Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1990-05-21 / 117. szám, hétfő
33 Régi bútort vásárolunk" Két fiatal asztalos érdekes vállalkozása Ha néhány perccel később érkezünk, már nem találjuk szőgyéni otthonában Bitter Józsefet. Éppen személygépkocsijába szállt, hogy vállalkozó társával, Ruman Zoltánnal, Szímőre induljon. Azért hangsúlyozom a személygépkocsit, mert nemcsak Ladával közlekednek, hanem 1203-sal is, mellyel öreg bútorokat szállítanak. A két fiatal jóbarát ugyanis 1940 előtt gyártott bútorokat vásárol fel. Újsághirdetésükre sokan írnak, telefonálnak nekik, s nemcsak az Érsekújvári járásból, hanem a távolabbi helyekről is, hogy van eladó öreg bútoruk. Most is a felkínált áru megszemlélésére indultak. A helybeliek közül többen házhoz is visznek nekik egy-egy darabot. - Nem minden felkínált bútor érdekel bennünket - mondja Bitter József. - Sokan azt-hiszik, hogy régi bútordarabjaik rendkívüli értékűek, s nagy árat szeretnének érte kapni. Pedig nem minden régi bútor értékes. Még akkor sem, ha jó állapotban van. Sőt, számunkra gyakran az a megfelelő, amit az eladni szándékozók meg sem akarnak mutatni, mivel azt gondolják, az már semmire sem való. Mi azonban meg tudjuk javítani a rossz állapotban levő darabokat. Legutóbb egy háznál a búcsúzáskor azt mondta az illető, hogy van még egy ócska szekrényünk a fészerben, de az maguknak úgysem kell. Végül csak azt vettük meg. Éppen ezért a legjobb, ha házalunk. A felvásárolt bútor árát postai utalványon küldjük el. Egyrészt azért, hogy megmaradjon a kifizetést igazoló utalvány, másrészt meg azért, hogy ne kelljen magunkkal készpénzt hordanunk. Egyébként minden megvásárolt bútorról jegyzékünk van. Elég sok papírmunkát is kell végeznünk, de azt akarjuk, hogy az ellenőrzéskor minden rendben legyen. - Rengeteg levelet kapunk -'jegyzi meg Ruman Zoltán. - Sokan építkeznek, kell a hely a házaknál, ezért az emberek szabadulni akarnak a régi limlomtól. Tavasszal meg nagytakarítást is végeznek. Egy hatalmas raktár már zsúfolásig megtelt a felvásárolt szekrényekkel, asztalokkal, sublótokkal, székekkel, lócákkal, tulipános ládákkal, bölcsőkkel. - Stílbútort nem vásárolunk fel, ugyanis az nem szállítható külföldre, magyarázza Bitter József. - Esetleg saját magunknak megveszünk egyegy darabot, ha különösen megtetszik. Például ezt a gyönyörű szekrényt, meg ezt a faliórát saját részünkre vettük. A felvásárolt darabokat a Slovart külkereskedelmi vállalaton keresztül értékesítik. Azaz csak fogják, egyelőre ugyanis még nem szállítottak el az összegyűjtött dolgokból. Pedig Pozsonyból, a múzeumtól már kint fipf ttjf WkmM ü i -iV'lj^l • •jJB JpjM BHH^; fi*T^HHÍ ^ JÉjj m m járt a szakbizottság, s az egyes darabokra ráragasztották a kiszállítást engedélyező cédulákat is. Ennek az a feltétele, hogy a bútordarabnak ne legyen régiségértéke. Egyébként nem vihetnék ki az országból. Aki pedig megvásárolja majd, az egy holland vállalkozó. Hogy miért nem szállítottak el eddig egyetlen darabot sem, azt a fiatalemberek pontosan nem tudják, csupán annyit hallottak, hogy valahol visszaélések történtek a külföldön értékesített árukkal, s ezért a pillanatnyi megtorpanás. - Mi csakis olyasmit vásárolunk fel, amire az engedélyt is megkapjuk - mondja határozottan Bitter József. - És minden darabot a hivatalos árjegyzéknek megfelelően. Még akkor is, ha az illető ki akarná dobni a már használhatatlan limlomot. Egy szekrényért, sublótért (állapotától függően) 300-700 koronát fizetnek. Széket csak akkor vesznek, ha legalább négy darab egyforma van belőle. - Ha csupán egy, vagy két azonos székre bukkannak, miért nem veszik meg? Hiszen később másutt rátalálhatnak ugyanolyan darabra - mondom csodálkozva. - Ez teljesen ki van zárva - magyarázza Ruman Zoltán. - A régi asztalosok neve ugyan ismeretlen, de a stílusuk felismerhető. Vagyis mind más-más darabot készített. Ahány asztalos, annyiféle a bútor. Arra a kérdésemre, hogy a mai asztalosok tudnának-e a régihez hasonló bútort készíteni, azt válaszolják: akadnának, akik igen, de nincs hozzá megfelelő faanyagjuk. -A holland vállalkozónak minek ez a sok limlom? - kérdem. Először speciális lúggal minden festéket lemarat az egyes darabokról. Aztán a nyersfa színű bútort viaszréteggel vonja be - válaszolja Ruman Zoltán. Bizonyos darabokat át is alakít, például díszít, beüvegezi a nyitott szekrényt. Aztán eladja a bútort. Idővel mi is szeretnénk berendezkedni a festék lemaratására. Általában ugyanis a régi bútorokon több réteg festék van, hiszen az évek folyamán sokszor átfestették őket. Eddig festetlen régi bútorra sehol sem bukkantunk. Az egyes darabok nagy része nemcsak az elhasználódástól van rossz állapotban, hanem mert sok köztük a szúmarta. Műhelyükben, mely Bitterék családi házának portáján áll, nem hiányoznak a korszerű gépek, felszerelések. Ez nem kis költségbe került. Ám további befektetést jelent a műhely bővítése, melyre rövidesen sor kerül. Igaz, a két asztalos nemcsak régi bútorok felvásárlásával, javításával foglalkozik. Az asztalos szakma rokonságukban sem volt idegen. A hatalmas bútorraktár például az egyik néhai nagybácsi asztalosműhelye volt. Bitter József és Ruman Zoltán érdekes vállalkozásba kezdett. Elhatározásuk legalább annyira magyarázható a régi bútorok iránti érdeklődésükkel, szakmaszeretetükkel, mint a jó értelemben vett üzleti szellemmel és a minden vállalkozással járó kockázatvállalás izgalmával. FÜLÖP IMRE Mentsük a menthetőt... Vagyonmegosztás a szakszervezetekben Hosszú vajúdás után létrejött az alulról építkező Szlovákiai Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja, mely 29 szakszövetséget, vagyis a dolgozók 90 százalékát tömöríti. Megszűnt a demokratikus centralizmus, mivel a konföderáció csupán összehangolja, koordinálja a szövetségek munkáját. És vajon miből fognak gazdálkodni az egyes ágazati szakszervezetek? Pénz, anyagiak nélkül nem dolgozhatnak a szakszervezetek sem. Nos, úgy néz ki, hogy abból sem lesz hiány, főleg ha többszöri nekifutás után sikerül végre elosztani a néhai Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom több milliárd koronát kitevő vagyonát. A vagyonelosztó bizottság hoszszas vita után a 3,1 milliárd koronából egy milliárdot átutalt az ágazatoknak, amit azok beruházásokra i a piacgazdaságról Négyszemközt Hogyan kössenek biztosítást a magánvállalkozók? Megváltozott társadalmi-gazdasági körülményeink között a biztosítás már nemcsak egyszerűen elhatározás kérdése. Különösen akkor nem, ha vállalkozásba kezdünk, ha jóformán minden ingó és ingatlan vagyonunkat egy lapra teszünk fel. A kockázat nagy és könnyen veszíthetünk. Persze, a vállalkozás során nemcsak a legrosszabb, a csődbejutás veszélye fenyeget. Érhet bármilyen más kár is, amelynek terhét egyedül esetleg képtelenek lennénk viselni. A törvényhozók nyilván erre is gondoltak akkor, amikor a magánvállalkozásról szóló törvényt kimunkálták. Ugyanis a jogszabály 22. paragrafusa kimondja, hogy minden vállalkozó köteles biztosítást kötni. Mit kell tudni a magánvállalkozók biztosításáról? Esetükben a biztosítások két csoportját különböztetjük meg: a kötelező és a szerződéses biztosítást. A biztosítási kötelezettség minden vállalkozóra vonatkozik, kivéve azt, aki egyedül - alkalmazottak nélkül - fejti ki tevékenységét. Szerződés alapján viszont nem kötelező, de mindenképp tanácsos biztosítást kötni. Ez esetben vagyonbiztosítást (épületek, gépek, berendezések biztosítása) és felelősségbiztosítást köthet a vállalkozó. Szerződéses biztosítással a következő kockázatok ellen szerezhetünk bizonyos védelmet: elemi csapások (tűz, robbanás, árvíz stb.); a csővezeték meghibásodása (víz vagy más Trabant-törti kiderült ÚJSZÖ 3 1990. V. 21. Dübörgés és füstfelhők sehol. A csodálkozó járókelők hitetlenkedve hallgatóznak, szagolgatnak ide-oda. Ez lenne tán a titokzatos jármű, az 1,1-es új Trabant? Külsőre olyan mint a régi, ám a motorház forradalmi változásokat rejteget. Négyütemű négyhengeres motor (akár a VW Poloé) van benne, 40 lóerő teljesítménnyel. Korszerű technika került az elavult műanyag karosszériába, miközben újabb becenévvel gazdagodott a Trabant: ,,Szívszabályozóval felszerelt múmia." Találó elnevezés. Harmincéves termelési múlt és hárommilliónál több legyártott példány után a közkedvelt NDK-beli személygépkocsi újra „műszaki sláger" lett. Elszomorító azonban, hogy a sachsenringi vállalatnál 5,4 millió megrendelő vár a járműre. Ráadásul a Trabi konstruktőrei már évtizedekkel ezelőtt bizonyították: többre képesek a füstölgő kétüteműeknél. Konkurens konstruktőr Az NDK-beli változások - kissé megkésve ugyan - mégis visszahozták a zwickaui mérnökök becsületét. Szigorúan titkos levéltárakból előkerült fényképek bizonyítják, hogy a keletnémet gépjárművek fejlesztése egyáltalán nem maradt le a nyugat-németországi haladástól. Az óriási gyár egyik nagyon elhanyagolt sarkában a szerelők elrejtettek egy mintapéldányt, hiába kapták parancsba valamenynyi új találmány megsemmisítését. Honecker és elvtársai nem vállalták azt a kockázatot, hogy ezekről az autókról bármilyen hír is kijusson a gyárból. Valamennyi jármű dr. Werner Lang, a Trabant atyjának, konstruktőrének fejében született. Amikor az ötvenes években kifejlesztette a közkedvelt autót, az NSZK-beli rajzasztalokon éppen olyan gépjárművek születtek, mint a Loyd és a Goggomobil. Kevés pénzért jó használati tulajdonságú személygépkocsik. Alternatívaként csak a motorkerékpár jöhetett számításba... Ennek ellenére dr. Lang és társai már 1961 -ben a Trabant utódjáról törték a fejüket. El is készítették. ízléses, szép külsejű limuzint szereltek össze, négy ajtóval, nagy ablakokkal, óriási csomagtérrel. Ám ez a gyerek holtan született, dr. Lang a körülmények hatására kénytelen volt feladni a próbálkozásait. Egyszerűen nem jutott pénz az új típusra. Az az érv pedig elegendőnek bizonyult gyártásának megakadályozására. Mittag megakadályozta Ugyanabban az esztendőben a konstruktőr mégis komoly döntésre szánta rá magát. Olyan autókoncepcióval jelentkezett, amely valamennyi korszerű külsejű kompakt jármű elődje lehetett volna. Akkorra Nyugaton még nem készült el a hasonló autók mintapéldánya. Dr. Lángon azonban ez sem segíthetett volna. Valamennyi információtól elzárva, a kölcsönös tapasztalatszerzés lehetőségétől megfosztva dolgozott. Mindezek ellenére bemutatta az új Trabant 603-ast. Hatvankilencben a prototípus próbavizsgái folytak. Egy év múlva már sorozatban kellett volna gyártani. Helyette más parancs érkezett Berlinből: „Azonnal leállítani a fejlesztést, és megsemmisíteni a kísérleti sorozat példányait. Aláírás Günter Mittag." Érthetetlen döntés, hisz a Trabant 603-as kiviteli slágerré válhatott volna. Négy év múlva a VW Golf ugyanezzel a koncepcióval csodákat művelt, és meghódította az egész világot. Jóval később készült el ugyanilyen koncepció szerint a Renault 5-ös és a Fiat 127-es. Sztereotip táviratok Dr. Lang és társai kemény ütést kaptak. Arra kényszerültek, hogy csak részleteiben töléketesítsék a Trabantot. A szívósságáról ismert ember mégsem adta fel, rövidesen a 603-as típusú módosításába kezdett. Olyan megoldásokon törte a fejét, hogyan lehetne olcsóbban és egyszerűbben előállítani a járművet. Változtatott a motoron, korszerűsítette a karosszériát. Ám újra semmire se ment vele. Egyetlen mintapéldány sem tetszett meg a hatalmasoknak. Berlinből rendre ugyanaz a sztereotip válasz érkezett: „A Trabant 601-es megfelel minden követelménynek. Nem szükséges az újabb modell fejlesztése." Dr. Lang 1983-ban nyújtotta be utolsó elképzelését. Akkor sem adta fel, abban bízott, egyszer már csak a józan ész győzedelmeskedik. Ám hiába. Hatvanegy éves korában - anélkül, hogy az NSZEP vezetése megértette volna - nyugdíjba vonult. Ma ez az őszülő hajú úr feleségével Zwickau nyugati részén szerény családi házban él. Kényelmesen berendezett nappalijában újra és újra fellapozza a fényképalbumot, és nézegeti az általa megálmodott autókról készült felvételeket. (A Quick magazin alapján - rövidítve) Műszerek és gyógyszerék Svájcból Segítség a Rimaszombati járásnak Egy svájci jótékonysági szervezet képviselői közvetlenül húsvét előtt tettek ígéretet az egészségügyi miniszternek a szlovákiai gyógyszerellátás megsegítésére. Ezen a tárgyaláson dr. Póthe Anna, a Rimaszombati Járási Egészségügyi Intézet dolgozója, a Kereszténydemokrata Mozgalom járási koordinációs bizottságának tagja is részt vett és elmondta, milyen gondokkal-bajokkal küzd a járás egészségügye évek óta. Hiányosságok mutatkoznak a gyógyszerellátásban (ez kiváltképp a külföldi gyógyszerekre jellemző), de szegényes az egészségügyi intézmények felszereltsége, a műszerellátás is, ami nagymértékben csökkenti a diagnosztizálás és gyógykezelés hatékonyságát. A kérések és panaszok megértésre találtak. A napokban várják Gömörbe az első százkilós gyógyszercsomagot. Ez persze csak a kezdet, mert ahogy a doktornő elmondta, tovább érkeznek címére a gyógyszertárakban hasztalan keresett külföldi gyógyszerekre szóló receptek. Persze, senkit sem utasít vissza, készségesen segít a rászorulókon. A kezelőorvos által kiírt recepteket ő, illetve az általa képviselt klub juttatja el Svájcba, és az onnan szállított gyógyszerek elosztását is önerőből, szervezetten végzik. A járási kórház orvosai ezenkívül a hiányzó legszükségesebb orvosi műszerek és berendezések jegyzékét is eljuttatták a segíteni kész svájci szervezetnek. Mivel a szóban forgó jótékonysági szervezetet személyi kapcsolatok és érdekek fűzik a Rimaszombati járáshoz, megígérték, hogy akár saját kormányuk anyagi segítségét kérve, de segítenek a műszerellátás hiányosságaiból eredő problémák felszámolásában. , , . -polgárifolyékony anyag szivárgása); a belföldi forgalomban a tárgyak eltulajdonítása, elvesztése; a motorgépkocsi megrongálása vagy tönkretétele; lopás; az üvegek megrongálása (összetörik a kirakatüveg, a reklám); a gépek és berendezések megrongálása. Ezenkívül a biztosító most készíti elő egy olyan kockázat biztosítását, amely idáig még nem szerepelt kínálatában. Eszerint a jövőben olyan esetekre is lehet biztosítást kötni, amikor elemi csapás vagy a gépek, berendezések megrongálódása miatt kiesik vagy csökken a termelés. Hol és hogyan lehet biztosítást kötni? A magánvállalkozó a lakhelye vagy a vállalkozás helye szerint illetékes járási fiókintézetben köthet biztosítást. Azt, hogy a biztosító melyik fiókjához fordul, maga dönti el, de célszerű a mindenki számára legelőnyösebb helyet választani. Ha például valaki Pozsonyban lakik, de Dunaszerdahelyen nyitott boltot, akkor az ügyfél és a biztosító számára is jobb, ha a dunaszerdahelyi fiók intézi az ügyet. Ha a vállalkozó eldöntötte, melyik fiókintézet szolgáltatásait veszi igénybe, akkor nincs más hátra, mint a szükséges okmányok birtokában felkeresni a biztosítót. A szerződés megkötéséhez fel kell mutatni a magánvállalkozási engedélyt. Ha a vállalkozó a tevékenység végzéséhez gépeket, épületeket, esetleg ingóságokat kölcsönzött, akkor az ingatlanok és ingóságok kölcsönzéséről szóló szerződést is fel kell mutatni. Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés a motorgépkocsi esetleges megrongálására is vonatkozik, akkor a beszerzési árat igazoló okmányra is szükség van. Attól függően, hogy milyen biztosítást köt a vállalkozó, szükség lehet az épületek értékét tartalmazó szakértői véleményre és a gépek beszerzési árát igazoló iratra. Jó tudni, hogy a biztosító a felsorolt iratok némelyikét a biztosítási szerződéshez csatolja, ezért nem árt, ha mindegyik több példányban is rendelkezésre áll. Nagyon fontos, hogy a vállalkozó ismerje a tevékenységéhez szükséges ingóságok és ingatlanok értékét, mivel ennek alapján kell meghatározni, hogy mekkora összegre szóljon a biztosítás. A vállalkozó látná kárát, ha például a 200 ezer koronát érő épületet 150 ezer koronára biztosítaná. Hiszen ha az épület például teljesen leégne, vagy más módon tönkremenne, a biztosító maximálisan 150 ezer koronát térítene meg, nem pedig az épület egykori valódi értékét. Bizonyára több magánvállalkozónak legalább a kezdeti időszakban kölcsönre is szüksége lesz. A bank viszont garanciákat kér pénze viszszatérülésére. Az ingóságok és ingatlanok - tehát a magántulajdon - biztosítása ez esetben nagyon fontos lehet, mert a biztosító a biztosítás összegét szükség esetén a bank számára zárolja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a vállalkozó kölcsönt vett fel és kára keletkezik, akkor a biztosító az összeget nem a vállalkozónak, hanem a banknak fizeti ki, részben vagy egészben törlesztve ezzel a hitelt. K. E. Bitter József a bútorraktárban (Hajdú András felvétele) fordíthatnak. Első lépésként még ebben a hónapban szétosztanak a jogutód szövetségek között 80 millió koronát (10 korona esik egy tagra), majd júniusban további 1,5 milliárdot (egy tagra számítva 187 koronát) utalnak át a bankszámlákról a részesedő szakszervezeti szövetségek számára. Az 1990-es pénzügyi évzárás után az UNIÓ összes pénztartalékát (600 millió korona) szétosztják az ágazati szakszervezeti szövetségek között. Az UNIÓ tevékenységét legkésőbb jövő év június 30-án fejezik be. A vagyonelosztó bizottság egyébként pályázatot írt ki a külföldi érdeklődőknek a szakszervezetek Prágában levő Vinohradská utcai épületének bérbeadására, amiből évente egymillió dollár bevételre számítanak. (szitás)