Új Szó, 1990. április (43. évfolyam, 78-101. szám)

1990-04-12 / 87. szám, csütörtök

A Komszomol (talán) történelmi kongresszusa Nyílt levelek • Épületrongálás Jerevánban • A kirgiz parlamentnek új elnöke van (ČSTK) - Moszkvában tegnap megnyílt a Komszomol 21. kongresszusa. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Mihail Gorbacsov államfő, Anatolij Lukjanov, a legfelsőbb tanács elnöke, Nyikolaj Rizskov miniszterelnök és további magas rangú vezetők. Várhatóan újjászületik ez a szervezet, vezetése szerint nem szakítja meg kapcsolatait az SZKP-vel, ejlenkezóleg, megerősödik politikai jellege. A moszkvai Pravda keddi számában egyenesen ifjúsági kommunista pártról írt. Az is felvetődött, hogy a Komszomol a fiatalok valamiféle jogvédő, egyfajta szakszervezeti központjává válik. Vagyis viharos vita várható, s nem lehet tudni, hogy mivel zárul a kongresszus, ami a Komszomol esetében igazán újdonság. Az SZKP Központi Bizottsága nyílt levelet intézett a szovjet kommunistákhoz. A kedden este közzétett levélben felhívta a figyelmet a pártszakadás veszélyeire és heves támadást intézett a párt irányvonalát jobbról és balról támadók, mindenekelőtt a demokratikus platform képviselői ellen. A kongresszusi előkészületek kapcsán méltatta az emberarcú demokratikus szocializmus megteremtésére tett erőfeszítéseket, hangsúlyozva, hogy e célok csakis a párt egységes platformja és szervezeti szabályzata elfogadásával valósíthatók meg. Ezzel összefüggésben éles kirohanást intéznek a nyílt levél szerzői azok ellen, akik a változásokat burzsoá-liberális lépéseknek minősítik, akik tragikus hibának ítélik az októberi forradalmat, támadják a leninizmust, s a kapitalizmus restaurációját követelik. Megemlítik, hogy nacionalista, soviniszta és szakadár törekvések is mutatkoznak a párton belül. Ä Lityeraturnaja Gazetában Fjodor Burlackij képviselő, a lap főszerkesztője tett közzé nyílt levelet, s ebben a szerkesztőség nevében kéri Mihail Gorbacsovot: személyesen szorgalmazza Alekszandr Szolzsenyicin író szovjet állampolgárságának visszaadását. Visszavonták ugyan a tilalmat a Szolzsenyicin művek kiadására, de jogi szempontból nem rehabilitálták az írót. Jelentós anyagi károk keletkeztek hétÜlésezett az MDF választmánya (ČSTK) - A parlamenti választásokból győztesen kikerült Magyar Demokrata Fórum javasolta, hogy május 7-én tartsa első ülését az új törvényhozás. Az MDF választmányának keddi tanácskozásán arról is döntöttek, Antall József életrajza Az MDF elnöke a miniszterelnöki hivatal várományosa 1932. április 7-én született Budapesten. Édesapja a második világháború után újjáépítési miniszter volt. Antall József 1954-ben fejezte be történelmi tanulmányait az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetemen. 1956 őszén, a népfelkelés idején néhány napig a független kisgazdapártiak számára dolgozott, ezért később eltiltották ót az oktatástól. Hosszú ideig a gyógyítás történetével foglalkozott, s végül a budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatója lett. Annak ellenére, hogy nem volt közvetlen kapcsolata a disszidens körökkel, a hetvenes és a nyolcvanas években a biztonsági szervek állandó ellenőrzése alatt állt. Antall József 1987 szeptemberében részt vett a Magyar Demokrata Fórum alapító kongresszusán,de csak 1989 nyarán kapcsolódott be aktívan a politikai életbe. 1989 októberében lett az MDF elnöke. A miniszterelnöki poszt várományosa, római katolikus vallású, két felnőtt fia van. Hazafias, liberális kereszténydemokratának vallja magát. (ČSTK) tárgyalásokat kezdenek a Független Kisgazdapárttal és a Kereszténydemokrata Néppárttal a kormánykoalíció létrehozásáról. Az eddigi adatok szerint a 386 parlamenti mandátum közül az MDF 165-öt, a kisgazdák 43-at, a kereszténydemokraták pedig 21 mandátumot szereztek. A hárompárti koalíciónak tehát 60 százalékos többsége lenne az országgyűlésben. Bár a választások végeredményeit hivatalosan még nem erősítették meg, ezek az adatok lényegében véglegesnek tekinthetők. főn Jerevánban, az örmény Legfelsőbb Tanács Elnökségének székházában, amely előtt nagygyűlés zajlott. Eközben egy csoport behatolt az épületbe. Lapértesülések szerint Grant Voszkanjan, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke megsebesült. Kedden az örmény KP KB irodája foglalkozott a helyzettel, s megállapította, csak azért fordulhat ilyen elő, mivel nem tartják meg a törvényeket. Emiatt leváltották a köztársaság belügyminiszterét. Frunzeban kedden tartotta első ülését az új Kirgiz Legfelsőbb Tanács. Feladata saját vezető szerveinek megválasztása és az új kormány jóváhagyása. A parlament elnökévé Abszamat Maszaljevet, a Kirgiz KP KB eddigi első titkárát választották meg. A kommunista párt központi bizottsága javasolta ót erre a tisztségre, ellenjelölt nem volt. Kína hallgat (ČSTK) - Kína továbbra sem hajlandó adatokat közölni a Hszincsiang-Ujgur autonóm területen történt zavargásokról. Sem a hivatalos hírügynökség, sem a többi kínai tömegtájékoztató eszköz nem közöl adatokat az áldozatokról, de nem is cáfolja a közzétett információkat. A külföldi újságírók számára elméletileg a nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó állami bizottság lehetne az egyetlen információforrás, de a hivatal szóvivője tegnap nem volt hajlandó semmilyen tájékoztatást adni a Csehszlovák Sajtóiroda pekingi tudósítójának. Ez a hírzárlat is azt jelzi, hogy a tavalyi pekingi zavargások után nagyon gyorsan véget ért a „glasznoszty" időszaka, amely 1989 júniusáig, Csaó Ce-jang pártfőtitkár leváltásáig tartott - de csak egy viszonylag rövid ideig. A moszkvai Pravdának nem tetszik a CSKP elleni kampány (ČSTK) - Prága utcáin ismét megjelentek a kommunistaellenes jelszavak és a követelések, hogy a CSKP adja vissza az államnak az „ellopott" vagyont - írta tegnap a moszkvai Pravdában Szergej Vtorusin, a lap prágai tudósítója. Véleménye szerint ennek a kampánynak az a fő célja, hogy kommunistaellenes hangulatot szítson az országban, diszkreditálja és még a választási kampány előtt sarokba szorítsa a CSKP-t. A tudósító elismeri, hogy a CSKP vagyona körül sok a kérdőjel, de szerinte nem is ez a lényeg. Azt írja: „Bizonyos erők egyszerűen nem tudnak belenyugodni abba, hogy a múlt valóban durva hibái ellenére a pártnak még mindig elég sok híve van a lakosság körében. Azért akarják a CSKP-t még a választások előtt megdönteni, mert tudatosítják, hogy demokratikus úton ezt nem lehet elérni. Ezért folyamodnak a diszkreditálás és a nyomás jól beyált módszereihez." Moszkvában tartózkodnak a Megújhodás klub képviselői, élükön Miloš Hájekkel, a klub elnökével. Keddi sajtóértekezletükön megállapították, meg kell újítani a valódi szocializmus eszméit, mivel az emberek többsége olyannak képzeli a szocializmust, amilyenné a sztálini praktikák tették. A klub képviselői hangsúlyozták, hogy ugyanúgy, mint a prágai tavasz, a szovjet átalakítás is univerzális jelentőségű a kelet-európai országok számára. E

redetileg csak júniusra tervezték a Lett KP XXV. kongresszusát, de amikor februárban a városi és járási pártszervezetek képviselőinek kongresszusán bejelentették, hogy április 14ére összehívják a független köztársasági kommunista párt alapító kongresszusát, felgyorsult a pártélet. Az akkori pártvezetés nyomban konzultációkat tartott Moszkvával, s megszületett a döntés: a szakadást megelőzendő előre kell hozni a kongresszust. Februárban ez még nagyon ügyes húzásnak tűnt, s Gorbacsov meg is dicsérte a letteket, amiért ilyen megfontoltak, nem úgy, mint a litvánok... Múlt pénteken össze is ült a 792 delegátus - s nyomban kezdtek szertefoszlani a remények, hogy a Lett KP egységes marad és hű a moszkvai irányvonalhoz. Szombat délutánig még úgy-ahogy eredményesek voltak az egységmentő akciók, de amikor a kongresszusi dokumentumok kerültek terítékre, minden mentés csődöt mondott: mégis lett szakadás. Elkerülhető lett volna? Igen, de csak ideig-óráig, s akkor, ha az SZKP-hoz hű delegátusok nem választanak olyan átlátszó időhúzó taktikát, ha mernek lépni, ha legalább maguk között tisztázták volna, merre is lépjenek. Vannak esetek, amikor a halogatás ügyes húzás, okos politika, de nem olyan helyzetekben, amikor és ahol minden forr, sőt forrong. Márpedig a Baltikumban most ez a helyzet. Rigában a Moszkva-pártiak voltak többségben, s alig 250-en azok, akik kivonultak a tanácskozásról, s mégis ők határozták meg annak hangvételét és lényegét. Az általános, helyzetértékelő vitában számos éles, támadó felszólalás hangzott el, de a szakadás a tanácskozásnak ebben a szakaszában még mindig csak veszély volt. Akkor vált realitássá, amikor jóvá kellett volna hagyni a párt programját, amely magában foglalta volna a célt: a párt önállósulását Moszkvától. Az orosz nyelvű kommunistákat képviselő többség ezt elvetette, s ekkor vonultak ki a függetlenség hívei. Ez volt a kenyértörés pillanata, amit az SZKP-hoz hű küldöttek úgy akartak megakadályozni, hogy indítványozták: most csak beszéljék meg a kérdéseket, problémákat, a döntést a pártprogramról halasszák el az SZKP XXVIII. kongresszusa utáni időre. A kétszakaszos tanácskozás ötletét a küldöttek elvetették, így a szakadás elkerülhetetlenné vált. Mire lett volna jó a halasztás? Miben bíztak szorgalmazói? Abban aligha, hogy addig a lettek módosítanak álláspontjukon, s az egység mellett döntenek. Talán inkább abban reménykedtek, hogy a kongresszusig vagy magán a kongreszszuson az SZKP vezetése módosít eddigi nézetein, másképpen fogja azután megítélni a köztársaságok és pártszervezeteik egyre erősödő önállósulási törekvéseit. Lehet, hogy így lesz (meggyőződésem, hogy ez előbb-utóbb be fog következni), s akkor a lettországi kommunisták elmondhatják (elmondhatták volna): Lett szakadás ők fegyelmezettek, nem voltak a rebellisek között. A hozzáférhető felszólalásokból ítélve különösebben nagy kockázat nélkül megállapítható, hogy éppen erre ment ki a játék. Kinek jó ez az álfegyelem, ez a hamis elvhűség? Távol álljon tőlem, hogy egyszerű újságíróként jogot formáljak magamnak tapasztalt politikusok kioktatására. Annyit azonban szükségesnek tartok megjegyezni, hogy a komoly politikus két legjellemzőbb vonása: 1. képes dönteni, 2. döntéseiért vállalja a felelősséget. Mi menthető még - Moszkva szempontjából - a menthetőből? Nagyon kevés, szinte semmi. Szombaton az eredeti terveknek megfelelően összeül az önálló lett kommunista párt alakuló kongresszusa. Nem sajtóhiba és nem tévedés, hogy a nevet kis kezdőbetűkkel írtam. Ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy ez lesz az új párt neve. Ivas Kezbers, a „szakadárok" egyik vezéralakja (a kongresszus előtt még a KB ideológiai titkára, s szinte az utolsó percig a két szárny között közvetítő „centrista") vasárnap egy egészen új típusú baloldali párt körvonalait vázolta fel, amelynek ugyan nem lesz sok tagja, viszont jelentős parlamenti erőt fog képviselni, s éppen a parlamenti tevékenységre, a gazdasági és szociális-jogi kérdésekre fogja helyezni a hangsúlyt. Ideológiáról szó nem esett. S talán éppen ezért helytálló az a jóslata, hogy az orosz nyelvű lakosság 10-15 százaléka csatlakozni fog ehhez a szociáldemokrata jellegű párthoz. V

égül egy mondat a csonka kongresszusról: Vasárnap hajnalig tartott, a pártprogram elfogadását elhalasztotta, megválasztotta viszont a párt élére Alfred Rubiksot, a rigai városi tanács elnökét, akiről azt tartják, hogy Jegor -Ligacsov lelkes híve... GÖRFÖL ZSUZSA Bush-Mulroney találkozó (ČSTK) - George Bush amerikai elnök kedden Torontóban Brian Mulroney ' kanadai kormányfővel folytatta tárgyalássorozatát az USA legfőbb szövetségeseinek vezető képviselőivel. Amerikai források .A MAGYAR PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK UTÁN. ÚJ SZÚ 1990, IV. 12. Igaz, hogy a magyar parlamenti választásoknak a néhány választókerületben történt óvás következtében még hosszú ideig nem lesz hivatalos végeredménye, azonban az esetleges bírósági eljárások semmit sem változtatnak a lényegen. A Magyar Demokrata Fórum számára ugyanis megnyílt a lehetőség arra, hogy megvalósítsa választási jelszavát: „Erős parlamentet, erős kormányt, erős forintot". Hacsak a választások végeredményét tekintjük, erre minden lehetősége adott lenne... Nem vált be tehát azon külföldi szakértők jóslata, akik azt várták, hogy Magyarország jövendőbeli kormánya valószínűleg olyan koalíció lesz, amely magába foglalná a Magyar Demokrata Fórumot és a Szabad Demokraták Szövetségét is. Nicholas Denton, a Financial Times tudósítója még a szavazóurnák lezárása után is azt a véleményét hangoztatta, hogy a két vezető párt csak beszél a parlamenti váltógazdálkodás szükségességéről, de sokkal inkább hajlik a nagykoalícióra. Nos, valamennyi hasonló véleményt megcáfolt az urnák lezárását követő néhány óra. Antall József, az MDF elnöke nem titkolt örömmel állapította meg, hogy az MDF ilyen arányú győzelme a stabil kormányzás biztos záloga. Kiemelte, hogy a középpárti választási szövetség, vagyis az MDF, a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt sikere azt jelenti, hogy a magyar nép 45 év után lényegében ugyanúgy szavazott, mint a II. világháború befejezését követően. Sokan annak tulajdonítják az MDF győzelmét, hogy a második fordulót megelőzően a párt vezetői sokszor fordultak közvetlenül a választópolgárokhoz. Antall József és Csoóri Sándor például olyan levélben, amit a választópolgárok postaládájukban is megtalálhattak. „Nem vagyunk rabjai illúzióknak, gazdasági gondjainkat reálisan látjuk. Kell a határozottság, a szakmai rátermettség minden fontos poszton. Ennek érvényesülését azonban nem a radikalizmusban és nem is az indulatok, Most már tenni kell félelmek gerjesztésében látjuk" - írták a levélben. Hogy az MDF vitathatatlan népszerűsége tovább tart, fokozódik, vagy netán csökken, az elsősorban majd azon múlik, hogy mennyire sikerül megvalósítania azt, amit a gazdasági élet átalakításának programjában meghirdetett. Ebben azt hangsúlyozza a párt, hogy a gazdaság mostani romjain olyan új magyar gazdaságot kíván létrehozni, működtetni, amelyben a magyar nép vállalkozó- és alkotókedve szabadon kibontakozhat. Közben azt is megállapítja a program, hogy a gazdasági helyzet jelenleg a mostani kormányzat minden korábbi ígérete ellenére romlik. A magyar adósságállománynak csak az éves kamata másfél milliárd dollár, anélkül, hogy az óriási hitelekkel bárki is elszámolt volna. A kormány átfogó intézkedések helyett tűzoltómunkával, részfeladatok megoldásával kísérletezett. Az adók, a vámpolitika, az egyoldalú áremelések mind az inflációt gerjesztették, anélkül, hogy azok a piaci törvényeknek megfelelően szolgálták volna a gazdaság vagy a fogyasztók érdekeit. Példaként említették, hogy a legutóbb megemelt élelmiszerárakból a legkevesebb éppen a termelőknek jutott, és ezért volt céltalan a lakosság újabb „megsarcolása". Az erre az esztendőre meghirdetett 20 százalékos inflációs rátát bőven „elvitték" a legutóbbi áremelések. Az is tény, hogy Magyarországon a polgárok többsége főállása mellett másod-, harmadállásban, s a hétvégeken is Európában a leghosszabb munkanapokat dolgozza, önmagát a végsőkig kizsákmányolja... A fent vázolt helyzetben nem irigylésreméltó tehát a leendő kormánykoalíció helyzete, amely tudatában van annak, hogy a külföldről származó működőtőkétől csodát nem várhat. Bár - úgy tűnik - igaz, hogy „Európa végre velünk lesz", azonban fizetni nem fog az ország helyett. Ezért az MDF elsősorban a hazai vállalkozásokban bízik, az államtól független bankrendszer létrehozását, új, méltányos adórendszert szorgalmaz. Erősíteni, ösztönözni akarja az egyéni, családi vállalkozásokat, hogy legyen minél több termelő-gazdálkodó nagyközösség. Erre már csak azért is szükség van, mert a négymillió magyarországi szegény miatt nem vezethető be a radikális thatcherizmus, sokkal inkább a szociális piacgazdaság. A nyugatnémetek negyven évvel ezelőtti modellje a minta a párt elkövetkező, várható gazdaságpolitikájában. Most azonban már cselekedni kell, mert a programban foglaltakat rövidesen számonkérik a választópolgárok, haladékot legfeljebb az új helyhatósági választásokig kaphat a kialakulóban levő kormánykoalíció, amelynek most a kezében van a kulcs az új Magyarországho

z MÉSZÁROS JÁNOS szerint mindenekelőtt a legújabb európai fejleményekkel, a kelet-nyugati viszony helyzetével foglalkoztak. Fontos napirendi pont volt a Szovjetunión belüli helyzet, főleg a Litvánia körüli fejlemények. Amerikai televíziós állomások szerint a csúcstalálkozón támogatták a balti köztársaságok önállósulási törekvéseit, egyben megállapították; nem szabad, hogy ez a folyamat a szovjet viszonyok destabilizálásához vezessen, s fenyegesse az enyhülés eddigi eredményeit. A két vezető szerint Gorbacsov a Nyugaton elismert személyiség, akivel folytatni kell a tárgyalásokat. Kanadában való elutazása előtt Bush újságíróknak úgy nyilatkozott, ha a Szovjetunió erőt alkalmazna Litvániával szemben, az a régi orosz időkbe vezetné vissza a szovjetamerikai kapcsolatokat. London-Párizs: Közös atomrakéták? (ČSTK) - Kedden fejeződtek be Párizsban a francia-brit hadügyminiszteri tárgyalások. Thomas King és Jean-Pierre Chévénement egyetértett abban, mindkét ország számára előnyös lehet az együttműködés a levegő-föld nukleáris rakéták fejlesztése és gyártása során. A két miniszter együttes sajtóértekezletén hangsúlyozta, kormányaik azonosan ítélik meg a nukleáris elrettentés szerepét. Az európai biztonság jövőbeni garanciáinak ügyében a francia és a brit szakemberek szintén közös álláspontra jutottak, véleményük szerint az egységes Németországnak a NATO-hoz kell tartoznia.