Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-05 / 105. szám, szombat

Korszerű oktatási törvény Sándor Eleonóra nyilatkozik lapunknak Az alap- és középiskolák oktatási rendszerre vonatkozó törvény mó­dosítása után beszélgettünk a parla­mentben Sándor Eleonórával, a Független Magyar Kezdeménye­zés képviselőjével. - Az új oktatási törvény a múlthoz képest elsősorban abban jelent nagy előrelépést, hogy lehetővé te­szi igazi pedagógusegyéniségek ki­bontakozását - mondotta nyilatko­zata elején a Szövetségi Gyűlés képviselője. A törvény egyik cikkelye kimondja: nemcsak a minisztériu­mok által ellenőrzött, illetve kiadott tankönyveket és segédeszközöket használhatják, hanem a tanítók, ta­nárok, saját belátásuk szerint bármi­lyen tankönyvet és más oktatási eszközöket is felhasználhatnak a ta­nításban. Tehát a magyar pedagó­gusok ezentúl nem vádolhatók azért, hogy esetleg Magyarországról behozott, jónak ítélt tankönyveket használnak, sőt ugyanígy átvehet­nek külföldről egész oktatási progra­mokat is. A szerkezeti változásokbari szembetűnő, hogy a két háború köz­ti csehszlovák iskolarendszer egy korszerű változatát hagyták jóvá. Új­ra megjelenik a nyolcosztályos gim­názium, továbbá az eddig tízéves tankötelezettség kilenc évre csök­ken. Voltak bizonyos aggodalmak amiatt, hogy kötelezővé tennék a nyolcosztályos gimnáziumot, de ez a félelem alaptalan. A szülők gyermeküket az alapiskola első négy éve után bármilyen típusú kö­zépiskolába írathatják, tehát kibővült a választási lehetőség. (sm) Fordulópont Duray Miklós a magyar Országgyűlés alakuló üléséről E héten tartotta alakuló ülését a magyar Országgyűlés. Az esemé­nyen a díszvendégek számára kije­lölt páholyban foglalt helyet nemzeti kisebbségünk képviseletében: dr. Duray Miklós, Grendel Lajos és Somogyi Szilárd. Benyomásai­ról dr. Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke Prágá­ban, a Szövetségi Gyűlés tanácsko­zásának egyik szünetében nyilatko­zott lapunknak. - Meglepetés volt számomra a meghívás, amelyet Szerencsés János, a Magyar Köztársaság fő­konzulja Pozsonyban nyújtott át ne­kem. Nem számítottam arra, hogy külföldi magyarként részt vehetek a magyar parlament alakuló ülésén. A meghívással kapcsolatban el kell mondanom: Szűrös Mátyás meghí­vólevelét postán is elküldték, de a m5i napig nem kaptam meg! Úgy érzem, köszönetet kell mondanom a mai magyar politikai élet képvise­lőinek, hogy eszükbe jutott: a külföl­dön élő magyarság és a kisebbségi magyarság néhány politikai képvise­lőjét is meghívják erre az esemény­re. Hiszen évtizedek óta ki voltunk szorítva az egyetemes magyar élet­ből. Úgy érzem, ezzel a meghívás­sal fordulóponthoz is jutott a ma­gyarországi politika. Oly értelemben, hogy kezdi kialakítani elképzelését az egyetemes magyar politikáról, amely összhangban áll a közép­európai népek érdekeivel. Úgy vé­lem, éppen ezt a kezdetet jelképezte a meghívás, amelyet az is aláhúzott, hogy a most alakult Országgyűlés az egyik legdemokratikusabb mó­don megválasztott magyar parla­ment. Reméljük, ez a magyar politi­kai életben abban jut majd kifejezés­re, hogy megerősödik és előtérbe jut a nép és a nemzet érdeke. (sm) Tanácskozott a nemzeti egyetértés kormánya Újabb lépés a korlátok lebontása felé (CSTK) - A nemzeti egyetértés kormá­nya tegnapi tanácskozásának fő pontjai a radikális gazdasági reform stratégiájáról folyó vita és a piacgazdaság felújítása felé teendő lépések voltak. A legnagyobb figyelmet a csehszlovák fizetőeszköz és a szabadon átváltható valuták viszonyá­nak szentelték és annak a kérdésnek, miként igazíthatnák helyre az árrendszer torzult szerkezetét, ami nélkül lehetetlen a piaci környezet kialakítása. Tekintettel a tárgy bonyolultságára a vita folytatása mellett döntöttek. A vitát az érdekelt mi­niszterek szűkebb köre folytatja majd, hogy lehetségessé váljon aránylag rövid idő alatt, az elképzelés szerint tíz napon belül, elfogadni az elkerülhetetlen reform­lépések időtervét. A tanácskozás további részében a kor­mány jóváhagyta a külkereskedelmi mi­niszter javaslatát egyes cikkek kivitele kötelező engedélyeztetésének bevezeté­sére. A fő ok a belső piac védelme, a hiánycikkek ellenőrizetlen kivitelének Látogatás Belgiumban és Írországban (ČSTK) - Marián Čalfa, a nemzeti egyetértés kormányának elnöke május 7-9-én munkalátogatást tesz a Belga Ki­rályságban és Írországban. Belgiumban megbeszéléseket folytat Wilfried Mar­tens kormányfővel, meglátogatja Antwer­pent, és találkozik az ipari körök képvise­lőivel. Írországban, ahová először látogat csehszlovák kormányfő, Marián Čalfa megbeszélést folytat Charles James Haughey miniszterelnökkel, és találkozik a vállalkozók képviselőivel. megakadályozása, továbbá a külkereske­delem területi irányultságának befolyáso­lása a kereskedelmi mérleg kiegyensú­lyozottsága érdekében. A szövetségi kormány eltörölte a ví­zumkötelezettséget az Egyesült Államok és Kanada állampolgárai számára 30 na­pot nem meghaladó tartózkodás esetére. Újabb lépés ez azoknak a korlátoknak a lebontása felé, amelyek a nemzetközi kapcsolatok terén az emberek érintkezé­sét akadályozzák. A kormány tudomásul vette, hogy te­kintettel a devizaeszközök szűkösségére a Csehszlovák Légiforgalmi Társaság ko­ronáért csak azokba a városokba ad re­pülőjegyet, ahová csehszlovák járatok in­dulnak. Ahová a Csehszlovák Légiforgal­mi Társaság gépei nem repülnek, a gaz­dasági szervezetek a repülőjegyeket sza­badon átváltható valutáért szerezhetik be. Nagykövetek fogadása (ČSTK - Václav Havel köztársasági elnök tegnap a prágai várban Jirí Dienst­bier, szövetségi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter jelenlétében fogadta az Izlandi Köztársaság új rendkívüli és meg­hatalmazott csehszlovákiai nagykövetét, Haraldur Kröyert hivatalba lépése alkal­mából. Csapatkivonás (ČSTK) - Tegnap reggel hat óráig 17 287 szovjet katona és 8660 családtag hagyta el hazánk területét. Kivontak 403 harckocsit, 649 gyalogsági páncélozott járművet, 236 ágyút és aknavetőt, 18 rakétaindítóberendezést, 92 helikoptert és 4111 tehergépkocsit. Milyen legyen a környezetvédelem intézményes rendszere? Az SZNT bizottságai mindannyiunkat érintő kérdésről tárgyaltak (Munkatársunktól) - A Szlovák Nem­zeti Tanács ipari és építőipari bizottságá­nak, kereskedelmi, szolgáltatási és közle­kedési bizottságának, szociális és egész­ségügyi bizottságának, valamint alkot­mányjogi bizottságának tegnapi együttes ülésén a képviselők megvitatták azt a kezdeményező javaslatot, amelyet a Szövetségi Gyűlés környezetvédelmi bizottsága terjesztett elő a környezetvé­delem intézményes irányításával és szer­vezésével kapcsolatban. E javaslat értel­mében szövetségi szinten létesülne a környezetvédelem kérdéseivel foglalko­zó állami bizottság. Az SZNT említett bizottságainak egy­séges állásfoglalása szerint ezt a kérdést az állami központi szervek, ioiey ^ aya­zati minisztériumok általános rendezésé­vel összefüggésben kellene megtárgyal­ni, figyelembe véve, hogy milyen irányítás alá tartoznak majd a környezetet legin­kább veszélyeztető termelési szakágaza­tok és vállalatok. A vita keretében a képvi­selők arra is rámutattak, hogy a környe­zetvédelem elsősorban helyi érdekű kér­dés, habár jelentós országos és nemzet­közi összefüggései is vannak. Mindezt szem előtt kell tartani a környezetvédelem intézményes rendezése során, ezért az említett kezdeményező javaslatot is mé­lyebb összefüggésekben kell megvizsgál­ni. Ilyen értelemben az SZNT nevezett bizottságai a kérdés megvitatását későbbi időpontra halasztották. (-ai) Csehszlovák-bolgár megbeszélések (ČSTK) - A prágai várban tegnap Václav Havel köztársasági elnök fo­gadta Andrej Lukanovot, a Bolgár Népköztársaság miniszterelnökét. Nyílt párbeszédben kicserélték véleményüket a két ország választá­si rendszeréről. A bolgár miniszter­elnök tájékoztatta Václav Havelt a megreformált Bolgár Kommunista Párt és az ellenzék kapcsolatáról. Köztársaságunk elnöke és Andrej Lukanov kifejezte azt a kívánságát, hogy a jövőben Csehszlovákia és Bulgária kapcsolatai új, hatéko­nyabb partneri alapelveken fejlődje­nek tovább. Andrej Lukanov átadta Petar Mladenov bolgár köztársasá­gi elnök bulgáriai látogatásra szóló meghívását. Köztársasági elnökünk a meghívást köszönettel elfogadta, azonban a látogatás időpontját egyelőre nem tűzték ki. Andrej Lukanov tegnap vissza­utazott hazájába. Kitüntetés (ČSTK) - Václav Havel köztársa­sági elnök tegnap a prágai várban fogadta Josef Švorecký írót és fele­ségét Zdena Salivarovát és a kül­földi állampolgároknak adományoz­ható legmagasabb csehszlovák álla­mi kituntetest, a hener uroszian Rend 3. fokozatát adományozta ne­kik a csehszlovák állam érdekében kifejtett rendkívüli érdemeikért. Az érdekképviseletet kulcskérdésnek tekintik (Tudósítónktól) - 1990. május 3-án a Komáromi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium dísztermében tartotta járási konferenciáját a Szlovákiai Magyar Peda­gógusok Szövetsége. A megjelent 68 kül­dött a Komáromi járás 42 alapszervezeté­nek 854 tagját képviselte. A jelenlévők megválasztották a járási képviselő-testü­letet és az országos értekezleten a Ko­máromi járást képviselő küldötteket, vala­mint közös álláspontot alakítottak ki a szövetség munkáját illető egyes lénye­ges kérdésekben. A szövetség az érdek­képviseletet kulcskérdésének tekinti, hogy minden szinten anyanyelvi oktatás folyjon és a nemzeti kisebbség iskoláit érintő kérdésekben ne dönthessenek a szövetség megkérdezése nélkül. A konferencián részt vevő pedagógu­sok teljes jogkörrel ruházták fel a járási vezetőséget atekintetben, hogy a szövet­ség programját sértő intézkedések ellen tiltakozását fejezze ki. A résztvevők tilta­koztak az Oktatási Minisztérium antide­mokratikus intézkedései és a vegyes la­kosságú területekre kidolgozott oktatás­politikai elvei ellen, nem értenek egyet azon diszkriminációs törekvésekkel sem, amelyek korlátoznák a magyar nemzeti­ségű pedagógusokat a szlovák nyelv ok­tatásában. A magyar pedagógusképzés elengedhetetlen feltételének tartják, hogy a főiskola közelében elegendő gyakorló­iskola legyen, ezért továbbra is kitartanak egy önálló komáromi székhelyű pedagó­giai főiskola létesítése mellett. Állást fog­laltak a közös igazgatású oktatási intéz­mények szétválasztása mellett, a szövet­ség törekvéseivel ellentétesnek és elfo­gadhatatlannak tartják azt a határozatot, amely az eddigi magyar tanítási nyelvű gadóci mezőgazdasági szakközépiskolát a jövő év szeptemberétől kétnyelvűvé minősítené. A küldöttek szorgalmazták, hogy a szaktanintézetekben minden szakma - beleértve a szolgáltató szakmákat is - legyen anyanyelven oktatható, ameny­nyiben azt a szülők és a diákok igénylik, ugyanis nincs olyan törvény, amely ennek ellentmondana. A jnb iskolaügyi osztályá­val történt megegyezés alapján a jövőben a magyar iskolák levelezésüket a helyi szervekkel magyar nyelven bonyolítják le. FÓNOD TIBOR Választási kiállítás (ČSTK) - Václav Havel köztársa­sági elnök tegnap Prágában részt vett a Hol a honom... elnevezésű választási kiállítás ünnepélyes meg­nyitóján. A kiállítás számos doku­mentum, publikáció, fénykép és film segítségével mutatja be országunk 1918 utáni történetét napjainkig. „örömmel tölt el, hogy ebben a pillanatban egyszerre több premier részese lehetek - mondotta ez alka­lomból. Először is ez megnyitója az újkori történelmünket bemutató kiál­lításnak, másodszor megnyitója a ki­állítási helyiségnek, harmadszor pe­dig ez az első premierem is: életem­ben először vágok át valamilyen szalagot. Az ünnepélyen jelen volt Alexan­der Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke is. Bush nem kíván közvetíteni Vilnius és Moszkva között (Folytatás az 1. oldalról) lásainak összegzéseként kijelentet­te, ezek sikerét a jövő mutatja meg. „Nem akarok túl optimista lenni. Meggyőződésem, hogy e megbe­szélések hatással lesznek az ameri­kai-szovjet kapcsolatokra." Csütörtökön a késő esti órákban ismét Anatolij Gorbunovot választották a Lett SZSZK Legfelsőbb Tanácsának elnöké­vé. Legfőbb riválisa, Anatolij Alekszejev csupán 20 szavazatot kapott. A 48 éves Anatolij Gorbunov lett nemzetiségű, bár a neve orosz. Az utóbbi időben nagyon népszerűvé vált, egyrészt szónoki képes­ségeinek, másrészt annak köszönhetően, hogy a nehéz helyzetekben megtalálja a kompromisszumos megoldásokat. Te­kintettel arra, hogy korábban magas párt­funkciókat is betöltött, meglepetésnek számított, hogy a Lett Népfront jelölte ót a parlament élére. Ö maga is beismerte, hogy a Népfront radikális szárnya a cent­rista politikát veti a szemére, viszont a front vezetősége - okosan - úgy ítélte meg, hogy a lettek és más nemzetiségű lakosság körében is népszerűségnek ör­vend, s ezért ő a legmegfelelőbb szemé­lyiség, hogy a köztársaságot a független­ség felé vezesse. Gorbunov ráadásul a Kreml számára is elfogadható. Ezek a különbségek közte és Litvánia első embere, Vitautas Landsbergis között. Ez utóbbi egyébként csütörtök esti rigai sajtóértekezletén - Landsbergis vendég­ként jelen volt a lett parlament ülésén - kijelentette: Lettország elnyeri függet­lenségét, de lassúbb utat választott, mint Litvánia. Ez az út akár nehezebb is lehet. Landsbergis a parlamenti vita alapján arra a következtetésre jutott, hogy Litvánia helyzete kedvezőbb Lettországénál. Kér­désekre válaszolva leszögezte, mostantól fogva az egész Baltikum egységesen lép majd fel Moszkvával szemben, hiszen a Szovjetunió és Észtország kapcsolatai is megromlottak. A lett parlament csütörtöki ülésén a képviselők nagy ovációval fogadták azt az üzenetet, amelyet Václav Havel cseh­szlovák államfő intézett hozzájuk. Anatolij Gorbunov olvasta fel a táviratot, amely­ben Havel üdvözölte a szabadon megvá­lasztott parlamentet és sok sikert kivárt a képviselők munkájához. A további munkaprogramról szóló, esetenként rendkívüli heves vitával folyta­tódott tegnap a lett parlament ülése. A többség és a kisebbség csapott össze, az előzőhöz a népfrontosok tartoznak, az utóbbihoz pedig elsősorban az oroszul beszélő lakosság képviselői. A legna­gyobb nézeteltérések a függetlenségi nyi­latkozat körül voltak. A többség végül is keresztülvitte a tízpontos programot, amely tartalmazza a Lettország függet­lenségének kikiáltásáról szóló nyilatko­zattervezet megtárgyalását, s azon felhí­vások és üzenetek tervezeteit, amelyeket a lett népnek, Mihail Gorbacsovnak, a világ nemzeteinek, a Szovjetunió népi és demokratikus mozgalmainak stb. cí­meznek. A hosszas huzavonák után a délutáni órákban a parlament mégis megszavazta a függetlenség helyreállításáról szóló nyi­latkozatot. A jelenlévő 196 képviselő kö­zül 138 szavazott a nyilatkozat mellett, ellenszavazat nem volt, csak egy tartóz­kodás. Tiltakozásul a dokumentum tartat ma ellen, 57 képviselő egyáltalán nem vett részt a szavazáson. Riga utcáin több ezer ember viharos ünnepléssel fogadta a döntést, amely azt jelenti, hogy Lettország mostantól kezdve a Szovjetuniótól független államnak tekin­ti magát. A tényleges függetlenségig és állami szuverenitásig azonban fokozato­san akar eljutni, a Szovjetunióval folyta­tandó párbeszéd útján. Bonn: Külügyminiszteri konzultációk (ČSTK) - Tegnap megérkeztek Bonnba a ma kezdődő négy plusz kettő konferencia résztvevői. Az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország, az NSZK és az NDK külügyminiszterei Németország újraegyesítésének eu­rópai vonatkozásairól folytatnak tár­gyalásokat. Röviddel megérkezése után Edu­ard Sevardnadze kijelentette, a Szovjetunió továbbra is elutasítja az egységes Németország NATO­tagságát, de nem zárkózik el a kompromisszumok elől. Úgy véle­kedett, a mai tárgyalásokon még nem születnek végleges döntések. A Deutschlandfunk rádióállomás közlése szerint Helmut Kohl kan­cellár fogadta az amerikai, majd a szovjet külügyminisztert. Megkezdődtek a kétoldalú mi­niszteri konzultációk is. Ezek sorát Hans-Dietrich Genscher nyugat­német és James Baker amerikai külügyminiszter találkozója nyitotta meg. Genscher és Baker egyetértett abban, hogy a kettő plusz négy megbeszéléseket halogatások nél­kül kell folytatni. Célként tűzték kis ; olyan megoldások megtalálását amelyek a tárgyalásokon résztvevő valamennyi ország, s az összes eu­rópai állam számára hasznosé lesznek. Előkészületek a törvényhozó testületekbe való választásokra (ČSTK) - A szövetségi belügyminiszter első helyettesének, Ivan Prušának a ve­zetésével Prágában tegnap már harmad­szor ülésezett az a koordinációs bizott­ság, amely a törvényhozó testületekbe való választásokat készíti elő. A köztársasági belügyminiszterek tájé­koztatása szerint a Szlovák Köztársaság­ban 5746 választókerületet alakítottak ki, a Cseh Köztársaságban pedig 14 843-at. Ezek a számok nem véglegesek, május 9-éig változhatnak. Megállapították, hogy valamennyi választókerületben elkészí­tették a választók jegyzékét, és biztosítva vannak a feltételek az igazolólapok és Megteremtik a szabad alkotómunkához szükséges feltételeket (Folytatás az 1. oldalról) nek érvényesek. Hiszen például sok képzőművésznek a műterembérlés jelentősen meghaladná a havi jöve­delmét, míg a magánvállalkozáshoz szükséges terem bérleti díja a mun­ka jellege miatt érthetően hamarabb megtérül. Josef Skalník képzőművész el­mondta, hogy ezért hozták létre a Kultúrvédelmi Tanácsot, amelynek eddig 50 kulturális intézmény tagja. Az április 26-án tartott összejövete­lükön határozatot dolgoztak ki, amellyel megismertették a Cseh Köztársaság Kulturális Minisztériu­mát is. Az említett intézmény a hatá­rozat egyes részeit túl szigorúnak tartotta. „Nem szabad figyelmen kí­vül hagyni - hangsúlyozta Josef Skalník -, hogy a kulturális miniszté­rium nehéz helyzetben van. Eddig ellenőrző és írányító feladatot látott el, s a novemberi események után a választóigazolványok kiadásához. Mif vitatták az egészségügyi és szociális MÍ­zetekben levő állampolgárok választójogi érvényesítésének módjait. Bejelentették, hogy a Szlovák KÖZÉ­saságban a törvény által megszabotté ben az egyes kerületekben 13-17. a Cseh Köztársaság egyes kerületei* 11-16 politikai párt, mozgalom és koalö I jegyeztette be magát. A hozzáférhető információk sírt I a politikai pártok jobbára még vámA I nem jelölik képviselőiket a választótól* I tek bizottságaiba. E jelölés végsó hafr I ideje 1990. május 9-e. I a munkajellegében változásoWl kell bekövetkeznie, ami ászénál változásokkal is együtt jár raji I Ezekhez időre van szükség." Jl önkéntes alapon alakult ifyl a Kultúravédelmi Párt is. Programi több mint 17 ezer művész írtai I Mi várható a közeljövőben atfl túrpolitikában? A helyzet javításiul dekében kerekasztal-beszéíjÉB sekre kerül majd sor a Kultúra#l mi Tanácsnak, a Kultúravédő B Pártnak, a kulturális minisztáňtl nak és a köztársasági elnök kd|l urnának képviselői között. A cHll hogy megteremtsék a szabad*! tómunkához szükséges feltétrifl A tervek között szerepel egy fügtfl len kulturális parlament létrehoáfl amelyben mintegy 200 kíiilfl viselné a különböző kulturálissfl vezetek érdekeit. A parlamentaiH turális minisztérium tanácsadóiul ve is lenné, segítene az államili^H gatás elosztásában. 3 S

Next

/
Thumbnails
Contents