Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-30 / 125. szám, szerda

Kölcsönösen hasznos találkozások, beszélgetések (Folytatás az 1. oldalról) hogy csupán rövid ideig tartózkod­hat a városban. Az összejövetelen felszólalt Vla­dimír Dlouhý is. „Nem ígérhetek önöknek semmi mást, csak munkát, munkát és munkát" - mondotta egyebek közt. „Nem baj, nem baj" - visszhangzott a téren. Václav Havelt Písekben a helyi erdé­szeti szakközépiskola tanulói harsona­szóval fogadták. A köztársasági elnök beírta nevét az iskola emlékkönyvébe, amelybe legutóbb államfőként 1888-ban Ferenc József császár írta be a nevét. Táborban Václav Havel találkozott a járási és a városi nemzeti bizottság képviselőivel, a politikai pártok vezetőivel és a nyugati katonai körzet tábornoki karával. Vlasta Parkánová, a Szövetségi Gyűlés képviselője felkérte Václav Havelt, hogy fogadja el a Polgári Fórum jelölését a köztársasági elnöki tisztségre. Többen akarnak szavazni (Folytatás az 1. oldalról) Statisztikai Hivatal Közvéleményku­tató Intézetének kérdéseire. Az eredményekből kiderül: többen akarnak szavazni, mint a legutóbbi felmérések idején. Hogyan oszlanak meg a pártok, moz­galmak esélyei? Legtöbben a Keresz­ténydemokrata Mozgalomra (21 száza­lék) adnák le szavazatukat. Utána a Nyil­vánosság az Erőszak Ellen (a felmérés nem tartalmazza, hogy a Független Ma­gyar Kezdeményezéssel indul koalíció­ban) következik (17,3 százalék), majd Mit akar a BAZ? (Munkatársunktól) - „Nem akarunk a jövőben teherautókat gyártani. Hanem azt, ami iránt kereslet van. Esélyegyenlő­séget akarunk, s követeljük, hogy a kor­mány tegye lehetővé a külföldi partnerek­kel való együttműködést a korszerű személygépkocsi-gyártás bevezeté­sében..." Ez a néhány mondat a Pozsonyi Autó­gyár dolgozóinak felhívásából való, me­lyet tegnap délután a Szlovák Nemzeti Felkelés terén tartott tiltakozó nagygyűlé­sen olvastak fel. A szónoklatokból kitűnt: a csaknem két évtizede működő gyárral az egykori hatalom csupán kísérletezett. Soha nem volt önálló termelési program­ja, s az óriási beruházások ellenére is csak részfeladatokkal bízták meg. Tizen­kilenc évvel ezelőtt majdnem sikerült alá­írni egy együttműködési szerződést az Alfa pomeóval, ám akkor meghiúsították az elképzelést. Ma ismét több nyugati autógyár érdeklődik a BAZ iránt, a pozso­nyiak azonban félnek, hogy a szövetségi kormány ez alkalommal is közbeszól. (gágyor) Szlovákia Kommunista Pártja (14,8 szá­zalék). Az Együttélés ós a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozgalom a válasza­dók 1,9 százalékának bizalmát élvezi. Május elejéhez viszonyítva csökkent a Kereszténydemokrata Mozgalom po­tenciális támogatóinak tábora, a többi pártnál, mozgalomnál fordított a helyzet, legnagyobb arányban a Nyilvánosság az Erőszak Ellen iránti bizalom erősödött. A szlovák politikusok közkedveltségi listáján továbbra is Milan Čič vezet, s mö­götte Marián Čalfa és Alexander Dub­ček helyezése sem változott. Arról is megkérdezték az embereket, mi a véleményük a bősi vízlépcsőről. A válaszadók 11 százaléka az eredeti tervek szerinti felépítését támogatja, öt­venhat százalékuk úgy vélekedik, hogy a környezetvédelmi szempontokat is messzemenően figyelembe véve módosí­tott tervrajzok alapján kellene befejezni, és csupán 9 százalékuk látja úgy, erre a létesítményre nincs szüksége az or­szágnak. (jmk) (ČSTK) - „Nyilvánosságunk már tájé­kozódhatott a pozsonyi Slovnaft hidro­krakkolójának komoly meghibásodásáról - mondotta a szlovák miniszterelnök. - A Slovnaft állami vállalat és az SZK Ipari Minisztériuma intézkedést tesz a baleset következményeinek felszámolására, hogy minél előbb elkezdődhessék a ben­zingyártás. Ugyanis nagyon rossz gazda­sági helyzetbe kerülünk, mivel valutáért kell vásárolnunk benzint külföldről. Érthe­tően a benzinfogyasztást érintő bizonyos szervezési intézkedésekre is szükség lesz. Nem az a célunk, hogy benzinjegyek bevezetéséve! ijesztgessük gépkocsi-tu­lajdonosainkat, hanem hogy irányítsuk a termelést és a fogyasztást, A Független Magyar Kezdeményezés állásfoglalása (Folytatás az 1. oldalról) zatát és választási kampányának tisztaságát és tisztességét. 3. Az FMK abból a feltételezésből indult ki, hogy a többi magyar szer­vezet is átérzi potenciális választói iránti felelősségét, az esélyegyenlő­ség elve önkéntes betartásának er­kölcsi indíttatását, és ehhez hasonló kötelezettséget vállal. Mozgalmunk nem érzi feljogosítva magát ezen elv mások általi betartásának értékelé­sére, de szükségesnek tartjuk leszö­gezni, hogy részünkről az önkéntes kötelezettségvállalás továbbra is ér­vényes. Az FMK választási kampá­nyának legfontosabb alapelvei közé az erkölcsösség és az etikusság tartoznak. 4. Az Ügyvivői Testület mély saj­nálkozását fejezi ki amiatt, hogy bi­zonyos sajtómegnyilvánulásokból ítélve néhány kis párt és politikai mozgalom legfőbb politikai ellenfelei közé immár nem a CSKP és a nacio­nalista szlovák pártok tartoznak, hanem a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom. Reméljük, az ilyen állásfoglalások nem jelentik a de­mokratizálódási folyamattal való végleges szembefordulást. A Független Magyar Kezdeményezés Ügyvivői Testülete F-1 - szeptembertől szövetségi tévéprogram (Munkatársunktól) - Rendelkezzen a Szlovák Televízió önálló jogalanyiság­gal, jóvá kell hagyni új alapszabályzatát, és itt az ideje annak is, hogy meghatároz­zuk az államszövetségből eredő kritériu­mokat - nyilatkozta tegnapi sajtótájékoz­tatóján Roman Kaliský, a Szlovák Televí­zió nemrég kinevezett igazgatója. Komoly, égető kérdések ezek. Roman Kaliský szerint a Csehszlovák Televízió megújulásának egyetlen módja van: a kettes csatornának mielőbb független szlovák műsort kell sugároznia. Paradox helyzet állt elő, hangsúlyozta az igazgató. Ahhoz, hogy a Szlovák Televízió erős legyen, hogy a korábbinál jóval nagyobb mértékben terjeszthesse a szlovák kultú­rát, hogy az eddiginél hathatósabban fej­leszthesse a szlovák nemzet öntudatát, erős Cseh Televízióra van szükség. Szeptember elsejétől, az F-1 szövet­ségi tévéprogram bevezetésével, a Cseh és a Szlovák Televízió egyenrangú part­nerek lesznek. Változás áll be a tévéhíra­dó szerkesztésében is: a tervek szerint heti négy híradót Prágában, hármat pedig Pozsonyban állítanak össze és a sugár­zás harmonogramja is ennek megfelelő. Szó volt a sajtótájékoztatón az OK-3 elnevezésű nyitott csatornáról is, amelybe akkor tud majd igazán „belépni" a Szlo­vák Televízió, ha korszerűsítik műszaki felszereltségét. A pozsonyi stúdiók beren­dezésének 80 százaléka ugyanis annyira elavult, hogy vannak helyzetek, amikor a sugárzás puszta ténye is csodának tűnik - állítják az illetékesek. -sz­Landsbergis Prágába érkezik? (ČSTK) - Vitautas Landsbergis litván elnök tegnap délután Vilniusból Moszkvá­ba utazott. Litván parlamenti körök úgy tájékoztatták a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítóját, hogy Landsbergis ma délelőtt indul a szovjet fővárosból Prágába, ahol részt kíván venni a Litvániával való szoli­daritási akciókon. Ugyanezek a hírforrá­sok közölték, hogy Landsbergis Moszkvá­ba nem találkozik szovjet vezetőkkel. Aláírták a BERD alapokmányát (ČSTK) - Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (BERD) 42 alapító tagjá­nak képviselői tegnap a párizsi Elysée­palotában hivatalosan aláírták a bank sta­tútumát. Az új pénzintézet azon közép- és kelet-európai országokban kívánja támo­gatni a gazdasági átalakulást, amelyek a piacgazdaságra állnak át. Csehszlovák részről Václav Klaus pénzügyminiszter és Josef Tošovský, a Csehszlovák Álla­mi Bank elnöke vett részt az ünnepségen. A BERD a jövő év áprilisában, londoni székhellyel kezdi meg működését, elnöke Jacques Attali, Francois Mitterrand ál­lamfő egykori tanácsadója. Pravoszlávok az SZNT épületénél (Munkatársunktól) - Népvi­seletbe öltözött szlovák asszonyok, reverendás papok és egy sor bá­mészkodó gyűlt össze tegnap dél­ben az SZNT épülete előtt: néhány tucat pravoszláv hívő követelte joga­inak elismerését. „Mennyire igaz­ságos a demokráciáért küzdő pártok Céljuk az „ész uralma" (Munkatársunktól) - Környezetvédelmi mozgalmat említve az emberek többsége csak a Zöldek Pártjára gondol. Kevésbé ismert, hogy Szlová­kiában még egy környezetvédő politikai szerveződés, a Harmadik Évezred Pártja (Trend tretieho tisícročia), is megjelent a politikai porondon. Az sem közismert, hogy a választásokon a Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Független Magyar Kezdeményezéssel közös listán indulnak. programja, melyekben az "egyesek­nek mindent, másoknak semmit« elv érvényesül? Hol van a szabad val­lásgyakorlás, amikor a pravoszláv egyház a mai napig puszta létéért, s a működéséhez szükséges alap­vetőbb dolgokért küzd?" A szóno­kok ilyen és ehhez hasonló gondola­toknak adtak hangot. Visszakövetel­ték templomaikat, valamint követel­ték újak építésének lehetőségét. Ezzel összefüggésben bírálat ér­te a mai kormányt, mely a szónokok szerint nem teljesíti ígéreteit. A fel­szólalók egyben felhívással fordul­tak minden keresztényhez: ne feled­jék, a pravoszlávok is soraikba tar­toznak. (fa) Az emberi jogok és a demokrácia nem lehet alku tárgya A Csehszlovákiai Magyar írók Társaságának nyilatkozata Azok a változások, melyeket az 1989 novemberi csendes forradalma indított el hazánkban, megnyugvás­sal és reménnyel töltötték el a cseh­szlovákiai magyarságot. Ugyanakkor megdöbbenten tapasztaljuk, hogy néhány héttel a csendes forradalom győzelme után ismét elszabadultak a sovén és nacionalista szenvedé­lyek. Ezek célpontjává Szlovákiában ismét (akárcsak 1968-ban) a magyar nemzeti kisebbség vált. Negyvenöt évvel ezelőtt már ré­szünk volt abban a diszkrimináció­ban, mely a közép-európai népek történelmében páratlan, az aparthe­id-szemlélettel vetekedő politikai gya­korlatot eredményezett. Éppen ezért a leghatározottabban tiltakozunk az újabb hangulatkeltések, a kisebbség elleni gyűlölet szítása ellen. Az or­szág egyenrangú állampolgáraiként kívánunk élni, úgy, ahogy arra a de­mokratikus és az emberi jogok köte­lezik azokat az országokat, melyek társadalmi rendjükből száműzni kí­vánják a diszkrimináció minden for­máját. Ezért visszautasítjuk, hogy az anyanyelv szabad használatában, a kétnyelvűség törvényes biztosítékai kialakításában bárki is korlátozzon bennünket. Csehszlovákia a nemzeti kisebbségeket 1920-ban nem „aján­dékba", vagy hadizsákmányba kap­ta, hanem a békeszerződésben nem­zetközi kötelezettségeket vállalt joga­ik biztosítására. Ezeket a kötelezett­ségeket a későbbi évtizedek nem hatálytalanították, sőt a helsinki érte­kezlet, valamint az utótalálkozások csak megerősítették. - A kibontakozó új demokráciától azt várjuk, hogy a kisebbségek jogait ne mítoszok és múltbeli beidegződé­sek, képtelen vádak szerint rendezze, hanem az európai népek történelmi­leg bevált gyakorlata szerint. A példá­ért nem a XIX. századba, hanem a mai Európába (Svájc, Svédország, Finnország, Belgium stb.) kell menni. Ez a feltétele annak, hogy elkerüljük a Karabah-szindróma megjelenését Kelet- Közép- Európában. Mai társadalmi életünkben már je­len vannak azok a haladó polgári erők és mozgalmak, melyek erőteljesen felvállalják a demokrácia és a jog­egyenlőség ügyét, benne a nemzeti­ségi kérdés igazságos rendezését. Mi az ő oldalukon állunk. A csehszlová­kiai magyarság eddig higgadt mérték­tartással fogadta a fejleményeket, a tízezres tömegtüntetések szervező­inek azonban tudatosítaniuk kellene, hogy az ország egységét, az Európá­ba vezető út sikerét veszélyeztetik. Nem lehet ugyanis Európába úgy bejutni, hogy a nemzeti kisebbségek­kel szemben új jogtalanságokat, diszkriminációkat gerjesztünk. Ez a történelem már a múlté. A többségi és kisebbségi viszony kulcsszava, nyitó szava a demokrá­cia. E viszonylatban e mértéknél nincs igazabb kritérium. A nemzetisé­gi kérdés a demokrácia arkimédészi pontja, mely emberséget, európaisá­got, kulturáltságot egyaránt jelent. Ezt a demokráciát semmiféle jogtiprás, -nyelvi imperializmus nem rútíthatja el. Csehszlovákiának e téren - a két világháború között - példamutató „előélete" volt, ezért a tekintetnélkü­liségek és kizárólagosságok helyett az európai és a hazai hagyományok folytatását tartjuk elfogadhatónak. Je­lenünk elodázhatatlan igénye: a de­mokrácia kiteljesítése. A megértés, a megbecsülés és a kölcsönös együttműködés útján kí­vánunk haladni a közös haza minden nemzetével és nemzeti kisebbségé­vel. Azt tartjuk, hogy a „nemzetál­lam" megbukott eszméje és a több­ségi haszonélvezeti demokrácia he­lyett a kötelezettségi, a mindenkire egyformán kiterjeszthető demokrácia érdekében kell sorompóba állnunk. A Csehszlovákiai Magyar Irók Társaságának Választmánya A döntés joga a földműveseké Pártok és politikai mozgalmak mezőgazdasági programjáról - A Nyilvánosság az Erőszak El­len mozgalommal megegyeztünk, hogy a választási eredményektől függően két képviselői mandátumot kapunk - közölte a párt nevében a tegnap tartott sajtókonferencián Peter Múdry mérnök, kandidátus. Pártja céljait ismertetve hangsúlyoz­ta, hogy a társadalom sorsforduló előtt áll. Döntenie kell, hogy egy ökologikus magatartásformát, alter­natív utat választ-e vagy a „hagyo­mányos" irányba halad-e tovább. - Célunk a civilizációs problémák - az éhség, a vízhiány, az energia­és a hulladékgondok stb. - meg­szüntetése, az erőforrások optimális hasznosítása, az „ész uralmának" a megteremtése - mondotta. Az új­ságírók kérdéseire felelve közölte pártja az áttörést, az első eredmé­nyeket - ahogy ezt neve is jelzi - a harmadik évezredben várja. Peter Múdry mérnök és dr. Mik­lós László kandidátus, a párt elnök­ségének tagja a továbbiakban rámu­tatott azokra a különbségekre, mely­ben programjuk a Zöldek Pártjának elképzeléseitől eltér. A zöldek első­sorban a természetvédelemre össz­pontosítanak. Tudatosan vállalják az oppozíciót. - Tevékenységüket na­gyon fontosnak tartjuk - jelentette ki dr. Miklós László de a természet­védelem csak egyike pártunk politi­kai, társadalmi céljainak. Mi a kör­nyezet- és a természetvédelem problémakörét elsősorban a társa­dalmi igények szempontjából köze­lítjük meg. Majd feltette a cseppet sem szónoki kérdést, mi lesz akkor, ha az ökológiai eszme oppozícióban marad? A sajtókonferencián a párt képvi­selői többször figyelmeztettek az ökológiai ismeretek, az ökológiai képzés fontosságára, arra, hogy ezt a politikusoknak is el kell sajátíta­niuk. A bősi vízlépcső üzemeltetésével kapcsolatban dr. Miklós László kije­lentette, hogy annak lerombolását nem tartja kivitelezhetőnek, célsze­rűnek, de csak akkor lenne szabad működtetni, ha a felmerült ökológiai problémákat megoldják. -pr­(Munkatársunktól) - Tegnap Po­zsonyban a Demokrata Párt, a Nyilvános­ság az Erőszak Ellen, Szlovákia Kommu­nista Pártja, valamint a Keresztényde­mokrata Mozgalom vezető képviselői saj­tótájékoztatón számoltak be pártjaik vá­lasztási mezőgazdasági programjáról. Az elhangzottak alapján egyértelmű, a tájé­koztatón részt vevő pártok és mozgalmak mezőgazdasági programjában a vidék és a földművesek érdekképviselete nagy hangsúlyt kapott. Elsősorban nem az el­lentétes nézetek, hanem a hasonlóság, a közös cél jellemzi a programokat. Ezt a pártokat, politikai mozgalmakat képvi­selők természetesnek mondták. Az elmúlt negyven év téves nézetei és intézkedései nyomán a vidék és a földműves-szövet­kezetek életében is számos káros jelen­ség honosodott meg, s ezek megszünte­tése csak bizonyos, törvényekkel biztosí­tott feltételek mellett lehetséges. A résztvevők mindegyike kiemelte, hogy az új törvényeket, köztük a mező­gazdasági szövetkezetekről már életbe lépett törvényt mint lehetőséget szabad értelmezni. A döntés joga a földművese­ké. Egyedül rájuk tartozik, hogy a jövőben egyéni gazdálkodóként, vagy földmü­vesszövetkezet keretében akarnak dol­gozni. Bárminemű erőszakos beavatko­zás legalább annyira káros lenne, mint amennyire károsak voltak az erőszakos egyesítések. A kialakult struktúrák meg­változtatása időt igényel, a sietség az élelmiszer-piacon feszültségeket okozna. A Demokrata Párt képviselője rámuta­tott, hogy a szolgáltató, felvásárló vállala­tok monopolhelyzetét mindenképpen meg kell szüntetni. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom az első helyre a föld tulajdonjogának réndezését helyezi, s ezt követi majd a szövetkezetek átalakítása a tulajdonosok önkéntes társulásává. Szlovákia Kommunista Pártja is a realitá­sokból indul ki mezőgazdasági program­jában. Hangsúlyozza a mezőgazdasági termelés sokoldalú értékelését, többek között az állami támogatások felülvizsgá­latát. A drága gépek, műtrágyák árában az állam lényegében a gépipart, vegyipart dotálja. A Kereszténydemokrata Mozga­lom képviselője a földtörvénnyel kapcso­latban rámutatott, hogy a földterület érté­kes kincs, s mint ilyen semmiképp sem válhat a spekuláció tárgyává, s nem ke­rülhet külföldi tulajdonba. (egri) A gazdasági reform feladatairól Marián Čalfa beszédet mondott a prágai diplomáciai testület tagjai előtt (ČSTK) - Marián Čalfa, szövetségi miniszterelnök tegnap délután a prágai Kaiserstein-palotában találkozott a fővárosi diplomáciai testü­let tagjaival. Az összejövetelen a csehszlovák kormányfő ismertette a gazdasági reformmal kapcsolatos feladatokat. Beszédében egyebek között a következőket hangsúlyozta: „A nemzeti egyetértés kormánya a reformot úgy értelmezi, mint olyan, kölcsönösen összefüggő lépéseket, amelyeket - ha be szeretnék tölteni szerepüket - folyamatosan, megfe­lelő ütemben kell megtenni." Marián Čalfa hat pontban foglalta össze őket: Először: restruktív költségvetési és pénzügyi politikával, az állami dotációk csökkentésével, a bank­rendszer átalakításával, a hitelfelvé­tel korlátozásával és adóreformmal antiinflációs közeget kell létrehozni. Másodszor: új módon kell meg­határozni a gazdasági tulajdonvi­szonyokat, s ennek a tulajdonformák - beleértve a magántulajdont - egyenjogúságának alkotmányos rögzítésére kell támaszkodnia. Harmadszor: teljes mértékben li­beralizálni kell az árakat. Erre a jövő év elején kerül sor. A kabinet jelen­leg például az élelmiszer, a fűtő­anyag és a lakbér esetében tapasz­talható árdeformációk megszünteté­sére összpontosítja figyelmét. Negyedszer: a direktív tervezés kiiktatásával lehetőségek nyílnak egészséges strukturális politika foly­tatásához. Az elsődleges irányok­nak a kormány a távközlési hálózat és a közlekedési infrastruktúra fej­lesztését, a társadalmi újratermelési folyamat ökologizálását, az idegen­forgalmat és a lakossági szolgáltatá­sok javítását tekinti. Ötödször: kedvező feltételek jön­nek létre a csehszlovák gazdaság­nak a fejlett világ gazdaságába való integrálódásához. Például megszűnt a külkereskedelem állami monopol­helyzete. Hatodszor: intézményeket ho­zunk létre, amelyek elengedhetetle­nek a piacgazdaság működése te­kintetében; például iparügyi hivatalt, kereskedelmi bíróságot, adóhivatalt, börzét. Beszédének befejező részében a miniszterelnök kifejezte reményét, a közeljövőben megújíthatjuk tagsá­gunkat a Nemzetközi Valuta Alap­ban és a Világbankban. ÚJ szú 2 1990. V. 24.

Next

/
Thumbnails
Contents