Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-21 / 117. szám, hétfő

A Cseh Köztársaság főügyésze a visszaélésekről és a CSKP vagyonjogi helyzetéről Ma már a törvények mindenkire vonatkoznak (ČSTK) - Prágában szombaton gyűlést szervezett a ČKD Félvezetők Üzemének Polgári Fóruma, amely néhány hete felhívást adott ki a CSKP vagyoni helyzetének felülvizsgálásáról. A gyűlésen részt vett Václav Havel köztársasági elnök is. Hazánk is csatlakozott a Duna-Adria csoporthoz KÜLÜGYMINISZTERI KONFERENCIA BÉCSBEN ÉS POZSONYBAN Pavel Rychetský, a. Cseh Köztársa­ság főügyésze beszámolójában elmond­ta, hogy az ügyészség nem tétlenkedett az elmúlt hetekben, hanem alapos vizs­gálatot folytatott, majd büntetőjogi eljárást kezdeményezett, ugyanis egyértelműen bebizonyosodott: a kommunista párt évek hosszú során át nagy összegekkel káro­sította meg az állam vagyonát. - Elsőrendű feladatunknak tartjuk ren­det teremteni és igazságot szolgáltatni ebben az országban - hangsúlyozta a fő­ügyész, majd elmondta: vizsgálják azt, hogy milyen körülmények között jutottak az előző kormányok tagjai és miniszterei lakásokhoz, s lakberendezésekhez. Szólt arról is, hogy vizsgálat folyik a slušovicei Agrokombinát, továbbá az Újságírók Nemzetközi Szövetsége, a MON tevé­kenységével kapcsolatos különböző visz­szaélések, törvénytelenségek ügyében. Részletesen elemezte azt is, hogy a CSKP milyen módon károsította meg az állami vagyont, miként vezette félre a Szövetségi Gyűlés kommunista képvi­selőit is. Beszámolójának további részében rá­mutatott, hogy a törvénytelenségek egy részére érvényes a köztársasági elnök amnesztiája, ám erkölcsi kötelességünk, hogy a feltárt tényanyagot nyilvánosságra hozzuk. így is érzékeltetjük, hogy hazánk­ban a törvény ma már mindenkire vonat­kozik. Ezt követően Jitka Zetková miniszter­asszony, a Cseh Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke tényekkel igazolta a CSKP törvénytelen eljárásait. A cseh ország­részben az ellenőrző bizottság például 62 olyan létesítményt talált, amelyek nem szerepeltek az ellenőröknek átadott hiva­talos jegyzéken. Sok épületet a CSKP az akkori kormányrendeletek alapján ingye­nesen használt, s csupán emiatt három­negyed millió koronával károsította meg az államot. Petr Kučera, a Szövetségi Gyűlés képviselője felhívta valamennyi politikai párt és mozgalom illetékeseit, hogy június végéig tegyenek vagyonjogi nyilatkozatot, s a dokumentumot adják át a Szövetségi Pénzügyminisztériumnak. A gyűlésen elhangzott az is, hogy ha a CSKP nem adja vissza a jogtalanul megszerzett ingatlanait és más anyagi értékeket, akkor állítsák le a Rudé právo megjelentetését. Végezetül a ČKD Félve­zető Üzeme Polgári Fóruma állásfoglalást hagyott jóvá, amelyben hét pontban köve­telik a CSKP vagyonjogi helyzetének tisz­tázását, a törvénytelenül szerzett értékek haladéktalan visszaadását az államnak, s olyan parlamenti bizottság létrehozását, amely rendszeresen ellenőrzi a politikai pártok és mozgalmak gazdálkodását. Az indoklásban hangsúlyozzák, hogy a vizs­gálat eddigi állása szerint az elmúlt 18 évben a CSKP 15,7 milliárd koronával károsította meg államunkat. Komáromból indult a Béke és megértés stafétája, amelynek résztvevői a járás lakosságának a nemzetek és nem­zeti kisebbségek bé­kés együttélése mel­lett síkraszálló üze­netét vitték Prágába. A váltófutás tagjait Véra Čáslavská, a köztársasági elnök tanácsadója fogadta a prágai várban. (ČSTK-felvétel) i Volt egy míting... Tegnap délután több ezren gyűltek össze Pozsonyban, a Szlovák nemzeti felkelés terén. Néhány szlovák politikai párt hívei követelték, hogy a szlovákot nyilvánítsák a választások után ál­lamnyelvvé Szlovákia egész terüle­tén. Rágalmakat, sértő megjegyzé­seket is hallhattunk, néhányan a Dél-szlovákiai Szlovákok Memo­randumát emlegették, amelyet he­tekkel ezelőtt Surányban fogadtak el. Sütött a nap, mégis borongós lett a hangulatom. Jól tudom: ezer ember semmiképpen sem azono­sítható egy néppel, az egész nem­zettel. Jól tudom: a szabad véle­ménynyilvánításhoz mindenkinek joga van. Ám nemcsak jogainkra kellene gondolnunk, hanem vala­mennyiünk felelősségét is tudato­síthatnánk közös hazánk jelenéért és jövőjéért. Amit tegnap hallot­tam, az számomra a múlt század első évtizedeinek Európáját, a nemzeti kizárólagosság, a ro­mantikus történelemszemlélet lég­körét idézi. Kell-e hangsúlyoznom, hogy a mai kontinensen államnyel­vért perlekedni - enyhén fogalmaz­va - anakronizmus. S ezzel a meg­állapítással nem a többségi nyelv fontosságát vonom kétségbe. Va­lóban elengedhetetlen, hogy közös hazánkban tudjunk szlovákul, hogy gyermekeink is megtanulják ezt a nyelvet. És az angolt, és más világnyelvet is. De nem azon az áron, hogy anyanyelven csak otthon szólalhatunk meg, vagy esetleg az utcán, ám ott is csak félve, halkan. E századvég civilizált Európájá­nak értékrendje nem ismer nemze­ti, vagy nyelvi felsőbbrendűséget. Meghatározó eleme a tolerancia, nemzetek és nemzeti kisebbségek azonos jogai. Szomorúan, nyugtalanul távoz­tam a térről. Úgy éreztem, mesz­szebb kerültünk ettől az Európá- ' tói... (szilvássy) | Hét végi rendezvények, események A Szlovákok Világszövetsége Nem­zeti Díjat adományozott Ján Chryioston Korec nyitrai püspöknek. A morvaországi Čejkovicében felújították azt a házat, ahol T. G. Masaryk élt a múlt század nyolcvanas éveiben. Brünnben a kezdő vállalkozók szerveztek jogi szemináriu­mot. Prágában a mezőgazdasági üze­mek és élelmiszeripari vállalatok képvise­lői tanácskoztak. Ugyancsak Prágában ülésezett a CSKP KB Végrehajtó Bizott­sága és javasolta: már októberben hívják össze a párt soron következő kongresz­szusát. (A ČSTK tudósításaiból) (ČSTK) - Jirí Dienstbier külügyminiszter szombaton utazott Bécsbe, vasárnap pedig találkozott olasz, magyar, osztrák és jugoszláv kollégájával, a négyek kezdeményezésének is nevezett Duna-Adria csoport tagországai­nak külügyminisztereivel. Vasárnap az osztrák fővárosban rendes tagként fel is vették a regionális csoportosulásba a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságot. E konferencia egyik érdekessége az volt, hogy az osztrák fővárosban kezdő­dött, a délutáni órákban pedig Pozsony­ban folytatódott. Az öt külügyminiszter hajóval érkezett a szlovák fővárosba. A pozsonyi várban Rudolf Schuster, az SZNT elnöke és Marián Čič szlovák kor­mányfő üdvözölte őket. Rudolf Schuster kifejezte azt a remé­nyét, hogy a pozsonyi vár az áprilisi fórum és a mostani tanácskozás után a jövőben olyan központtá válik, ahonnan rendsze­resen, újabb ésHjjabb ösztönzések indul­nak ki az országok közötti minőségileg új kapcsolatok létrehozására. Csehszlová­kia bekapcsolódását e mikrointegrációba kölcsönösen előnyösnek és az összeuró­pai folyamat meggyorsításához való konkrét hozzájárulásnak nevezte. A vár Lovagtermében az öt külügymi­Képletes bocsánatkérés 1968-ért (Folytatás az 1. oldalról) lésének feltételei között. Egyetértettek abban, hogy az európai integráció nem érhet véget Csehszlovákia vagy Lengyel­ország keleti határainál. Lukjanov szerint e folyamatnak ki kellene terjednie a Szov­jetunió európai részére, egészen az Ura­iig. S nemcsak a gazdaságban, hanem a politikában, a kultúrában és egyéb terü­leteken is. Alexander Dubček a Csehszlovák Saj­tóiroda tudósítójának elmondta: tekintve, hogy 1968 óta most jár először a Szovjet­unióban, arról is beszélt Anatolij Lukja­novnak, hogy a szovjet csapatok beavat­kozása 1968 augusztusában milyen ne­hézségeket okozott, milyen kedvezőtlen hatással volt Csehszlovákia fejlődésére. A gazdaságról szólva kijelentette: Bár a KGST már nem működik a régi formá­ban, mindkét fél arra a következtetésre jutott, hogy a további csehszlovák-szov­jet gazdasági együttműködés szükséges. „Ami a nyersanyagokat illeti, nekünk na­gyobb szükségünk van a Szovjetunióra mint neki ránk, a gazdasági kapcsolatok számos területén tovább lehet bővíteni együttműködésünket." E távlatokra nem­csak gazdasági, hanem politikai szem­pontból is oda kell figyelni. „Nem lenne szabad figyelmen kívül hagynunk, milyen nehezen küzdi le a Szovjetunió a brezs­nyevi neosztálinizmus örökségét." Nagyra értékelte Alexander Dubček szovjetunióbeli látogatását Borisz Jelcin, aki elítélte az 1968-as beavatkozást, s a kelet-európai politikai folyamatokat visszafordíthatatlannak nevezte. Megelé­gedéssel szólt arról, hogy Románia kivé­Nyílt levél Václav Havelnek (ČSTK) - A moszkvai Pravda teg­nap ismertette A. Zavgorodnij le­ningrádi lakos Václav Havelhez inté­zett nyílt levelét. A szerző a prágai Lenin szobor eltávolítása kapcsán afelett sajnálkozik, hogy ,,a prágaiak emlékezete egy generációnál többre nem nyúlik vissza". Azt írja, még élnek azok a szemtanúk, akik látták a felszabadító szovjet katonák és a prágaiak találkozását, hozzáfűzve, hogy sok szovjet katona azért nem térhetett haza, mert a prágaiak életét védelmezte. A levélíró Havel szemé­re veti, hogy nem akadályozta meg a szobor eltávolítását. „Nem így kell erősíteni a nemzetek közötti barátsá­got. Az 1968-as eseményekért nem Lenint terheli a felelősség." Kapcsolatépítés Habsburg Ottó fogadta az Európa Parlamentben a Független Magyar Kezdeményezés küldöttségét Tegnap hazaérkezett az Európa Parlamentből a Független Magyar Kezdeményezés küldöttsége. Amint erről már hírt adtunk, Stras­bourgban tárgyalásokat folytattak az Európa Parlament egyes frakci­óinak vezetőivel. Pénteken találkoztak a nyugat-európai szociáldemokrata pártokat tömörítő euró­pai baloldali koalíció főtitkárával, Gérald Laprattal. A Habsburg Ottóval folytatott szívélyes légkörű tárgyalás során a Füg­getlen Magyar Kezdeményezés küldött­sége ismertette a hazai magyar politikai mozgalmak tevékenységét, és választási esélyeit. Habsburg Ottó elmondta, hogy személyes tekintélyét és politikai kapcso­latait kihasználva konkrét lépéseket tesz annak érdekében, hogy Pozsony is be­kapcsolódhasson az 1995-ös Budapest­Bécs világkiállításba. A megbeszélés so­rán reményét fejezte ki, hogy a Független Magyar Kezdeményezés sikeresen sze­repel a választásokon. A Giscard d'Esta­ing vezette liberális demokratikus és re­formista csoport képviseletében a küldött­séget Bo Mam Deruck Jensen főtitkár­helyettes fogadta, aki meghallgatta a csehszlovákiai nemzeti kisebbségek helyzetéről adott beszámolót. Részletes információt kért a Független Magyar Kez­deményezésnek a kulturális és oktatás­ügyi önigazgatással kapcsolatos terveiről, a kisebbségek parlamenti politizálásának esélyeiről, és a gazdasági önállóság lehe­tősége megteremtéséről. Az Európa Par­lament konzervatív frakciójából Habsburg Ottó tanácsára az FMK delegációja az angol Steve Biller kisebbségi szakértővel és Tom Spencerrel, a frakció csehszlo­vák megbízottjával tárgyalt. A választások előtt mindketten Pozsonyba látogatnak azzal a céllal, hogy előkészítsék az FMK parlamenti képviselőinek bekapcsolódá­sát az Európa Parlament munkájába. Az FMK delegációja a szombati napot Rainbow Group parlamenti csoport tag­jaival töltötte. Megegyezés született köz­tük a szakembercseréről, a kétoldali kap­solatfelvételről, továbbá a Rainbow Group alnökének, valamint további szakem­berek részvételéről az FMK által október­ben megrendezendő európai nemzetiségi konferenciáján. Az FMK sajtószolgálata telével mindez vér nélkül és civilizált for­mában zajlott. Az Izvesztyija szombati kommentárja pedig azt hangsúlyozta, hogy Alexander Dubček meghívása Moszkvába lényegében bocsánatkérést jelent az 1968-as intervencióért. Alexander Dubčk tegnap egykori szov­jet disszidensekkel és emberjogi harco­sokkal reggelizett. Közöttük volt például Larissza Bogorazova és Konsztantyin Babickij, ők ketten ott voltak azok között, akik 1968-ban a moszkvai Vörös téren tiltakoztak a katonai beavatkozás miatt. Ezt követően Dubček és kísérete megko­szorúzta a közelmúltban elhunyt Andrej Szaharov akadémikus sírját. Aktív részvétel, (Folytatás az 1. oldalról) letartóztatottal". Zoe nem sokat teketóriá­zott, látszott, hogy nem igen érdekli az egész, és pillanatok alatt bedobta a sza­vazócédulákat az urnába. Egyébként a román választási törvényeknek megfe­lelően mintegy hétezer letartóztatott és első fokon elítélt járult ma az urnákhoz a börtönökben. A kora esti órákig a lakosság mintegy hatvan százaléka adta le szavazatát. A szavazókörök előtt azonban mindenütt hosszú sorok álltak és több bukaresti körzet arra kérte a központi választási bizottságot, hogy fontolja meg a választá­si helyiségek nyitvatartásának meghosz­szabbítását. Ovidiu Zarnescu, a bizott­ság elnöke kijelentette, hogy a délutáni órákig a választások nyugodt légkörben zajlottak le. Románia polgárai megértet­ték, hogy csak a választásokon való tö­meges részvétellel léphetnek a demokrá­cia útjára. Emlékeztetett arra is, hogy niszter hozzávetőleg egy órás zárótár­gyalást folytatott az ötök nyilatkozatának tervezetéről, ezt az okmányt augusztus­ban Velencében írják alá a miniszterel­nökök. Még a délelőtti órákban Bécsben írta alá a két külügyminiszter, Jirí Dienstbier és Alois Mock a kétoldalú szerződést a bírósági ítéletek kölcsönös végrehajtá­sáról. E dokumentum - amely két 1982­es megállapodást egészít ki - rendkívül humánus jellegű s lehetővé teszi az elítél­teknek, hogy azt a büntetést, amelyet a másik országban róttak ki rájuk, a saját hazájukban tölthessék le. Ilyen szerző­dést Csehszlovákia más országgal még nem kötött. xxx Ausztriában élesen bírálják azokat a csehszlovák terveket, amelyek szerint az ország energiaszükségletét az atom­energetika további fejlesztésével akarják biztosítani. Marilies Fleming környezet­védelmi miniszter utalt arra, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának orszá­gai a közelmúltban környezetvédelmi konferenciát tartottak Norvégiában, s ott a résztvevők többsége keményen állást foglalt az atomerőművekkel szemben. Az osztrák zöldek az ezzel kapcsolatos pén­teki prágai kormánynyilatkozatot úgy érté­kelték, mint „Ausztriához intézett hadüze­netet az ökológia terén". Szerintük a megengedett határokat túllépő radio­aktivitás olyan, mint egy katonai támadás. nyugodt légkör a romániai választások lebonyolítását mintegy 560 külföldi megfigyelő és 2300 romániai és külföldi újságíró kíséri figye­lemmel. Tudósításom leadásáig volt ugyan né­hány helyen egy-két probléma és Buka­rest központjában az Egyetem téren is tovább folyt a kommunistaellenes tünte­tés, de incidensekről nem érkezett jelen­tés. Szavazott a romániai magyarság is, és a hírek szerint a szórványokról is sokan beutaztak a magyar lakta helysé­gekbe, hogy a Romániai Magyar Demok­rata Szövetségre adhassák le szavaza­tukat. Az első nem hivatalos eredményeket éjfél előtt hozták nyilvánosságra, tehát már lapzártánk után. A hivatalos rész­eredményeket hétfőtől kezdődően folya­matosan közlik. A román parlamenti és elnökválasztások hivatalos eredményei a tervek szerint pénteken, május 25-én lesznek ismeretesek. KOKES JÁNOS Haladás a hadászati fegyverek kérdésében (Folytatás az 1. oldalról) kell megoldani, és alaposan ki kell dol­gozni a szerződés egyes pontjait. Az egyik legjelentősebb előrelépésnek a re­pülőgépekre és a hadihajókra telepített robotrepülőgépek ügyében született meg­állapodás számít. A tengeri telepítésű robotrepülőgépeknél ez azt jelenti, hogy párhuzamos, politikailag kötelező nyilat­kozatokat tesznek, amelyek a START­szerzódés érvényességének egész ideje alatt hatályban lesznek s a korlátozásokat mindkét fél számára elfogadható módon határozzák meg. Tisztázták azt is, hogy milyen lehet a légi telepítésű robotrepülő­gépek hatótávolsága. Áttekintették a mozgatható indítóállású ballisztikus ra­kéták és robbanófejeik, valamint a nehéz interkontinentális ballisztikus rakéták problémakörét. Sevardnadze megemlítette, hogy tár­gyaltak az európai hagyományos fegyve­rek korlátozásáról, mondván: tekintettel a légierő körüli nehézségekre, a felek fontolóra vettek bizonýos kompromisszu­mos változatokat is. James Baker sokkal egyenesebben fogalmazott, azt mondta hogy a korábban említetteknél jóval ki­sebb haladást értek el ezen a téren. Az amerikai fél több javaslatot is felvetett, de a szovjet fél egyelőre nem tudott rájuk válaszolni. Hozzáfűzte, hogy a szovjet külügyminiszter ez ügyben konzultálni akar szövetségeseivel. Baker szerint a vegyi fegyverekről szü­letett megállapodás utat nyit ezen eszkö­zök globális betiltása felé. Sevardnadze szavaiból arra lehetett következtetni, egyetértettek abban, hogy leállítják ezek­nek az eszközöknek a gyártását, készle­teiket pedig 80 százalékban megsemmi­sítik, még mielőtt megszületne a nemzet­közi konvenció. Aláírásra készek a nukle­áris robbantások korlátozásáról szóló 1974-es és 1976-os szerződésekhez csatolandó jegyzökönyvek, s lényegében elkészült a tömegpusztító fegyverek ter­jesztésének megakadályozását célzó kö­zös nyilatkozat szövege is. Sok szó esett ez európai helyzet ala­kulásáról, különösen a német kérdésről és az egyesítés külső feltételeiről. Se­vardnadze szerint az egyik leglényege­sebb kérdésben, Németország NATO­tagságának ügyében továbbra sincs egyetértés a felek között. A regionális kérdések közül Baker Afganisztánt emlí­tette, hangsúlyozva: egy olyan konszen­zushoz közeledtek, amelynek alapján el lehet majd jutni Afganisztánban a szabad választásokhoz, a békéhez és a törvé­nyesség helyreállításához. Figyelmeztet­te a szovjet felet, a Szovjetunióban még mindig igazságtalanul tartanak fogva né­hány embert, majd azt hangsúlyozta, az USA-t aggasztja a Szovjetunióban ta­pasztalható antiszemitizmus és felszólí­totta a Kremlt, hogy lépjen fel ellene. Sevardnadze pedig arra szólította fel Wa­shingtont, hogy több szovjet zsidó számá­ra adjon beutazási engedélyt. Egyébként mindkét felet aggasztja az, hogy Izrael a megszállt arab területeken telepíti le a szovjet zsidókat. A szovjet-amerikai kapcsolatokról szól­va Sevardnadze elmondta, egy egész sor kormányközi megállapodást készítet­tek elő, s ezeket a washingtoni csúcstalál­kozón alá lehet majd írni. Baker arról beszélt, hogy a litván függetlenségi nyilat­kozat kikiáltása óta a két nagyhatalom viszonya feszültebb lett, de az USA-nak is és a Szovjetuniónak is az az érdeke, hogy e problémát mielőbb megoldják. Az ame­rikai külügyminiszter üdvözölte azt a tényt, hogy Mihail Gorbacsov találko­zott a litván miniszterelnök-asszonnyal s azt mondta, reméli, hogy Moszkva és Vilnius között teljes értékű párbeszéd kezdődik. George Bush amerikai elnök a texasi egyetemen kijelentette: Baker tárgyalásai nagy előrelépést jelentettek, bár még több dolgot tisztázni kell. A hadászati támadó­fegyverek ügyében született haladás az ő megfogalmazása szerint lehetővé teszi a tavaly Máltán kitűzött cél elérését: a szerződés legfontosabb részének a ki­munkálását. ÚJ SZÚ 2 1990. V. ,10.

Next

/
Thumbnails
Contents