Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-10 / 109. szám, csütörtök

Feledésre szánt hösök A diószegi emlékszoba gondnoka, Molnár Károly nyugalmazott pedagógus, olyan okmányokat, olyan fényképeket őriz otthonában, egy jókora papírdobozban, amelyeknek a létezéséről az utóbbi két évtizedben az illetékesek tudni se akartak. - Magyarázhattuk mi - monda hogy a történésznek tisztelnie kell a tényeket, csak legyintettek. Reánk parancsoltak, hogy ezeket a fényképeket vegyük le a falról, az okmányokat, a kitüntetéseket vegyük ki az üvegszekrényekből, tüntessük el. És figyelmeztettek, nehogy megint kezdeményezzük, miként 1968-ban tettük, hogy utcát nevezzenek el róluk... Éppen ezekről! Ervelésünkre pedig, hogy ők is hősök voltak, ők is a haza szabadságáért harcoltak, ügyet se vetettek. Csak az utasítást ismételgették: Eltüntetni, mielőbb eltüntetni! így kerültek hát dobozba a feledésre szánt hősök fényképei, okmányai, kitüntetései. Kik voltak ők? Mit tettek? Miért szánták feledésre az emléküket? Mindjárt megtudjuk, ha kinyitjuk a dobozt. Harsányi József a cukorgyári telepen született, délceg termetű legény, miként sokan mások akkoriban, vagyis 1940 tavaszán, elment szerencsét próbálni Franciaországba, Párizsba. Úgy tervezte, hogy őszre, amikor majd elkezdődik a répa feldolgozása és újra munkát kaphat a gyárban, hazajön. Nem jött. Kevés pénzt küldött, meg egy hoszszú-hosszú levelet, hogy ő mennyire megszerette a franciákat, már a nyelvüket is megtanulta, egészen jól keres, legalább két évig marad. Ünnepekre mindig küldött levelet, képeslapot, ismételgetve: megszeHarsányi József rette a franciákat, de azért nem feledte az otthonát, ha jobb lesz az élet, hazajön. Legutoljára 1943 karácsonyára küldött levelet. Üzenettel: választ nem kér, mert vidékre utazik, onnan majd ő ír. Nem írt. Soha többé nem írt, mert miként nagybátyja, Kalis Ferenc, hosszas utánjárással kiderítette: nem is írhatott, hiszen a Robin partizánbrigád harcosaként a fasisztákkal vívott fegyveres küzdelemben, 1944. augusztus 29-én, hősi halált halt, és Meuse község temetőjében nyugszik. A francia hatóságok készségesen, kellő részletességgel tájékoztatták az esetről. Utoljára 1974. június 24-én kelt értesítésükkel. Minderre persze legyintettek a mi illetékeseink. Sőt, amikor Kalis Ferenc kérte, hogy unokaöccse életsorsára való tekintettel legalább őt vegyék fel tagnak az antifasiszta szövetség helyi szervezetébe, elutasították, mondva: Még ha testvére lenne... dehát csak nem akar hős lenni a nagybácsi jogán? Miklósek János, aki 1916-ban született, sajátos egyéniség volt. Magyar iskolában kezdte tanulmányait és a prágai katonai repülőiskolában folytatta. Több, reánk maradt levele tanúsítása szerint tréfásan cseh-magyarnak, illetve magyar-csehnek minősítette önmagát, mert hiszen apja cseh, anyja magyar volt. Különben pedig csak egyetlen dolog érdekelte igazán: a repülés. Prága német megszállása után a pőstyéni repülőezredhez került, ahol fél év múlva leszerelték. Hazajött Diószegre. A kor csendőrségi szokása szerint kötelezővé tették számára a hetenkénti személyes jelentkezést. Ezt még csak elviselte volna, de repülés nélkül élni? Nos, a nagyfödémesi plébániáról kapott bizalmas útmutatást követve egyszer csak eltűnt, majd Jugoszlávián, Franciaországon át Londonba érkezett. Ott pedig éppen akkor szervezték az önálló csehszlovák repülőezredet. Kevesen tudják, pedig tény és való, hogy annak idején a londoni csehszlovák kormány nemcsak szavakkal politizált, de tettekkel is: harcba küldte a repülőezredet. A mi pilótánk sem maradt harci feladat nélkül. Bombázógépével többszörös bevetésben vett részt, és azok nyomán kitüntetéseket, őrmesteri rangot kapott. Tapasztalt harci pilótaként rajának vezérgépét is ő vezette Hamburg fölé 1941. szeptember 14-én, amikor az angol királyi haderő repülő alakulatával közösen másod ízben sikerült a német tűzvédelmi elhárítás láncolatát áttörni. Ám a vezérgépet lelőtték, a mi pilótánk hősi halált halt. Nem feledkeztek el róla a háború utáni, csehszlovák hadügyi minisztériumban 1947. február 1-jén in memoriam törzskari tisztnek nevezték ki. Az angolok sem feledkeztek el róla. Két év múlva, bár a mi hatóságaink az ünneplés mellőzését kívánták, húgának, Krommerné, született Miklosek Máriának, tiszti küldöttség adta át bátyja kitüntetéseit és azt a felvételt, amelyen a hós pilótának a hamburgi temetőben található sírját örökítették meg. Másféle elismerésről, megemlékező méltatásról ezután szó sem lehetett többé, viszont annál gyakrabban jegyezték meg az itthoni illetékesek: Igen, a háború után nyolc testvére közül három elment Amerikába. Amikor pedig 1968-ban szóba került, hogy netalán majd utcát neveznek el róla, még ez a gúnyos kérdés is elhangzott: Mi az, csak nem maradtunk le megint és az angolok megelőztek bennünket? Miklósek János Újabb és újabb felvételek, okmányok kerülnek elő a papírdobozból. Buchlik Sándor, meg a többiek zsoldkönyve. Amerikában keltezett okiratok, angol, francia feliratú kitüntetések. Bizonyító, de feledésre szánt emlékek. Fájdalmas felismerés, hogy mindezt azért parancsolták eltüntetni, mert ha napvilágra kerültek, mások, a mondvacsinált partizánok és ellenállók csillaga aligha fénylik oly vakítón. Késői remény, de bízom benne, mert az egykori falu, Diószeg ma már épülő, fejlődő város, hogy írhatok még én tudósítást a Miklósek és a Harsányi utca névtáblájának a kitételéről. HAJDÚ ANDRÁS Reklámpropaganda és egyebek Ahogy a budapesti Általános Kereskedelemfejlesztési Kft. igazgatója látja „Milyen áttekinthető." „Pazar! " „Profi munka." „Sok kiállítás volt már itt, de ilyen jól rendezett még nem." - ilyen és ehhez hasonló dicsérő mondatokat hallottam leggyakrabban május elsején, a Keletszlovákiai Vasmű kassai művelődési házának csarnokában, ahol ezúttal az Észak-magyarországi Regionális Gazdasági Kamara rendezett árubemutatót. Az idézett elismerő szavak mindenekelőtt a budapesti Általános Kereskedelemfejlesztési Kft. munkáját minősítették, hiszen ők a kiállítás kivitelezői. Ügyvezető igazgatójukat, Csonka Gyulát kértem meg egy rövid beszélgetésre. • Milyen megfontolásokból és mikor alakították meg a korlátolt felelősségű gazdasági társaságukat? - Régóta látjuk és tudjuk, hogy gazdasági tevékenységet folytató vállalatainknál gondolkozásbeli változásokra van szükség, s ezen belül a reklámpropagandának kulcsfontosságú szerepe kell, hogy legyen. A változások nálunk már elkezdődtek, s itt volt az ideje az általános kereskedelemfejlesztési Kft. megalakításának. 3,9 millió forintnyi magántőkével 1989. december elsején alapítottuk meg társaságunkat, tizennégy tulajdonosi taggal. Az alkalmazottakkal együtt negyvenen vagyunk. Irodáink, ügynökeink eddig Törökországban, Görögországban s az NSZK-ban vannak. • Hogyan választotta meg munkatársait? - Korábban egy szövetkezeti reklámcég vezetője voltam. A Kft. tagjainak zömét ebből a szövetkezetből választottam. Mindnyájukat jól ismerem, tudom, ha nincsenek buta korlátozások, akkor ötletgazdagon igen eredményesen tudnak dolgozni. • Milyen a tevékenységi körük? - Kétirányú. Egyrészt a kereskedelem technikájának fejlesztésével foglalkozunk - ezen belül szerepel a boltberendezési eszközök és kirakati kellékek gyártása, forgalmazása belföldön és külföldön - másrészt a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok elősegítése, azaz reklámpropaganda. A magyar vállalatok részére eddig Isztambulban létesítettünk kereskedelmi kapcsolatokat. Hat-hét vállalat már eredményesen dolgozik. Most NyugatNémetország északi tartományaiba szeretnénk betörni, ezért az idén Hannoverben rendezünk egy befektetési tanácsadással egybekötött árubemutatót. Hasonló rendezvényünk lesz Athénban is. • Úgy hallottam, hogy az Amerikai Egyesült Államoktól is kapnak megbízatásokat? - Igen, de ezeket a nem kereskedelmi jellegű, inkább propagandisztikus kiállításokat, a kulturális minisztérium finanszírozza. Eddig az amerikai film történetét és az amerikai formatervezést bemutató tárlatot rendeztük meg, most pedig a kutatásfejlesztési programot bemutató kiállítás kivitelezését vállaltuk. • Milyen gazdasági ismeretei vannak Csehszlovákiáról? - Most kezdek elindulni Szlovákia felé. Tavaly a miskolci vásáron a Kompenza külkereskedelmi joggal felhatalmazott cég révén már sikerült néhány vállalat képviselőjével ígéretes kapcsolatot kialakítanom. 9 A miskolci kiállításon melyik szlovákiai termék keltette fel legjobban az érdeklődését? - Nagyon szépen feldolgozott műanyag termékeket láttam. Ezeket a világon máshol is lehetne forgalmazni. A Kornpenzával azt is tervbe vettük, hogy kerti bútorokat fogunk közösen gyártani, s ezeket egy harmadik piacon értékesítjük. Véleményem szerint nekünk érdemes lenne behatóbban foglalkozni az Ungvár-Kassa-Miskolc háromszöggel, mert az iparés kereskedelmi szerkezetük révén ezek eléggé egymásra utalt területek. Megítélésem szerint, ha az itt lévő vállalatok megtalálnák a közös hangot, a közös kereskedelmi és lebonyolítási formát, nagyon komoly kibontakozási lehetőségek tanúi lehetnénk. Az áruigényeket a piackutatásban minden oldalról kölcsönösen érezni lehet. Ebben az irányban az első lépéseket már meg is tettük. • Hadd kérdezzem meg befejezésül, hogy mit vár a kassai árubemutatótól? - Eddigi tapasztalataimból arra következtetek, hogy viszonylag rövid időn belül - tehát egy-két hét múlva már kölcsönösen örülhetünk az eredményeknek. (-szák) PÁSTOK, POLITIKAI MOZGALMAK FÓRUMA A Független Magyar Kezdeményezés mezőgazdasági programja A kisgazda hagyományok folytatója Amint azt elmúlt heti jelentkezésünkkor jeleztük, ezúttal mezőgazdasági programunk legjelentősebb részeit közöljük. Ezt a programot a legfontosabbak közé soroljuk, hiszen a csehszlovákiai magyarság nagy része közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban áll a mezőgazdasággal. A véletlen folytán még szerencsés helyzetben is vagyunk, mivel az Új Szó szerkesztősége a napokban nagyobb terjedelmű kerekasztal-beszélgetés közreadását tervezi, amelyen a Független Magyar Kezdeményezés mezőgazdasági szakértője is részt vesz. Reméljük, ez a beszélgetés néhány részletkérdés megvilágosításával kiegészítheti az alábbi pontokat. Programunk kiindulópontja: A tulajdonos Bizonyára már önök is rájöttek, hogy bármilyen gazdasági egységet (így a mezőgazdaságit is) csak a tulajdonos tud hatékonyan, sikeresen működtetni. Ugyanis egészen más a gazdaságot, vagy akárcsak a szerszámot is úgy irányítani, kezelni, ha a sajátomról van szó, s megintcsak más meghatározatlan tulajdonú szövetkezetben alkalmazottként részt venni. Pedig a munka így is, úgy is ugyanaz lenne. Korábban mondogatták, hogy a szövetkezeti tulajdon mindenkié, a közösé, míg rájöhettünk: senkié. Tehát ki kell küszöbölni az érdektelenséget. Ezért a mezőgazdaságban is rendszerváltásra van szükség. Az FMK agrárprogramjában alapvető célként szerepel: A tulajdonviszonyok sürgős megváltoztatása A mai nagyüzemi gazdálkodás túlsúlya miatt szükséges, hogy a jövőben a vállalkozók nagy számban jelentkezzenek és önállóan szerveződhessenek a mezőgazdaságban is. Hogy ezt elérjük, első lépésként meg kell teremteni a földforgalmazó szabadságot. A föld bérlése ezt a problémát önmagában nem oldja meg és csak a föld kizsarolásához vezet. A megoldás a föld magántulajdonán alapuló mezőgazdasági vállalkozás. Igen ám, csakhogy a földek túlnyomó része állami vagy más tulajdonban van! Ezért vezérelvünk: Erőszakos kollektivizálás által kifosztott parasztság teljes rehabilitálása Központi döntésként vissza kell állítani a parasztság és utódaik föld feletti rendelkezési jogát. Ilyenkor többen megkérdezik: fel kell darabolni a szövetkezeteket? A válasz persze nem ilyen egyszerű. A szövetkezetbe bevitt, vagy bekényszerített vagyon feletti tulajdonjog visszaállítása nem jelenti a vagyon azonnali felosztását, de megteremti annak a lehetőségét. Utána már a tulajdonosok szabad akaratán múlik, hogy földjeiket milyen formában használják tovább. Ha számukra előnyös, egyénileg gazdálkodhatnak, vagy továbbra is együtt maradhatnak szövetkezetként, részvénytársaságként vagy egyéb gazdasági egység formájában. Ez esetben a TULAJDONJOG mellett fenn kell tartani a közös HASZNÁLATI JOGOT, gyakorlatot is. A magántulajdont ebben az esetben is részjegy, részvény vagy más alapon rendezni kell. A legfontosabb, hogy a szövetkezetek szerveződése valóban az önkéntesség és a tag tulajdonosi jogain alapuljon. Ha a földjüket vissza akarják venni Ezt is megtehetik. Földjüket egy darabban kapnák vissza, a bevitt föld minőségének figyelembevételével. Ezeken a területeken farmergazdálkodást folytathatnak, mezőgazdasági vállalkozásokat indíthatnak (növénytermesztés, állattenyésztés). Akiknek nincs a szövetkezetben földjük? Őket is érdekeltté kell tenni a vagyongyarapításban. Értékpapírok formájában, melyek után ők is egyenrangúan részesednének a gazdasági eredményből, a szövetkezetben ledolgozott évek arányában. Az állami gazdaságokról Csak kis részüket kell az állam tulajdonában meghagyni. Az eredeti célt (vetőmagtermesztés, szaporítás, nemesítés, törzstenyésztés stb.) így is- ki tudnák elégíteni. Az állami gazdaságok túlnyomó részét azonban ki kell vonni az állam tulajdonából. Ezt a földvagyont az alábbiakra kell felhasználni: a) az állami gazdaságok területén található falvak, községek, tulajdonába kell adni. így a gazdálkodás hasznából is ők részesednének, és a község hasznára felhasználhatnák. így csökkennének a költségvetés terhei és növekedne a község gazdasági önállósága. Ha a község úgy dönt, ezeket a parcellákat eladhatja, bérbe adhatja. Mindenképpen a falunak, a községnek hoz hasznot. Ebből kell kártalanítani mindazokat, akik beépítés vagy más ok miatt földjüket elvesztették. A falu és a mezőgazdaság Vissza kell adni a falvak önkormányzatát, politikai közigazgatását és vissza kell adni legalább az alsó tagozatos iskolákat. Egészséges életet, művelt, szaktudással rendelkező fiatalokat akarunk, akik jól éreznék magukat a falvakban, az új munkahelyeken és nem kényszerülnének a városba. Ha ön a mezőgazdaságban dolgozik, s úgy érzi, jobban megtalálná számítását egy új mezőgazdasági rendszer keretei között, támogassa munkánkat ennek megvalósításában. Hogy földműveseink, kisgazdáink új körülmények között végezhessék munkájukat, új mezőgazdasági törvényeket kell megalkotni. Szavazóinkat ebben is segíteni kívánjuk. Ne feledje, a Független Magyar Kezdeményezés a gondolkodó magyarok mozgalma. Jelszavunk: ITT és MÁST! ÚJ SZÚ 4 (Méry Gábor felvétele) 1990. V. 10.