Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-02 / 102. szám, szerda

Türelmetlen, tanácstalan fiatalok Kérdőjelek a polgári szolgálat körül Sokan évek óta szorgalmazták a polgári katonai szolgálat bevezetését. S most, amikor a honatyák elfogadták az erről szóló törvényt, úgy tűnik, nem tudunk mit kezdeni vele. A járási nemzeti bizottságokon nem készültek fel a törvényben meghatározott feladatok ellátására. Mentségükre legyen mondva, a törvényről csupán a tömegtájékoztató eszközökből szereztek tudomást és a végrehajtó rendeletet sem kapták még kézhez. Pedig hazánk kórházaiban, szociális otthonaiban szükség volna több mint 1200 fiatalra, akik valamilyen ok miatt a sorkatonai szolgálat helyett a polgári szolgálatot választották. Csakhogy azok a fiatalok, akik nem vonultak be, vagy visszatértek a katonaságtól, napjainkban csellengenek, tanácstalanok, várják, hogy valaki nekik is elküldje a behívót, s megkezdhessék a polgári szolgálatukat. - A törvényt olyan gyorsan alkották meg, hogy az április 1-jén bevonuló sorkötelesek még nem tudták, lehetőségük van a polgári szolgálatot választani. így történt, hogy néhány nappal a bevonulás után három fiatal jelentkezett nálunk, bejelentették, visszatértek lakhelyükre, mivel tudomást szereztek az új lehetőségekről. A törvény értelmében a kérvényüket a jnb-re továbbítottuk - tájékoztat a helyzetről Milan Antal őrnagy, a Rimaszombati Járási Katonai Parancsnokság egyik osztályának a parancsnoka. - Azóta további 15 kérvény érkezett azoktól, akik már megkezdték tényleges katonai szolgálatukat, ők április végén le is szerelnek. A katonaságnál letöltött idő beszámít majd a polgári szolgálatba, de annak helyét, idejét és módját a jnb határozza meg. Megadta a három első kérvényező lakhelyét és munkahelyét. A munkahelyén egyiket sem találtam. Az egyik fizetetlen szabadságot vett ki, a másik ottjártamkor nem állt munkába és a harmadik hollétéről sem tudott a munkaadó bővebb felvilágosítást adni. Jozef Melichert odahaza találtam meg. Zenét hallgatott. Az ágya még nem volt megvetve, jóllehet dél felé járt az idő. - A polgári szolgálat lehetőségéről a Prága melletti laktanyában szereztem tudomást. Ezt választottam, noha kilenc hónappal hosszabb. Azért határoztam így, mert a katonai szolgálatot nem tartom humánusnak, elnyomja az ember egyéniségét. Egyszóval, lelkiismereti okok miatt döntöttem így - mondja. - Mit szóltak a szülei? -Amikor megláttak, azt hitték, megszöktem. Aztán minden bizonynyal arra gondoltak, hogy továbbra is a nyakukon maradok. Anyám másodszor ment férjhez, így érthető az aggodalom. - Miért vett ki fizetetlen szabadságot? - A munkahelyen már nem éreztem jól magam. Úgy éreztem, ha a lelkemet kiteszem, akkor is elégedetlenek a munkámmal. Ezért aztán úgy döntöttem, amíg a polgári szolgálatot megkezdhetem, fizetetlen szabadságot veszek ki. Azt mondja, ma már a sport sem érdekli, pedig a szabadfogású birkózásban a diákkategóriában kerületi bajnokságot nyert, a szlovákiai és az országos bajnokságon pedig a negyedik helyen végzett. A "zene és a barátok megmaradtak... - Meddig tart a kényszerpihenő? -Magam sem tudom megmondani. Érdeklődtem a kórházban, húsz ápolójuk hiányzik. Úgy látszik, várni kell, amíg a szolgálatunkat megszervezik. Bárhová kerülök is, igyekszem majd becsülettel helytállni. A Rimaszombati Járási Nemzeti Bizottságon sem tudnak konkrét választ adni, hol, mikor kezdhetik meg ezek a fiatalok a polgári szolgálatukat. Dr. Jana Pavellová, az egészségügyi, szociális és munkaügyi osztály vezetője az elnöktől hallott a három fiúról, de azt már tőlem tudta meg, hogy számuk hamarosan tizenöttel gyarapodik. -Amit erről a szolgálati formáról tudok, azt a sajtóban olvastam, eddig semmilyen irányelvet nem kaptunk. Azt sem tudom, hogy milyen a szakmájuk, milyen iskolát végeztek. A segítő kézre a mi járásunkban is nagy szükség volna... A rimaszombati helyzet más járásokra is jellemző. Másutt sem tudnak a polgári szolgálatosokkal mit kezdeni. A törvényalkotók megfogalmazták, elfogadták a törvényt, de végrehajtására a feltételek még nincsenek megteremtve. A megoldást a nemzeti bizottságokra^bízták, de azok az egész kérdésről eddig nem sokat tudnak. Mi lesz a polgári szolgálatot választó fiatalokkal amíg a szolgálati helyüket kijelölik? NÉMETH JÁNOS Bízzuk a döntést a tulajdonosokra A földhöz fűződő tulajdonjog rendezése a földművesek és a vidék érdekvédelmét felvállaló valamennyi párt és politikai mozgalom programjának fontos részét képezi. Ez alól természetesen a Csehszlovák Mezőgazdasági Párt sem kivétel. Tudatosítani kell azonban, hogy a kérdés rendezése sok esetben megkívánja az 1945-ös földreform előtti helyzethez való visszatérést, ami szinte elképzelhetetlen komoly problémák nélkül. A földosztás a lehetőségekhez képest általában igazságosan elégítette ki a földművesek föld iránti igényét, lehetővé téve egyebek Az egység mindannyiunknak hasznára válik A jelöltek kiválasztásánál a rátermettség döntött Pártok és politikai mozgalmak sora igyekszik zászlaja alá toborozni a vidéken élőket, nem fukarkodva szép szavakkal és hízelgő ígéretekkel. Ember legyen a talpán, aki a számtalan (és legtöbbször egymáshoz tojásként hasonlító) program közül képes kiválasztani azt, amelynek hátterében nemcsak a szavazatvadászt, de a valódi szövetségesét is felfedezi. Hetekkel ezelőtt még ilyen nehéz feladat elé állította Szlovákia déli járásaiban a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari dolgozókat a Csehszlovák Mezőgazdasági Párt és az Efsz-tagok Politikai Mozgalma. Programjuk a helyi sajátosságok figyelembe vételével is legfeljebb tíztizenöt százalékban különbözött egymástól. Persze e minimális eltérés sem a másféle szemléletmódból adódott, hanem abból, hogy amíg a politikai mozgalom elsősorban a földet művelők, a mezőgazdasági dolgozók és az egyéni gazdálkodók érdekvédelmét vállalta fel, addig a mezőgazdasági párt a lakosság szélesebb körének ügyét képviseli. Vagyis a földműveseken kívül programjában az élelmiszer-ipari dolgozók, továbbá a kertbarátok és kistenyésztók, a méhészek, horgászok és vadászok problémáira is gondolt. - Mindez a vidéken élők, különösen az efsz-ek azon tagjainak a helyzetét nehezítette meg, akik nem léptek be a Csehszlovák Mezőgazdasági Pártba, de a politikai mozgalom programját támogató nyilatkozatot sem írták alá. Ugyanakkor a párttal és a mozgalommal egyaránt szimpatizáltak, mert felismerték, hogy mindkettő a mezőgazdaság és a vidék érdekeit képviseli. Félő volt, hogy a határozatlanság az embereket végül egy harmadik párt vagy mozgalom mellé állítja. Ezért örülünk, hogy létrejött a Földművesek és a Vidék Szövetsége választási koalíció, amelyhez a járásunkban sokak által támogatott Csehszlovák Mezőgazdasági Párt és az Efsz-tagok Politikai Mozgalma is tartozik - mondta Búkor József mérnök, a CSMP Komáromi Járási Bizottságának elnöke. - A választási tömbön belül járásukban teljes az egyetértés? - Igen, és ennek módfelett örülünk. A Földművesek és a Vidék Szövetsége annyira egységes, hogy a jelöltek kiválasztásánál a fő szempont az alkalmasság volt. Nem a párttagság vagy a politikai mozgai; !•

1 HWUM lom céljaival való egyetértés került előtérbe, hanem az, hogy az illető a földműveseket, az élelmiszer-ipari dolgozókat és a vidéken élőket megfelelően képviselje. Jelöltjeink ismerik a problémáinkat, s így megoldásukban aktívan közreműködhetnek. - Még néhány nap és felfokozódik a választási kampány. Miként készülnek rá? - A sikert nem bízzuk a véletlenre. Magától értetődő, hogy a kampányban a CSMP és a politikai mozgalom közösen lép fel. A járásban közel 17 ezer földműves-szövetkezeti tag van, a kertbarátok, kistenyésztők, vadászok, horgászok és méhészek tábora további 10-15 ezer a programunkkal szimpatizáló egyént jelenthet, ha céljainkat és elképzeléseinket megismerik. A választási tömb tagjai közös nyilatkozatban fordultak azokhoz, akik számára a mezőgazdaság és a vidék sorsa nem közömbös. A bemutatkozó nagygyűléseken a választók megismerik jelöltjeinket, ezenkívül a programunkat falragaszokon és a sajtóban is népszerűsítjük. A választási tömb létrejöttével a velünk szimpatizálók számára könnyebbé és főleg egyértelműbbé vált a döntés, s ez mindannyiuknak előnyére lehet. EGRI FERENC között a földvásárlást is. Azok a tulajdonosok, akik akkor földet vettek és azon a szövetkezetesítésig gazdálkodtak, aligha vennék jó néven, hogy vissza akarunk térni a földreform előtti állapotokhoz. A Csehszlovák Mezőgazdasági Párt programja abból az alapállásból indul ki, hogy a jelenlegi helyzetet mint a modern termelés eredményét és módját kell elfogadni. Ugyanis ha vissza akarunk térni a kollektivizálás előtti állapotokhoz, egycsapásra ezer problémával találjuk szembe magunkat (ki az eredeti tulajdonos, igényli-e a földjeit az eredeti helyen vagy beéri pótmegoldással, mi legyen az állami tulajdonban lévő földekkel stb.). Ezeknek a problémáknak a megoldására több lehetőség kínálkozik, ám a gyakorlati megvalósítást a helyi kollektívákra kell bízni. A kialakult termelési szerkezet meggondolatlan szétzilálása, amitől napjainkban oly sokan óvnak, a termelés fejlesztése és az ellátás szempontjából egyaránt veszélyeket rejteget. A CSMP-ben azt valljuk, bízzák a föld valódi tulajdonosaira annak eldöntését, hogy visszakérik-e a földjüket és maguk fognak gazdálkodni rajta, avagy a szövetkezet használatában hagyják megfelelő bérlet fejében, stb. Azt is megfontolás tárgyává kell tenni, hogy lehetővé tegyük-e a föld szövetkezetnek vagy más szervezetnek történő eladását. Mindenképpen biztosítani kell, hogy a termőföld közös használatáról a tulajdonos, illetve a tulajdonosi közösség döntsön. Valós tartalmat kell adni annak az alapelvnek, hogy a szövetkezeti tag a szövetkezetben is tulajdonosként dönthessen, persze úgy, hogy közben ne sértse a közösség belső vagy külső érdekeit. Ezekből az alapelvekből kiindulva az állami gazdaságok dolgozóit is érdekeltté kell tenni a vagyon gyarapításában, például részvények kibocsátásával. A termőföldnek azoknak a tulajdonában kell maradnia, akik megművelik. Akiktől egykor elvették a földet, azokat kártalanítani kell, mégpedig társadalmi forrásokból. Csakis így lehet elejét venni a tanácstalanságnak, a nézeteltéréseknek és kapkodásnak a mezőgazdaságban. Dr. MICHAL ĎURDIAK, a CSMP Szlovákiai Bizottságának szervezési titkára Mit hoz a jövő A hosszú távú elképzelések és a mai döntések kívánatos összhangja címmel május 27-e ós 31-e között Budapesten rendezik meg a XI. jövőkutatási világkonferenciát. A rendezvénynek előreláthatólag több mint félezer külföldi résztvevője lesz. Olyan neves szakembereket várnak rá, mint Walt Rostow, a texasi egyetem közgazdaság- és történelem-professzora, Johan Galtung norvég szociológus, Barry O. Jones ausztrál miniszter vagy Igor Besztuzsev-Lada, a moszkvai Jövőkutatási Központ igazgatója. (N) Az Együttélés gazdasági programjáról Az Együttélés politikai mozgalom az ország lakossága, beleértve a nemzeti kisebbségek boldogulásának, életszínvonala emelkedésének, valamint szociális, kulturális, oktatási stb. fejlődésének alapját a politikai rendszerváltás mellett a gazdasági rendszerváltásban látja. Ennek lényege, hogy Csehszlovákiában mielőbb hatékony, versenyképes, a világ felé nyitott, környezetkímélő, szociális piacgazdaság jöjjön létre. Gazdasági lemaradásunk és a fejlett tőkésországok eredményei bizonyítják, hogy a piaci mechanizmus hatékonyabban képes működtetni a gazdaságot a központi bürokratikus szabályozásnál. Működőképes piacgazdaság azonban csak a magánszektor túlsúlyával valósítható meg, ezért szorgalmazzuk a magánszektor létrejöttét és gyors térhódítását. Mozgalmunk nem a szektorsemlegességet támogatja, hanem a magántulajdon és a valós szövetkezeti tulajdon preferálásáért és erőteljes védelméért száll síkra. Ennek érdekében fontosnak tartjuk: -az állami szektor társadalmilag ellenőrzött, erőteljes, valós piaci árakon való privatizálását, -a magánszektor védelmére jogi, politikai és erkölcsi biztosítékok rendszerének kialakítását, -a magánvállalkozások mérsékelt adóztatását, az adórendszer ösztönözze a megtakarításokat és a vállalkozói beruházásokat, -a magánszektor kifejlesztése és megerősödése érdekében egy olyan hitelpolitika kialakítását, amely ösztönzi a magánberuházásokat, lehetőleg kedvező kamatfeltételek biztosításával, -a szabad külkereskedelmi tevékenységet, valamint a szabad devizaügyleteket és a szabad pénzkölcsönzést. A piacgazdaság kiépítése érdekében szorgalmazni kívánjuk: - Az állami nagyvállalatok átszervezését, monopolhelyzetük megszüntetését. Ott, ahol az veszteség nélkül megoldható, az önállóan is működőképes üzemeket le kell választani egymásról és önálló vállalatokként kell azokat működtetni. - Kis- és középvállalatok létesítését, mivel ezek rugalmasabban képesek alkalmazkodni a kereslet alakulásához. Alapításukat magánvállalkozások és szövetkezeti formában látjuk célszerűnek és kívánatosnak. - A meglévő szövetkezetek (mezőgazdasági, ipari, fogyasztási és lakás) átalakítását valódi, tényleges szövetkezetekké. Ezen azt értjük, hogy a szövetkezetek a tagság tulajdona és szabad döntése alapján létezik, szabadon választott önkormányzat irányítja, és ilyen alapon tulajdonképpen a magánszektor részeként működik. - A külföldi működötöké részvételét a gazdaság fejlesztése, modernizálása és a világgazdaságba való szerves bekapcsolása érdekében. - A piac intézményrendszerének kialakítását, mint például a kereskedelmi bankok hálózatát, az értékpapírpiacot, a tőzsdét, stb. -A korona konvertibilissá tételét, ami az átmeneti időszak kiemelt feladata és egyben feltétele a világpiacba való szerves bekapcsolódásunknak. Gazdaságunk dinamizálása, hatékonyságának növelése és modernizálása szempontjából fontosnak tartjuk ós támogatjuk: - a gazdasági struktúra és termékszerkezetváltást, a túlméretezett nehézipari arányának jelentős csökkenését, valamint az anyagés energiafelhasználás szempontjából kevésbé igényes feldolgozóipar fejlesztését. Elsősorban a nagy hozzáadott értékű termékek gyártását támogatjuk. - az infrastruktúra további erőteljes fejlesztését, elsősorban a hírközlés, az út, a vasút, a légiközlekedés és a kommunális ellátás korszerűsítésével és bővítésével. - új szolgáltató ágazatok és vállalkozások létrejöttét, mely feltétele a korszerű lakossági fogyasztás kialakulásának. -a környezetkímélő gazdaságfejlesztést, egyben szorgalmazzuk a meglévő károsító hatások (gócok, források) mielőbbi felszámolását. - a termőföld fokozott védelmét, ezért ellene vagyunk a termőföldterület más célokra való felhasználásának, és külön figyelmet kívánunk szentelni alermőföldet érő káros hatások megszüntetésének. Külön védelemben kell részesíteni a talaj- és ivóvízkészleteket. - a helyi közösségek (falu és város) jövedelmi és vagyoni helyzetének erősítését. Ezt az adók egy részének a szóban forgó közösségek rendelkezésére bocsátásával és közösségi vállalkozások létrehozásával látjuk megoldhatónak. Mivel a gazdasági struktúraváltás, a vállalatok hatékonyságának növelése és működésének racionalizálása, valamint a gazdaságnak a fejlődéshez való rugalmas alkalmazkodása munkahelyek megszűnésével jár együtt, ezért bizonyos méretű munkanélküliséggel, mint állandó jelenséggel kell számolni. Erre munkanélküli segélyalap létrehozásával, átképzési lehetőségek kialakításával, újrakezdési hitelek folyósításával, munkaközvetítő irodák létrehozásával stb. kell felkészülni. Ezen a téren is a magánvállalkozások elterjedését tartjuk ígéretesnek. A munkahelyek létrehozását a kisebb településeken elsősorban a helyi magán- és szövetkezeti kezdeményezéseken és vállalkozásokon keresztül látjuk megoldhatónak. Komoly problémának tartjuk az inflációt és gyorsulásának veszélyét. Ezért határozott inflációellenes gazdaságpolitikát támogatunk. Véleményünk szerint meg kell gátolni az állami vállalatok költekezését és pazarlását. Fontos követelmény, hogy a költségvetés kiadásai ne haladják meg a bevételeket, és hogy a kettő közötti esetleges különbséget ne fedezetlen pénzkibocsátással finanszírozzák. Mezőgazdaság A mezőgazdaság területén is a magánszektor kialakítását tartjuk meghatározónak. Mint ahogy azt már elmondottuk, a magánszektor részeként értelmezzük a valós szövetkezeteket is, ezért fontosnak tartjuk a meglévő mezőgazdasági szövetkezetek ilyen valódi szövetkezetekké való átalakítását. Támogatjuk a magán kis- és farmergazdaságok létrejöttét. A mezőgazdasági politika kulcskérdése a magánföldtulajdon és a velejáró használati jog rendezése. Véleményünk szerint e rendezésnél hatályon kívül kell helyezni mindazokat a diszkriminatív törvényeket és egyéb jogi normákat, amelyek a második világháború után hátrányosan érintették a kisebbségek tagjainak földhöz való tulajdonjogát. A településeknek vissza kell adni egykori földterületeiket. Az állami tulajdonú földekből kártalanítani kell azokat a tulajdonosokat, akiknek földjei ipari, illetve infrastrukturális hasznosításra kerültek. A fennmaradó állami tulajdonú földek kerüljenek a községek tulajdonába és ezzel erősítsék ezen közösségek anyagi helyzetét. A mezőgazdaságban is meg kell teremteni a tőke- és földpiacot a magánszektor kialakítása és fejlődése érdekében. HARNA ISTVÁN, mérnök, kandidátus ÚJ SZÚ 4 1990. V. 2.