Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-26 / 122. szám, szombat

Szövetségek, koalíciók BESZÉLGETÉS A PÁRTOK ÉS POLITIKAI MOZGALMAK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRŐL Ugyancsak megélénkült a politika színpada november 17-e után. Több mint félszáz új párt, mozgalom keletkezett. A lényeges kérdésekben - mint például a totalitarizmus, a sztálinizmus tagadása - valamennyien közös nevezőre jutottak, egységesen járnak el. Együttműködnek azonban más - talán kevésbé fontos - kérdésekben is. Nyilvánvaló és tényleges szövetségüket a pártok rendszerint a koalíció elnevezéssel illetik. Koalícióként jelenítenek meg olykor ugyancsak laza pártközi kapcsolatokat. Koalíciónak nevezik azt is, ha közösen állítják össze jelölőlistáikat. És tanúi lehetünk annak is, hogy a közismerten együttműködő, sót a parlamentben együtt szavazó pártok, kifejezetten kerülik a „koalíció" fogalmát. Számos olvasónk ösztönzésére a „koalíció" fogalma tartalmának magyarázására dr. Ľubomír Cibulkát, a Komenský Egyetem Jogi Kara államjogi tanszékének docensét kértük fel. - Először is talán azt tartanám szükségesnek elmondani, hogy a törvény nem határozza meg a koalíció fogalmát, sőt magát a kifejezést sem használja. A politikai pártokról szóló törvény mindössze annyit állapít meg, hogy „választási és más politikai célokból, jogi személyként politikai mozgalmak (csoportosulások) keletkezhetnek. Ezekben politikai pártok, társadalmi szervezetek és állampolgárok is csoportosulhatnak." Az ilyen csoportosulásokra - vagy nevezzük akár koalícióknak - megfelelő módon kell alkalmazni a pártokról szóló törvényt. Ha megnézzük a választásokban induló 23 párt, mozgalom, illetve koalíció jegyzékét, láthatjuk, hogy a szövetkező pártok olykor merőben új nevet választottak koalíciójuk számára. így például az Alkotmányos Demokrácia Pártja, a Szabad Demokraták Pártja, a Csehszlovák Semlegesség Pártja és a Republikánus Unió a Szabad Blokk elnevezés alatt indul, s csak zárójelben tüntetik fel a koalícióban részt vevő pártok elnevezését. Más csoportosulások hosszabb nevet választottak, gondolatjelekkel elválasztva tüntetik fel valamennyi résztvevő párt elnevezését. Sőt, akad csoportosulás, amely az elnevezésébe a pártok nevein kívül felvette még a „koalíció" kifejezést is. Nyilvánvaló tehát, hogy az elnevezésből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni együttműködésük intenzitásáról. Sőt, ezt a törvény sem szabályozza. Kizárólag a pártokon múlik, milyen játékszabályokban egyeznek meg. A ténylegesen létező együttműködésüket indokolhatja például programcéljaik rokonsága. Együttműködhetnek akkor is, ha formálisan nem rögzítik, hogy koalícióra léptek. Együttműködésük alapelveit persze írásbeli szerződésben is rögzíthetik. Kizárólag a megállapodásukon múlik a koalíció létrejötte, működése és megszűnése. A megállapodásuk endelkezéseket tartalmazhat a jelölőlisák összeállításáról, de - a törvény szóÚJSZÚ 5 1990. V. 24. használatával élve - a választások céljából létrejött csoportosulás (azaz, választási koalíció) megszűnését is nyilván megállapodás szabályozza majd, amely kimondhatja, hogy a koalíció megszűnik a választások befejezésével, esetleg azt, hogy a választások után is szövetségesek maradnak a koalícióban részt vevő pártok. • Mondjuk az új kormány megalakításában? -Ezt nem lehet ilyen egyértelműen leszögezni. Meg kell különböztetni ugyanis a választási koalíciót és a kormánykoalíciót. A választási koalíció célja az, hogy minél több szavazathoz juttassa a résztvevő pártokat. A kormánykoalíció pedig a kormány alkotmányos jogállásával függ össze. A parlamenti demokráciákban nem működhet kormány a parlamenti többség bizalma nélkül. Márpedig számolnunk kell azzal, hogy hazai körülményeink között egyetlen párt, mozgalom vagy koalíció sem szerzi meg a parlamenti mandátumok többségét. A választásokból győztesként kikerülő pártnak szövetségeseket kell tehát majd keresnie, hogy azokkal együttműködve olyan kormányt alakítson, amely élvezni fogja a parlamenti többség bizalmát. • Ezzel kapcsolatban azonban felmerül néhány más, lényeges kérdés. Megköthetők a szabad választásokban megválasztott képviselők valamiféle pártfegyelemmel? Kötelezhető arra, hogy parlamenti szavazásaik során a saját nézeteik helyett valamiféle pártszerv állásfoglalásait juttassák érvényre? Visszahívhatóak, ha nem tartják meg a pártfegyelmet? - Hát, eddig ugye az imperatív mandátum volt érvényben. A képviselők ellenőrizhetőek, és választóik által visszahívhatóak voltak. • Elméletileg... - Itt-ott azért előfordult, ha elvétve is, hogy a nemzeti bizottságok valamelyik képviselőjét visszahívták. Az idén azonban módosították az alkotmányt, felszámolták az imperatív mandátumot, A képviselők személyesen kötelesek gyakorolni mandátumukat, a legjobb lelkiismeretük és meggyőződésük szerint, s nem kötelezik őket a mandátum gyakorlásához fűzött utasítások. A képviselők tehát már nem tartoznak felelősséggel választóiknak. Ugyanakkor, egyelőre egyetlen jogi rendelkezés sem hatalmazza fel a politikai pártokat arra, hogy visszahívják a jelölőlistáikról megválasztott képviselőket. Ez természetesen érthető, hiszen a parlamenti képviselő nem annyira pártérdekeket, mint inkább országos érdekeket köteles képviselni. Várható azonban, hogy az újonnan megválasztott Szövetségi Gyűlés szabályozni fogja valamilyen módon a képviselők visszahívását. • A választási koalíciókkal kapcsolatban a gyakorlatban felmerült még egy lényeges probléma. Egyes esetekben a koalíciókban részt vevő pártok hívei állítólag tiltakoztak az ellen, hogy amenynyiben a szívük szerinti pártra szavaznak, szavazatukkal nyer az a koalíciós partner vagy annak jelöltje is, akit nem szívlelnek. Mintha becsapásnak éreznék az ilyen koalíció létrejöttét, illetve a koalíciós jelölőlista összeállítását. -Úgy vélem, elsősorban a politikai pártoknak kell fontolóra venniük a szövetségek, koalíciók létrehozását, figyelembe véve és kihangsúlyozva azokat a kérdéseket, amelyek ténylegesen szövetségessé teszik őket. A politikai pártoknak kell mérlegelniük kivel lépnek szövetségre, s ezzel kapcsolatban azt, hogy a koalícióval szavazatokat nyernek vagy vesztenek-e. Ezt a kérdést nem lehet jogi úton szabályozni. Ha a választó nem ért egyet a létrejött koalícióval, szavazhat más pártra (viszonylag sok van belőlük), de elsőbbségi szavazataival előmozdíthatja a szíve szerinti párt jelöltjeinek képviselővé válását is. A jelenlegi választási rendszerben ugyanis az egyes pártok jelölőlistái a szavazólapok, vagyis gyakorlatilag pártokra adjuk majd szavazatainkat. A választási törvények azonban számolnak azzal is, hogy ez vagy az a jelölt szimpatikusabb számunkra, s ezért lehetővé teszik, hogy a választó egy szavazólapon (jelölőlistán) legfeljebb négy jelölt sorszámának bekeretezésével kihangsúlyozza, hogy ó elsősorban rájuk szavaz, s ezzel egyúttal viszonylag hatékonyan támogatja őket a képviselői mandátumhoz jutásban. FEKETE MARIAN Útlevéllel — hozzánk? H

allom, jönnek a levelek, telefonok: az idén nyáron nem megyünk, nem igényelünk szállást, felfüggesztjük a szerződést, felbontjuk a szerződést, azért számítanak ránk, jövőre talán más lesz a helyzet. Jönnek a levelek, telefonok Csehországból, Szlovákia északi részeiből, üzemektől és magánszemélyektől azokba a dél-szlovákiai városokba, falvakba, melyek termálfürdőik, strandjaik, természetes vizeik révén ezreket vonzó, népszerű üdülőközpontokká váltak az elmúlt években. Jönnek a „lemondó" levelek, telefonok. Nem tudom, milyen számban, az mindenesetre biztosnak látszik, hogy az idén kevesebb lesz a cseh és szlovák turista a magyarlakta tájakon. Pedig a pénztárcát egyelőre nem érintették különösebben a változások, az árak egyelőre nagyjából azon a szinten mozognak, mint az előző esztendőkben. És nem tűntek el a vendégfogadó házak, sátorhelyek, szállodák sem, sőt továbbépültek, gyarapodtak. A vizek ugyanúgy folynak medrükben, vagy kerülnek át a csöveken a medencékbe, az idei nyárra is kínálva kellemes órákat. Mi történt hát? Szegényebb lett sok cég? Meglehet. Vagy megszűnt az a pénzforrás, amelyből tavaly még üdülni lehetett? Meglehet. Vagy nem is volt ilyen, hivatalos forrás, csak „megtalálták a módját", miként lehet a legolcsóbban üdültetni a dolgozót (mi meg majd, vezetők, valamilyen más alapon, alapból külföldön élvezzük nyári szabadságunkat)? Meglehet. Vagy az igazgatóváltás körüli huzavonákkal, az évtizedekig eltitkolt és csak mostanában felszínre kerülő igazi bajokkal küszködő üzemek legfeljebb csak gondolhatnak a nyaralásra? Meglehet. Gyanítom azonban, más oka is van, hogy most csappanni látszik az érdeklődés a „déli" turistaközpontok iránt. És talán ez a legfőbb ok. A félelem. Melyet az elmúlt hónapokban a nacionalizmus és sovinizmus felkorbácsolásával keltettek bizonyos szlovák körök, még a legbékésebb cseh és szlovák lelkekben is. Egész nemzetük elé aknákat rakva, gödröket robbantva az Európába vezető úton. És persze: alaptalanul. „Mondd, igaz, hogy délen verik a magyarok a szlovákokat?" Ki, hol, mikor? Esetleg a kocsmában. Csakhogy ott verik a magyart is. Ha már itt tartunk, jó lenne nem összekeverni a kocsmát a kocsmán kívüli valósággal. Egyébként a kocsma világában - ha úgy alakul, elég két-három féldeci meg egy ferde tekintet - könynyen egymásnak ugranak az emberek, magyar a magyarnak, szlovák a szlováknak vagy éppen magyar a szlováknak, szlovák a magyarnak, ám még ez esetben sem biztos, hogy például a történelmen kaptak össze, vagy mert az egyik ilyen nemzetiségű, a másik olyan. A kocsmán kívüli valóság nem ez. Az új nap felkeltével általában még a verekedők is kibékülnek, kezet ráznak, együtt indulnak dolgozni, együtt tréfálkoznak, együtt kártyáznak, kölcsönösen segítenek egymásnak. Mondják, a demokráciát tanulnunk kell még. Mondom, a demokrácia bennünk van, az évszázadok óta együtt élő emberekben, közösségekben, csak megint igyekeznek elnyomni új totalitarizmusok önjelölt hirdetői, miközben félelmet ültetnek a szívekbe. És a félelem, amiként más szinte a tájékozatlanság, ismerethiány, ostobaság: fészke a bizalmatlanságnak, előítéleteknek, az egyik embert hőkölésre készteti, sarokba bújtatja, a másikat támadásra, agresszív cselekedetekre ingerli. Sajnos, az ellenünk indított kampányban, egyúttal a félelemkeltésben a sajtó is részt vett. Ha mindaz igaz lenne, amit állítottak rólunk, vajon jöttek volna-e az elmúlt években egyre növekvő számban ezrek és tízezrek Csehországból, Szlovákia különböző tájairól a Csallóközben, a Mátyusföldön, Gömörben tölteni nyári szabadságukat? Ha olyan rosszak, olyan gonoszok vagyunk. Napjainkban is fel-felbukkan szerző, akit, enyhén szólva, zavarunk. Csak azért, mert vagyunk, mert lenni, létezni akarunk, mint bárki Európában, szabad polgárként, azonos jogokkal, azonos kötelességekkel. Mert mi más baja lehetne velünk? Leszámítva hangoskodásainkat, magyarkodásainkat, melyek mellesleg e sorok írójának sem tetszenek, és még sok itteni magyarnak nem, mi rosszat követtünk el? Hogy itt vagyunk? De hisz nem mi léptük át a határt, a határ lépett át rajtunk. Arról meg mi nem tehetünk, pontosabban, nem mi tehetünk. Apropó, határ. A Zmena című független hetilap 34. számában egy nagyszombati olvasó azt írja: reméli, ha nyári szabadságának idején a déli járásokba látogat, ezekre a területekre érve, nem kérik majd tőle az útlevelet. M

it mondjak? Csoda-e, ha ilyenek láttán, hallatán az idén nem jönnek majd annyian csehek, szlovákok tájainkra üdülni? Pedig mi készülünk, a kö- < rülményeinkhez képest a lehető legméltóbban fogadni, mindenkit. Csinosítjuk a portát, építünk, felújítunk, > festünk, takarítunk, szellőztetünk, tiszta huzatok kerül- \ nek paplanra, párnára, szépítjük a vizek környékét, ' s még a borból is meghagytunk valamit, legyen mivel' koccintani - a találkozásra, barátságra. i BODNÁR GYULA ' Magyar az ^ jelöltek -ös listán Név: GÉMESI KÁROLY Született: 1943. október 2-án Lakhelye: Érsekújvár Foglalkozása: gépészmérnök -a f*< r Bár kutatómérnökként műszaki területen dolgozik, a nevével már találkozhattak a kisebbségi kultúra és érdekvédelem iránt érdeklődők. „Akkor is próbáltam hasznos lenni, amikor ezt a bennünket körülvevő falak illuzórikussá tették. Most, amikor ezek egy része már összedőlt, minden tennitudó emberre szükség van. Én sem tudok ölbe tett kézzel várni" - mondja. Gémesi Károly nős, egy gyermek apja. Az 5-ös listán indul a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájába. ÚP-153 ÉRDEKESSÉGEK NEGYEDÉVI STATISZTIKÁNKBÓL I. Tudja-e, hogy... ...Csehszlovákiában felerősödött a munkaerő-vándorlás. A szövetkezeti és állami szektorból 1990 első három hónapja alatt 45 ezer alkalmazott távozott. Még ennél is többen (47 ezren) a központilag irányított iparnak (2 millió 667 ezren maradtak), 16 ezren az építőiparnak (501 ezren dolgoznak tovább az ágazatban), fordítottak hátat. ... növekedett a foglalkoztatottság a terciális szférában (iskola- és egészségügyben, belkereskedelemben, az egységes földműves-szövetkezetek melléküzemágában), mások (mintegy 15 ezren) a nemzeti bizottságok üzemegységeiben, a kisüzemekben és a szolgáltató szövetkezetekben kerestek állást. Az elmúlt esztendő első negyedévéhez viszonyítva az idén ugyanannyi idő elteltével 28 ezerrel nőtt az egyéni vállalkozók száma. ...három hónap alatt a nemzeti bizottságok közvetítésével 42 ezren kerestek állást, 7 ezer ember igényét nem sikerült kielégíteni. ... csupán 3 százalékkal - a megélhetési kiadások emelkedését is beleszámítva - növekedtek a lakosság reális pénzbevételei, ugyanakkor tényleges kiadásai 8,2 százalékkal voltak nagyobbak. ...március végén a lakosság takarékbetét-állománya elérte a 280,2 milliárd koronát, ez 10,5 milliárddal több mint az év elején. Devizaszámlán 2,7 milliárd koronát tartanak, három hónap alatt ez a tétel egymilliárddal növekedett. ...az állami és a szövetkezeti szektorban az átlagos havi bruttóbér 3219, az átlagos havi nettóbér (a béradó leszámítása után) 2620 korona. ...egyelőre nem változott a gyermekek nevelésére és élelmezésére fordított kiadások összetétele. Nagyjából az 1988-ban készített felmérés eredményei érvényesek. Vagyis évente egy gyerekre átlagban 11 ezer 199 koronát költünk. Ám az életkor emelkedésével a kiadások is gyarapodnak. Tizenöt-tizenhét éves korban elérik az évi 15 ezer 559 koronát, ez kétszerese az iskolaköteles kort megelőző időszak kiadásainak. ... a családok költekezési lehetőségeit eleve behatárolja az egy főre eső tiszta jövedelem. Két évvel ezelőtt ez az 1-3 gyermekes munkáscsaládokban 19 ezer 417, a gyermektelen háztartásokban 33 ezer 663 korona volt. Ebből kifolyólag az egygyermekes családokban évente 13 712, a kétgyermekeseknél 10 785, a háromgyermekeseknél viszont csak 9658 korona jutott egy gyermekre. ...több mint 7százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom. Becslések szerint a növekménynek közel a felét (mintegy 2 milliárd koronát) a külföldiek vásárlása idézte elő. ... belföldi fogyasztóink leginkább a tartós közszükségleti cikkek iránt érdeklődtek. Személyautóból 29 300 darabot (4300-al kevesebbet, mint tavaly három hónap alatt) adtak el. Hiánycikk maradt a szövetanyag, a műanyag és gumilábbeli, a hűtő és fagyasztó, a rádiókészülék, a színes- és fekete-fehér tévé, a motorkerékpár. Több került az üzletekbe automata és egyéb mosógépből, centrifugából, üvegből és porcelánból, varrógépből, szerszámokból, szivattyúkból, kerékpárból, videokészülékekból, falazó illetve fal- és padlóburkoló anyagból. Tapasztalatból tudjuk: esetenként ez sem volt elég. ...élelmiszerellátási gondok a határmenti járásokban mutatkoztak. Leginkább a cukor, a liszt, a dara, a rizstermékek, a hüvelyesek, a tésztafélék és szörpök iránt növekedett a kereslet. A külföldiek legnagyobb mennyiségben húsipari termékeket, sajtot, sört, vajat és alkoholt vásároltak. ...rohamosan emelkedik az egyéni vállalkozásban szolgáltatást nyújtók száma. 1989 decemberétől március végéig az illetékes szervek 62 ezer engedélyt adtak ki, ami 70(!) százalékos növekedés. Április elsejére az egyéni vállalkozók száma elérte a 148 ezret. ...három hónap alatt 6 millió 790 ezren (85 százalékos évközi növekedés) látogattak Csehszlovákiába. A szabadvalutás országokból 1 millió 242 ezren érkeztek, ebből 950 ezren Ausztriából, 116 ezren az NSZK-ból. Csehszlovák állampolgárok 2 millió 100 ezres létszámban jártak határainkon túl. Ez 218 (!) százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. ... közel 3,5 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi árszínvonal, az iparcikkeknél ez 6,8 százalékot tett ki, az élelmiszereknél változatlan maradt. Az ármozgás következtében a megélhetési kiadások 3,1 százalékkal lettek nagyobbak. ...csökken a befejezett lakások száma. Tavalyhoz képest 13,9 százalékkal kevesebbet, 10 ezer 628-at fejeztek be. Az egyéni lakásépítés keretében 4980 lakás készült el. Akadozik a lakásállomány korszerűsítése is, mindössze 489 lakást modernizáltak. (Folytatjuk) (A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentéséből válogatta: J. MÉSZÁROS KÁROLY)