Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-21 / 117. szám, hétfő

33 Régi bútort vásárolunk" Két fiatal asztalos érdekes vállalkozása Ha néhány perccel később érke­zünk, már nem találjuk szőgyéni ott­honában Bitter Józsefet. Éppen sze­mélygépkocsijába szállt, hogy vállal­kozó társával, Ruman Zoltánnal, Szímőre induljon. Azért hangsúlyo­zom a személygépkocsit, mert nem­csak Ladával közlekednek, hanem 1203-sal is, mellyel öreg bútorokat szállítanak. A két fiatal jóbarát ugyanis 1940 előtt gyártott bútorokat vásárol fel. Újsághirdetésükre sokan írnak, telefonálnak nekik, s nemcsak az Érsekújvári járásból, hanem a tá­volabbi helyekről is, hogy van eladó öreg bútoruk. Most is a felkínált áru megszemlélésére indultak. A hely­beliek közül többen házhoz is visz­nek nekik egy-egy darabot. - Nem minden fel­kínált bútor érdekel bennünket - mondja Bitter József. - Sokan azt-hiszik, hogy régi bútordarabjaik rend­kívüli értékűek, s nagy árat szeretné­nek érte kapni. Pedig nem minden régi bú­tor értékes. Még ak­kor sem, ha jó álla­potban van. Sőt, szá­munkra gyakran az a megfelelő, amit az eladni szándékozók meg sem akarnak mutatni, mivel azt gondolják, az már semmire sem való. Mi azonban meg tudjuk javítani a rossz álla­potban levő darabo­kat. Legutóbb egy háznál a búcsúzáskor azt mondta az illető, hogy van még egy ócska szekrényünk a fészerben, de az maguknak úgysem kell. Végül csak azt vettük meg. Éppen ezért a legjobb, ha házalunk. A felvásárolt bútor árát postai utalványon küldjük el. Egy­részt azért, hogy megmaradjon a ki­fizetést igazoló utalvány, másrészt meg azért, hogy ne kelljen magunk­kal készpénzt hordanunk. Egyéb­ként minden megvásárolt bútorról jegyzékünk van. Elég sok papírmun­kát is kell végeznünk, de azt akarjuk, hogy az ellenőrzéskor minden rend­ben legyen. - Rengeteg levelet kapunk -'jegyzi meg Ruman Zoltán. - So­kan építkeznek, kell a hely a házak­nál, ezért az emberek szabadulni akarnak a régi limlomtól. Tavasszal meg nagytakarítást is végeznek. Egy hatalmas raktár már zsúfolá­sig megtelt a felvásárolt szekrények­kel, asztalokkal, sublótokkal, szé­kekkel, lócákkal, tulipános ládákkal, bölcsőkkel. - Stílbútort nem vásárolunk fel, ugyanis az nem szállítható külföldre, magyarázza Bitter József. - Esetleg saját magunknak megveszünk egy­egy darabot, ha különösen megtet­szik. Például ezt a gyönyörű szek­rényt, meg ezt a faliórát saját ré­szünkre vettük. A felvásárolt darabokat a Slovart külkereskedelmi vállalaton keresztül értékesítik. Azaz csak fogják, egye­lőre ugyanis még nem szállítottak el az összegyűjtött dolgokból. Pedig Pozsonyból, a múzeumtól már kint fipf ttjf WkmM ü i -iV'lj^l • •jJB JpjM BHH^; fi*T^HHÍ ^ JÉjj m m járt a szakbizottság, s az egyes darabokra ráragasztották a kiszállí­tást engedélyező cédulákat is. En­nek az a feltétele, hogy a bútorda­rabnak ne legyen régiségértéke. Egyébként nem vihetnék ki az or­szágból. Aki pedig megvásárolja majd, az egy holland vállalkozó. Hogy miért nem szállítottak el eddig egyetlen darabot sem, azt a fia­talemberek pontosan nem tudják, csupán annyit hallottak, hogy vala­hol visszaélések történtek a külföl­dön értékesített árukkal, s ezért a pillanatnyi megtorpanás. - Mi csakis olyasmit vásárolunk fel, amire az engedélyt is megkapjuk - mondja határozottan Bitter József. - És minden darabot a hivatalos árjegyzéknek megfelelően. Még ak­kor is, ha az illető ki akarná dobni a már használhatatlan limlomot. Egy szekrényért, sublótért (álla­potától függően) 300-700 koronát fizetnek. Széket csak akkor vesz­nek, ha legalább négy darab egyfor­ma van belőle. - Ha csupán egy, vagy két azo­nos székre bukkannak, miért nem veszik meg? Hiszen később másutt rátalálhatnak ugyanolyan darabra - mondom csodálkozva. - Ez teljesen ki van zárva - ma­gyarázza Ruman Zoltán. - A régi asztalosok neve ugyan ismeretlen, de a stílusuk felismerhető. Vagyis mind más-más darabot készített. Ahány asztalos, annyiféle a bútor. Arra a kérdésemre, hogy a mai asztalosok tudnának-e a régihez ha­sonló bútort készíteni, azt válaszol­ják: akadnának, akik igen, de nincs hozzá megfelelő faanyagjuk. -A holland vállalkozónak minek ez a sok limlom? - kérdem. Először speciális lúggal minden festéket lemarat az egyes darabok­ról. Aztán a nyersfa színű bútort viaszréteggel vonja be - válaszolja Ruman Zoltán. Bizonyos darabokat át is alakít, például díszít, beüvegezi a nyitott szekrényt. Aztán eladja a bútort. Idővel mi is szeretnénk berendezkedni a festék lemaratásá­ra. Általában ugyanis a régi bútoro­kon több réteg festék van, hiszen az évek folyamán sokszor átfestették őket. Eddig festetlen régi bútorra sehol sem bukkantunk. Az egyes darabok nagy része nemcsak az elhasználódástól van rossz állapot­ban, hanem mert sok köztük a szú­marta. Műhelyükben, mely Bitterék csa­ládi házának portáján áll, nem hiá­nyoznak a korszerű gépek, felszere­lések. Ez nem kis költségbe került. Ám további befektetést jelent a mű­hely bővítése, melyre rövidesen sor kerül. Igaz, a két asztalos nemcsak régi bútorok felvásárlásával, javítá­sával foglalkozik. Az asztalos szak­ma rokonságukban sem volt idegen. A hatalmas bútorraktár például az egyik néhai nagybácsi asztalosmű­helye volt. Bitter József és Ruman Zoltán érdekes vállalkozásba kezdett. El­határozásuk legalább annyira ma­gyarázható a régi bútorok iránti ér­deklődésükkel, szakmaszeretetük­kel, mint a jó értelemben vett üzleti szellemmel és a minden vállalko­zással járó kockázatvállalás izgal­mával. FÜLÖP IMRE Mentsük a menthetőt... Vagyonmegosztás a szakszervezetekben Hosszú vajúdás után létrejött az alulról építkező Szlovákiai Szak­szervezeti Szövetségek Konföderá­ciója, mely 29 szakszövetséget, vagyis a dolgozók 90 százalékát tömöríti. Megszűnt a demokratikus centralizmus, mivel a konföderáció csupán összehangolja, koordinálja a szövetségek munkáját. És vajon miből fognak gazdálkod­ni az egyes ágazati szakszerveze­tek? Pénz, anyagiak nélkül nem dol­gozhatnak a szakszervezetek sem. Nos, úgy néz ki, hogy abból sem lesz hiány, főleg ha többszöri nekifu­tás után sikerül végre elosztani a né­hai Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom több milliárd koronát kitevő vagyonát. A vagyonelosztó bizottság hosz­szas vita után a 3,1 milliárd koroná­ból egy milliárdot átutalt az ágaza­toknak, amit azok beruházásokra i a piacgazdaságról Négyszemközt Hogyan kössenek biztosítást a magánvállalkozók? Megváltozott társadalmi-gazda­sági körülményeink között a biztosí­tás már nemcsak egyszerűen elha­tározás kérdése. Különösen akkor nem, ha vállalkozásba kezdünk, ha jóformán minden ingó és ingatlan vagyonunkat egy lapra teszünk fel. A kockázat nagy és könnyen veszít­hetünk. Persze, a vállalkozás során nemcsak a legrosszabb, a csődbe­jutás veszélye fenyeget. Érhet bár­milyen más kár is, amelynek terhét egyedül esetleg képtelenek lennénk viselni. A törvényhozók nyilván erre is gondoltak akkor, amikor a magán­vállalkozásról szóló törvényt kimun­kálták. Ugyanis a jogszabály 22. paragrafusa kimondja, hogy minden vállalkozó köteles biztosítást kötni. Mit kell tudni a magánvállalkozók biztosításáról? Esetükben a biztosí­tások két csoportját különböztetjük meg: a kötelező és a szerződéses biztosítást. A biztosítási kötelezett­ség minden vállalkozóra vonatkozik, kivéve azt, aki egyedül - alkalma­zottak nélkül - fejti ki tevékenységét. Szerződés alapján viszont nem kö­telező, de mindenképp tanácsos biztosítást kötni. Ez esetben va­gyonbiztosítást (épületek, gépek, berendezések biztosítása) és fele­lősségbiztosítást köthet a vállalkozó. Szerződéses biztosítással a követ­kező kockázatok ellen szerezhetünk bizonyos védelmet: elemi csapások (tűz, robbanás, árvíz stb.); a csőve­zeték meghibásodása (víz vagy más Trabant-törti kiderült ÚJSZÖ 3 1990. V. 21. Dübörgés és füstfelhők sehol. A cso­dálkozó járókelők hitetlenkedve hallga­tóznak, szagolgatnak ide-oda. Ez lenne tán a titokzatos jármű, az 1,1-es új Tra­bant? Külsőre olyan mint a régi, ám a motorház forradalmi változásokat rejte­get. Négyütemű négyhengeres motor (akár a VW Poloé) van benne, 40 lóerő teljesítménnyel. Korszerű technika került az elavult műanyag karosszériába, mi­közben újabb becenévvel gazdagodott a Trabant: ,,Szívszabályozóval felszerelt múmia." Találó elnevezés. Harmincéves termelési múlt és három­milliónál több legyártott példány után a közkedvelt NDK-beli személygépkocsi újra „műszaki sláger" lett. Elszomorító azonban, hogy a sachsenringi vállalatnál 5,4 millió megrendelő vár a járműre. Rá­adásul a Trabi konstruktőrei már évtize­dekkel ezelőtt bizonyították: többre képe­sek a füstölgő kétüteműeknél. Konkurens konstruktőr Az NDK-beli változások - kissé meg­késve ugyan - mégis visszahozták a zwickaui mérnökök becsületét. Szigorú­an titkos levéltárakból előkerült fényképek bizonyítják, hogy a keletnémet gépjármű­vek fejlesztése egyáltalán nem maradt le a nyugat-németországi haladástól. Az óri­ási gyár egyik nagyon elhanyagolt sarká­ban a szerelők elrejtettek egy mintapél­dányt, hiába kapták parancsba valameny­nyi új találmány megsemmisítését. Ho­necker és elvtársai nem vállalták azt a kockázatot, hogy ezekről az autókról bármilyen hír is kijusson a gyárból. Valamennyi jármű dr. Werner Lang, a Trabant atyjának, konstruktőrének fejé­ben született. Amikor az ötvenes években kifejlesztette a közkedvelt autót, az NSZK-beli rajzasztalokon éppen olyan gépjárművek születtek, mint a Loyd és a Goggomobil. Kevés pénzért jó haszná­lati tulajdonságú személygépkocsik. Al­ternatívaként csak a motorkerékpár jöhe­tett számításba... Ennek ellenére dr. Lang és társai már 1961 -ben a Trabant utódjáról törték a fe­jüket. El is készítették. ízléses, szép kül­sejű limuzint szereltek össze, négy ajtó­val, nagy ablakokkal, óriási csomagtérrel. Ám ez a gyerek holtan született, dr. Lang a körülmények hatására kényte­len volt feladni a próbálkozásait. Egysze­rűen nem jutott pénz az új típusra. Az az érv pedig elegendőnek bizonyult gyártá­sának megakadályozására. Mittag megakadályozta Ugyanabban az esztendőben a konst­ruktőr mégis komoly döntésre szánta rá magát. Olyan autókoncepcióval jelentke­zett, amely valamennyi korszerű külsejű kompakt jármű elődje lehetett volna. Ak­korra Nyugaton még nem készült el a ha­sonló autók mintapéldánya. Dr. Lángon azonban ez sem segíthetett volna. Vala­mennyi információtól elzárva, a kölcsönös tapasztalatszerzés lehetőségétől meg­fosztva dolgozott. Mindezek ellenére be­mutatta az új Trabant 603-ast. Hatvanki­lencben a prototípus próbavizsgái folytak. Egy év múlva már sorozatban kellett vol­na gyártani. Helyette más parancs érke­zett Berlinből: „Azonnal leállítani a fej­lesztést, és megsemmisíteni a kísérleti sorozat példányait. Aláírás Günter Mittag." Érthetetlen döntés, hisz a Trabant 603-as kiviteli slágerré válhatott volna. Négy év múlva a VW Golf ugyanezzel a koncepcióval csodákat művelt, és meg­hódította az egész világot. Jóval később készült el ugyanilyen koncepció szerint a Renault 5-ös és a Fiat 127-es. Sztereotip táviratok Dr. Lang és társai kemény ütést kap­tak. Arra kényszerültek, hogy csak részle­teiben töléketesítsék a Trabantot. A szí­vósságáról ismert ember mégsem adta fel, rövidesen a 603-as típusú módosítá­sába kezdett. Olyan megoldásokon törte a fejét, hogyan lehetne olcsóbban és egyszerűbben előállítani a járművet. Vál­toztatott a motoron, korszerűsítette a ka­rosszériát. Ám újra semmire se ment vele. Egyet­len mintapéldány sem tetszett meg a ha­talmasoknak. Berlinből rendre ugyanaz a sztereotip válasz érkezett: „A Trabant 601-es megfelel minden követelménynek. Nem szükséges az újabb modell fejlesz­tése." Dr. Lang 1983-ban nyújtotta be utolsó elképzelését. Akkor sem adta fel, abban bízott, egyszer már csak a józan ész győzedelmeskedik. Ám hiába. Hatvanegy éves korában - anélkül, hogy az NSZEP vezetése megértette volna - nyugdíjba vonult. Ma ez az őszülő hajú úr feleségével Zwickau nyugati részén szerény családi házban él. Kényelmesen berendezett nappalijában újra és újra fellapozza a fényképalbumot, és nézegeti az általa megálmodott autókról készült felvéte­leket. (A Quick magazin alapján - rövidítve) Műszerek és gyógyszerék Svájcból Segítség a Rimaszombati járásnak Egy svájci jótékonysági szervezet kép­viselői közvetlenül húsvét előtt tettek ígé­retet az egészségügyi miniszternek a szlovákiai gyógyszerellátás megsegíté­sére. Ezen a tárgyaláson dr. Póthe Anna, a Rimaszombati Járási Egészségügyi In­tézet dolgozója, a Kereszténydemokrata Mozgalom járási koordinációs bizottságá­nak tagja is részt vett és elmondta, milyen gondokkal-bajokkal küzd a járás egész­ségügye évek óta. Hiányosságok mutat­koznak a gyógyszerellátásban (ez kivált­képp a külföldi gyógyszerekre jellemző), de szegényes az egészségügyi intézmé­nyek felszereltsége, a műszerellátás is, ami nagymértékben csökkenti a diag­nosztizálás és gyógykezelés hatékonysá­gát. A kérések és panaszok megértésre találtak. A napokban várják Gömörbe az első százkilós gyógyszercsomagot. Ez persze csak a kezdet, mert ahogy a dok­tornő elmondta, tovább érkeznek címére a gyógyszertárakban hasztalan keresett külföldi gyógyszerekre szóló receptek. Persze, senkit sem utasít vissza, készsé­gesen segít a rászorulókon. A kezelőor­vos által kiírt recepteket ő, illetve az általa képviselt klub juttatja el Svájcba, és az onnan szállított gyógyszerek elosztását is önerőből, szervezetten végzik. A járási kórház orvosai ezenkívül a hi­ányzó legszükségesebb orvosi műszerek és berendezések jegyzékét is eljuttatták a segíteni kész svájci szervezetnek. Mivel a szóban forgó jótékonysági szervezetet személyi kapcsolatok és érdekek fűzik a Rimaszombati járáshoz, megígérték, hogy akár saját kormányuk anyagi segít­ségét kérve, de segítenek a műszerellá­tás hiányosságaiból eredő problémák fel­számolásában. , , . -polgári­folyékony anyag szivárgása); a bel­földi forgalomban a tárgyak eltulaj­donítása, elvesztése; a motorgépko­csi megrongálása vagy tönkretétele; lopás; az üvegek megrongálása (összetörik a kirakatüveg, a reklám); a gépek és berendezések megron­gálása. Ezenkívül a biztosító most készíti elő egy olyan kockázat bizto­sítását, amely idáig még nem szere­pelt kínálatában. Eszerint a jövőben olyan esetekre is lehet biztosítást kötni, amikor elemi csapás vagy a gépek, berendezések megrongá­lódása miatt kiesik vagy csökken a termelés. Hol és hogyan lehet biztosítást kötni? A magánvállalkozó a lakhelye vagy a vállalkozás helye szerint ille­tékes járási fiókintézetben köthet biztosítást. Azt, hogy a biztosító me­lyik fiókjához fordul, maga dönti el, de célszerű a mindenki számára legelőnyösebb helyet választani. Ha például valaki Pozsonyban lakik, de Dunaszerdahelyen nyitott boltot, ak­kor az ügyfél és a biztosító számára is jobb, ha a dunaszerdahelyi fiók intézi az ügyet. Ha a vállalkozó eldöntötte, melyik fiókintézet szolgáltatásait veszi igénybe, akkor nincs más hátra, mint a szükséges okmányok birtokában felkeresni a biztosítót. A szerződés megkötéséhez fel kell mutatni a ma­gánvállalkozási engedélyt. Ha a vál­lalkozó a tevékenység végzéséhez gépeket, épületeket, esetleg ingósá­gokat kölcsönzött, akkor az ingatla­nok és ingóságok kölcsönzéséről szóló szerződést is fel kell mutatni. Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés a motorgépkocsi esetle­ges megrongálására is vonatkozik, akkor a beszerzési árat igazoló ok­mányra is szükség van. Attól függő­en, hogy milyen biztosítást köt a vál­lalkozó, szükség lehet az épületek értékét tartalmazó szakértői véle­ményre és a gépek beszerzési árát igazoló iratra. Jó tudni, hogy a bizto­sító a felsorolt iratok némelyikét a biztosítási szerződéshez csatolja, ezért nem árt, ha mindegyik több példányban is rendelkezésre áll. Nagyon fontos, hogy a vállalkozó ismerje a tevékenységéhez szüksé­ges ingóságok és ingatlanok értékét, mivel ennek alapján kell meghatá­rozni, hogy mekkora összegre szól­jon a biztosítás. A vállalkozó látná kárát, ha például a 200 ezer koronát érő épületet 150 ezer koronára biz­tosítaná. Hiszen ha az épület példá­ul teljesen leégne, vagy más módon tönkremenne, a biztosító maximáli­san 150 ezer koronát térítene meg, nem pedig az épület egykori valódi értékét. Bizonyára több magánvállalkozó­nak legalább a kezdeti időszakban kölcsönre is szüksége lesz. A bank viszont garanciákat kér pénze visz­szatérülésére. Az ingóságok és in­gatlanok - tehát a magántulajdon - biztosítása ez esetben nagyon fontos lehet, mert a biztosító a bizto­sítás összegét szükség esetén a bank számára zárolja. Ez a gya­korlatban azt jelenti, hogy ha a vál­lalkozó kölcsönt vett fel és kára keletkezik, akkor a biztosító az összeget nem a vállalkozónak, ha­nem a banknak fizeti ki, részben vagy egészben törlesztve ezzel a hi­telt. K. E. Bitter József a bútorraktárban (Hajdú András felvétele) fordíthatnak. Első lépésként még ebben a hónapban szétosztanak a jogutód szövetségek között 80 millió koronát (10 korona esik egy tagra), majd júniusban további 1,5 milliárdot (egy tagra számítva 187 koronát) utalnak át a bankszámlák­ról a részesedő szakszervezeti szö­vetségek számára. Az 1990-es pénzügyi évzárás után az UNIÓ összes pénztartalékát (600 millió korona) szétosztják az ágazati szakszervezeti szövetségek között. Az UNIÓ tevékenységét leg­később jövő év június 30-án fejezik be. A vagyonelosztó bizottság egyéb­ként pályázatot írt ki a külföldi érdek­lődőknek a szakszervezetek Prágá­ban levő Vinohradská utcai épületé­nek bérbeadására, amiből évente egymillió dollár bevételre számíta­nak. (szitás)

Next

/
Thumbnails
Contents