött be. KÉT MAROKKÓI város képviselői is meglátogatták Kassát, ahol három napot töltöttek. Rabat és Larache városainak polgármesterei tanulmányozták Kassa múltját és jelenét, meglátogatták a Magas-Tátrát, és meghívták a kassai sportolókat az idei világjátékokra Rabatba. FRANCO BUCSART, az áprilisi parlamenti választásokból győztesen kikerült DÉMOSZ koalíció tagját választották meg tegnap este az új szlovén szkupstina elnökévé. A Tanjug hírügynökség szerint Bucsar megnyugvással állapította meg, hogy mind a parlamenti többség, mind az ellenzék követeli az új alkotmányt, amely biztosítaná Szlovénia függetlenségét és módosítaná az egyes szövetségi köztársaságok közötti kapcsolatokat. RADZSIV GANDHI volt indiai kormányfő tegnap 12 órás éhségsztrájkot kezdett. A független India történelmében ez az első olyan eset, hogy egy volt miniszterelnök a tiltakozás ilyen formáját választotta. Gandhival szolidaritást vállalva az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) párt több ezer tagja is éhségsztrájkba lépett, így akarják felhívni a figyelmet a növekvő belpolitikai feszültségre. KAZIMIERA PRUNSKIENE tegnap Londonból Párizsba utazott. Brit részről szívélyesnek minősítették a litván kormányfő és Margaret Thatcher miniszterelnök eszmecseréjét, amelyen egyetértésre jutottak abban, hogy gyakorlatias megoldást kell találni Litvánia függetlenségének biztosítására. A FRANCIA NEMZETGYŰLÉS KÉPVISELŐI szerdán este szavazattöbbséggel elutasították a jobboldali ellenzék által a Rocard-kormánnyal szemben felvetett bizalmatlansági indítványt. WILFRIED MARTENS belga kormányfőt választották meg tegnap az Európai Közösségek tagállamainak kereszténydemokrata pártjait tömörítő Európai Néppárt (PPE) elnökévé. Martens Jacques Santer luxemburgi miniszterelnököt váltja fel tisztségében. nek azt a döntését, hogy nem korszerűsítik az európai taktikai atomfegyvereket. Ha a NATO nyári csúcstalálkozója határozatot hozna e kevésbé korszerű rakéták fokozatos eltávolításáról is, azt örömmel üdvözölnénk. „Tulajdonképpen minek kellenek ide azok a fegyverek, amelyek csak Csehszlovákiát, az egyesülő Németország keleti részét és esetleg Lengyelországot érhetik el. Kit fognak elrettenteni? Az új kormányokat, az új demokratikusan választott parlamenteket?" Beszédének további részében a szónok azt fejtegette: a jelenlegi világ számára a legnagyobb szerencsétlenség a megosztottsága volt, az a tény, hogy a két nagyhatalom és a szövetségei közötti feszültség különböző módokon, közvetetten kivetült az egész világra. A jelenlegi folyamatokat elemezve hangsúlyozta: Európa viszonylag gyorsan és az eddig leküzdhetetlennek tartott akadályok nélkül a demokratikus államok demokratikus közösségeként integrálódhatna. E folyamatnak több szakasza lenne, s párhuzamosan több kiterjedt mechanizmus is közvetítené. Lehetséges, hogy az első szakaszban, mondjuk úgy öt éven belül, Európában olyan közösség jöhetne létre, amelyet az Európai Államok Szervezetének nevezhetnénk, hasonlóan, miként az Amerikai Államok Szervezete is létezik. A harmadik évezred kezdetén - ha Isten is úgy akarja - megkezdődhetne az Európai Konföderáció formálása, ahogyan Mitterrand elnök javasolta. Attól függően, hogy e konföderáció miként szilárdulna, mennyire válna be, még a javasolt „helsinki" biztonsági rendszer is értelmét veszthetné, s végső soron Európa képes lenne egyedül biztosítani saját biztonságát. Egy ilyen pillanatban az utolsó amerikai katona is elhagyhatná Európát. Beszédének befejező részében megismételte azt a csehszlovák álláspontot, amely szerint Németország egyesítése nem fékezi az európai egyesülést, hanem motorja annak. A belnémet fal ledőlését az egész vasfüggöny ledőlésének tartjuk. Ami a Szovjetuniót illeti: Csehszlovákia feltétel nélkül elismeri minden nemzet önrendelkezési jogát. Felszólította a szovjet vezetést, hogy a jelenlegi problémákat békés úton rendezze. A Nyugatot pedig arra hívta fel, szabaduljon meg a szovjet fenyegetés hagyományos rémképétől, ne dédelgessék a „keleti veszély" fogalmát csak azért, hogy a hadiipar elegendő megrendelést kapjon. Az Európa Tanács képviselői közvetlenül a beszéd elhangzása után lehetőséget kaptak arra, hogy kérdéseket tegyenek fel a csehszlovák államfőnek. Havel kijelentette, szerinte az Európa Tanács a jövőbeni egyesült Európa alapját képezheti, de mivel a Tanács katonai kérdésekkel nem foglalkozik, éppen azért javasolta hazánk az Európai Biztonsági Bizottság felállítását. A csehszlovák politikai rendszerre vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, személyes véleménye szerint a csehszlovák államfő jelenleg szélesebb jogkörökkel rendelkezik, mint amilyenekkel kellene. Ezeket a jogköröket a jövőbeni alkotmányban korlátozni kell. Az elnöki rendszer bevezetése hazánkban nemkívánatos. Másrészt viszont jelentős szerep hárul az államfőre, mint a két nemzeti köztársaság szövetségének integráló láncszemére. Egy Prágában született, az NSZK-ból érkezett képviselőnő felemlítette Csehszlovákia német megszállásának borzalmait, s a csehek, szlovákok és a szudétanémetek együttélésének jövőjéről faggatta. Havel kijelentette: Csehszlovákiában megfelelő jogokkal fog rendelkezni mind a két nemzet, mind a nemzeti kisebbségek. Az európai határok pedig egyre inkább „áteresztőbbé" válnak, úgy, ahogy a múltban is volt. Egy következő kérdésre azt a feleletet adta, hogy a jelenlegi csehszlovák helyzetben értelmüket vesztették az olyan fogalmak, mint a kapitalizmus, vagy a szocializmus. Csehszlovákia működő gazdaságot és demokratikus rendszert akart kiépíteni. „Mindenkinek a saját dolga, hogy ezt szocializmusnak vagy kapitalizmusnak nevezi-e." A nemzeti érzelmek felerősödésével és az ezzel összefüggő rendbontásokkal kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, hogy a totalitarizmus után mindez természetes jelenség, hiszen a korábbi rezsim lehetetlenné tette az identitás bármilyen megnyilvánulását. A belbiztonsági rendszer átalakításával összefüggésben meg lehet érteni a rendőrség munkájának bizonyos fogyatékosságait is. Ezeket a kérdéseket mielőbb meg kívánjuk oldani. Elmondta továbbá, a jelenlegi Szövetségi Gyűlés nagy munkát végzett, sok törvényt fogadott el, de mindezek csupán a legszükségesebb átmeneti intézkedéseknek tekinthetők. Az új állam alapjait, legfelsőbb szerveinek és politikai pluralizmusának rendszerét az elkövetkező kétéves időszakban, az új szabad választásokig kell kidolgozni. Havel elnök azt mondta, a Csehszlovákiában élő romák jogai megsértésének problémája létezik, reális. Panaszaik orvoslása folyamatban van, s ezt a szabad választások után megalakuló parlament - amelyben a romák is képviselve lesznek - folytatni fogja. Egy török képviselőnek válaszolva kifejtette: a Charta 77 nem politikai, hanem az emberi jogok védelmére alakult mozgalom, s ez a feladat még nem ért véget. Az utolsó kérdés a kommunizmus jövője, magát a kommunizmus kifejezést érintette. Havel elnök azt válaszolta, nem tudja pontosan, mit jelent ez a szó, és ezért kerüli a használatát. A Havel-látogatás keretében, az Európa Palotában Jirí Dienstbier, a szövetségi kormány alelnöke, külügyminiszter és Catherine Laluiére, az Európa Tanács főtitkára aláírta azt a dokumentumot, amelynek alapján Csehszlovákia csatlakozik az 1954-es európai kulturális egyezményhez. Az Európa Tanács jelenlegi 42. ülésszakán Strasbourgban részt vesz a Szövetségi Gyűlés háromtagú küldöttsége is, amelyet Jozef Šimúth, a parlament alelnöke vezet. A piacgazdaság szabályozóinak bevezetéséről Tanácskozott a cseh kormány (ČSTK) - A Cseh Köztársaság kormánya tegnap plenáris ülést tartott, amelyen megvitatták a cseh gazdaság stabilizálásának 1990-re szóló programját. Ennek célja, hogy megteremtsék a piacgazdaság szabályozóinak bevezetését. A cseh kormány ezt a programot nyílt dokumentumként hagyta jóvá. A kormány tanácskozásának további programpontját képezte a Cseh Köztársaság gazdasági és szociális fejlesztése állami tervének módosító javaslata erre az esztendőre. Ezenkívül a kormány foglalkozott a személyi tulajdonban lévő házgyári lakások tatarozásának biztosításával kapcsolatos problémákkal. A továbbiakban a kormány megvitatott néhány olyan intézkedést, mint például a mérgekről és néhány, az egészségre ártalmas anyagok forgalmazásáról szóló további rendeletet. Ezenkívül a kormány jóváhagyta a Prágában létesítendő Közép-európai Postgraduális Egyetem létrehozásának tervezetét, amely a pozsonyi központtal működő intézménnyel együtt alapját kellene hogy képezze a nemzetközi Középeurópai Egyetemnek. Amnesztiatörvény Nicaraguában (ČSTK) - Az új nicaraguai parlament, amelyben többségben vannak a Nemzeti Ellenzéki Szövetség (UNO) képviselői, szerdán jóváhagyta az amnesztiatörvényt, amely semmisnek nyilvánítja minden, a törvény elfogadása előtt elkövetett politikai bűncselekményt. A törvény ellen csak a sandinista képviselők szavaztak, kifogásolva, hogy ilyen módon kegyelmet kapnak mindazok a személyek is, akiket az 1979-ben megdöntött Somoza-diktatúra éveiben elkövetett bűncselekményekért vontak felelősségre. Ugyanúgy, mint az első törvényt, 52:39 szavazataránnyal hatályon kívül helyezték azt a márciusi törvényt is, amely büntetlenséget garantált a sandinista kormány tisztségviselőinek mindazoknak a bűncselekményeknek az ügyében, melyet tisztségük gyakorlásával összefüggésben követtek el. Az UNO és a sandinisták közötti a parlamenti tanácskozások során megmutatkozó ellentéteket tovább mélyítette a sandinistákkal szimpatizáló 20 ezer állami alkalmazott szerdai háromórás sztrájkja. A sztrájkolók kevesellték az UNO döntését, hogy „csak" hatvan százalékkal emelik a béreket. ÚJ SZÚ 866 1990. V. ,10.