Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-11 / 110. szám, péntek

Sugár András nyílt levele Václav Havelnak ÚJ szú 1990. V. 11. (ČSTK) - A Népszava tegnap tette közzé Sugár András Václav Havel elnökhöz intézett nyílt levelét. A levél szerzője ebben a szlovákiai magyar kisebbség helyzetével, s főleg az SZNT azon döntésével foglalkozik, amelyben elutasította, hogy Komáromban magyar egyetemet létesítsenek. Sugár András nem tartja megfelelőnek azt az érvelést, hogy Nyitrán, a már meglevő főiskolán jobban fel lehet készíteni a magyar pedagógusokat. A továbbiakban emlékezteti Václav Havelt az egymillió koronás Masaryk-aläpra, amely annakidején a szlovákiai magyarok kulturális fejlődésének az előmozdítását szolgálta. S annak az aggodalmának ad hangot, hogy a jelenlegi szlovák vezetés a magyar kisebbséget meg akarja fosztani az értelmiségtől, s csupán segédmunkásokat vagy parasztokat akar belőlük nevelni. Vitába száll a szerző azzal, hogy állítólag nincs elég pénz. ,,Ha lehet magyarlakta természetvédelmi területen sok milliárd koronáért környezetgyilkos vízművet építeni, ha lehet a határ közelében gyanús és műszakilag bizonytalan atomerőművet építeni ugyancsak sokmilliárd koronáért, akkor miért nem akad néhány millió korona hétszázezer csehszlovák állampolgár kulturális fejlődésének kulcskérdésére?" - teszi fel a kérdést Sugár András. / Befejeződött az országgyűlés ülése Magyarország kormányprogramra vár Antall József 22-én bemutatja kabinetjét (ČSTK) - Budapesten szerdán ért véget a magyar országgyűlés ülése. A képviselők az alkotmány módosítására vonatkozó javaslatokat hagyták jóvá, főleg ami a kormány elnökének megválasztását és a miniszterek kinevezését illeti. Ugyancsak törvényt hagytak jóvá a minisztériumok átszervezéséről, ezekből Magyarországon tizenhárom lesz. Ismét lesz népjóléti minisztérium és külgazdasági kapcsolatok minisztériuma. A pénzügyminisztérium hatáskörébe fognak tartozni azok a feladatok, amelyeket eddig az állami tervbizottság és a munka- és bérügyi hivatal látott el. E két utóbbi szervet megszüntették. A miniszterek és az államtitkárok jogköreit és kötelességeit tartalmazó törvényjavaslatot a május 15-i ülésen tárgyalják meg. Ezen a tanácskozáson foglal állást a parlament a Szabad Demokraták Szövetségének azon javaslatával kapcsolatban, hogy Magyarország lépjen ki a Varsói Szerződésből. Ugyanekkor kerül napirendre az a javaslat is, hogy Magyarország kezdjen tárgyalásokat a szomszédos országokkal a nemzeti kisebbségek helyzetéről. Egy héttel később, május 22-én váKína 211 ember kiszabadult (ČSTK) - Kínában tegnap szabadon bocsátottak 211 embert, akiket a tavalyi tömegdemonstrációk során tartóztattak le. Az Új Kína hírügynökség jelentése szerint a szabadlábra helyezettek között vannak olyan ismert személyiségek, mint például Taj Keng újságíró és Li Hung-lin akadémikus. lasztja meg az országgyűlés a kormány új elnökét, aki bemutatja kabinetjét és előterjeszti annak programját is. A Magyar Hírlap tegnap beszélgetést közölt Antall Józseffel az ország politikai helyzetéről és az új kormányra váró feladatokról. A kijelölt kormányfő egyrészt azt tartotta rendkívül fontosnak, hogy a külföldi tőke beáramoljon Magyarországra, másrészt pedig a politikai stabilitás szavatolását annak érdekében, hogy a fejlett országok bizalommal legyenek Magyarország iránt. Az egyik ilyen garancia a jól működő parlamenti rendszer. A Junge Welt keletnémet napilap tegnapi számában reagált a nyugatnémet Der Spiegel hetilap közelmúltban megjelent cikkére. A Spiegel azt írta, hogy a keletnémet hadsereg 1968-ban nem lépte át a csehszlovák határt. A Junge Welt leszögezi: az NDK néphadserege teljes mértékben belekeveredett a Dunaakcióba, ez volt a Varsói Szerződés augusztusi intervenciójának a fedőneve. A lap Rüdiger Wenzkére, a hadtörténeti intézet munkatársára hivatkozik, aki megerősítette ugyan a Der Spiegel adatait, de hozzáfűzte, hogy 30 keletnémet katona mégiscsak részt vett az akkori akcióban. Főleg vezérkari és hírszerző tisztekről van szó, akik a szövetségesek Prága melletti, Milovicében felállított főparancsnokságán dolgoztak. A Junge Welt a továbbiakban azt írja: már 1968 májusában és júniusában megkezdődtek az előkészületek a VSZ 350-400 ezer katonájának bevetésére Csehszlovákia ellen. Július végén 16 ezer keletnémet katona 500 tankkal és 550 páncélozott csapatszállítóval elhagyta a kaszárnyát. Egy harckocsizó és egy motoros lövészhadosztályról van szó. Mindkét alakulatot szovjet parancsnokság alá helyezték. A motoros lövészhadosztály augusztus 23-án közvetlenül a csehszlovák határ mentén sorakozott fel, de a szovjet csapatoktól eltérően nem lépte át a csehszlovák határt. Helmut Kohl; Nincs helye a pesszimizmusnak Tanácskozott a berlini parlament (ČSTK) - Helmut Kohl nyugatnémet kancellár a parlamentben tegnap előterjesztett kormánynyilatkozatban elsősorban Németország újraegyesítésének folyamatával foglalkozott. Rámutatott az utóbbi hetekben elért haladás jelentőségére és hangsúlyozta, a szövetségi kormány kezdettől fogva arra törekedett, hogy az egyesítési folyamat beilleszkedjen a stabil európai keretbe. Az Európai Közösségek dublini rendkívüli csúcstalálkozója eredményeivel összefüggésben azt mondta, nem arról van szó, hogy figyelmen kívül hagyják a szomszédok érdekeit. Ellenkezőleg, azt szeretnék, hogy Európa integrálódásából és ennek pozitív hatásaiból a többieknek ugyanolyan hasznuk legyen, mint a németeknek. Hiszen Varsó, Prága és Budapest ugyanúgy Európához tartozik, mint Párizs, London Róma vagy Berlin, szögezte le a kancellár. Az egyesítéssel összefüggésben a kancellár elutasította a pesszimizmust és a kétségeket, nemzeti szolidaritásra szólított fel. Berlinben tegnap összeült a parlament. Az egynapos ülésen a képviselők a német-német szerződés tervezetét vitatták meg az előkészülóben lévő gazdasági, pénzügyi és szociális unióról. A második napirendi pont a vasárnap megválasztott, városi és helyi képviseleti szervek munkájáról rendelkező törvény tervezetének megvitatása volt. Választ

ások Romániában Még tíz nap (Bukaresti munkatársunk telexjelentése) - Tíz nappal a május 20ra kiírt parlamenti és elnökválasztások előtt Romániában teljes gőzzel folyik a politikai erők küzdelme, az országban érezhetően feszült hangulat uralkodik. Radu Cimpeanu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerdán este nyilatkozatban felhívta Ion Iliescut és Ion Ratsiut, hogy mindhárman közösen vonják vissza jelöltségüket az elnöki tisztségre. Hangsúlyozta, hogy ezt a felhívást a Nemzeti szövetség a temesvári kiáltványért ellenzéki mozgalom kérésére tette, azzal a céllal, hogy az országban lecsillapodjanak a kedélyek és megnyugodjon a helyzet. Mint ismeretes, a temesvári kiáltványt eddig már mintegy 4 millió ember támogatja aláírásával, köztük testületileg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is. A szövetség egyelőre még nem döntött, hogy tagságát melyik elnökjelölt támogatására hívja fel. Cimpeanu szerint, ha most mindhárman visszalépnének, akkor Románia ideiglenes elnökét a parlamenti választásokból kikerülő parlament választaná meg az új alkotmány kidolgozásához szükséges időszakra. Ion Iliescu, a Nemzeti Megmentési Front és Ion Ratsiu, a Nemzeti Parasztpárt elnökjelöltje egyelőre még nem nyilatkozott. A parasztpárt vezetőségéhez közel álló körök engem úgy tájékoztattak, hogy Ratsiu kész elfogadni Cimpteanu javaslatát, míg a front berkeiből szerzett értesüléseim a várható elutasításról szólnak. A napokban közzé tett közvélemény-kutatások eredményei továbbra is Ion Iliescut jelölik meg a legnagyobb esélyesnek. Az ismertetett adatok szerint a választók 69,3 százaléka Iliescura, 12,9 százaléka Cimpeanura és 6,4 százaléka pedig Ratsiura kíván szavazni. Ami a parlamenti választásokat illeti, ugyancsak a Nemzeti Megmentési Front van továbbra is az élen. Május 20-án az emberek 58,6 százaléka a front jelöltjeire kívánja leadni voksát, a liberálisokra 13,4 százalék, a Román Természetvédők Mozgalmára 6,5 százalék, s a Nemzeti Parasztpártra pedig 5,3 százalék. Ezek szerint a többi mintegy 70 párt és szervezet szinte alig néhány szavazatra számíthat. A helyzet aránylag világos. A tendenciák, valamint az erőviszonyok az utóbbi hónapok, hetek folyamán alig módosultak - annak ellenére sem, hogy a front fokozatosan elveszíti támogatóinak egy részét, s az ellenzék lassan erősödik. Döntő változások azonban nem tapasztalhatók. Persze végül mégiscsak a választások fognak dönteni, s nem a felmérések. Bukarestben és több más romániai városban időközben folytatódtak a kormányellenes tüntetések, megmozdulások. Ezek alapvető célja, hogy a választásokon ne indulhassanak a volt hatalmi nómenklatúra tagjai. A román főváros központjában már harmadik hete folytatódnak a tüntetések, mintegy 80 ember éhségsztrájkot tart a tüntetők követeléseinek támogatására. Tegnap csatlakozott hozzájuk Doina Cornea asszony is, a neves kolozsvári emberjogi harcos. Újságíróknak kijelentette, hogy teljes mértékben támogatja a tüntetők követeléseit, de akciójának csak korlátozott jellege van, néhány nappal a választások előtt befejezi éhségsztrájkját. A jövő vasárnap esedékes választásokra több száz külföldi megfigyelő jelezte már érkezését, s eddig mintegy 700 újságíró akkreditáltatta magát a nemzetközi sajtóközpontban, hogy a helyszínről tájékoztathasson az eseményről. A választóhelyiségek biztonságáról és a rendről a hadsereg egységei gondoskodnak. KOKES JÁNOS Marián Öalfa írországi programja Dublin támogatja hazánk belépését az EK-ba (ČSTK) - Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök kíséretével szerdán egynapos munkalátogatást tett az ír Köztársaságban. A küldöttség értékelése szerint Tirana liberalizál EZENTÚL AZ ALBÁNOK IS UTAZHATNAK zárult le: a megrendelő egy másik modell mellett döntött-az ugyanis erősebb anyagból készült... A hadügyi tárca persze nem adja magát, egyéb érvekkel is védekezik, többek között azzal, hogy meg kellett változtatnia a megrendelései elhelyezését, miután heves bírálatoknak volt kitéve a 80as években. Akkor vált közismertH

ogy a Pentagon kicsire nem néz - arra lapunkban már mi is többször szolgáltattunk bizonyítékokat. Most viszont egészen meghökkentő adatokat közölt a Za rubezsom című szovjet hetilap, svéd forrásokra hivatkozva. Történt, hogy a Demokrata Párt megelégelte a Pentagon költekezését, s vizsgálóbizottságot küldött ki többek között annak feltárására, mekkorák a hadsereg tartalékai, minek a raktározása kerül olyan sokba. Van mit őrizni: a pótalkatrészek, berendezések és felszerelések értéke eléri a 30 milliárd dollárt! A Pentagon képviselője egyetértett azzal, hogy a raktárakban tárolt anyagok valóban meghaladják a hadsereg szükségleteit, de szerinte az egész nem ér többet 8-9 milliárd dollárnál. Abba a bizonyos 30 milliárdba beszámítottak mindent, azt is, ami ma már értéktelen, de megsemmisítése többe kerülne, mint a tárolás. Példaként azt a 150 ezer bélelt téli nadrágot említette, amit még a koreai háború idejéből „örökölt" a Pentagon. Későbbi eredetű az a 3 millió ing, amit a katonalányok egyenruhájához rendeltek azután, hogy 3,5 millió dollárt költöttek a várhatóan szükséges méretek megállapítására. A drága felmérés alapján 126 mellbőségben gyártatott a hadügy ingeket a Hölgyek számára. De ezzel az ügy még nem té, hogy a Pentagon egy közönséges kalapácsot 400 dollárért vesz, a kávéfőző a hadseregben 7600 dollárt ér. A botrány után a hadügy más források után nézett, az országszerte használt termékeket kezdte vásárolni, természetesen sokkal alacsonyabb árakon. De ez még távolról sem minden. A már említett vizsgálóbizottság azt is megállapította, hogy a túlzsúfolt raktárakban gyakorlatilag képtelenség megtalálni az éppen szükséges holmit. Előfordult már, hogy csak több napi keresés után került elő 80 ezer terepszínű sisakháló a kiskatonák számára, akiket éppen az őserdei harcokra akartak kiképezni. l/oltak ennél nagyobb ,,fogáV saik" is az ellenőröknek. Az F-14-es vadászbombázók pilótái számára készített speciális térképekből annyit találtak, hogy ez a ,,vastartalék" akár 13 ezer évre is elegendő! ^ (g) (ČSTK) - Ezentúl minden albán állampolgárnak joga van arra, hogy kiváltsa útlevelét és külföldre utazzon, közölte szerdán este a tiranai rádió az albán parlament keddi döntését. Váratlan esemény ez az albán belpolitikában, de a tömegtájékoztatás bővebb részleteket nem közölt. Megfigyelők e lépést összefüggésbe hozzák Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár tegnap kezdődött tiranai látogatásával. Ugyancsak a rádió számolt be arról, hogy liberalizálták a jogrendet is. A köztársaság elhagyásának bűntettét - amiért sokéves börtönbüntetés járt - ezentúl határsértésnek tekintik, s ezt maximum háromhavi szabadságvesztéssel sújthatják. A tiranai parlament már korábban döntött arról, hogy ismét létrehozzák az 1965-ben megszüntetett igazságügy-minisztériumot. Élére Enver Halili, a kormány eddigi főtitkára került. Jelentős mértékben csökkentették azon bűnesetek körét is, amelyekért halálbüntetés szabAmerikai-iráni megállapodás (ČSTK) - Irán szerdán bejelentette, a kölcsönös pénzügyi keresetek ügyében sikerült két megállapodást kötnie az Egyesült Államokkal. A hágai törvényszék által ratifikált megállapodások értelmében Washington lemond több mint 3100 pénzügyi keresetéről annak fejében, hogy Irán összesen 105 millió dollárt fizet ki az Egyesült Államoknak. Irán ezzel összefüggésben közölte: az elért megállapodások nincsenek összefüggésben más kétoldalú politikai vagy gazdasági jellegű kérdésekkel, beleértve a Libanonban fogva tartott amerikai túszok problémáját is. Megfigyelők szerint azonban a hágai tárgyalások sikere nyilván az USA jószándékának megnyilvánulása, cserében két amerikai túsz közelmúltban történt kiszabadításáért. ü .. ható ki. Megfigyelők jelentősnek tartják, hogy eltörölték „az egyházi propagandáért" kiszabható büntetéseket. Az említett döntések további jelei annak, hogy Albánia nyitni akar a külvilág felé. Tiranai diplomaták nemrégiben jelezték, hogy a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat ezentúl nem fogják két legfőbb ellenségnek tekinteni. Ilyen értelmű nyilatkozatot tett Ramiz Alia is, ahhoz a kitételhez azonban ragaszkodott, hogy a kölcsönös kapcsolatok megromlásáért a két nagyhatalom a felelős. a látogatás új ösztönzést ad a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez. Elvi jelentőségűek voltak a megbeszélések Charles Haughey miniszterelnökkel, aki ebben a félévben az Európai Közösségek elnöke. A kormányfői tárgyalások közel három órán át tartottak, s a kétoldalú együttműködés lényeges bővítésének kérdéseit érintették. Ugyanilyen jelentőségű napirendi pont volt hazánk csatlakozása az Európai Közösségekhez. Marián Čalfa szerint az integráció megértéssel fogadta csatlakozási törekvéseinket. A délutáni órákban a két tárgyalóküldöttség plenáris ülést tartott, majd a miniszterelnökök közös sajtóértekezleten értékelték a megbeszélések eredményeit. Charles Haughey közölte az újságírókkal, Írország támogatja Cseh-Szlovákia belépését az Európai Közösségekbe. Országa nem nyújthat sem anyagi, sem műszaki segítséget, de a változások sikeréhez tanácsadással és szakember-cserével járulhat hozzá. A dél-koreai DLP alakuló kongresszusa Utcai harcok Szöulban (ČSTK) - A szöuli rendőrség tegnap közölt hivatalos adatokat a délkoreai fővárosban szerdán kirobbant zavargásokról, amelyek - megfigyelők szerint az utolsó két év legnagyobb tömegdemonstrációinak tekinthető. Szerdán tartotta első országos kongresszusát a Demokrata Liberális Párt (DLP), amely ez év elején alakult a korábbi kormánypárt és két ellenzéki párt összeolvadásával. A DLP elnökévé Ro Te Vu államfőt választották. Magas párttisztségeket tölt majd be két volt ellenzéki vezető: Kim Jong Szam és Kim Csöng Phil is. A feltételezések szerint Ro Te Vu főleg az államfői tisztségből eredő feladatokra fogja összpontosítani figyelmét, a pártéletet pedig Kim Jong Szam irányítja majd. „Nemzeti egység és harmónia nélkül nem érhetünk el semmit" - mondotta a kongresszuson Ro Te Vu, s ezzel azoknak válaszolt, akik e rendkívül erős párt megalakulását úgy értékelik, hogy a Koreai Köztársaságban ily módon akarják visszaállítani a totalitárius rendszert, biztosítva a konzervatív erők számára a hatalomban való részvételt 1993 után is - akkor jár le Ro Te Vu megbízatási időszaka. A kongresszus idején az utcákon hatalmas tüntetések zajlottak, igazi utcai harcok folytak a radikális diákok és a rendőrség között. A fiatalok a DLP feloszlatását követelték, s hangsúlyozták, nem értenek egyet az Egyesült Államok politikájával, mondván: Washington fékezi DélKoreában a demokratikus fejlődést és lehetetlenné teszi a két Korea egyesítését. Visszatérve a rendőrség által tegnap közölt hivatalos adatokhoz: a tüntetésekben csaknem 100 ezer ember vett részt, 1900 személyt tartóztattak le. Csupán szerdán 15 700 könnygázgránátot lőttek a tömegre, a tüntetők viszont több mint 50 ezer benzinespalackot dobtak a rendőrökre. Háromszázötven rendőr és 50 tüntető sérült meg. Ji Csöng Nam igazságügyminiszter hangsúlyozta, a kormány mozgósítja erőit a törvényesség és a rend helyreállítása érdekében. ; " .. ;. Vastartalék