Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-04 / 104. szám, péntek

A reménység irodája Egy vidéki számítástechnikus merész vállalkozásáról Régebben, ha látogatóba jött hozzánk Bea, magányának búskomorságát azzal enyhítette, hogy harminckét megélt esztendejének minden keserűségét elmondta nekünk, elejétől a végéig, önmagát ki tudja hanyádszor ismételve. Néhány hete azonban abbahagyta a panaszkodást. Meg se említi már életének nagy csalódásait, nem szidja az otromba ajánlatokat tevő, kalandot kereső férfiakat, és nem tartja számon, hogy az utcán hányan fordultak utána. A képes folyóiratokban pedig nem a horgolási mintákat keresi, hanem az útirajzokat. - Tudjátok - magyarázta a minap - hirdetni magamat a lapok hirdetési rovatában szégyellettem volna, társkereső irodába járni se volt kedvem, a magányosok klubjába még úgy se, de most a számítógép ajánlására választottam magamnak valakit. Dezső olyan... Meghallgattuk a jellemzést, ismerkedésük történetét, és mert eszembe jutott, hogy a legutóbb olvasott felmérés szerint nálunk minden hetedik felnőtt a magányosság érzésével küszködik, feljegyeztem a címet, ahol az a segítségre kész számítógép található: Databanka LNC Perbete Új sor 75. Kertes családi ház. Furcsa gondolatom támad: ide költözött tehát a barátság és a szerelem istennője, Aphrodité. Meglepődök persze, amikor fehér ruhás, karcsú, mosolygós fiatalasszony, Nagy Viola nyit ajtót, aki jegyzetfüzetet, naplót, tollat, rádiótelefont tart a kezében és mentegetőzve fogad: - Bocsánat, de a mosókonyhába, a kertbe is ilyen felszereléssel járok dolgozni, mert mindennél előbbre való az ügyfelek szolgálata. Azért fizetnek, hogy a hívásukra, érdeklődésükre azonnal jelentkezzünk. Ez különben nekünk is érdekünk. Ha nem jelentkeznénk azonnal, az érdeklődő mást keresne, más közvetítőt. A Databanka, amelyet magyarosan adatbanknak nevezünk, ugyanis nem csupán a társkeresők gondjával foglalkozik, hanem autók, gépjárművek, hangszerek, elektronikus készülékek, számítógépek eladásának, vételének a közvetítésével is. - Mindebben - magyarázza - a fő szerep a számítógépé, amelynek programszerkesztője a férjem. A kezelő, vagyis az operátor, az állandó ügyeletes, az irodavezető viszont én vagyok. Kettőnk közös vállalkozása ez, tavaly kezdtük. Akkor még az engedélyeztetés is nehéz és nagy ügy volt. Sokat akadékoskodtak az egyes szolgáltatások díjazásának kérdésében. Ok nélkül és feleslegesen, mert az élet rácáfolt a hivatali elképzelésekre. A társkereséssel kapcsolatos szolgáltatási díj felső határát 150 koronában állapították meg, a valóságban azonban csak 120 koronát kémek az ügyfelektől. - Tisztes munkadíjra, a költségek megtérítésére ennyi is elegendő - érvel a fiatalasszony. - Különben pedig, ha olcsóbbak vagyunk, mint más közvetítőirodák, több a jelentkező, nagyobb a választási lehetőség, több ajánlatot küldhetünk az érdeklődőknek, gyorsabb az ügyvitelünk is. Nincs rá szükség, hogy az adatokat az előre megszabott négy hónap utolsó napjáig tároljuk, hamarabb felszabadul a számítógép memóriája. Más, új adat kerülhet a helyébe. Az ügyvitel azzal kezdődik, hogy egylapos, kétnyelvű (!) kérdőívet, csekket kap az érdeklődő. A 21 kérdésre könnyű a válaszadás, mert csak x jelzést kell beírni a megfelelő kockákba, de a válaszokból a számítógép könnyen összegezi az érdeklődő elvárását, igényét, az önmagáról adott jellemzést. Az utolsó kérdés a társkeresés céljára vonatkozó, ami lehet: barátság, ismerkedés, élet- vagy házastárs, alkalmi ismeretség keresése, vagy egyéb. Ha megérkezik a kitöltött kérdőív, a szolgáltatás díjának befizetését igazoló csekkszelvény, az érdeklődő Ismét rólunk - nélkülünk?! Az Új Szó 1990. április 19-én megjelent 92. számában. Nagy teret kapott a nemzetiségi iskolaügy című cikkében a napilap munkatársa tudósít a szlovák kormány ülése után tartott sajtóértekezletről. Ismételten olyan kijelentéssel találkoztunk a sajtóban, amely megdöbbentett és elgondolkodtatott. Idézünk az Új Szóban megjelent tudósításból: „Az oktatásügyi miniszter elmondta azt is: a szlovák nyelvoktatás színvonalának javítása érdekében kívánatosnak tartja, hogy a szlovák nyelvet szlovákok oktassák a magyar iskolákon és ne magyar anyanyelvű tanárok, akik gyakran nem tudnak tökéletesen szlovákul". Az elhangzott idézet komoly aggodalommal tölt el bennünket, a Vágsellyei Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola pedagógusait. Kifogásainkat, ellenvetéseinket az alábbiakban foglaljuk össze: Nyitrán a Pedagógiai Fakultáson és a pozsonyi Komenský Egyetem bölcsészkarán a szlovák és a magyar anyanyelvű pedagógusokat ugyanazon szlovák tanszéken ugyanazon tanárok, tanársegédek - szlovák anyanyelvű oktatók - készítik fel. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy mindkét tagozat szlovák szakos pedagógusai számára azonos a követelményszint. Felvetődik a kérdés, hogy az azonos körülmények és követelmények között diplomát szerző pedagógus esetleg nemzetiségi hovatartozása miatt nem felel meg az elvárásoknak? Véleményünk szerint a magyar anyanyelvű tanulók számára grammatikailag a szlovák nyelv idegen nyelv, ezért az eredményes oktatás érdekében szükséges, hogy a szlovák nyelvet oktató ismerje a tanulók anyanyelvét. Tény, hogy az oktató-nevelő munkában, így a szlovák nyelv oktatása terér>is előfordulnak hiányosságok, de ne egyedül a pedagógust hibáztassuk, vizsgáljuk meg a munkafeltételeket és a tankönyvek színvonalát. Az eddigi gyakori változások elbizonytalanítják a lelkes, odaadó pedagógusokat is. A miniszter úr idézett kijelentése alapján mi legyen a sorsuk a magyar iskolák szlovák nyelvet oktató pedagógusainak? Képezzék át magukat más szakra, hagyják el a pedagógiai pályát most, amikor komoly pedagógushiány előtt állunk? Engedtessék meg a kérdés: A miniszter úr milyen tények alapján ítéli meg és marasztalja el a magyar iskolák szlovák nyelvet oktató pedagógusainak a nyelvtudását? A magyar tannyelvű iskolák eddigi eredményei, a tanulók szereplése a szlovák tannyelvű középiskolákban és a főiskolákon való helytállás alapján nem indokolt a szlovák szakosok egyértelmű elmarasztalása. Végezetül, alaposan végiggondolva Kováč miniszter úr kijelentését, az a véleményünk, nem más ez, mint diszkrimináció. Nem az itt élő népek közeledése a komáromi kormányülés szellemében, hanem bizalmatlanság, megbélyegzés, antidemokratikus téveszme, ami középkori állapotokra jellemző, és nem az Európai Házba vezető utat építi. A Vágsellyei Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola pedagógusai 26 aláírás ügyfél lesz, sorszámot kap, és megkapja az első ajánlatot. - Fontos, a sorszám - fűzi hozzá az iroda vezetője -, mert a kötelező tapintat és titoktartás értelmében nevet, címet csak két, egymás elvárásának megfelelő ügyfél kaphat, és csak akkor, ha ebbe kölcsönösen beleegyeznek. A sorszám persze azért is fontos, mert a közvetítőiroda az ügyfelek körében december 16-án számítógépes sorsolást is rendez. Tv-készülék, mosógép, magnó, és egyéb jutalmak kerülnek majd kisorsolásra. -Tény, hogy a legtöbb társkereső ügyfélnek nincs szüksége négy hónapra - közli Nagy Viola -, jóval előbb már kérik, vegyük ki adataikat a számítógép programjából. Ez jelzi a sikert, szolgáltatásunk sikerét. Kimutatást még nem készített a sikeres vagy a sikertelen közvetítésekről. Felmérést sem az ügyfelek nemzetiségéről, koráról, foglalkozásáról. Csupán a társkeresők postájának forgalmából következtet a jelenségre: - Ünnepek idején erósebben jelentkezik a magányosság érzése, mert ünnepek után rendszerint ötven-hatvan levelet, telefonhívást szoktunk kapni, egyébként hétvégeken általában húszat, naponta ötöthatot. Férje, Nagy László, aki építésztechnikus, csoportvezető a helyi földműves-szövetkezetben, így ismerteti vállalkozásuk történetét: -öt évvel ezelőtt vettünk egy 48 kb-os Sinclair típusú számítógépet, megtanultam a Basic gépi nyelvet, és bár autodidakta módszerrel, de számítástechnikusi képesítést is szereztem. Egyre nagyobb, egyre igényesebb programokat szerkesztettem, tehát nagyobb teljesítményű, Amstrad típusú számítógépet is vásároltam. Feleségem kereskedelmi iskolában tanult és szeret emberekkel, életproblémákkal foglalkozríi, tehát a maga szempontjai szerint követte nyomon mindazt, amit a számítógépen csináltam. Két fiúnk nevelésének gondjaival kapcsolatosan vetette fel a kérdést: miként lehetne a valószínűség-számítás törvényeinek szellemében előrejelzések programjának a megszerkesztésére alkalmazni a számítógépet. Később az ismerősök életsorsáról bes'zélgetve eljutottunk a párválasztás, a magányosság témájához, és elénk rajzolódott az ötlet: segítsen nekik a számítógép. Megszerkesztettem a programot. Kitűnt, hogy nagyobb memóriájú, nagyobb teljesítményű számítógépre van szükség. Vásároltunk ilyet is. Most tehát a legújabb, 20 megab-os Tornado típusú számítógéppel egyidejűleg, egyszerre, hármat üzemeltetünk. Elsősorban a programszerkesztő szempontjából ítéli meg vállalkozásukat. Miként most is munkaszervezési programot szerkeszt az egyik építőipari vállalat számára, bármikor kész kisegítő, úgynevezett segédprogramokat is szerkeszteni a társkeresők számára. - Új igény - példázza -, hogy utazáshoz, külföldi kirándulásra keresnek társat, vagy egyszerűen csak egy-egy ünnepi bankettre, találkozóra, mert nem akarnak egyedül, magányosan megjelenni. Mi persze nem tudunk csodát tenni, minden az ügyfelek választásától függ, de ajánlatokkal szolgálunk nekik, hogy bevallott és alig titkolt reményeiket a segítségünkkel valóra válthassá

k HAJDÚ ANDRÁS Fázós tavasz (Méry Gábor felvétele) pfcDQf: A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom programja 1. Az uralkodó hatalmi rendszer több mint negyven éves hibás, és népünk alapvető érdekeivel ellentétes társadalmi, gazdasági, bel- és külpolitikai irányítása után a nép most újra kezébe veheti saját sorsának alakítását. Azt a történelmi lehetőséget a nemzetközi helyzet alakulása, az uralkodó hatalmi rendszer talajvesztése és meggyengülése, népünknek a hatalomra gyakorolt nyomása és a novemberi események teremtették meg. I. Emberközpontú társadalmat! 1. Az ember test és lélek egysége, akiben §z anyag, a szervezet, az élet és a szellem egységes valóságot alkotnak. Mozgalmunk ennek az emberképnek a kialakulását azzal magyarázza, hogy az embert Isten teremtette a saját képére és hasonlatosságára. Az embert tehát létéhez kötődő, változtathatatlan tulajdonságok jellemzik. Ezek alkotják az ember személyiségét, amely azt jelenti, hogy az ember olyan lény, aki értelmével, akaratával, öntudatával és elhatározásával képes kezében tartani létét és tevékenységét. Az ember célja személyiségének kibontakoztatása, kiteljesítése, ami nemcsak cél, hanem legfontosabb erkölcsi törvény is. 2. Az ember alapvetően társas lény. Emberi közösségben születik, ahol cselekedni, céljait megvalósítani, képességeit kiteljesíteni kizárólag más emberekkel való kapcsolatain keresztül tudja. A személyiségüket kiteljesítő emberek egymással való kapcsolata: a társadalom. Mozgalmunk olyan társadalmat akar, amely egyrészt minden tagja számára biztosítani tudja személyisége kibontakoztatását, a társadalom tagjainak ezt a törekvését elősegíti, másrészt viszont korlátokat állít az egyéni törekvések elé akkor, ha az a közösség érdekeit, mások jogos törekvéseinek érvényesülését veszélyezteti. A mozgalmunkba tömörülő vallásos embereknek az is meggyőződése, hogy a harmonikus, békés társadalom csakis a krisztusi szeretetparancs alapján teremthető meg. II. Erkölcsi törvényre és természetjogra épülő államot! 3. Olyan államot akarunk, amely mind elvi vonásaiban, mind gyakorlati működésében megfelel a keresztény világnézet követelményeinek. Felfogásunk szerint az államnak az a célja, hogy biztosítsa polgárai személyiségének a közösségben való kiteljesítését. Ezt a közjó megteremtésével éri el, vagyis úgy, hogy államhatalmi eszközökkel biztosítja mindazt a segítséget és feltételeket, melyek szükségesek ahhoz, hogy polgárai kielégíthessék evilági testi és lelki szükségleteiket. 4. Az állam jogrendjének alapja az erkölcsi törvény, vagyis az ember természetéből adódó, rendeltetésének és céljainak megfelelő magatartási szabály. Magunkénak valljuk az államhatalomról, annak szervezetéről és működéséről szóló korszerű elméleteket, melyek egybevágnak a keresztény világnézettel. Ilyenek: a jogállamiság, a pluralizmus, a jóléti állam eszménye. 5. Mozgalmunk eszmei alapja a keresztény világnézet, népünk Szent Istvánig visszanyúló történelmi öröksége. Világnézetünk az egyetemes emberi értékek elismerésén, tiszteletén nyugszik, azok szolgálatára, megvalósítására kötelez bennünket. Értékrendünk középpontjában a felebaráti szeretet parancsa áll. Népünk ezeréves fennmaradása szorosan kötődik a Szent István által meghatározott úthoz: a kereszténységhez és Európához. Ezért olyan alkotmány létrehozását tűztük ki célul, amely kifejezi mind a nyugati kereszténység és demokrácia elveit, mind népünk további sokoldalú fejlődését. III. Kereszténydemokráciát! 6. Az előbbiek alapján összegezhetjük a kereszténydemokrácia lényegét. A kereszténydemokrácia -feltételezi a keresztény eszméknek és világnézetnek megfelelő államhatalom és államszervezet kialakítását; - jelenti magát a demokráciát, a népuralmat, a népfelség elvét, amely nemcsak a parlamenti demokratikus államformában, hanem az önkormányzatokban és a gazdasági életben is érvényesül; - és jelenti azt, hogy ez a demokrácia a keresztény perszonalizmuson, az emberi személyiség mindenekfelett álló értéken és az ebből eredő erkölcsi törvényeken és természetjogi szabályokon alapul. IV. Keresztény közéletiség 7. A közösségi életben való részvétel az embernek nemcsak emberi természetéből fakadó joga, hanem egyben kötelessége is. A vallásos emberek kötelessége egyházuk építése, szervezése, közösségi életük fejlesztése, az állampolgárok kötelessége erejük, szervezőképességük, állampolgári aktivitásuk egyesítése, a mind tökéletesebben megvalósítandó közjó érdekében. 8. Mozgalmunk nem politikai párt! 9. Az egyházak alapvetően az emberi személy transzcendenciáját, vallási és lelki igényeinek kielégítését és az ezekkel összefüggő oktatási, szociális, karitatív, egyházépítő és szervezőmunkát irányítják és szolgálják. A különféle mozgalmak és politikai pártok az embereknek az államügyekben való részvételét szervezik. 10. Mozgalmunk követeli az egyházak jogainak teljes visszaállítását. Mielőbb hatályon kívül kell helyezni az egyházak és az állam viszonyát szabályozó elévült jogszabályokat és meg kell hozni >a vallásszabadságról szóló korszerű, az egyházakkal egyeztetett törvényt. A közhasznú tevékenységet folytató egyházi szerveknek ugyanolyan mértékű állami segítséget kell biztosítani, mint a hasonló tevékenységet folytató állami szerveknek és intézményeknek. Az egyházak és az államigazgatás szervei közé felügyeleti-koordináló szervet beiktatni nem szabad. Magunkévá tesszük és támogatjuk az egyházaknak mindazon kezdeményezéseit és törekvéseit, melyek a közerkölcs helyreállítására és megszilárdítására, a család szerepének növelésére, az ifjúság vallásos nevelésére, humanitárius, szociális feladatok megoldására és a felekezetek közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésére és ökumeni-" kus felfogására irányulnak. 11. Világnézetünkből fakad a béke szeretete és politikai magatartásunkban ez a kompromisszumok, az igazi közmegegyezés keresése felé vezet. A közéletben - éppúgy mint a magánéletben - elutasítjuk az erőszak, a fenyegetés, a zsarolás minden formáját és módszerét. Nemzeti megbékélést és összefogást akarunk! Világnézeti magatartásunk a megbocsátás. Jövőnk szempontjából fontosabbnak tartjuk a múlt hibáinak feltárását és az azokból eredő tanulságok levonását, mint valamennyi vétkes felelősségre vonását. 12. A béke akarásával összefüggő politikai magatartásunk a tolerancia. A nézetkülönbségek elintézésének egyetlen módja a törvényes keretek közt maradó vita, vélemény-nyilvánítás és megegyezés. A vitákat egymás nézeteinek messzemenő tiszteletben tartásával, álláspontjainak megértésével, türelemmel és a megegyezés keresésével kell lebonyolítanunk. ÚJ SZÚ 4 1990. V. 4.