Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-05 / 105. szám, szombat

Helyhatósági választások az NDK-ban Bonn elutasította a pénzügyi unió alapelveinek módosítását Gdanskban Lech Walesával találkozott a nyugatnémet államfő (ČSTK) - Az NDK állampolgárai héthetes szünet után vasárnap ismét az urnák elé járulnak, ezúttal azért, hogy megválasszák a kerületi, városi és helyi képviseleti szervek tagjait. A márciusi parlamenti választásokhoz hasonlóan a mostani szavazás is titkos, szabad és demokratikus lesz. A központi választási bizottság döntése alapján a szavazásból kizárták a szélsőjobboldali Republikánusokat ós a múlt héten megalapított Nemzeti Alternatíva (NA) pártot. Az NDK alkotmánya nem teszi lehetővé a részvételt a választásokon olyan pártok és szervezetek számára, amelyek programjaikban a fajgyűlöletet, a fasizmust és az erőszakot hirdetik. Lothar de Maiziére miniszterelnökcsütörtökön felszólította a keletnémet lakosságot, vegyen részt a vasárnapi választásokon, mivel ennek az eseménynek az egész ország jövője szempontjából nagy jelentősége lesz. A Német Szociális Unió (DSU) képviselőcsoportja csütörtökön hivatalosan kérte, hogy a keletnémet zászlóból távolítsák el az állami címert. Azzal indokolta követelését, hogy a szimbólum az egykori kommunista párt, az NSZEP negyven óves diktatúrájával nőtt össze. / A DSU egyben kérte, hogy az állami épületekről távolítsák el a Keletnémet zászlókat és azokat nyugatnémet zászlókkal helyettesítsék. A párt szerint ez lenne az első lépés a nyugatnémet alkotmány 23. cikkelyének beteljesedése felé. A szövetségi kormány csütörtökön közvetve elutasította a pénzügyi unió alapelveiről kötött megállapodás módosítását. Walter Romberg keletnémet pénzügyminiszter és Márkus Meckel külügyminiszter kéDél-afrikai Köztársaság Sikeres előkészületek (ČSTK) - Frederik de Klerk délafrikai államfő és az ANC küldöttségének élén álló Nelson Mandela csütörtökön megelégedéssel szólt az előzetes konzultációk második napján elért eredményekről. Mint ismeretes, a megbeszélések fő témája az apartheid felszámolása, az ország jövője. Tegnap három és fél órás megbeszélést folytattak, s a közös közlemény szerint az egyes konkrét problémákat is elemezték. Arra törekedtek, hogy pontosan meghatározzák a fő ellentéteket, s ezáltal elősegítsék azok megoldását is. A tegnap este véget ért előzetes konzultációk feladata a kormány és az ellenzék közötti hivatalos tárgyalások előkészítése volt. résével kapcsolatban Hans Klein, a bonni kormány szóvivője hangsúlyozta, a pénzügyi, gazdasági és szociális unióról szóló államszerződés vonatkozó 12 pontját jóváhagyta mindkét állam kormánya. Klein a továbbiakban rámutatott az egyes időpontok betartásának szükségességére. Mint mondotta, az államszerződés szövegét legkésőbb május 18-ig jóvá kell hagynia a szövetségi kormánynak, s ezt követően a Bundestagnak. Június 1-én pedig a dokumentumot a Szövetségi Tanács elé terjesztik. Richard von Weizsäcker nyugatnémet államfő, aki szerda óta négynapos hivatalos látogatáson tartózkodik Lengyelországban, csütörtökön ismét, immár másodízben találkozott Tadeusz Mazowiecki kormányfővel, Krzysztof Skubiszewski külügyminiszterrel és Bronislaw Geremekkel, a Szolidaritás parlamenti klubjának elnökével. A nyugatnémet vendég a megbeszéléseken ismét rámutatott Lengyelország nyugati határainak sérthetetlenségére, ezzel összefüggésben szorgalmazta a német-lengyel kapcsolatok javítását. A szövetségi államfő varsói látogatásával kapcsolatban a Lengyelek Szövetsége kifejtette a kártérítéssel összefüggő álláspontját, és felszólította Weizsáckert, hogy támogassa azt. Az AP hírügynökség szerint Jaruzelski elnök a szerdai ünnepi vacsorán mondott beszédében szintén követelte a kártérítést azon lengyel polgárok számára, akik a koncentrációs táborokban sínylődtek, vagy akiket kényszermunkára Németországba hurcoltak. Tegnap a nyugatnémet vendég Gdanskba utazott, ahol találkozott Lech Walesával. Csupán négy nappal ezután, hogy Hans-Dietrich Genscher külügyminiszternek Düsseldorfban szívgyengeség miatt abba kellett hagynia beszédét, csütörtökön este Hannoverben ismét kénytelen volt félbeszakítani felszólalását. A szabaddemokraták alsószászországi szervezetének akcióján végül is ülve folytatta és fejezte be beszédét. A külügyminiszter szóvivője szerint Genschernek most csupán a hangszálaival voltak problémái. A szövetségi külügyminiszter Hannoverből Bonnba utazott, ahol a Németország egyesítéséről szóló négy plusz kettő konferencia előkészítésének keretében találkozott amerikai, szovjet, francia, brit és keletnémet partnereivel. Mongólia Terjed a sztrájkmozgalom (ČSTK) - A keletnémet hírügynökség tegnapi értesülései szerint Észak-Mongóliában figyelmeztető sztrájkok kezdődtek az éhségsztrájkot tartó ellenzéki aktivisták támogatására. Az ellenzékiek a reformfolyamatok meggyorsítását követelik. Saravin Gungadordzs kormányfő viszont a tiltakozások beszüntetésére szólított fel csütörtökön a mongol televízióban mondott beszédében. Azzal érvelt, hogy csak a konstruktív közös munka vezetheti ki az országot a bonyolult politikai és szociális-gazdasági helyzetből, nem pedig az ultimátumok és a konfrontáció élezése. Szerinte a mongol államnak, kormánynak, s a különböző politikai erőknek azonos a céljuk: a humánus, demokratikus szocializmus megteremtése, xxx Hivatalos baráti látogatásra Pekingbe Görögország Karamanlisz az elnök (ČSTK) - Az egykamarás görög parlament tegnap Konsztantinosz Karamanliszt választotta meg az ország államfőjévé. A 300 képviselőből 153-an szavaztak a jelenleg legerősebb görög politikai párt, az Új Demokrácia 83 éves tagjára. Jannisz Alevrasz, a szocialista ellenjelölt csupán 125 szavazatot kapott. Karamanliszt először 1980-ban választották meg elnöknek, s ezt a tisztséget 1985-ig töltötte be. Dr. Milan Rastislav Štefánik tábornok Ezekben a napokban emlékezünk meg Szlovákia nagy fia halálának 71. évfordulójáról. Az ünnepség sok-sok év után Štefánik nagyságához méltó. Nemzedékek nőttek fel úgy, hogy egyáltalán nem, vagy csak nagyon keveset hallhattak, olvashattak nevéről, hiszen az elmúlt rendszerelhallgatta Štefánik nagyságát, nevét kitörölte a történelemkönyvekből. Evangélikus pap fiaként született 1880ban Košariská községben. A Rastislav nevet hazafias érzéstől fűtve vette fel. Iskoláit Pozsonyban, Sopronban és Szarvason, majd Prágában végezte. Tanult építészetet, csillagászatot, matematikát, filozófiát. Doktorátusát bölcsészetből szerezte. 1915-től a hadseregnél szolgált, a repülősökhöz jelentkezett. Később Párizsban találkozott Eduard Benešsel, majd Tomáš Garrigue Masarykkal. Felismerte, hogy a csehek és szlovákok új államának létrehozását garantáló politikához szükséges megfelelő hadsereg biztosítása is. Ezért kapcsolódott be a csehszlovák légiók külföldi szervezésébe. így lett az alakuló köztársaság első hadügyminisztere. A hazatérést azonban már nem érnette meg: Olaszországból jövet Pozsony közelében - máig is tisztázatlan okoknál fogva - repülőgépe lezuhant, s Milan Rastislav Štefánik életét vesztette. (f) érkezett tegnap Pulszalmagijn Ocsirbat, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke. 1962 óta nem járt Kínában legfelső mongol vezető. Peking és Ulánbátor tavaly nyáron normalizálta kapcsolatait, nem sokkal a kínai-szovjet viszony rendezése után. Brit-francia csúcstalálkozó (ČSTK) - Egynapos brit-francia csúcstalálkozót tartottak tegnap Londonban az európai biztonsági kérdésekről. Margaret Thatcher és Francois Mitterrand megbeszélései szorosan kötődtek a NATO külügyminisztereinek csütörtöki elvi megállapodásához. Mint ismeretes, Washington a bécsi hagyományos leszerelési fórum sikere esetén hajlandó kivonni Európából szárazföldi nukleáris rakétáit. Természetesen a német egyesítéssel is kiemelten foglalkoztak, s terítékre került a Libanonban fogva tartott túszok kérdése is. Este a két vezető sajtókonferenciát tartott. Túlzott aggodalom (ČSTK) - A kubai sajtó csütörtökön ismét felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok a szigetország partjai közelében haditengerészeti gyakorlatot tart, és óva intett a közvetlen amerikai katonai beavatkozás lehetőségétől. A külföldi hírügynökségek ezzel szemben annak a véleményüknek adnak hangot, hogy a kubai vezetés eltúlozza az amerikai támadás veszélyét, nyilván azért, hogy elhomályosítsa a belső problémákat. Ma Bonnban: négy plusz kettő Gesztusok Moszkva felé E héten az európai politikai és diplomáciai élet középpontjában kétségkívül a német kérdés állt. Az NDK és az NSZK kormánya kompromisszumos megállapodásra jutott a pénzügyi, gazdasági és a szociális uniót rögzítő, július 1-én életbe lépő államszerződés alapelveiben. Richard von Weizsäcker nyugatnémet szövetségi államfő Varsóban tett látogatást, hogy megnyugtassa a lengyeleket, eloszlassa az OderaNeisse határral kapcsolatos aggodalmaikat. Útjára elkísérte őt HansDietrich Genscher külügyminiszter is, aki Varsóból rögtön Brüsszelbe utazott, ahol NATO-partnereivel tanácskozott az egyesített Németország jövőjéről, a bécsi leszerelési tárgyalások menetéről, a Helsinki 2 konferencia előkészítéséről, a litván helyzetről és természetesen az Észak-atlanti Szövetség jövőbeni szerepéről. A külügyminiszterek egyhangúlag amellett fóglaltak állást, hogy az egyesített Németország a NATO tagja legyen, mivel - véleményük szerint - csupán ez a felállás garantálhatja Európa biztonságát. A nyugati katonai tömb ugyanakkor kötelezte magát: a hagyományos eszközökről szóló első megállapodás után tárgyalásokat kezd a rövid hatótávolságú atomfegyverekről. Szinte ezzel egyidóben jelentette be Washingtonban George Bush: az USA nem fejleszti Lance-típusú és más harcászati rakétáit. Az amerikai elnök beszélt Litvániáról is, hangsúlyozta: támogatja a balti köztársaság önrendelkezését, ami ugye más szóval azt jelenti, hogy függetlenségét jelenleg nem. Gesztusok ezek Moszkva felé? Nyilván, hiszen a most terítékre került problémák valahogy mind összefüggenek egymással. A Nyugat némi engedményeket tesz a Szovjetuniónak, hogy elfogadtassa vele Németország NATO-tagságát. Ezt célozza egyébként az a „csomag" is, amellyel - washingtoni tájékoztatás szerint - James Baker amerikai külügyminiszter érkezett Európába, konkrétan Bonnba. Lényegében előkészület volt a diplomáciai nagyhét a nyugatnémet fővárosban hivatalosan ma kezdődő, oly sokat emlegetett négy plusz kettő értekezletre, amely a német egyesítés felé vezető út talán legnehezebb szakaszát nyitja meg. A két német állam és a háborúban győztes négy nagyhatalom - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió - külügyminiszterei a nagy Németország katonai jövőjéről tanácskoznak. Bonn és Berlin már egy tárgyalópartnernek tekinthető, Washington, London és Párizs véleménye pedig olyannyira közeli egymáshoz, hogy szinte közös álláspontról beszélhetünk. De mit mond majd Moszkva? A Kreml már nem ragaszkodik makacsul korábbi elképzeléséhez, vagyis a német semlegességhez, és ismeretes a legújabb Sevardnadze-javaslat is: Németország legyen mind a nyugati (a mai NSZK), mind pedig a keleti (a jelenlegi NDK) katonai tömb tagja. A Szovjetunió erkölcsi szempontból fájdalmasnak, katonailag kedvezőtlennek tartaná az egységes ország NATO-tagságát, ez a variáns érzékeny külpolitikai negatívum lenne számára. Igaz, Európában csökkent a katonai összecsapás veszélye, de a NATO - érvel a moszkvai Pravda - nem változott át „amorf politikai klubbá", még mindig elsősorban katonai szervezet. Megfigyelők szerint azonban jó tárgyalási alapnak bizonyul, hogy Moszkva még nem mondta ki az utolsó szót ezzel a problémával összefüggésben. London ugyan elismeri egyes szovjet aggodalmak jogosságát, de szerinte Moszkva taktikázik, a német egyesítés lassítására törekszik. „Az a célja, hogy Európa új arculatának kirajzolódásáig visszatartsa az egyesítést" - írta a The Times című napilap. Genscher viszont optimista, úgy látja, a Sevardnadzeindítvány Moszkva kompromiszszumkészségét, rugalmasságát bizonyítja. A nyugatnémet diplomácia vezetője, s NDK-beli partnere is, a bundeswehr és a két katonai tömb drasztikus leszerelésében látja a megoldást. Mindenképp figyelembe kell venni a Szovjetunió biztonsági igényeit, Moszkvát nem lehet kihagyni (mint ahogy azt a konzervatívok szeretnék) az európai katonai-politikai játszmából. És épp ezért már most nyilvánvaló, hogy a NATO érdekszférája nem terjedhet ki, legalábbis nem mindjárt a jelenlegi NDK egész területére. Ezzel Baker is számol csomagtervében. A négy plusz kettő tárgyalások résztvevőinek legfőbb feladata tehát az lesz, hogy az összeurópai biztonsági rendszer létrehozásáig átmeneti modelleket dolgozzanak ki. Más problémák is megoldásra várnak, ilyenek például a szövetségesek jogai Berlinben vagy a lengyel határkérdés. Dönteni kell arról is, hogy Lengyelország - az előzetes szakértői megbeszéléseken született megállapodás értelmében - mikor csatlakozzon a négy plusz kettőhöz. URBÁN GABRIELLA N

em állítható, hogy az új magyar parlament alakuló ülése a televízió-készülékhez, a rádióhoz kötötte volna a polgárokat. A pártok szakértői jóelőre egyeztették a mozzanatokat, a spontaneitás tehát kizárt volt. Sőt, a Magyar Demokrata Fórum-Szabad Demokraták Szövetsége alku sem volt igazán váratlan - legfeljebb Göncz Árpád személye tűnt annak. Az ideiglenes köztársasági elnök irodalmi-műfordítói munkássága éppúgy csak szűkebb körökben volt ismert, mint politikai nézetei. 1956 után - mint Bibó Istvánnak, a Nagy Imre-kormány államminiszterének titkárát - öt is elítélték, de utána, a pártállam felbomlásáig nem volt része az SZDSZ alapítóit ért hatósági vegzatúrában. Szkeptikus hangok is hallatszottak: mitől más ez az országgyűlés, mint a korábbi? Hisz itt is mindent előre eldöntenek, a képviselők a pillanatnyi helyzetnek megfelelően forgatják szavaikat. Erre jellemző példa a köztársasági elnök megválasztása. A népszavazás alkalmával az volt a kérdés: mikor kerüljön rá sor? Két - akkor még ellenzéki - képviselő, Király Zoltán és Raffay Ernő közvetlen választást javasolt. Az MDF-SZDSZ alku szerint viszont nagy valószínűséggel a parlament rendes köztársasági elnöknek fogja átminősíteni Göncz Árpádot. És éppen ez, vagy pontosabban ez is egy olyan pont, amitől más ez a gyűlés, mint a régi. Korántsem biztos, hogy a köztársasági elnök választását a két nagy párton belül is mindenki azonosan fogja megítélni. Már most láthatók annak jelei, hogy a frakciófegyelem Tartós átmenet a szavazáskor nem hozza meg száz százalékosan a várt eredményt. Pedig csak a parlament alelnökeiről, az egyes parlamenti állandó bizottságok elnevezéseiről volt szó! Mi lesz, ha egyes miniszterek személyéről, vagy olyan „aprócska" kérdésekről kell dönteni, mint a koalíciós kormány száznapos gazdasági áthidaló programja...? A tárcák elosztásának arányai többé-kevésbé kialakultak. De áz alku tovább folyik. Az már szinte biztosnak tekinthető, hogy Jeszenszky Géza lesz a külügyminiszter, a honvédelmi poszt várományosa Raffay Ernő történész, egyetemi docens, aki Czinege Mihálynak, a volt honvédelmi miniszter ügyének parlamenti vizsgálóbizottságát vezette. Rendőrségi források szerint a belügyminiszteri poszt dr. Horváth Balázs veszprémi közlekedési kérdésekre szakosodott ügyvédnek dukál. Teljesen logikus módon a kisebb Kereszténydemokrata Néppárt személyi kérdésekben lojálisabb volt a Demokrata Fórumhoz, mint a mérleg nyelvének szerepére készülő kisgazdák. Ámde a kisgazdák nagyválasztmányi ülésén a szabaddemokratákkal szimpatizáló szárny vereséget szenvedett, tehát elvileg az MDF elképzeléseinek kellene megvalósulnia a parlamentben. A feltételes módot azonban ismét a frakciófegyelmezetlenség miatt kell használni, hiszen a leváltott kisgazda vezetők a szavazások alkalmával megtorpedózhatják pártjuk álláspontját. A

parlament május 9-én folytatja munkáját. Még az új kormány bemutatkozása előtt módosítani akarják az alkotmány néhány cikkelyét, így például a minisztériumok felsorolását. Az MDF ismét szeretné megszervezni a munkaügyi minisztériumot. Megfigyelők szerint egy tartósan átmeneti szakasz kezdődött a budapesti parlamentben. Legalább két hónapig eltart majd, mire a változások szele közvetett formában elér a munkapadokhoz. Budapest, 1990. május 4. V. PAIZS GÁBOR \