Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-07 / 106. szám, hétfő

Iliescu tárgyal a tüntetőkkel (ČSTK) - A bukaresti Egyetem téri tüntetők mégis kikényszerítették Ion Iliescu ideiglenes román államfőtől a párbeszédet. A téren már két hete megszakítás nélkül folynak a kormányellenes megmozdulások,, a résztvevők Iliescu és több más, jelenleg is funkcióban levő volt kommunista vezető lemondását, a választások elhalasztását és azt követelik, hogy a volt rezsim tisztségviselői ne indulhassanak a választásokon. Iliescu szombaton bejelentette: holnap tárgyalásokat kezd a tüntetők képviselőivel, hozzáfűzve, hogy azok nem érinthetik sem a választások időpontját, sem pedig a választási törvényt. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a múlt heti parlamenti vitában „semmirekellőknek" nevezte a tüntetőket. James Carter volt amerikai elnököt és Willy Brandt egykori nyugatnémet kancellárt is meghívta a román kormány, hogy több száz más külföldi megfigyelővel együtt vegyenek részt a május 20-ra tervezett parlamenti választásokon. xxx Románia és a Moldovai SZSZK közös határa mentén tegnap a románok ezrei alkottak élőláncot annak a kampánynak a keretében, amelyet Besszarábia Romániához való csatolásáért indítottak. Az akciót a Román Népfront szervezte, amely azzal érvel, hogy Moldova lakosságának 80 százalékát románok alkotják, akik nem kívánnak a Szovjetunióban élni. Negyvenöt évet késett helytállásuk elismerése (Folytatás az 1. oldalról) Egyúttal megjegyezte, az amerikaiaknak nem mindegy, hogy milyen eredménnyel zárulnak itt a közelgő szabad választások, olyannak kellene lennie az eredménynek, hogy a demokratizálás megkezdett folyamata gyümölcsöző legyen. A felszabadulás alkalmából ökumenikus istentiszteletet tartottak a Szent Bertalan templomban,- melynek harangjai negyven éven át, egészen az elmúlt év novemberéig, nem szólalhattak meg. A hálaadó misén részt vettek több egyház képviselői; Antonín Líška római katolikus püspök kifejezte háláját azért, hogy az amerikai katonák 45 évvel ezelőtt elhozták a szabadságot. Hosszú éveken át csak szívünkben ünnepelhettük őket, mondotta, mert hálánkat nyíltan nem fejezhettük ki. Vasárnap folytatódtak Plzeňben a felszabadulási ünnepségek, melyeken, rokycanyi látogatása után, részt vett Václav Havel köztársasági elnök is. Programján változtatva, ellátogatott abba a büntetőintézménybe, ahol 1980-tól 1982-ig volt bebörtönözve. Később csatlakozott Václav Havelhez Shirley Temple-Black asszony, az Egyesült Államok hazánkbeli nagykövete. A köztársasági elnök megjelent azon a katonai eskütételen is, melyen az egyik plzeňi alakulat katonái az elsők között fogadtak hűséget a köztársaságnak, nem pedig a kommunista párt által vezetett dolgozó népnek, mint korábban. Az állam alapjának a kölcsönös egyenjogúságot, elismerést és tiszteletet tartotta (Folytatás az 1. oldalról) manapság különösen időszerű hagyatéka. - Különleges érzésem van ma - mondotta. - Valószínűleg érthető, miért van jelen ebben az érzésben a remény. Ez a jobb jövőnkbe vetett bizakodás. A jövő, mely közös művünk, a jövőbe, mely tiszteli az igazságot és a hagyományokat, a jövőbe, melyet már soha nem zavarnak meg a történelem sötét erői. A jelenlévőknek a cseh nép üdvözletét František Pithart, a cseh kormány elnöke adta át. Ezután Václav Havel átadta a pőstyéni repülőiskolai ezred parancsnokának az új elnevezéséről szóló dekrétumot. A köztársasági elnök 1990. majub o-i keiiezesu, hazánk felszabadulása 45. évfordulója alkalmából kiadott napiparancsa értelmében az ezrednek joga lesz Milan Rastislav Štefánik nevét viselni. A nyilatkozatban, melyet a gyülekezet résztvevői elfogadtak, többek között ez áll: Ha a Csehszlovák Köztársaság megalakulása nemzeteink történelmének egyik jelentős határköve, akkor Štefánik, Masaryk, Beneš és a többiek mellett a legjelentősebb személyiségek közé tartozik. Hagyatéka: egy államban közösen, egyenlő jogokkal és kötelességekkel élni, most válik valóra. Társadalmunk forradalmi változásai tették ezt lehetővé. Vidám szóval, muzsikával (Folytatás az 1. oldalról) László. A rendezvényen vendégként felszólalt a Charta '77 első csehszlovákiai magyar aláírója. Gombík Róbert katolikus plébános is, aki megértésre, következetességre, toleranciára és kölcsönös tiszteletre hívta fel a figyelmet. A kultúrműsor keretében többek között felléptek: a zselizi gimnazisták, a Csemadok helyi szervezetének kamarakórusa, a Rocky és a Ritmus Társas Táncklub tagjai Párkányból, az Ifjú Szívek táncegyüttes és a Ghymes zenekar, ae nagy sikere volt Németh Imrének is, akivel együtt énekelt a közönség. A szervezők nem feledkeztek meg a legkisebbekről sem. A gyerekek számára külön programot szerveztek és az ügyességi versenyben a legjobban helytállókat könyvvel jutalmazták. Az FMK-majálisról természetesen nem hiányoztak a körhinták, a lacipecsenyét, illetve divatos ruhaneműket, kozmetikumokat, emléktárgyakat árusítók sem. Az FMK választási kampánykezdő nagygyűlése táncházzal fejeződött be. G. A. A pápa Mexikóban MÉGIS LESZ KUBAI LÁTOGATÁS (ČSTK) - II. János Pál pápa tegnap kezdte meg hétnapos hivatalos látogatását Mexikóban. Kilenc nagyvárosban összesen 10 misét fog celebrálni, s ezekre együttesen 30 millió hívőt várnak. Az EFE spanyol hírügynökség a vatikáni sajtószóvivőtől kapott információkra hivatkozva tegnap bejelentette, hogy a pápa mégis ellátogat Kubába, az időpontot később egyeztetik a Vatikán, a kubai egyház és a havannai kormány képviselői. A szóvivő megerősítette, hogy II. János Pál elfogadta azt a meghívást, amelyet a kubai katolikus egyház és a kormány együttesen küldött meg neki. A pápa havannai útjának leghamarabbi lehetséges időpontja ez év decembere. Václav Havelt jelölik (ČSTK) - A Nyilvánosság az Erőszak Ellen koordinációs bizottsága üdvözölte a Polgári Fórum bejelentését, hogy újra Václav Havel köztársasági elnök a jelöltjük a köztársasági elnöki funkcióba. Az NYEE kijelenti, hogy Václav Havelt a saját jelöltjüknek is tekinti. Munkalehetőség az NSZK-ban (ČSTK) - Legfeljebb 2100 csehszlovák állampolgár kap munkavállalási engedélyt a Német Szövetségi Köztársaságban. Ezt hangsúlyozta tegnap a domažlicei határmenti találkozón Max Fischer, a bajor parlament képviselője. A CSSZSZK és az NSZK határmenti területi képviselőinek találkozóján a kölcsönös együttműködés egyéb kérdéseivel is foglalkoztak. Többek között felvetették a vízummentes utazás lehetőségét. Mindkét fél támogatta az ezzel kapcsolatos javaslatot, mely ma - amint utaltak rá - a két ország külügyminisztériumainak hivatalos tárgyalásain is a napirenden szerepel. Elfogták a gyilkosokat (ČSTK) - Antonín Moltaš alezredes, plzeňi kerületi rendőrparancsnok arról tájékoztatta a sajtóirodát, hogy szombaton éjszaka sikerült leleplezni két gyilkosság és egy gyilkossági kísérlet tetteseit. A két letartóztatott férfit azzal vádolják, hogy május 2-án az éjszakai órákban Nýŕanyban (Plzeň-északi járás) a Stavební stroje üzem portását lelőtték. A pisztoly a 72 esztendős őré volt. Ugyanezzel a fegyverrel május 3-án éjszaka megtámadtak és az arcán súlyosan megsebesítettek egy svájci kamionvezetőt és május 3-án Prágában lelőttek egy 48 éves taxisofőrt. A letartóztatottak ellen elegendő bizonyíték szól, többek között az áldozatok tárgyai is. A gyors és sikeres beavatkozás a nýŕanyi rendfenntartó és kriminalisztikai szolgálat munkatársai, valamint a plzeňi kerületi és a Plzeň-északi járási rendórparancsnokság harminctagú csoportjának megszakítás nélküli és szakszerű munkájának eredménye. Cselekvés és folyamatosság Nem az FMK majális felhőtlen jókedvéről, nem is az ajándékkönyveket szorongató gyerekekről, a táncház fiataljairól, az üres pátoszt nélkülöző szavakról jutnak eszembe gondolatok. A demokráciáért, a gondolkodás autonómiájáért, az értelem és az erkölcs mindennapi felelősségének érvényesítéséért cselekvő újságíróként mindenekelőtt a zselizi szabadtéri színpad homlokzatára függesztett három szó - ITT ÉS MAST - foglalkoztat. Bretter György erdélyi filozófus volt, s az ITT ÉS MÁST elvét ajánlotta figyelmünkbe a megszokottságokat, á belenyugvásokat és a konzervativizmust sugalló ,,itt és most" helyett. Nemcsak nálunk, de hazájában, a mai Erdélyben is újra fel kellene fedezni az 1977-ben elhunyt, a kisebbségi sorsot élve, ismerve gondolkodó kiváló esszéistát. Aligha véletlenül vállalja a Független Magyar Kezdeményezés ezt a három szót. A magyar nemzeti kisebbség jogaiért a kommunista totalitás körülményei között csak kiáltványokkal konspiratív eszközökkel vagy alakoskodással, elvtelen kompromisszumokkal lehetett harcolni. A vágyott demokráciában aligha célravezető már a földalatti jogvédelem vagy a „nagymagyar" elvtelen összeborulás. A demokrácia, a politikai nyíltság, az őszinteség és bizalom légkörében a nemzeti kisebbség jogait a cseh és a szlovák demokraták partnersége nélkül aligha lehet megteremteni. Az ITT ÉS MÁST a cselekvés állandóságát és a politizálás folyamatosságát jelenti. Nem egyetlen, nem holmi „végső" harcról van szó, hanem bizalomé^, tésról, a tárgyalási készség és képesség folyamatosságáról, a megbízható politikai partnerségről. Márpedig partner csak az lehet, aki keresi partnerét, s nem vár arra, hogy őt keressék. Ez is a másság, mondhatnám úgy is: ez itteni másság. Nem önfeladás, hanem mások szövetségében való megmérettetés. Ha a szlovákiai magyarsággal szembeni többségi bizalmatlanságot el akarjuk oszlatni, aligha célravezető az elkülönülés, a kisebbségi önsajnálat, a történelmi sebek nyalogatása. Egy majális három szava - ITT ÉS MÁST - mozdíthat gondolatot, serkenthet cselekvést, erősíthet magyarságtudatot, építhet újkeletű politikai kapcsolatokat. Pártokon és mozgalmakon kívülállva sem hiszem, hogy a szlovákiai magyar kisebbségnek hasznára lenne a megrögzöttség. Az ITT ÉS MÁST szellemében a változtatás, a cselekvés demokrata mozgalmainak a partnereinek kellene lennünk. D-l, Az államfő Rigát is szankciókkal fenyegetke GORBACSOV NEM LÁT KÜLÖNBSÉGET A LETT ÉS A LITVÁN ÚT KÖZÖTT (ČSTK) - Mihail Gorbacsov szovjet államfő elutasítja a Nett parlament pénteki függetlenségi nyilatkozatát - mondotta szombat esti televíziós beszédében Alfreds Rubiks, a Moszkvához hú Lett KP vezetője. Rubiks telefonbeszélgetést folytatott a szovjet államfővel, aki felhatalmazást adott neki arra, hogy ismertesse az álláspontját. Rubiks szerint Gorbacsov a lett nyilatkozatot az alkotmányos normák megsértésének tekinti, s nem lát különbséget a lett é

s a litván út között. Gorbacsov hangsúlyozta, Moszkva és Riga párbeszéde csak a szovjet alkotmány tiszteletben tartásával lehetséges. A Lett SZSZK május 4-e előtti állami státusához való visszatérés nélkül szó sem lehet a tárgyalások megkezdéséről - szögezte le Gorbacsov. Ezt követően azzal fenyegette meg Rigát, ha ignorálni fogják a szovjet alkotmányt, megfelelő politikai, gazdasági és közigazgatási intézkedéseket foganatosítanak ellene, akárcsak Litvánia esetében. Ezt megelőzően, a szombatra virradó éjszaka tartott sajtókonferenciát Anatolij Gorbunov, a lett parlament újonnan megválasztott elnöke, aki hangsúlyozta: a függetlenségi nyilatkozat nem lehet ok a Szovjetunió számára ahhoz, hogy becsapja az ajtót a párbeszéd előtt és ultimátumot intézzen Lettországhoz. Szerinte nemcsak Rigának, hanem Moszkvának is szüksége van a becsületes tárgyalásokra. Bejelentette, május 15-én Moszkvában szakértői szintű szovjet-lett tárgyalások kezdődnek. Kifejtette, a nyilatkozat elfogadása után is az eddigi lett alkotmány, tehát a Szovjetunió tagköztársaságának alkotmánya érvényes, s ebből következik, hogy a szovjet alkotmány és a Szovjetunió törvényei is érvényesek, azok kivételével, amelyek ellentétben vannak a múlt pénteken felújított 1922-es lett alkotmány négy cikkelyével. Szergej Dimansz, a lett parlament legnagyobb ellenzéki csoportjának vezetője sajtókonferencián jelentette be: a kisebbség, amely főleg az oroszul beszélő lakosságból áll, kizárólag politikai és parlamenti eszközökkel kíván harcolni. Kazimiera Prunskiene litván miniszterelnök-asszony tegnap Washingtonban a litván származású amerikai fiatalok szervezetének képviselői előtt kijelentette, hogy Moszkvának végül is el kell majd ismernie Vilnius függetlenségét. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy az örömmámor túl korai lenne. Prunskiene, aki tegnap az USA-ból továbbutazott NagyBritanniába, ahol kedden találkozik Margaret Thatcherrel, ismét bírálta Bush elnököt, amiért nem támogatta eléggé a litvánok ügyét. Az amerikai sajtó nem reagált egyértelműen a litván kormányfő látogatására. Főleg azt emeli ki, hogy nem sikerült elérnie fő célját, vagyis azt, hogy az USA elismerje Litvánia függetlenségét. A New York Times szerint meglepő volt az is, hogy a Fehér Házban Prunskiene aszszony Mihail Gorbacsovot dicsérte, amire senki nem számított. A republikánus párti honatyák körében olyan vélemény alakult ki, hogy ez a látogatás Bush elnök egy újabb ügyes trükkje volt. Helyi megfigyelők szerint az amerikai külügyminisztérium azért adott a litván kormányfőnek vízumot, hogy a szovjet-amerikai csúcstalálkozó előtt megerősítse saját pozícióit. Ráadásul nem a Szovjetunióval, hanem a törvényhozás jobboldali szárnyával szemben. A lapok nem hagyták figyelmen kívül a fehérházi látogatás során történt kisebb incidenst sem. A kormányfő testvérét egyáltalán nem engedték be az épületbe, Prunskiene személyesen pedig arra kényszerült, hogy gyalogosan lépje át a kaput, s ráadásul megvizsgálták a kézitáskáját is. A Fehér Ház később azt közölte, hogy „műszaki hiba" történt.. Vitautas Landsbergis litván elnök is bírálta szombati sajtóértekezletén a Nyugatot, amiért a „vagy Gorbacsov, vagy Litvánia" elmélethez ragaszkodik. Ezzel összefüggésben kétségbe vonta, hogy Mihail Gorbacsov még az átalakítás pártján áll. Kijelentette, helyesebb lenne, ha a Nyugat a következő alternatívát választaná: „Gorbacsov és Litvánia", mert ha Gorbacsov még mindig a peresztrojka jelképe, akkor ennek a folyamatnak a litvánok is részesei. Landsbergis ismét elutasította azt a nézetet, amely szerint Litvánia elhamarkodta a függetlenség kikiáltását. Bírálta Moszkvát azért, amiért a szombatra virradó éjszaka a szovjet csapatok ismét „felvonultak" Vilniusban. Ez az akció Moszkva szerint nem erődemonstráció volt, hanem felkészülés a május 9-i katonai díszszemlére. Az örmény fővárosban, Jerevánban pénteken mintegy 200 főnyi felfegyverzett csoport körülzárta a városi pártbizottság épületét, s több órán keresztül elzárták azt. Amint sikerült átadniuk a pártbizottság képviselőinek politikai követeléseiket, békésen szétszéledtek. A követelések között szerepel az örmény nemzeti hadsereg felállítása, a szovjet csapatok kivonása a köztársaságból, a többpártrendszer bevezetése és a május 20-ra meghirdetett parlamenti választások 6 hónappal történő elhalasztása. Szombaton első ízben rendezték meg Moszkvában a központi pártlap, a Pravda ünnepségeit, amelyen részt vett Mihail Gorbacsov is. A résztvevőkkel folytatott beszélgetés során szóba került a május elsejei incidens is. Mint ismeretes, május 1-jén mintegy 20 ezres tömeg párt- és szocialistaellenes jelszavakat hangoztatva zavarta meg a hivatalos ünnepségeket, s e tüntetők magát Gorbacsovot is kifütyülték. Gorbacsov azt mondta, rendkívül veszélyes, ha valaki füttykoncerttel és a május elsejeihez hasonló kiabálással akarja folytatni az átalakítást. „A mi utunk nem azonos sem a szélsőjobboldaléval, sem a szélsőbaloldaléval" - mondotta. Tegyük hozzá: Gorbacsov most nyilatkozott először a május elsejei incidensről. Gavriil Popov, Moszkva új főpolgármestere a Lityeratumaja Gazeta legutóbbi számában kétségbe vonta, hogy demokratikus volt a szovjet államfőnek az a döntése, amely szerint a központi kormánytól és nem a fővárosi tanácstól kell engedélyt kérni a Moszkva központjában megrendezendő demonstrációkhoz. Mind a hat külügyminiszter elégedett a bonni találkozó eredményeivel (Folytatás az 1. oldalról) Eduard Sevardnadze, a szovjet diplomácia vezetője egyetértett azzal, hogy ez történelmi nap volt. Európa és a világ a fejlődés új, békés szakaszába lépett, a katonai konfrontáció meg fog szűnni, a fegyverkezés jelentősen vissza fog szorulni. Kifejtette: Helsinki és Bécs, az összeurópai folyamat nélkül nem lehetne német egyesítésről beszélni. Az első külügyminiszteri találkozóról kijelentette, nem az volt a célja, hogy valamilyen dokumentumot aláírjanak, hanem az, hogy a résztvevők kifejtsék kormányaik álláspontját. A hírügynökségi tájékoztatások szerint Sevardnadze megerősítette, Moszkva továbbra sem ért egyet azzal, hogy az egyesült Németország a NATO tagja legyen. Szerinte ez veszélyeztetné a szovjet biztonsági érdekeket és megbontaná az európai egyensúlyt. Jelenleg sok szó esik a katonai tömbök megváltoztatásáról, de nincsenek garanciák arra, hogy ez mikor, s egyáltalán megtörténik-e. A Szovjetunió számára a NATO továbbra is katonai tömb, változatlan doktrínákkal, amelyekhez az első nukleáris csapással való fenyegetés is hozzátartozik. James Baker amerikai külügyminiszter kifejtette, szerinte az egyesítés belső részletkérdéseiben a németeknek maguknak kell dönteniük. A négy plusz kettő fórum csupán olyan ügyekben hozhat döntéseket, amelyek a négy nagyhatalom jogait érintik. Az amerikai külügyminiszter tegnap Bonnból rövid látogatásra Varsóba érkezett. A repülőtéren lengyel kollégája, Krzysztof Skubiszewski üdvözölte. Megérkezése után Baker újságírók előtt megerősítette, elhozta a lengyel külügyminiszter számára a párizsi tanácskozásokra szóló hivatalos meghívót. Az amerikai külügyminiszter Mazowiecki kormányfővel is tárgyalt. Figyelemfelkeltő kommentárt közölt e témáról a Reuter brit hírügynökség. Egy meg nem nevezett nyugatnémet képviselőre hivatkozva írta: Moszkva zöld utat adott a két német állam egyesítésének akkor, amikor elállt attól a követelésétől, hogy az egyesült Németország katonai hovatartozását még az egyesülés előtt oldják meg. A cikk szerint a szovjet külügyminiszter a szombati találkozón állítólag azt mondotta, hogy e bonyolult kérdés megoldását akár néhány évvel is el lehet halasztani. ÚJ SZÚ 2 1990. V. 11,