Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-10 / 109. szám, csütörtök

Az új parlamentnek lesz mire építenie (Folytatás az 1. oldalról) a törvényjavaslatot vegyék le a napirendről. így a javaslat megtárgyalás végett újból visszakerült az illetékes bizottságokba. Ezután az ülést vezető Zdenék Jičínský átadta a szót Alexander Dubčeknak. A parlament elnöke beszédében méltatta a legfelsőbb törvényhozó testület rendkívüli teljesítményét, melyet a Szövetségi Gyűlés átalakítása óta produkált, s körvonalazta a szabad választások eredményeként születő új parlament előtt álló feladatokat. Beszéde végén köszönetet mondott a képviselőknek a munkáért, amelyet az új parlamenti demokrácia megteremtése érdekében végeztek. Ebédszünet után a képviselők lelkes tapssal fogadták az ülésterembe érkező Václav Havel államelnököt, aki az egész közvélemény nevében köszönte meg a testület munkáját, hangoztatva: az új parlamentnek lesz mire építeni. Az elnök beszédét a jelenlevők hosszan tartó tapssal fogadták. Ezután került sor a Ladislav Lis által Richard Sacher belügyminiszterhez intézett interpellációra adott válasz megvitatására. Ezúttal a tanácskozáson jelen lehettek az újságírók is. Lis úr felszólalásában kifejtette a belügyminiszter válaszával összefüggő állásfoglalását. Egyebek közt szólt a lehallgatókészülékek leszerelésének lassúságáról, megjegyezve, hogy az ó lakásában is ott van még a „poloska". Bírálta, hogy a tárca számos vezető posztján még mindig nagy a régi struktúrákhoz tartozók száma, s túl lassú a titkosrendőrség vezetőinek és tagjainak igazolása. Nem tartja kielégítőnek a képviselők belügyi dossziéinak „áttekintésére" vonatkozó magyarázatot. A Nemzetbiztonsági Testület megtisztítása céljából parlamenti bizottság létrehozását javasolta, s indítványozta a titkosrendőrség feloszlatását. Kijelentette: nem tartja szükségesnek a bizalmi szavazást Sacher belügyminiszter személyével kapcsolatban. Válaszában a belügyminiszter kifejtette, hogy véleménye szerint az interpellációra adott írásos válasza kielégítő. A lehallgatókészülékek leszerelését először a külképviseleti hivatalokban végezték el, s folyamatban van az érintett állampolgároknál is. A KGB-vel kötött egyezmény nem titkos, nyilvánosságra hozható. Elutasította az állítást, miszerint a minisztérium belső szervezési osztályán titkosrendőrök is lennének. Véleménye szerint a politikai párthoz való tartozás nem lehet döntő követelmény a belügyi alkalmazottak munkájának megítélésekor. A vita során a felszólalók egy része Ladislav Lis, más része pedig Richard Sacher álláspontját támogatta. A disputa azzal végződött, hogy Ladislav Lis a parlamentben lezártnak tekintette az interpelláció további megvitatását. A képviselők előző interpellációik többségére a kormány tagjaitól írásban kapták meg a választ. Nyolc képviselőnek (közöttük Németh Zsuzsa, Duray Miklós, Sándor Eleonóra és Világi Oszkár) a bősi vízi erőmű építésének leállítását szorgalmazó interpellációjára Armind Delong miniszterelnök-helyettes válaszolt írásban. A válasszal kapcsolatban elégedetlenségét fejezte ki Sándor Eleonóra és Németh Zsuzsa. Véleményük szerint az ott felsoroltak már eddig is ismertek voltak, s Delong úr nem sorolja fel tételesen az építkezésre az elmúlt két év alatt fordított költségeket. Jirí Dienstbier külügyminiszter is írásban juttatta el válaszát Peter Orbán képviselőnek Horn Gyula magyar külügyminiszternek az egyik, a magyar határok történeti kialakulására vonatkozó kijelentésével kapcsolatos interpellációjára. A válaszból kitűnik, hogy az interpelláló tévesen értelmezte Horn Gyulának a választási kampány idején tett kijelentését. „Magyarország a szóban forgó kérdésben hivatalosan sosem fordult a CSSZSZK-hoz, s ezért a külügyminisztérium úgy véli, hogy hiva' talos csehszlovák reagálásra nincs szükség" - áll a külügyminiszter levelében. A választ Peter Orbán nem tartotta teljesen kielégítőnek. A szerdai tanácskozás elején a képviselők jóváhagyták a Csehszlovák Testnevelési Szövetség megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslatot. Erre a törvényre a társulási törvény jóváhagyása, illetve a CSSZTSZ megszűnése miatt van szükség. Ezt követően a törvényhozók a Nemzetbiztonsági Testület tagjainak szolgálati viszonyát szabályozó törvénymódosítási javaslat megvitatásával folytatták a munkát. A biztonsági és honvédelmi bizottságok tagjai által kezdeményezett törvényjavaslatot Jana Petrová indokolta meg. Felvázolta a Nemzetbiztonsági Testület különleges, az egy párt hatalmi monopó1 liumára épülő rendszerben betöltött szerepét. Ez a testület, főként a titkosrendőrség, mindig arra törekedett, hogy még az alkotmányos szerveket is ellenőrizze. A titkosrendőrség a totalitárius rendszer ellenfelei felszámolásának az eszköze volt, s közvetlenül a CSKP KB-ből irányították. Ügynökei jelen voltak a vállalatoknál, a közigazgatási szervekben, s az útlevél- és vízumosztályok is hozzájuk tartoztak. A titkosrendőrség működése sokba került. Hiszen még most is nyolcezer-ötszázharminchat alkalmazottja van ennek az apparátusnak. A törvénymódosítás rögzíti a titkosrendőrség munkáját felügyelő polgári bizottságok feladatkörét. A képviselőnő beszéde végén hangoztatta: e szerveknek megvan a szerepük a demokratikus államban is, azonban működésüket teljesen új alapokra kell helyezni. A törvény lehetővé teszi az NBT azon tagjai szolgálati viszonyának megszüntetését, akiket nem igazolt a polgári bizottság, illetve az átszervezés során feleslegessé válnak. A törvénymódosítási javaslatot a Szövetségi Gyűlés jóváhagyta. Ezután került sor az állami ünnepekről, s munkaszüneti és emléknapokról szóló törvény megvitatásának folytatására. A parlament úgy döntött, hogy állami ünnep lesz május 9-e, a fasizmus alóli felszabadulás napja, július 5-e, Ciril és Metód szláv hittérítők napja és október 28-a, az önálló csehszlovák állam megalakulásának napja. A munkaszüneti napok: január 1., húsvéthétfő, május elseje, december 24-e, december 25-e és december 26-a. December 24-ének munkaszünetté való nyilvánítását a képviselők kezdeményezésére fogadta el a parlament. Az emléknapok: május 5., augusztus 29. s november 17. mint „a csehszlovák diákság szabadságért és demokráciáért vívott küzdelmének napja". Ugyancsak emléknap lesz július 6-a, Husz János halálának évfordulója. Következő napirendi pontként a parlament megvitatta a részvénytársaságokról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatot, amelynek célja, hogy ez a törvény ne vonatkozzon a termőfölddel való gazdálkodásra. A módosítási javaslatot az ipari, mezőgazdasági és élelmezési s alkotmányjogi bizottságok nem támogatták és szavazáskor a képviselők többsége is amellett voksolt, hogy a törvényjavaslatot vegyék le a napirendről. Ezután Karéi Stome, hivatkozva a Szent Vencel-szobornál éhségsztrájkoló fiatal forradalmárokra, követelte a politikai pártok vagyonát illető adatok közzétételének meggyorsítását. A következőkben Jozef Stank, a november 17-i eseményeket kivizsgáló bizottság elnöke tájékoztatta a képviselőket a bizottság munkájáról. Számos kérdésre fény derült, de még további vizsgálatokra van szükség. Ebédszünet után az interpellációkra adott válaszok,következtek. Elsőként Jaroslav Suva, a szövetségi kormány tagja a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszerre vonatkozó interpellációra reagált. Közölte: előreláthatólag még ebben a hónapban sor kerül a magyar féllel való tárgyalásra. A csehszlovákiai oldalon lassúbb ütemben folynak a munkák. 1990 elejétől körülbelül 400 millió koronát fektettek ebbe a beruházásba. A kiadások tételes felsorolását a képviselők megkapták. Ha rövid időn belül létrejönne a megállapodás a magyar féllel, akkor a bősi erőmű első aggregátját 1992-ben üzembe helyeznék. Sándor Eleonóra képviselő a választ azzal a feltétellel fogadta el, hogy feleletet kapnak arra a kérdésre is, hogy az építkezés egyes objektumaira mennyit költöttek. A miniszter erre azt válaszolta: ezek a kérdések a Szlovák Köztársaság kormányának hatáskörébe tartoznak, az adatokat a képviselők megkapják. A továbbiakban szó volt az ország állami elrendezése és az új alkotmányok közti összefüggésekről, Michal Dimáček és Jan šabata a morvák és a sziléziaiak követeléseit foglalta össze. A parlament határozatban ítélte el az 1949. évi, a morva-sziléziai önigazgatást megszüntető területi elrendezést. A késő délutáni órákban került sor a politikai pártok és mozgalmak vagyonának rendezéséről szóló jelentés megvitatására. A CSSZSZK főügyészének helyettese közölte, hogy a CSKP vagyonának hűtlen kezelése ügyében folyik a vizsgálat. Elmondta, hogy a CSKP KB 1969-től 1990-ig legalább 5 billiárd koronát merített az állami költségvetésből. A pártfőtitkár évente félmillió dollár átutalását kérte a pénzügyminisztériumtól a CSKP részére. Ezt az összeget készpénzben Moszkvába szállították, ahol a nem szocialista országok kommunista pártjainak különleges pénzalapját gyarapította. Mindez kivizsgálás tárgya; nemsokára a főügyészség lezárja a vizsgálatot, s megteszi javaslatait. Ezután Kvetoslava Korínková előterjesztette részletes jelentését a politikai pártok ingatlanvagyonáról. A vizsgálatban több mint 200 ellenőr vett részt. Megállapították, hogy a CSKP ingatlanvagyonának értéke 9 és fél milliárd korona. A vizsgálatok számos könyvelési, nyilvántartási és leltározási szabálytalanságot fedtek fel. További felszólalások, majd szünet következett. A kommunista képviselők klubja a szünet alatt ülést tartott. A szünet után folytatódott a vita a szövetségi környezetvédelmi bizottságról szóló alkotmánytörvény-javaslatról . A szavazáskor a javaslat a nemzetek kamarájának szlovákiai képviselőitől nem kapta meg a szükséges többséget, ezért a képviselők egyeztető bizottságot választottak a probléma megoldására. A képviselők közben jóváhagyták a pártvagyonnal kapcsolatos jelentéshez vonatkozó határozati javaslatot. Jóllehet, az ülésen nem egyszer elhangzott, hogy a Szövetségi Gyűlés szerdán befejezi munkáját, lapzártunk idején még tartott a tanácskozás. SOMOGYI MÁTYÁS Magánvállalkozók veszteségei (ČSTK) - A Szlovák Köztársaság kormányhivatalának sajtó és tájékoztatási osztálya megbízást kapott arra, hogy tájékoztasson a magánvállalkozóknak a pápa látogatása alkalmából elszenvedett veszteségeiről. A vállalkozók egy része azt állította, hogy kereskedelmi sikertelenségük oka a kormánynak, illetve a Belügyminisztériumnak az az intézkedése volt, hogy elterelte a forgalmat Vajnory községtől, ahol a vállalkozóknak sátraik voltak. Igaz, hogy Milan Čič kormányfő fogadta és meghallgatta a tiltakozó vállalkozókat, mint ahogy ezt mindig teszi, azonban nem igazak azok a híresztelések, hogy az SZK kormánya 1,2 millió korona kártérítést nyújtott, illetve ígért a magánvállalkozóknak. A kormányhivatal tanácsokkal és a föl nem használt élelem közvetítésével segített a magánvállalkozóknak. A faji feszültségek növekedéséről (ČSTK) - A Cseh Köztársaságban fokozódó nemzetiségi és faji feszültségek növekedésével foglalkozott a Szlovákiai Romák Demokratikus Szövetsége Központi Bizottságának Elnöksége. A szervezet elnöke Dezider Oláh a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának elmondotta: „A helyzetet már korábban előreláttuk és keletkezésének lehetőségére figyelmeztettünk a szövetségi kormány képviselőjéhez intézett levelünkben ez év elején. Kértük az SZK kormányának és az egyes politikai pártok erkölcsi és politikai támogatását". Jaak úr (jobboldalt), a küldöttség vezetője, Tóth Károllyal, az FMK elnökével és A. Nagy László (baloldalt) alelnökkel. (Gyökeres György felvétele) Szorosabbra fűzik az együttműködést Az Európa Parlament küldöttsége a Független Magyar Kezdeményezésnél 1990. május 8-án az Európa Parlament küldöttsége látogatást tett a Független Magyar Kezdeményezés székházában. Jaak Vandemanlekroucke elnök, a belga Népszövetség Párt képviselője tájékoztatta a Független Magyar Kezdeményezést a nyugat-európai kisebbségi pártok képviselőit tömörítő Rainbow Group (Szivárvány Csoport) politikai célkitűzéseiről és a parlamenti munkájuk eddigi eredményeiről. A küldöttség tagjai Birgit Björnving, Max Simeoni, Luigi Moretti részletesen beszámoltak a flamand, a skót, a dániai, a katalán, a lombardiai, a baszk, a szardíniai, a korzikai nemzeti kisebbségi pártok tevékenységéről és politikai stratégiáiról. A szívélyes körű megbeszélés során a Független Magyar Kezdeményezés elnöke, Tóth Károly tájékoztatta az Európa Parlament képviselőit az FMK-nak a cseh-szlovákiai magyarok érdekében tett erőfeszítéseiről, tevékenységéről és az FMK politikai célkitűzéseiről. A tárgyaláson részt vevő FMK parlamenti képviselők, dr. Csekes Erika, Grendel Lajos, dr. A. Nagy László ismertették a Szövetségi Gyűlésben és a Szlovák Nemzeti Tanácsban elért eredményeket. Az Európa Parlament képviselői nagy érdeklődést tanúsítottak a Szlovák Nemzeti Tanácsban most létrehozott nemzetiségi bizottság célkitűzései és a Független Magyar Kezdeményezésnek a kulturális és iskolaügyi önigazgatásról vallott elképzelései iránt. A felek megállapították, hogy a nemzeti kisebbségek problémái mind Nyugat-Európában, mind Kelet-Európában sok hasonlóságot mutatnak, és ez alapot teremt ahhoz, hogy egymással szorosan együttműködve keressék a megoldási lehetőségeket. Vandemanlekroucke elnök javaslatára a tárgyalófelek megegyeztek az Európa Parlament Rainbow Group és a Független Magyar Kezdeményezés képviselői csoportjai közti együttműködés formáiról és feltételeiről, valamint a Független Magyar Kezdeményezés és a nyugat-európai nemzeti kisebbségi pártok közti együttműködésről. Az FMK képviselői felajánlották, hogy közbenjárnak az SZNT nemzetiségi bizottsága, a Szövetségi Gyűlés elnöksége mellett létrehozandó nemzetiségi bizottság és az Európa Parlament illetékes bizottságai közti kapcsolat kialakításában. A hősökre emlékeztek (Folytatás az 1. oldalról) Pjotr Kosztyikov, a Szovjetunió pozsonyi főkonzulja a nagy honvédő háborúban aratott győzelem 45. évfordulója s hazája állami ünnepe alkalmából fogadást adott. Ezen részt vett Janka Blažejová, az SZNT alelnöke, Varga Sándor, az SZK miniszterelnök-helyettese, Roman Hofbauer, a szlovák főváros főpolgármestere s a szlovák politikai és közélet más jeles képviselői. xxx A második világháború keleti és nyugati frontján elesett hősök emlékének tisztelegtek tegnap Karlovy Varyban. Az első forradalmi nemzeti bizottság elnöke, Jirí Kovaŕík és a bizottság tagjai koszorút helyeztek el az amerikai hadsereg emlékművénél és az elesett szovjet katonák Drahovicében lévő temetőjében. A Duchcov melletti Hrdlovka Alexander Bányájának telepén újra leleplezték annak az öt amerikai katonának az emlékművét, aki az 1944. augusztus 24-én lelőtt amerikai bombázó legénységét alkotta. A repülőgép közvetlenül a bányatelepre, a gépház közelébe zuhant. Az eredeti emlékművet, amelyet 1945. augusztus 26-án lepleztek le, 1952. december 7-én felsőbb utasításra eltávolították. Nagyobb bizalmat a tantestületeknek Ez év május 7-én tartotta meg a Magyar Pedagógusok Szövetsége járási konferenciáját Érsekújvárott. Az eddigi, spontánul alakult ügyvivői testületet a konferencia küldöttei által megválasztott hattagú elöljáróság és 25 fős járási képviselő-testület váltotta fel. A küldöttek elfogadhatónak tartották a szövetség alapszabályát, mely kizárja a hierarchikus vezetés kialakulásának lehetőségét. Legnagyobb jogkörrel az alapszervezetek bírnak majd, s a járási képviselet feladata az alapszervezetek és egyes szakbizottságok munkájának a koordinálása lesz. A szövetség választott testületeinek korszerű struktúrája lehetővé teszi, hogy a tagság érvényesíthesse a tantestületeknek az iskolák, nevelőintézmények és oktatási osztályok irányítási munkájába való beleszólási jogát. Nem a felelős vezetők jogkörét kívánják ezáltal megnyirbálni, hanem arra törekszenek, hogy a pedagóguskollektívák autonómiája mielőbb létrejöjjön, és az oktatás-nevelés színvonalának javulása érdekében érvényesüljön. A konferencián megalakultak az egyes iskolatípusok járási szakbizottságai is, melyek feladatköre elsősorban módszertani jellegű. A küldöttek közül többen sürgették a régi beidegződések leküzdését, mind az egyén, mind a kollektívák munkájában. Meg kell szoknunk, hogy önállóan cselekedjünk a munkahelyünkön. A pedagógus munkája értékelésének legfőbb kritériuma a tanulók tudásszintje és az egyetemes etikai értékekre épülő erkölcsi magatartás legyen. Nem tartjuk megengedhetőnek, hogy a tantárgyakat bárki is rangsorolja, s a pedagógusokat „fontossági sorrendben" megkülönböztesse. Egy demokratikus államban, melyről ma oly nagy előszeretettel beszélünk, a nemzetiségi hovatartozás nem jelenthet sem előnyt, sem hátrányt. Ahhoz, hogy minden pedagógus munkája eredményesebb legyen, a feltételeket kell megteremteni. A mai áldatlan állapotokon mielőbb változtatni kell. Ide sorolható például az újonnan elfogadott iskolarendszer, egyes tantárgyak helytelenül megállapított heti óraszáma, a túlméretezett anyag rossz elrendezése, a tanulók és pedagógusok túlterhelése, valamint a tanteremhiány, az osztályok és az iskolák túlzsúfoltsága. A végtelenségig lehetne sorolni a gondokat. Tudjuk jól, hogy minden problémát egyszerre megoldani nem lehet, de a múlt hibáira való folytonos hivatkozás sem nyugtat meg bennünket. A járási konferencia foglalkozott az iskolák járási és magasabb szintű irányításával is. A vitában szó volt az oktatónevelő munkának máig érvényben levő értékelési módjáról, s megváltoztatására javaslatot tettek a küldöttek. Határozatban fogadta el a konferencia a járási szintű kétnyelvű ügyintézés bevezetésének igényét is. A szövetség országos konferenciáján Komáromban 20 küldött képviseli a járás alapszervezeteit. -ysSORBAN WASHINGTONBAN az amerikai és a szovjet csoport megkezdte a technikai előkészületeket George Bush és Mihail Gorbacsov csúcstalálkozójára, amelyre május 30-a és július 3-a között kerül sor az Egyesült Államokban. PETRE ROMAN román kormányfő tegnap egynapos látogatást tett Belgrádban, ahol jugoszláv partnerével, Ante Markoviccsal folytatott tárgyalásokat a gazdasági együttműködésről. BUDAPESTEN tegnap ismét összeült az országgyűlés. A napirenden szerepelt a Magyar Köztársaság alkotmánya, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításának javaslata, valamint a minisztériumok felsorolásáról szóló törvénytervezet. Az SZDSZ képviselői ezenkívül indítványozzák, hogy Magyarország lépjen ki a Varsói Szerződésből. ÚJ SZÚ 10 1990. V. ,10.