Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-25 / 121. szám, péntek

Döntés az élelmiszerárak emeléséről (Folytatás az 1. oldalról) mékek közti megfelelő árreláció megteremtése. Az intézkedés hoz­zájárul például a kenyérrel való pa­zarlás káros jelenségének meg­szüntetéséhez is. Az értekezleten felsorolták né­hány termék új árát is. így például július 9-étől a kicsontozott marhahús kilója 46 koronáról 65 koronára, a teljes tápértékű tej litere 3,10-ről 4,70 koronára, a kenyér kilója 2,80­ről 4,30-ra, a kifli ára 0,40-ről 0,50 koronára, a sima búzaliszt kilója pe­dig 4,20-ről 4,90 koronára emel­kedik. Az élelmiszerárak átlagosan 24,6 százalékkal emelkednek, de egyes árucikkek esetében eltérő az emel­kedés mértéke. Az intézkedés azt is célozza, hogy teljesen megszűnjön az élelmiszerárak állami dotálása. Az állam évente 27 milliárd koroná­val dotálja az élelmiszer fogyasztói árát. Az alkalmazottak esetében a már említett kompenzációs pótlékot kü­lön tételként a tiszta fizetésnél adják. A nyugdíjasoknál a pótlékot a nyug­díjjal együtt fizetik ki, a családi pótlék esetében hozzászámítják a pótlék­hoz. A mintegy félmillió főt kitevő háztartásbeli nők, vállalkozók és művészek becsületbeli nyilatkozata alapján kérvényezhetik a kiegyen­lítési pótlék folyósítását az illetékes nemzeti bizottságoktól. Azt külön hangsúlyozta Petr Miller, hogy a nyugdíjasok esetében a pótlék nem nyugdíjemelést jelent. A nyug­díjak rendezésére későbbi időszak­ban, október elsején kerül sor. Az árhivatal elnöke ismételten hangsúlyozta, hogy ez az árintézke­dés csupán egy lépés az értékviszo­nyok rendezése, a piacgazdálko­dásravaló áttérés terén. (sm) Nagyarányú árreformot helyezett kilátásba a szovjet miniszterelnök Rémhír és a valóság A tegnapi nap során olyan hír terjedt el, hogy a 12-es koalíció nem vehet részt a választásokon. A valóság az, hogy a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés Politikai Mozgalom vezetősége óvást emelt a Központi Választási Bizottságban az ellen, hogy az 1990. június 8-9-i választá­sokra kiadott szavazási lapokon a választási koalíció nevét helytelen sorrendben, a magyar nyelvű megnevezés kihagyásával és az egyes képviselőjelöltek mozgalmi hovatartozásának a feltüntetése nélkül­nyomtatták ki. A koalíció vezetősége május 22-én arra kérte a kerületi választási bizottságokat, hogy ezeknek a hibásan kinyomtatott szavazólapok­nak a szétküldését azonnal állítsák le, illetve a már szétküldött hibás szavazólapokat gyűjtsék be és semmisítsék meg. Az új szavazólapok kiadására a Központi Választási Bizottság döntése után kerül sor. Ezt a közleményt azért tesszük közzé, mert a 12-es szavazólapok kérésünkre történt leállítása után rémhírek terjedtek el és számtalan telefonhívást kaptunk azzal a kérdéssel, nincs-e veszélyben a koalí­ciónak a választási részvétele? Minden telefonálónak köszönjük, hogy aggódik értünk és meg­nyugtatásul közöljük, hogy a 12-es koalíció a választásokon részt vesz. Az Együttélés-Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom koalíció vezetősége Kölcsönösen hasznos eszmecsere Választók nyilatkoztak az esélyekről Vezet a Kereszténydemokrata Mozgalom • Személyek népszerűségi sorrendje: 1. Čalfa, 2. Dubček, 3. Čič (ČSTK) - Érdekes adatokat tartalmaz az a legutóbbi közvélemény­kutatás, amelyet a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Koordinációs Köz­pontjának Társadalmi Problémákat Kutató Központja készített a válasz­tásokon induló szlovákiai politikai pártok és mozgalmak esélyeiről. A közvélemény-kutatás során 1087 állampolgárt kérdeztek meg. zésük jogi lehetőségeit megvitassák. Zászlós Gábor ismertette a várhatóan elfogadásra kerülő azon törvényterveze­teket, melyek szabályozzák a különféle alapítványok jogi státusát. A találkozó után a német küldöttség megbeszélésen vett részt az FMK veze­tőivel, Tóth Károly elnökkel, A. Nagy László alelnökkel, valamint öllős Lász­lóval és Világi Oszkárral, az FMK ügyvi­vőivel. A felek egyetértettek abban, hogy Közép-Európa felzárkózását a térség li­berális demokrata erőinek szoros együtt­működése segítheti leginkább. A német fél közölte, hogy Németország Szabad Demokrata Pártja szorgalmazni fogja a Független Magyar Kezdeményezés képviselőinek meghívását az NSZK par­lamentjébe, a Bundestagba. A felek meg­állapodtak továbbá abban, hogy a liberá­lis politikai eszmekör fejlesztésén mun­kálkodó Neumann-alapítvány az FMK közreműködésével irodát nyit Pozsony­ban, mely támogatni fogja fiatal politiku­sok képzését. Az FMK sajtószolgálata Arra a kérdésre, hogy kire voksol­na, ha most lennének a választások a legtöbben - 24,5 százalék - a Ke­reszténydemokrata Mozgalmat ne­vezte meg. A megkérdezettek 18,4 százaléka a Nyilvánosság az Erő­szak Ellen politikai mozgalomra, 12,8 százaléka pedig az SZLKP-ra szavazott. A további helyeket a Zöl­.dek Pártja, a Demokrata Párt és a Szlovák Nemzeti Párt foglalja'el. Szembeötlő, hogy a megkérdezet­tek 12,4 százaléka még mindig nem döntött. Az állampolgárok úgy vélik, hogy a Zöldek Pártját és a Keresztényde­mokrata Mozgalmat megelőzve vá­lasztási programjában a Nyilvános­ság az Erőszak Ellen mozgalom helyezi a legnagyobb súlyt az idő­szerű társadalmi, politikai és gaz­dasági problémák megoldására. A tavalyi november 17-én megkez­dett úttal a megkérdezettek több mint 70 százaléka elégedett. A szlo­vák közéleti és politikai személyisé­gek népszerűségi és bizalmi listáján következő a sorrend: 1. Čalfa, 2. Dubček, 3. Čič, 4. Čarnogurský, 5. Budaj, 6. Schuster, 7. Mečiar, 8. Kňažko, 9. Weiss, 10. Ladislav Kováč... A közvélemény-kutatásból még az is kitűnik, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége nagy érdeklő­dést tanúsít a választási kampány iránt, mivel ezzel világosabb képet szeretnének kapni a jelenlegi politi­kai helyzetről. Véleményük szerint ez segít nekik eldönteni, hogy kire adják voksukat. Viszont 26 százalé­kuk még mindig nem ismeri saját jelöltjüket, jelöltjeiket, s ugyanennyi­en még nem döntöttek, hogy kire fognak szavazni. Az állampolgárok több mint 41 százaléka optimistán, 33 százaléka pedig bizonyos fenn­tartásokkal néz a jövő elé. Panaszok kivizsgálása (ČSTK) - Rendkívüli ülést tartott teg­nap Prágában a Központi Választási Bi­zottság. Egyebek között megvitatta a Szociáldemokráciának, a Csehszlovák Szocialista Pártnak, valamint a Földmű­vesek és a Vidék Szövetségének azon panaszát, amelyet a Polgári Fórumnak a televízióban és a rádióban való túlzott propagálása ellen juttattak el hozzá. A továbbiakban a testület áttekintette a Szlovák Választási Bizottság azon pa­naszát, amelyben megállapítja, hogy má­jus 20-án a Magyar Televízió a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgal­mat propagálta. A Központi Választási Bizottság felkérte a Külügyminisztériu­mot, hogy Ivan Prušának, a választási koordinációs bizottság vezetőjének köz­vetítésével intézkedjen az ügyben. RÖVIDEN • A Szabad Európa rádióállomás prágai irodájának megnyitása alkalmából tegnap a Wallenstein-palota Lovag Ter­mében fogadást adott E. Eugene Pell, a Szabad Európa és a Szabadság rádió­állomás elnöke. A fogadáson részt vett Václav Havel köztársasági elnök és több más személyiség. • Köztársaságunk elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Husszein bin Talál jordán királynak, valamint Carlos Saul Menem argentin elnöknek a Jordánia Ha­simita Királysága, illetve az Argentin Köz­társaság nemzeti ünnepe alkalmából. + Jirí Dienstbier szövetségi minisz­terelnök-helyettes, külügyminiszter május 28-án hétfőn Prágában találkozik az európai bizalom- és biztonságerősítő in­tézkedésekről folyó bécsi tanácskozáso­kon részt vevő 34 ország küldöttségveze­töivel. Bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a kormány ellen (ČSTK) - Nyikolaj Rizskov miniszter­elnök a parlamentben tegnap kétórás be­szédben vázolta fel a szovjet gazdaság piaci viszonyokra történő áttérésének főbb vonalait. Kulcsfontosságú intézke­désnek nevezte a nagykereskedelmi, a felvásárlási- és kiskereskedelmi árak képzésének reformját, s bejelentette az élelmiszerek, a fogyasztási cikkek árá­nak, valamint a szolgáltatások tarifáinak jelentős emelését. Az áremeléseket rész­ben pótlékokkal fogják ellensúlyozni. A parlament két kamarájának együttes ülésén - melyen jelen volt Mihail Gorba­csov államfő is - ezután kérdéseket tet­tek fel a képviselők a kormányfőnek. Terjedelmes beszédében Rizskov pél­dául elmondta, hogy évtizedek óta most először csökkent abszolút számokban a termelés volumene és hatékonysága, miközben túlzott mértékben nőtt a lakos­ság jövedelme. Csak ez év első négy hónapjában 1,7 százalékkal csökkent az ország nemzeti jövedelme, miközben 13,4 százalékkal emelkedtek a lakossági jövedelmek. A jövő évben a nagykereskedelmi árak átlagosan 46 százalékkal fognak emel­kedni,, a világpiaci árakhoz főleg az ener­giahordozók ára fog közeledni (82 szá­zalékos emelkedés), valamint a kohászati és vegyipari termékek ára (71, illetve 64 százalékos emelkedés). A mezőgazdasá­gi felvásárlási árak átlagosan 55 száza­lékkal lesznek magasabbak. Rizskov miniszterelnök beszéde leg­nagyobb részében a kiskereskedelmi árak reformjával foglalkozott. A kormány Antall József: Van esély a kilábalásra (Folytatás az 1. oldalról) alíció három politikai pártjának prog­ramját. Antall elismerte, hogy voltak és vannak belső nehézségeik. A külpolitikával kapcsolatban An­tall Józsefet megelégedéssel töltötte el, hogy majdnem valamennyi párt hasonló állásponton volt. Világos az állásfoglalás a Varsói Szerződés kérdésében: abból Magyarország ki kíván lépni, nem tartván alkalmas­nak rá, hogy számára bármit is ga­rantáljon. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy nemzetközi jogi szerződést nem lehet felrúgni, s csak lépésről lépésre kereshető meg a végleges megoldás. Az egyéb kérdésekkel kapcsolat­ban Antall leszögezte: Igazságtalan­nak tartja azokat a megállapításo­kat, miszerint a kormányprogram nem kívánt kitérni a bajokra. Nem volt ilyen szándéka, az azonban an­nál inkább, hogy megmutassa: igen­is van esély a kilábalásra, s ennek záloga a magyar nép elszántsága és hite. A kormányprogramból egyér­telműen kitetszik a szándék az inflá­ció megfékezésére, amelyhez a piacgazdaság elősegítése teremt­hetett lehetőséget. Antall József kitért arra is: a koalí­ció nem ért egyet vele, hogy a parla­ment kooptálja a nemzetiségi képvi­selőket, A választójogi törvényt úgy kell módosítani, hogy a hazai nem­zetiségek valódi számarányuknak megfelelő képviseletet kaphas­sanak. Beszéde végén szólt a készülő önkormányzati törvényről. Ezt követően a képviselők sza­vaztak a kormányprogramról és An­tall József miniszterelnökké válasz­tásáról. Az új magyar kormány összetéte­le: Jeszenszky Géza külügyminisz­ter, Für Lajos honvédelmi miniszter, Rabár Ferenc pénzügyminiszter, Horváth Balázs belügyminiszter, Valutaárfolyamok Érvényben: 1990. május 25-től május 31-ig Balsai István igazságügy-miniszter, Nagy Ferenc földművelési minisz­ter, Bod Péter Ákos ipari és keres­kedelmi miniszter, Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsola­tok minisztere, Andrásfalvy Berta­lan művelődési és közoktatási mi­niszter, Siklós Csaba közlekedési és hírközlési miniszter, Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter, Győriványi Sándor munkaügyi mi­niszter, Surján László népjóléti mi­niszter, Gerbovits Jenő, Kiss Gyu­la, Mádl Ferenc tárca nélküli mi­niszterek. Budapesten tegnap kezdődött meg az új koalíciós kormány alakuló ülése. Balázs László szóvivő tájé­koztatta az újságírókat arról, hogy létrehoztak két szűkebb körű ta­nácsadó szervet. Közülük az egyik a kormány gazdasági és pénzügyi tanácskozásait készíti elő, a másik a nemzetbiztonsági kérdésekre összpontosít. A továbbiakban tájé­koztatott a külgazdasági akciókat egyeztető kormányközi bizottság megalakításáról. Politikai államtitká­rokká nevezték ki Pálos Miklóst, Entz Gézát és Matolcsy Györgyöt. Az Országgyűlés tegnap ez év szeptember 23-ig meghosszabbítot­ta a helyi és megyei tanácsok műkö­dését. Ezzel a döntéssel elfogadta a Magyar Demokrata Fórum javas­latát, amely egyúttal sürgeti, hogy az említett időpontig tartsanak helyha­tósági választásokat. A parlament ezután a földről és a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény mó­dosítását vitatta meg. (n-CSTK) szándéka, hogy átlagosan 100 százalék­kal emelik az élelmiszerek árát. A hús 130, a halak 150, a tej és a tejtermékek 100, a cukor 80, a kenyér pedig 200 százalékkal lesz drágább. Emellett 45 milliárd rubel összegben az állam tovább­ra is dotálni fogja az élelmiszerárakat. A szolgáltatások, így a közlekedés, vala­mint több ipari termék ára 30-50 száza­lékkal lesz magasabb. 70 százalékkal emelik a lakbéreket és 50 százalékkal a vasúti tarifákat. Mindezeket az intézkedéseket összné­pi vitára bocsátják, egyetlen kivétellel: a kenyér és a péksütemény ára már július 1-től magasabb lesz. Ezenkívül á minisz­terelnök közölte, hogy a jelenlegi helyzet­re és a gazdálkodás teljesen új formáira való áttérést figyelembe véve az új ötéves terv nem a jövő évben, hanem csak 1992­ben fog kezdődni. 1991-re a kormány önálló tervet dolgoz ki. Az előterjesztés utáni vitában Genna­gyij Filsin a radikális régióközi csoport (az 542 képviselőből 70 tartozik a cso­porthoz) képviseletében gazdaságilag megalapozatlannak nevezte ezt a reform­tervet és bizalmatlansági indítványt ter­jesztett elő a kormánnyal szemben. Ana­tolij Lukjanov, a parlament elnöke beje­lentette, a vita befejeztével fognak foglal­kozni Filsin indítványával, vagyis várható­an ma. A TASZSZ hírügynökség jelentette teg­nap, hogy 13 jelölt pályázik az Orosz Föderáció Legfelsőbb Tanácsa elnöké­nek tisztségére. A jelöltek között van Alekszandr Vlaszov eddigi miniszterel­nök, Vitalij Vorotnyikov, a köztársasági parlament eddigi elnöke, Borisz Jelcin, a radikális képviselők vezére, Jurij Mana­jenkov, az SZKP KB titkára és Lev Voro­nyin, a szovjet kormány alelnöke. Az orosz államfőt titkos szavazással valószí­nűleg ma fogják megválasztani. A litván parlament szerda este határo­zatot fogadott el, amelyben hajlandó fel­függeszteni a március 11 -e után hozott néhány döntés hatályát. Az intézkedés a Szovjetunióval folytatandó hivatalos párbeszéd idején lenne érvényes. A füg­getlenségi nyilatkozatot azonban a parla­ment nem helyezi hatályon kívül. Éppen ezért Rizskov miniszterelnök - tegnapi moszkvai jelentés szerint - elutasította ezt a kompromisszumos javaslatot. A moldáviai parlament képviselőinek egyharmada szerdán kivonult a tanácsko­zásról, tiltakozásul a rájuk nehezedő nyo­más ellen. Lépésüket az indokolta - jelen­tette a TASZSZ, hogy fizikailag bántal­mazták a Moldávia orosz nyelvű lakossá­gát képviselő honatyákat. Jakovlev fogadta Mohoritát (ČSTK) - Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap Moszkvában találkozott Vasil Mohoritá­val, a CSKP KB első titkárával. Mohorita ismertette Jakovlewel a CSKP jelenlegi feladatait, s hangsúlyozta: mindent meg­tesznek azért, hogy a pártot megtisztítsák a dogmatizmustól és modern baloldali párttá változtassák. Jakovlev szolidaritá­sát fejezte ki a csehszlovákiai kommunis­tákkal s rámutatott: senkinek sincs joga megfosztani a pártot az ország politikai életében elfoglalt törvényes helyétől. Pénznem Eladási turistaárfolyam csehszlovák koronában 1 USA dollár 30,28 1 NSZK márka 18,37 1 osztrák schilling 2,62 1 angol font­51,06 1 francia frank 5,46 1 svéd korona 5,03 1 konvertibilis jugoszláv dinár 2,64 10 ezer zloty 55,83 100 forint 45,23 1 szovjet rubel 8,04 100 NDK márka 1000 1 bolgár leva 8,04 100 román lej 116,85 Levél Szepsiből Rendszeres nézője vagyok a Magyar Televízió Panoráma adásának, éveken át nagyra be­csültem bátor, előremutató ri­portjait. Május 4-én a műsor a komáromi egyetem létesítése körüli bonyodalmakkal foglalko­zott. Az összeállítás megdöb­bentett, s az alábbi nyilatkozat megírására kényszeritett: Először is bocsánatot kérek a Független Magyar Kezdemé­nyezés mozgalomtól, mert sze­rintem ezt a Panoráma felelős szerkesztője nem teszi meg. Én nem vagyok FMK-tag, holott az említett összeállítás ezt sugallta. A velem készült riportot he­tekkel az adás előtt, a magyaror­szági választások után rögzítet­ték. A beszélgetés során szó sem volt a komáromi magyar egyetemről, s ezért fájóan hamis a Panoráma állítása, „miszerint vannak, akik nem így véleked­nek", értsd: nem támogatják az egyetem létrehozását. En a kora tavaszi beszélgetés alkalmával azt fejtegettem, hogy a Nyilvá­nosság az Erőszak Ellen mozga­lom tagjaként tevékenykedem, s támogatom a falvak, városok önrendelkezési jogának a visz­szaállítását. Ennek keretében kell megoldani azt is, hogy mi­lyen tanítási nyelvű iskolákat lé­tesítsenek. Tehát az adott kö­zösségek - falvak, városok - döntenek. Ha a szülők magyar alap- vagy középiskolát akarnak, legyen az. Mi sem természete­sebb ennél. Erről nyilatkoztam valamikor március elején, a magyar egye­tem kérdéséről szó sem volt. Alaposan megcsonkított, a vá­gások miatt néha más értelmet kapott válaszom olyan adásba került, amelynek témájáról a fel­vétel idején fogalmam sem volt. Ezért csalódtam mélységesen a Panoráma május 4-i adásában és a műsorvezető riporterben. Žolner Ákos, Szepsi, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen városi akcióbizottságának tagja ÚJ SZÚ 2 1990. V. 25. (FS) - Amint arról már beszámoltunk, Pozsonyban tartózkodott dr. Štefan Mel­ník a Neumann-alapítvány megbízottja. Melník úr jelezte, hogy a tárgyalások folytatásán az alapítvány és az NSZK-beli szabad demokrata párt egyes vezetői is részt vesznek. Peter Schroder, az FDP külügyi bizottságának elnöke és dr, Fritz Fiszar, az alapítvány gazdasági igazga­tója tegnap találkozott Zászlós Gáborral, az SZNT alelnökével, hogy kezdeménye­A tiltakozó akciókról (ČSTK) - Azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi napokban tiltakozó akciókra került sor a prágai külképviseleti hivatalok, főleg a szovjet nagykövetség közelében, a Szövetségi Belügyminisztérium kéri az állampolgárokat, hogy tartózkodjanak a külképviseleti hivatalok előtt való gyüle­kezéstől. Ellenkező esetben a nagykövet­ségek védelméről szóló nemzetközi szer­ződések megtartása érdekében a Nem­zetbiztonsági Testület tagjai határozott fellépésre kényszerülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents