Új Szó, 1990. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1990-05-18 / 115. szám, péntek

(ČSTK) - Rita Dapkus, litván kormányszóvivő közlése szerint Kazimiera Prunskiene miniszterelnök Moszkvába utazott, hogy Mihail Gorbacsovnak átadja a Litvánia státuszát érintő kompromisszumos üzenetet. A parlament által jóváhagyott dokumentum először tesz említést a balti köztársaság függetlenségéhez vezető átmeneti időszakról - mondotta a szóvivő. Meghatározza azokat a konkrét pontokat, amelyekről Litvánia Moszkvával szeretne tárgyalni, többek között a védelmi szerződésről, a köztársaságban levő szovjet vagyon problémájáról és az orosz lakosság jogainak védelméről. Mihail Gorbacsov államfő tegnap azt mondta, ő semmit sem tud Prunskiene moszkvai útjáról és szándékáról, hogy találkozni kíván vele. „Eddig semmiről sem tudok, senki sem fordult hozzám" - mondotta Gorbacsov. Az észt legfelsőbó tanács szerdán este szavazattöbbséggel jóváhagyta a köztársaság ideiglenes közigazgatásának alapjairól szóló törvényt. A dokumentumnak az a célja, hogy megszűnjön az észt államhatalmi szerveknek a Szovjetunió illetékes szerveivel szembeni alárendeltsége. Sem az észt, sem a lett parlament ezidáig nem foglalkozott a válasszal a hétfői elnöki rendeletre, amely érvényteleníti a lett és az észt legfelsőbb tanács függetlenségi ÚJ SZÚ 1990. V. 18. (ČSTK) - Helmut Kohl nyugatnémet szövetségi kancellár és Lothar de Maiziére keletnémet kormányfő szerdán délután Strasbourgban felszólalt az Európa Parlament ülésén. Mindketten átfogó beszédben foglaltak állást Németország egysége mellett. A kancellár hangsúlyozta, a két német államnak az a célja, hogy a négy plusz kettő tárgyalások még a Helsinki 2 őszre tervezett csúcstalálkozójáig sikeresen befejeződjenek. Kohl határozottan elutasította a jövőbeni egységes Németország semlegességének vagy demilitarizálásának gondolatát. Németországnak a legszorosabban a nyugati szövetségi rendszerbe kell ágyazódnia, ugyanakkor az NDK mai területén katonai szempontból átmeneti szabályozást kell érvényesíteni. A bonni kancellár jelezte, szándékai szerint a nyugatnémet és a keletnémet parlament még a nyári szünet előtt nyilatkozatban rögzíti Lengyelország nyugati határainak sérthetetlenségét. Lothar de Maiziére biztosított róla, hogy Németország tiszteletben fogja tartani a szomszédos államok érdekeit. Ő is elsősorban az Odera-Neisse határvonal sérthetetlenségére gondolt. Megerősítette kormánya álláspontját, mely szerint „Németországnak nincsenek többé vitás határai". A bonni kormány el akarja érni, hogy a német-német államszerződés érvénybe lépésével párhuzamosan az NDK jelölje meg az össznémet választások időpontját éš azt a dátumot, amelytől kezdve Németország keleti területén is hatályba lép az NSZK alkotmánya. Az időpont meghatározása azonban nem feltétele az államszerződés jóváhagyásának. De Klerk Brüsszelben (ČSTK) - Frederik de Klerk délafrikai államfő, aki már majd egy hete járja a nyugat-európai fővárosokat azzal a céllal, hogy azok oldják fel a Pretoria elleni gazdasági szankciókat, szerdán Brüsszelben tárgyalt. A belga ipar képviseletében konzultált először, akik hangsúlyozták: az Európai Közösségek csupán akkor állhat el a szankcióktól, ha a dél-afrikai kormány teljes egészében feladta az apartheidpolitikát. De Klerket Baudouin király is fogadta, később pedig Urbain Devolderrel, a munkáltatók országos szervezetének (FEB) elnökével tanácskozott. E találkozóról a FEB nyilatkozatot tett közzé, amely szerint 1989-ben két történelmi jelentőségű esemény volt: a kelet-európai országokban radikális változások történtek, a Délafrikai Köztársaságban pedig megkezdődött a demokratizálási folyamat. Devoldere arról is beszélt, hogy sok belga vállalatnak érdeke lenne az együttműködés felújítása Pretoriával. Újabb vitákra került sor a nyugatnémet CDU/CSU és a szociáldemokraták között az egyesítés menetrendjének kérdésében. Hans-Jochen Vogel, az SPD elnöke a német egységgel foglalkrzó bizottságban elmondta, a szociáldemokraták néhány módosítást szeretnének végrehajtani az államszerződésben, követelik, hogy a pénzügyi, gazdasági és szociális unió mellett hozzák létre a környezetvédelmi uniót is. Olyan intézkedéseket szeretnének foganatosítani, amelyek biztosítanák a munkahelyeket az NDK gazdaságának szerkezeti átalakítása során. A CDU szerint az SPD-nek nincs semmilyen koncepciója a német egyesítési politikáról, ami pedig az egyesítés ütemét illeti, azt nem a szövetségi kormány határozza meg, hanem az NDK lakossága. Rainer Eppelmann keletnémet leszerelési és védelmi miniszter tegnapi berlini sajtóértekezletén cáfolta egyes hírügynökségek szerdai állítását, miszerint a Szovjetunió leállította csapatainak kivonását az NDK területéről. A Grúz Kommunista Párt XXVIII. kongresszusának küldöttei még szerdán úgy döntöttek, hogy félbeszakítják tanácskozásukat, s csak azután újítják fel, ha a pártalapszervezetek megvitatják a pártprogram főbb téziseinek tervezetét. A szerdai ülésen csupán az SZKP XXVIII. kongresszusának küldötteit választották meg, és megalapították azokat a bizottságokat, amelyek a Grúz KP irányító szerveinek létrehozásával fognak foglalkozni. Az Alkotmányfelügyelő Bizottság szerdai ülésén kezdett foglalkozni Gorbacsov egyik elnöki rendeletének érvényességével. Arról a rendeletről van szó; amely gyakorlatilag betiltja a Moszkva központjában rendezendő tömeggyűléseket. Gorbimániától tartva (ČSTK) - Minneapolisban és San Franciscóban a gorbimánia újabb hullámát váltotta ki a szovjet államfőnek az a szándéka, hogy egyesült államokbeli látogatása során Washington után felkeresi Minnesota és Kalifornia államokat is. Az amerikai kormánykörök viszont egyáltalán nem lelkesednek Gorbacsov ötletéért. Nincsenek kétségeik ugyanis afelől, hogy a szovjet vezetőnek ez az útja tovább növeli népszerűségét az amerikaiak körében. S egyáltalán nem biztos, hogy ezt éppen most akarja a kormány. A húzódozást hivatalosan a szovjet államfő biztonságának garantálása körüli nehézségekkel, és a költségek megnövekedésével magyarázzák. Sót, a Fehér Ház bejelentette, Gorbacsov állami látogatása június 3-ig tart, s amint elutazik Washingtonból (harmadikának délutánján) turistának fog számítani. Az amerikai fél természetesen gondoskodni fog biztonságáról, de ennek és ott-tartózkodásának összes költségeit a Szovjetuniónak kell fedeznie. Magyarországi szlovák fiatalok állásfoglalása A Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete kedden állásfoglalást juttatott el a magyar Országos Sajtószolgálathoz, tegnap pedig az okmányt átadták a Csehszlovák Sajtóiroda budapesti tudósítójának is. Az állásfoglalás egyebek között hangsúlyozza: Üdvözöljük és örömmel figyeljük az őseink hazájában zajló társadalmi folyamatokat, amelyeket elsősorban a demokratikus hagyományokhoz való visszatérés jellemez. E folyamatot azonban negatív jelenségek is kísérik, amelyek következménye pedig nemegyszer antidemokratikus magatartás, mint amilyen például a komáromi Jókai Egyetem létrehozásával kapcsolatos hivatalos állásfoglalás. A magyarországi tömegtájékoztató eszközök sokszor torz képet nyújtanak mind a magyarországi nemzeti kisebbségek, mind a környező országok magyar kisebbségeinek életéről, így a több mint félmilliós szlovákiai magyarság számára létrehozandó egyetem kérdéséről is. A Magyar Köztársaságban élő nemzeti kisebbségek jelenlegi válságos helyzete annak következménye, hogy évtizedek óta nem rendelkeznek egyetlen általános, közép- és főiskolával sem, amelyben legalább a tantárgyak felét az adott nemzetiség nyelvén oktatnák. A magyarországi nemzeti kisebbségek anyanyelven történő oktatásának megoldatlansága azonban nem szolgálhat ürügyül a környező országokban élő magyar kisebbségek oktatási gondjainak hasonló „megoldásához". Az állásfoglalás ezenkívül leszögezi: Függetlenül a magyarországi propagandától, támogatjuk a magyar kisebbség jogos igényét saját egyetemének a megalakítására és felszólítjuk az illetékes szerveket, hogy ismét tűzzék napirendre ezt a kérdést. Nem újabb Marshall-terv (Folytatás az 1. oldalról) adni a 23 tagországot tömörítő, jól működő Európa Tanácsot, s főleg a 16 tagú NATO-t. Ezzel szemben a kelet-európai országok gazdasági nehézségekkel, ökológiai problémákkal és a korábbi időszakok erkölcsi következményeivel küszködnek. Európában már nem erőegyensúly van, hanem mély aránytalanság, vagy inkább egyensúlyhiány a két tömb között. Az egész szovjet katonai és politikai tömb szétesőben van. Természetesen a Szovjetuniónak vannak erős eirettentő eszközei, de ezeket csak akkor vetheti be, ha kilátástalan helyzetbe kerül. Ez az egyensúlyhiány destabilizálhatja a helyzetet, kiszámíthatatlanná teGeorge Bush külpolitikai kérdésekről (ČSTK) - George Bush amerikai elnök szerdai washingtoni sajtóértekezletén több fontos külpolitikai kérdésről beszélt, sürgetve, hogy Moszkva és Vilnius kezdjen tárgyalásokat, s hogy a szovjet vezetés szüntesse be a Litvánia elleni gazdasági nyomást. A tudósítók felfigyeltek arra, ahogyan fogalmazott: a balti köztársaságok helyzete valóban feszültséget visz a Szovjetunió és az USA kapcsolataiba, s ez nem fog enyhülni mindaddig, amíg a Kreml nem enyhíti a Baltikumra nehezedó gazdasági nyomást. Ugyanakkor értésre adta, folytatni akarja a párbeszédet Moszkvával. Hozzáfűzte: „Hiszen akkor is tárgyaltunk a Kremllel, amikor túszként kezelte egész Kelet-Európát." Nicaraguáról szólva kijelentette: a jelenlegi managuai kormány a csőd szélén áll, s felháborodottan szólt arról, a Kongresszus nem teszi lehetővé számára, hogy gyors segítséget nyújtson Violeta Chamorrénak. Az előírások szerintugyanis azért nem adhat hitelt, mert nincs garancia arra, hogy azt Nicaragua vissza tudja fizetni. Megkommentálta az elnök azt a hírt is, amely szerint a Fülöp-szigetek nem kívánja meghosszabbítani a támaszpontszerződést. Mint mondotta, az USA számára ezek a támaszpontok előnyösek, de „az USA csendes-óceáni érdekeit nélkülük is biztosítani tudjuk". Bush még nem döntötte el, hogy meghagyja-e Kínának a legnagyobb kereskedelmi egyezmények elvét. A dolog bonyolult, Washingtonnak is érdeke a jó viszony Pekinggel, ugyanakkor nem ért egyet azzal, ahogyan Kína az emberi jogokat kezeli. heti az európai politikát. Ez még inkább aláhúzza az összeurópai biztonsági rendszer kiépítésének a szükségét. Megfigyelők első reagálásaikban valamilyen újabb Marshall-tervként értékelték Dienstbier javaslatait. A Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának kérdéseire válaszolva külügyminiszterünk azt mondta, nem ért teljesen egyet ezzel a megfogalmazással. A Marshall-terv csupán ösztönzést adott, hiszen 40 évvel ezelőtt szintén a Harvard Egyetemen terjesztették elő. Csehszlovákia a Marshall-tervben nem vehetett részt, mert azt Sztálin megtiltotta. Az említett ösztönzés nem csupán az azonos helyszínből fakad, hanem elsősorban abból, hogy a Marshalltervben résztvevő országoknak szorosan együtt kellett működniük, s a kapott pénzt beruházásokra kellett fordítaniuk. Felmerül a kérdés, reális-e a Kelet-Európának és a Szovjetuniónak szánt 16 milliárd amerikai dollárról beszélni. Mint Dienstbier mondotta, a Marshall-terv az USA bruttó nemzeti jövedelmének a 2 százalékát tette ki, ez a mostani terv viszont az USA, Japán és az Európai Közösségek bruttó nemzeti termékének csupán elenyésző töredékét. S mivel az új csehszlovák javaslat nemcsak az USA-t célozza, hanem az OECD 24 országát is, tehát lényegében minimális összegről van szó, amely viszont lehetővé tenné Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország számára - a két-három éves átmeneti időszak alatt - gazdaságuk megújítását, mégpedig nagyobb megrázkódtatások nélkül. I /asárnap választások lesznek RomániáV ban. Aggódom. Szándékosan nem vesszőt, pontot tettem e két tény után, nehogy összemosódjanak. Az utóbbi hetek fejleményei ráébresztettek: mi itt, Kelet-Európában nem tudunk igazán kulturált kampányokat folytatni, különösen a finis előtt durvultak-durvulnak el. Igaz, nem volt mikor megtanulnunk kulturáltan politizálni, hiszen csak egyféleképpen volt szabad. Aggódom - anélkül, hogy be akarnék avatkozni egy volt „testvéri" ország belügyeibe. Talán a folytonos aggodalmak korát éljük? Nekem, az embernek jogom volt aggódni decemberben a romániai forradalomért. Mint itteni magyarnak, jogom van aggódni az ottani magyarokért. Jogom van aggódni az onnan kivándorlók egyre növekvő tömegéért, s méginkább azokért, akik otthon maradnak. Marosvásárhely döbbenet volt. A miértre, a hogyan lehetségesre kereste a feleletet mindenki. Csak április végén találtam meg a saját válaszomat. Máig sem tudok szabadulni a Ceausescu házaspár kivégzéséről készült film hatása alól, a Panoráma hiheteltenül jó szolgálatot tett nekünk azzal, hogy bemutatta. Nem a vér látványa volt iszonyatos, hanem maga a „per". Félreértés ne essék, Ceausescuék százszorosan megérdemelték a halált. De nem így. Viszolyogtató volt, amit a szabadság, a forradalom, a diktatúra feletti győzelem nevében bemutattak nekünk. S egyáltalán: miért pont akkor mutatták be? De az érzelmek helyett nézzük a tényeket. Az egyik francia televíziónak, a TF t-nek állítólag bécsi közvetítőkön keresztül sikerült megszereznie az egyedi, titkos tekercseket, s amikor délelőtt bejelentették az estére várható szenzációt, nagy gyorsan ugyanezt bedobta műsorába a másik, az Antenne 2 tévé is. Ez utóbbi változatból csak a házaspár megkötözése hiányzott. Még egy különbség: a második változat kockáin látható volt a TVRL (Szabad Román Televízió) hivatalos jele. Manipuláció volt ez a javából. Az Anténne 2nek a kópiát a román televízió adta el. Az egyik feltevés: a mostani vezetés belső használatra szánta a filmet, hogy bemutathassa, kik fogták el a diktátort és kik végeztek vele. Ezzel a választási pozícióját kívánta erősíteni. UgyanakMintha... kor a kormány ellenfelei is kijuttatták a filmet, számítva az elítélő reagálásokra, mert a módszer nem erősíti a szervezők tekintélyét. Nem tudhatjuk, mi az igazság. Számomra nemcsák a film volt megdöbbentő, hanem az is, amilyen célokra felhasználták e zavaros helyzetben. Miként reagáltak a franciák? A Le Figaro cikkének címe: Hányinger. „A kivégzés nem volt más, mint gyilkosság. A bírák nem voltak mások, mint a bukott rezsim együttműködői, akik az utolsó pillanatban csatlakoztak a forradalomhoz. Senki sem védi az őrült diktátort, de ezek a képek hányingert keltettek. .."A Liberation véleménye: ,,Bírósági paródia, szimulált per, manipuláció a képekkel... A kivégzés a forradalom legkétségesebb aktusa." Pontosan ez az, ami bennem és szinte mindenkiben, aki látta a filmet, ellenérzést váltott ki. A szimulált per. Mert csak úgy tettek, mintha per volna, mintha meg akarták volna tartani a törvényességet, mintha a jelenlevőknek joguk lett volna ítélkezni. Mintha lett volna jog. Azért viszolyogtunk, mert most „forradalmárok" csinálták ugyanazt, amit korábban a diktátor. Csak e film döbbentett rá: ha nem ilyen hazug színjátékkal ítélkeznek Ceausescu felett, hanem jogszerűen, emberi, a forradalomhoz méltó módon, akkor talán nem lett volna Marosvásárhely, nem kellene aggódni Sütő András szemevilágáért. Ez a ,,tegyünk úgy, mintha" - politika engedte szabadjára a dühödt nacionalista indulatokat. Mert a kormány csak úgy tett, mintha meg akarná fékezni a soviniszta őrületet. Mintha fájna neki az, amit nem tud átérezni. Vasárnap Romániában először választanak szabadon. Ez esély a demokrácia, a jogállam megteremtésére. De nézem a tévét, oivasom a telexgépeken beérkezett híreket és aggódom. Aggódom, mert egyetlen vezető román politikus sem volt hajlandó a hosszú kampány során csak részben is felvállalni a nemzeti kisebbségek érdekeit. Úgy tettek, mintha ilyenek nem is léteznének. Párizsban e héten felröppentették a hírt: egy bukaresti belügyi tisztviselő azt állította, Ceausescu nem a kivégzőosztag előtt halt meg, hanem a katonák kínozták halálra, hogy árulja el külföldi bankbetétjeinek a számát. Francia orvosszakértők megnézték az ominózus filmet, s szerintük a forgatás idején a házaspár már órák óta halott volt. Ók mindkét tetemen csupán egy-egy igazán jól látható sebet fedeztek fel, ezért szerintük lehet, hogy korábban egyszerűen főbe lőtték őket. Ez is csak egy lapvélemény, amely fokozza a zűrzavart. Kinek érdeke az igazság elhallgatása, a világ félrevezetése? I Igyancsak e heti hír: Románia javasolja, U hogy Magyarországgal közösen terjesszenek elő nyilatkozatot a nemzetiségi jog védelméről, az emberi jogokkal foglalkozó júniusi koppenhágai értekezleten. Most tegyek úgy, mintha minden világos lenne, mintha már nem aggódnék? MALINÁK ISTVÁN A litván kormányfő kompromisszumos üzenetet vitt Moszkvába Gorbacsov tegnap még nem tudott a látogatásról • Ideiglenes közigazgatási rend Észtországban nyilatkozatát. Az ETA szerint ez a kérdés nem is szerepelt a képviselők tanácskozásának napirendjén. Észtország orosz képviselői a május 26-án Tallinnban tartandó kongresszuson új kormányt és alternatív hatalmi szerveket kívánnak létrehozni. Ezek a képviselők ellenzik a balti köztársaság elszakadását a Szovjetuniótól. A moszkvai Pravda ezzel összefüggésben megemlíti, hogy a képviselők a paralel intézmények kérdésén kívül tárgyalni akarnak egy autonóm terület kihirdetéséről Észak-Észtországban. Tallinnban egyébként csak látszólagos a nyugalom, a függetlenséget ellenző erők újabb általános sztrájkkal fenyegetőznek. A Moszkva-párti Interfront képviselője a DPA nyugatnémet hírügynökségnek adott nyilatkozatában megerősítette, hogy május 21-ére általános sztrájkot terveznek. A Moszkvában tartózkodó James Baker amerikai külügyminiszter visszafogottan reagált Edgar Savisaar észt kormányfő szerdai segélykérésére. A miniszter sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Moszkva és a balti köztársaságok között még mindig nem került sor a párbeszédre, amely - véleménye szerint - az egyedüli kivezető út a bonyolult helyzetből. Savisaar állítólag nerfľcsak Bakernek küldött üzenetet, hanem George Bush amerikai elnöknek is. A dokumentumról eddig nem közöltek részleteket. A két német kormányfő beszéde az Európa Parlamentben A CDU/CSU és az SPD vitája az egyesítés menetrendje körül