Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-10 / 109. szám, csütörtök

Az új parlamentnek lesz mire építenie (Folytatás az 1. oldalról) a törvényjavaslatot vegyék le a napirend­ről. így a javaslat megtárgyalás végett újból visszakerült az illetékes bizottsá­gokba. Ezután az ülést vezető Zdenék Ji­čínský átadta a szót Alexander Dubček­nak. A parlament elnöke beszédében méltatta a legfelsőbb törvényhozó testület rendkívüli teljesítményét, melyet a Szö­vetségi Gyűlés átalakítása óta produkált, s körvonalazta a szabad választások eredményeként születő új parlament előtt álló feladatokat. Beszéde végén köszöne­tet mondott a képviselőknek a munkáért, amelyet az új parlamenti demokrácia megteremtése érdekében végeztek. Ebédszünet után a képviselők lelkes tapssal fogadták az ülésterembe érkező Václav Havel államelnököt, aki az egész közvélemény nevében köszönte meg a testület munkáját, hangoztatva: az új parlamentnek lesz mire építeni. Az elnök beszédét a jelenlevők hosszan tartó taps­sal fogadták. Ezután került sor a Ladislav Lis által Richard Sacher belügyminiszterhez inté­zett interpellációra adott válasz megvita­tására. Ezúttal a tanácskozáson jelen le­hettek az újságírók is. Lis úr felszólalásá­ban kifejtette a belügyminiszter válaszá­val összefüggő állásfoglalását. Egyebek közt szólt a lehallgatókészülékek leszere­lésének lassúságáról, megjegyezve, hogy az ó lakásában is ott van még a „polos­ka". Bírálta, hogy a tárca számos vezető posztján még mindig nagy a régi struktú­rákhoz tartozók száma, s túl lassú a tit­kosrendőrség vezetőinek és tagjainak igazolása. Nem tartja kielégítőnek a kép­viselők belügyi dossziéinak „áttekintésé­re" vonatkozó magyarázatot. A Nemzet­biztonsági Testület megtisztítása céljából parlamenti bizottság létrehozását javasol­ta, s indítványozta a titkosrendőrség fel­oszlatását. Kijelentette: nem tartja szük­ségesnek a bizalmi szavazást Sacher belügyminiszter személyével kapcsolat­ban. Válaszában a belügyminiszter kifej­tette, hogy véleménye szerint az interpel­lációra adott írásos válasza kielégítő. A lehallgatókészülékek leszerelését elő­ször a külképviseleti hivatalokban végez­ték el, s folyamatban van az érintett állampolgároknál is. A KGB-vel kötött egyezmény nem titkos, nyilvánosságra hozható. Elutasította az állítást, miszerint a minisztérium belső szervezési osztá­lyán titkosrendőrök is lennének. Vélemé­nye szerint a politikai párthoz való tarto­zás nem lehet döntő követelmény a bel­ügyi alkalmazottak munkájának megítélé­sekor. A vita során a felszólalók egy része Ladislav Lis, más része pedig Richard Sacher álláspontját támogatta. A disputa azzal végződött, hogy Ladislav Lis a par­lamentben lezártnak tekintette az inter­pelláció további megvitatását. A képviselők előző interpellációik többségére a kormány tagjaitól írásban kapták meg a választ. Nyolc képviselőnek (közöttük Németh Zsuzsa, Duray Mik­lós, Sándor Eleonóra és Világi Oszkár) a bősi vízi erőmű építésének leállítását szorgalmazó interpellációjára Armind Delong miniszterelnök-helyettes vála­szolt írásban. A válasszal kapcsolatban elégedetlenségét fejezte ki Sándor Eleo­nóra és Németh Zsuzsa. Véleményük szerint az ott felsoroltak már eddig is ismertek voltak, s Delong úr nem sorolja fel tételesen az építkezésre az elmúlt két év alatt fordított költségeket. Jirí Dienst­bier külügyminiszter is írásban juttatta el válaszát Peter Orbán képviselőnek Horn Gyula magyar külügyminiszternek az egyik, a magyar határok történeti kialaku­lására vonatkozó kijelentésével kapcsola­tos interpellációjára. A válaszból kitűnik, hogy az interpelláló tévesen értelmezte Horn Gyulának a választási kampány ide­jén tett kijelentését. „Magyarország a szóban forgó kérdésben hivatalosan sosem fordult a CSSZSZK-hoz, s ezért a külügyminisztérium úgy véli, hogy hiva­' talos csehszlovák reagálásra nincs szük­ség" - áll a külügyminiszter levelében. A választ Peter Orbán nem tartotta telje­sen kielégítőnek. A szerdai tanácskozás elején a képvi­selők jóváhagyták a Csehszlovák Testne­velési Szövetség megszüntetésére vo­natkozó törvényjavaslatot. Erre a törvény­re a társulási törvény jóváhagyása, illetve a CSSZTSZ megszűnése miatt van szük­ség. Ezt követően a törvényhozók a Nem­zetbiztonsági Testület tagjainak szolgálati viszonyát szabályozó törvénymódosítási javaslat megvitatásával folytatták a mun­kát. A biztonsági és honvédelmi bizottsá­gok tagjai által kezdeményezett törvény­javaslatot Jana Petrová indokolta meg. Felvázolta a Nemzetbiztonsági Testület különleges, az egy párt hatalmi monopó­1 liumára épülő rendszerben betöltött sze­repét. Ez a testület, főként a titkosrendőr­ség, mindig arra törekedett, hogy még az alkotmányos szerveket is ellenőrizze. A titkosrendőrség a totalitárius rendszer ellenfelei felszámolásának az eszköze volt, s közvetlenül a CSKP KB-ből irányí­tották. Ügynökei jelen voltak a vállalatok­nál, a közigazgatási szervekben, s az útlevél- és vízumosztályok is hozzájuk tartoztak. A titkosrendőrség működése sokba került. Hiszen még most is nyolc­ezer-ötszázharminchat alkalmazottja van ennek az apparátusnak. A törvénymódosítás rögzíti a titkos­rendőrség munkáját felügyelő polgári bi­zottságok feladatkörét. A képviselőnő be­széde végén hangoztatta: e szerveknek megvan a szerepük a demokratikus ál­lamban is, azonban működésüket telje­sen új alapokra kell helyezni. A törvény lehetővé teszi az NBT azon tagjai szolgá­lati viszonyának megszüntetését, akiket nem igazolt a polgári bizottság, illetve az átszervezés során feleslegessé válnak. A törvénymódosítási javaslatot a Szö­vetségi Gyűlés jóváhagyta. Ezután került sor az állami ünnepekről, s munkaszüneti és emléknapokról szóló törvény megvitatásának folytatására. A parlament úgy döntött, hogy állami ünnep lesz május 9-e, a fasizmus alóli felszabadulás napja, július 5-e, Ciril és Metód szláv hittérítők napja és október 28-a, az önálló csehszlovák állam meg­alakulásának napja. A munkaszüneti na­pok: január 1., húsvéthétfő, május elseje, december 24-e, december 25-e és de­cember 26-a. December 24-ének munka­szünetté való nyilvánítását a képviselők kezdeményezésére fogadta el a parla­ment. Az emléknapok: május 5., augusz­tus 29. s november 17. mint „a csehszlo­vák diákság szabadságért és demokrá­ciáért vívott küzdelmének napja". Ugyan­csak emléknap lesz július 6-a, Husz Já­nos halálának évfordulója. Következő napirendi pontként a parla­ment megvitatta a részvénytársaságokról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatot, amelynek célja, hogy ez a tör­vény ne vonatkozzon a termőfölddel való gazdálkodásra. A módosítási javaslatot az ipari, mezőgazdasági és élelmezési s alkotmányjogi bizottságok nem támo­gatták és szavazáskor a képviselők több­sége is amellett voksolt, hogy a törvényja­vaslatot vegyék le a napirendről. Ezután Karéi Stome, hivatkozva a Szent Vencel-szobornál éhségsztrájko­ló fiatal forradalmárokra, követelte a poli­tikai pártok vagyonát illető adatok közzé­tételének meggyorsítását. A következők­ben Jozef Stank, a november 17-i ese­ményeket kivizsgáló bizottság elnöke tá­jékoztatta a képviselőket a bizottság mun­kájáról. Számos kérdésre fény derült, de még további vizsgálatokra van szükség. Ebédszünet után az interpellációkra adott válaszok,következtek. Elsőként Ja­roslav Suva, a szövetségi kormány tagja a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszerre vonatkozó interpellációra reagált. Közöl­te: előreláthatólag még ebben a hónap­ban sor kerül a magyar féllel való tárgya­lásra. A csehszlovákiai oldalon lassúbb ütemben folynak a munkák. 1990 elejétől körülbelül 400 millió koronát fektettek eb­be a beruházásba. A kiadások tételes felsorolását a képviselők megkapták. Ha rövid időn belül létrejönne a megállapo­dás a magyar féllel, akkor a bősi erőmű első aggregátját 1992-ben üzembe he­lyeznék. Sándor Eleonóra képviselő a vá­laszt azzal a feltétellel fogadta el, hogy feleletet kapnak arra a kérdésre is, hogy az építkezés egyes objektumaira mennyit költöttek. A miniszter erre azt válaszolta: ezek a kérdések a Szlovák Köztársaság kormányának hatáskörébe tartoznak, az adatokat a képviselők megkapják. A továbbiakban szó volt az ország állami elrendezése és az új alkotmányok közti összefüggésekről, Michal Dimáček és Jan šabata a morvák és a sziléziaiak követeléseit foglalta össze. A parlament határozatban ítélte el az 1949. évi, a mor­va-sziléziai önigazgatást megszüntető területi elrendezést. A késő délutáni órákban került sor a politikai pártok és mozgalmak vagyoná­nak rendezéséről szóló jelentés megvita­tására. A CSSZSZK főügyészének he­lyettese közölte, hogy a CSKP vagyoná­nak hűtlen kezelése ügyében folyik a vizsgálat. Elmondta, hogy a CSKP KB 1969-től 1990-ig legalább 5 billiárd koro­nát merített az állami költségvetésből. A pártfőtitkár évente félmillió dollár átuta­lását kérte a pénzügyminisztériumtól a CSKP részére. Ezt az összeget kész­pénzben Moszkvába szállították, ahol a nem szocialista országok kommunista pártjainak különleges pénzalapját gyara­pította. Mindez kivizsgálás tárgya; nem­sokára a főügyészség lezárja a vizsgála­tot, s megteszi javaslatait. Ezután Kve­toslava Korínková előterjesztette részle­tes jelentését a politikai pártok ingatlanva­gyonáról. A vizsgálatban több mint 200 ellenőr vett részt. Megállapították, hogy a CSKP ingatlanvagyonának értéke 9 és fél milliárd korona. A vizsgálatok számos könyvelési, nyilvántartási és leltározási szabálytalanságot fedtek fel. További felszólalások, majd szünet következett. A kommunista képviselők klubja a szünet alatt ülést tartott. A szünet után folytatódott a vita a szövetségi kör­nyezetvédelmi bizottságról szóló alkot­mánytörvény-javaslatról . A szavazáskor a javaslat a nemzetek kamarájának szlo­vákiai képviselőitől nem kapta meg a szükséges többséget, ezért a képvise­lők egyeztető bizottságot választottak a probléma megoldására. A képviselők közben jóváhagyták a pártvagyonnal kapcsolatos jelentéshez vonatkozó határozati javaslatot. Jóllehet, az ülésen nem egyszer el­hangzott, hogy a Szövetségi Gyűlés szer­dán befejezi munkáját, lapzártunk idején még tartott a tanácskozás. SOMOGYI MÁTYÁS Magánvállalkozók veszteségei (ČSTK) - A Szlovák Köztársaság kormányhivatalának sajtó és tájé­koztatási osztálya megbízást kapott arra, hogy tájékoztasson a magán­vállalkozóknak a pápa látogatása alkalmából elszenvedett vesztesé­geiről. A vállalkozók egy része azt állítot­ta, hogy kereskedelmi sikertelensé­gük oka a kormánynak, illetve a Bel­ügyminisztériumnak az az intézke­dése volt, hogy elterelte a forgalmat Vajnory községtől, ahol a vállalko­zóknak sátraik voltak. Igaz, hogy Milan Čič kormányfő fogadta és meghallgatta a tiltakozó vállalkozókat, mint ahogy ezt mindig teszi, azonban nem igazak azok a híresztelések, hogy az SZK kor­mánya 1,2 millió korona kártérítést nyújtott, illetve ígért a magánvállal­kozóknak. A kormányhivatal taná­csokkal és a föl nem használt élelem közvetítésével segített a magánvál­lalkozóknak. A faji feszültségek növekedéséről (ČSTK) - A Cseh Köztársaság­ban fokozódó nemzetiségi és faji feszültségek növekedésével foglal­kozott a Szlovákiai Romák Demok­ratikus Szövetsége Központi Bizott­ságának Elnöksége. A szervezet el­nöke Dezider Oláh a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának elmondot­ta: „A helyzetet már korábban előre­láttuk és keletkezésének lehetősé­gére figyelmeztettünk a szövetségi kormány képviselőjéhez intézett le­velünkben ez év elején. Kértük az SZK kormányának és az egyes poli­tikai pártok erkölcsi és politikai tá­mogatását". Jaak úr (jobboldalt), a küldöttség vezetője, Tóth Károllyal, az FMK elnökével és A. Nagy László (baloldalt) alelnökkel. (Gyökeres György felvétele) Szorosabbra fűzik az együttműködést Az Európa Parlament küldöttsége a Független Magyar Kezdeményezésnél 1990. május 8-án az Európa Par­lament küldöttsége látogatást tett a Független Magyar Kezdeménye­zés székházában. Jaak Vande­manlekroucke elnök, a belga Nép­szövetség Párt képviselője tájékoz­tatta a Független Magyar Kezdemé­nyezést a nyugat-európai kisebbsé­gi pártok képviselőit tömörítő Rain­bow Group (Szivárvány Csoport) politikai célkitűzéseiről és a parla­menti munkájuk eddigi eredményei­ről. A küldöttség tagjai Birgit Björn­ving, Max Simeoni, Luigi Moretti részletesen beszámoltak a flamand, a skót, a dániai, a katalán, a lombar­diai, a baszk, a szardíniai, a korzikai nemzeti kisebbségi pártok tevé­kenységéről és politikai stratégiáiról. A szívélyes körű megbeszélés során a Független Magyar Kezde­ményezés elnöke, Tóth Károly tájé­koztatta az Európa Parlament képvi­selőit az FMK-nak a cseh-szlovákiai magyarok érdekében tett erőfeszíté­seiről, tevékenységéről és az FMK politikai célkitűzéseiről. A tárgyalá­son részt vevő FMK parlamenti kép­viselők, dr. Csekes Erika, Grendel Lajos, dr. A. Nagy László ismertet­ték a Szövetségi Gyűlésben és a Szlovák Nemzeti Tanácsban elért eredményeket. Az Európa Parla­ment képviselői nagy érdeklődést tanúsítottak a Szlovák Nemzeti Ta­nácsban most létrehozott nemzeti­ségi bizottság célkitűzései és a Füg­getlen Magyar Kezdeményezésnek a kulturális és iskolaügyi önigazga­tásról vallott elképzelései iránt. A felek megállapították, hogy a nemzeti kisebbségek problémái mind Nyugat-Európában, mind Ke­let-Európában sok hasonlóságot mutatnak, és ez alapot teremt ah­hoz, hogy egymással szorosan együttműködve keressék a megol­dási lehetőségeket. Vandemanlekroucke elnök ja­vaslatára a tárgyalófelek megegyez­tek az Európa Parlament Rainbow Group és a Független Magyar Kez­deményezés képviselői csoportjai közti együttműködés formáiról és feltételeiről, valamint a Független Magyar Kezdeményezés és a nyu­gat-európai nemzeti kisebbségi pár­tok közti együttműködésről. Az FMK képviselői felajánlották, hogy közbenjárnak az SZNT nem­zetiségi bizottsága, a Szövetségi Gyűlés elnöksége mellett létreho­zandó nemzetiségi bizottság és az Európa Parlament illetékes bizottsá­gai közti kapcsolat kialakításában. A hősökre emlékeztek (Folytatás az 1. oldalról) Pjotr Kosztyikov, a Szovjetunió pozsonyi főkonzulja a nagy honvédő háborúban aratott győzelem 45. év­fordulója s hazája állami ünnepe alkalmából fogadást adott. Ezen részt vett Janka Blažejová, az SZNT alelnöke, Varga Sándor, az SZK miniszterelnök-helyettese, Roman Hofbauer, a szlovák fővá­ros főpolgármestere s a szlovák po­litikai és közélet más jeles képvi­selői. xxx A második világháború keleti és nyugati frontján elesett hősök emlé­kének tisztelegtek tegnap Karlovy Varyban. Az első forradalmi nemzeti bizott­ság elnöke, Jirí Kovaŕík és a bizott­ság tagjai koszorút helyeztek el az amerikai hadsereg emlékművénél és az elesett szovjet katonák Draho­vicében lévő temetőjében. A Duchcov melletti Hrdlovka Ale­xander Bányájának telepén újra le­leplezték annak az öt amerikai kato­nának az emlékművét, aki az 1944. augusztus 24-én lelőtt amerikai bombázó legénységét alkotta. A re­pülőgép közvetlenül a bányatelepre, a gépház közelébe zuhant. Az ere­deti emlékművet, amelyet 1945. au­gusztus 26-án lepleztek le, 1952. december 7-én felsőbb utasításra eltávolították. Nagyobb bizalmat a tantestületeknek Ez év május 7-én tartotta meg a Ma­gyar Pedagógusok Szövetsége járási konferenciáját Érsekújvárott. Az eddigi, spontánul alakult ügyvivői testületet a konferencia küldöttei által megválasztott hattagú elöljáróság és 25 fős járási képvi­selő-testület váltotta fel. A küldöttek elfogadhatónak tartották a szövetség alapszabályát, mely kizárja a hierarchikus vezetés kialakulásának le­hetőségét. Legnagyobb jogkörrel az alap­szervezetek bírnak majd, s a járási képvi­selet feladata az alapszervezetek és egyes szakbizottságok munkájának a ko­ordinálása lesz. A szövetség választott testületeinek korszerű struktúrája lehetővé teszi, hogy a tagság érvényesíthesse a tantestületek­nek az iskolák, nevelőintézmények és oktatási osztályok irányítási munkájába való beleszólási jogát. Nem a felelős vezetők jogkörét kívánják ezáltal meg­nyirbálni, hanem arra törekszenek, hogy a pedagóguskollektívák autonómiája mi­előbb létrejöjjön, és az oktatás-nevelés színvonalának javulása érdekében érvé­nyesüljön. A konferencián megalakultak az egyes iskolatípusok járási szakbizottságai is, melyek feladatköre elsősorban módszer­tani jellegű. A küldöttek közül többen sürgették a régi beidegződések leküzdé­sét, mind az egyén, mind a kollektívák munkájában. Meg kell szoknunk, hogy önállóan cselekedjünk a munkahelyün­kön. A pedagógus munkája értékelésé­nek legfőbb kritériuma a tanulók tudás­szintje és az egyetemes etikai értékekre épülő erkölcsi magatartás legyen. Nem tartjuk megengedhetőnek, hogy a tantár­gyakat bárki is rangsorolja, s a pedagógu­sokat „fontossági sorrendben" megkü­lönböztesse. Egy demokratikus államban, melyről ma oly nagy előszeretettel beszé­lünk, a nemzetiségi hovatartozás nem jelenthet sem előnyt, sem hátrányt. Ahhoz, hogy minden pedagógus mun­kája eredményesebb legyen, a feltétele­ket kell megteremteni. A mai áldatlan állapotokon mielőbb változtatni kell. Ide sorolható például az újonnan elfogadott iskolarendszer, egyes tantárgyak helyte­lenül megállapított heti óraszáma, a túl­méretezett anyag rossz elrendezése, a tanulók és pedagógusok túlterhelése, valamint a tanteremhiány, az osztályok és az iskolák túlzsúfoltsága. A végtelenségig lehetne sorolni a gondokat. Tudjuk jól, hogy minden problémát egyszerre megol­dani nem lehet, de a múlt hibáira való folytonos hivatkozás sem nyugtat meg bennünket. A járási konferencia foglalkozott az iskolák járási és magasabb szintű irányí­tásával is. A vitában szó volt az oktató­nevelő munkának máig érvényben levő értékelési módjáról, s megváltoztatására javaslatot tettek a küldöttek. Határozat­ban fogadta el a konferencia a járási szintű kétnyelvű ügyintézés bevezetésé­nek igényét is. A szövetség országos konferenciáján Komáromban 20 küldött képviseli a járás alapszervezeteit. -ys­SORBAN WASHINGTONBAN az amerikai és a szovjet csoport megkezdte a technikai előkészületeket George Bush és Mihail Gorbacsov csúcstalálkozójára, amelyre május 30-a és július 3-a között kerül sor az Egyesült Államokban. PETRE ROMAN román kormányfő tegnap egynapos látogatást tett Belgrád­ban, ahol jugoszláv partnerével, Ante Markoviccsal folytatott tárgyalásokat a gazdasági együttműködésről. BUDAPESTEN tegnap ismét összeült az országgyűlés. A napirenden szerepelt a Magyar Köztársaság alkotmánya, a jog­alkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításának javaslata, valamint a mi­nisztériumok felsorolásáról szóló törvény­tervezet. Az SZDSZ képviselői ezenkívül indítványozzák, hogy Magyarország lép­jen ki a Varsói Szerződésből. ÚJ SZÚ 10 1990. V. ,10.

Next

/
Thumbnails
Contents