Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-05 / 105. szám, szombat

Hatályba lépett a részvénytársaságokról szóló új törvény (Folytatás a 4. oldalról) lássál is kiegészítheti a tagságát, l a kooptált tagokat a soron következő közgyűlés hagyja jóvá, vagy \ pedig új tagokat választ. Az elöljáróság legalább három és legfeljebb tizenegy tagból állhat. Az eMMjóróság elnökét az elöljárósági tagok választják meg. Az elöljáróság a társaság hivatalos szerve, amely a társaságot a bírósági és egyéb szervek előtt képviseli, Kialakítja és irányítja a munkaszervezést a társaságon belül, S munkaadói jogokkal rendelkezik. Az alapszabályok, a közgyűlés vagy a felügyelői tanács döntései korlátozhatják az elöljáróság hatáskörét a társaság képviseletében. Az elöljáróság tagjai a hatáskör túllépéséért közös felelősséget viselnek. Az elöljáróság felelősséget visel a: évi könyvelési mérleg elkészítéséért és a nyereség elosztására vonatkozó javaslat kidolgozásáért. Beszámolót készít a vállalkozói tevékenységről, a társaság vagyoni helyzetéről és kereskedelmi politikájáról. Gondoskodik a könyvelési nyilvántartás folyamatos végzéséről. Az elöljáróság köteles összehívni a közgyűlést és egyúttal értesíteni a felügyelői tanácsot, ha azt tapasztalja, hógy a társaság elvesztette alaptőkéjének egyharmadát, vagy több mint három hónapon át fizetésképtelennek bizonyul. A törvény az elnökségi tagok kötelességeit és jogait is meghatározza, Minden részvénytársaság köteles felügyelői tanácsot is létrehozni, amely legalább három tagból áll. A felügyelői tanács tagjait a közgyűlés választja meg, a részvényesek vagy más személyek közül. A társaság alkalmazottja nem lehet a felügyelói tanács tagja. Ha a társaságnál évi átlagban több mint kétszáz személy van állandó munkaviszonyban, a felügyelői tanács egyharmadát a dolgozók közgyűlése választja meg a dolgozók soraiból. A törvény a felügyelői tanács jogait és kötelességeit részletesen szabályozza. Amennyiben a társaságnál ellenőrző szerv is dolgozik, ez a felügyelői tanácsnak van alárendelve. A 62. § értelmében egyszemélyes részvénytársaság is alapítható, melynek részvényese egyetlen jogi személy. Egyszemélyes részvénytáraság úgy is keletkezhet, hogy a társaság összes részvénye egyetlen részvényes tulajdonába kerül. A törvény rendelkezései az egyszemélyes részvénytársaság esetében bizonyos módosításokkal érvéV. RESZ Az alaptöke növelése és csökkentése 64.-83. § A társaság csak abban az esetben növelheti az alaptökéjét, ha a részvényesek a korábban kiadott részvények névértékét teljes mértékben kifizették. A kivételeket a 68. § tartalmazza. Az alaptőke növelhető új részvények kibocsátásával, a társaság alaptőkét meghaladó vagyonának tőkésítésével, esetleg a korábban kiadott kötvények részvényekké való átalakításával. Az alaptőke növeléséről az elöljáróság javaslata alapján a közgyűlés dönt. A törvény a javaslat indoklási feltételeit is meghatározza, továbbá az alaptőke növelésének egyes módszereit részletesen ismerteti. Az elöljáróság az alaptőke növelésére vonatkozó döntésről harminc napon belül köteles tájékoztatni a cégbíróságot, s az alaptőke növelése a cégjegyzékben eszközölt bejegyzés napján válik érvényessé. A közgyűlés részletes indoklás alapján az alaptőke csökkentéséről is döntést hozhat, ebben az esetben elsősorban a társaság tulajdonában levő részvényeket kell kivonni. Az alaptőke csökkentése a kötvénytulajdonosok érdekeit nem sértheti. Az elöljáróság az alaptőke csökkentése esetében hasonlóan jár el a cégbíróságnál, mint az alaptőke növelésénél. Az alaptőke csökkenthető bizonyos mennyiségű részvény kivonásával, a részvények névértékének csökkentésével, esetleg mindkét módszer együttes alkalmazásával. Amennyiben a részvények kivonása sorsolás útján történik, ennek feltételeit a közgyűlés határozza meg. Az alaptőke a részvények összevonásával is csökkenthető. A társaság alaptőkéje akkor is csökkenthető, ha a részvények névértéke még nincs teljesen kifizetve. Ilyen esetben elég a hátralék kifizetését felfüggeszteni, s a kifizetett hányadnak megfelelő névértékű részvényeket kiállítani. A törvény részletesen ismerteti a társaság kötelezettségeit az alaptőke csökkentésével kapcsolatban, főleg a részvényesek nyilvános tájékoztatását illetően. Az alaptőke csökkentésének egyes konkrét feltételeit az alapszabályokban kell rögzíteni. Ha a társaság csak egy bizonyos időszakra létesült, melynek folyamán az alaptőke fokozatosan felhasználódik, az alapszabályokban A „Mindenki érezze magát otthon Kassán" Együttélés a gyakorlatban Az Együttélés Politikai Mozgalom Kassán is egyre többet hallat magáról. Hogy milyen körülmények között dolgozik, azt a városi szervezet ügyvezető testületének kéttagútól, Komjáti Attila pedagógustól, a testület elnökétől, valamint Kolár PéterŰ, a Thália Színház vezetőjétől igyekeztem megtudni. -Közvetlenül november 17-e után i kassai magyarság körében a lelkesedés mellett némi tanácstalanság is tapasztalható volt. Ezen később a Független Magfar Kezdeményezés helyi csoportjának í létrejötte részben változtatott, de még Igy is sokan akadtak, akik úgy érezték: I nemzetiségekért, azok jövőjéért többet tellene tenni. Néhányan azt javasolták, a Csemadok alakuljon párttá és vállalja az Itteni magyarok teljes érdekképviseletét. Ezt azonban elvetettük, mert úgy véltük, i Csemadoknak más feladatokat kell ellétnia. Sokat tanakodtunk, míg végül úgy töltöttünk, olyan önálló politikai mozgalmat indítunk, amely a szó szoros értelmében az itt élő nemzetek és nemzetiségek együttélésének tökéletesítése mellett szúll szikra - vázolta az indulást Kolár Péter. Komjáti Attila szerint a szervezkedés az Együttélés alapszabályának megfogalmazása és közzététele óta gördülékenyebb. - Jóllehet azért is, mert az emberek előtt még világosabbá vált, hogy ez a mozgalom nem az elszigetelődést tűzte zászlajára, hanem közös dolgainknak a demokrácia elvei alapján történő olyan rendezését, amely a nemzetiségeknek is megteremti az őket illető jogokat... - Milyen visszhangra talált a mozgalom programja a város közéletében, a többi párt és politikai mzgalmak tagságának körében? - Kedvezőre, s ebből arra következtetünk, hogy ebben a nemzetiségileg eléggé vegyes lakosságú városban sokan vagyunk, akik a közeledést, a példás együttélést akarjuk, nem pedig az ellenkezőjét. Ez részben a programunk érdeme, ám ugyanakkor a helyi politikai mozgalmaknak, pártoknak is, amelyek a nemzetiségi kérdést nem veszik félvállról. így például mindenekelőtt a Nyilvánosság az Erőszak Ellen helyi koordinációs bizottságának. Kezdettól'igazságosan kezeli a kisebbségek ügyeit, s következetesen fela részvények fokozatos megtérülésének a feltételeit is meg kell határozni. A részvények kivonása és megtérítése ilyen esetben sorsolás útján is történhet. A kivont részvények helyett kötvényeket lehet kiadni, amelyek lehetővé teszik a tulajdonos részvételét a végleges elszámolásban. A társaság a tiszta nyereségből külön alapot is képezhet a részvények visszafizetésére vagy fokozatos törlesztésére. VI. RÉSZ Tartalékalap 84. § A társaság alapítása után az alapszabályokban meghatározott módon köteles tartalékalapot létesíteni. Az évi nyereségből az elvonások és az adók kifizetése után maradó résznek legalább 5 százalékát kell a tartalékalapba juttatni. A juttatás felső határát az alapszabályok határozzák meg. A kötelező tartalékalap minimális szintje az alaptöke tíz százalékának felel meg. VII. RÉSZ A részvénytársaság megszűnése A részvénytársaságot a közgyűlés határozata alapján, a meghatározott cél elérése, vagy meghatározott időre létesített részvénytársaságokat pedig az előirányzott feladat teljesítése után lehet megszüntetni. A társaság a cégjegyzékből való törlés formájában szűnik meg. A törvény a felszámolás feltételeit részletesen ismerteti. VIII. RÉSZ 89.-93. § A részvénytársaságban működő szakszervezetek jogi helyzetét külön előírások szabályozzák. A korábbi jogi előírások alapján létesített részvénytársaságok létjogosultságát az új törvény elismeri. Amennyiben e részvénytársaságok alapszabályai nincsenek összhangban a törvényben meghatározott feltételekkel, akkor ezeket a törvény hatályba lépését követő hat hónapon belül az új rendelkezésekhez kell igazítani. A szövetségi kormány külön rendeletekben szabályozhatja a részvénytársaságok egy menetben való alapítását, illetve az állami vállalatgk részvénytársaságokká való átalakítását, ahol a részvények tulajdonosa az állam vagy állami vállalat. Ez a törvény 1990. május 1-jén lépett hatályba, s ezzel érvényét veszti a részvénytársaságokról szóló 243/1949. Tt. számú törvény. lép a nacionalista vagy soviniszta megnyilvánulások ellen. - Az újjászervezett városi, illetve városkerületi nemzeti bizottságok választott testületeibe az Együttélés miért nem nevezett képviselőket? - Tulajdonképpen itt a mi mozgalmunk a legfiatalabb - vette át a szót ismét a Thália vezetője. - Akkoriban alakult, szerveződött, amikor a nemzeti bizottságok rekonstrukciója már javában folyt. Ettől eltekintve az FMK és más pártok állítottak magyar, illetve ukrán-rutén, valamint cseh nemzetiségű képviselőket. - Milyen helyi programmal és milyen anyagi körülmények között? Erre a kérdésre egymást kiegészítve válaszoltak. - Elsősorban az emberek gondolkodását, szemléletét kell megváltoztatni, szabaddá tenni. A városban nincs magyar bölcsőde; bővíteni kellene az óvodahálózatot; az alapiskola épülete szúk, s tornaterme sincs ennek az intézménynek; a bő két évtizede létező Thália Színház önállósulni akar, s ahhoz a várostól sokkal nagyobb segítséget vár, mint amilyent eddig kapott; § közelmúltban indult s egyelőre csak havonta megjelenő Keleti Naplót hetilappá akarjuk változtatni. S az itt élő ukránok-ruténok, valamint a többi nemzeti kisebbségek igényeit is ki kell elégíteni. Mindezt úgy, hogy Kassán valóban otthon érezze magátmindenki. GAZDAG JÓZSEF PÁSTOK, POLITIKAI MOZGALMAK FÓRUMA Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) 1989. november 17-én döntöttünk, hogy megálljt parancsolunk annak a menetelésnek, amely erőszakot követett el hagyományainkon, puszta emberi létünkön. Két nappal a prágai diákmegmozdulás vérbefojtása után alakult meg a Diákmozgalom, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) és a Független Magyar Kezdeményezés (FMK). A VPN és az FMK képviselői nyilatkoztatták ki első ízben, mi a demokrácia két alapfeltétele: 1. Az egypárti monopólium felszámolása 2. A szabad választások. Ezt követően néhány nap leforgása alatt szinte egész Szlovákia felvállalta ezeket a követeléseket. A határtalan lelkesedés, ám a feszültség és a kockázat időszaka volt ez, hiszen a hatalom kelletlenül hátrált. Nyilvánvalóvá vált, hogy nem torpanhatunk meg félúton. Ki kellett tartanunk. A VPN így fokozatosan, lépésről lépésre váltotta valóra a szabadság álmát: megnyíltak a közvélemény előtt a televízió, a rádió kapui, a sajtó felszabadult az ideológiai kontroll béklyói alól, megszűntek a mindent át- meg átszövő tabuk. 1989. december 10-én lehullott a vasfüggöny, emberek tízezrei jutottak át a nyugati államhatárokon. A következő hónapokban a VPN a szabad választások előkészületeire összpontosított. A totalitárius struktúra fokozatosan darabjaira hullott szét. Ez még korántsem jelentette a demokráciát, ám szükségszerű volt. Ekként riyílt tér a minőségi életvitel előtt. A megújított parlament tette lehetővé politikai pártok, mozgalmak tucatjainak létrejöttét. Ezek a pártok, mozgalmak garantálják a szabad választások utáni valódi demokráciát. A választások előkészítésére tett fogadalmunkat betartottuk. Itt a lehetőség, Szlovákia esélye az erkölcsi és szellemi megújhodás esélye Szembefordultunk az erőszakkal. Nemes, emberi kapcsolatokat szorgalmazunk, egymás kölcsönös megbecsülését óhajtjuk, a korszerű európai szellem és a keresztény hagyományok szintézisét kívánjuk elérni. Szeretnénk visszaadni az önbecsülés lehetőségét. Az érett nemzet és nemzeti büszkeség esélye A történelem során első ízben fordult elő, hogy önmagunk harcoltuk ki a szabadságot. Ki kell használnunk a történelmi lehetőséget, hogy beilleszkedjünk Európába. Azt szeretnénk, hogy köztársaságaink erősek legyenek: ekként válik mind szilárdabbá szövetségünk. Küzdünk a szlovákság identitástudatának megszilárdításáért. Célunk, hogy szilárd és autentikus nemzeti tudatunk szavatolja a nemzeti kisebbségek iránti baráti viszonyt. Szeretnénk, ha a külföldre szakadt honfitársaink iránti természetes kapcsolatrendszerünk kialakulna. Valamennyi etnikai, vallási és szociális kisebbség érdekeit respektálni kívánjuk, hiszen a demokrácia a kisebbségek érdekeinek tiszteletben tartása. Célunk a demokrácia. A működőképes gazdaság és a szociális biztonság esélye Bár rögös út vezet a piacgazdasághoz, meggyőződésünk, hogy ez az egyetlen lehetőség Szlovákia fellendülésére, az emberek elégedettségének elérésére. Ezt az utat együtt kell megtennünk. Oly módon szeretnénk végigmenni ezen az úton, hogy ne maradjanak le mögöttünk a gyengébbek - a nyugdíjasok, a fiatalok, a rokkantak - azok, akik nem tudják felvenni a versenyt a piacgazdaságban kialakuló konkurenciával. Célunk, hogy a piacgazdaság ne a fenyegetettséget, hanem a reményt testesítse meg. Saját bőrünkön tapasztalhattuk, hogy a totalitárius rezsim rossz gazdának bizonyult. Azt akarjuk, hogy az állam szavatolja szociális biztonságunkat. Nem a jólétnek akarunk korlátokat szabni, hanem az elszegényedést kívánjuk megakadályozni. A környezetvédelem és az egészséges gyermekek esélye A természet ellen elkövetett erőszak az emberek ellen irányul. Következményeit mindannyian szenvedjük. Elképzelhetetlen, hogy a munkás egészségtelen környezetben dolgozzék, hogy a földműves mérgezett földet műveljen. Nem akarunk szennyezett vizet, s levegőt. Meg kell valósítani a környezetvédelem rendszeres ellenőrzését, mégpedig a széles körű nyilvánosság bevonásával. A gazdasági növekedés nem mehet egészségünk rovására, környezetkímélő gazdaságot akarunk. Ez gyermekeink esélye. A szabad polgár esélye A falu a polgáré, nem pedig az állam tulajdona. Célunk, hogy minden polgár részt vállalhasson faluja, városa, régiója közigazgatásában. A polgári kezdeményezések létrejötte felettébb fontos: a szociális mozgalmak, különféle egyesületek, klubok és szövetségek szabadságunk biztosítékai, a közügyekben való közös döntéshozatal szavatolói. A polgárok szabadságával egyenes arányban erősödik a demokrácia. Jólétet akarunk, kulturált, művelt Szlovákiát, ahol a jóakarat, a jóindulat és a kölcsönös megértés dominál. Aki erre vágyik, bennünket kövessen! Akadémiai tevékenység az összehasonlítás tükrében A CSTA-nak Csehországban 85, az SZTA-nak több mint 60 munkahelye van A Csehszlovák Tudományos Akadémia körül az utóbbi időben szakmai körökben széles körű viták bontakoztak ki. Lényegében új szervezeti struktúra kialakításáról van szó e tudományos intézménynél. A CSTA-nak Csehországban 85, az SZTA-nak több mint 60 munkahelye van. A cseh országrészekben a CSTA-n több mint 12 ezer alkalmazott dolgozik, közülük 3200 tudományos dolgozó. Tartalmát tekintve az akadémia az alapkutatásra összpontosítja erőit. Míg azelőtt a tudomány és a gyakorlat szoros kapcsolatát propagálta, ma elsősorban a súlypontot a kultúrára és a társadalom műveltségének egészére helyezi. Az akadémia föderatív elrendezését szorgalmazzák. E szerint létezne cseh és szlovák akadémia, ezt tetőzné be egy föderatív szerv. Az akadémia kiadását állami költségvetésből fedezik. E szempontból érdekes az összehasonlítás más hasonló külföldi intézményekkel. Például az Egyesült Államokban az egyes államokban helyi akadémiák működnek, amelyek közül a legjelentősebb New Yorkban van. A legnagyobb jelentőségű az Ú. S. National Academyk of Sciences (NAS), korlátozott külföldi és hazai létszámmal. A felvétel feltétele a kiváló tudományos eredmény. Több mint 1500 tagja van az Egyesült Államokból és több mint 250 külföldről. Az NSZK-ban is tartományi akadémiák vannak, de a legfontosabb tudományos intézmény a Max Plane Társaság. Mintegy ötven intézmény és 8500 alkalmazottat tömörít. Az intézmény kiadásait több mint 84 százalékban közpénzekből fedezi. A francia Nemzeti Tudományos Kutató központ (CNRS) jelentős tudományközi jelleggel rendelkezik, számos intézménye, laboratóriuma van a főiskolákon. Franciaországban a kutatásra egyrészt a CNRS, másrészt az Oktatásügyi Minisztérium fordít jelentős összegeket, mivel a tudományos kutatás feladataiban részt vesznek a tehetséges diákok is. Az összehasonlítás azt mutatja, hogy a fejlett országokban az akadémiai típusú tudományos intézmények kisebb kitérjedésűek, mint nálunk. Közpénzekből fedezik kiadásaikat, amelyeket állami és magánkutatási feladatokkal egészítenek ki. Másrészt az alapkutatásban osztoznak egyes tudományos munkahelyek a nagyobb üzemekből, míg Csehszlovákiában az ágazati intézmények az alkalmazott kutatásra és a tudománynak a gyakorlati felhasználására összpontosítanak. (ČSTK)