Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-31 / 126. szám, csütörtök

Az aktuális Fábry Zoltán Halálának huszadik évfordulóján A

zon a húsz esztendővel ezelőtti május harmincegyedikén szerkesztőségi íróasztalomra a titkárnő két küldeményt helyezett: az egyik a Magyar Távirati Iroda telexjelentése volt, hogy meghalt Fábry Zoltán; a másik pedig egy küldemény, magától Fábry Zoltántól, a Fegyver s vitéz ellen új kiadását küldte meg, ajánló sorokkal. Megdöbbentő véletlen: könyvet kapni attól az embertől, aki talán már huszonnégy órája nem él, illetve átlépett az öröklétbe, tehát már nem a legendák szerint ítélnek művéről, nem is esetleges jószándék, netán ellenséges érdekek szempontjait figyelembevéve, hanem egyes-egyedül az írás számít. Igazában mindig erre vágyakozott. önmagáról jegyezte fel, utolsó heteiben: ,,Kiragadva olvasni, idézni és tárgyalni nem lehet, nem szabad, mert csak az egészbe ágyazva, csak teljességigénnyel mondhatok valamit az 1920-as első betűvetésekre az utolsó 1970-es sor rímmel. A kettő együtt adja egy létforma születését, változását, fejlődését, kiérését, Ezek az írások elsősorban és mindenekfelett dokumentumok". Két kulcsszóra figyeljünk fel: létforma és dokumentum. Fábry mindenkor igyekezett nagyon pontosan fogalmazni, még tévedéseit is tisztán és logikusan fejtette ki. Sőt azt is mondhatnám, hogy Fábry minden jelentősebb tévedése (például Móricz Zsigmonddal szembeni támadása a harmincas években) éppen egy könyörtelen logika működésének eredménye volt, mert ha egyszer Fábry vállalt valamit, akkor azt százszázalékosan fogadta el. Másra, kis kompromiszszumokra, s egyáltalán bármilyen árulásra nem volt - alkatilag - képes. És ugyanígy minden mellékes körülményt legyőző logika eredménye volt önkritikája, akár Móricz ügyében is, mert hát igazán senki tőle ezt meg nem követelte, nem kívánta, életművének legfeljebb egy jelentős kritikus jelentős melléfogásaként értékelték, amelyet magyarázott a kor általános légköre. Fábry logikája azonban másként működött: ő erkölcsi vétekként értelmezte, hogy olyasvalamit vállalt, amelyet azért sem lett volna szabad megtennie, mert az az eszme, melynek nevében nyilatkozott, sőt kinyilatkoztatott, kizárólagosságra épült, tehát mennyországon és poklon kívül mást nem ismert. Fábry valóságos eszménye pedig a vox humana, azaz az emberi szó - a teljes emberséget követelte meg, amelyben a szélsőségek szerencsétlenséghez vezetnek az egyes ember és a közösségek szempontjából egyaránt. Ennek tudatában építette Fábry azt a létformáját, amelyet dokumentumnak szánt a jövő számára: a szlovákiai magyarság számára éppenúgy, mint az egyetemes magyarság számára. Ismerve életművének teljességét, bízvást állapíthatjuk meg, hogy első írásai óta még akkor is benne élt és aktívan hatott a magyar szellemi életben, ha éppen elhallgatták, vagy elhallgattatták. Mert voltak ilyen korszakok is. Bizonyos megfontolásokból hallgatott róla a Nyugat, a Horthy-hivatalosság pedig gyűlölte. Tisoék internálták, a Kassai Kormányprogram szellemében indult új hatalom pedig akkor sem vett róla tudomást, amikor megrázó vád- és védirattal fordult ifjúkorának miniszterekké avanzsált társaihoz. Elhallgatták őt Rákosiék, mert nem illett bele Révai semmilyen koncepciójába, pedig hát a moszkvai emigráció nagyon is számontartotta őt, mint az Új Hang egyik főmunkatársát. A hatvanas évek elejétől aztán egyre komolyabban figyeltek a szavára: előbb Szlovákiában (néhány szlovák tisztelője közül hadd említsem meg Juraj Špitzert, Milan Pišútot és Ctibor Štítnickýt), aztán Magyarországon (B. Nagy László, Mesterházi Lajos, Pándi Pál felfedező tanulmányait követte Illyés Gyula, Németh László, Simon István tisztelgő látogatása), majd Romániában is (ahol az ifjúkori barát, Balogh Edgár, meg a régi Korunk-munkatársak; Gáli Ernő és Mélius József készítették elő befogadásához az utat). Fábry Zoltán azonban akár „lent" volt, akár „fent" - életformáját, gondolkozását töretlenül őrizte. Szimbólumnak hitte magát, s bizony, az is volt: „tanú és tanulság", hogy az ó szavait idézzem. Krisztusi elszántsággal és baloldali meggyőződéssel egy nemzetiségi magatartás lehetséges mintáját akarta felépíteni, a konkrét csehszlovákiai körülmények között - önnön példájával. A szolga-kisebbség helyett egy önmagát vállaló, saját küldetéstudattal rendelkező, aktív nemzetiség volt az eszménye. Ez a nemzetiség pedig csak az egyetemes magyarság, a cseh és a szlovák progresszió, Közép-Kelet-Európa konkrét történelmi közegében érkezhet el a közös hazába - Európába. „Hazánk, Európa" - ez volt Fábry jelszava akkor, amikor senki még távolról sem hallhatott a közös európai ház építéséről, arról, hogy a közép-kelet-európai nemzeteknek ez az egyetlen esélyük arra, hogy a haladáshoz felzárkózzanak, hogy a különféle nacionalizmusok hétfejű sárkányát legyőzzék (s nincs is kétségem arról, hogy Fábry a nemzetiség saját nacionalizmusát tartotta a sárkány hetedik, ám a legnehezebben levágható fejének). „ Minden a helyes arányon múlik - üzeni Fábry a múltból, de máig, sőt holnapig érvényesen. - Mondhatnám úgy is: az európaiságon, melynek legigazibb értelme az adekvát irányítás, a helyes mérték. A mérték mint érték. Thomas Mann antifasiszta folyóiratának címe nem hiába volt Mass und Wert. Európa az arány realizáltsága. És ez arányítás titka: egyazon igazi szubsztencia jelenléte mindkettőben. És ez a fluidum az emberség, a humánum. Minden ide fut vissza, mert minden innen ered. A vox humana a forrás és delta egyazonossága, megszakíthatatlansága, folyamatossága." Fábry pedig a helyes arányt igyekezett önnön életében (azazhogy életművében) megvalósítani: a magyarság és az európaiság, a múlt megőrzése és a múlt meghaladása, az emberi esendőség és az igazság mindenekfelettisége arányát. Elszigeteltségben és az önmaga által vállalt magányban. Nem volt remete! Sokan annak hitték, még többen annak mondották. Hiszen legendának annyira szép volt ez... Fábry Zoltán harcolt életének pontos arányaiért - az egész világ elé tárulkozva. Mert ezzel mintát akart adni híveinek és ellenfeleinek egyaránt. Néhányszor járhattam nála Stószon. Láttam őt könyvtárszobájában. önmagamban megmosolyogtam (egyszersmind elszomorodtam), amikor „stószi Unter den Lindennek" nevezte a falusi főutcát. Ugyan hogyan lehetett volna akár egymás mellett emlegetni Stószt és Berlint. Ez, persze, mosolygató emberi gyarlóság volt, de a lényeget tekintve, bizony, hogy Fábry Zoltánnak volt igaza. Egyetlen pillanatra sem engedte provincializmusba szorítani magát: ezért nevezte a falusi kocsmát - kávéháznak, Stószt ezért képzelte Berlinnek, ahol mellesleg sohasem járhatott. Ám ennél is lényegesebb volt, hogy gondolataiban sem engedte meg a vidékiességet. Nemcsak annak parlagi változatait, hanem tudta, hogy valaki csehszlovákiai nagyságrendben ugyanúgy lehet provinciális, mint az egyetemes magyarság közegében, az egyesek részéről megnyilvánuló budapesti fölényt pedig lemosolyogta. Mert mércéje - Európa volt. Ebből nem engedett. // O

írta; „Nem szabad semmit sem véka alá rejteni, sem hibákat, sem gátlásokat, sem elzuhant reményeket. Csak a botladozás, tévutak, útvesztők ismeretében kanyarodhatunk a szélesebb útra, a nagyobb közösségbe..." Nagyon időszerű ez az intés. Nagyon időszerű a Fábry-magatartás. Ez az életmű, amely - szándéka szerint - dokumentummá nemesedett. Emberségre, progresszív magyarságra, európaiságra intő példává. Dehogyis szentképet kellene festenünk Fábry Zoltánról! Olvasnunk kellene, hogy értsük, felfogjuk üzenetét, amely valóban napjainkhoz is szól. Húsz esztendővel halála után ezt az igazságot kell kimondanunk róla. E. FEHÉR PÁL BBEBiiÉ Mit kíván a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom? Nem vagyunk messze a valóságtól, ha feltételezzük, hogy Szlovákia magyarok lakta vidékein felteszik a kérdést: Kit képvisel a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom - MKDM? Alapszabályunk értelmében elsősorban a magyar ajkú keresztényeket. Továbbá minden magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárt, aki elfogadja a mozgalom alapeszméjét - a keresztény szellemiséget. Szinte hallani a kételkedést - kire adja le szavazatát a magyar keresztény, mit helyezzen előtérbe - keresztényi mivoltát, vagy nemzeti, hovatartozását? Erre történelmünk nagy alakja, Serédy hercegprímás végrendeletében adta meg a választ. Ö vallását és nemzetiségét mindig teljes egységként kezelte, mert ha előnybe helyezte az egyiket, hátrányba került a másik és fordítva. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom felfogása szerint vallásunk és nemzetiségünk kérdése elválaszthatatlan. Bizonyítja ezt Szent István királyunk öröksége, intelmeiben hozzánk intézett üzenete is. Hogy ez az egység nehogy csorbát szenvedjen, koalícióra léptünk az Együttélés Politikai Mozgalommal, melynek fő célja a kisebbségben élő nemzetiségek jogvédelme és képviselete. A koalíció létrejöttéről és annak körülményeiről már részletesen beszámoltunk az Új Szó 1990. május 12-i számában, amit mozgalmunk elnöke dr. Janics Kálmán és alelnöke dr. Szőcs Ferenc adott közre a lap hasábjain. A közelgő választások előtt inkább arról kívánunk szólni, hogy mit kíván a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, amely koalícióban indul a 12-es választólistán az Együttélés Politikai Mozgalommal. A vallás érdekében kívánjuk a hitélet megújítását, magyar papi hivatásokért és művelt papokért. Kérjük a magyar szerzetesközösségek életrehívását, szorgalmazzuk az új templomok építését a lakótelepeken, valamint a régi plébániák és lelkészlakok felújítását. A nemzet érdekében kérjük anyanyelvünk korlátlan használatát, beleértve a közhivatalokat és munkahelyeket is. A magyar hely- és földrajzi nevek szabad használatának törvénybe iktatását, azaz a község-, utca- és dűlőnevek hivatalos tudomásulvételét, s legalább a többségi helyek esetében a közigazgatási térképeken azok kétnyelvű jelölését. Fontosnak tartjuk a nemzeti kisebbségek által lakott területeken a nemzetiségi arányok megtartásának garanciáját, valamint az abszolút, leszavazhatóságnak az eltörlését. Kérjük, hogy a közigazgatási reform keretében az új közigazgatási egységeket a nemzeti kisebbségekre nézve is kedvezően alakítsák A napokban a JCDecaux francia cég ízléses buszvárókat szerelt fel Pozsony belvárosában (Rudolf Bihary felvétele) ^átótö tudnivalói* Lehet több pártra is S. K.: Azt már tudom, hogy három szavazólapot tehetek majd a borítékba. Nem tudok azonban dönteni. Két pártra szeretnék szavazni. Az egyik párt programjával teljes mértékben azonosulok, a másik párt némely jelöltjében viszont korlátlanul megbízok. Ezért, azt szeretném tudni, hogy mindhárom szavazólapnak ugyanazon politikai párt jelölőlistáit kell-e tartalmaznia? Berakhatom-e a borítékba a VPN (FMK) jelölőlistáját az Együttéíés-MKDM jelölőlistája mellé? Választási törvényeink nem korlátozzák a szabad választásokat egyetlenegy pártra való szavazással. A választások napján legfeljebb három szavazólapot tehet majd a szavazóköri választási bizottságtól kapott borítékba, elméletileg tehát három pártra is szavazhat, három különböző párt számával ellátott szavazólappal. Feltétlenül ügyelnie kell azonban arra, hogy a három szavazólapot úgy válogassa össze, hogy mindegyik más-más képviselő-testületbe ki. Ugyancsak elengedhetetlen az önigazgatás folyamatos kiépítésének biztosítása a közoktatás és a kultúra térülétén a nemzetközi alapokmányok és ajánlások szellemében. A politikai élet területén követeljük egy demokratikus új alkotmány, egyéni és közösségi emberi jogaink törvénybe iktatását, valamint ezek végrehajtását. Szükségszerű mindenfajta diszkrimináció megszüntetése is. Partnerséget vállalunk a közös ügyekben, de érdekképviseletet várunk él saját dolgainkban. Az ifjúság jövőjéért kívánjuk a keresztény-keresztyén szellemiség érvényesítését, újraszervervezzük a cserkészmozgalmat. Ezzel szorosan összefügg megbízható és kiváló szakemberek nevelése és nagyműveltségű, keresztény szellemiségű személyiségek az ifjúság élvonalába állítása. Küzdeni fogunk a feleséghivatás elismeréséért: nyugdíjat és betegbiztosítást a családjukat gondozó nőknek, mert nagy terhet vesznek le a közösség válláról. Kívánjuk a dolgozó nők egyenjogúságát: azonos teljesítményért azonos bért kapjanak a férfiakkal. A magyar feleségnév használatának jogát: ne torzítsák el az „ová", kötelező hozzátoldásával a magyar neveket! A nők szabadon dönthessenek róla, hogy ki-ki a magyar női névhasználat melyik formáját kívánja! (Pl.: Szabó Jánosné, Szabóné Kiss Edit, vagy Kiss Edit). A családok védelmében fontos, hogy a férfiak saját keresetükből legyenek képesek családjuk fenntartására és megélhetése miatt senki se kényszerüljön nagymértékű ingázásra, családja ideiglenes elhagyására. Új lakásépítési politikát: az ifjú házasok eleve olyan méretű lakást kapjanak, hogy az ne akadályozza a gyermekvállalást. Az idősek gondjainak enyhítésére bebiztosítandó a nyugdíjak méltányossága: senkinek se kelljen elhagynia korábbi otthonát, mert nyugdíjba ment. Ki kell építeni a beteg öregek szeretetszolgálatát, a rászorulók igazságos támogatását pedig a nemzeti bizottságok részéről. A vállalkozók és gazdálkodók érdekében felvilágosításra van szükség a hatékony és jövedelmező vállalkozási és gazdálkodási formákról, feltételekről. Támogatjuk önálló kisés farmergazdaságok alapításának elősegítését, valamint a hatékony termelőszövetkezeti mezőgazdasági formák fenntartását. Ezen belül sokoldalú tájékoztató és tanácsadó szolgálatot szeretnénk a magyar vállalkozóknak, szolgáltatóknak és gazdálkodóknak. Tisztelt választópolgárok! Bizalmukról úgy biztosítanak bennünket, hogy a választásokon a 12es listára szavaznak, amelyen a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom koalícióban indul az Együttélés Politikai Mozgalommal. Ne feledjék, hogy a 12. sz. lista a szlovákiai magyarság legnagyobb tömörülése - ezáltal önöket is képviseljük. Szavazzanak a 12. sz. listára, a magyar koalícióra! Az MKDM sajtószolgálata Lesznek-e magán-autósiskolák Megszűnt a Honvédelmi Szövetség Autósiskolájának monopolhelyzete, s a törvények értelmében ma már magánszemélyek is nyithatnak autósiskolát. Ehhez szükség van megfelelő járműre, néhány éves szakmai gyakorlatra, oktatási célokra alkalmas helyiségre és nem utolsósorban a területileg illetékes Nemzetbiztonsági Testület járási közlekedésrendészeti osztályának engedélyére. A magán-autósiskola üzemeltetéséhez nem kell gyakorlópálya. Az előírt gyakorlóórák számát közúti autóvezetéssel lehet letölteni, míg a gyakorlópálya céljaira ennek megfelelő közterület vehető bérbe. A magán-autósiskola oktatói meg kell hogy feleljenek az előírt követelményeknek, a tantermeket pedig szükséges megfelelő segédeszközökkel kell ellátni. -néa> s-h vOJ > M ö 'o> > CC :Ô • N eö cö ÍÄ jg > szóljon (Szlovák Nemzeti Tanács, Népi Kamara, Nemzetek Kamarája). A szavazólapokon nem csak az lesz feltüntetve, mely párt (koalíció, mozgalom) jelölőlistáját tartalmazzák, hanem az is, mely képviselő-testület választására szólnak. Sőt, az utóbbit a szavazólapok színes megjelölése is kihangsúlyozza. A Nemzetek Kamarájába szóló szavazólapok megjelölése kék sáv, a Népi Kamara választására' szóló szavazólapok megjelölése piros sáv, a Szlovák Nemzeti Tanács választására szóló szavazólapok színes megjelölés nélküliek. Azokra a jelöltekre tehát, akikben korlátlanul megbízik, szavazhat például a Nemzetek Kamarájának választására szóló, kék sávval jelölt szavazólappal (ha ezen szerepelnek), s arra a pártra, melynek programjával azonosul, az adott párt számával, illetve elnevezésével ellátott piros sávval megjelölt, illetve színes megjelölés nélküli szavazólappal, vagyis a Népi Kamara és a Szlovák Nemzeti Tanács választására szóló szavazólapokkal. F. M.