Új Szó, 1990. április (43. évfolyam, 78-101. szám)

1990-04-09 / 84. szám, hétfő

A szlovák kormányfő szombati tévébeszédéből (Folytatás az 1. oldalról) nyerni a lakosság szimpátiáját. Egy területen azonban nagyon nagy ha­tása van a sajtónak. Elég néhány felháborodott monológ közvetítése a Szövetségi Gyűlés épülete elől, elég egy rövid tudósítás egy jelen­téktelen demonstrációról Pozsony­ban, amely esetleg válasz az előbbi monológokra, elég lehozni egy napi­lapban egy sértő levelet és mind­két oldalon szabadjára engedjük a szenvedélyeket. A következőkben a szlovák kor­mány elnöke a gazdasági szférát elemezte. A nemrég elfogadott költ­ségvetéssel kapcsolatban beismer­te, hogy ez csak formálisan kiegyen­súlyozott, hiszen sehol sincs arra garancia, hogy a bevételi oldal fela­datait teljesítjük. Azzal is egyetérett, hogy mind ez ideig a kormány nem dolgozott ki gazdasági stratégiát, s leginkább csak rögtönöz. Azonban figyelmeztetett arra, a kormány mö­gött még csak száznapos munka áll, eddig csak a források és problémák leltározását tudták elvégezni. A törvényhozó testületek minded­dig egyetlen gazdasági törvényt sem fogadtak el. Nemcsak azért, rr>®rt a politikai törvények sürgetőbbek voltak és könnyebb is őket előkészí­teni, hanem azért is, mert volt hon­Vízlépcső helyett nemzeti parkot! (Munkatársunktól) - Ez volt a fő témája annak a találkozónak, melyet tegnap Bad Deutsch Altenburgaban hívott össze a Vi­lág Természetvédő Szervezetének - WWF-World Wilde Fundation - auszt­riai szervezete. A szimpóziumon az oszt­rák házigazda ökológusain kívül ott voltak a magyar, a cseh, a morva, a szlovák és a csehszlovákiai magyarok természetvé­dőinek képviselői. A tanácskozás ,,Duna charta akció" néven került be a nemzetközi termé­szetvédelmi találkozók történetébe, s a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer csődje után kialakult helyzet megvitatásá­val foglalkozott. A délután folyamán meg­született nyilatkozat a vízlépcső-építke­zés azonnali leállítását és a természet eredeti állapotba való visszaállításának módozatait határozta meg. A dokumentu­mot a mai nap folyamán a csehszlovák -lengyel-magyar csúcstalálkozón részt­vevők elé terjesztik. (szitás) nan példát venni. A központosított, ún. szocialista gazdasági modellről a piaci modellre való áttérésre azon­ban eddig még nemVolt elfogadható megoldás sehol Ugyanakkor nagy­vonalakban mindannyian tudjuk, mi­lyenek lesznek ezek a gazdasági törvények, merre irányulnak, és eze­ket az irányokat ismerik külföldi part­nereink is. Ezért a vállalatok ne várjanak ölbe tett kézzel a parlament jóváhagyására, hanem már most készítsék elő gazdasági és műszaki koncepcióikat, hogy a törvények el­fogadását követően rögtön csele­kedhessenek. Végezetül Milan Čič egy kanadai vállalkozó példájával, aki a gazda­ságban az első számú törvénynek a tisztességet tartja, figyelmeztetett arra, hogy a modern gazdaság és a modern társadalom, amelyet épí­teni akarunk, nem működhet tökéle­tes emberi kapcsolatok nélkül, és a tisztesség kiváló feltétele a sze­mélyiség és az alkotóképesség fej­lesztésének. A választási küzdelemre készülnek MAGYAR PARLAMENTI VALASZTASOK Végeredmény estére várható (?) (ČSTK) - A CSKP KB 4. ülésének programját, a párt választási programját és új szervezési rendjét vitatta meg teg­napi ülésén Prágában a központi bizott­ság végrehajtó bizottsága. A szervezési rend kiemeli azt az elvet, hogy a párt szerveinek semmiféle döntése nem befo­lyásolhatja a kommunistákat foglalkozá­suk betöltésében. A belpolitikai helyzet megnyugtatása érdekében levelet küldtek a Polgári Fórum koordinációs központjá­nak, amelyben a választási küzdelemmel foglalkoznak. A választási kampány volt a témája az SZLKP KBVB tegnapi gyűlésének Po­zsonyban is. Az utolsó helyig megtelt Slovan moziban a szónokok jogtalannak tartották azt, hogy a kommunista párt az államnak adja át vagyonát, és azokat a nem átgondolt igyekezeteket is, ame­lyek Szlovákia önállósodására irányulnak. Rámutattak a CSKP néhány elavult mód­szerére, amely részben fékezi a párt so­rainak megfiatalítását. Peter Weiss, az SZLKP KB Végrehajtó Bizottságának el­nöke visszautasította azokat a vádakat, hogy a kommunisták célja a hatalom újramegragadása lenne. Törvény készül a szakszervezeti pluralizmusról A nemzeti megértés kormányának tegnapi üléséről (ČSTK) - A nemzeti megértés kormá­nya tegnap újra ülést tartott a kolodejei várban, hogy befejezze a csütörtöki ülés nyitva hagyott kérdéseit. Először a szak­szervezeti pluralizmusról szóló törvényt tárgyalták meg, amelyet a Szövetségi Gyűlés átmeneti időszakra készít elő, azért, hogy a megszűnt FSZM funkcióit, ahol kell, betöltse. Döntés született töb­bek között arról, hogy a független szak­szervezetek a továbbiakban nem igazgat­ják a szociális és betegbiztosítás pénz­eszközeit, és nem látják el az állam hatáskörébe tartozó feladatokat, hanem ezt állami szervekre bízzák. E kérdés vitájában rámutattak azokra a külföldi ta­pasztalatokra is, hogy a nyugdíjalapot a piacgazdaságban önálló vállalkozások is kezelik. A jövőben ez nálunk is szóba jöhet. Ebbe a kérdéscsoportba tartozott még az egyéni vállalkozók munkajogi vi­szonyainak meghatározása is. Itt szintén csak időszakos szabályok érvényesek és a magáncégek a kezdeti szakaszban bi­zonyos előnyöket élveznék majd. De a közeljövőben elkerülhetetlen a mindenki számára egyforma feltételeket elv érvé­nyesítése. A továbbiakban megtárgyalták a Né­gyek Kezdeményezéséhez (Olaszország, Ausztria, Jugoszlávia, Magyarország) va­ló csatlakozási szándékot, és szóba ke­rültek még azok a Csehszlovákia által nyújtott hitelek is, amelyek 15-20 évvel ezelőtti szerződések alapján volnának esedékesek a visszafizetésre. Megszűnik a határövezet (Folytatás az 1. oldalról) ban arra figyelmeztetett, hogy a ha­táraink megnyitása nem kis veszélyt is rejt magában, lehetőséget teremt a csempészésre, szervezett bűn­cselekmények elkövetésére, amely­nek csak úgy vehetjük elejét, ha az államhatár védelmében a határmen­ti települések lakosai is részt vállal­nak, annál is inkább, mivel a jövőben az államhatár őrzését hivatalos állo­mányú határrendőrség veszi majd át." ­A Nyilvánosság az Erőszak Ellen nevében felszólalt dr. Ivan Staňo és dr. Jan Katreniak, mindketten állást foglaltak az egyenjogúságon alapuló szövetségi rendszer megerősítése mellett. Ezt követően a szomszédos Agern település bírója kért szót, aki elmondta, a baráti gesztusnak ők is nagyon örülnek, és támogatta a he­lyi nemzeti bizottság elnökének azon kezdeményezését, hogy nyis­sanak itt határátkelőhelyet, hiszen a két települést 400 évig híd kötötte össze, amelyet a háború után nem újítottak fel. A beszédek elhangzása után a tömeg, amelynek élén a vendégek haladtak, megindult a műszaki határzár felé, ahol az első szöges­drótot a szövetségi miniszter vágta el, közben megjegyezte: „Legyen a Morva folyó partja a szerelmesek és a horgászok paradicsoma". Ezt követően a határőrség műszaki ala­kulata folytatta a műszaki berende­zések eltávolítását. Röviddel dél előtt a vendégek rögtönzött sajtótájékoztatóra hívták meg a művelődési házba az újság­írókat és a település lakosait. A kér­désekre válaszolva a miniszter szólt a tárca előtt álló feladatokról, arról, hogy átszervezik a tárca oktatási rendszerét. Arra a kérdésre, mi a vé­leménye a bűnözés növekedéséről, azt válaszolta, hogy ehhez hozzájá­rult a rendőrség elbizonytalanodása, de nem kis mértékben az is, hogy sokan helytelenül értelmezik a de­mokráciát. Hangsúlyozta, fennáll annak a veszélye, hogy a kábító­szer-csempészés hazánkat sem ke­rüli el, ezért kábítószer-ellenes cso­portot hoztak létre, de emellett szük­séges, hogy Cseh-Szlovákia újra el­foglalja helyét az Interpoolban, még akkor is, ha ez anyagi kiadásokkal jár. A kérdések egy része a pápa érkezésével és biztonságának sza­vatolásával kapcsolatosak voltak, de szóba került az államvédelmi rend­őrség kérdése és számos más té­makör. A vendégek igyekeztek nyíl­tan és őszintén válaszolni minden kérdésre. -németh­(Kiküldött munkatársunk telex­jelentése) - Tegnap tartották Ma­gyarországon a parlamenti választá­sok második fordulóját, melynek so­rán el kellett volna dőlnie, hogy a versenyben állva maradt 496 egyéni képviselőjelölt közül ki lesz az a 171, aki bejut a parlamentbe. Amikor reggel 6 órakor megnyíltak a szavazóhelyiségek, az már biztos volt, hogy a parlamentbe jutott 6 párt közül mindössze 2 van olyan, amelynek sikerült minden területi választókerületben mandátumot szereznie. Negyven mandátummal itt is a Magyar Demokrata Fórum szerepelt a legjobban, hattal keve­sebbet szerzett a Szabad Demokra­ták Szövetsége. A Független Kis­gazda Párt is rendelkezett már a második forduló megkezdése előtt 16 mandátummal, a Szocialista Pártnak 14 képviselője jutott a terü­leti listákról a parlamentbe, 8-8 a Fi­desznek és a Kereszténydemokrata Néppártnak. A 176 egyéni választókerületből ötben már nem kellett a hétvégén szavazni, ezekben már két héttel ezelőtt eldőlt a mandátumok sorsa, viszont ugyancsak 5 olyan választó­kerület akadt, amelyben tegnap az első fordulót ismételték meg, azaz minden korábbi jelölt indulhatott, ha nem lépett vissza. Ezúttal minden választókerületben általában 3 kép­viselő állt „szorítóba", akik a leg­több szavazatot kapták az első for­dulóban, vagy legalább a voksok 15 százalékát. Akkor 50 százaléknál jobb eredmény kellett a parlamentbe kerüléshez 1-1 képviselő esetében, most akkor is a honatyák közé kerül­hetnek a jelöltek, ha választókerüle­tenként szavazott a választásra jo­gosultak legalább 25 százaléka és ebből megszerezték az érvényes voksok abszolút többségét. Elméle­tileg 2000 voks elegendő 1-1 man­dátumhoz. RÖVIDEN A Csehszlovákiai Egyetértés Mozga­lom szombaton a Komenský Egyetem aulájában tartotta alakuló nagygyűlését. A résztvevők jóváhagyták alapszabályza­tukat, bizottságukat, s elnökké dr. Vladi­mír Čechet választották. A nagygyűlésen megfigyelőként részt vettek a Szlovák Nemzeti Párt képviselői is. Hatszáz küldött vett részt Pozsony­ban a Szlovákiai Pedagógusok Uniójának alakuló kongresszusán. A résztvevők kö­rükben köszönthették Mark Alain Berbe­ratát, a Pedagógusok Világszövetségé­nek főtitkárát, aki azt javasolta, hogy a szlovákiai tanítók csatlakozzanak a Pe­dagógusok Világszövetségéhez. - Az Európai Ház Pártjának Közpon­ti Bizottsága tegnapi brünni rendkívüli gyűlésén elhatározta, hogy javasolni fogja a Cseh Köztársaság minisztériumai szék­helyének áthelyezését Morvaországba. A javaslatban rámutat a károkra, melye­ket a központosítás folytatása okoz. A ja­vasolt decentralizációt nagy lépésnek tar­taná az állam minden területének egyen­jogúsításához, mely jobban biztosítaná hazánk méltóságteljes belépését Európá­ba, ami a párt célja. Ezúttal sokkal csendesebb volt a parlamenti választási központ és a nemzetközi sajtóközpont is, hiszen a központ eredményt jelző számító­gép-monitorjait csak este 10-kor kapcsolták be, és akkor is csak olyan eredmények kerülhettek rá, amelyeket tulajdonképpen bárki megismerhetett a tévé közvetítésé­ből, amely ezúttal is egész éjszaka tartott és tart ma este 20 óráig. Ekkor állítólag már végeredményt tudnak közölni, azonban ezt sokan megkérdőjelezték, tekintve, hogy a tegnap délelőtti számítógépes vo­nalak illesztésekor néhány helyről áramkimaradásokat is jeleztek, és valószínűnek tartották, hogy az ál­landó esőzés zavart okoz majd a Magyar Posta nem éppen ideális minőségű kábelrendszerében. Még jószerével el sem kezdődött a tegnapi szavazás, amikor jelentés érkezett a választási központba a budaőrsi hajléktalanok rehabilitá­ciós otthonának lakóitól, akik joghé­zagra panaszkodtak, tekintettel arra, hogy a második fordulóban szava­zóknak elég volt állandó lakhelyükön felmutatniuk a személyi igazolvá nyukat. Mivel azonban a hajléktala­noknak állandó lakhelyük nincs, nem szavazhattak, s ez a tény csak növeli kirekesztettség-érzésüket. Az első forduló eredményének is­meretében nem volt nehéz megjó­solni az újabb MDF-SZDSZ ver­senyfutást, amelybe csak néhány választókerületben volt esélyük be­leszólni elsősorban a Független Kis­gazda Pártnak, az MSZP-nek, a Fi­desznek és a Kereszténydemokrata Néppártnak - nagyjából ebben a sorrendben. És végül egy tudósítói magánvé­lemény: aligha van hálátlanabb fel­adat, mint parlamenti választásokról tudósítani, mert mire a lap az olvasó kezébe kerül, addigra már az sokkal többet tud, mint a tudósítás írásakor a kiküldött munkatárs. MÉSZÁROS JÁNOS Háromszázezres nagygyűlés Vilniusban (Folytatás az 1. oldalról) Brazauskas, a Független Litván KP első titkára. Felszólaltak az ukrán, a belorusz, a lett és az észt népfron­tok vezetői, valamint Jurij Afanasz­jev történész, az orosz demokrati­kus erők radikális képviselője. Vala­mennyien támogatták Litvánia jogát a függetlenségre, és a parlament eljárását e jog érvényesítése során. A nagygyűlés résztvevői viha­ros tapssal hagyták jóvá a Mihail Gorbacsovnak címzett határozatot, amely szerint a litván nép támogatta és támogatja az átalakítás folyama­tát a Szovjetunióban, s e folyamat részének tekinti a jogot, hogy a nemzetek szabadon választhas­sák meg sorsukat.' A határozat arra szólítja fel a szovjet államfőt, hogy kezdjen azonnali tárgyalásokat Lit­vániával. Tapssal fogadták a résztvevők a csehszlovák újságírók csoportjá­nak nyilatkozatát, amely szerint egész Csehszlovákia Litvánia olda­lán áll, s a tömegtájékoztató eszkö­zök csak az igazat írják a litvániai fejleményekről. Azok a litván forrá­sok, amelyekkel Karel Barták, a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítója telefonon beszélt, nem tudták ponto­san megmondani, kik ennek a szö­vegnek a szerzői. Vitautas Landsbergis még a nagygyűlés előtt orosz nyelvű be­szédet intézett a litván televízióban a köztársaság oroszul beszélő lako­saihoz. Részletesen elemezte a par­lament eljárását és a jelenlegi kor­mány politikáját, amely - szavai sze­rint - semmiképpen sem irányul a nemzetiségek jogainak korlátozá­sára, ellenkezőleg, sokoldalú fejlő­désükre törekszik. Algirdas Brazauskas, a Független Litván KP első titkára a vilniusi rá­diónak adott szombati nyilatkozatá­ban támogatta a köztársasági parla­ment Mihail Gorbacsovnak megküldött válaszát, amely a párbeszédre való BUKARESTI MUNKATÁRSUNK TELEXJELENTÉSE A választási kampány jegyében Románia egyes számú hatalmi tényezője, a Nemzeti Megmentési Front az elmúlt hétvégén Bukarest­ben megtartotta első országos érte­kezletét. A kétnapos konferencia, melyen az összes megyei szervezet képviselői részt vettek, megválasz­totta a front legfelső vezető szervét, a 71 tagú elnöki kollégiumot, meg­tárgyalta és jóváhagyta a mozgalom választási platformját és felhívást in­tézett az ország lakosságához. A Nemzeti Megmentési Front elnö­kévé újra Ion Iliescut választották, aki mint a Nemzeti Egység Ideigle­nes Tanácsának elnöke, jelenleg gyakorlatilag az államfői tisztséget is' ellátja. Az értekezlet résztvevői ezért a várakozásoknak megfelelően, a front tagjainak nevében (mintegy 700 000 fő) Ion Iliescut elnökjelölt­nek javasolták a május 20-án ese­dékes választásokra. Iliescu már a harmadik romániai elnökjelölt. Előtte Radu Cimpeanut, a Nemzeti Liberális Párt elnökét; valamint Ion Ratsiut, a Szabad Románok Világ­szövetségének elnökét terjesztették elő jelöltként erre a fontos funkcióra. A konferencián elhangzott meg­nyitó beszédében Ion Iliescu kijelen­tette, hogy a front célja átvezetni az országot a totalitárius rendszerből a demokráciába. Nem tör monopol­helyzetre, és azokat akarja össze­fogni, akik az ország súlyos gazda­sági s társadalmi problémáinak megoldásán fáradoznak. Elutasítot­ta a frontot ért vádakat, bírálatokat, hogy igyekszik kisajátítani a forra­dalmat, s kijelentette: „Nem félünk a szabad választásoktól, mint má­sok. Programunk reális, gyakorlati." A front híve a magánvállalkozások­nak minden területén, de a legna­gyobb vállalatokat, valamint néhány iparágat állami kézben akar tartani. Biztosítani szeretné továbbá a mini­mális bért, a munkanélküli segélyt, az alapvető gyógyszerek ingyenes­ségét stb. Általában tehát elmond­ható, hogy a front egy szociálde­mokrata programmal lépett a vá­lasztók elé. A konferencia után a front válasz­tási gyűlést tartott Bukarestben. A mintegy 15 000 ember előtt Ion készséget hangsúlyozza. Brazaus­kas szerint kezdettől fogva ilyen dip­lomatikus hangnemet kellett volna megütni, s akkor nem kellett volna három hetet elvesztegetni. A szombati szovjet sajtóra hivat­kozva a TASZSZ hírügynökség azt írta, hogy a litván lakosság, állítólag, egyöntetűen „elhamarkodottnak" tartja a köztársasági parlament vála­szát Mihail Gorbacsovnak. Úgy­mond, annak a felelőtlen tevékeny­ségnek a folytatásáról van szó, amely a mostani feszültséget idézte elő Litvániában. A hírügynökség ál­tal idézett különböző források kivétel nélkül bírálják a litván vezetést. A TASZSZ szerint a köztársasági tömegtájékoztató eszközökben tá­madásoknak vannak kitéve „minda­zok a tisztességes és józanul gon­dolkodó állampolgárok", akik nem értenek egyet a parlament döntésé­vel. A hírügynökség azt is megje­gyezte, hogy a Litvániából Moszkvá­ba érkező táviratok, melyek tiltakoz­nak Mihail Gorbacsov felhívása el­len, nem tükrözik azok véleményét, akik nevében küldik ezeket, a távira­tok sok esetben - állítólag - ha­misak. A szovjet-litván „hidegháború" újabb eseménye, hogy Vilniusban tegnap vagy tízezren megakadá­lyozták a rendőrség Moszkvához hű különleges egységeit abban, hogy elfoglalják a városi nyomdát. Nyuga­ti hírügynökségek szerint a nyomda védelmezői nagyon fegyelmezetten jártak el. xxx Lettországban szombaton bekö­vetkezett a szakadás a kommunista pártban. A XXV. kongresszus máso­dik napján a küldöttek nem értettek egyet abban, hogy Litvánia példáját követve önállósuljanak-e vagy ma­radjanak meg az SZKP platformján. A 792 delegátus közül több mint 240 a függetlenség híve, az eredmény­telen vita után ők elhagyták a ta­nácstermet. Iliescu mondott beszédet. Ugyanak­kor a fővárosban egy másik tömeg­gyűlést is tartottak, melyet a Totali­tarizmus Elleni Szövetség rendezett. A kb. 3000 ember követelte, hogy az államapparátusból távolítsák el a volt kommunista nomenklatúra, valamint a hírhedt Securitate tagjait. A tömeg Iliescu lemondását is köve­telte, aki szintén fontos tisztségeket töltött be a volt rendszerben. A liberális Bratianu szövetség a hétvégén levélben fordult Mihály román exkirályhoz, hogy halassza el látogatását, melynek április 12-én kellett volna kezdődnie. Az exkirály és családja a húsvéti ünnepeket kí­vánta volt hazájában tölteni. A Brati­anu szövetség felkérte Mihályt, hogy csak a május 20-ra kiírt választások után jöjjön Romániába. Azzal érvel­tek, hogy a látogatásnak beláthatat­lan hatása és következménye lehet a még igen törékeny és fiatal román demokráciára. Ez volt egyébként az első nyilvános reagálás a bejelentett királyi-látogatásra. Míg a román köz­vélemény felfokozott érdeklődéssel várja az eseményt, addig egyetlen politikai párt vagy hivatalos szemé­lyiség sem nyifatkozott még az ügy­gyei kapcsolatban. 1990.4.8. KOKES JÁNOS ÚJ SZÚ 2 1990. IV. 10.

Next

/
Thumbnails
Contents