Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-26 / 122. szám, szombat

„Az igazság önmagában hordja az erőt..." Beszélgetés dr. MIKÓ JENŐVEL, a Szlovákiai Református Egyház püspökével Május 8-án Nagyváradon püspökké avatták Tőkés László református lelkészt. A püspökké szentelés szertartását a Szlovákiai Református Egyház püspöke, dr. Mikó Jenő végezte. Többórás beszélgetésünk alatt szívesen elevenítette fel nagyváradi élményeit, s megfontoltan vallott az egyház, s a kisebbségben élő nemzetek előtt álló teendőkről. 0 Nagytiszteletú Püspök úr, mikor értesült Tőkés László felkéréséről, mit jelentett ez Önnek, s volt-e a múltban valaha példa arra. hogy kisebbségi püspök kisebbségi püspököt szenteljen fel? - A romániai forradalom hírére januárban egyházunk képviseletében bibliákat, imakönyveket, gyógyszert, élelmiszert, ruhaneműt vittünk Kolozsvárra, Tőkés László szüleinek otthonába. Ebben az időben ó még Menyőn teljesített lelkipásztori szolgálatot. Hetekkel később meghívtak a romániai egyházmegújító bizottság ülésére, ahol nagy örömömre találkozhattam vele és módunkban állt megtárgyalni az országainkban végbemenő eseményeket. Szomorúan konstatáltuk, hogy a negyven esztendő alatt a kárpát-medencei egyházmegyék nem vehették fel egymással a kapcsolatot. A letűnt rendszer kormányai mindent megtettek annak érdekében is, hogy ne érintkezzünk a magyarországi anyaegyházzal. Tették ezt mindannak ellenére, hogy a reformáció óta közös a történelmünk. Amikor Tőkés László április elején, Pozsonyban járt, elhatározta, hogy püspöki beiktatására engem kér fel. Mint többször hangsúlyozta addig is, létfontosságúnak tartja a kisebbségben élő egyházak kapcsolatának elmélyítését. A kolozsvári egyetemen, ahol előadást tarthattam, én is épp az együttélést, a kapcsolatok felújítását, ápolását szorgalmaztam. Azért említem a felújítást, mert az első köztársaság idejében losonci tanszékünkre gyakran érkeztek kolozsvári vendégelőadók. De visszakanyarodva a feltett kérdésre: nagy örömmel utaztam Nagyváradra, hogy a romániai Református Egyház Király-hágó melléki egyházkerületének püspökévé szenteljem Tőkés Lászlót. Kisebbségi püspök, kisebbségi püspököt - reményteljes kezdet. Beszédemben talán ezért is a szabadságról és a demokráciáról szóltam. Szabadság és demokrácia - hálával és megilletődve ejtem ki e két varázslatos szót, érzem, mennyire nem fér bele szokványos hitéletünkbe. Kiesett ez a szó használatunkból. Ha azt akarjuk, hogy szolgálatunk hiteles legyen, hogy bizonyságtételünknek legyen foganatja, s hogy a keresztyén gyülekezetek az élet formálóivá váljanak, elengedhetetlenül fontos lesz e két szó gondolatvilágunkba való beépítése. Tőkés László püspököt köszöntve az I. Sámuel 3:9 alapján utaltam arra, hogy ez az Ige Izrael történetének olyan korszakában hangzott el, amikor a társadalom rendje totálisan felborult, s a fejedelmek, a főpapok elfordultak Isten törvényétől, szívüket megfertőzte a gőg, önző célok hajhászása lett életük egyetlen célja. Felemelő érzés volt látni a többezres tömeget, a népviseletbe öltözött díszőrséget álló fiatalokat, s örömünket nem árnyékolta be a testi épségünket vigyázó biztonsági szervek kordonja sem. Hiszem azt, most már nem lesz semmi akadálya annak, hogy a Kárpát-medencében élő magyar kisebbség tanuljon egymástól. A nagy nemzeteknek rá kell ébredniük, hogy tőlünk nem kell tartaniuk. Mi meg akarjuk őrizni identitásunkat és kisebbségi nemzetként igenis fontosnak tartjuk, hogy ebben a hazában otthon érezzük magunkat. • A letűnt rendszerben a kifelé hangoztatott vallásszabadság csak üres szólam volt, az egyházak tevékenységét visszaszorították. Hogyan sikerült mégis megőrizni gyülekezetüket, s mikorra reméli a gyülekezetek megerősödését? -Tény, az eltelt negyven esztendő alatt az egyház totális likvidálása lett a cél. Az állam elérte, hogy imaházaink falai közé szorult a gyülekezési élet. És sajnos gettóban nem lehet végezni sem missziós, sem charitatív szolgálatot. Valaha Gömörben hatalmas gyülekezetünk volt. Amikor eltemettem az ottani utolsó idős lelkészünket, elfogott a szent harag és eltökéltem, talpra kell állítani a lerombolt kis gyülekezetet. Ma fiatal lelkészeink vállalták ezt a szolgálatot. Hiszem, hogy foganatja lesz a szónak, csak terét kell biztosítani neki, mert az igazság önmagában hordja az erőt. Pascalt idézve vallom, a? erkölcs és a vallás az állam két pillére, s ha az egyik hiányzik, összedől az egész. Saját magamból kiindulva, el kell mondjam, nagy erőfeszítés ugyan, de a pozsonyi gyülekezet nem élt totális vákuumban. Foglalkoztam a magyar és a szlovák ifjúsággal, felnőttekkel, és az Választási tudnivalók Az utolsókból is lehetnek elsők „Szép ugyan, hogy a választó élhet az elsőbbségi szavazat jogával, de azért érdekelne, milyen gyakorlati jelentősége van ennek azonkívül, hogy megnehezíti a szavazatok összeszámlálását. Nehezen tudom elképzelni, hogy a ... párt által a jelölőlista 39-es sorszáma alá helyezett jelölt feltornássza magát elsőbbségi szavazatokkal az első tíz vagy öt jelölt közé" - morgolódik jogászbarátom, miután meglehetősen hosszasan kárhoztatta a választási törvény érthetetlen nyelvezetét, áttekinthetetlenségét. Nézetével nem áll egyedül. Mások sem nagyon értik, hogyan érvényesül majd elsőbbségi szavazatuk, hogyan alakul ki a választások eredményeként a jelölteknek az a sorrendje, melynek alapján először a „listavezetők" jutnak mandátumhoz, a többiek pedig esetleg pótképviselővé válnak. Annyit viszont már a részletesebb magyarázat előtt elmondhatunk, hogy az elsőbbségi szavazatok révén feltehetőleg a 39-es sorszám alól könynyebb lesz a lista élére kerülni, mint a 3as sorszám alól. Érdemes ezzel kapcsolatban felidéžni, hogy az előttünk álló választásokban egy szavazólap bedobásával nem egyetlen személynek s ezzel együtt valamiféle nemzeti frontnak adunk bizalmat, hanem elsősorban egy pártnak, illetve a párt által kiválogatott jelölteknek. Megtörténhet természetesen az, hogy önmagába véve a párt programjával egyetértünk ugyan, de nem minden jelöltjét találjuk alkalmasnak a program megvalósítására, érdekeink képviseletére. Ilyen jelölt szerepelhet például a párt jelölőlistájának (szavazólapjának) akár első helyén is, s ha ez a párt netalántán csak egy széket kapna a parlamentben, azt a sorszámok logikája szerint éppen az általunk alkalmatlannak tartott jelölt kapná. Lehetőségünk (vagy inkább „kollektív" lehetőségünk) van viszont a sorrend, a végleges sorszámok megváltoztatására. Egyetlen szavazólapon legfeljebb négy jelölt sorszámát (tehát nem a nevét!) karikázhatjuk be. Ezzel kifejezzük, hogy elsősorban őket kívánjuk képviselőkként juttatni a parlamentbe. Ha öt vagy ennél több jelölt sorszámát karikáznánk be, elsőbbségi szavazatainkat egyáltalán nem vennék figyelembe. Elsőbbségi szavazataink persze csupán akkor kapnak értelmet, ha rajtunk kívül mások is élnek az elsőbbségi szavazat jogával. A törvény úgy rendelkezik, hogy „ha a politikai pártra a választókerületben érvényes szavazatot leadó választópolgároknak legalább egytizede él az elsőbbségi szavazat jogával, mandátumhoz a jelöltek közül elsősorban az jut, aki megszerezte a politikai pártra szavazó és az elsőbbségi szavazat jogával élő választópolgárok szavazatainak több mint a felét." Konkrét példával élve, tételezzük Evangélium bázisán állva szlovák és magyar vonalon egyaránt neutralizálni sikerült a feszültségeket. De hát másokért vagyunk itt... A mi életünk talán ezért is békés volt. Az egyházunk tervei szerteágazóak, ám el kell telnie négy-öt évnek is, hogy Pozsonytól Ágcsernyőig szeretetintézeteink hálózata kiépüljön. • On, nagytiszteletú Püspök Úr, az Együttélés Politikai Mozgalom független képviselőjelöltje. Mi készteti az egyházi embert arra, hogy belép a politikai arénába? - Sokáig töprengtem vállaljam-e vagy sem. Ám fontosnak tartom, hogy az átmeneti időszakban az egyház járuljon hozzá a rend helyreállításához. Kisebbségi püspökként saját erőmmel, hitemmel, képességeimmel is támogatni igyekszem a pluralista társadalom felépítését. Úgy tartom, a forrongásból, csatározásból ki kell hogy vegye mindenki a maga részét. Tagja vagyok az állam és az egyház új viszonyát koordináló bizottságnak, s célom rámutatni, figyelmeztetni - a törvényhozásnál is - az esetleges korlátozó utasításokra. A letűnt rendszer érdeke volt, hogy elszigetelje a vallást, a hívők gyülekezetét a társadalomtól. Sajnálattal figyelem, hogy társadalmunkban sok mállasztó erő tevékenykedik. Egzisztenciális kérdés számomra, számunkra a politizálás. Miért? Gondoljuk csak végig történelmünket. Az első köztársaság két évtizede után jött a háború, a deportálás, az áttelepítés, a hontalanság három esztendeje, amikor lelkészeink koncentrációs táborokba, szögesdrót mögé kerültek. Ma, mint kisebbség ott kell hogy legyünk a holnap megalapozásánál azért is, hogy megszilárduljon nemzeti önérzetünk. Mert aki nem tervez, nem tud merészeket álmodni sem. • összegezné, mit tart az elmúlt hat hónap legnagyobb eredményének, s mi az, ami netán aggodalommal tölti el? -A legfantasztikusabb az, hogy kimozdultunk a holtpontról. Merész lépés volt november tizenhetedike, nagy volt a tét, hiszen bizonytalan talajra léptünk. De az előttünk álló tennivalók sokaságát csak akkor tudjuk elvégezni, ha hűek maradunk akkori önmagunkhoz. Ebben a nagy mozgásban nemzeti és vallási vonalon is kisebbségként kell megőrizni identitásunkat. A következetesség az, amire szükségünk van, amit naponta tanulnunk kell. Mert ez hiányzik belőlünk. Vigyáznunk kell azokra az emberekre is, akik másként beszélnek és másként cselekednek, viszályokat szítva. Belső tartásunkból, meggyőződésünkből nem engedhetünk egy tapodtát sem. Vállalnunk kell, hogy keresztyének vagyunk, hogy magyarok vagyunk. Nem szabad behódolnunk. És nem várhatjuk, hogy helyettünk mások politizáljanak, nekünk kell kivenni részünket a kormányzásból, szem előtt tartva - „ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok: el ne pusztítsátok egymást". PÉTERFISZONYA fel, hogy a politikai párt 100 000 szavazatot szerzett. Az elsőbbségi szavazatokat akkor veszik figyelembe, ha a pártra szavazó választók közül legalább 10 000, (vagyis egytizedük) élt az elsőbbségi szavazat jogával. Ha e tízezer választó közül legalább 5001 a 39-es sorszámot keretezte be, az említett sorszámmal szereplő jelölt kerül a lista élére, és szerzi meg a politikai pártnak jutó első mandátumot, mivel ő szerezte meg az elsőbbségi szavazat jogával élő választópolgárok szavazatainak több mint a felét. Szeretnénk egyúttal felhívni olvasóink figyelmét arra, hogy ne hagyják magukat félrevezetni a jelölőlisták sorrendjével, ne higgyék azt, hogy a lista élén szereplő jelöltek mindenképpen képviselői mandátumhoz jutnak. Az elsőbbségi szavazatok alaposan felboríthatják a szavazólapokon szereplő eredeti sorrendet. Elméletileg megtörténhet, hogy bár 100 000 választó szavaz egy párt jelölőlistájára (s többségük esetleg az első sorszámú jelölt miatt), csupán a választók töredékének akarata érvényesül, hiszen elég, ha tízezren élnek az elsőbbségi szavazat jogával, s közülük 5001 karikázza be mondjuk a 39-es sorszámot. Éppen ezért mindenkinek azt ajánljuk, a szavazólapok átvétele után válogassa ki azt a három szavazólapot, amelyet majd a borítékba csúsztat, hogy bedobja a szavazóurnába. A szavazólapok kiválasztása után pedig figyelmesen olvassa el a jelöltek névsorát, válasszon ki minden egyes szavazólapon legfeljebbnégy jelöltet, s karikázza be sorszámúka

t' F.M. PÁSTOK, POLITIKAI MOZGALMAK FÓRUMA Az SZLKP választási programja A szociális biztonságért, a jólétért Szlovákia Kommunista Pártja egyenjogú pártként indul a választásokban, meg akarja szerezni azt a lehetőséget, hogy konstruktívan és hatékonyan hozzájárulhasson társadalmunk fejlődéséhez. A múlt pozitív értékeire építünk. Határozottan elvetjük mindazt, ami ellentétben állt a szabadság és a társadalmi igazságosság eszméivel. Arra törekszünk, hogy az emberek méltó körülmények között, a jövőtől való félelem nélkül élhessenek és dolgozhassanak. Politikánkat az emberekkel, az emberekért valósítjuk meg, (gy akarunk hozzájárulni a szlovák nemzet és a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek fejlesztéséhez. A politikánkat meghatározó értékek a következők: munka és társadalmi igazságosság, szabadság és demokrácia, béke és szolidaritás. A Szlovák Köztársaságot a két egyenrangú és szuverén nemzeti köztársaság szövetsége részeként kívánjuk fejleszteni. Támogatjuk, hogy a csehek és szlovákok a magyarokkal, romákkal, ruténekkel, ukránokkal, lengyelekkel és németekkel együtt olyan államban éljenek, amely szavatolja nemzeti és etnikai szuverenitásukat, törvényes biztosítékokat nyújt igazi politikai, gazdasági és kulturális egyenjogúságukhoz; az SZLKP támogatni fogja a nemzetiségek önmegvalósítása önigazgatási formáinak keresését. Az SZLKP ellenzi a sovinizmus, nacionalizmus, nemzetiségi diszkrimináció, a lebecsülés és az összeférhetetlenség valamennyi formáját. Demokráciát mindenkinek Támogatjuk a közvetlen demokrácia különböző formáit, amelyek lehetővé teszik, hogy az állampolgárok részt vegyenek a döntéshozatalokban és a közügyek irányításában. Javasoljuk, hogy a társadalmi élet fontos kérdéseiről rendezzenek nyilvános vitákat és az egyes nemzeti köztársaságokban legyen a döntéshozatal egyik formája a népszavazás. Támogatjuk, hogy a politikai döntések minden szinten a közvélemény tudatával történjenek és a nyilvánosság ellenőrizze a politikai és gazdasági reformok megvalósítását a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban is. A megújhodó párt védelmezni fogja minden polgár vélemény- és felekezeti szabadságát. Támogatjuk a hívők és ateisták közti tisztelet, tolerancia, megértés és együttműködés megszilárdítását. Javasoljuk a szabad véleménycserét. Ellenezzük a tájékoztatási monopólium bármely formáját. A jólét - a demokrácia alapja Támogatjuk az olyan következetes gazdasági reformokat, amelyek gazdasági fellendüléshez vezetnek, mert a szabadság és a társadalmi igazságosság csak így válhat élő értékké. Támogatjuk, hogy a CSSZSZKban átgondoltan, koordináltan és a dolgozókkal együttműködve valósítják meg a gazdasági reformokat. Támogatjuk, hogy az állami tulajdon az egyes dolgozókollektívák tulajdonába menjen át. Határozottan ellenezzük, hogy a demokrácia a gyárkapuk előtt véget érjen. Támogatjuk a termelési demokrácia következetes fejlesztését. Visszautasítjuk azt az állítást, hogy csakis a magántulajdon jelenti a gazdálkodás hatékony formáját. Támogatjuk az ésszerű privatizálást, amennyiben az nem ellentétes a dolgozók érdekeivel, de határozottan ellenezzük az általános privatizálást. Ellenezzük a mezőgazdasági kisüzemi termeléshez való tömeges visszatérést. Ahol az a társadalom számára előnyös és a földművesek önként úgy döntenek, támogatni fogjuk a kis- és középparaszti gazdálkodást. Támogatjuk a nemzeti gazdasági érdekeket, Szlovákia korszerű gazdaságának fejlesztését a célszerűen integrált cseh-szlovák gazdaságon belül. Támogatjuk a nagy bevételek progresszív megadóztatását, amennyiben azokat nem fordítják a termelés további fejlesztésére, vagy pedig fontos társadalmi szükségletek, a tudomány, a kultúra, a művészet, a testnevelés és a sport fejlesztésére, illetve szociális és ökológiai tervek megvalósítására. A szociális igazságért Támogatjuk a munkához való jogot. Minden alkotmányos eszközt kihasználunk e jog megtartása érdekében. Támogatjuk az erős és független szakszervezeteket, amelyek az egyes munkahelyeken és szakmákban meg tudják védeni a dolgozók érdekeit és jogait. Ellenezzük az ellenőrizhetetlen munkanélküliséget. Követeljük, hogy minden polgárnak, akit érint a gazdaság szükségszerű szerkezeti átalakítása, lehetővé tegyék, hogy a vállalat vagy az állam pénzén átképzésen vegyen részt. Támogatjuk, hogy minden nő szabadon dönthessen a gyermekvállalásról. Ezt tekintjük egyenjogúsága alapjának. Támogatjuk a gyermekgondozási segély összegének emelését és a gyermekgondozási szabadság meghosszabbítását. Támogatjuk, hogy a létfenntartási költségek alakulásának megfelelően módosítsák a családi pótlékot. Hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy a kisgyermekes anyák legalább öt nap pótszabadságot kapjanak és a nőknek lehetőségük nyíljon, hogy rövidebb vagy módosított munkaidőben dolgozzanak. Ajánljuk, hogy mielőbb oldják meg a fiatalok és a fiatal családok szociális problémáit. Támogatjuk a szakmunkásképzés helyzetének mielőbbi rendezését, tűrhetetlennek tartjuk, hogy a munkásutánpótlás nevelése veszélybe kerüljön. Támogatjuk, hogy a közép- és főiskolákba való felvételnél csakis a jelentkező tehetsége, képességei és tudása legyen a mérvadó. Ellenezzük az olyan iskolai reformokat, amelyek megnehezítenék a munkásés parasztcsaládok, valamint a roszszabb szociális helyzetben élő családok gyermekeinek művelődését. Ellenezzük, hogy a piacgazdaság kialakítása során a legveszélyeztetettebb társadalmi csoport a nyugdíjasok legyenek. Támogatjuk, hogy a nyugdíjakat és más szociális járadékokat folyamatosan módosítsák a létfenntartási költségek alakulásától függően. Támogatjuk a színvonalas, mindenki számára hozzáférhető, lényegében ingyenes orvosi ellátást. Támogatjuk nemzeti kulturális identitásunk megőrzését és fejlesztését. Támogatni fogjuk a nemzeti kisebbségek kultúrájának megőrzését és felvirágoztatását is. ÚJ szú 6 1990. V. 25.